Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-06 / 208. szám

TjbzJbdl &zjwkjnzJtÄMjg,! Augusztus 22-i számunkban Nagy Ferenc kaposvári olvasó kifogásolta a Szabadság park környéki lakók nyu­galmát zavaró hangos zenét, és ezért a vendéglátót marasz­talta el. Nem szándékozom kétségbe vonni részben jogos észrevételét. Hozzám is több kifogás érkezett a zene hang­erejét illetően. Ismeretes azonban, hogy az utóbbi években egyre na­gyobb teret hódít a beatzene, elsősorban a fiatalok köré­ben. Hatását hangerővel kívánják fokozni. Ez tetszik a fia­taloknak, ők tudják, hogy miért. Ennek elbírálására nem érzem magam hivatottnak. Szolgáltatásainkban mi sem hagyhatjuk figyelmen kí­vül ezt a változást. Ezért engedtük át minden hétfőn Ifjú­sági Park néven üzletünket a fiataloknak. Ezen a napon árengedményt adunk, s ez elismerést váltott ki az ifjúság körében. A hétfői rendezvények a KISZ védnöksége alatt 1500—2000 fiatal kultúrált szórakozását teszik lehetővé, szeszmentesen, ás csak este tíz óráig. Másutt ilyen lehető­ség nincs Kaposváron. Szüntessük meg az Ifjúsági Parkot? Tíz óra előtt zárjuk be? Mindkét esetben a fiatalokat büntetnénk. Szerintem nagyobb türelmet kell tanúsítani velük szemben. Július 10-én egyébként utasítást adtam, hogy a zenekar 10 óra után csak az étteremben játszhat. Az intézkedés betartását ellenőriztem, és az a tapasztalatom, hogy a panaszok szá­ma csökkent. . Szeretném hangsúlyozni, vállalatunk úgy akarja kielé­gíteni a vendégek igényeit, hogy mások nyugalmát ne za­varja. Ha ez nem sikerül mindig, azért elnézést kérek, és ezután is szívesen veszek minden észrevételt. Tisztelettel: fßaloqli J2afas a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója Tisztelt Szerkesztőség! Tanácsot, illetve tájékoztatást szeretnék kapni Önök­től. Eddig 400 forint családi pótlékot kaptam minden hó­napban. A múlt havi fizetéskor azonban csak 200 forint ér­kezett. A munkahelyemen azt mondták, hogy mivel az idő­sebbik fiam leérettségizett, már csak a kisebbik után jár családi pótlék. A nagyobbik fiam 19 éves, a kisebbik 14. A nagyobbakat fölvették a műszaki főiskolára Pécsre. A ki­sebbik ugyancsak oda megy szakközépiskolába. Szeretnék választ kapni: jogos volt-e a családi pótlék elvonása, hiszen a gyerek továbbtanul. Ha pedig jár, akkor tessék megírni, mi a teendő? Azért kérek Önöktől segítsé­get, mert hova is forduljunk mi, somogyiak, ha nem az új­ságunkhoz. Tisztelettel: <J)ajfLpi Sánd/xr t/Ke. Nemesdéd, Fő u. ts. Bemutatkozott a TU—154-es Tv-jegyzet “VENDÉGSÉG . Dávid Ferencről, aikit Pás­kandi Géza drámájának hősé­vé választott. Balázs Ferenc az Erdélyi csillagok búnű könyv­ben ezt írta: «-Tegnap még fe­lekezeti hős, ma emberi nagy­ság.« A Pesti Színház előadá­sa, melyet képernyőn láthat­tunk, szintén ezt bizonyította. Nem az »unus est deus ?«, vagyis az »egy az isten?« kér­dése a drámai mag Páskándi Géza művében, ö a.z embert állítja érdeklődése centrumá­ba; vizsgáztatja azt. Jellemek, magatartásformák ütközésétől szikrázik ez a szinte cselek- ménytelen darab. Dávid Fe­renc az a kőszikla, melyet da­rabokra kell törniük a hata­lom birtokosainak, mert lété­vel is veszélyeztet. Hiszen nemcsak hirdeti, de éli is azt, amiről beszél! így találkoznak a katolikus Báthori és az uni­tárius Blandrata György érde­kei. Dávid Ferencről már kész az ítélet. De meg is kell ma­gyarázni. Erre a feladatra kül­dik »vendégségbe« hozzá So- cinót, a hazátlan teológust. Páskándi Géza drámájának igazi főszereplőjévé így válik ez a lézengő, sok mindenre rá­vehető vándor. Dávid Ferenc az emberi nagyság, a rendít- hetetlenség hűsvér szobra. So- cino a tétovázás, a gyengeség példája. Még tiltakozik, még handabandázik: elárulni vala­kit »csak hitből« tud, ezt mondja. A végeredményben azonban csaknem bizonyos már akkor. Áltatja magát, hogy árulása »-jó árulás«. De Dávid Ferenc a maga szelíd keménységével rábizonyítja: nincs »jó árulás«, csak gyenge és erős jellemek vannak. így fordul visszájára Socinó okos­kodása: »Megérti-e egyáltalán valaki, hogy az árulásnak is van lelkiismerete? Hogy az ér­telmes besúgó nemcsak a fe­jedelemnek, az igazságnak, a jövő történelmének is besúgó­ja lesz, megérti-e ezt valaki?« 'Az árulást azonban »megideo- Lógizálni« sem lehet, erre kell rádöbbenie Dávid Ferenc em­beri nagyságának végső meg­nyilatkozása során. Roppant súlyú dráma Pás­kándié. Színműirodalmunk egyik leggondolattelibb műve. Talán nem vetem el a suly­kot, ha azt írom: nyugodtan mérhetjük az olyan darabok­hoz. mint amilyen Sartre: Az «*dog és a jóisten, vagy Anouilh: Beckett, avagy az is­ten becsülete című drámája. Várkonyi Zoltán sallang- mentes előadást rendezett. Ta­lán ő »találta ki« az , »új« be­fejezést is. Páskándi Géza Az eb olykor emeli a lábát című kötetében ugyanis a Vendég­ség- befejezése egy kicsit nyer­sebb, kidolgozatlanabb. Básti Lajos robosztussága, nyugal­mas derűje sugárzott, Darvas Iván higanymozgású, csupa- ideg, Socinót formált meg. Hadd említsük meg a lényegre koncentráló közvetítésvezető, Várkonyi Gábor nevét is. L. L. Szeptember 10-től: Kanyaró elleni védőoltások Az egészségügyi miniszter uta­sítást adott ki a kanyaró elleni védőoltások 1973. évi, most ese­dékes szakaszának megszervezé­séről és az oltások lebonyolítá­sáról. A rendelkezés alapján szeptember 10-e és 15-e között kanyaró elleni védőoltásban ré­szesítik azokat a gyerekeket,' akik 1972. július 1-e és 1972. november 30-a közötti időben születtek. Az oltás mindazoknál kötelező, akik kanyarón még nem estek át, kanyaró elleni védőoltást nem kaptak, s nem szenvednek olyan betegségben, amely miatt nem részesülhetnek oltásban. Az Egészségügyi Minisztérium ezúton is felhívja a figyelmet: kívánatos, hogy az érdekelt szü­lők, illetve a gyermekek gondozói az oltásra kötelezetteket a ki­jelölt időben és helyre vigyék el. A kanyaró az oltóanyag be­adásával biztosan megelőzhető, és a védettség hpsszú időn át tart. Megérkezett Ferihegyre a MALÉV új típusú, nagy be­fogadóképességű utasszállító repülőgépe, a TU—154-es. A három sugárhajtóműves repü­lőgép sebessége óránként 900 km, utas. befogadóképessége 164 (Telefotó TASZSZ — MTI—KS) Módszertani műhely Kiadvány az ismeretterjesztő munka segítésére EGY HÓNAP = TÍZ ÉV »A módszertan iniem önma­gáért van: feladataimként, min­dennapi eleven gyakorlatunk - ént. Kérdésed a gyakorlatból, poilditiiikiai, gazdaságii, társadal­mi szüikisiéglieteimfcből mérnek ki, s feladata az iis, hogy segítsen magivadósTtanuriik a szocialista művelődés embereszményét, órtekná, érzelmi és erkölcsi stí­luséit« — írja Ortutay Gyula, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat új kiadványsorozatá­nak iDékiöszönitőjeben. A Módszertani műhely című hasznos füzet célja, hogy a TIT eiőadóiinaik és a felnőtt- oktatásban dolgozóknak álta- ltámos módszertani kultúráját emelje, helyzetáismeretót, tájé­kozottságát, s ezáltal az isme­retterjesztő, oktató munka ha­tékonyságának növelését szol­gálja. Színes, elméletileg igé­nyes beszámolókat közöl az első szám. Aziért is jelentős ki­advány ez, mert a tudományos ismeretterjesztéssel különböző módokon foglalkozók száma egyre nő. Munkájuk sokrétűb­bé, alaposabbá válásának pe­dig azok látják hasznát, akik­nek az ismereteket átadják. Ily módon széles rétegeket óránt, sok embernek szolgál épülésére a füzefcsonoeat. Ahogy a szerkesztő bizottság le ás szögezd1: »Csakis akkor válhat etevén, s gyakorlathoz közelálló közlönnyé, ha szoros kapcsolatot teremt a TIT tag­ságával«. Az első szám egyik legizgal­masabb része a tudományos ismenetterjeszitós szerepét vizsgálja korunkban. Leszöge­zi, hogy a »szocialista huma­nizmus elméleti síkon támaszt­ja alá azt, amit jelenlegi gya­korlati feladataink Etovetel- nek: hogy (mind főbbet, smiiind jobban, hatékonyabban foglal­kozzunk az emberek értelmi és érzelmi nevelésével«. A szemé­lyiségfejlődésnek ma egyik legfontosabb összetevője a tu­domány. A kiadvány az ismeretter­jesztő tormákat elemzi, ugyan­akkor részleteiben tárgyalja az ismeretek közlésének módsze­reit is. Foglalkozik a szemlél­tetéssel, s külön, témaként tag­lalja a lehetőségeket a szocia­lista brigádok művelődésében. ! Az első füzet záró témájaként a kutatás új területeivel ismer- I kiedbet mietp; az olvasó. Fegyházra ítélték a büntetett előéletű asszonyt Meglopta munkatársait egy takarítónő Ez az ellentmondás valóság a Budapesti Műszaki Egyetem Építő- és Anyagmozgató Gépek Tanszékének laboratóriumá­ban. A hajtómű- és festőberendezések gyárában osztrák meg­rendelésre készülő sífelvonó kabinját egy hónapig különleges — úgynevezett fárasztó vizsgálatnak vetik alá. Ez alatt a valóságos terhelés többszörösének — ötmillió igénybevételnek _ teszik ki. Így a kabin tíz évi üzemi időnek megfelelő ter­helést kap. A méréssorozat alapján a tanszék munkatársai javaslatot tesznek a gyártmányfejlesztésre és a még korsze­rűbb kabinok kialakítására. A kaposvári vasútállomás I Utasellátójának dolgozói igen j kellemetlen napokat éltek át. | Hol egy táska, hol egy női hol- j mi veszett el, s egyre nőtt a | »házon belüli« gyanúsítottak | köre. Pedig a lopásokat egyet­len asszony, a harmincöt éves kaposvári Putícs Mihályné ta­karítónő követte el. A bünte­tett előéletű Puticsné évek óta megdézsmálta az öltözőszekré­nyeket, s attól sem rettent vissza, hogy fölieszegesse a szekrények ajtaját.. Amihez hozzáfért, eiemelte: fehérne­műt, Tubát, pulóvert, öngyúj­tót és számtalanszor pénzt is lopott. Ha a szekrényekben nem ta­lált kedvére válót, körülnézett a resti raktárában, vagy az | étteremben. Megesett, hogy i egy falr a akasztot t kézitáska - j 'bé] ötszáz forintot sikerült I zsákmányolnia, más alkalom- txaal kénytelen volt megeléged­ni a presszósnőtől ellopott húsz deka kávéval. Bűnlajst- romá-t nem folytatjuk, ám azt még el keli mondanunk, hogy az ötvennégy éves Vida Zoltán vasúti raktáros személyében alkalmi segítőtársa is akadt. A férfit időnként meglátogatta a raktárban, s általában nem üres kézzel távozott: Vida — akiit egy percig sem zavart, hogy mam a sajátját, hanem a vasúiét osztogatja — szőnye­gekkel, törülközőkkel, abro­szokkal ajándékozta meg. Putícs Mihálynét a Kapos­vári Járásbíróság dr. Pap Ta­más tanácsa folytatólagosan, többszörös visszaesőként elkö­vetett lopás és egyéb bűncse­lekmények miatt háromévi fegyházra ítélte, és három év­re eltiltotta a közügyéktől. Vida — aki 2100 forintos kárt okozott a vasútnak — folyta­tólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt háromezer fo­rint pénzbüntetést kapott. <0R0IC A modell A híres festő, Wilhelm Leibi (1844—1900) hosszú vándorlásai során egyszer egy anyókát akart lefeste­ni. Mivel minidig volt ná­la rajzesaarszám és vázllaf- füzet, megikénte az anyó­kát, hogy legyein a modéll- je, s üljön te egy kis időre. Az asszony készségesen teljesítette a kívánságot. Néhány perc múlva aizon- bau Letol némi nyugtalan­ságot tapasztalt nála. Ide- oda csúszkáit és féléinken megkérdezte, hogy még sokáig tant-e. »Nem. nem — nyugtatta meg a művész —, tálán egy negyedórácskáit!« Öt perccel később azon­ban. az anyóka ismét meg­kérdezte. hogy sokáig tent-e még. »Nem rázta a fejét —, miént kérdi ilyen gyakran? Annyira stet?« —íj »Nem éppen — sut­togta zavartan az anyóka —, de éppen egy hangya- bolyon ülök!« Nem tesz semmit Gari Spitaweig német festőt egy alkalommal föl­kereste műtermében egy rendkívüli fecsegőkészség- giel megáldott barátja. Spitzweig teljesen beleme­rült a munkájába, barátja viszont megszakítás nélkül beszélt. Körülbelül egy fél óra után. látogatója meg­szólalt: »Rettenetesen untatta­lak, ugye?« »Egyáltalán nem — pil­lantott fel munkájáról Spitzweig —, hiszen oda se figyeltem!« Egyedülálló diagnózis Az anigol Sir Joseph Lisiter doktor világos diag­nózisairól volt ismert. Egyszer egy magas rangú idős tábornok páciensével zsémbeskedett. »Nos, doktor úr — hor­kant fel a tábornok —, mindezzel azt akarja mondani, hogy öreg szesz­kazán vagyok? Ugye eat akarta mondani?« »Ennyire gorombán nem fogalmaznék — mosolygott Sir Joseph Lister —, mindössze annyit szeret­nék megjegyezni, tábornok űr. hogy ha jó, érett whis­kyvél teli flasika lennék, bizony nem mennék önnel egyedül egy szobában ma­radni.« Gyermekparadicsom A New York-i autópálya mentén hatalmas reklám­táblát helyezitek él az aláb­bi felirattal: »Álljon meg a hüllő- farmnál. Nézze meg a ha­talmas óriáskígyókat és a gyilkos mairású csörgőkí­gyókat, és ne hagyja ki a halálbairlainigoit sem Való­ságos gyermekparadi­csom!« ■ Somogyi 91 MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztői JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latiné Sándor u. a. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31.. Telefoni tl-510, 11-511, 11-513. Kiadja a Somogy megyei Lapkiad« Vállalat. Kaposvár. Latinca Sándor utca 3. Postacím: 7401 Kaposvár, oostafiók 31. Telefon: tl-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor Beküldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési dij: egy hónapra 30 Pt. Index: 35 967 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari vállalat kaposvári üzemében Kaposvár Latinca Sándor u. 0. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom