Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-26 / 251. szám

Legy&nk mindnyájan mérgesek Védjük a munkások biztonságát ember­gépkocsiban Kaposvártól folyt a szó »agyon mérges rel utaztam egy a múltkoriban. Nagyatádig arról sok helyen mennyire megfe ledkeznek az embereknek a biztonságáról, egészségéről, i akik a pult mögött állnak, a ; gépek mellett dolgoznak, a gő- ; zölgő kondérok körében se- j ténykednek. Hibákat sorolt. : Utazott velünk a kocsiban la- | katos, közgazdász, mindketten egyetértőén bólogattak. Saj­nos, így van ez. Sokan olyan szépen tudnak beszélni a mun­kavédelemről, de amikor tény­leg tehetnének azért, hogy va­lóban a munkások védelmét szolgálják, egészen bosszantó »apróságokon« elcsúsznak. Valaki éppen nem figyel oda, meg se nézi azokat a szabá­lyokat, amelyek a ceruzáját, a körzőjét irányítanák. Máskor a szépségért feláldozzák a cél­szerűséget, sőt az elemi biz­tonságot. Én is megcsodáltam kívül­ről a fonyódi postahivatalt. De ki gondolta volna, hogy mi­lyen vitát kavart a lépcsőháza, amely nem felel meg az elő­írásoknak, balesetveszélyes, és a későbbiek során át kell épí­teni! Szinte anekdotába illő a pusztakovácsi bolt esete. A beruházó megfeledkezett arról, hogy víz is kell egy boltban. Az udvaron ugyan van egy betontetővel lefödött kút, de — főképpen télen — nincs az a nő, aki a fedelet megemelné. Hogy akkor honnan szereznek vizet? Hát a legközelebbi ház­ból — föltéve, ha otthon van­nak! A megyében jártomban-kel- temben sok gunyoros meg­jegyzést hallottam az SZMT munkaügyi felügyelőiről. Még a legfinomabb is olyasféle volt, hogy ezek eleve kukacos- kodó, minden kákán csomót kereső emberek, akiktől az is-' ten mentsen meg mindenkit. E megjegyzések táptalaja egy nagyon is téves szemlélet. Éppen a legfontosabbról fe­ledkeznek meg, akik csak eb­ben látják ezeknek az embe­reknek az alapos vizsgálatait, s nem gondolnak arra, hogy kiknek az érdekében mérge­sek, milyen veszélyektől kí­vánják megóvni a munkáso­kat, a mezőgazdaságban, a ke­reskedelemben, a vendéglátás­ban stb. dolgozókat. Esze ágá­ban sincs egyetlen szakszer­vezeti felügyelőnek sem, hogy örüljön, ha hibát talál. Sőt, ez éppen elkeseríti, kiváltképp, amikor alapvető szabályokról feledkeztek meg a beruházók, a tervezők, a kivitelezők. Ami­kor eszükbe sem jut, hogy a boltos szeretné könnyen ki­nyitni az ablakot, a szakácsnő olyan mozaikkockán szeretne járni, amelyik recés, és nem csúszik. Amiről egész úton beszél­gettünk, később témája volt az SZMT elnökségi ülésének is: a munkavédelmi szabály- sértések ellen benyújtott föl- lebbezések ügyében döntöttek. Nem egy szakszervezeti tiszt­ségviselő csóválta bosszúsan a fejéit, amikor a hozzá tartozó területen észlelt hibákat so­rolták. A döntések gyorsak és határozottak voltak. A felleb­bezéseket elutasították, csupán egy esetben utasították a mun­kavédelmi felügyelőt új eljá­rás lefolytatására. Eltérő súlyú ügyeket hall­gattam végig. A munkavédel­»legrázósabb« ügyet. Egy megbízott főmérnök, valamint egy főenergetikus föllebbezé- sét azért utasította el az el­nökség, mert nem tettek meg minden intézkedési azoknak a gépeknek a leállítására és megjavítására, melyek az el­lenőrzés szerint közvetlen élet­veszélyt jelentettek. Pedig azok, akik a MEZŐGÉP Vál­lalat központi gyáregységében ezeken dolgoznak, egészen biztosan jobb kedvvel állnak melléjük, ha tudják, hogy nem fenyegeti őket semmiféle ve­szély. Sokan megrettennek attól a sok papírtól, amely egy-egy vizsgálat anyagát, a levele­zést, a föllebbezést és a vég­ső döntést tartalmazza. Pedig mindez a balesetek megelőzé­sét szolgálja. Harc és vita nél­kül azonban nem megy az okok megszüntetése. Vicclapba illő például a Pest-budai Ven­déglátó Vállalat kifogáskeresé­se: utólagos mérésre volt szükség, hogy újra megállapít­sa az SZMT munkavédelmi felügyelője, amit egyszer már megállapított. A vállalat nem »hitte« el, hogy az ablaknyitó szerkezet két méter huszonöt centiméter magasan van. Ál­lította, hogy másfél méterre, iS akkor minek oda mechani­kus távnyitó szerkezet. K áldott a Dráva mellől Beszélek majd tartalmas, szép életünkről... Az már kevésbé izgatja a vállalatot, hogy meg sem hívták a munkavédelmi bi­zottságot az ezerszemélyes ba- latonszárszói étterem üzembe helyezési eljárására. A fel- ügye’ők ugyanis már akkor el- mi bizottság vezetője azon- mondhatták volna, mi hiány­ban egyformán határozottan állt ki a munkások, a dolgozók érdekében, amikor megvilágí­totta a hátteret. S az elnökség ugyanilyen határozottan dön­tött. Vegyük talán az egyik Államigazgatási dolgozók továbbképzése Balatonaligán (Tudósítónktól^ A Somogy megyei Tanács szervezésében hétfőn kéthetes továbbképzés kezdődött Bala- tonaligán, az alsóbb szintű ta­nácsok vfb-tiíikiáraii és igazga­tási dolgozói 'részére. A mos­tani továhbképzes lényegében folytatása a tanácsi dolgozók továbbképzésének, hiszen a megelőző hetekben községi ta­nácselnökök és pénzügyi dol­gozók bővítették itt ismeretei­ket. Ezt tudtuk meg Kasza Istvánnétól, a megyei tanács személyzeti és oktatási osztá­lyának helyettes vezetőjétől. Külön témakörökben, a szak­ág jellegének megfelelően fo­lyik a továbbképzés október első napjaitok — A vb-tótkároknak évente ismétlődően tartunk íéli to­vábbképzést — mondta meg­nyitó szavaiban dr. Kassai Já- nos megyei vb-titlkár. — Több célú ez a továbbképzés. Fel­adata a régi ismeretanyag »karbantartása’«, az elmúlt egyéves időszak munkájának értékelése; szó lesz a közel­múltban megjelent jogszabá­lyok alkalmazásával kapcsola» tos tanácsi feladatokról is. He­lyet kap az új tanácstörvény egyes rendelkezéseinek gya­korlati alkalmazása, a vezetés­elmélet, és az ágazati szaík­igazgatasi feLadatók megbeszé­lése. Az igazgatásiban, dolgozók részére az új tanácstörvény életbe lépése óta elősaör szer­veztek továbbképzést Útmu­tatást, segítséget kapnak a szakterületen adódó munkák jobb elvégzéséhez. Megbeszé­lik az új hatáskörökből adódó feladatokat, s az egységes jog­szabály-értelmezést. Jelenleg a községi tanácsok 595 feladat­kört látnak el, s ez már ön­magában, is meigköveteli az alapos felkészültséget nemcsak a vezetőktől, hanem a szak- apparátus dolgozóitól is. En­nek a felkészültségnek kife­jezésre kell jutnia a szaksze­rű, gyors 'és pontos ügyinté­zésben, hiszen a lakosság első­sorban ezen keresztül méri az államigazgatás helyi szervé­nek munkáját Délelőtt előadásokat, dél­után konzultációt tartanak, aez utóbbit járásonként, a járási hívottal ok igazgatási osztály- vezetőinek irányításával. Gya­korlati feladatokait, úgyneve­zett esettanulmányokat olda­nak meg az igazgatási ügyin­tézők, s lehetőség van a meg­oldás helyességének megvita­tására is. A továbbképzés no­vember 2-án fejeződik be. zik. Most utólag kénytelenek elrendelni nemcsak a föntebb említett szerkezet fölszerelését, hanem recés csúszásgátló mo­zaiklapok lerakását a konyhá­ba, a zuhanyozó előterében stb. Az SZMT elnökségének döntése alapján szabálysértési eljárás indul egy tervező el­len is, mert kifelejtette az ablakok távnyitószerkezetét a kutasi ABC-aruházból. Mérgesek a munkaügyi fel­ügyelők? Nem eléggé. Le­gyünk mindnyájan mérgesek, amjkor olyan hibákat észle­lünk, amelyek emberek épsé­gét, életét, egészségét teszik kockára. Ne csak mondjuk, minden tettünkben érződjön is, hogy a munkavédelem a munkások védelme! Lajos Géza. készülnek, kongresszus a délszávok VOVOSKI.O, Ulica Slobode. Tótújfalu, Szabadság ut­ca. Horvát és magyar nyel­vű helység- és uteané vtábl ák, ezt a kétnyel­vű feliratot látni a délszláv községek vala­mennyi köz­épületén is. Tótújfalu, La- kócsa, Po- tony, Szent- borbás. Több mint kétezer délszláv nem­zetiségű ember él e Dráva menti somogyi községekben. Nagy esemény­re, a Magyar- országi Dél­szlávok De­mokratikus Szövetsége V. kongresszusé ra ahol a legutóbbi óta eltelt időről, életéről, jelenéről és jövőjéről lesz szó. Lezajlottak a küldöttgyűlé­sek, a megyében levő délszlá- vokat nyolcán képviselik a kongresszuson. Egyik küldött Simora Vendel, a Dráva men­ti Egyetértés Tsz csúcstitkára. Vele beszélgettünk Tótújfalu­ban, a termelőszövetkezet Sza­badság utcai központjában arról: hogyan éltek a múlt­ban, és milyen ma az élet a Dráva mentén. — Itt születtem a szomszé­dos Potonyban. A saját élete­men meg barátaim, társaim sorsán keresztül tapasztaltam, hogy a múltban mennyire le­néztek bennünket, nemzetisé­gi kisebbségeket. Gúnyoltak, csúfoltak, s ha valaki az isko­lában anyanyelvén, horvátul beszélt, nyomban csattant a pofon. Veréssel, lelki terror­ral igyekeztek kiölni belőlünk a nemzetiségi érzést. Fájó gyerekkori emlékeket idéz Simora Vendel. Egy olyan időszak emlékeit, ami­kor a délszlávokat, a szlávo- kat, a német ajkúakat alig vették emberszámba. — A mi gyerekeinknek ez ma szinte hihetetlen. Hiszen az iskolában horvátul is ta­nítanak, pártunk politikája pedig ösztönöz bennünket nemzetiségi kultúránk, hagyo­mányaink ápolására. A Dráva Együttes táncaival, énekszá­maival országos sikereket ara­tott; most szerepeltek Székes- fehérváron, és hamarosan Szolnokra mennek. Újságunk, a Narodne Novine rendszere­sen közöl a mi községeink la­kóinak életéről is írásokat, s* a pécsi rádió műsora naponta közvetít horvát nyelvű adást. Nemcsak a pártszervezet tit­kárának szavaiból hallhattam pártunk nemzetiségi politiká­jának érvényesüléséről. Erről győződhettem meg, amikor részt vettem a barcsi járási párt-végrehajtóbizottságnak azon az ülésén, melyen a nem­zetiségi kérdésről tanácskoz­tak. Az intézkedések, a hatá­rozatok e nagyon fontos po­litika következetes végrehaj­tását szabták meg. Érdemes végigmenni a Drá­va menti délszláv községek utcáin. Amikor húsz évvel ez­előtt erre jártam, bizony ví-1 gasztalan képet mutattak. Ma pedig valamennyiben új, mo­dern, két-háromszobás házak tucatjait lehet találni. Álig van ház, ahol ne lenne televí­zió, s nagyon sok udvaron lát­ni személygépkocsit. Kevés olyan szép iskola van megyénkben, mint a lakócsai. A termelőszövetkezet segítsé­gével épült. Jövőre pedig óvo­da készül. Épül a termelőszö­vetkezet szakosított szarvas­marhatelepe, amely nemcsak a legnagyobb, hanem a legkor­szerűbb is lesz megyénkben. Üzemi konyhát, sütödét hoz­nak létre a termelőszövetkezet erejéből. Nemrégen, amikor egy jugo­szláv pártmunkásküldöttség járt a termelőszövetkezetben, Nyári Pál elnök ezeket mond­ta: — Jól élünk, megtalálták és egyre jobban megtalálják szá­mításukat a szövetkezetünk­ben dolgozó délszláv nemzeti­ségűek. S amikor Simora Vendel párttitkártól, a délszlávok egyik kongresszusi küldöttétől afelől érdeklődöm, hogy pár­tunk következetes nemzetiségi politikája milyen hatást vált ki az itt élőkből, így vála­szol: — Ez elsősorban a szövet­kezetért érzett felelősségben fejeződik ki. Az emberek szí­vesen és örömmel dolgoznak a közösért. A tavalyi árvíz ide­jén százak építették a gátat, védték valamennyiünk vagyo­nát. De kifejeződik a politi­kai érdeklődésben, tevékeny­ségben is. A kongresszusi kül­döttek megválasztásán három­százan, a legutóbbi tsz-elnök- választáeon pedig hétszázan vettek részt. Pártszervezetünk­höz nyolcvan kommunista tar­tozik, s az utóbbi időben több jól dolgozó termelőszövetkezeti fiatallal erősítettük sorainkat, olyanokkal, mint Vucseta Ist­ván, tlolobics Gyula, Sulin Károly, Bunyevácz József és mások. Novoselo, Ulica Slobode. Tótújfalu, Szabadság utca. ITT, A DRÁVA MENTI Egyetértés Tsz központjában beszélgettem Simora Vendel­lel, a tsz pártszervezete csúcs vezetőségének titkárával, aki e szavakkal búcsúzott: — Nem tudom, hogy szót kapok-e majd a kongresszu­son. Ha nem, akkor a szüne­teket használam fel arra, hogy beszélgessek a többi küldöttel, s elmondjam, hogyan élünk itt a Dráva mentén. Beszélek majd nekik megváltozott, tar­talmas, szép életünkről... ■Szalai László „Szabad idős*’ kesztyűk 1970 volt a »gyereke ipős« év. Addig csak utcai kesztyűket készítettek — 1970-ben. 117 ezer párat — a Pécsi Kesztyűs Ktsz fonyódi telepén.. Az idén már csak sikesztyűket gyár­tanak. A szabástól a csomago­lásig mindent itt csinálnak. A világpiacon egyre kere­settebbek az úgynevezett sza­bad idős kesztyűk. A téli spor­tokra egyre több embernek jut ideje. Az igények késztet­ték a fonyódiakat a teljes át­állásra. 1972-ben vettek részt először nemzetközi kiállításon, Hetvenöt éve termel áramot a tatabányai erőmű Hetvenöt esztendeje annak, hogy a Tatabányai Hőerőmű, az ország akkori egyik legje­lentősebb üzeme megkezdte a villamoseniergia fejlesztését. Az évforduló alkalmából csü­törtökön ünnepséget rendeztek a vállalatnál. Az üzem létre­hozását a helyi szénbányászat megkezdése tette szükségessé. 1954-ben élte »fénykorát«, ak­kor fejlesztette a legtöbb — 420 millió kilowattóra áramot. Később újabb áramfejlesztő blokkokat építettek, s a Tata­bányai Hőerőmű Vállalatnak ma már három gyáregysége dolgozik. Itt helyezték üzembe 1967-iben az első hazai gyárt­mányú 100 megawattos blok­kot A tatabányai vállalat a 75 év alatt annyi viilamos- energiát fejlesztett, ami bősé­gesen fedezi egész Magyaror­szág jelenlegi egy évi energia­fogyasztását * s Berencz Árpád saját tervezésű kesztyűivel. ahol termékeik nagy feltűnést keltettek. Korábban is szállí­tottak ugyan külföldre, de mint Páncsics István telepve­zető elmondta, az utolsó lö­kést ez a siker adta meg. A Magyarországon gyártott kesztyűk eljutnak a világ min­den tájára. Kiváló minősé­gűek, a mindenkori divathoz alkalmazkodnak, és aránylag olcsók. Tavaly már a Tatai Kesztyűs Ktsz, ez év elején a Pécsi Kesztyűgyár, az utóbbi hónapokban pedig a Buda- gant Ktsz is . el kezdte a síkesz­tyűk gyártását. Ez utóbbiak mind a fonyóddak által kikí­sérletezett és bevezetett gyár­tási technológiát vették át. így a hazánkból kiszállított kesztyűk egységes technológia alapján készülnek. Fonyódon már nagyüzemi módszerekkel dolgoznak. 1973- ban Magyarországtól 170 ezer pár síkesztyűt rendeltek. Eb­ből 82 ezret a fonyódiak készí­tenek, s eddig 52 ezer párat juttattak el a megrendelőhöz. — Milyen alapjanyagokat használnak fel? — Zerge-, bárány-, ló- és szarvasmarhabőrt. Mindjárt hozzá kell tennem, hogy ezek világpiaci ára az utóbbi idő­ben 50—60, némelyiké 80 szá­zalékkal emelkedett. A bér­munkáiban elvállalt kesztyűk­höz saját és importból szár­mazó alapanyagokat haszná­lunk fel. Több mint kétszáz féle mo­dell készül a tetepjen. Igazod­ni kell a megrendelő különle­ges igényeihez is. A külkeres­kedelmi üzletkötők és a válla­latok képviselői állandóan, jel­zik a világpiac változásait. Az üzemeket azonban a vevők is fölkeresik. A sikesztyű-gyár - tásban a japánok a világpiac urai. Mégis érdeklődtek a fo­nyódiak termékei iránt, szor­galmasan villogtatták fényké­pezőgépeiket a mintakollékc: j bemutatásakor. Ezt részben a Tandmpex szakemberei, rész ■ ■ben a fonyódiak tervezője, Berencz Árpád állították ősz sze. Az igények országok szerin'; változnak. A svájciak pjéldáu'. a saját emblémáikkal díszítet’: kesztyűket kedvelik. 1500 pá .• készül résziikre St. Moritz”;.: felirattal, egy ott sorra kerü' ■ síversenyre. Az osztrák síző : is a nemzeti színnel díszítel : kesztyűket szeretik. Európa egy-egy évben 8 millió párat koptat el. A fonyódiak kinőtték már ", volt általános iskola épületé1. Színvonalon maradni csak bő vítéssel tudnak. Ez a legköze lebbi céljuk. Kétszázan do goznak a telepen, mindöt,' három adminisztratív dolgoz val. Az átlagéletkor 22 év. Ke resefcük jó, darabbérben do' goznak Egy-egy újonnan föl vett dolgozó hat hét után má ■ ebben a bérezési forrná’ ár kapja a fizetését, s öt-hat hó­nap kell ahhoz, hogy teljes értékű munkaerővé váljon. Augusztusiban sikerült először elérni, hogy nincs gond a munkaerővel. Az 1974-re szóló szerződések alapiján a két leg­nagyobb megrendelő már fo­lyamatosan viszi az itt gyár­tott 105 ezer pár síkesztyűt, függetlenül attól, hogy sze­zon van-e a hóval borított francia, svájci hegyeken, vagy seim. . Mészáros Attfh. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom