Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-20 / 246. szám

&gy kiló-e az csY kiló5 A pontosság lényeges : Mikor éri meg a szállítás? Az Országom Mérésügyi Hí-. vatal kaposvári alkirendeltee- gen természetesnek hangz.k ez az egyébként fura kérdés: egy kiló-e az egy kiló? — Ez korántsem biztos — mondta Kása Sundor vezető. 1— Lehet százöt és csak ki­lencvenöt dekagramm is. Ha megállapítjuk az eltéréseket, azzal a vevő és az eladó érdé-- két egyaránt védjük. Legtöbb­ször kevesebb a kilós súly egyr kilónál. Érmek persze nem •szándékos megrövidítés az oka, hanem a súlyok állandó ko­pása. Hogy az eltérés ne nő­jön túl nagyra, meghatározott időnként — két év;enként — hitelesítetni kell a súlyokat. Ugyanez vonatkozik az elszá­molás alapjául szolgáló táro­lóedényekre és mérőeszközök­re is. — Mi történik, ha a súly könnyebb a megengedettnél? — Ilyen esetben csak súly­kiegészítés és pontosítás után látjuk el a súlyt hitelességet bizonyító bélyegzővel. — Melyik a legkisebb és a í legnagyobb hitelesíthető súly? | — A patikai mérlegeknél | használatos milligramm, pará­nyi akinníniumforgács-darab, melyet csak különleges csi­pesszel lehet kiemelni, a leg­kisebb. A legnagyobb pedig az ötszáz kilogrammos súly, me­lyet a kétszázezer tonnás vas­úti vágányhídmérlegeknél hasznainak. — Mi történik, ha valaki nem hitelesített hordóban ad­ja el a borát? — Én semmiképpen nem vennék így bort. Nemcsak, mert az eladó itt szabálysér­tést követ el. hanem mert könnyen meglehet, hogy né­hány literrel becsapódnék, természetesen a hordó méreté­től függően. Hogy a hektó nem hektó, oka lehet például a borkőlerakódás, vagy hogy nemrégiben javították a hor­dót, és új vaspántot kapott. Fél évvel csökkentett batáridő Egyetlen gramm eltérés sem lehet. Ma már nem gyártják azt a 'égobben. divatos, tízliteres kishordót. mely a legkisebb a hitelesítésre kötelezettek kö­zül. A legnagyobbak az ötven- hatvanezer literes vasbeton bortórolók. Ennek hitelesítése úgy történik, hogy több ezer literes, pontosan ismert edé­nyekből feltöltjük, majd a mérések elvégzése után le­fejtjük. Itt természetesen még a víz hőmérsékletével és nyo­másával is számolni kell. — Ez bizonyára több napos munka. — Valóban, komoly techni­kai felszerelést es sok időt igényel egy ilyen mérés, de hát az idő itt nem lényeges, csak a pontosság. — Vegeznek-e üzletekben szúrópróbaszerűen súly- és mérlegellenőrzéseket ? — Nagyon jó a kapcsolatunk a népi ellenőrökkel és a ke­I re.skede’mi fpK',?vé'ősegekkel. [Velük 'közjfc-.s:: Llenőrzünk. Bizony gyak a. előfordul, hogy egy előző ellenőrzés so­rán érvénytelenített súlyt használnak továbbra is. Az élelmiszerboltokban a gyors­mérlegek nullára beállítása sokszor nem megfelelő. Ez visszaélésekre adhat lehetősé­get. — Ügy tudom, jelenlegi épü­letük mar tob’- mint harminc­éves. A mu" '-."ltételek nem íp.-an kedvezlek, akárcsak a hordójelző állomáson, amely jelenleg ideiglenes helyiségben működik. — Az utóbbinál legrosszabb a helyzet, ezert szeretnénk, ha már az idén megkezdődhetne az új állomás építése. A ter­vek szerint a mértékhitelesítő alkirendeltség egv-két even belül új épületben folytatja a munkát. B. E. i:'i Amnyőszben, némaságban í*°rtol van már a tűző nap­fény, a selymes fű, a zsongás, a játék! A Balaton-part egyik népszerű üdülőhelyen, Fonyó­don csöndesek az utcák, né­hány autó húz el a Delta étte­rem előtt. A betonkockákat már a sárguló falevelek min­tázzák, néhány késői üdülő bőrcipőjének kopogásától han­gos az aszfalt. Az emberek is csendesebbek lettek. Beleil­leszkednek a bélatelepi dom­bok komor magányába, s fá­zósan húzzák össze prémka­bátjukat. A kilátó hideg kő­lapján senki sem pihen le. reqgelente a ködtől, a harmat­tól nedves a fű. Fonyód—Béla- telep visszazuhant abba a ki­etlen egyhangúságba. amely nem más. mint a fáradtság jóleső érzése. Üres a strand. A víz kitar­tóan ostromolja a partot, a vi­hartól feltornyosuló hullámok néhány pillanatra ellepik a homokot, azután megalkuvóan húzódnak vissza medrükbe. A szél megropogtatja a fák dere­kát. birkózik az ágaival, bele- bújuk a koronájukba, körül­táncolja az erős köépítménye- ket, végigvágtázik az áruház előtt, azután tollászkodva hu- nyászkodik meg valamelyik távoleső kis utcában. Szél­csendben néma a víz is. Méla­bús horgászok várnak nagy fo­gást. s közben fejükben még a nyár emléke motoszkál. Fiatalasszony ballag a mó­lón, kezében fényképezőgép, jobbjában kis kosár. A színes fapadok betontartói között sé­tál. Az egyiket balról kerüli, azután fordítva, nagy nyolca­sokban. A móló végén körbe­tekint, Kigombolja a kabátját, kezét homlokához emeli, s né­zi Badacsony kékesszürke út­jait. Rágógumit rágcsál egy kö­zépkorú férfi a sorompónál. Hanyagul dói neki, s akkora ásít, hogy előbb leteszi a föld­re sporttáskáját, azután emeli szájához a kezét. A gépkocsik felkavarjuk az út melletti fák leveleit, kerékpáron öregember húzódik a műút szélére, majd befordul a halsütö elé. Töl­csért formál a kezéből, és las­san, komótosan szürcsJli <i vi­zet. Agakból összefont seprűvel szabadítja meg a járdát a fa­levelektől egy fekete ruhás asszony. Dohogva érkezik be egy személyvonat az állomás­ra. alig szállnak le róla. A tá­nyérsapkás állomásfőnök zöld tárcsával ad jelet az indulás­ra. Felbőg a mozdony motor­ja. s egy pillanat múlva már újra minden a régi. Kihalt ut­cákba fordulnak be az érke­zők. az autóbusz nyitoron^a kapaszkodik fel a dombra, majd újra csend lesz, sűrű csend. R. G. létszámát, tekintve talán a i legkisebb, felkészültsége sze­rint viszont alighanem az egyik legerősebb osztály az, amelyik az üzem- és munka- szervezés korszerűsítésével foglalkozik a Dél-dunántúli Vízügyi es Közműépítő Válla­latnál. Vezetője közgazdász, a két beosztott közül az egyik általános mérnök, a másik fő­iskolai végzettségű számviteli szakember. Az üzem- és munkaszerve­zés korszerűsítéséről szóló ha­tározatok hangsúlyozzak, hogy ez a munka korántsem kam­pányfeladat. hanem a vezetők munkájának állandó része. Ezért ösztönözték arra a vál­lalatokat, hogy hozzanak lét­re külön szervezetet az üzem- és munkaszervezési feladatok megoldására. Van. ahol csu­pán egy személyre bízták, s a vállalat nagyságrendje miatt a feladatokat ez az egy sze­mély is képes' ellátni. Másutt, ahol tömegesen jelentkeznek a szervezéssel kapcsolatos ten­nivalók, csoport, vagy — rit­kábban — önálló osztály vég­zi ezt a munkát. Intézkedések | t\ középtávú tervek alapján ] készült éves üzem- és munka- | szervezési célkitűzések meg- I valósítása a Dél-dunántúli i Vízügyi es Közműépítő Valla- j latnál is először ügyvitelszer- j vezési feladatként jelentke- | zett: ezt azért is meg kellett | lenni, hogy gyorsan kapjanak i megfelelő információt a vál­lalat vezetői. Az idén azonban már előtérbe került a műsza­ki szervezés, ezen belül is el­sősorban a munkahelyi szer­vezés. E tevékenység fő voná­saként említik a vállalatnál a termelékenység növekedését szolgáló intézkedéseket és az egyenletes termelés előfeltéte­leinek a biztosítását. Ennek érdekében olyan műszaki fej­lesztési feladatok vártak meg- | oldásra, mint például a csa­tornacső fektetésének komplex gépesítése (-Érdekes, újszerű feladat volt ez«); a tározómé- f dencék építésénél a műanyag- I szigetelési eljárások alkalma­zása; a termelékenység méré­sére módszer kidolgozása; az anyagi ösztönzési rendszer to­vábbfejlesztése. A néhány éve alakult válla- : lat szervezeti rendszerének vizsgálata során az is kide­rült, hogy ötvennel lehet csökkenteni az improduktív munkát végzők számát. Ezt a korántsem könnyű feladatot mindenkinek megelégedésére sikerült elvégezni: a megszűnt munkakörökben dolgozókat! vagy a vállalatnál, vagy má­sik üzemben, a termelésben helyezték el. költségek csökkentese közér­dek, megoldani azonban csak a munkások érdekeinek sérel­me nélkül lehet. Ezert bön­gészték sokáig a szállítási út­vonalakat: megfelelő szerve­zéssel. útvonalkorrekcióval si­került ezt a költséget csökken­teni. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy volt eset. amikor 10—15 kilométert fu­tott a bérelt autóbusz egyet­len emberért. Ez pedig körül­belül 50 ezer forintos kiadást jelentett évente a vállalatnak. Aligha kell mondani, hogy az ilyen magas szállítási költség nem éri meg. A szervezési osztály tevé­kenységének első eredményei ezek. S a kezdeti lépések után egyre nehezebb, bonyolultabb munkába fognak: a határidők tartása nemcsak a beruházók­nak, hanem az építtetőknek is érdekük. A pontosabb mun­kát szolgálja, hogy a húszmil­lió forintnál nagyobb beruhá­zásokra hálódiagrammos ter­vet készítenek. Kísérletként először a nagyatádi szenny­víztisztító telep hátralevő munkáinak ütemezését készí­tették ei ilyen módón. S ami­kor elkészült a terv. az is ki­derült, hogy az építkezést — ha az alvállalkozók is tartják a határidőt — az eredeti el­képzelésnél fél évvel koráb­ban, 1974 végére be lehet fe­jezni. A munkahelyi szerve­zésnek. az egyenletes terme­lés előfeltételei biztosításának tehat ilyen eredményei is van­nak. Az előfeltételekhez azonban az is szükséges, hogy mindig annyi anyag legyen a raktá­rakban. amennyire a munká­hoz szükség van. s mindig az legyen ott, ami éppen kell. Ba- ranyó Karoly szervezési osz­tályvezető szerint a munkás­nak a keze alá kell játszani. A költségek alakulásának vizsgálatakor azt is fontosnak tartják, hogy mennyi pénz fekszik a felhasználásra váró anyagokban. Ennek csökken­teset csak úgy lehetett bizto­sítani a vállalatnál, ha min­den fő-építésvezetőségen ön­álló anyaggazdálkodási előadó dolgozik, aki felel ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósu­lásáért. Az előfeltételek is — Nekünk az a vélemé­nyünk mondta Holl Lajos, a vállalat igazgatója —, hogy a folyamatos munkához szük­séges előfeltételeket kell meg­teremteni ahhoz, hogy terme­lékenységnövekedést várjunk az építkezéseken. Arra van te­hát szükség, hogy a dolgozók válláról levegyük azokat a gondokat, amelyek nehezítik a munkát. Ezért állítottunk be minden fő-építésvezetőségen egy munkásellátási előadót: az a feladata, hogy a védőru­hától a szállításon keresztül — ha szükséges — az ideig­lenes munkásszállásig vagy al­bérletig mindent elintézzen. Ha a szervezésről beszélünk, . nem szabad figyelmen kívül hagyni a munkaversenyt, s a benne rejlő lehetőségeket sem. A munkaverseny szerve­zése végső soron a gazdasági vezetők kötelessége. Annak érdekében azonban, hogy egyenletes legyen a munka, szükség volt olyan önálló ügy­intézőre, aki koordinálja ezt a tevékenységet. Az üzem- és munkaszerve­zés korszerűsítése sokirányú tevekenyseget jelent, s az e munkával foglalkozó önálló osztály feladatai csak soka­sodnak most, hogy hozzáfogott tervei végrehajtásához. K. I. Melyek a legritkább magyar bélyegek? A határidőkért Az sem lehet közömbös egy i vállalatnál, hogy milyen tér- 1 J melési költségekkel dolgozik. A Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat például , évente ötmillió forintnál töb- , bet költ a munkások szállítá- ! sara: saját, illetve bérelt gép- I járműveivel oldja ezt meg. E j A magyar bélyegek nem­csak tetszetős kivitelükkel, ér­dekes témájukkal aratnak si­kert a gyűjtők körében. Van­nak közöttük világritkaságok, rendkívül értékes példányok, amelyek itthon es külföldön egyaránt a legkeresettebbek közé tartoznak. Melyik a leg­értékesebb magyar bélyeg? Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni, hiszen az 1871, évi első magyar kiadás, a Ferenc Józsefet ábrázoló úgynevezett kőnyomatos majd minden da­rabja ma már kuriózumnak számít, de ugyanígy a tévnyo- matok között is találunk nagy értékeket. SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 79. A nagy tűzerővel szemben nemcsak minőségi hátrányban volt. A megállapított »lőszer­javadalmazás« — amely napi 320 lövést biztosított egy gya­logos harcosnak — bürokrati­kus betartása is óvatosságra kényszerítette. Az óvatosság ily esetben azt jelentette, hogy ha elfogyott a lőszer, vagy meglapult, vagy — ha töme­gesen jelentkezett a hiány — visszahúzódott. Vagyis feladta a kiharcolt pozíciót. Az ered­Somogyi Néplap mény rendszerint még na­gyobb veszteség volt. Az erő­sen megfogyatkozott csapato­kat pedig, ha volt ember, fel- töltötték, vagy hátravezényel­ték pihenőre. Az egyik ilyen leváltott egy­ség egy elhagyott orosz repü­lőtéren táborozott. A hatalmas, sík terület er­dővel körülvéve vagy 25—30 km-re volt a Dontól. Óriási bombatölcsérek, lehasogatott, évtizedes fák árulkodtak a harcokról. A fák közé behú­zódott emberek és a fogatolt részleg lovai teljesen rejtve voltak a felderítő vagy bom­bázó gépek elől. A nyílt terü­leten már a tűző nap miatt sem nagyon tartózkodott sen­ki. Az erdőszélen a fák közé rejtve hatalmas, 3—4 méter magas vesszőfonadékkál borí­tott, U-alakú földfalakat emel­tek az oroszok, hogy repülő­gépeiket az esetleges repesz- hatástól védjék. Ezek közé hú­zódtak a katonák, mert hűvö­sebb volt. amellett szintén védve voltak. Egy repülőgép drága jószág, de az élet még drágább. Közismert tény, már évez­redek óta, hogy az augusztus vége és szeptember- eleje a csil­laghullás ideje. A nagy orosz síkság fölött is sűrűn suhantak át hosszú, fényes csíkokat húz­va maguk után a csillagnak vélt porszemek. Honnan jöttek és hová száguldanak? Ki tud­ná megmondani... Néhány ezer azonban irányt változta­tott. es rahullt a katonagallc- rokra. Kisebb-nagyobb. fehé­rebb vagy aranycsillogasu csillagok. A győzedelmesnek kikiáltott magyar hadsereg furcsán megváltozott. A legtöbb vérál­dozatot a rendfokozat nélküli honvédek vagy tisztesek, altisz­tek és — sorrendben — a tisz­tek, főtisztek hoztak. A rend­fokozatok emelkedtek, és így az a furcsa helyzet állt elő, hogy most már több magasabb rendfokozat kevesebb üres pa­rolinak parancsolt. Többen beléptek a tábornoki karba. pl. a hds. vkf. Kovács ezd. vezérőrnaggyá lépett elő. Sok alezeredes ezredessé, őrnagy alezredessé, és így to­vább. A honvédből legföljebb nagyritkán lett őrvezető, és így még jobban fogytak. Bár az az egy csontcsillag nem so­kat változtatott. A legtöbben maradtak honvédnek. Elvégre a sok parancsnok alá kell va­laki, akinek lehet parancsolni. Komora hadnagy is büszkén varratta föl legényével. Ko­zákkal a második csillagot. — Hadnagy úr. alázatosan .. ígv jó lesz? — kérdezte Ko­zák. előretartva a zubbonyt. — Te hülye vágj-, fiacskám. Most varród föl a csillagot, és hadnagyurazol? — szólt mél­tatlankodva. — Főhad­nagy !... fiacskám!... Főhad­nagy! A hőség ellenére zubbony­ban közlekedett, mert a sap­kán hátha nem látszik jól a második csík. Sűrűn kért je­lentést, é» elvárta, hogy bárkit megszólít— amit most külön- nősképpen gyakran tett —, az jelentkezzék: »Főhadnagy úr. alázatosan jelentem . ..« A gonoszsága azonban — úgy látszik — nagyobbat lé­pett előre. Gyötörte az embe­reket, ahol csak lehetett. Kü­lönösen a nemzetiségieket iz- zasztotta. Egy rossz megszólí­tás. és már pattogott a fe­küdj ... Föl!... Feküdj 1... Föl!... Szeptember első felének egyik napján, este 10 óra felé a kolhozban tűzriadót rendel­tek el. Egy légvonalban alig 2 km-re fekvő falucskának sem nevezhető — pár házból álló — település földerítetten okok­ból kigyulladt. Toronyiránt nem lehetett megközelíteni, mert a közbeeső területet meg az orosz csapatok aláaknázták. S a többszöri jelentés ellenére sem küldtek műszaki egységet a megtisztításra, de kilátásba helyezték az egyik zsidó mun­kásszázad kivezénylését. A musz-század sem jött azonban eddig, és a területet lezárták. (Folytatjuk.) A kőnyomatos bélyegeink közül a zöld színű 3 krajcáros egyike a legritkábbaknak, ere­deti, hibátlan, nem javított példány mindössze néhány száz akad belőle, hamisítvány, készítmény viszont annál több. A levelezőlapok, borítékok ugyanis szintén 3 krajcáros bé­lyeggel készültek, ezeket a ha­misítók azután kivágták, majd újra fogazták, és a gyűjtőknek mint eredetit adták el. A való­diság természetesen kvarclám­pa alatt megállapítható, s a gumírozás is biztos támpontot nyújt: ennek a csaknem 100 éven bélyegnek hátlapján a ra­gasztóanyag már repedezett, míg a hamisítványoknál álta­liéban ép. Í Hasonlóan nagy. értéket J képvisel a sorozatnak 25 kraj- á cáros lila színű bélyege, külö­nösen akkor, ha a bélyeg ere- ideti, úgynevezett futott levé- J len kerül be a gyűjteménybe. é Abban az időben 25 krajcár inagy pénz volt, az ilyen név- mértékű ■ bélyeget legföljebb Jpénzküldemények bérmentesí­tésére használták, levélre rit­kán ragasztották. A 25 kraj­cáros kőnyomatost levélen a Filatelia Vállalat Katalógusa több mint 10 000 forintra tak­sálja, persze ez csak irányár, \ a külföldi árveréseken a bé- Jlyeg ennél jóval magasabb I árat is elér. i Rendkívül érdekesek a kü- Jlönböző tévnyomatok is. A b<^ f Iveggyűjtők jól ismerik a -foO» i dítot Madonnát*, azt a Madoiy f nát ábrázoló bélyeget, am#» ályen a középrész fordítva h#­II lyezkedik el, vagy a Nagymé» (• nyán forgalomba került bély^ igét, amelyről hiányzik az ere- (•deti felülnyomás. Mindkét rit­kaságot több ezer forintra b#­i csülik a szakemberek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom