Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-14 / 215. szám
Jó ivóvizet kap Kutas (tudósítónktól.) Régi kívánsága Kutas lakosságának a jó, egészséges ivóvíz. Megalakult a községi vízműtársulat, s megkezdődött a vízvezeték építése, valamint a kút fúrása. Pór László fúrómestertói hallottuk az alábbiakat. — Tíz napja kezdtük meg a kereső fúrást. Egy-két nap múlva ezzel készen is leszünk, hiszen a terv szerint 180 méterre fúrunk le, s már a 160 méternél tartunk. 155 méter után agyagréteget találtunk. Most ezen fúrunk át — Hogyan tudják meg, hogy van-e elegendő és jó minőségű víz a fúrás nyomán? — A fúrás befejezésével geo- (őgusok mérik a percenkénti vízhozamot. Ha ez elegendő, akkor mi elvégezzük a bővítő fúrást, a betétcsövezést és a szűrőfej lehelyezését. A geológusok állapítják majd meg, hogy a mélyből saját nyomással jön-e fel a víz, vagy búvár- szivattyúval kell a hidroglo- buszba felnyomni. — Mi történik akkor, ha nem lesz elegendő víz? — Akkor itt a közelben ismét kereső fúrást végzünk, s a magasabb vagy mélyebb rétegből kapunk vizet. Reméljük, hogy erre nem lesz szükség — mondta a fúrómester. . Beszélgetésünk végeztével odament a fúrószerkezetet hajtó Diesel-motorhoz s leállít ta. Azután .előkerültek a szerszámok, hogy segítségükkel ismét egy ötméteres csövet tegyenek a fúrószerkezetre, s minél előbb befejezzék a kereső fúrást. Így mielőbb jó, egészséges vizet ihatnak Kutason is az emberek. AGROMASEXPO 73 Vizsgázik a tennék, ösztönöz a piac Az épülő és még nemvég- leges vásárvárosban — Budapesten, az Albertirsai úton —, a kiállítás szomszédságában még zúgnak, dübörögnek a gépek, félig kész épületek váza látszik. Néhány méterrel arrébb viszont minden szempontból vásári a hangulat. Az Otthon 74-gyel ellentétben itt nem prototípusokat mutatnak be a vállalatok, hanem sorozatban gyártott, mindig kapható termékeket. S az Agro- masexpo, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, berendezések, műszerek első nagy seregszemléje máris eldöntötte a kérdést: így kell kiállítást szervezni, messzemenően szakosodva. S aki esetleg a régi, sokszínű mezőgazdasági vásár tarka kavargását sajnálja és hiányolja, annak kárpótlásul annyit mondhatunk: lehet, hogy ez a kiállítás látványában sokkal szigorúbb, zártabb, de tartalmában lényegesen többet ad. A három legtekintélyesebb kiállító: a Mezőgéptröszt, a mosonmagyaróvári és a budapesti mezőgazdasági gépgyár. A Mezőgéptröszt kiállítási pavilonja mellett, bemutató közben találkoztam a megyei Mezőgép vállalat képviselőivel. A tapasztalatokról Országh Lajos, a vállalat marketing osztályának vezetője számolt be. — , Vállalatunk elsősorban erdőgazdasági munkagépekkel jelentkezett a kiállításon. Így bemutatjuk a 6—8 méter hosszú rönkök szállítására alkalmas úgynevezett hosszúfás szerelvényeket, amelyeket hidraulikusan működő daruval kombináltunk. A szerelvényhez a jelenlegi legjobb erdőművelő, orrnehéz Dutra traktor csatlakozik, a darut pedig a svéd Cranab céggel kooperációban gyártjuk. Ugyancsak Cranab daruval láttuk el a mozgékonyabb, de kisebb tel- ■ jesítményű rövidfás szerelvényeket is: ezt a fajta darut a cég szabadalma alapján teljes egészében mi gyártjuk. Ezenkívül bemutatjuk még az MTZ traktorra szerelt Cranab markolót is, mely a mezőgazdasági üzemekben jól alkalmazható rakodógép lehet. Nagy érdeklődést váltott ki konténercsaládunk is: négyféle típust láthattak az érdeklődők többféle méretben. A konténereknél egy érdekes igény jelentkezett. Termelőszövetkezeti vezetők megkérdezték^ hogy a konténerekben lehet-e terményeket, különösen burgonyát tárolni? Ez a mód ugyanis korszerűnek és igen hasznosnak bizonyulna. Jobban ki tudnák használni a helyet, s a termény nem fülledne, nem do- hosodna be. Konténereink azonban jelenleg még nem alkalmasak erre a célra, de kis igazítással — levegőző oldalfallal például — egészen bizonyosan beválnának. — Eszerint a piaci igény ösztönzőleg hat a gyártmány- fejlesztésre? — Így van. Az érdeklődők — tsz- és erdőgazdasági vezetők, állami gazdaságok igazgatói, s még a TÜKER képviselői is — mind, mind az üzemeikben megoldásra váró feladatok szempontjából nézték végig gépeinket, s mondták el észrevételeiket. A TÜKER például a különleges daruszerelvényeket igényli, s az önrakodó gépkocsikat szeretné látni. S bár erre már mi korábban is gondoltunk, az itt elhangzott észrevételek mindenképpen ösztönzőleg hatnak a további, munkára. Annál is inkább, mert más vállalatok is jelentkeztek hasonló termékekkel, s bizonyos versenyben vagyunk velük. (Kivéve természetesen az erdőművelő gépeinket, ezen a területen nincs konkurrencia.) — Van-e a kiállításnak, illetve a gépek bemutatásának valami fortélya? — Természetesen. Biztosan megfigyelte már, hogy még a teljesen laikus is elmegy egy gépbemutatóra, ha az a gép — jár, működik. Alapelvünk, hogy a látogatók működés közben tekinthessék meg a gépeket, már csak azért is, mert akkor jobban szembetűnnek erényei és hasznos tulajdonságai. Éppen ezért nagyon fontos egy ilyen kiállításon, hogy a gépkezelők értsék a munkájukat. A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár kiállítási területén láttunk néhány somogyi terméket is. Dóra Lászlótól, a vállalat kaposvári gyáregységének főmérnökétől kérdeztük: — Milyen termékeket állítottak ki? — Kiállítottuk az úgyneve-, zett Variman A—5-ös almamanipuláló gépsorunkat, bemutattunk három típust talajművelő kombinátor&ink közül, s egy, a szállítóberendezéseknél alkalmazott antioxidáns adagolót. Ezenkívül közös gyártmány a kiállításon nagy sikert aratott egyszintes ketreces tojóház — amelyet szovjet exportra készít a vállalat —, ennek légszállító csöveit is mi készítettük. A kép egészéhez tartozik, hogy a somogyi termékek igen jól vizsgáztak a kiállitá- son. A rövidfás szerelvény és a ketreces tojóház aranyérmet, a traktorra szerelhető Cranab markoló ezüstöt és a Variman bronzérmet kapott. Cs. T. MAI KOMMENTÁRUNK A megalapozott döntésekért Premizálási jogkört kaptak az építésvezetők a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál: saját hatáskörükben döntik el ezután, hogy kinek és mennyi prémiumot adnak, milyen feltételekhez kötik e pénz kifizetését. Korábban csak javaslattételi joga volt az építésvezetőnek: a döntés az igazgatót illette meg. Ennek a gyakorlatnak a megváltoztatását logikusan indokolják a vállalatnál: a határidőkért, a minőségért az építésvezetőket terheli a felelősség, indokolt tehát, hogy e feltételek teljesítésére ösztönző prémium fölött is — meghatározott keret erejéig — ők rendelkezzenek. Az intézkedés egy folyamat egyik állomása: átfogó terv készült a Somogy megyei Tanácsi .Magas- és Mélyépítő Vállalatnál is az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére. Ennek egyik fontos pontja a hatáskörök és jogkörök rendezése. Azt a célt kívánták elérni vele, hogy minden ügyben ott döntsenek, ahol a legbővebb az információ, ahol a legjobban ismerik az ügyet. Nem lehet csak ennek az intézkedésnek tulajdonítani azt, hogy gyorsabban készül el egy-egy építkezéssel a vállalat. Az év első felében például az átadott negyvennégy létesítményből 28 határidő előtt készült el, s csak kettővel késtek. A megalapozott és gyors döntéseknek azonban mindenképpen részük van ebben. A példa nem egyedülálló: hasonló intézkedésekkel másutt is lehet találkozni. A kérdés csupán az, hogy megfelelő ütemben történik-e a hatáskörök rendezése. Mindenütt érvényes receptet adni arra, hogy mely ügyek igényelnek igazgatói, s melyek — mondjuk — tez- tályvezetöi döntést, nem lehet. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről szóló párt- és kormányhatározat azonban kívánatosnak tartja, hogy a vállalatok első számú vezetői elsősorban az egész gazdálkodási egységet érintő kérdésekkel foglalkozzanak. A részterületek ügyeit intézzék ezeknek az egységeknek a felelős vezetői. Több helyen a hatáskörök rendezése előtt — helyesen — felkészítették a középvezetőket a megnövekedett feladatok ellátására. A Kaposváron székelő és a Kohó- és Gépipari Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok például közös továbbképzést rendeztek részükre. Alap'vető munkajogi, termelésszervezési tanfolyam volt ez, amelyen nemcsak a saját, hanem a szomszédos vállalatok belső szervezeti felépítésével, szervezési elveivel is megismerkedtek. Ezt követően kapták meg azt a hatásköri jegyzéket, amely leszögezi, hogy mely ügyekben kié a döntés joga. E példa — sajnos — egyedülálló maradt a megyében. Akad vállalat, ahol csak nagyon lassan megy a — hatékonyabb munkát is elősegítő — hatáskörök rendezése. S lehet felemás megoldással is találkozni: erősítik például a középvezetők feladatkitűzö szerepét, de nem kapják meg mellé az ösztönzési lehetőséget. Ez pedig mindenképpen kapkodáshoz, idegességhez vezet, s a céllal ellenkező hatást vált ki: a munka hatékonysága nem nő a vártnak megfelelően. K. I. Kevesebb a baleset Szeptember a buzsáki tsz-ben Jól szervezett betakarítás és takarmányozás A buzsáki Munka Harcosa Termelőszövetkezet határának egyes részein már szárad a kukorica, törésre érett a termés, így ezekben a napokban már folyhat a betakarítás. Ott- jártunkkor állapodott meg Báli Gyula tsz-elnök az iskola igazgatójával, hogy százhúsz diák segít ebben a munkában — ezzel folytatódik a korábbi években is hasznosnak bizonyult együttműködés az iskola és a szövetkezet között. Az elnökkel és Császár István főagronómussal készítettünk rövid számvetést arról, hogy hol tartanak az őszi tennivalókkal, s milyen soron következő feladatokra készül a gazdaság. — Hétszázhetven hektár kukoricánk van a közösben, ebből száz hektárt silótakarmánynak vetettünk. Mivel az első kaszálásból betakarított réti fűből teljes egészében és a második kaszálásnak a nyolcvan százalékából is tartósított lédús takarmányt készítettünk — az előbbit melasszal locsoltuk, az utóbbit silókukoricával kevertük —, ezért a száz hektár silókukoricából körülbelül 35 hektárt csövesként takarítunk be. Nem lesz takarmánygondunk. Tavalyról megmaradt mintegy 60 vagon szénánk. 380 vagon silónk van — pillangósból is készítettünk —, és még vagy 200 vagonnal várható. A vezetők tájékoztatásából megtudtuk, hogy a két Zmaj készen áll a kukorica betakarítására, s a három kombájnt is átszerelik. A homokos talajú területeken — ott, ahol a kukorica a nedvességhiány miatt már »felgyulladt" — kezdik a betakarítást. A tervezett 33 helyett 35 mázsás hektáronkénti átlagterméssel számolnak. — Szeretnénk minél kevesebb kukoricát csövesen tárolni. Tavaly 90 vagonnyi csöves- kukorica-darát készítettünk, mindjárt betakarításkor, az idén 120 vagonnal tárolunk így, müanyagfóliával bélelt gödörben. — Ebből is következik, hogy a termés jó részét közvetlenül üzemi célra, takarmányozásra használják, s nem eladásra szánják. — Mintegy ezer szarvasmarha van a közösben, ebből 350 j tehén, 150 hízó, a többi növendék. Ennek az állománynak szükséges más takarmányféleségek mellett a kukorica. Az utóbbi években jól bevált nálunk a szabadtartásos hizlalás. Azt tervezzük, hogy jövőre a teheneket is kivisszük a legelőre, és ott tartjuk őket: rögzített határos legeltetést valósítunk meg a tehénállomány egy részével. A termálprogram meghatározza szövetkezetünk beruházási lehetőségeit, tehát meg kell fontolnunk, hogy hova tesszük a forintjainkat. Emiatt nem valósíthatjuk meg egyelőre a szaktelepet. Azonban a szarvasmarha-programból sem szeretnénk kimaradni, mert nagy lehetőségek vannak benne, ezért tervezzük a teheneknél a szabadtartást. Amíg a jószág a legelőn van, korszerűsítjük az istállókat, a tehénferőhelye- ket. Silózás, kukoricatörés — szeptemberi munkák a buzsáki tsz-ben. Közben a figyelem már a holnap felé fordul : a holnap .terveinek meg- ! j valósítását segíti a mostani j betakarítás sikere. Javult a szociális helyzet a megye állami gazdaságaiban Külön útvonalon érkezik a borsóarató gép Néhány nappal ezelőtt a hambuxigi kikötőbe megérkezett a különleges amerikai borsóarató gép, amelyet a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet gödöllői állomása rendelt egy neves amerikai mezőgazdasági gépgyártó cégtől. A gép Hamburgból Gödöllőre való szállítását a Masped vállalta. A vasúti fuvarozás ritkán használt módszerével a borsóarató gép a közeljövőben állomáshelyére érkezik. A Masped a különleges méretű (10 méter hosszú- és négy méter magas) haszonjárművet — külön útvonalon, süllyesztett tengelyű vasúti kocsikban tudta csak útnak indítani. A gépjárművek szaporodásával, az utak zsúfolttá válásával egy időben szaporodnak a közúti balesetek. Vajon mi a helyzet a mezőgazdasági balesetekkel? Növekedett, avagy csökkent a számuk a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a MEDOSZ megyebizottságán Igali György politikai munkatárssal és Kiss Jánosné munkavédelmi szociálpolitikai előadóval folytatott beszélgetésünk során. A balesetek számának változását megyénk tíz állami és két halgazdaságában vizsgáltuk. 1972 első félévében 91 baleket fordult elő. A kiesett munkanapok száma 2919 volt. Ez év hasonló időszakában 76 baleset történt, és ennek következtében 2848-val csökkent a termelésben töltött munkanapok száma. Látható tehát, hogy — bár az idén két halálos baleset is előfordult — mind a balesetek, mind a kiesett munkanapok tekintetében számottevő a javulás. A megyei szervek, valamint az egyes gazdaságok vezetőinek hatékony intézkedései segítették elő ezt. Azoknak a gazdaságoknak az igazgatóit, ahol három év átlagában a balesetek száma emelkedett, az Állami Gazdaságok Megyei Főosztálya és a MEDOSZ megyebizottsága az SZMT jelenlétében beszámoltatta. A beszámoltatásra az idén márciusban került sor. A következő ilyen beszámoltatás a közelmúltban lett volna esedékes, de erre nem került sor, mert sehol sem romlott a baleseti statisztika. Régebben a legtöbb baleset az aratás idején fordult elő. Az idén a nyári terménybetakarításkor kevés baleset volt, és ezek általában nem függtek össze a gépi munkákkal. A gépek korszerűsödésével, biztonságosabbá válásával- magyarázható a kedvező változás. De mindenképpen ide kívánkozik az is, hogy észrevehetően nőtt a nyári munkákban részt vevő dolgozók felelősségérzete. Különösen figyelemreméltó, hogy ittasság miatt nem történt baleset. A sérülések döntő többsége esésből származik. Gyakran megtörténik, hogy rakodás közben a lovas kocsi tetején álló dolgozó lezuhan, mivel az állatok megrántják a fogatot. Ilyen balesetek előfordulnak vontató-pótkocsin dolgozókkal is. Meg kell még említeni a kézi szerszámok okozta baleseteket is, mivel számuk a többihez viszonyítva jelentős. Ebben az esetben ugyancsak a megelőzés és a fokozott figyelem a legjobb védekezés. A szerszámok rendszeres karbantartása, a nem megfelelők kivonása a használatból a balesetek csökkenését eredményezné. Az őszi munkacsúcs még hátravan. Megyeszerte folynak a gépszemlék, ahol a gépek állapotát a gazdaságok igazgatói is megvizsgálják. A jól fölszerelt, korszerű gépek üzembe helyezésével számottevően csökkenthető a baleseti veszély. Külön említést érdemel az állami gazdasági dolgozók szociális körülményeinek javulása. E téren különösen a kaposvári és a böhönyei állami gazdaság tett jelentős lépéseket. A munkakörülmények javításához tartozik, hogy a megyében az idén — a nyári betakarítási munkák idején — az állami gazdaságok általában napi négyszeri étkezést biztosítottak dolgozóiknak — az uzsonnát legtöbb esetben ingyen —, és a védőital is.állandóan rendelkezésükre állt. Remélhetőleg a gazdaságok vezetői a jövőben is hasonló eszközökkel és intézkedésekkel járulnak hozzá a balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtéséhez. T- ~:bor Somogyi Néplap\ 3 Szüreti előkészületek Budafokon A HUNGARO VIN Borgazdaságok Export Vállalata 1973-ban 330 ezer hektoliter mustot és újbort vásárol fel. A nagy mennyiségű ital vasúti bortartáiyb'n és tankautókban érkezik Budafokra. A vállalat szakemberei megkezdték az előkészületeket az új must és bor fogadására. Befejezéshez közeledik a vasúti szállítóhordók javítása, a szálütóvezetékek és a pincék előkészít«*«,
