Somogyi Néplap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-18 / 244. szám
Határozatok nyomában MAI KOMMENTÁRUNK SZÁMVETÉS ÖNMAGUNKRÓL 4. Az élelmiszer-gazdaság értékelése Egy tartalmas kapcsolatról A mezőgazdaságnak továbbra is meghatározó szerepe van Somogy gazdasági életében — szögezi le a megyei pártbizottság jelentése. 126 termelőszö- j vetkezet, 12 állami gazdaság j és a Somogyi Erdő- és Fa- ! feldolgozó Gazdasag tévé- ! kenykedik a megyében, s az \ üzemek 1970-fől egészségesen,; a korábbinál ütemesebben fej- j lődtek. Egyszerűsítették a ve- \ tésszerkezetet, fokozták az ál- j latállomány koncentrációját, és mindkét ágban a szakoso-1 dást. A XV. ötéves tervre 3 j milliárd 300 millió forint a j beruházási előirányzat, ebből j két év alatt egymilliárd 500 millió forintot használtak föl. Az építési beruházások rovására a tervezettnél több gépet vettek, növelték a szárító kapacitást. Elismeréssel mondta ki a megyei pártbizottság, hogy valamennyi beruházás a koncentrált, szakosodott termelést szolgálja, és a zárt termelési technológiák kialakítását segíti élő. A termelőszövetkezetek száma az 1970. évi 144-ről 126-ra csökkent. Az egyesült tsj^-ek többségében kedvezőek a politikai és a gazdasági tapasztalatok. Átgondoltabb üzem- | es munkaszervezés, jobb gaz- j dálkodás jellemzi őket. Fog- < lalkoznak a vezetés szervezeti j változtatásával, a szakmunká- j sok és a szakemberek számá- j nak növelésével. 1970-től két- j száznegyvennel nőtt a felsőfokú, százzal a középfokú és mintegy ötszázzal a szakmunkás végzettségűek száma. Ezzel szemben 120 felsőfokú képesítésű szakember hagyta el a megyét. mmmtsm Mezőgazdasági üzemeink — mint az elemzésből kitűnik — teljesítették a főbb célkitűzéseket; növelték a kenyérgabona termésátlagát, biztosították az állattenyésztés takarmány- igényének, valamint az ipar mezőgazdasági eredetű nyers- anyagigényének jobb kielégítését. Nyolc százalékkal növel; ték a cukorrépa, 18 százalékkal a zöldségfélék vetésterületét. Kukoricából például 20 000 hektárral nagyobb a vetésterület, mint az 1975. évi előirányzat. A fontosabb nő- í vények termésátlaga eléri a tervidőszak végére előirányzott szintet. Somogybán eddig 4 állami gazdaság és 14 tsz csatlakozott a kukoricatermesztés zárt rendszeréhez. Az adottságok, az üzemi méret azonban ennél többet tesznek lehetővé. Erről beszélt Pfeiffer Elemér, a közép-somogyi tsz-szövetség titkára is. Területükön csupán 6 tsz csatlakozott a rendszerhez, holott ennél jóval több szövetkezetben rpegvannak a feltételek. Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese azt is elmondta, hogy a jelentkezők közül hét tsz-1 kizártak azért, mert nem tudták biztosítani a feltételeket, a korszerű táblanagyságot, a tiszta táblákat, vagy a vezetés színvonalat nem tartották megfelelőnek, illetve a technológiai fegyelmet nem látták biztosíthatónak. Tóth Lajos hozzátette: nem véletlen, hogy a marcali és a fonyódi járásban csatlakozott a legtöbb tsz a termelési rendszerekhez. Ezekben a járásokban ugyanis korszerűbb a szemlélet, több a kezdeményezés. A megyei pártbizottság hangsúlyozta: Elvárjuk az üzemek vezetőitől, hogy csatlakozzanak a kukoricatermesztés zárt rendszeréhez. Elengedhetetlen követelmény, hogy a megyei tanács és a tsz-ek területi szövetségei segítsék a zárt rendszerek kidolgozását, és azok széles körű elterjesztését. Egyébként tizenegy tgz- ben előkészítés alatt áll a bur- gonyatermesztés zárt rendszerének megvalósítása. Folyik a cukorrépa, a zöldség, a szőlő és a szálas takarmány zárt rendszerű termesztésének előkészítése. ÁLLATTENYÉSZTÉS Az állattenyésztésben lényeges előrehaladás tapasztalható — szögezi le a dokumentum. Jelenleg 24 szarvasmarha- és 18 sertés-szaktelep működik a megyében. Különösen kedvező a helyzet a sertéstenyésztésben, ahol az üzemek 42 százaléka kétezres vagy azt meghaladó állománnyal rendelkezik. Somogybán a szarvasmarha; ágazat az országos átlagot meghaladó érdekeltségű. A megye állományán belül 63 százalékot képvisel, és az ágazatok termelési eredményének 39—40 százalékát adja. Nagyságrendje, gazdaságossága tehát döntően befolyásolja a szocialista nagyüzemek fejlődését, a közösből és a háztájiból származó jövedelem alakulását. A jelentés megállapítja, hogy a párt- és a kormány- határozatokat követően a megyei párt-vb, majd a megyei tanács meghatározta a fejlesztés feladatait. 1972-höz képest 10—15 év alatt a tehénállomány 33—40 százalékos növelését, mintegy 150 000-es össz- áliomány biztosítását irányozta elő. A feltételek megteremtése után a szarvasmarha-tenyésztésben is be kell vezetni a szakosodást. Arra kell törekedni — állapította meg a testület —, hogy az állomány 60—70 százaléka húshasznosítású, 30—40 százaléka pedig intenzív tejtermelő legyen. Kettős hasznosítású állományt a program végére csak a kisüzemekben indokolt tartani. Mindehhez határozottabb, hatékonyabb és következetesebb munkára van szükség. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Illés János, a kapospulai tsz elnöke, hogy gazdaságukat nem érte váratlanul a program meghirdetése. SzövetkeKözlekedés és ipar Miniszteri megbeszélés az együttműkidés továbbfejlesztéséről Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi, valamint dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter — más érintett minisztériumi vezetők bevonásával — szerdán áttekintette a két tárca együttműködésének tapasztalatait. A miniszerek fölmérték, hogy a következő években milyen fontosabb eszközökre, berendezésekre lesz szüksége a vasútnak. Szóba kerültek például az önműködő központi vasúti vonó- és ütközőkészülékek gyártásának kérdései is. Megállapodtak, hogy e fontos termékek gyártására ütemtervet dolgoznak ki, ezenkívül a KGST-ben történt megállapodásoknak megfelelően a kormány elé javaslatot terjesztenek a gyártáshoz szükséges feltételek megteremtésére. Áttekintették a hattengelyes, 5000 lóerős vülamosmozdony kifejlesztésének menetét is, amely — megállapításuk szerint — jó ütemben halad. A két miniszter részletesen foglalkozott a telefonhálózat fejlesztésének kérdéseivel. Elhatározták, hogy a két minisztérium szellemi és szerelő kapacitásait egyaránt felhasználják a IV. ötéves tervidőszakra tervezett, de meg fel nem szerelt telefonközpontok üzembehelyezésére. Fél éven belül az V. ötéves tervidőszakra is megbeszélik a telefonhálózat bővítésével kapcsolatos kérdéseket, hogy az igények minél teljesebb kielégítéséhez kellő időben megteremthessék a feltételeket. A magyar hajózás hajóigényeivel és több más fontos kérdéssel is foglalkoztak. zetükben 41,8 a 100 hektárra jutó számosállat. Készültek tehát a programra, hisz jövedelmező gazdálkodást biztosít az ő számukra is. Pfeiffer Elemér hozzátette, hogy az eddigi határozatok hatása elsősorban a létszámnövekedésben mutatkozik meg. A tartási rendszer, a hasznosítási irány megválasztása szempontjából ezután kell formálni és befolyásolni a szövetkezeteket. A szövetség területén jelenleg 9 szarvasmarha- és 6 sertéstelep működik, de — mint a titkár elmondta — még nem hozzák a tervezett mutatókat. A szaktelepek üzemelési gondjai ismertek. Ugyanilyen gazdasági és pénzügyi nehézségek támadnak a sertéstenyésztésben is, a szakosított telepeket építő üzemek többségénél. Az elkészült szaktelepek benépesítése folyik. Mernyén, Karódon és Háromfán azonban a technológia átalakításra szorul. A megyei pártbizottság fölhívta a figyelmet: az üzemek vezetőinek nagyobb gondot kell fordítaniuk a megkezdett és elhatározott szaktelepépités mielőbbi befejezésére, az üzemeltetés feltételeinek megteremtésére, a szaktelepek hatékony üzemelésére. A megyei tanácsnak p'edig kiemelten kell foglalkoznia a KA-HYB sertés elterjesztésé- I vei, tartási technológiájának meghonosításával, takarmányozási és értékesítési módszereinek kidolgozásával. Fontos — állapítja meg a dokumentum —, hogy a mező- gazdasági főiskola, a KA-HIB- társulás, a Kaposvári Állami Gazdaság, a Philaxia és a húskombinát kössön együttműködési szerződést. FELADATOK A megyei pártbizottság megállapította, hogy nem lehetünk elégedettek a termelékenység növekedésével. Több tsz-ben szubjektív okokból, szervezési hiányosságok következtében, nem használják ki a rendelkezésre álló eszközöket. Előfordul, hogy az új gépi és építési beruházások mellett elfeledkeznek a meglevő eszközök hatékony kihasználásáról. A mezőgazdasági üzemekben az a feladat, hogy javítsák az agrotechnikai feltételeket, növeljék az eszközhatékonyságot, javítsák a gazdasá- I gosságot. A gyorsabb ütemű gépesítésen, a zárt rendszerekhez való csatlakozáson, a szárító- és tisztítókapacitás fejlesztésén túl fokozniuk kell ■ a művelési ágváltoztatást. A j gyenge területeket intenzívebb szántóföldi művelésbe kell bevonni, a nagy költséggel művelhető területeket pedig erdö- I sítéssel ki kell kapcsolni a termelésből. A feladatokat a következőképpen összegezte a megyei pártbizottság: Az élelmiszer- gazdaságot intenzív úton, gyorsabb ütemben kell fejleszteni. Ennek eszköze a zárt rendszerek alkalmazása, s ezt bázisgazdaságok létrehozásával kell elősegíteni. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szarvasmarhaprogram megvalósítására, a kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzetének javítására, gazdálkodásuk stabilizálására; a gépesítés, a szakemberellátás és a vezetés színvonalának javítására. FAGAZDASÁG A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 87 000, a tsz-ek több mint 35 000 hektáros erdőterületen gazdálkodnak. Az ország egyik legnagyobb favagyonával rendelkezünk. A nyersanyagbázis azonban — évi 720 000 köbméter fa kitermelésére van lehetőségünk — az eszközhiány, az üzemek viszonylagos elmaradottsága és az értékesítési gondok miatt nincs kihasználva. A fagazdaság a IV. ötéves tervben 450 millió forintot irányzott elő beruházásra. Somogy egyik legnagyobb létesítménye, a barcsi parketta- gyár, 1975-től évi 600 000 négyzetméter korszerű parkettát állít elő a lakásépítéshez. 6,5 milliós költséggel bővül a csurgói asztalosüzem. A megyei pártbizottság véleménye szerint tovább kell folytatni a faipar vertikális fejlesztését. A cél az, hogy egy 100 000 köbméter kapacitású fafor- gácslap-üzém épüljön Somogybán. A faipari ágazat termelésének gazdaságossá tétele indokolja, hogy modern gépekkel szereljék föl a barcsi, a csurgói és a marcali üzemeket, és megteremtsék szárítókapacitásukat is. A testület megállapította: a fenti fejlesztésen* kívül szükség van arra, hogy a nagyobb erdőkkel rendelkező szövetkezetekben — melléküzemági tevékenységként — nagyobb szerepet kapjon a fafeldolgozás. Különösen a kedvezőtlen termőhelyű szövetkezeteknél kell erre törekedni, például a Zselicségben. (Folytatjuk.) Bensőséges találkozás színhelye volt a napokban a kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ. A vendégek a húskombinát Latinca Sándor szocialista brigádjának tagjai, a házigazdák pedig a Petőfi Sándor Általános Iskola Latinca Sándor úttörőcsapatának Szputnyik őrse, a VIII!A osztály tanulói. A felnőttek és a gyerekek kölcsönösen tájékoztatták egymást, mivel telt el a nyár, hol üdültek, pihentek, szórakoztak. Mindezt megörökítették a brigád- és a csapatnaplóban is. S még egy nagyon fontos dolgot: ezen a találkozáson arról is szó esett, hogy a brigád és az úttörők miként tehetnék szebbé a szocialista brigádok összefogásából épített új kaposvári óvodát.1 Tartalmas, gyümölcsözd és hasznos az a kapcsolat, mely a Petőfi iskola úttörőcsapata és a Húskombinát szocialista brigádja között már több mint egy évvel ezelőtt kialakult. Jártak a gyerekek a szocialista brigád vendégekét a húskombinátban, megismerték a húsüzem munkáját, a brigád hétköznapi életét.- Nemcsak ezzel a vállalattal tart hasonló kapcsolatot az iskola Latinca úttörőcsapata. Jártak már téglagyárban, elmentek a textilművekben, s tervezik, hogy fölkeresik azo- ' kát a nagyobb gyárakat, üzemeket, melyekben az iskolások szülei dolgóznak. Megismertetni, megszerettetni a munkát, a dolgozó embert, ezzel is segíteni a gyerekek pályaválasztását — ez a célja a rendszeres gyár- látogatással az iskola vezetőségének. Azok a gyerekek, akik így közelről látják, megismerik szüleik és a többi felnőtt mindennapi munkáját — amellett, hogy esetleg maguk is kedvet kapnak ehhez —, e látogatások hatására bizonyára jobban becsülik majd a fizikai munkát, a kétkezi dolgozó embert. Erről vallanak a csapatnaplóban található bejegyzések, s ezt bizonyítják azok az üdvözlő lapok a brigádnaplóban, melyeket a gyerekek nyári kirándulásaikról küldtek a szocialista brigádnak. Sz. L. Jövőre negyvenkét lakásba szerelik be Ajtók műanyagból Kétszáztíz lakás építésére kötött szerződést az OTP-vel a Somogy megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat Kaposváron. A Kanizsai utcai lakótelepen az idén ötvenhat lakást adnak át, a jövő év májusában ugyanennyit. Dombói János főmérnök tájékoztatása szerint a többit a jövő év végén adják át. 1974 májusában negyvenkét lakást nem 4 hagyományos ajtókkal, ablakokkal adnak át. A szakipari munkák megköny- nyítésére, a termelékenység növelésére új, eddig még kevés helyen alkalmazott műanyagból készülnek az ajtók. Ezeket a Borsodi Vegyikombinát szekszárdi üzeme készíti. A lakások átadása után gyakran hangzik el jogos panaszként, hogy megvetemed- nek az ajtók; a műanyagnál ez kizárt. Emellett tetszetős, és nem utolsósorban higiénikus is. Előállításuk előzetes számítások szerint három-négyszáz forinttal drágább, de ez a kezelési költségeknél megtérül, a lakások árait nem drágítja. A műanyagból készült ajtók, ablakok felhasználásáról, és a panelházak terveinek elkészítéséről tanácskoztak a napokban a két somogyi építőipari vállalat és a Pécsi Tervező Vállalat képviselői. Ott hangzott el, hogy a tervezők alkalmazzák a műanyagot. A tanácskozáson tízféle vázlatot mutattak be: ebből előreláthatólag négyet-ötöt választanak majd ki az építők. A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat a jövő év áprilisáig gyárt paneleket saját telepén. Szeptemberben lép életbe az az együttműködési szerződés, melynek alapján a vállalat födém- és harántelemeket készít. A paneleket pedig a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat gyártja. Több százezer forint megtakarítás Óriás daru a Dráva partján A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi fűrészüzeme felé közeledve már messziről az érkező szemébe ötlik egy hatalmas daru. Négy lábán mint egy őskori szörny terpeszkedik a folyó partján. A gépkocsik, a nagy farakások és az emberek parányivá zsugorodnak a közelében. A szovjet gyártmányú KKSz 10-es típusú óriás daruból ez az egy van Somogybán. A gép 18 millió forintba került, de a gazdaság vezetői nem sajnálták érte a pénzt. Másfél hónappal ezelőtt állították munkába, s előnyeiről máris meggyőződhettek. Korábban a szombat és vasárnap érkező vagonok kirakása súlyos gondot okozott. 15—20 emberre volt szükség, de még így is hosszú ideig várakoztak a vagonok az iparvágányon. Ezért évente több százezer forint állaspénzt kellett fizetniük a MÁV-nak. Az új daruval ezt megtakaríthatják, és a vagonok kirakásához szükséges nehéz fizikai munkát is teljesen kizárták. Mint Pálmai László energetikus elmondta, a daru munkába állítása előtt fél évvel hat munkást küldtek Debrecenbe, a nehézgépkezelői tanfolyamit. Mmwtawriyyaft jjfke.rrftl. — gaztak. Az óriás daru tíz tonnát emel. Egy-egy vagont két- három markolással kiürít. A lábai közötti fesztávolság hetvenöt méter, s 125 méter hosz- szú sínen gördül. így nagy területen tudják munkába fogni. A terhet 15 méter magasságig emeli fel. Mindehhez 48,7 kilowatt energiát fogyaszt el óránként. A teljes kihasználás végett három műszakban üzemeltetik a hatalmas gépet. Kiszolgálásához mindössze egy gépkezelő és két ráakasztó kell. Huszonkét perc alatt végeznek egy vagonnal. Negyven darabban érkezett a gép a Szovjetunióból. Itt állították össze úgy, hogy közben az elektromos berendezéseit át kellett szerelni a magyar szabványoknak megfelelőre. Két szovjet szakember segített az összeszerelésben, s ez a munka két és fél hónapig tartott. A darukezelők elégedettek az új géppel. Mint elmondták, az első időkben kissé ijesztő volt .a »monstrum«, de később már szívesen dolgoztak rajta. A fülkéből zavartalan a rálátás az emelendő teherre. A hideg ellen fűthető a kezelőfülke. A gazdaság erdészei úgy állítják össze a szállítmányokat, hogy a daru egy-egy markolással 4—5 tonna farönköt tudjon összefogni, és ezt köny- nyen rá lehessen akasztani a drótkötélre. M. A. Somogyi Nép/opl 3
