Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-07 / 209. szám

Megyei békekonferencia Kaposváron Érdekvédelem — közhasznú céllal Csatasorba áll a technika Beruházás, tervek, CPS-program (Folytatás az 1. oldalról!) Évről évre rendszeresem fel­kerestük a Balatonra érkező szovjet itumstacsoporidkait, és kérésüknek megfelelően bará­ti, szakmán találkozókat, ki­rándulásokat szerveztünk szá­múikra üzemekbe, intézmé­nyekbe, termeLősizövetkezetek- be és állami gazdaságokba. Bemutattuk helytörténeti és kulturális mevezetességedmiket, tájékoztató előadásokat tartot­tunk a megye társadalmi, gaz­dasági és kulturális helyzetéről. Számos barátsági estet, ösz- szejövetelit rendeztünk a kü­lönböző kulturális központok­kal és a hazánkban ideiglene­sen állomásozó szovjet katonai egységekkel, illetve az itt tar­tózkodó turistákkal. A mint­egy százötven ilyen rendez­vényiből tizenkettőt a bolgár, tizennégyet a csehszlovák, ti­zenhatot az NDK. tizennégyet a lengyel kulturális központ­tal, kilencvenet a szovjet, né­gyet a 'kubai vendégekkel ren­deztünk. Ezek jól szolgálták a j hogy még eredményesebben vonjunk be minden erőt a bé­kéért és a társadalmi haladás­ért fedytaitoitt harcba. Az előadás után felszólalók arról adtak számot, hogyan se­gítették az általuk képviselt munkahelyi közösségek, szer­vezetek a megyei békém ozga- Lom munkáját, a népek közötti barátság és szolidaritás elmé­lyítését. Fölszólalt a tanácskozáson Vass Istvánná is. Elöljáróban tolmácsolta az Országos Béke­tanács üdvözletét, majd az el­hangzott beszámolóra utalva az emberekkel való közvetlen beszélgetés fontosságára, ehhez megfelelő alkalmak szervezésé­re hívta fel a figyelmet. El­mondta továbbá, hogy a béke- mozgalomban nem ismerünk ,megtorpanást, a küzdelmet az új körülményeknek megfelelő­en ugyan, de következetesen folytatni kell. Végül részlete­sen szólt az if júság körében végzendő bókemozgalmi mun­káról, amelynek termáit és módszereit kidolgozni a kong­resszus egyik fontos feladata lesz. Vass Istvánná ezután át­nyújtotta az Országos Beketa- nács 'kitüntető jelvényét Szita Ferencnek, a megyei könyvtár igazgatóhelyettesének, Bállá Lászlóné balatonújlaki tsz-tag- nak és Szabó Józsefnek, a marcali ktsz szakmunkásának. A konferencia végül megvá­lasztotta a VIII. magyar béke- kongreszsus somogyi küldötte­it. Megyénket az alábbiak kép­viselik: Apáti Jánosáé, a Ka­posvári Kefe- és Műanyagipari Vállalat szakmunkása, Bíró Károlyné, a Balatonfenyvesi Általános Iskola igazgatóhe­lyettese, Csizmadia József, a Hazafias Népfront siófoki já­rási bizottságának titkára. Fii- lop Magdolna, a Kaposvári Ta­nítóképző Intézet hallgatója, Honfi István, a megyei pártbi­zottság művelődési és propa- gamdaosztalyáinak vezetője, 1 Kiss Irén, a 'barcsi vasgyár fő­előadója, Kocsis László, a me­gyei tanács elnökhelyettese, a megyei népfrontbizottság el­nöke, Komjáti István nagy sza­kácsi tsz-tag, Mezei Ferenc, a nagyatádi járási KlSZ-bizott- ság munkatársa, Róna Imre, a megyei párt-vb tagja, a textil- művek igazgatója, az SZMT elnöke, Sebestyén József kato­likus püspöki hélynök, apát- piébanos, Torma László so- mogyjádi tsz-tag és Varga Ká­roly, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának titkára. Az Országos Béketanács négy So­mogy megyei tbagija is a küldöt­tek között van: Dévai Zoltán MÉSZÖV főelőadó, dr. Fülör Mihály, a Somogy megyei Nö­vényvédő Állomás igazgatója, Kovács Lászlóné Somogyi Er­zsébet, a VBKM dolgozója és Pergel István, a kaposfüredá tsz elnöke. A tanácskozás Szita Ferenc zárszavával ért véget. Székely Elemér, az somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titká­ra beszélgetésünk során el­mondta, milyen előnyökhöz jutnak a CPS-programban részt vevő lsz-ek »menet köz­ben«, vagyis akkor, amikor a munka már minden tekintet­ben a szerződés szerint folyik. Tájékoztatott arról is, hogy milyen kockázatot és anyagi befektetést kell váüálniuk a szövetkezeteknek a termelő­egységenkénti íélmilió forin­tos »betétdíjon« kívül, s mi­képpen történik a visszatérí­tés. A gépegységeket példá­ul ötéves időtartamra bérbe adja a vállalat a partnergaz­daságoknak, mégpedig ügy, hogy a tsz-től kapott évenkén­ti bérleti díj egyúttal törlesz­tésnek is számít, s a törlesztés befejeztével a gépek a tsz-ek tulajdonába kerülnek. Szárítók, magtárak A szövetség műszak*: cso­portja fölmérte az érdekelt szövetkezetekben a műszaki adottságokat, sez a csoport vállalta a hiányzó járulékos beruházásokkal kapcsolatos munkák lebonyolítását is. Szárítók és magtárak létesíté­séről van itt szó, a kukorica­termesztéssel összefüggő be­ruházások közül ugyanis ezek­ről magúknak a tsz-eknek kell gondoskodniuk. Szűcs Imre, a műszaki cso­port vezetője már bíztató eredményről tájékoztathatott: — A marcali, a kéthelyi, a mesztegnyői, a lengyeltóti, a buzsáki és a somogyvári tsz- től már szerződéses megbízás van ezekre a munkákra, a to­ny ódiak és a szőlősgyörökiek pedig közösen építenek szárí­tót és magtárt Ordacsehiben, a szaktelep mellé. A beruhá­zások egy része a megvalósu­lás útján van, jövőre vala­mennyivel elkészülnek. — Ha nincs a műszaki cso­port, az egész iparszerű ku­koricatermesztési rendszerrel nem jutottunk volna el odáig, ahol most tartunk — jegyez­te meg a szövetségi titkár. A műszaki csoportvezető elmondta, hogy a somogysám- soniak kivételével a többi tsz traktorosait és műszaki veze­tőit Nagyigrnándon kiképez­ték az érkező új gépek kezelé­sére. Hogy miért volt erre szükség? Univerzális gépek — Nagy értékű, valóban uni­verzális traktorokat kapnak ezek a szövetkezetek, s ezek kezelésénél a hozzáértés, a szakértelem különösen fon­Észak- i tos, Itt van. például a turbófel- j program sikeres ‘ töltésű, 147 lóerős traktor, melynek a motorja javítás nél­kül elbírja a tízezer órát — ha a karbantartás és a szer­vizellátás mindig idejében tör­ténik. Vezetőfülkéje légkon­dicionált, a traktoros innen figyelheti monitoron a vezető- csoroszlyák működését. Elő­re 16, hátra 8 sebességfokozat­ra kapcsolhat. A traktorhoz gyorsszántó eke tartozik: ez­zel az öttestű, magas törzsű, önélező vassal ellátott ekével óránként tízkilométeres se­bességgel lehet szántani, s a gyorsaság javítja a szántás minőségét. Ugyancsak érde­kes és nagy teljesítményre ké­pes a tárcsás borona, a vető­ágykészítő kombinátor, a kombinált növényvédő gép. A pneumatikus, kombinált, 16 soros vetőgép lehetővé te­szi a vetés gyors befejezését, s miután egy menetben nem­csak a magot veti el, hanem a talajt is fertőtleníti és mű­trágyát szór a vetőbarázdába, sok munkát takarít meg. A betakarítás gépe a CLAAS- Dominátor. Hathengeres, 170 lóerős Mercedes motorja tö­kéletes hangtompítású, 5,8 köbméteres magtartálya van. Általában 12 kilométer/óra munkasebességgel dolgozik, de a 20 kilométeres .sebességet is elérheti. Hatsoros kukorica­adapterrel rendelkezik, órán­kénti aratóteljesítménye 15 tonna. Ezek azok a gépek, me­lyeket a vállalat biztosít a kukoricatermesztési rendszer keretében. Az érdekeltek összefogása — Ha ez a kukoricatermesz­tési rendszer megvalósul az eddig csatlakozott tagszövet­kezeteinkben, elősegíthetik gazdaságaink a szarvasmarha­megvalósítá­sát is — vette át a szót a szö­vetség titkára. — Néhány anyagi problémára még nics I megoldás, de»talán ez sem vá­rat magára sokáig. Rövidesen összehívjuk az érintett ter­melőszövetkezetek i főkönyve­lőit, s megbeszéljük velük a program pénzügyi vonzatait, összegyűjtjük és továbbítjuk az igényeket. Ami már most nyilvánvaló: a legtöbb tsz-ben megnyugtató az anyagi helyzet, csak néhány szövetkezetnél lesz szükség segítségre. A tsz-szövetség (ebben is érdéket véd!) tovább tekint a jelennél. A titkár arra célzott a beszélgetés végén, ami so­ron következő, sürgető tenni­való: — A nagyigmandj vállalat ■— tudomásom szerint — há­rom alközpontot létesít a Du­nántúlon. Jó lenne, ha ezek közül az egyik itt kapna he­lyet, Somogybán. Ez azt jelen­tené, hogy helyben volna a szellemi kapacitás, a műtrá­gya- és növényvédöszer-rak- tár, mindez megkönnyítené az iparszerű kukoricatermesztés­sel foglalkozó szövetkezeteink dolgát. Éppen ezért, az ő ér­dekűidben kellene összefogni úgy is, hogy a megvalósításba esetleg az AGROKER is belép­ne, mivel az AGROTRÖSZT is tagja a CPS-vállalatnak. Sok energiát fektetett az észak-somogyi tsz-szövetség a program sikeres megvalósulá­sába. Közhasznú tevékenysé­gük folytatódik, s ott gyümöl­csözik majd, ahol örömmel fogadják ezt a fontos érdek­védelmi törekvést: a termelő- szövetkezetekben. Heroesz Keren» Öntözésre várnak az őszi vetések Mesterséges csapadék csaknem 290 ezer hektáron megnyugvásra okot, hiszen a rendelkezésre álló öntözési ka­pacitásnak még a 75 százalé­kát sem használták ki. Kétség- , télén, hogy áprilisban és júni­taltó1 kapottja^cráatas sze- már olyan terü­letek is, amelyeken a sokévi át­A szeptemberi kánikula is­mét sürgető feladattá teszi a szántóföldi növények öntözé­sét. Az Országos Vízügyi Hiva­rint a nagyüzemi gazdaságok augusztus végéig 287 ezer hek­tárnyi területet öntöztek meg, 16 ezer hektárral többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ez a növekedés mégsem adhat népek (közötti barátság elmélyí- tésénék, a beke megőrzésének ’ügyét. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a békemozgalom szá­mi that megyéink lakosságára, de még (korántsem élvezi min­den ember cselekvő támoga­tását. Akadnak még (közömbö­sek, befelé fordulók, akok nem érdéklődnek a nemzetközi politikai kérdések iránt. Arra keiil törekednünk, hogy az ed­diginél is jobban keltsük fel az emberek érdeklődését. Fontos, hogy nagyabb gondot fordít­sunk a munkásak és az ifjúság aktivizálására, akik — küilönö- sien kampányok idején — tevé­kenykednek ugyani a mozga­lomban, de részvételük még nem folyamatos. Ugyanez vo­natkozik a nőik aktivizálására is. Tudatosítani kell közöttük, hogy miit jelenít számukra a béke, 'ha nem fenyegeti veszély férjeiket, gyermekeiket, ha bé­kében és biztonságban élhet­nek és dolgcchatmiak. Az előadó a továbbiakban a béikemozgalom előtt álló fel- aidatofcról szólt, majd a követ­kezőkkel fejezte be beszámoló­ját: — A VIII. magyar béke- kongresszusra készülve So­mogy dolgozói is kifejezik szi-1 Járd békeakaratűkat, és tévé- ; kényén hozzájárulnak ahhoz,* A z országgyűlésén 1971- ben elfogadott ifjúsági törvény egyedülálló a magyar jogalkotás tónténetó- ben. Végrehajtása lépcsőzetes, hiszen a törvény csak elvi ke­retet ad. Nem vehette figye­lembe a különböző korosztá­lyokat, a munkahelyi körülmé­nyeiket, a fiatalok szakiképzett­ségét, eltérő képességeit. A végrehajtás első állomása volt a törvény életbe lépését nem sokkal követő kormányhatáro­zat, amely már 'konkrétabban fogalmazta meg az ifjúság jo­gait és kötelességeit, majd megszülettek a mmisztéraumok pendeletei és utasításai; A Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége ajánlás­iban hívta fel' a területi tez-szö- vetségek figyelmét a feladatok­ra. Az OKISZ, és a SZÖVOSZ ugyancsak ajánlást bocsátott ká. A végrehajtás következő lép- osőjekenit a munkahelyi ren- délkezésskinsk kellett elkészül­niük június 30-ig, ezt azonban nem mindenhol tartottak be. Somogyiban egyedül a marcali járásban készítettek: el utasítá­saikat a vállalatok kivétel nél­kül. A dokumentumok közül kiemelkedik a Mechanikai Mű­vek vezérigazgatói utasítása, mély a maroaiá gyáregységben is pontosan meghatározza a. EGY JÓ PÉLDA Az ifjúság novelese érdeké­ben felhívja a figyelmet a szakmunkásképzés gyakorlati oktatásának korszerűsítésére. Az általános iskolát el nein végzett dolgozóknak, s azok­nak, akik szakképzettség nél­kül dolgoznak a gyárban, mun- kaádőkedviezményt biztosít. Kimondja, hogy növelni kell az ösztöndíjak keretösszegét, s ezután csak a KISZ- és a szakszervezet egyetértésével ítélhetik oda a társadalmi ösz­töndíjakat. Az egyetemeken, főiskoláikon a vállalat ösztön­díjasaiként tanulók diploma- fetedaitokat, s a különböző tu­dományos dolgozatokhoz téma­javaslatokat kapnak e vezér­igazgatói utasítás alapjain, Fontos ez a döntés, hiszen gyakran gondot okoz a téma- választás azoknak a diákok­nak, akik az egyetemi, főisko­lán értékelés után nem szeret­nék az íróasztaffifiickba tenni a dipJomaféLadatot. De nemcsak a fétsőotetatásii intézményeikre gondoltak. Szocialista szerző­dést kötnék azokkal az dsko- | Iákkal, amelyek számukra : szakembereiket képeznek. Szakmai tanáccsal, föl^zereLesi iteszkozókkei latyak el őket. i Az először munkába lepő fiatalokat ót évig megkülön­böztetett figyelem kíséri. Megvizsgálják, hogy képessé­geiknek, szakképzet,tségüliinek megfelelő feladatkörit látnak-e el, díjazásuk megfelel-e a vég­zett munkának, és az adott te­rületen lehetségese a szakmai fejlődés: a tapasztalatszerzés és a továbbtanulás. A vezér­igazgatói rendelkezés vala­mennyi gazdasági vezető köte­lességévé teszi, hogy tájékoz­tassa a területién dolgozó ifjú­sági brigádokat azokról az el­képzelésekről, tervekről, me­lyek a vallalat további fejlődé­sét befolyásolják, meghatároz­zák. Ösztönzik majd a fiaitaló­kat. hogy mondjanak véle­ményt, újításaikkal segítsék a vállalat munkáját. Az ifjúsági parlamentet, mely a demokra­tizmus fejlődésének segítője lehet, két évenként reradézik meg a marcali gyáregységben, de ha szükségesnek látják, az ifjúságnak jogában áll bármi­kor ikezdaményezni összehívá­sait.­A fiatalság szoűtálií. helyze­tének javítására, sportolásá­nak, művelődésének endieké-i, ben szántén rendedikezik az utasítás. A lakásépítésiekhez kölcsönt, gépeiket, 'bontási anyagot ad a vállalat. Többék között szól még az utasítás arról is, hogy a vál­lalati döntésekbe miként kap­csolódhatnák -be a fiatalok. Megkérdezik a KISZ -szer vezet véleményét a besorolásoknál. az alapbérek megállapitásánál. a vállalati Icád erű tánpóblásd terv elkészítésénél, a fegyelmi ügyeknél. Javasolhatják társai­kat továbbtanulásra is. Az ő megkérdezésükkel ítélik oda az üdülési jegyeket ás. M árcáus 21-et jelölték meg a fiatalok jutalmazásá­nak napjául. Azok ré­szesülnek anyagi elismerésben, akik a vállalat műszaki, .gaz­dasági feladaibarinak megoldá­sában a legtöbbet tesznek. A Mechanikai Művek Mar­cali Gyáregységében ezertoét- száz ember dolgozik. A dolgo­zok több min|t fele nincs meg „ _ „ _____, h armincéves. Az utasítás az ő körei vízlépcsőnél érdekükben született. Hogy megvalósul-e, tőlük is függ Az első lépést már megtették. Jó lenne, ha mielőbb haisonló jo­gokat nyerne a megye terüle­tén dolgozó összes fiatal, hi­szen a munkába lépés első éved .gyakran az ©gesz életre kihat­nak. » H, £, lagnái több volt az eső, de az időjárásnak még így is nagy a hátraléka, nem pótolta több éves csapadékadósságát. A legközelebbi fontos felada­tok közé tartozik az új telepí­tésű pillangós növények, a másodvetések és az őszi gabo­navetések öntözése. Az ősziek­nél különösen célszerű, ha az öntözőberendezéseket az első vízpótlás után nem bontják széjjel, hanem készenlétben hagyják a földön, hogy 5—6 naponként vagy hetenként megismételjék a talaj 10—15 centiméteres magágyának öntö­zését. Amikor pedig kikeli a mag, az utolsó, legnagyobb víz­adaggal 40—50 centiméter mé­lyen áztassák át a talajt, hogy hosszú időre tartalékolják a nedvességet. A kelesztő és a tartalékoló öntözéssel rohamo­san erőre kap a növény, s ked­vező eséllyel vészelheti át a tél viszontagságait. A vízügyi igazgatóságok jel­zései szerint a nagy folyók vi­szonylag sekély vízszintjének ellenére is elegendő öntözővíz áll a gazdaságok rendelkezé­sére. Hamarosan hozzájuthat­nak a gazdaságok ahhoz a víz­hez is, amelyet eddig a rizste­lepek vízpótlására adtak. En­nél is jelentősebb, hogy a kis­megkezdő­dött duzzasztás hatására a jászsági és a nagykunsági fő­csatornán, továbbá a tiszalöki duzzasztóműből induló Keleti főcsatornán óriási területekre, még a Körösök völgyébe is el­jut a viz. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom