Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-06 / 208. szám

« Javult az egészségügyi ellátás Nőtt az élveszületések száma — Kétezer-kétszáz új kórházi ágy ; Ma nyílik a Vaszar>/-teremben Korga György kiállítása Hogyan alaikulit az ország la­kosságának egészségügyi hely­zete a IV, ötéves tervidőszak eliso felében? — A kérdésre az Egészségügyi Minisztérium­ban a következőket válaszol­ták az MTI munkatársának: — Az egészségügyi ágazat — anyagi erőihez képest — szá­mottevő- eredményeket ért el. Az eltelt tervidőszakban újabb 150 000 lakosra terjesztettek ki a társadalombiztosítást. így már a lakosság 99 százaléka jogosult hazánkban a különbö­ző egészségügyi szolgáltatások, intézmények igénybevételére. A IV. ötéves t?iv kezdete óta 120 új orvosi körzet (felr töknek), valamint 1.12 új gyer­mekorvosi körzet kapcsolódott be a hálózatba. Az újonnan épült fék v őbeteg - i n tézmények - ben létesített ágyak száma meghaladja a 2200-at. íg>- je­lenleg a fekvőbetegek részére összesen csaknem 86 000 ágy álil rendelkezésre. A rendelői,ntézetek szakorvo­si óraszáma mintegy tíz száza­lékkal növekedett. Ma mar minden j ásásban biztosi tojt a rendelőintézeti ellátás, a szak­orvos igénybe\ét.elének lehető­sége. Ugyancsak 10 százalékkal nőtt a bölcsődei helyek száma: jelenleg összesen 1053 bölcső­de működ'k az. országban (796 tanácsi és 257 üzemi), ame­lyekben több mint 43 000 apró- sáigról gondoskodnak. A nyilvántartott t,bc-s bete­gek száma lényegesen. 16 szá­zalékkal csökkent. Ugyanez vonatkozik az újonnan beje­lentett, felkutatott tbc-sekre is. Az élveszületések száma 1971-ben 150 640. 1972-ben 153 265 volt. Ez év első feileben egy százalékkal haladta még az él vésziül etesi arany az. 1972. első félévit. A halálozások szá­ma a kiugró 1971-es 123 000-röl (ebben erősen közié játszott az influenzajárvány) 1972-ben 119 000-re csökkent. Ez év első felében — sajnos — hatszáza­lékos erruelkedes következett bé. amiben a fő szerepet ismét . az influenzajárvány játszatta. A halálokok között válitozaitla- j nul a szívbetegségek, a magas ( vérnyomás, valamint a rossz- inidiulatú daganatok állnak az első helyen. A csecsemőhalan­dóság a tervidőszak első két évében csökkent. Tavaly 33 ez- | ' relék voJt az arány, ami ma- ' Ismét előtérbe kerültek a szi- gj aroi’szági viszonylatban az j likózis miatti megbetegedések 1973 első hat hónapjában ! Változatlanul sok gondot okoz- azonban — 1972 járványaién- nak a növényvédő szerekke' tes azon-06. idősaakáttoz viszo- j kapcsolatos betegségek, vala nyitva — egy kissé emelkedett mint a bőrbetegségek. Az első a csecsemőhauan-doséig. I , feliedben. például csakinem 10 Az influenzáitól eltekintve a ; százalékkal több járvány ügyi helyzet az utóbbi i két és fél esztendőben általá­ban kedvezőnek ítélhető meg. A kanyarójárvány főleg a vé- j dőoltásban nem részesülő kor­osztályokat érintette. Örvendetes, hogy az üzemi balesetek alakulása javuló ten­denciát mutat. Jellemző erre. hogy a bejelentett üzemi bal­eseteknél mintegy nyolcszáza­lékos csökkenés következett be a tervidőszak első felében. A közúti közlekedési baleseteknél az 1972-ben megindult csokiké - nő irányzat állandósult 1973 : első felében is. A foglalkozási megtoetegedé- 1 sek szama — 1972 azonos idő­szaka hoz képest — ez év első I hat hon.apja.ban emelkedett. börmegbete- gedés fordult elő. mint 1972 első felében. A némi betegek j szánna elég jelentős mértékben i emelkedett. A táppénzes állomány alaku­lását természetesen befolyásol­ták a járványok. 1971-ben 5.4 százalék, 1972-ben 5,2 százalék volt az arány. Az 1973. első fél­évi táppénzes állomány előze­tes adatok szerint 5,6 százalék volt. Mindent egybevetve: alapjá­ban váve a mérleg pozitív, az oiszág lakosságának egészség­ügyi helyzete, ellátása az el­múlt két és fél év tükrében is kielégítőnek mondható — fe­jezték be a tájékoztatást á mi­nisztérium illetékesei. Kadosa Pál hetvenéves »Kadosa Pál legkiemelke- j dőbb fiatal kompon istáink egyike, felkészültsége igen fi­gyelemreméltó; erről tanús­kodnak művei és az Űj Zene Nemzetközi Társasága számos ünnepségén való részvétele. Ezenkívül kivaló zongoramű­vész és pedagógus.« — Bartók i Béla irta e sorokat 1939-ben j az akkor harminchat éves ze­neszerzőről . A viiaháború fe­nyegető réme. amely Bartók , számára is elkerülhetetlenné tette az ország elhagyását, Kadosában is fölvetette a ki­vándorlás gondolatat. Végül mégis itthon maradt, íróaszta­lának dolgozott. Szomorú esz­tendők következtek a zene- ! szerző életében, akit már fia­talon szenvedélyes közéleti ér­deklődés. az irodalom .a kép­zőművészét. a művészetpolitika kérdéseire való érzékeny reá- ] gálás jellemzett. Nevet napjainkban leg- | gyakrabban pedagógusi mi­nőségben halljuk. Több mint j negyedszázada a Zeneakadé­mia tanar?, ielenieg a zongora tanszak vezető professzora. Az utóbbi években bámulatos módon feltűnt tehetséges fia­tal zongoristák jelentős száma az ő pedagógiai műhelyét di­cséri. Számos közéleti funk- . . . . , ... ... áoia közül csak a leelonto- I lehetose8, hogy közvetlen ko- „íoja közűi csak a legionio i Ma nyílik meg a Képcsar­nok Vállalat Vaszary-termé- ben Körga György festőmű-# vész kiállítása. A művész a fiatal generáció tagja: 1935- ben született. Művészetére azonban, amint azt a jelenle­gi kiállítása is bizonyítja, már a kialakult, egyéni stílus a jellemző. Erre a kiállításra Korga György tematikusán válogatott anyagot küldött. A 33 kép, amelyet Korga bemu­tatásra szánt, kivétel nélkül a virággal, az ember és a virág kapcsolatával foglalkozik. EJő- ző, 1970-es nagykanizsai kiál­lításán is hasonló koncepció szerint válogatott munkákkal jelentkezett. Most azonban sokkal következetesebben ra­gaszkodik a lémához: szerepel­nek ugyan régebbi alkotások, így például az 1962 bői szár­mazó Őszi egetés, de olyan új alkotásokkal is találkozhatunk, melyeken már csak néhány ol­dott forma utal az eredetre: az ihlető virágra. Felmerül a kérdés: honnan származik és miért él ilyen töretlenül a művészben az ér­deklődés a virágok irárit. Sok mindent megmagyaráz és ért­hetővé tesz az, ha tudjuk, hogy Korga első kiállításának évében, 1964-ben Japánban • járt. Közismert dolog, hogy a japán misztikus életben mi­lyen nagy szerepet tölt be a virág. Ismeretes a japán virág- rendezés-művészet, az ikebana is. Korgának megadatott az a sabbak: a Szerzői Jogvédő Hi­vatal elnöke, a Jogvédő Hiva­talok Nemzetközi Szervezeté­ben működő Nemzetközi Ze­neszerző Tanács elnöke, a Mű­vészeti Dolgozók Szakszerve­zete zenepedagógus szakosz­tályának elnöke stb. Kitüntetései közül csak né­hányat említünk: Kossuth-dí- jas kiváló művész, a Munka Érdemrend és az Erkel-díj kü­lönböző fokozatainak birtoko- ! Korábbi kiállítása Ikebana. zelről megismerkedjen az ike- banával. s ez alapvető élmény- nyé vált benne. Megérezte, értette a virágrendezés mű­vészetének nevelő hatását, s talán itt döbbent rá, hogy vi­rágokkal foglalkozni annyi, menyeinket is: a téli szobában , szürnaturalizmusnak mint a vizuális ulapmotivu- . , , . resztéit irányzat mi . J... .. . , , reolrnr inra«' a tavaszvaras. lc“leu iianyzai, sa. a Német Művészeti Aka­démia levelező tagja és az An­gol Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli tagja. Ez utóbbi megtiszteltetésben előtte mind­össze egy magyar muzsikus ré­szesült: Bartók Béla. MEGÁLLÍTOTT PILLANATOK A fényképezőgép a pilla­natot »állítja meg«, azt i rögzíti a negatívon. Az emiiéikeaat is hasonló hozzá. De minit ahogy a szürke fény­képek sárgává válinak. úgy mosódnak el az emlékek ben­nünk áz idő múltával. Eleve­nítsünk föl két emlékezetes, pillanatát, papírra »öntve« talán masakban is megfogan­nak. Dehet, hogy másnak a je­lenlevők közül föl sem tűnt, nem asszociált, nem kapasz­kodott bele a verssorba. Ne­kem kapaszkodót jelentett az a Weönes-veinssor. Néhány éve már, hogy a So- mogyszenitpálii Általános Is­kolában jártam. Éppen olva­sására volt. A gyerekek csil­logó szemekkel figyeltek a ta­nítóra. Azután fölmondtáik a verset. Talán, valamilyen ün­nepségre készülhettek, már. nem emlékszem. Egy apró, dióbairma szemű kis ciigány- Lány kiállít a padsornak elé, és sötét sísíinű kezével »szavaúó- szokás szerint« kétoldailit fog­ta a szoknyáját, elkezdte mondani kacsáit rekedtes haragján a versieh amely vala­hogy így kezdődött: -Az en kezem hófehér ...« Csak en haiUaMam alig titkolt vágyat ebből a verssorból ? Vagy va­lóban béleárezíta ez a csöpp­nyi ,gyepeik?-MegéiUítottaim« magam­ban ezt a pillánál tóit, s mómd- armyisaor visszaidéztem, ami­kor putriikba, vályogvi&kók - ba, vagy igazi téglából épített lakásba kopogtam be, mely­ben ahhoz a scimogysziemípáli iskolába járó kislányhoz ha­sonló »fehér kézre« vágyako­zó emberek élnek. A másik pillanatot linkéről hoztam magammal; őrizgetem ezt is. Lakatlan ház szedetlen fái anatt pihentünk, a kertek aljain, amikor odajött hozzunk a fiú. Tíz-tizenkét éves lehe­tett. Almát hozott, kínálta szi­ves szóval. Nyár volt, a leg­melegebb napok egyike, jól­esett a szomjúsaigoltó.' — Hányadiiikos vagy? Mit csinálsz itthon? Voltáil-e nya­ralni ? Föltettük a szakványkérdé- seket, melyeket az ember ál­talában foltasz a gyerelfek- nek. Nevelőszülőknél lakott a fiú. S nem tíz, de csaknem ti­zennégy éves volit, ha jól em­lékszem. — Hát a szüleid? — Az apám maghalt, bal­esete voLt. Az anyám mással óit. Már akkor is így vol t ez, míg az apáim élt. Vannak test­véreim is. Ki it‘% ki ott él, erre-anra. — Anyádat miikor láttad? L áttam, hogv piros lesz az arca. Talán fájó se­bet szakítottam föl benne, talán m,agát is emész­tő gondolatokat. De ösztönö­sen is védekező-támadó állás­ba vonult. — Elvitt a búcsúba is- — Mikor? — Egy éve múlt. Ez a védekező-támadó arc maradt meg bennem ebből a kisfiúból. És a szomorúságot nemcsak én érzem; ő legin­kább. De idegenek ne mond­janak, ne is gondoljanak rosz- szat az anyjáról! •<— ez volt abban a nézésben. A gyerekeik jók. Kadosa Pál pályája szinte i tükre egész zajló zeneéle­tünknek .szerteágazó problé- ; máinak. S bár mindegyik te­vékenységét különös hozzáér- í téssel és ügyszeretettel végzi, mégis legfontosabb szamára, önmaga kifejezésének első­rendű eszköze a zeneszerzés. Erről egy mozgalmas életpá­lya csúcsán, 70. születésnap­ján így vall: »Hiszek abban, amit csiná­lok. Akkor is, ha nem keltem föl a világ érdeklődését, ha szomorú, groteszk, kínlódó vagy tragikus zenét írok. Amíg fiatal az ember, inkább sikerre, hatvanon túl inkább megértésre vágyik. Azért komponálok, hogy megszaba­duljak attól, ami zaklat, nyug­talanít; s zeneszerző szeretnék lenni, akkor is, ha — mint a háború idején — csak az író­asztalomnak dolgoznék.« t K. A. tetet, az elvágyódást jelent- i tott, s még a mai napig sem heti s a szerelmi lírában szin- ! egészen tisztázott hovatarto­zasu. maga áltál teremtett su­té kimeríthetetlen jelentesel- , j^^an fogalmazza meg képé­nek száma. De kifejezheti re- ; ;t. Az egyik kritikus által elke­»•■>«« X S5C.i MX «rág , tavasivárás. színes, a kicsi—nagy, az egy- a tavasz eljövetelebe vetett hit ^ & ^frappánsabban, legtó­szeru—összetett változatossá- lehet, míg koszorúba fonva az , hb__ illik ahhoz a ga kimeríthetetlen lehetősé- j el nem felejtés ígéretét hor- ___, , , dozza. Korga György, felis­merve a különböző jelentések e kiapadhatatlan forrását, ké­peit maga is szimbolikus tar­talommal telíti: Flóra című képének címe egyaránt utal a nőre s a növényi flórára is., ga S#i nyújt « művész számára katalógu­sának előszavában megfogal­mazta, hogy miért érdekli még most is ez a téma, a virág és az ember kapcsolata. Ügy hi­szi és vallja, hogy a virággal való foglalkozás a széppel való tevékenységet jelenti. (Virág- Szép). Ugyanakkor rendkívül sok lehetőséget is hordoz rnagá­A tartalom soha nem vizs­gálható a formai rész nélkül. Korga virágai és a növények­hez kapcsolódó gondolatai sem élhetnének bármilyen stí- ban. Szimbólumként a szere- i lusban. Korga a sokat vita­gondolati koncepcióhoz rtje- lyet az előbb vázoltunk?*« amelyet Korga vall. A kiállí­tás látogatóit érdekes világ várja s, valószínű, hogy be is fogadják ezt a szépet akaró, szépet kereső, s szépet mutató tárlatot. A kiállítást a város centenáriumának tiszteletére rendezték. Chikán Bálint Szakmunkástanulók az üzemekben Szeptember első napjaiban a ; — A közösségben, a közös­szakmunkásképzési rendsze- | ség által, a közösség számára rünkből adódóan nagyon sok i nevelünk — mondotta Maka- t'iatal szakmunkástanuló lépi . renko. és ez az üzemi szak­át egy-egy vállalat, üzem kü- [ munkástanuló-képzésre. úgy szöbét. Ezek a fiatalok válasz- • érzem, többszörösen vonatko­zott szakmájuk alapjait a i zik. Itt most már nem egy­szakmunkásképző intézeti vagy a vállalati tanműhelyben több­nyire már elsajátították. Komoly és nagyon bonyolult oktatási-nevelési munka ered­ményeként jutottak el szakmai gyakorlati képzésük speciális, most mar a termelőüzemben folyó szakaszához. Ria Kom sA kakukkom óra i mailag és pedagógiailag meg- j szervezett, szocialista nagyüze- | mi termelőmunka lehet. Csak az ilyen fokon végzett terme­lőmunka biztosítja, hogy azok ! a tanulók, akik két év alatt I egy-egy szakmai terület alap- ] jait elsajátították, elérjenek arra a képzési szintre, hogy ipari terméket előállító szak­munkás! tevékenységet foly­tassanak. A szakmáktól független ál- víselkedesben, a munkatársi j talános nevelési követelmény, megbecsülésben az üzemi dől- hogy a tanulók ismerkedjenek gozóé. Példamutatás a mun- meg az üzemi termeléssel, a kaerkölosben. a munkafegve- félkész és kész termékekkel. A lem megtartásában éppúgy, j tanulókat be kell kapcsolni az mint a munkamódszerek, üzem műszaki életébe is. Is- egves szakmai fogások, új merjék meg az üzem termele- technológiai eljárások -tervsze- Si fejlesztési'és újítási felada- rű, tudatos átadásában. Mind- tait és eredményeit. Fórumot egy osztályközösségről, vagy akár egy iskolai (intézeti) kö­zösségről van szó, hanem a ta­nuló számára magáról az ••életről«, olyan üzemi kollek­tíváról, melyben a vezető sze­rep a munkában, a kulturált Paul és Paulina újdonsült házasok. A kettő egy test. egy lélek, csupán Paulinának volt egy kifogásolnivalója Pattion. Paul ugyanis hetente egyszer kuglizni járt. s ez gyakran az éjszakába is belenyúlott. A sok magányos éjszaka után Paulina kijelentette: ! *Legkésőbb éjfelkor itthon legyél.« Ismét eljött a kuglizas napja. Es ezen a napon ünne- • pelle az egyik ~sporttars■■ a születésnapját is. A hütött sörnek persze Paul sem tu­dott ellenállni, s mire észbe­kapott. reg elmúlt éjfél. Három óra elölt aztán ha­zaindult. Óvatosan nyitotta az ajtót. A cipőit a kezében vitte, s pont a hálószobába akart be­lépni, mikor a kakukkos óra L. Ltsharomszor kakukkal kiáltott. Paul összerezzent. morgott valamit, de aztán kapcsolt. Alig hangzott el a harma­dik kakukk, mélyen levegőt vett. és kilencszer utána ka­kukkolt. Sikerült. Ha Pauli­na felébred, akkor ugye pont tizenkettő van, s ő pontosan megérkezett. De Paulina mélyen aludt tovább. Csupán másnap reg­gel jegyezte meg: — Drágám! Meg kell né­zetnünk a kakukkos óránkat. — Miért? — kérdezte Paul ártatlanul. — Mert elromlott — mo­solygott sokat sejtetően Pau­lina. — Ma éjszaka három­szor egész normálisan kakuk­kolt. aztán azt mondta: Te jó Isten! Végül pedig 'kilenc­szer igy csinált: -Miau!" (FosdUotUo Steiner ez természetesen csak akkor érvényesülhet és valósulhat meg jói, ha a tanulót egy- egy üzemrész, műhely vagy ( brigád közös munkájába a I maga egyéni felelősségét han- ; goztatva kapcsoljuk be. Szinte felmérhetetlenül nagy j romboló hatással vannak a ta­nulókra azok a lusta, »lógós« üzemi dolgozók, akiknek irá­nyítása alá kerülnek. Fontos, hogy tanulóink a munkaidőt jól kihasználva dolgozzanak. Mindig olyan munkát végezze­nek, melyek során maguk is érzik szakmai előrelépésüket, vagy az üzem szempontjából I keket szem előtt tartó, sokol- fel tétlen ül elismerik annak j daluan képzett, szocializmust fontosságát. f építő úq ezakmunkás-generá Az üzemekben a gyakorlati képzés megszervezésében ab- : ból kell kiindulni, hogy ar komm unista nevelés hatékony: módszere, eszköze csak a tár kell biztosítani a tanulóknak, hogy észrevételeiket, javasla­taikat képzésükkel kapcsolat­ban a vállalat vezetőinek el­mondhassák. A tanulókat be kell vonni a KISZ-szervezetek kulturális és sportéletébe is. Két fő területen kell a KISZ-nek gazdává válnia. A munkához való helyes viszony kialakításában, meg a kulturá­lis és sporttevékenységben. Csak ezeknek a nevelési té­nyezőknek a figyelembevéte­lével és következetes alkalma­zásával tudjuk kialakítani a mindenkor a közösségi érde­cioi Pomikíor Zollám, szaik oktató Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom