Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-24 / 249. szám

Egy régi operett, régi köntösben CIGÁNYBÁRÓ A munkások olvasóvá nevelése Régi operett! Hát van új? Üj nincs, csak örökifjú rég' operett. Ilyen a Cigánybáró is. a legnépszerűbb osztrák zene­szerző, Johann Strauss melo­dikus -forradalmiságának«, kedel.ves magyar barátságának népszerű példája. Regényes, de igaz történet áll a hátterében, amelyet Jókai Mór még tovább regényesített, Schnitzler lib­rettóba adaptált, és Strauss költötte halhatatlanná. Mert legalább olyan halhatatlan és minden kritikát túlélő, mint a Csardas királynő. Ami adat és ismeret a fen­tiekből még hiányzik, meg­tudható a szellemes műsorfűz zetből, s ami a fentieket bizo- nvitja — az most a kaposvári Csiky 'ieryely Színházban lát­ható. Az előadás szereplőinek je­lentős rtsze már többször ta- lálKozott a Cigánybáróval, s e szereplők jelentős része nem­csak otthonosan mozog benne, hanem o thon is van benne. Kényelmesen megtalálja regi vagy új helyét, örömmel ját­szik, mesél erről a meséről, s nen birkózik a dallammal, a nehez. hajlékony, helyenként ariaigényű épekkel, hanem megUlalja önmagát benne. Kém arra törekszik, hogy a legnagyobbak megismételhe­tetlen teljesítményét ismételje meg. hanem arra. hogy úgy énekeljen, ahogyan könnye­den. elegánsan. operettben illik és tud. Így lesz inkább hu Strausshoz, s nem a hangtor- narnulalvánnyal. Azt hiszem, ennek a joviális jaléktudatnak köszönhető, hogy alapjában véve kelleme­sei i ereztem magam a bemuta­tón. Itt van például a három női szerep: Arzéna. Szaffi és Cipra. Pálffy Alice megragad­ta most az. öreg eigányásszony szerepét Arzéna es Szaffi után: nem bány ásította’ agyon, nerh köpködött a színpadon (láttam mar ugyanis ilyen «nagyon igazi« Ciprát is). : mégis vad volt. határozott, ro­konszenves, amilyennek Cip- . rámák lennie kell.. És itt van az örök Zsupán. Csorba Ist­ván is, aki a színrelépés pil- ; la iratától feldobja a darabot. La.uim' lö5B-as kaposvári elő­adásban a Zsupánját. Nekem ez a figura őrizte a Cigány­bárói sokáig. Hordó hasával, öblös Hangjával, és a sokat is­mételt »huinnyebejó« kiáltás- * 1 sai, no meg a hamisítatlan be­lépővel: -Az irka-firka kérem, sose i'olt a mesterségem«. Igaz. most úgy hangzott: "ír- j ka-firka, akom-bákom, sose volt a mulatságom« — így ,ta­nulságosabb vallomás. És Csorba István is a regi, igazi Zsupán. De beszéljünk most a pará- ! désan nagyszerű primadonna­szerepről, Szaffi cigánylány- ■ ról, Imre Gabriella eddigi leg­jobb kaposvári alakításáról. Legutóbb, amikor méltattuk: gazdagodott hangkultúrájáról szóltunk. A gazdagodás most stílusát, modorát is teljesebbé ■ette finom, természetes át­éléssé. S pontosan ez az, amit Barinkavbol hiányolunk egy isissé. A belépő elismerésre méltp. de a duettek kissé tó- j iyoiosak -voltak, és Rózsa Ti­bor prózai játékp is hagy ki- ! vánnivalót. Laczkó Mihály rendezőnek —-^ki egyébként jó munkát végzett — jobban ' kellett volna ügyeimé arra. hogy a fiatal földesúr monda- ] tai érthetőek, ha nem is min­dig atellek, de mindig értel­mes hangsúlyozásban előadot­tak legyenek Laczkó Mihály nagy teret adott a vidám ko- mediázásnak, az önfeledt Sze­repjátszásnak. sajnos kompo- zíriói időnként teátralisak, néhol elnagyoltak voltak. Nagyszerűen -futtatta ki- vi­szont az epizódszereplőket, el- j sősorban is az est savát-borsát ; lelentő, legtöbb tapsát össze- I hancúrozó három cigányt:! Komlós István, Kiss Jenő és Tót Béla nagy sikert arató ala­kításait. s 'ugyancsak a lehető­ség szerint jól kimunkált főbb es mellékesebb figurákat. So­mogyi Géza, Heiser Kálmán, Dani Lajos, Radios Gyula, Far­kas Rúzsa és Balázs Andor alakjait. Arzéna. a szép, de ellenszen­ves lány Szegő Zsuzsanna meg­formálásában állt előttünk, alapjában véve sikerültén. Ta­lán a valamelyest visszafogot­tabb éneklés es az erőtelje­sebb játék meg több tapsot hozna neki. ö . játssza egyéb­ként Mirabellát Mészáros Jo­lival, Arzénát pedig Puszta szeri Emiliával kettős szerep- osztásban. A zenekar szép Strauss tolmácsolásával — Somoss István vezényelt — elégedet­tek vagyunk, de nem annyira a kórussal. Néhol harsogó, máskor nyers volt. A cigány- jelenetben mindez még elfo­gadható, sőt stílusos is. másutt azonban k*ssé idegen. A tánc­kar a ci&ányjetenetben dicsé­retesen lendületes, iriss volt, nagyon tetszett, később azon­ban Rajka Péter koreográfiá­ja meglehetősen szegényes kli­sékre. a kar képességeit hol alábecsülő, hol meghaladó ele­mekre épült. A kezdeménye­zés mindenesetre többet ígér, es előrelépést mutat a koráb­bi évek vajúdó kórus- és tánc- karhiényával szemben. A Ci­gánybáróban a Vikár Kórus, karigazgato: Zákányt Zsolt és a BM táncegyüttes tagjai mű­ködnek közre Gáspár András díszletei tet- szetősek, de több ötletet is el­bírtak volna, hasonlóképpen Füzy Sári jelmezei. A régi operett, úgy vélem, ott a leg­igazibb. ahol a-régi köntöst vi­seli . .. Tálán — ha eltelik újabb tizenöt ev — ez a regi operett még örökifjabb lesz, lugyjük: mostari előadóival együtt. Tresat Tábor Kaposváron zajlott le teg­nap a Művelődésügyi Minisz­térium könyvtári osztályának tájkonferenciája, mely a mun­kások olvasóvá nevelésével és a hálózatfejlesztéssel foglal­kozott. Négy megye — Bara­nya, Somogy, Tolna és Zala — közművelődesenek a vezetői, könyvtárosai" vettek részt ezen, s megjelent Kondor Istvánná, a könyvtárügyi osztály veze­tője is. Svenda István, a Somogy megyei művelődésügyi osztály vezetője üdvözölte a vendége­ket. majd Kellner Bernét, a kaposvári megyei könyvtár Állami-díjas igazgatója a vá­ros. centenáriumi ajándékait adta át a megyék képviselői­nek. Nem volt szükség ezúttal vi­taindítóra, hiszen a miniszté­rium eljuttatta a részvevőkhöz az országos fölmérések tapasz­talatai alapján megfogalma­zott beszámolót, s a tenniva­lókra célzó javaslatokat. Kon­dor Istvánné most tehát csak annyit mondott el bevezető­ként, amennyivel a vita -ágyát- megvethette. Hangsú­lyozta. hogy nemciak könyv­tári téma a munkások olvasó- ! vá nevelese, hanem kulturpo- ! litikánk egészébe tartozóan kell róla beszélni, es a.mun- j kások könyvtári ellátásának ! feladatában azt kell látni. hogy a cél: az egyéni igények j társadalmi szintre emelése. A tizenhét fölszólaló sok i mindenről beszélt. Mégis né- J hány pontba összefoglalhatók a gondolataik. Azért, mert a helyi adottságok mellett sok a megegyező tényező is. melyek a munkások olvasóvá nevelé­sében szerepet játszanak, i Szinte valamennyien el­mondták azt, amit Kellner Bernat is kiemelt fölszólalásá­Barátok földjén Nyeregből az iskolapadba Mongol diákok impozáns tornagyakorlata a forradalom győ­zelmének évfordulóján, Ulánbátor sportstadionjában. EGYETLEN NAP három is- I merelség. három érdekes era- , berrel a mongol fővárosban... A .véletlen úgy hozta, hogy mindegyikük a kultúra, a mű­velődés, az Iskolapolitika terü-| létén dolgozik, vagy tevékeny * részese annak. Reggeli után a Gandgnba, a híres lámatemplomba látogat­tunk. Már messziről hallottuk, hogyan búg a szerzetesek esi- I gakürtj® és csonttrombitija. A templomban kopaszra nyírt. j narancssárga ruhás lámapanok mormolták az igét, pörgették az imamalmokat. Idéztek a múltat. Igen, a múltat, mar csak a múltat, mert ez alka­lommal is — mint később, más vidékeken annyiszor — meggyőződhettünk róla; hogy a mai mongol fiatalokat egy­re kevésbé érdekli a mitikus istenek világa. Első ismerősünk, egy Ulán­bátor! tanárember, aki a láma­templom kapujában — kifele jövet — oroszul köszönt ránk, csak megerősítette első benyo­másunkat. Megtudva, hogy új­ságírók vagyunk, egy kicsit panaszosan magyarázta; — Ha ä világ sajtója Mon­góliáról ír, még mindig főleg a pusztát, a száguldozó pász­torok életét fnutatja be, mert az ide érkezők az, egzotiku­mot, a régmúlt romantikáját, a nomád elet kuriózumait ke­resik. Arról már keveset Ír­nak, hogy ebben az országban, ahol fél évszázada — a forra­dalom előtt — egyetlen elemi Iskola működött 40 tanulóval, s a lakosság egy százaléka sem tudott ími-olvasni, ma az aratok (parasztpásztorpk) fiai szinte szomjúhozzák á kultú­rát és ostromolják az iskolá­kat, a tudás fellegvárait. Űj ismerősünk, T. Zsamsag- nij, aki a fővárosban vakáció­zó diákcsoport kísérését vál­lalta es így találkoztunk * Gandanban, mindjárt ajánlot­ta is: Visszakísérem a. fiukat szálláshelyükre, a kollégium­ba. Jöjjenek veLem, nexaéik meg az új iskolánkat. Az iskola hatalmas T ala­kú épület. Kőből épült,, nagy világos ablakokkal, tágas tan­termekkel. Újdonsült ismerő­sünk kipirult arccal invitált bennünket a friss meszszagu termekbe, lelkesen magyaráz­ta a leendő tornaterem, a szakköri szobák, a szertárak­nak kiképzett helyisegek. a bemutató- és vetítőtermek rendeltetését. S mintegy ösz- szegev.te a látottakat: Mostantól csaknem ezer tanulónak ad helyet az iskola. Épül melle egy 350 fős kollé­gium es télre elkészül 30 pe- dagogusiakas is. Szemünkben ez az iskola szinte jelképpé nőtt. Amott a lamatemplom. az ősi múlt. Itt meg a jelen. Egymás mellett el, de'lassan elválik. Fokoza­tosan eltűnik az őst állapot, es I helyében kialakul az. üj. a szo- ! cialista életforma. A hallatlanul erdekes gon­dolatsort már nem /.samsagníj ! folytatja — tőle búcsút kell vennünk —, hanem a part lapja, az Unen vezető mun­katársa. Szénfekete hajú. ala­csony, szemüveges, mindig mosolygó fiatalember. Látha­tóan a kulturális kérdések jó ismerője (Moszkvában végzett egyetemet), akivel egy ünnepi fogadáson kötöttünk barátsá­got. Délelőtti •, iskolalátogatá­sunkat kommentálva i azt mondta: — Való igaz: a tanulás utá­ni vagy nálunk szinte fölmér- hetetlen. Képletesen szólva az aratok fiai a lóról egyenesen átülnek az iskolapadokba. Mongóliában ma 530 óvoda | működik: 572 általános és k '- 1 zápiskolában 281 000 diák. 19 s technikumban 11 000 dihl\ ta­nul. Az egyetemeken három­szoros a túljelentkezes. Az. öt egyetemen, illetve főiskolán 10 000 a hallgatók száma. Kül­földön, a Sz.ovjetunióban és a baráti sz-oeialista országukban két es fél ezer hallgató sajá­títja el a felsőfokú ismerete­ket. S ha már itt tartunk, mu­tassuk be harmadik ismerő­sünket, Várkonyi Katit, az Eötvös Lorand Tudomány- egyetem negyedéves, mongol— német szakos hallgatóját. Vele délután Szonginóban, a ma­gyar—mongol együttműködés­sel felépült biokombinát ava- toünnepsegén találkoztunk. Fél évet tanulmányúton Mon­góliában töltött, tolmácsként érkezett magyar filmesekkel Szonginóba Kati egri leány, Pesten kollégiumban lakik. Találkozásunkkor elmondta: — A mongol nyelv gyakor­lására küldtek Mongoliába. Az ularVbátori egyetemen sok-sok mongol egyetemista barátom van már. Velük jártam vidé­kén, kirándultam Dzunmod- ba — ez száz fát jelent —, aludtam jurtában, üdültem két hetet Terelésben. Minden cso­daszép és nagyon hasznos volt! . Itthon tálán kevesen tudják, hogy lehetőségeinkhez mérten milyen mértékben működünk közre Mongolia vezető szak­I embereinek képzéseben. íme, ! néhány adat: 1972-ig évente hat új mon- i goi ösztöndíjast fogadtak ma- ! gyár felsőoktatási intézmé- ! nyeink. Főleg a mérnök-, a j közgazdász- es az orvosképzés területein. Ebben a tanévben 13 főre emeltük fogadási ke- [ retünket. Jelenig a mongol népgazdaság és a felsőfokú ok- ! tatás területein már 30 olyan > mérnök, orvos, tanár dolgozik, i aki magyar egyetemen sze­rezte diplomáját. Az egyik legkorszerűbb ulánbátori iskola neves ma­tematikatanára. Cagan, a múlt évben Budapesten ‘ járt tanul­mányúton. A Fazekas Gimná­ziumban ismerkedett a ma­gyar matematikai . oktatás módszertanával. S a tapaszta­latokat széles, körben haszno­sítják. Cagan tanítványaiból állítják össz.e Mongólia csapa- ■ tát a matematikai olimpiára. NEM AKARJUK uiabb adatokkal terhelni olvasóinkat, j de lám, így is milyen messze ! jutottunk reggel óta. Azóta, hogy ott fenn. a Gandanban i borzongva. riadt klvancsiság- j gal hallgattuk a szerzetesek i csigakürtjeit és csontfrombi- j iáit! Hegedűs Ferenc I (Folytatjukj Honvédelmi nevelés a marcali járásban A Magyar Honvédelmi Szö­vetség marcali járási szerve­zetében a közelmúltban élén­küli a honvédelmi előképzés és a tartalékosak ulókepzesp. Ezt bizonyítjií, hogy több mint ejtvén ifivel indult tarta­lékos hiraduikcpzö tanfolyami, Marcaléban és Böhönyén ha­sonló létszámmal általános honvéd előkészítő tanfolyam. A Marcalt Általános Iskolá­ban és szekimun&áisképző in­tézetben újjászervezték a gép- járműbarát szsütkóiőket es a rádiós klubokat. A székhely- községben rendezett tartalé­kos műszaki és tüzér utókép­I zési tanfolyam szinten ered- j menyesen zárult. A napokban a marcali jerá^ tartalékos tisztjei es tiszthe- ■ iyetteaej végrehajtottak a sza­mukra előirt géppisztoly- es piíztolylőgyakoriatot. A lövé­szetben. csaknem százán vet­tek részt, több mint 90 száza­lékban a székbe,yiküzseg tar­talékosai. A lövészet ered­ményességét és a tartalékosok helytállását bizonyltja, hogy egynegyed résziben kiváló ! eredménnyel küzdötlék le a | célpontokat, Nem megfelelő eredmény az elaslöveszeton I nem fordult elő. ban: — A tárgykör elemző vizsgálatához nem áll rendel­kezésünkre elegendő helyi tá­jékoztató anyag, illetve az adatok nincsenek megfelelően csoportosítva. felhasználásra készén összegyűjtve. A tájkonferencia egyjk je- I lentős vonása volt. hogy a részvevők elsősorban nem a könyvtárhálózat fejlesztését szorgalmaztak, hanem a meg­levők jobb kihasználására tet­tek javaslatokat, s hallottunk néhány példamutató kezdemé- ! nyezésről is. 1 A könyvtarak állapotáról, a : falakon belül, folyó munkáról ; általában több ismeretünk ! van, mint arról az emberről, | aki nem jár könyvtárba, és akiért most nagyon hathatos I eszközökkel, módszerekkel tu­lajdonképpen a munka folyik. i Az ő megismerésüknek a szo­ciológiai segítését sürgették - sokan, s valamennyien örül- I tünk, mikor a komlói könyv- I taros — Merei József — arról számolt be. hogy eppen iljMjn I eszközöknek az alkalmazasa I eredményezte: megnőtt a I könyvtárba járó bányászok J száma. Emelkedett a ■ film ■ iránti érdeklődésük is. es töb- í ben járnak színházba. A szo­cialista brigádokkal olyan jó a könyvtár kapcsolata, hogy a munkások társadalmi munká­ban kijavítják a berendezése­ket. elvégzik a fölújításokat. Nem véletlenül került több­ször reflektorfénybe az ipari tanulók olvasóvá neyelese. A jövő munkásaiért — különö­sen az utóbbi három évben — sokat tett a Mü.M. Somlyai Mária, a kaposvári 503. számú Ipari- es Szak­munkásképző Intézetben szep­tembertől függetlenített könyvtárosként dolgozik — ilyen fejlesztésről hallottunk a szekszárdi fölszólalótól is —. s a könyvállomány gyara­pítására tavaly mar százezer forintot költhettek Figyelmet kelteit Váradi Gé­zának. a Pécsi Városi Tanács művelődésügyi osztálya köz­művelődési csoportja vezető­jének a fölszolalása is, mivel ő a népművelő szemével pró-' balta láttatni a problémákat. Megállapította, hogy továbbra is a könyvnek kell a népmű­velés központjában állnia. El­mondta. hogy Pécsen is. mi­ként a fővárosban — a 12. szá­nni Volánnal közösen — bib- liobusz-szolgálatol szerveznek azokban á munkás laid a pe­remkerületekben. melyekben új könyvtár építésére egyelő­re nincs mód. Szita Ferenc, a kaposvári megyei könyvtár igazgatóhe­lyettese a műszaki dolgozók e* a szakmunkások. betanítod munkások szakkönyvvel való ellátásának ellentmondásos helyzetére hívta föl a figyel­met. Ezzel is utalt arra. hogy j a szakszervezeti es a tanácsi könyvtaraknak egyiitt keU működniük az olvasova neve­lésben. Kondor Istvánné zárszavá­ban kiemelte, hogy a vita sok segítséget adott a további munkához. A tenni akarásról hallottunk minden felszólalás­ban. Hórányi Hanna Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom