Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-04 / 232. szám

Az elbocsátott pincér mosolyogva köszön Lássanak az ellenőrök! A munkásosztály — ma A gazdálkodási fegyelem ja­vításában fontos szerep vár a vállalatok, szövetkezetek belső ellenőrzésére. A tapasztalatok szerint viszont éppen ez a leg­gyengébb láncszeme a vállala­tok munkájának. Az év elején — a fogyasztók érdekvédelmé­vel foglalkozva — ezért sür­gette e munka hatékonyságá­nak növelését a megyei la- nács végrehajtó bizottsága. A gazdaságirányítás jelenle­gi rendszerében a vállalatok belső ellenőrzése a gazdasági vezetők feladata. A fokozott felelősséget igénylő tevékeny­ség fogyatékosságairól, s eddi­gi eredményeiről tartott anké- tot a közelmúltban a megyei tanács kereskedelmi osztálya. Papa János osztályvezető el­mondta. hogy a vizsgálatok ta­pasztalatai szerint nem min­denütt érzik az ellenőrzés fon­tosságát. A vállalatok, szövet­kezetek ezzel foglalkozó appa­rátusának a társadalmi tulaj­don védelme mellett a fogyasz­tók érdekeinek védelmét is biztosítania kell. Az ellenőrzés — eszköz A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a megye keres­kedelmi vállalatainak es szö­vetkezeteinek vezetői nem mindig tekintik az ellenőrzést a vezetés egyik eszközének: döntéseik előtt e. szervezet munkájára nem támaszkod­nak megfelelően. Néhány he- ] tárolt áru is jelzi e munka fo- lyen hiányzik a megfelelő ] gyatékosságait. szervezeti keret is. Az ellenőr­zést végző apparátus munká­jában jól (elválasztható — s többségében megfelelő színvo­nalú — a társadalmi tulajdon védelmében kifejtett tevékeny­ség. Ugyanezt nem lehet Képzés, továbbképzés E bonyolult, sokrétű mun­kát a legtöbb vállalatnál kis létszámú apparátus végzi. Munkájuk hatékonyságának gyakran gátja, hogy nem meg- - , —. „ ... . , , .felelő a szakképzettségük. A mondani a fogyasztok eideK- szövetkezeti kereskedelemben védelmével kapcsolatban: rit­kán ellenőrzik, hogy az ezzel dolgozók harminc százaléká- , , ,, , , . . , : nak csak általános iskolai vég­kapcsolatos szabályokat betart- ; /ettsége van. A tanácskozáson Aem m“kodnek .fP ezért sürgette több felszólaló kellően a mmoségvizt . ilo in- js képzésük és rendszeres to- tezettel, s jobban ke e ki- [ használni a társadalmi ellen­őrök munkáját is. Ennek Kö­vetkezménye az, hogy a vál­lalatok saját ellenőrei csak a vizsgálatok 4—5 százalékánál találtak a vásárlókat károsító hibákat. A kereskedelmi ősz- I tály ellenőrei által végzett j vizsgálatok 31.4 százaléka tárt j fel felelősségre vonásra alapot | adó hibákat. Ennek alapján a '' vitatémája a munkásosztály problematikája. Mind tőkés, mind szocialista viszonylat­ban ugyanis olyan változások történnek a társadalom szer­kezetében, amelyek átformál­ják a munkásosztályról alko­tott hagyományos képünket, fogalmainkat. A termelőerők rohamos fejlődése, a tudomá­nyos-technikai haladás és en­nek a társadalmi struktúrára gyakorolt hatása, a magántu- vábbképzésük megoldását. El- I lajdon megszüntetése és az új Évek óta a politikai és tu- | landó vonásairól. amelyek I tály egészének valóságos ér- domanyos élet egyik központi j minden változás mellett fo- | dekeit. Következésképpen i lyamatosan jellemzik a társa­dalom e nagy csoportját. Ép- • pen a munkásosztály lényegé kifejező fő törvényszerűségek pártnak az osztály vezető sze­repe érvényesítésekor, célkitű­zéseinek megfogalmazasakor elhanyagolása vezetett és ve i elsősorban a legöntudatosabb hangzott olyan javaslat, hogy alkalmazásukat megfelelő szakképesítéshez kell kötni. A megyében a múlt évben tanfo- : lyamot szerveztek részükre: 24 hallgató között mindössze egy szövetkezeti dolgozó volt. Öt is a nagykanizsai áfész küldte. A képzés mellett az után tulajdonviszonyok kifejlődé­se a szocialista országokban magasabb szintre emelik a munkásosztályt, bővítik hatá­rai ti módosítják kapcsolatát, viszonyát a többi dolgozó osz­tályhoz, réteghez. zet sok esetben az osztály egész létének megkérdőjelezéséhez. Erre irányította a figyelme1 legutóbb a szocialista országok, pártjainak varsói elméleti konferenciája is. ahol elvetet­tek minden olyan nézetet amely kétségbe vonja a mun­kásosztály létét és egyre nö­vekvő szerepét a társadalmi irányításban, a társadalmi fel­adatok megoldásában. múlt évben 368 eljárás indult,] pótlás is gond: jobb anyagi és s összesen 295 ezer forint bír­ságot szabtak ki. Különösen a szövetkezeti kereskedelemben találtak sok hibát a múlt év­ben, s az arány az idén sem változott meg. A vállalati ellenőrök mun­kája széles kört ölel fel: a pontos mérés és számolás ép­pen ágy része ennek, mint az áfu minőségi átvétele. Porosak a kirakatok, rozsdás konzerv­dobozokat lehet a polcokon látni, s a szavatossági időn tűi Kétszáz gyermek otthona lesz Tlaemkétmillló forintos költséggel épül a Kulinyin vá­rosrész új, kétszáz személyes kiszolgáló résszel ellátott óvo­dája- A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vál­lalat brigádjai nemsokára hozzákezdenek a szakipari mun­kákhoz. Az óvoda előreláthatólag a jövő év tavaszára ké­szül eL Növényvédelmi tájékoztató A magtári kárterők elleni védekezésről erkölcsi megbecsülésük változ­tathatna ezen.. A megfelelően képzett ellenőrzési apparátus az egyik feltétele annak, hogy javuljon a fogyasztók érdekvé­delme. Ma még gyakran lehet tapasztalni például. hogy ugyanazon a településen más árak vannak egy vállalat két boltjában. Fonyódon a MÉK boltjában többszöri figyelmez­tetés ellenére sem sikerült el­érni. hogy feltüntessék a zöld­ségárakat. A felelősségre vonás ugyan­is nem következetes a vállala­toknál: előfordult, hogy sú­lyos szabálysértésért valakit négyezer forintra bírságoltak, s a vállalat mindezt egy figyel­meztetéssel elintézte. A Pan­nónia Szálloda es Vendéglátó Vállalat siófoki üzletigazgató­sága 10 százalékos drágításért elbocsátott két pincért. Két nappal később a Balaton-part egy másik éttermében dolgoz­tak már, s mosolyogva köszön­tötték az ellenőrt. Még ebben az évben Az ellenőrzés jelenlegi gond­jainak megoldása hatékony in­tézkedéseket követel a válla­latok vezetőitől. A megyei tanács kereskedelmi osztálya a felügyelete alá tartozó válla­latok vezetőit utasította, hogy még ebben az évben vizsgál­ják felül ellenőrzési szerveze­tüket, s tegyenek intézkedést a munka javítására. Ugyanezt kéri a szövetkezetektől, s az irányítása alá nem tartozó ke­reskedelmi ée vendéglátó vál­lalatoktól is. A kis szövetke­zeteknek javasolják azt is, hogy működjenek együtt el­lenőri apparátusuk létrehozá­sában. E munkában az eddigi­nél jobban vonják be a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak társadalmi ellenőreit. K. L Változó és állandó elemen radalom matnak. Hazánk im- I már küszö­bén áll a tu- j dományos- I technikai for- névén ismert íolya- Napjainkban része­1 nagyüzemi munkásság szerepe sei es tanúi vagyunk fejlődé­sünk extenzív szakasza lezá­rulásának, és az új, intenzív fejlődés kibbntakozásának. Mar érezhető, hogy a .megin­duló technikai átalakulás, az ipar. a közlekedés korszerűsí­tése, új, modern iparágak megteremtése, a fejlett tech­nológiák alkalmazása és az iparszerű munkavégzés meg­honosodása a földeken, átfor­málják a dolgozók tevékeny­séget. Mind magasabb szak­mai követelményeket támasz­tanak, s bővítik tevékenysé­gükben a közös elemet, a szel­lemi igenybevételt. Valósággal kitágítják' a munkásosztály halárait, és új ’ rétegeket von- | nak be az osztály körébe a , mezögazdasagbol, a hagyomá­nyos értelmiségi munkakörök­ből és az úgynevezett harma­dik szektorból. Ez utóbbihoz tartozó agazatok (kereskede­lem. közlekedés, szolgáltatá­sok) részarányának növeke­désével egyre nő azoknak a száma a munkásosztályon be­lül, akiknek tevékenysége közvetlenül nem kapcsolódik az anyagi termeléshez. Az ál­lami tulajdon mellett a szö­vetkezeti csoporttulajdon ural­kodóvá válása, és a két alap­vető tulajdonforma szüntelen fejlődése pedig elindította a munkásosztály és a parasztság közeledésének, az osztályhatá­rok lebomlásának hosszú tör­ténelmi folyamatát. A változásokra figyelve azonban nem szabad megfe­ledkezni a munkásosztály ál­Mai viszo­nyaink kö­zött melyek a munkás- osztály ka­rakterét meghatározó főbb vonások? Az osztály legfon­tosabb jellemzője, hogy tevé­kenysége — miután a terme­lés legfejlettebb területén, az ipari nagyüzemben dolgozik — alapvető jelentőségű a társa dalom egész fejlődésében. Ez az objektív alapja társadalmi ; helyzetének, alapvető érdé- ' keinek, szervezettségének, fe­gyelmének, koncentráltságé- j nak. s mindannak, ami a mun­kásosztályt a legfőbb politi­kai erővé emeli a proletárha­talom védelmében, a szocia­lista rendszer továbbfejleszté- ; sében. A munkásosztály léte és tevékenysége az össznépi j tulajdonhoz kapcsolódik. \ Ezért a leginkább érdekelt a szocializmus eszméinek, erköl- [ esi normáinak érvényesítésé- j i ben, a munka szerinti elosz- j tás megvalósításában, a kis­polgári eszmék és felfogás el­leni harcban, a kollektiviz­musnak, a gazdasági integrá­ció gondolatának képviseleté­ben. A szocialista építés fontos tapasztalata — ezt pártunk 1972. novemberi határozata is kiemelte —. hogy bár a tár­sadalom egésze, az egyes osz­tályok és rétegek egyaránt ér­dekeltek a haladásban, a szo­cializmus építésében, az érde­keltség foka és közvetlensége mégsem azonos. Még a mun­kásosztályon belül sem! A munkásosztályon belül, leginkább a nagyüzemi mun­kásság számára magától érte­tődő a szocialista átalakulás folyamata, mert e réteg lét­feltételeivel állnak a legszoro­sabb kapcsolatban a szocialis­ta építés konkrét követelmé­nye;. Ugyancsak e réteg öntu­data, politikai aktivitása feje­zi ki leginkább a munkásosz­és legaktívabb rétegre, a nagy­üzemi munkásságra kell tá­maszkodnia! Ma alapvető kér­dés számunkra, hogy a szo­cialista nagyiparban dolgozó nagyüzemi munkásság megfe­lelő súllyal vegyen részt álla­munk irányításában, döntő mértékben hallassa szavát az ország, a munkahely ügyeiben, és anyagi értelemben is mind­jobban legyen élvezője az or­szág gyarapodásának. Olykor jó- indulatú em­berek is — akik meg van- ____ nak győződ­ve arról, hogy osztályalapon allnak — beleesnek az osz- tálválláspontot tagadó hibák­ba. Ez manapság többnyire I úgy jelentkezik, hogy szélső- ! ségekben gondolkodnak, nem ; mérik fel reálisan a társada- | lom különböző osztályainak, | rétegeinek a szocializmus vi- ! szonvai között kibontakozó I egységesülési folyamatát. A .tulajdonviszonyokban le- i zajló változások és a mező- : gazdaság nagyfokú gépesítése, j a falusi életmód rohamos »vá- i rosiasodása- alapján ma már a társadalom főbb osztályai és rétegei az alapvető érdekek ! síkján találkoznak. Ugyanak- j kor látni kell, hogy még min- ! dig lényeges különbségek van- ' ! nak az egyes osztályok, réte- I gek létfeltételeiben. Ezt feje- í zik ki a sajátos érdekek, az ér- j dekeltéresek, sőt összeütközé- ; sek. Ha túlbecsüljük a társa- J dalmi különbségek kiegyenlí- j tődését, s nem veszünk tudo­mást a meglévő osztály- és j szociális különbségekről, ak- i kor akarya-akaratlanul hát- : térbe szorítjuk a munkásosz- ' talv vezető szerepének objek­tív alapját, azaz formálissá tesszük vezető szerépenek té­nyét. Éppen a szövetségesekhez fűződő kapcsolat szilárdsága és állandó erősítése követeli azt, hogy a munkásosztály a tényleges gazdasági helyzeté­ből adódó politikai vezető sze­repet foglaljon el, és ez társa­dalmi elismerést is nyerjen. Pártunknak fontos tapasztala­ta, hogy csak akkor életképes szövetségi politikája, ha az szorosan összekapcsolódik a munkásosztály vezető szerepé­vel. B. L A raktározott növényi ter­mékeket a hosszabb idejű tá- rolásnád az állatok is károsít­ják. Ezek a kártevőik fogyaszt­ják, illetve az ürülékükkel, le­vedlett bőrükkel, tetemeikkel szennyezik a mezőgazdasági termékeket. A megrágott mag­vak csírázóképessége jelentő­sen csökkeni Nyálon, a termény tárolása előtt az üres raktár fertőtlení­tése a legeredményesebb. A fertőzés veszélyét növeli a raktári kártevők szaporasága és fajtagazdagsága. A kártevő­ket a szállítóeszközök is ter­jeszthetik, ezzel magyarázha­tó, hogy a gondos fertőtlenítés ellenére is gyakran észlelhető a tárolt gabonán a fertőzés. A bogarak közül elsősorban a rizszsizsik, a gaben azsizsik és a fogasnyakú gabonabogár sza­porodott el, á lepkék közül a gahonamoiy fertőzése figye­lemre méltó. A rizszsizsik egyedszáma az utóbbi években lényegesen meghaladja a ga- bonazsizsikét, s valamennyi gabonafélét károsítja. Alakja a gabona^ ‘"isiikéhez hasonló, de wníi isebb, nagysága mi"!' v " mm. A gaibo­nawh.sk! a in különbözik, hogy szárnyfedői nem nőttek össze, így repülni sem tud. Va lamennyi kártevő szaporodását elősegíti a nedves, fülledt ga bona. Megtelepedésüket és elsza-J porodásukat a kötelezően elő-' írt raktárfertötleníteeen túl aj tárolt gabona helyes kezelésé-J vei akadályozhatjuk meg. Hu-J zamos tárolásra csak megfele-J lő nedvesség tartalmú (11-12? százalékos) gabona alkalmas. ^ és a tárolt terményt állandóan^ figyeljük. Mivel a kártevő al nagyobb hideggel és a gabona# mozgatásával szemben érzé­keny, a téli átlapátolás, szel lőztetés a zsizsikek szaporodá­sát gátolja. $ A gabona- és a rizszsizsik J mechanikai úton is pusztatha- J tó. A fertőzött terményt pneu-f : SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó Ez úgy húzza, mint száz szar... szar . . , vasmarhó! — vágta ki büszkén. — Jól mondta? — kérdezte nagy nevetes közben. — Ügy bizony — nyugtatta kedélyesen Benkő. — Vasmar­ha ez. — Meg saar is — vágta köz­be tele pofával a hosszú Do­bos. — Olyan, mint egy régi vil­lamos — szólt Dobost ugratva valaki. Nevetgélve, serényen dolgoz­tak. Ládákat cipeltek, vizet 66. pék és szerszámok hevertek, hordtak, és néha meg-megáll­amiket nem volt érdemes el- tak egy kis tereferére. Most vinni magukkal a menekülők- nem hajtotta őket senki, csak A hullámos dombvonulat Iá- nek. Az emeletes főépület előtt Asztalos dohogott állandóan. # gyan ölelte körül Osztrogozsk egy teljesen hasznavehetetlen, Szokásához híven soha nem matikus termen y tu von keat-T varosát, művelt földjeivel, szí- hernyótalpas vontató állott, volt megelégedve semmivel és engedni úgy, hogy a xifu\ocso-. nes ren<jezett gyümölcsöseivel, megroskadva, vastag porral s vet betonfalnak irányítják. Je-' A dombvonulat keleti gerin- belépetten. A katonák lassan len féktelen szem lörés. is elő- \ _ - _ ­__ _a: i_ ____ p orral senkivel. A szarka vidáman zajongott betűzgették rajta a cirillbetűs a konyhakocsi sátorvasán, felírást: Sztalinyec. időnként egy-egy húsdarabot — Baromi erő lehetett ben- eszegetve. Az augusztus végi ne — tárgyalták körülállva, nap kegyetlen meleget áraszt- már ki tudja hányadszor, es va sütötte az emberek mezte- szerelgették szét, ha másért len felsőtestét. Az izzadságtól lentéktelen szemtörés is eiő- . c(jn a város fölött egy , szél­tolóul, de a zsizsikek elpusz-# maiom álldogált mozdulatlan tulnak. A kártevők terjesztését Jszéttárt karú iapatjaival, bá- megélőzhetjük a gaibanaszsá-^ natosan, omlatagon. kok kifordításával és kikefé- a a kolhoz, ahol a törzs bé­lésével. Jó, ha a zsákokat né-J rendezkedett, szemben a szél- _ . _______ __ ____ _ h ány percig forró víziben fér- i malommal, a nyugati dombso- nem, hát egy használható csa- fényes, barnára sült emberek tőtlenítjük. Kémiai védekezés-} ron terült el. Dús fű, betakari- varért. aránylag gondtalanul végezték re a foszforitid-rogéngázt fej-itatlan gabonatenger és meg- Odrobinyák Jenő, aki mindig a rájuk bízott feladatot. A lesztő készítmények hasznaiba-} számlálhatatlan almafával arról álmodott, hogy ha lesze- frontvonal 8 kilométernyire, a tők. A vegyszerek a garmadák# övezetien néhány fából épült rel, otthon, Békéscsabán majd szélmalmon túl húzódott. A fertőzöttségét teljesen meg-# ház — melyeket bevakoltak és traktorral fog szántani, küiö- néha-néha feltűnő repülőgépek szüntetik, használatuk azonban# téglaháznak hatottak — képaz- nősképpen lelkesült: okoztak csak némi izgalmat, csak gázmester közreműködé-} ték a gazdaság központját. Itt- — A zanyáját nekije! Ez főleg Juhos hadnagynak, aki |sét>el történhet. # Ml rozsdás mezógazdasagi ge- megvan az a traktor! Az ám! változatlanul idegrohamot ka­pott, még egy saját gép zúgá­sától is. Ilyenkor pániksze­rűen menekült valami fás te­rületre. A főépülettől déré hatalmas almás terült el. tözépen mé­hessel. Ez volt a kedvenc bú­vóhelye. A rossz nyelvek sze­rint azért, mert itt teleehette magát a félig érett gyümölcs­csel anélkül, hogy első szán­dékként hatna. A valóság az volt, hogy ösz- szekötötte a kellemest a hasz­nossal. Kiilönjsen izgatta a méhes, de bátirsága kevés volt ahhoz, hog: megközelítse. Vagy száz kas méh gyűjtötte a mézét. Néháiy katonát meg- megcsiptek. akik odamerész­kedtek. Felsserelés nélkül meg sem próbátok mézet szerezni, de különbéi is kincstári, élel­mezési anyagnak minősítették. Ennek elenere soha senki nem jött ellenőrizni, sem per­getni, de főleg a méhek miatt feléjük sím nézett senki. Két enber csőrét azért pisz­kálta vaamennyire a sok méz. Salamor és Szénási honvéde­két. Áiandóan a méhes kö­zelében sündörögtek. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom