Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

'Ty b ídbdt &7jwkjeizíű ŰLg,! Egy személyes problémával fordultok, önökhöz, de azt hiszem, másokat is érint. Sorköteles fiatal vagyok, és az MHSZ-hez járok hivatásos gépkocsivezetői tanfolyamra. Elég sok gyakorlati órán kell részt vennem, általában min­den második napon 12 órától. A munkaidőből való kiesése­met. rendszeresen igazolják, és a vállalat nem is fizeti ki ezt az időt. Ez így természetes. A főnököm, a műszaki osz­tály vezetője azonban felszólított, hogy adjam be a fel­mondásomat, mert ha nem ezt teszem, más megoldást is találnak arra, hogy elhagyjam a vállalatot. Ha most fel­mondanék, egy hónap után meg elvisznek katonának, munkhely nélkül kellene bevonulom. Tudom, hogy van egy új jelentkező a helyemre, ezért akarnak eltávolítani. Én megmondtam, hogy nem adom be a felmondásomat. Azóta állandóan »ellentétben« vagyunk a főnökömmel, aki min­dig a munkának a legnehezebb részét adja. Ha megkérde­zem tőle, mi az oka, hogy el kell mennem, azt válaszolja: nem kielégítő a munkám, mert sokat hiányzók. Jobban tenném, ha az MHSZ-hez mennék dolgozni. Azt szeretném megkérdezni, megéri-e így MHSZ-tan- folyamra járni? Kérem, adjanak tanácsot. Tisztelettel: 4£xUftia/i j£afdj géplakatos, r a Siófoki Volán dolgozója Tisztelt Olvasó! A héten több levélben dicsérték lapunk Otthon-rovatát, amelyben — mint írják — rendszerint ügyes kézimunkákat, korszerű divatot és jó recepteket találnak. Maliciózus megjegyzésekkel illették azonban a szeptember 5-i számban megjelent egyik receptünket, melynek ez volt a címe: »-Hi­deg borjúsült«. Olvasóink, többek között Nagy Miklósné, Kaposvár, Vöröstelek utca 4., Csima Andrásné, Kaposvár, Latinca u. 2., több névtelen levélíró és telefonáló izgalmas kérdések sorozatát intézte hozzánk. Ezekre — megváltjuk nem tudtunk válaszolni. Mentségünkre csupán annyit hoz­hatunk föl: kollégánk — aki a receptet elhelyezte az új­ságban — rendkívül szerencsésnek mondhatja magát. Csa­ládjában ugyanis a napi bevásárlást évek óta a felesege látja eL Tisztelettel: a íztrJetízijy PÉNTEK, 11 ÓRA Boldog embert keresni in­dultam. Ott lenni a pillanat­nál, máikor a várakozás betelje­sedik , és az izgatottságot titko­ló közömbös arc fel der ül: »•Heuréka, nyertem!« Kaposvári totózó iroda, há­romnegyed tizenegy. Halkan szól a rádió, csend, nyugalom. Egy idős házaspár üldögél az asztal mellett, szótlánul vára- kSzlk. Az asztal másik végén két férfi a nyereménylistát böngészi. Egy hathasábos totó­szelvényt kérek. — agyonütni az időt. Szórakozottan írom a számokat. Nem is érték hozzá. Inkább a belépőket és 'az üveg­ajtón kare&zjtül az utcát figye­lem., Talán ez az ősz hajú em­ber, aki most a pultnak tá­maszkodva szedegeti elő szel­vényeit, néhány perc múlva boldog emlber lesz? Vagy ez a kmska torna, aki a kiinti hőség nyomait törölgeti a homloká­ról, és sűrűn pislog a karórá­jára, szemmel láthatóan tolná előre az időt? Különös várakozás, feszült csend. Azt hiszem, ebben a né­hány percben a legcsendesebb minden héten ez a tárt ajtójú helyiség. A rádió váratlanul hangosabban szól, kör bepil­lantok — mindenki ír. »Na, most!« — mondom magam­ban. Nézem a szelvények ta­nulmányozásába temetkező ar­cokat — azután rakétasebes­séggel hanyatlik reményem. Már nincs olyan csönd. A halk morgásból tisztán értem: »Nem jó, a feneegyemegcsak- eggyéLtettemvotiina mellé, ez megint nem az én hetem...« A néni feláll, az üvegablak­hoz megy, két szelvényt kér. — Mindig kettőt vesaefc — mondja nekem kérdés nélkül —, pedig hát csak eggyel le­het nyerni! — elneveti magát. — Most nem sikerült. Kint az utcán csoportosulás. Várják, hogy az ablakba ke­rüljenek a számok. Egy a&z- szony a szatyrában levő papír­zacskóra firkantja sebtében a számokat és továbbsiet, mások a szelvényeiket nézegetik. A fejek alig észrevehető ingása jelzi: nem sikerült. Bent szüntelenül cseng a telefon, az üvegablak előtt gyűlnek az emberek. Már a jövő hetit veszik. Egy kicsit sajnáltam, hogy nem sikerült. Nem tudtam >ki- lesmi, milyen az, mikor valaki felkiált: »Nyertem!«. Tizenegy óra múlt. A játék újra kezdődik... \ V. M. Mindnyájunk érdeke Takarékoskodjunk a vízzel! Szokatlan ez a szeptemberi kánikula. Szokatlan és tartós. Ügyeletesünk a Somogy me­gyei Víz- é§ Csatornamű Vál­lalat főmérnökét, Horváth Ti­vadart kérdezte meg, hogyan jelentkezik a hőség a város vízfogyasztásában. — Sajnos, jelentkezik. A vízfelhasználás azonnal érzé­kenyen reagál az időjárás ilyen változására. A város kút- jai már napokkal ezelőtt el­érték teljesítőképességük ma­ximumát: naponta 16—17 ezer köbméter vizet szolgáltatnák. Ennél többre képtelenek. Csak összehasonlításul jegyzem meg, hogy tavaly hasonló idő­szakban 14—15 ezer köbméter volt a napi 'fogyasztás. — Erkezett-e jelzés víz­hiányról? — Elsősorban a reggeli és az esti csúcsfogyasztás idején a magasabb épületekben for­dult elő vízhiány. Tudomá­sunk van már egy-két órás kiesésről is. Tiltó intézkedést azonban még nem léptettünk életbe. — Mivel közös érdekről van 6Zp, elsősorban a lakosság megértésére számítanák ? — Igen. Előfordult már eb­ben az évben, is hasonló hely­zet májusban, akkor is kérés­sel fordultunk a lakossághoz — és most is ezt tesszük. Ugyanis ésszerűbb vízfelhasz­nálással meg lehet szüntetni az előforduló nehézségeket. Nem feltétlenül szükséges az italokat, a gyümölcsöt folyó vízben hűteni, mérsékelni , le­het a locsolást, a kocsimosást, és lehetne sorolni tovább a takarékosság különböző mód­jait. Megértést kérünk és vá­runk a lakosságtól. — Reméljük, hogy ez a ké­rés a jól felfogott közérdek miatt meghallgatásra talál. És mi a helyzet az ipari üzemek­nél? — A takarékosság rájuk is vonatkozik. Korlátozásokra egyelőre még nincs szükség, de ha ez a szokatlan kánikula tovább tart, sor kerülhet az ipari üzemeknél is a vízkorlá- tozásofcra. * Sok függ most a lakosság­tól. Bízunk benne, hogy a kérés nyomán ki-ki takaréko­sabban bánik a vízzel, s nem kell a vállalatnak szigorú kor­látozó intézkedéseket bevezet- ni®. AX Hrfkf SOHOCV MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA w A $0i ■ ■ m z XXIX. évfolyam, 210. szám. Szombat, 1973. szeptember 8. A KÜLFÖLD HUMORA MOSZKVA Szeptemberi kánikula Ha hihetünk a meteoroló­giai jelentéseknek, még né­hány napig meleg, száraz, nyárias lesz az időjárás az or­szág területén. A késői nyár szokatlan hőséggel lepte meg a nap imádóit, s legtöbben már a hét végi balatoni ki­rándulás programját állítják össze. Addig is több százan keresik fői hétköznapokon a kaposvári strandot. Az utóbbi néhány nap alatt nem volt ritkaság a harminc fok, s mértek ennél magasabb hő­mérsékletet is. A termálfürdő igazgatójá­nak tájékoztatása szerint teg­nap elkészült a fedett uszoda víztisztító berendezése, így a jövő héttői kezdve mór a 25 méteres medencében is lehet fürödni. Ha pedig ilyen ma­rad az időjárás, továbbra is lesz víz a strand ötvenméte- res medencéjében. A múlt héten naponta csak­nem félezren, keresték föl a fürdőt, s jócskán akadtak olyanok is, akik reggeltől ké­ső délutánig élvezték a hűs hullámokat. Szombaton és va­sárnap ennél többre számíta­nak. Megtelnek a medence Egyirányúsítás az M 7-esen Egyirányúsítják az. M 7-es autóutat vasárnap. A KPM Budapesti Közúti Igazgatósága a kedvező időjárásra való te­kintettel — a korábbi tervtől eltérően — szeptember 9-én, vasárnap is a szokásos idő­pontban, 16—22 óra között i egyenirányúsítják az M 7-es auótutat Zamárdi és Székes- j fehérvár között. melletti betonpadok, s a ki- kapcsolódást jelentő könyvek, folyóiratok között az iskolaév kezdetét jelző, kék borítású tankönyvek is bizonyítják: már kevés van vissza a hosz- szúra nyúlt nyárból, hát ki kell használni... R. G. Még hat hétig tart az árudömping Nagy mennyiség gyümölcsből Az. ámufélihozatai szempont­jából az év legnagyobb piaca volt a tegnapi. A savanyúság­nak való zöldáruból, papriká­ból, paradicsomiból, uborkából volt legnagyobb a bőség. A pa­radicsom kilója kettő és négy forint között mozgott, befőzni vaió faj,tából kilóját átlagosan három forintért kínálták. Ér­dekes, hagy a zöldpaprika ára majdnem kétszeres volt az ős­termelőknél. mint a termelő- szövetkezetek elárusítóhelye­in. Kálóját az előbbinél nyolc­tól tizenkét forintért mérték, az utóbbiaknál viszont hat és nyolc forintért kínálták. A salátának való uborkából egy kilogramm . két forintért, illetve kettöolivenért kelt . el. Visszaesett a fejes, káposzta ára, két és három forintért adták kilóját, a karalábé négy­öt forint volt. A csemegeubor­kának átlagosan hat, a zöld­babnak öt, a zöldborsónak ti­zenegy forint kilója. Egy fej kukoricát hatvan fillér és egy fórint között kínálták. Vargá­nyából és a nyúlgomibából öt­ven, a csinkegombábol húsz forint volt egy kiló. Az átlagosnál sokkal több gyümölcsöt kínáltak az őster rnelők. Bőven volt körte és szilva. Az utóbbiból vásárol­tak a legtöbben, kilóját két-há- rom forintért árusították. Az őszibarack ára még mindig magas. Fajtától és minőségtől függően háromtói tíz forintért kínálták kilóját. A csemege- szőlőből nyolc-tizenikét forint volt egy kiló. Egyre kevesebb görögdinnyét szállítanak már, két-három forintért adták ki­lóját. A dió tíz-tizeinkét forint, a mák negyven, illetve ötven forint volt. Az élő csirke kilójának ára harmincöt forint, az élő tyúk és liba ára huszonkettő, illet­ve huszonhárom forint. Négy és öt forinttal olcsóbban kí­nálták a tejfölt és a túrót a termelőszövetkezetek, mint az őstermelők. Még mindig szo­katlanul magas a tojás ára, egy forint negyven, illetve egy fo­rint hetven fillér között mo­zog. ■ Azit mondja aiz orvos a betegnek: — Három-négy napig maradjon otthon. Jurij Paviovics, és pihenje ki magát. — Nem fejhetem, doktor élvtáms. — De, hát miért nem? — Mert csupa modem bútorom van... Az idős lord a társaság­ban családjának ősi ere­detével dicsekszik. Valaki megjegyzi: — Mindjárt aizt fogja mondani, hogy ősei ott voltak Noé bankájában,! — A világért sem — til­takozik izgatottan a lord. — Nékik akkor már saját jachtjuk volt!... ZÜRICH Az erősen élemedett ko­rú hölgy megkérdi a férjé­től: — Ugye most, hogy ilyen rövidre vágattam a haja­mat, már nem is mezek ki öregasszonynak? — Nem, fiam, most olyan vagy, mint egy öregember.. s VARSÖ — Régóta ábrándozom egy kerékpárról. Folytan mondogatom a férjemnek, hogy jó lenne karikásam a friss levegőn. — Na, és teljesítette a kívánságodat? — Részben. Kivitte a varrógépet az erkélyre... HAMBURG Az újgazdag házaspár nyaralót szeretne vásárol­ni, és jelentkezik egy új­sághirdetésre. Miután vé­gignézték a ház nyolc szo­báját, az asszony megkér­dezi: — És milyen, a környék? Valóban csendes és nyu­galmas? — Mi az, hogy nyugal­mas? — feleli a tulajdonos büszkén. — Az előző bér­lőket meggyilkollak, és csak három hónap múlva fedezték fel a bűntényt;.. SZÓFIA A szófiai pályaudvaron egy férfi megkérdezi a szolgálattevő vasutast: — Van még annyi időm, hogy a hálókocsiban elbú­csúzzam a feleségemtől? — Az attól függ — vála­szolja a vasutas —, hogy mióta házasok... Somogyi Néplap Aj MSZMP SMnogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latiné; Sándor u. 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár* postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem örzünSl meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj: egy hónapra 20 Ffc Index: 25 967 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinca Sándor u. 6. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató* l

Next

/
Oldalképek
Tartalom