Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

¥tiAG PROLETÁRJAI; E G Y E S 0 L J ET E K I Ára: 80 fillér XXIX. évfolyam 210. szám 1973. szeptember 8., szombat Waldheim a hétvégét Ausztriában tölti Dr. Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének főtitkára pénteken Salzburgba érkezett. A világ- szervezet főtitkára közel-ke­leti kőrútja és algíri tartózko­dása után rövid időt tölt Ausztriában.. Mint közölték: Waldheim csak a hét végén marad Salz­burgban. Az újságírók hasztalan fag­gatták itt az ENSZ főtitkárát, nem nyilatkozott közel-keleti útjának tapasztalatairól. Befejeződött Péter János látogatása Közös közlemény a magyar—lengyel tárgyalásokról Péter János külügyminiszter pénteken délelőtt a Visztula menti Kazimierzben folytatta tárgyalásait Stefan Olszowski külügyminiszterrel, majd ezek befejeztével a kora délutáni órákban visszatért Varsóba. Röviddel ezt követően Hen­ryk Jablonski lengyel államel­nök, majd Edward derek, a LEMP KB első titkára fogad­ta Péter Jánost. A szívélyes és baráti légkörű találkozó­kon a magyar—lengyel kap­csolatok kulcskérdései kerül­tek szóba. A magyar külügyminiszter a találkozók után nagykövet­ségünkön . koktélpartin fogad­ta vendéglátóit, majd a me­netrendszerű gyorsvonattal ha" zautazott a lengyel főváros­ból. Péter János háromnapos hivatalos baráti látogatásáról és tárgyalásairól közös közle­ményt adtak ki. Ez többek közt hangsúlyoz­za: a két ország külügymi­niszterei átfogó véleménycse­rét folytattak a magyar—len­gyei kapcsolatok jelenleg; helyzetéről és fejlesztésének távlatairól. Megvitatták a két országban a Varsói Szerződés és a KGST tagállamai együtt­működése erősítésére irányu­ló tevékenységét. Továbbá eszmecserét folytattak az' idő­szerű nemzetközi helyzetről. A külügyminiszterek érté­kelték a két ország politikai, gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és kulturális kapcsola-1 tarnak alakulását, és megelé­gedéssel állapították meg, hogy a magyar—lengyel kao- csoXaitok örvendetesen fejlőd­nek és elmélyülnek. Hangsú­lyozták, hogy a legmagasabb szintű találkozók és tárgya­lások eredményei, de különös­képpen Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, illetve Edward Gierek, I a LEMP KB első titkára és Piotr Jaroszewicz miniszterel­nök. Ez év márciusi találko­zója, továbbá a két ország kormányfőinek ez év augusz- * tusában Varsóban folytatott ; megbeszélései alapvető jelen- [ tőségűek a két ország közötti ! sokoldalú párt- és állami együttműködés fejlesztése, a két nép .hagyományos barátsá­gának elmélyítése szempontjá­ból. A külügyminiszterek véle­ménycserét folytattak az idő­szerű nemzetközi kérdésekről, és kölcsönösen tájékoztattak egymást a két ország külpoli­tikai tevékenységének fonto­sabb vonatkozásairól. A nemzetközi kérdések megvitatása során nagy figyel-- met szenteltek az európai té­makörnek, különösen az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlettel kapcsola­tos kérdéseknek. Péter János és Stefan Olszowski miniszte­rek megállapították, hogy az értekezlet sikeres befejezésé­nek kiemelkedő jelentősége lesz az európai és a világbé­ke, a biztonság és együttmű­ködés erősítésében. A külügyminiszterek alá­húzták, hogy a Szovjetunió, a Lengyei Népköztársaság, az NDK. valamint a Német Szö­vetségi Köztársaság között megkötött szerződések, továb­bá a ny ugat-berlinre vonatko­zó négyoldalú megállapodás történelmi jelentőségű az eu­rópai biztonság és együtt­működés szempontjából. (Folytatás a 2. oldalon.) Több ezer látogató már az első napon Megnyílt az Agromasexpo ’73 Fehér Lajos nyilatkozata a kiállításról Kőbányán, a budapesti nemzetközi vásárközpontban tegnap megnyílt a nemzetkö­zi mezőgazdasági és élelmi- szeripari gép- és műszeripari kiállítás és vásár, az Agro- masexpo ’73. Az ünnepségen részt vettejv a magyar élelmi­szergazdaság központi és tár­sadalmi intézményeinek kép­viselői ; megjelentek az MSZMP megyei bizottságai­nak első titkárai, a megyei tanácselnökök, továbbá ott volt a budapesti diplomáciai testületek kereskedelmi kiren­deltségeinek számos tagja. Váncsa Jenő, mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter- helyettes mondott megnyitót. Hangsúlyozta: ez a nagy sza­kosított kiállítás is alátá­masztja, hogy a mezőgazda­ság, az élelmiszeripar, az er­dészet és a faipar termelésé­nek fejlesztése elképzelhetet­len korszerű gépek, gépsorok nélkül. Rámutatott arra, hogy a gazdaságok fejlesztéséhez adottak a lehetőségek; rendel­kezünk ugyanis olyan hazai ellátó és gyártó bázissal, amelynek gépei és komplex gépsorai jól igazodnak a fej­lesztési programokhoz. Az Agromasexpo ’73 meg­nyitásának első napján több ezer látogatót fogadott már. Délután fölkereste a kiállítást Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese. Megtekintette a hazai mező- gazdasági gépgyártó és forgal­mazó trösztök, vállalatok be­mutatóit, a szocialista orszá­gok pavilonjait és a tekinté­lyes nyugati mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártó cégek kiállítási anyagait. A látogatás befejezése után egyebek közt. ezeket mondta a kiállításról: — A bemutatott gépek és berendezések — mondotta — a mezőgazdaság gépesítésének i jelenlegi helyzetét és közeli jövőjét szemléltetik. — A gépbemutatók jól pél­dázzák, milyen sok lehetősé­günk nyílik, elsősorban, a KGST-országokkal, de a nyu­gati mezőgazdasági gépgyártó cégekkel is a sokoldalú nem­zetközi együttműködésre, a szakosodásra, ami fontos fel­tétele a hazai mezőgépellátás erőteljesebb korszerűsítésének is. — Jól lemérhető, milyen eredményeket értünk el már a hazai gépgyártásban és a nemzetközi együttműködés be­vonásával a legfejlettebb me­aögazdasagi tervezési mód­szert, képviselő, iparszerű ter­melési rendszerek hazai alkal­mazásában. — Meggyőződésem, hogy az Agromasexpo ’73 jól példázza a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar dolgozóinak a többre és jobbra törekvését, s annak ígéretét: a műszaki fejlesztés segítségével élelmiszergazda­ságunk újabb tartalékait tár­hatjuk fel. Képünkön: egy növényvédő-helikopter. Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása Pénteken a Parlamentben Apró Antal, az országgyűlés elnöke vezetésével ülést tar­tottak az országgyűlés tiszt­ségviselői, állandó bizottsá­gainak elnökei, valamint a megyei képviselőcsoportok ve­zetői. Az ülésen Apró Antal, az or­szággyűlés soron következő . őszi ülésszakáról tartott tájé- | fcoztatót. Dr. Korom Mihály [ igazságügyminisztér a Magyar i Népköztársaság Mimszterta- inácsa tegjamak és az állam­titkároknak jogállásáról és felelősségéről szóló, valamint népköztársaságunk miniszté­riumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatról adott tá­jékoztatást. Dr. Kiss Albert, a KSH elnökhelyettese a sta­tisztikáról szóló törvényjavas­latot ismertette. Az ülésen felszólalt Ben- csik István dr., Bognár József, dr. Fekszi István, Pólyák Já­nos, Sándor József, Szabó Jó­zsef, Varga Gáborné, es dr. i Vida Miklós. (MTI) Új „charta” kidolgozását sürgették az el nem kötelezettek Politikai vita az algíri csúcson Fidel Castro felszólalása — Középpontban a Közel-Kelet Tegnap közép-európai Idő szerint 10.43 órakor — folytatódott az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek ta­nácskozása. Elsőnek a tunéziai elnök kért szót, majd több állam- és kormányfő mondott beszédet. Általában az adott térség helyzetét értékelték — az imperializmus elleni ösz- szefogás és a gazdasági kapesolatok szempontjából. Az algíri csúcs harmadik napján a beszédek szinte kivé­tel nélkül egymással szorosan, összefüggő témák köré csopor­tosultak: az illető ország, illet­ve térség helyzetének értéke­lése, az imperial!amis, a köLo- nializmus és neokctaializmus elleni hanc szükségessége. A nemzetközi gazdasági kapcso­latok olyan, módosítását hang­súlyozták, amely lehetővé te­szi az egyes országok gazdasá­gi szuverenitását és a fejlődő országok gyorsabb ütemű elő­rehaladását. Az el nem kötele­zett országok helye, feladatai — a mai nemzetközi viszonyok közepette —, együttműiködé- sülk és közös fellépéseik foko­zása is előtérbe került. Ez utóbbival összefüggésben a szónokok — Indira Gandhi, illetve Bandaranaike asszony, Nimeri és mások — konkrét akcióprogramok kijelölését, az el nem kötelezettek «-új char­tájának« kidolgozását sürget­ték. Asszad száriai és Kadhafi líbiai eflnök javasolta, hogy al­gíri székhellyel hozzanak létre •állandó titkárságot, illetve ál­landó irodát. Tito fölvetette egy közös alap létesítésének tervét, amely az agresszió ál­dozatává vált országok megse­gítését célozná. Fidel Castro kubai minisz­te el az amerikai imperializ­must. A kubai miniszterelnök be­szédének jelentőségét • növeli az a tény, hogy közvetlenül [ Burgiba tunéziai elnök után I szolalt föl, aki — az eddig Fidel Castro, kubai miniszterelnök beszél az el nem kötele­zett országok IV. algíri csúcsértekezletén. Fölötte (az elnö­ki asztalnál) Bumedien algériai államfő. terelniük is fölszólalt. A pén­tek délelőtti ülésen elmondott beszédében határozottan le­szögezte: a világ kapitalista és szocialista országokra oszlik, minden másféle megkülönböz­tetés csak az imperializmus ér­dekeit szolgálja. — A Szovjet­unió nem imperialista hata­lom, és a szovjet nép áldoza­tai nélkül sóik, ma már füg­getlen ország nem is létezhet­(Keptaviron érk. — Telefoto—AP—MTI—KS) ne — mondotta többek közt. — Az el nem kötelezett országo­kat reakciós, ellenforradalmi erők pór’oáilják szembeállítaná a szocialista államokkal. Cast­ro országa támogatásáról bizto­sította a szabadságukéit küzdő népeket, és éles szavakkal ítél- több beszédben, általánosság­Kissinger a szenátus előtt ban fogalmazott »-nagyhatal­mak« kitétel után — a konfe­rencián elsőnek nyíltan tá­madta a Szovjetuniót. Burgiba »Coca-cola- és vodkaimperia- lizmusród«, »a Szovjetunió és az Egyesült Államok bizalmas flörtjéről« beszélt. A péntek délelőtti ülésen be- szíédet mondott Nguyen Huu Tho, a DIFK konzultatív ta­nácsának elnöke is. Kijelen­tette: a vietnami népnek az imperialista agresszió elleni (Folytatás a 2. oldalon.) A külügyminiszterielölt beszámolt terveiről Dr. Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója, a kijelölt külügy­miniszter pénteken az »ameri­kai külpolitika« széles nemzeti alapokra helyezéséről szólt. A törvényhozással való »szoros együttműködést«, a kormány külpolitikái elgondolásairól és lépéseiről való »lehető legtel­jesebb tájékoztatást« és »két- páirti« külpolitálka kialakításá­ra való törekvést ígért a sze­nátus külügyi bizottságában arra az esetre, ha a szenátus megerősíti külügyminiszteri tisztségében. Az általános várakozás sze­rint 2—-3 napos meghallgatás után. a szenátus áldását adja majd arra, hogy a Nixon-kor- mányzat eddigi külpolitikai »fő tervezője« névlegesen is átvegye az amerikai diplomá­cia irányítását. védett tanácsadói funkció külügyminiszteri tisztséggel, j Ez utóbbi minőségében ugyan­is beszámolási kötelezettséggel tartozik a törvényhozásnak. Kissinger bevezető eskü alatt tett szenátusi vallomásá­ban általános filozófiai fejte­getésbe ágyazva, azt hangoz­tatta, hogy a »hazad béke és a nemzetközi béke elválasztha­tatlanul összefügg egymással« és »a megrázkódtatások évti­zede után, azt fcövétően, hogy a nemzeti meglhasonlást okozó vietnami háborút végre ma­gunk mögött tudjuk, széles nemzeti alapokra kell helyezni külpolitikánkat«. Mert —mint mondotta — csak így szavatol­ható »a békésebb világ kiala­kítására irányuló kezdeménye­zések tartósítása és megszilár­dítása«. Egy 'kérdésre válaszolva Kis­singer rendkívüli nyomatékkai f a var gazdasági napokat rendeznek Szovjetunióban A Magyar Kereskedelmi Kamara székhazában pénte­ken ülést tartott á kamara szovjet tagozata. A tagválla­latokkal közösen megvitatták októberben a Szovjetunióban megrendezésre kerülő magyar gazdasági és műszaki napok előkészítő munkálatait, prog­ramját. A kereskedelmi kamara és az MTESZ, valamint a Szov­jetunió ipari és kereskedelmi kamarája — karöltve más magyar és szovjet szervekkel — októberben három szovjet városban rendez magyar gaz­dasági és műszaki napokat. Ennek keretében Moszkvában október 1—5 . között 23, Novo- szlbirszkben 8—12 között 16, és Tüskén tben 15—19 között 26 előadást tartanak a -ma­gyar szakemberek a helyi szakközönséget érdeklő kérdé­sekről. Többek között szó lesz majd a két ország közöt­ti gazdasági kapcsolatok fej­Willim Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke nyomatékosan aláhúzta: mi­előtt a szenátus dönt a kijelölt külügyminiszter megerősítésé­ről, az egyik legfontosabb tisz­tázandó. kérdés az, vajon Kis­singer kettős szerepkörében hogyan egyeztethető össze az elnöki hatalom kiváltságává! sákraszállt aimeüieitt, hogy a Szovjetunióval, kötött magálla­podások értelmében a törvény« hozás terjessze ki a legna­gyobb kedvezmény elvének al­kalmazását a szovjet—ameri­kai kereskedelmi kapcsolatok- oa. lődéséről és a hazai népgaz­daság fejlődéséről is. A min­den eddigit felülmúló, több­hetes nagyszabású rendezvény- sorozat egyik legfontosabb célja felkutatni és kiaknázni a még kínálkozó lehetősége­ket a két ország közötti ke­reskedelmi kapcsolatokban, a gazdasági együttműködésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom