Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-19 / 245. szám

Az alsó tagozatos nyelvoktatásról Kamatoztassuk a szellemi tökét Ez évben végzett az orosz I továbbra is heti három őrá- | amikor ez már nem riasztja el ban az oroszt, számolva azzal, a további munkától. Elmaradt hozzászólás az urbanisztikai ankéthoz feleltek meg a követelmé­nyeknek. Egy másik mód, hogy a felsős orosztanár szer fektetés eredménye. E széllé mi tőke kamatozásához meg kell teremteni az alsó tagoza­^a^akKÍp8c^vrárieFtlső1o- i h°fgyf anyeiyokUtésszínvona- , _ Próbálkoztak_e már az télben. Az | “ ““ -U- ko* , ** 2-. ».1VOKU..Á, alsó tagozatos orosztan itasr a i ru^ban ismerkedhetnek, az meßs/ei x képesítő oklevél birtokában ^ j^ggen nyelvvel. i — Tanfolyamszerűén szer- í azonban csupán két hallgató; ' ... , veztek mar ilyen csoportokat.; tudott elhelyezkedni saját te- I — Elsősorban a het-nyolc p/ek azonban csak korábban, rületén. közülük is az egyik eves gyerekek szüleit erdekel-; „kíserletezes időszakában- 1 Tolnában I heti, hogy miiven előnyökkel Hogy ők végezhettek, hogy Jár “ alsf. tagozatban kezdett az őket követé három évfo- I nyelvtanulás? iyam már készülhet élethiva- \ — A gyermek tizenegy éves i vezi meg az alsósok munkáját, tására, szellemi és anyagi be- i kora előtt, az úgynevezett j Jó volna, ha az iskolák ilyen I dünnyögési periódusban, bár- j próbálkozásaikban t'okozot- milyen hangot képes elsajátí- [ tabban támaszkodnának a tő- tani. Ha valaki ezt követően | lünk kikerült és speciálisan tos oroszoktatás még hiányzó, kezd el idegen nyelvet tanul- képzett fiatalokra, hiszen há­feltételeit is. í ni, csak a legritkább esetben i romévi munkájuknak akkor — Mi van meg, és mire vol- jut el a tökéletes — tehát van igazan értelme, ha azon na meg szükség, hogy az al- anyanyelvi szintű — kiejtés- a területen tevekenykedhet- só tagozatú nyelvoktatás ügye ■ hez- i nek amelyet igazan ei ene kibillenhessen a holtpontról — [ jeienieg az általános iskola 68 szeretnek-. kérdeztük Druzsin Ferenc do- felső tagozatában dől el, hogy | — Mlt tud az orosz szako­censtől, a felsőfokú tanítókép- a tanuló megszereti-e az orosz sító kollégiumot végzett nau- zőben működő orosz szakosító nyelvet, vagy sem. Sajnos, sok , gáté? kollégium tanárától. j esetben nem. Ennek oka, hogy ; — Ismeri az orosz és a szov­— A Művelődésügyi Minisz- j nem érzi, nem is érezheti a jet gyermekirodaimat, alapos térium támogatásának ered- beszélt nyelv örömét, hiszen gyakorlati, nyelvtani ismere­ményeként elkészült a szako- j nyelvtani szabályok rengete- tekkel rendelkezik. Látja a sító kollégium tanterve, ren- gében kell eligazodnia, ha az nyelvtanítás, -tanulás folya- delkezésre állnak a szükséges [ általa ismert néhány szót j matát, a nyolc-tíz éves gyer­használni akarja. Ebben a mek életkori sajátosságainak nyelvtani erdőben sokuk élté- szemüvegén át. ved, és ez elveszi a kedvét a j további tanulástól. A megyei tanács műve­Az alsó tagozati oroszokta- I lődésügyi osztályán megtud- tás arra épít, hogy a kisgye- | tűk, hogy ez évben a gyakorló rek utánozza a felnőttet mm- általános iskola mellett csak a denben, tehát beszédében is. j Pázmány Péter utcai iskola­Számára még nem okoz ne- | ban indult fakultatív orosz­hézséget valóban játszva el- oktatás az alsó tagozatban. _ sajátítani egy szókapcsolatot j Az orosz szakosító kálié­adottak, vagyis, ahol heti ha- ; vagy mondatot. Meghallja és j gium most még csak a felső rom helyett öt órában tanul- i mondja, ugyanúgy, ahogy az | tagozatos tanárhiány gond jai - hatnak nyelvet a gyerekek, j anyanyelvét. Az anyanyelvét nak enyhítésére hívatott. Leg- Ennek a megszervezése kellő tanuló apróság nem tudja, a láb bis elvben. Hogy a jövőre számú szakos tanár hiányában bogy főnévi igenév vagy végző fiatal pedagógusok már legtöbbször lehetetlen. Véle- j tárgy-e a szó, amelyet kimond, valóban a szakterületükön ményem szerint nem az a cél. Y.zt csak később, az iskolában dolgozhassanak, hogy a beftk- hogy sokkal többet, hanem ; tudja meg. Ugyanígy az alsó- j tetett anyagi es szellemi töke hogy sokkal jobban tanítsunk. :>an idegen nyelven beszélni | kamatozhasson, még több biz- Csak ott kössek az alsó tago- tanuló gyermek is csak a felső tatásra és kezdemenyezésre zati nyelvtanulás _ beindítását tagozalban meg> hogy a van szükség, oktatásügyi ira­a felsőben torteno szakosodás j-* nyitó szerveink részéröl. feltételeihez, ahol azok adót- I tanult mondat milyen nyelv- tak. Ahol nem, ott tanítsak i tani formában van. Akkor, i G tankönyvek, háromévi tanulás után pedig oklevelet kapott a szakosítón részt vett fiatal pe­dagógusok első csoportja. Az általános iskolai munka megkezdésének egyik akadá­lya, hogy az utasítás szerint a harmadik és negyedik osz­tályban ott kezdhető meg a nyelvtanítás, ahol a felső ta­gozati szakosodás feltételei ondolatgazdag és medi- y tációra késztető előadá­sok. tartalmas és tanul­ságos hozzászólások, vita — így summázhatja véleményét az. aki részese lehetett a két­napos kaposvári urbanisztikai ankét rendezvényeinek. Még 1 inkább mondhatja ezt a törte- ! nész, aki munkájánál fogva a ! városokkal mint termelő és 1 fogyasztó «egységekkel elsősor­ban csak a múlt többé vagy kevésbé meghatározó tényező­jeként találkozott. Ahogy a múltban, úgy a je­lenben és nyilvánvalóan a jö­vőben is — kiderült ez a hal­lottakból — a városi lét egyik alapkérdése a fejlődés és a fej­lesztés dialektikus fogalompár- jának a rangsorolása lesz. Mindezek mellett azonban, szinte a városfejlődés egész időszakában válaszra várt a »■mi is az a város?-» kérdése. A probléma — ha kimondat­lanul is — az ankét vitaindí­tóiban is fölvetődött. A pó­diumon. a szünetek folvo6Ói vitáiban elsősorban a demográ­fiai összetevő mutatkozott az egyik leglényegesebb o.lyan kritériumnak, mely a települé­sek minősítését meghatároz­hatja. A demográfia és az ur- banizálódás kapcsolata két­ségtelen. ha — mint tudjuk — nem is szükségszerű. Hazánk városainak a története nemzeti méretekben is megerősíti ezt az igazságot. (Gondoljunk csak a nyugat-európai modellt kö­vető észak- és nyugat-magyar­országi, illetve az egyebek kö­zött ozmán hatással is ma­gyarázható dél-magyarországi városfejlődés különbségeire.) I A szabad királyi városok és a j mezővárosok gazdasági és jogi párhuzamossága — mert erről i van szó — volt az az alapvető történeti adottság, mely az ; ankétén részt vevő Városok je­lenét sok vonatkozásban meg- ; határozza. Miután ez regioná- ] lis kérdés is, meggondolandó, ; vajon Szekszárdnak nem kel- lene-e bekapcsolódnia a há­rom város rendezvénysoroza­tába? Kompozíció Birs Ferenc A badacsonyi Egry József Múzeum baráti körének első emléküléséről Talán az egyik legszebb ma­gyar múzeum a bensőséges hangulatú badacsonyi Egry- emlékház. Augusztus nyolcadi- í kától — a megnyitás napjától — több mint tizenhétezer lá­togató győződhetett meg erről. A kiállítás szervezőit a sajtó ; mindenütt dicsérte, s a ven­dégkönyveket forgatva úgy tű­nik. a látogatók is kivétel nél­kül szeretik Egry képeit. Talán egyszer beteljesedik Bernáth Aurél jóslata: » . . . az emberek nemcsak a ~szürkebarátért« fognak Badacsonyba zarándo­kolni .. .» Október 15-én, vasárnap a baráti kör mintegy nyolcvan jelenlevő tagja megválasztotta} a kör elnökének Fónay Tibor* Állami-díjas tanárt, a tapolcai} járás művelődésügyi osztály-} vezetőjét. Az. alelnök: Udvarát* Erzsébet. Badacsonyban elő# festőművésznő és Szíj Béla* műtörténész. } az anyag utaztatását is a ren­dezők. (A papai és a nagyka­nizsai' Egry-kiállitás mindkét helyen látogatórekordot ered­ményezett.) örülnék, ha kide­rülne. nyitott kapukat dönge­tek, amikor egy néhány hetes kaposvári kiállítás lehetőségé­re hívom föl a figyelmet. A lehetőséget felkínálták. A ka­posvári művészetszeretők pe­dig minden bizonnyal örömmel fogadnának egy gyűjteményes Egry-kiállítást. Fontos lenne az is, hogy az ; Egry-anyagot nemzetközi útra indítsák. A külföld elismerését annak idején, félévszázada fes- | tett képei szerezték. Érett, nagy müveit Európában alig ismerik. Társadalmi összefo­gást igenyel a zömmel magán­kézben levő több mint kétezer rapz és festmény legkiválóbb­jainak megszerzése az állandó kiállítás részére. Századunk egyik legnagyobb festőjének sírjánál két évtize­de »hat választott es három hivatalos« búcsúzott. A gyö­nyörű emlékmúzeumban a k peiért lelkesedő műértők és művészetszeretők ezrei a sze­münk előtt sokasodnak tízez­rekre. Seíjjartó István Mák voltak ezek a mezővá­rosi jellemzők? A majdnem teljes élelmiszer-ellátottság mellett a népességnek egy bi­zonyos fokú; a szabad királyi városokat soha el nem érő ipari szakosodása: az anyaga es a szellemi termelési ténve- j zők korlátozott, újratermelési j célokra csak ritkán fordítható mennyiségű felhalmozódása ! mellett alapvető államigazga- j tási funkciók (megyeszekhelv- ség) birtoklása. Ezek voltak I azok a jellemzők, melyek a | mezővárosok nagy részét — az ankéten szereplőket is — tipi­zálták. Ezek az adottságok az- I után, találkozva a feudális I árutermelés kötöttségeivel, I olyan zárt társadalmi szerke- | z.etet hoztak létre, amely egye- ! bek között a városlakók egyé- ‘ ni felemelkedését mind gaz­dasági. mind pedig politikai vonatkozásban, kizárta. Ugyan­akkor ezek a zárt közösségek nem hathattak a környező, város környéki területeken sem gazdaságilag, sem szelle­mileg, hacsak a meglévő ál­lamigazgatási kapcsolatok ezt — Debrecen a példa — nem segítették. A hatás természetesen for­dítva . is érvényesült, a város környék ugyanis csak gyengén érvényesíthette a munkameg­osztást elősegítő, tehát váro- | siasító hatását. így következ- I hetett be pl., hogy a múlt szá- I zad fordulóján a Kaposvár környéki területek mezőgazda­sága — intenzitását tekintve — messze elmaradt az átlagos megyei viszonyok mögött. Ma­gyarán. a Dél-Dunántúl mező­városai nem voltak képesek integrálódni abba. a gazdasági tájba, melynek vezetésére hi­vatva lettek volna, melynek igazgatási centrumai voltak. N em jöhetett létre az az összhang, amely a né­pesség f oglalkozta tot t - • sága es ellátása többe-kevés­bé kiegyensúlyozott fejlődésé- ! nek eredményeként a szabód1 | királyi városokban létrejött. ! Erre a nem létező alapra kell i tehát építeni ma. ezert prob- i léma egy helyütt a munkaerő- ! felesleg, másutt a hiány, és i mindenütt az ellátás. Ezert kevesebb még ma is váro- ; sainkban a városi polgár, minit | a városlakó. ' A probléma láthatóan na- I gyón összetett, hiszen az ala- i pókkal egyszerre kell a föl- j építményt is megteremteni. : Ezek azok a kérdések többek j között, amelyek megvaiaszo- j lása a városias — és nem a | »tömeges« — lét feltétele, és I amelyek megoldása a dél-du­nántúli urbamsták legíoruo­M észár o-s Mihály szobrászművész nagy méretű, rézlemez sabb feladata, domborítású »Kompozíciót« készít hűvösvölgyi műtermében. Az alkotás Nyíregyházán a KÖJÁL-székház homlokzatát dí­szíti majd. Dr. Tóth Tibor Somogy megyei Levéltár A vezetőség tagjai közé vá-J lasztották Fodor András két-J szeres József Attila-díjas köl-J tőt is. Tiszteletbeli tagok: a/J Egry-emlékkiállítás ügyét lel-J késén támogató Kállai GyulaJ és Aczél György mellett a haj-^ dani barátok: Illyés Gyula.j Borsos Miklós, Takáts Gyula, f Németh László és Tatay Sán- * dór. A baráti kör tagjait ko-^ lábban már megörvendeztette^ a gyönyörű katalógus és az f Egry-breviárium (nagyrészt Keresztúry Dezső munkája. SOMOGYI GÉZ/ Jégkop < orsó é 79. A XXIV. német páncélos hadtest parancsnoka rendelke- Éri István gondozásában), ezen j zésére bocsátották az 1. pan- a napsütéses vasárnapon pe-i célos, a 7., 12.. 12. és a 20. dig Kistétényi Melinda. Béres} könnyű hadosztályokat, vala- Ferenc, Bánffy György és mű- j a ltítí. német hadosztályt, vésztársaik segítettek emléke-} Lényeges erőfölény mutat­zetessé tenni Németh Lajos Szíj Béla, Varga Hajdú István, } kozott a/, oroszokkal szemben. i Mégis, hatnapi változó sikerű ’Jelkeseredett támadássorozat Fodor András és Éri István J után a német-magyar csapato- előadásait. \ kát — belenyugodva a vóltoz­Az Egry-gyűjtemény őrzésé-J ^ Ay urivi hldf6 3ZOVjet ke_ nek gondjai között első helyen J zen maradt, közel 10 km mély­szerepel, hogy a badacsonyi J ségben benyúlva a védővona- emlékkiállítás idényjellegű. Az} iak ktjze anyagot télen Keszthelyen Bar a honvédvezérkar tónö­_ , . -,. , * ke. vitéz Szombathelyi vezer­Balaton Múzeumban (esetleg a J eJ,redes a fronton tartózkodott Festetich-kastélyban) szeret-^és személyesen tapasztalhatta nék kiállítani. Tervbe vették a fölösleges vérontást, pa­rancsban további kitartásra buzdított és a 2. magyar had­sereg eljövendő győzelméről beszélt. , Pedig a helyzet nem volt olyan derűs, mint ahogy beál­lítani igyekeztek. Különböző mendemondák keltek szárnyra. És ha figye­lembe vesszük azt a tényt, hogy a »szájtávíró«-nak — amely szerint valamit egy em­ber elmond háromnak és ezek közül mindegyik másik há­romnak, és így tovább — gyor­sabbnak es szélesebb hatósu­garúnak kell lennie, mint a drottávírónak. mely csak kö­tött vonalon, bizonyos szemé­lyeken keresztül halad, éppen a legilletékesebbek, a katona- trimeg sorsát illetően, titkos negatívumok kerültek felszín­re. A tömeg pszichéje különös valami. A valós rossz tudása, nyílt bevallása vagy az erre való figyelmeztetes. viszonylag reális helyzetté teremt. Meg­adja a lehetőséget a lelki föl­készülésre. Míg az átélt, ta­pasztalt vagy látott rossznak rózsaszínűre vágy derűsre fes­tése — esetleg szigorúan vett titkolása. elkendőzése — föl­veti a miért kérdését,- és kü­lönböző kombinációs gondola­tokat teremt, még a legjóza­nabb egyénben is. A hadi célokat szolgáló ka­tonai és polgári sajtó igyeke­zeti úgy feltüntetni a dolgokat — jobban mondva: egyenes ■ szándékkal pozitívan ábrázol­ta —, mintha minden a legsi­mábban ment. volna. * Színes, hősies hangvételű írásokban toldimiklósi. dávidi. vagy eu- lenspiegeli bravúrokról szá­molt be. A Magyar Futár kép- dömpingjei. rajzai és főleg a Világszínvonalon kiállított Sig­nal — ámélv magyar nyelven is megjelent — alapján a naiv hátországi olvasó egy olyan rostához hasonlíthatta a hábo­rút. amelynek lyukain kihullik az ellenség, de a magyar és német katona fentmarad sér­tetlenül. Lélektanilag az ab­szolút szubjektív gondolkodást erősítették, amely szerint >-én« megmaradok, m ami körülöt­tem történik, azt látom ugyan, sőt többet, mint szűkebb kör­nyezetemben ... de nem ér­zem. És pontosan ez a kevésbé reális beállítás, a szembenálló orosz hadsereg Lebecsülése — amelynek ellenkezőjét a har­cok során oly sokan és keser­vesen tapasztaltak — röpítette szárnyra azokat a híreket, amelyek erkölcsileg hatalmas rombclást vittek véghez az amúgy is a háború célját oly kévéssé ismerő katonatöme­gekben. A technikai és légi fölény hangoztatásával szemben a valóság az volt — és erre a magyar katona magától is rá­jött —, hogy a szépen kivite­lezett fegyver lehet finom jó­szág, de komplikált és hamar működésképtelenné válik. Míg a szovjet fegyver szemre pri­mitív, durva kivitelezésű, de tűzbiztos, és tűzereje igen nagy. _ , : Valóságos vad ászát folyt az orosz géppisztolyok es golyó­szórók után. Ezek a primitív­nek látszó dobtáras géppiszto­lyok percenként 75 lövést biz­tosítottak igen nagy tűzgyor- saság mellett, szemben a né­met gyártmányúval, amelynek léctáraiból csak 32 lövést le­hetet leadni, azonkívül igen komplikált szerkezetük lévén, külön kiképzést igényelt » használatuk, mert gyakran be­ragadtak. Géppisztolyt különben is csak különleges beosztásban levők kaptak. így történhetett az. hogy a magyar gyalogos honvéd saját tüzéreiét véve alapul, nem egy esetben úgy nyilatkozott a harcok után, hogy túlerővel állt szemben, mert olyan tűzzel találkozott, amelyet el sem tudott képzel­ni hasonló létszámú vagy nem egy esetben —- mint az a fel­derítés alapján megállapított tény volt — kisebb .létszámú erőtől. A magyar katona tartott az orosztól. A bajok gyökere sokfelé ágazott. Számításba vette a legegyszerűbb katona is. hogy az akna és a Sztálin-orgona el­len felszíni rejtőzéssel nem tud védekezni, de kétségbeei- tette. hogy nem tudja viszo­nozni. Nemhogy egyenlőnek nem, hanem egyenesen alá­rendeltnek érezte magat. És később már nemcsak tartott, hanem félt is. (Folytatjuk.) Somogyi Néplop

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom