Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-30 / 254. szám

f»osq-DíTíi Óköl vivas Csak Gedó védte meg bajnoki címét Ferstek (K. Díaaj a Légsúlv magyar bajnoka Vasárnap este kicsinek bizo­nyult Budapesten a Sportcsar­nok a magyar egyéni ökölví- /ó-bajnokság döntőin. Majd­nem többen kívül rekedtek, mint ahányan betértek a 2000 főt befogadó csarnokba. A kö­zönség már az előcsatározások során ízelítőt kapott abból, nogy hazánkban ez a sportág nincs híján a tehetségeknek. Csütörtöktől szombatig a meglepetések fűszerezték a találkozókat. Szombaton a bajnokság egyik legérdekesebb eseménye volt a kecskeméti Vígh és az Európa-bajnok újpesti Csjef mérkőzése. A Kaposváron is jól ismert Vigh János koránt­sem tisztelte Európa-bajno- cunkat, aki Belgrád után mint­ha egy kicsit »leeresztett-« vol­na. Kétszer számoltak Csjef- re. A végén jobb harmadik menete után a pontozóbírák — eltérő pontozással — Csjef győzelmét hozták ki. Ekkor elszabadult a pokol a Spqrt- csárnokban; mintegy félórán keresztül tüntetett a közönség, mely a kecskeméti versenyzőt látta jobbnak. De nemcsak a közönség volt ezen a vélemé­nyen ... Vasárnap azután Cáje- fet már a balszerencse fosztot­ta meg a bajnoki címtől. Ek­kor jelentős pontfölényben volt az óbudai Gazdag ellené­ben, a második menetben azonban megsérült, és az orvos nem engedte folytatni a küz delmet. A döntőkre többen elfárad­tak. Ezért is folytatódhatott a meglepeíéssorazat. . Egyedül Gedó György olimpiai bajno­kunk igazolta a papírformát. A papírsúlyú versenyző volt az egyetlen, aki a tavalyi bajno­kok közül most is meg tudta védeni elsőségét. A kaposvári bokszbarátok — nagyobbrészt távolból — Ferstek János szereplését vár­ták nagy érdeklődéssel. Nos, a légsúlyban nem volt mérkőzés, mert Oláh Tibort az orvos nem engedte indulni. Persze Ferstek nem vasárnap, ha­nem már szombaton kiérde­melte a bajnokságot. Kellemes meglepetés volt 3adari visszatérése. Európa- bajnokunk most a pehelysúly­ban bizonyította be, hogy Az M. Latiéra poetszáie’aae beérte a vezető Kapelyt A megyei labdarúgó-baj­nokság 11. fordulójában az éllovas Kapolyi Kiss J. SE Lábodon pontot vesztett. El­lenlábasai közül a Latinca és a K. Vasutas nyert, így a marcali csapat pontszámban beérte a kapolyiakat, a K. Vasutas pedig egy pontnyira megközelítette az éllovast. A Karádra kitűzött Karád— K. V. Lobogó mérkőzés elma­radt, mert Karádon hiába vár­ták a kaposvári csapatot. LÄBOD—KAPOLY 1:1 (0:0) Lábod, 100 néző. V.: Bálint. Jó iramú, színvonalas mér­kőzésen osztoztak meg a pon­tokon a csapatok. A lábodi együttes sok helyzetet terem­tett, a vendégek a mezőny­ben játszottak időnként na­gyon jól. Igazságos döntet­len. G.: Lieber (11-esből), ill. Puha. Jók: Csabi, a me­zőny legjobbja, Nemes, Fü- löp, Lieber, ill. Szőcs, Faze­kas, Schnur. Tóth Sándor BALATONFENYVES— SOMOGYTARNÓCA 2:2 (0:1) Balatonfenyves, 150 néző. V.: Fekete. Végig nagyszerű küzdelmet hozott a találkozó, amely sportszerű légkörben zajlott; s igazságos döntetlen­nel végződött. G.: Bogdán, Pernecz, ill. Molnár, Mohácsi. Jók: Szanyi, Czuczka, Barna­ki II., ilL Bencsik, Molnár, Lukács. Szabó Ernő LENGYELTÓTI— K. GAZDÁSZ 1:1 (1:0) Lengyeltóti, 100 néző. V.: Farkas Gy. Az első félidőben jól futballozott a hazai csa­pat, amely azonban a vezetés birtokában lefékezett. Ezt használták ki szünet után a vendégek. Noha a hajrában ismét nyomasztóvá vált a lengyeltótiak fölénye, az ered­mény már nem változott. G.: Csordás, ill. Bátor. Jók: Csordás, Keresztes, ilL Ba­kos, Gelencsér. Dr. Körmendy István BABÓCSA—FONYÓD 6:1 (2:1) Babócsa, 100 néző. V.: Zsalakó. Remekül futballo­zott, s ilyen arányban is megérdemelten győzött a ba- bócsai csapat. 6:1 után a vendégek egy 11-est elhibáz­tak. G.: Bakó (5), Balogh, ill. Nagy. Jók: Berki a me­zőny legjobbja, Bakó, Oros­házi, ilL Tavaszi. Kovács Tibor M. LATINCA—TASZAR 1:0 (1:0) Marcali, 200 néző. V.: Fenyvesi. Jó mérkőzést ho­zott a testvércsapatok talál­kozója. Az első félidőben a taszári csapat volt a töb­bet támadó, mégis a ha­zaiak rúgtak gólt. Szünet után már fölényben játszott a Latinca. G.: Horváth. Jók: Bódis, Szabó, Simon, ill. Rit­ter, Bohn, Fábián. B Kisborsó Imre CSURGÓ—BALATON- BOGLÄR 3:0 (0:0) Csurgó, 150 néző. V.: Per- ger II. Végig nagy fölényben játszott a hazai csapat, a bog­iáriak azonban szívósan vé­dekeztek, 75 percig sikerrel. A hajrában azután kijött a két csapat közti tudáskü­lönbség. G.: Mód II. (2), Nagy. Jók: Szmolek, Kisgé- czi, Luka, ill. Magyar, Ka­lász, Schmidt. Vörös István K. VASUTAS- MARCALI SE 4:1 (0:0) Kaposvár, 200 néző. V.: Bu- zsáki. Az első félidőben jól tartotta magát a vendég­együttes. Szünet után gólok­ra is váltotta fölényét a K. Vasutas, melynek megköny- nyítette dolgát, hogy a já­tékvezető sportszerűtlensé­gért a marcali Izsákot a 75. percben kiállította. G.: Hor­váth (2), Hegyi, Hajdó, ill. Izsák (11-esből). Jók: Far­kas, Hegyi, Horváth, Steller, ill. Ható, Rigó, Szántó. Göcz János klasszis. Üj bajnokot avattak a könnyűsúlyban is, a jövő egyik reménységét, Benczik Árpádot. Kisváltósúlyban a várakozásnak megfelelően Ju­hász diadalmaskodott Harmath ellenében. A váltósúlyról már szóltunk. A nagyvált jsúlyban váratlan esemény történt. Ko­vács II. István, a Steinmetz SE ökölvívója kiütötte a tata­bányai Thurzát. A bíró szerint mélyütéssel. Thurzát kiszá­molták, Kovács Il-t leléptet- ték. így a kiütött tatabányai fiú vehette át a bajnoki arany­érmet. A felsőbb súlycsoportokban Jakab nyert Rapcsák, Tari Siklósi, Réder pedig Edőcs el­len. Az 1973-as bajnokok: Papír súly: Gedó György (Va sas), edzője: Énekes Vilmos. Légsúly: Ferstek János (K. Dózsa), edzője: Hergert Jenő. Harmatsúly: Németh Rezső (Bp. Honvéd), edzője: Énekes Árpád. Pehelysúly: Badari Tibor (Bp. Honvéd), edzője: Énekes Árpád. Könnyűsúly: Benczik Árpád (Bp. Honvéd), edzője: Énekes ^rpád. Kisváltósúly: Juhász László (Zalka SE), edzője: Puckler Lajos. Váltósúly: Gazdag Ferenc (Óbudai Tsz SK), edzője: Wal- lendums József. Nagy váltósúly: Thurza Ká­roly (Tatabánya), edzője: Sza­bó Domonkos. * Középsúly: Jakab Vilmos (Ü. Dózsa), edzője: Kellner Fe­renc. 25 éves a nagyatádi úttörőcsapat Naplók őrzik az alapítók nevét MÉG SOHA ÉLETEMBEN nem láttam egyszerre annyi ámuló gyerekszemet, mint szombaton délután a nagy­atádi művelődési központ színháztermében. A 4323. szá­mú Latinca Sándor úttörő- csapat megalakulásának 25. évfordulóját ünnepelték. Csak akkor vették le szemüket Nagy Árpádról, az első csa­patvezetőről, amikor már végképp nem lehetett kibírni, hogy ne mondjanak valamit a mellettük ülőnek. Termé­szetesen nem a másnapi gombfociról, vagy a hétfői számtanleckéről akadt fontos közölnivalójuk, inkább csak ilyenfajta megerősítést vár­tak a szomszédtól: ugye, te is csodálkozol? — Kedves gyerekek! Egy negyedszázada, amikor meg­alakult az úttörőcsapatunk, nem örült ennek mindenki. Akik a letűnt idők felé tekint- gettek, bizony még akadályo­kat is gördítettek elénk. Két iskola volt akkor Nagyatá­don: egy leány- és egy fiú­iskola. A fiúknál alakult meg először a csapat. Képzeljétek, olyan jó foci­csapatot szerveztünk, hogy tankerületi bajnokságot nyert. No, hogy tudjátok, mit jelent a tankerület: Somogyot, Za­lát, Tolnát, Baranyát magába foglaló tankerület iskolája volt a miénk. Kijöttek a fel­nőttek is a meccseinkre. Na­gyobb szurkolótáborunk volt, mint a felnőtt-csapatnak. A bajnokság alatt nyolcvanki­lenc gólt rúgtunk összesen és csak kilencet kaptunk. A győ­zelemért járó jelvényeket ma­ga Veres Péter, aki akkor honvédelmi miniszter volt, ad­ta át itt Nagyatádon a fiúk­nak — kezdte idézni az 1948­iránt, hogy megértek vála­szolni a kérdésekre a vendé­gek, akik az első úttörők vol­tak. Körbejártak az őrsi és a rajnaplók: gyűltek az aláírá­sok az elődöktől. Persze nemcsak huszonöt évvel ezelőtt dolgoztak a nagyatádi úttörők. Az évfor­dulóra készült egy kisfilm, melyen a tavalyi akadályver­senyt örökítették meg. Micso­da hadmozdulatokat csináltak a számháborúban! Azután a kiállításon az első csapatzász­lókon, egyenruhákon, jelvé­nyeken kívül is mi minden volt, ami mutatta, hogy most is tevékenykednek. Az egyik rajnaplóban a következő vál­lalást olvastam: a »Nem tér­kép e táj«-akció keretében feldolgozták Nagyatád sport- történetét. De nemcsak a gyerekeknek volt élmény ez a nap. Fölidéz­ték a régi közös élményeket az egykori úttörők is. Sokan most látták egymást azóta elő­ször. — Hol is voltunk műsort adni a választások idején? — Egyszer Kutason és Be­legen azonos időben volt gyű­lés. Mivel csak egy dzsipet kaptunk, a kultúrcsoport Ku­tasra ment először. A belegi szónoknak addig kellett be­szélnie, amíg Kutasról oda nem értünk. Azután fényképek jártak körbe, emléklapokat írtak egymásnak. Amikor az alá­írásra került a sor, a nőknek hozzátették még azt is: — Ne csak az asszonyneve­det írd oda, mert akkor nem tudom, hogy ki lehetsz! Este ismét a színházterem­ben volt a gyülekező. Nem dobszó, tisztelgés, jelentés, zászlóemelés nyitotta meg a műsort, mint a délutáni csa­patgyűlést. Eltűntek a forma­ságok. Tánccal, zenével, vers­sel kedveskedett a gyerekek­nek a BM Somogy megyei egvüttese. MOST ŰJRA DOLGOS na­pok következnek. A szomba­ton kapott dísztáviratok, a naplókba gyűjtött aláírások, az ünnepség alatt készült fény­képek egy másik, nagyobb év­forduló kiállításán majd a jö­vő úttörőinek mesélnek arról, hogy kik voltak az elődök. Hosszú Éva Félnehézsúly: Tari Gábor i as eseményeket az első csa­(Zalka SE), Lajos. Nehézsúly: (Tatabánya), Domonkos. edzője: Puckler Réder edzője: József Szabó A versenybíróság négy ököl­vívónak különdíjat adott. Ezt Benczik Árpád, Juhász László, Harmath József és Vigh János kapta. TOTÚ A totó 13 plusz 1 találatos szel­vénye: 2211XXX1X1111 plusz 1. 13 plusz 1 találatot hét fogadó ért el. Ezek nyereménye egyenként 157 132 forint. A 13 találatos szel­vény 74 172, a 12-es 1971, a 11-es 190, a 10-es 30 forintot ér. patvezető, Nagy Árpád. Azután előkerültek epizó­dok is: hogyan utazott el te­herautóval az egész úttörő- csapat egy állami gazdaságba cseresznyézni. (Mert akkor még egy teherautóra is fölfér­tek, csak annyian voltak, most meg alig-alig fértek el a néző­téren a nyakkendős úttörők, kisdobosok.) Hogyan tévedt el az egyik kislány Prágában, aki úttörőként jutalomüdü­lésen volt ott, milyen volt az első csillebérci utazás ... De fölösleges lett volna mindezt az emelvényről el­mesélni. Délután négy órakor a mű­velődési központ klubszobájá­ban szorongtak a gyerekek a vendégekkel. Az első csapat- veztő úgy fölkeltette az érdek­lődést a régi idők eseményei Őszi reggel a Cseri parkban CfdvSrt Olvasó katonák Világirodalom egy őryezető kartotékján bizalmas jelentést, me­lyet Horthy Miklósnak, a »leg­főbb hadúrnak« küldtek. »Folyó évi január 20-án hu­szonnyolc fő vonult be, kiknek értelmi állapotáról szükséges­nek tartom jelenteni a követ­kezőket. Hogy Budapest Ma­gyarország fővárosa, azt csak négy fő tudta. Mátyás király­ról csak két fő hallott vala­mit, hogy a törökök 150 évig uralkodtak Magyarországon, arról nem hallott senki... Má­ria Teréziáról egy fő hallott csak, s arra a kérdésemre, hogy ki volt Mária Terézia, azt fe­lelte Krisztus urunk anyja ...« Pislákoló mécsesű ugaror­szágból összeszedett újoncok értelmi képességeinek meg­rendítő összegezése ez. De a huszadik századból! történelmi, a lexikális típusú ismeretek megszerzése 8 °/„, a küzdelem, a boldogság motí­vuma 14%, a társadalmi problémák reagálása 22 %, az etikai hatások 7 %, a példa­kép keresése a szépirodalom­ban 12 %« — írja a szerző. Kartotékokat válogatok egy magasabb egység több mint tízezer kötetes könyvtárában. Arra a kérdésre keresem a vá­laszt, hogy olvasnak-e, és mit olvasnak a mai sorkatonák. Mindenképpen két részre kell bontani a kérdést: mit olvas­nak bevonuláskor újoncként, és mit olvasnak leszerelés előtt »öregkatonaként«. Nagyon is szétbontható a kérdés... A könyv »fegyverneme« lett a mai néphadseregnek. Kor­szerűen fölszerelt, kabinet­rendszerű épületeket találunk nagyon sok alakulatnál, és az elméleti képzésnél könyvet fognak, jegyzetelnek a kiska- tonák. Valamennyi alakulatnál mű­ködik könyvtár, s nem afféle holt bizománybán, »ha kér­nek, majd adunk valamit« alapon, hanem egy megterve­zett, hatékony akciókból álló olvasómozgalom keretében. De maradjunk egyelőre a magasabb egység könyvtárá­ban, ahol Solti Jstvánné és Takács Vilmosné könyvtáro­sok elém tették a kartotékdo­bozt. Túlzás nélkül állítom: nyu­godtan készíthet itt egy arra vállalkozó szociológiai felmé­rést, amely nem kis hasznára lenne a könyvkiadóknak, és tanulságul szolgálna alkotók­nak, népművelőknek egyaránt. Kiválasztottam egy őrvezető kartotékját. A lap lezárt, nemrégiben sze­relt le az őrvezető. A sor Coo­per, Jókai, Rejtő Jenő művei­vel indul, s Flaubert-rel, Dic- kenssel, Irwing Shaw-val, Szi- monovval, Anatole France-szal zárul. A két év alatt az olvas­gató emberből érett olvasó lett. Van persze olyan katona is, aki már bevonuláskor Dosztojevsz­kijt kéri. Akadnak olyanok is, akik tiszteletreméltó szorga­lommal folytatják a kiképzés alatt is felkészülésüket, meg­kezdett tanulmányaikat; Obá- dovics Matematika gyűjtemé­nyét, neveléselméleti, iroda­lomtudományi műveket lát­tam nem egy kartotékon. Elmondták a könyvtárosok azt is, hogy sokan makacsul a »limonádét« kérik, mondván: nem akarják agyukat terhelői »nehezebb« olvasmányokkal. A két könyvtáros külön polc­ra rakta a rojtosra olvasott kri­miket, de ügyesen »odacsem­pésztek« történelmi, politikai' dokumentumregényeket, ri­portkönyveket is. Jó páran voltak, akik éppen ezen az úton indultak el az olvasgatástól, a puszta szórakozástól az olva­sás, az igazi műalkotás megis­merésé felé. Okos pedagógia ez a két könyvtáros részéről, mert azt is tapasztaltam mgr, hogy néhol elzárják a »limonádét«. Nem hiszem, hogy célravezető az. Ne a könnyebb művek ki­zárásával próbáljuk az igazi szépirodalmat egyeduralomra juttatni, hanem azok mellett, bölcs pedagógiával... S az egyszer megkedvelt klassziku­soknak megvan az a »jó« tu­lajdonságuk, hogy utána kiala­kítják az arányos olvasóérdek­lődést. A hadseregben folyó olvasó- mozgalom nem elszigetelt köz- művelődésünk olvasóakcióitól, hanem szerves része. Sőt egy- egy drszágos akcióban példát is mutatnak a honvédségi in­tézmények, jóval meghaladják a polgári könyvtárak eredmé­nyeit. A politikai és kulturális nevelő munka összeforrott a katonai kiképzés mindennap­jaival, kölcsönhatásban van a gyakorlati képzéssel. A politikai munkások, pro pagandisták, KISZ-aktivisták kuítúrosok szeretnek őszintén szembenézni munkájuk ered­ményeivel. Az Olvasó népért, , a Tábortűz mellett vörösőrsé­gen, a V1T és a Petőfi-jubi- leum kapcsán hatalmas tény­anyag gyűlt össze; a részletes fölmérések és az ezekből le­vonható következtetések nagy­ban segítik majd a további munkát. Szép feladat ez, s le­hetőséget ad a tudományos vizsgálódásra is. Érdemes idézni Böröndi Jó­zsef őrnagy: Művelődésszocio­lógia a hadseregben című ta­nulmányát, mely a Honvédségi Szemleben jelent meg. »Könyvtáraink felszereltsé­ge korszerűbb, könyvállomá­nyunk gazdagabb, az alkalma­zott módszerek változatosab­bak, mindennek eredménye­ként az irodalmi nevelés ala­kulataink többségénél erőtel­jesebbé vált. Az irodalommal kapcsolat­ban hatástípus-vizsgálatot végeztünk a különböző egy­ségeknél szolgálatot teljesítő fiatalok között. A felmérés során 250 művel kapcsolat- j ban vizsgáltuk meg, hogy ki, milyen célból vesz kézbe egy- egy könyvet. Az alábbi motí­vumokat találtuk; a szórako­zást kereső hatások 37'°,o, a A számadatokból kiderül, hogy olvasnak a katonák, és sokan a hadseregben lesznek olvasóvá. Persze nem min­denütt rózsás a kép, az em­lített tanulmány szerzője er­re is utal. »Szólni kell azonban a nem olvasó katonákról is. Évek óta a művelődési mun­kában egyik központi feladat­ként kezeljük a nem olvasó fiatalok olvasóvá nevelését.« A katonaélet szervezettségé­ből, zártságából fakadóan a szabad idő kínálja az olva­sást, az olvasó bajtársak nemegyszer hívják a nem ol­vasókat a könyvtárba, az egységek klubjában gyakori a könyvankét. Szóval, ha még nem is minden út, de már nagyon sok a könyvhöz ve­zet. S ne maradjunk adósak a cikk elején föltett kérdés megválaszolásával. Egy friss fölmérés — több alakulatnál végezték — adataiból kide­rül, hogy a kiskatonák köré­ben a legnépszerűbb szerzők: Szilvási Lajos, Moldova György, Berkesi András, Ale- xandr Dumas, Alberto Mora­via, Ernest Hemingway, Konstantin Szimonov, Fejes Endre. Tröszt Tibor * - K * ' - . 1 Somogyi Néplap m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom