Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-06 / 208. szám
« Javult az egészségügyi ellátás Nőtt az élveszületések száma — Kétezer-kétszáz új kórházi ágy ; Ma nyílik a Vaszar>/-teremben Korga György kiállítása Hogyan alaikulit az ország lakosságának egészségügyi helyzete a IV, ötéves tervidőszak eliso felében? — A kérdésre az Egészségügyi Minisztériumban a következőket válaszolták az MTI munkatársának: — Az egészségügyi ágazat — anyagi erőihez képest — számottevő- eredményeket ért el. Az eltelt tervidőszakban újabb 150 000 lakosra terjesztettek ki a társadalombiztosítást. így már a lakosság 99 százaléka jogosult hazánkban a különböző egészségügyi szolgáltatások, intézmények igénybevételére. A IV. ötéves t?iv kezdete óta 120 új orvosi körzet (felr töknek), valamint 1.12 új gyermekorvosi körzet kapcsolódott be a hálózatba. Az újonnan épült fék v őbeteg - i n tézmények - ben létesített ágyak száma meghaladja a 2200-at. íg>- jelenleg a fekvőbetegek részére összesen csaknem 86 000 ágy álil rendelkezésre. A rendelői,ntézetek szakorvosi óraszáma mintegy tíz százalékkal növekedett. Ma mar minden j ásásban biztosi tojt a rendelőintézeti ellátás, a szakorvos igénybe\ét.elének lehetősége. Ugyancsak 10 százalékkal nőtt a bölcsődei helyek száma: jelenleg összesen 1053 bölcsőde működ'k az. országban (796 tanácsi és 257 üzemi), amelyekben több mint 43 000 apró- sáigról gondoskodnak. A nyilvántartott t,bc-s betegek száma lényegesen. 16 százalékkal csökkent. Ugyanez vonatkozik az újonnan bejelentett, felkutatott tbc-sekre is. Az élveszületések száma 1971-ben 150 640. 1972-ben 153 265 volt. Ez év első feileben egy százalékkal haladta még az él vésziül etesi arany az. 1972. első félévit. A halálozások száma a kiugró 1971-es 123 000-röl (ebben erősen közié játszott az influenzajárvány) 1972-ben 119 000-re csökkent. Ez év első felében — sajnos — hatszázalékos erruelkedes következett bé. amiben a fő szerepet ismét . az influenzajárvány játszatta. A halálokok között válitozaitla- j nul a szívbetegségek, a magas ( vérnyomás, valamint a rossz- inidiulatú daganatok állnak az első helyen. A csecsemőhalandóság a tervidőszak első két évében csökkent. Tavaly 33 ez- | ' relék voJt az arány, ami ma- ' Ismét előtérbe kerültek a szi- gj aroi’szági viszonylatban az j likózis miatti megbetegedések 1973 első hat hónapjában ! Változatlanul sok gondot okoz- azonban — 1972 járványaién- nak a növényvédő szerekke' tes azon-06. idősaakáttoz viszo- j kapcsolatos betegségek, vala nyitva — egy kissé emelkedett mint a bőrbetegségek. Az első a csecsemőhauan-doséig. I , feliedben. például csakinem 10 Az influenzáitól eltekintve a ; százalékkal több járvány ügyi helyzet az utóbbi i két és fél esztendőben általában kedvezőnek ítélhető meg. A kanyarójárvány főleg a vé- j dőoltásban nem részesülő korosztályokat érintette. Örvendetes, hogy az üzemi balesetek alakulása javuló tendenciát mutat. Jellemző erre. hogy a bejelentett üzemi baleseteknél mintegy nyolcszázalékos csökkenés következett be a tervidőszak első felében. A közúti közlekedési baleseteknél az 1972-ben megindult csokiké - nő irányzat állandósult 1973 : első felében is. A foglalkozási megtoetegedé- 1 sek szama — 1972 azonos időszaka hoz képest — ez év első I hat hon.apja.ban emelkedett. börmegbete- gedés fordult elő. mint 1972 első felében. A némi betegek j szánna elég jelentős mértékben i emelkedett. A táppénzes állomány alakulását természetesen befolyásolták a járványok. 1971-ben 5.4 százalék, 1972-ben 5,2 százalék volt az arány. Az 1973. első félévi táppénzes állomány előzetes adatok szerint 5,6 százalék volt. Mindent egybevetve: alapjában váve a mérleg pozitív, az oiszág lakosságának egészségügyi helyzete, ellátása az elmúlt két és fél év tükrében is kielégítőnek mondható — fejezték be a tájékoztatást á minisztérium illetékesei. Kadosa Pál hetvenéves »Kadosa Pál legkiemelke- j dőbb fiatal kompon istáink egyike, felkészültsége igen figyelemreméltó; erről tanúskodnak művei és az Űj Zene Nemzetközi Társasága számos ünnepségén való részvétele. Ezenkívül kivaló zongoraművész és pedagógus.« — Bartók i Béla irta e sorokat 1939-ben j az akkor harminchat éves zeneszerzőről . A viiaháború fenyegető réme. amely Bartók , számára is elkerülhetetlenné tette az ország elhagyását, Kadosában is fölvetette a kivándorlás gondolatat. Végül mégis itthon maradt, íróasztalának dolgozott. Szomorú esztendők következtek a zene- ! szerző életében, akit már fiatalon szenvedélyes közéleti érdeklődés. az irodalom .a képzőművészét. a művészetpolitika kérdéseire való érzékeny reá- ] gálás jellemzett. Nevet napjainkban leg- | gyakrabban pedagógusi minőségben halljuk. Több mint j negyedszázada a Zeneakadémia tanar?, ielenieg a zongora tanszak vezető professzora. Az utóbbi években bámulatos módon feltűnt tehetséges fiatal zongoristák jelentős száma az ő pedagógiai műhelyét dicséri. Számos közéleti funk- . . . . , ... ... áoia közül csak a leelonto- I lehetose8, hogy közvetlen ko- „íoja közűi csak a legionio i Ma nyílik meg a Képcsarnok Vállalat Vaszary-termé- ben Körga György festőmű-# vész kiállítása. A művész a fiatal generáció tagja: 1935- ben született. Művészetére azonban, amint azt a jelenlegi kiállítása is bizonyítja, már a kialakult, egyéni stílus a jellemző. Erre a kiállításra Korga György tematikusán válogatott anyagot küldött. A 33 kép, amelyet Korga bemutatásra szánt, kivétel nélkül a virággal, az ember és a virág kapcsolatával foglalkozik. EJő- ző, 1970-es nagykanizsai kiállításán is hasonló koncepció szerint válogatott munkákkal jelentkezett. Most azonban sokkal következetesebben ragaszkodik a lémához: szerepelnek ugyan régebbi alkotások, így például az 1962 bői származó Őszi egetés, de olyan új alkotásokkal is találkozhatunk, melyeken már csak néhány oldott forma utal az eredetre: az ihlető virágra. Felmerül a kérdés: honnan származik és miért él ilyen töretlenül a művészben az érdeklődés a virágok irárit. Sok mindent megmagyaráz és érthetővé tesz az, ha tudjuk, hogy Korga első kiállításának évében, 1964-ben Japánban • járt. Közismert dolog, hogy a japán misztikus életben milyen nagy szerepet tölt be a virág. Ismeretes a japán virág- rendezés-művészet, az ikebana is. Korgának megadatott az a sabbak: a Szerzői Jogvédő Hivatal elnöke, a Jogvédő Hivatalok Nemzetközi Szervezetében működő Nemzetközi Zeneszerző Tanács elnöke, a Művészeti Dolgozók Szakszervezete zenepedagógus szakosztályának elnöke stb. Kitüntetései közül csak néhányat említünk: Kossuth-dí- jas kiváló művész, a Munka Érdemrend és az Erkel-díj különböző fokozatainak birtoko- ! Korábbi kiállítása Ikebana. zelről megismerkedjen az ike- banával. s ez alapvető élmény- nyé vált benne. Megérezte, értette a virágrendezés művészetének nevelő hatását, s talán itt döbbent rá, hogy virágokkal foglalkozni annyi, menyeinket is: a téli szobában , szürnaturalizmusnak mint a vizuális ulapmotivu- . , , . resztéit irányzat mi . J... .. . , , reolrnr inra«' a tavaszvaras. lc“leu iianyzai, sa. a Német Művészeti Akadémia levelező tagja és az Angol Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli tagja. Ez utóbbi megtiszteltetésben előtte mindössze egy magyar muzsikus részesült: Bartók Béla. MEGÁLLÍTOTT PILLANATOK A fényképezőgép a pillanatot »állítja meg«, azt i rögzíti a negatívon. Az emiiéikeaat is hasonló hozzá. De minit ahogy a szürke fényképek sárgává válinak. úgy mosódnak el az emlékek bennünk áz idő múltával. Elevenítsünk föl két emlékezetes, pillanatát, papírra »öntve« talán masakban is megfogannak. Dehet, hogy másnak a jelenlevők közül föl sem tűnt, nem asszociált, nem kapaszkodott bele a verssorba. Nekem kapaszkodót jelentett az a Weönes-veinssor. Néhány éve már, hogy a So- mogyszenitpálii Általános Iskolában jártam. Éppen olvasására volt. A gyerekek csillogó szemekkel figyeltek a tanítóra. Azután fölmondtáik a verset. Talán, valamilyen ünnepségre készülhettek, már. nem emlékszem. Egy apró, dióbairma szemű kis ciigány- Lány kiállít a padsornak elé, és sötét sísíinű kezével »szavaúó- szokás szerint« kétoldailit fogta a szoknyáját, elkezdte mondani kacsáit rekedtes haragján a versieh amely valahogy így kezdődött: -Az en kezem hófehér ...« Csak en haiUaMam alig titkolt vágyat ebből a verssorból ? Vagy valóban béleárezíta ez a csöppnyi ,gyepeik?-MegéiUítottaim« magamban ezt a pillánál tóit, s mómd- armyisaor visszaidéztem, amikor putriikba, vályogvi&kók - ba, vagy igazi téglából épített lakásba kopogtam be, melyben ahhoz a scimogysziemípáli iskolába járó kislányhoz hasonló »fehér kézre« vágyakozó emberek élnek. A másik pillanatot linkéről hoztam magammal; őrizgetem ezt is. Lakatlan ház szedetlen fái anatt pihentünk, a kertek aljain, amikor odajött hozzunk a fiú. Tíz-tizenkét éves lehetett. Almát hozott, kínálta szives szóval. Nyár volt, a legmelegebb napok egyike, jólesett a szomjúsaigoltó.' — Hányadiiikos vagy? Mit csinálsz itthon? Voltáil-e nyaralni ? Föltettük a szakványkérdé- seket, melyeket az ember általában foltasz a gyerelfek- nek. Nevelőszülőknél lakott a fiú. S nem tíz, de csaknem tizennégy éves volit, ha jól emlékszem. — Hát a szüleid? — Az apám maghalt, balesete voLt. Az anyám mással óit. Már akkor is így vol t ez, míg az apáim élt. Vannak testvéreim is. Ki it‘% ki ott él, erre-anra. — Anyádat miikor láttad? L áttam, hogv piros lesz az arca. Talán fájó sebet szakítottam föl benne, talán m,agát is emésztő gondolatokat. De ösztönösen is védekező-támadó állásba vonult. — Elvitt a búcsúba is- — Mikor? — Egy éve múlt. Ez a védekező-támadó arc maradt meg bennem ebből a kisfiúból. És a szomorúságot nemcsak én érzem; ő leginkább. De idegenek ne mondjanak, ne is gondoljanak rosz- szat az anyjáról! •<— ez volt abban a nézésben. A gyerekeik jók. Kadosa Pál pályája szinte i tükre egész zajló zeneéletünknek .szerteágazó problé- ; máinak. S bár mindegyik tevékenységét különös hozzáér- í téssel és ügyszeretettel végzi, mégis legfontosabb szamára, önmaga kifejezésének elsőrendű eszköze a zeneszerzés. Erről egy mozgalmas életpálya csúcsán, 70. születésnapján így vall: »Hiszek abban, amit csinálok. Akkor is, ha nem keltem föl a világ érdeklődését, ha szomorú, groteszk, kínlódó vagy tragikus zenét írok. Amíg fiatal az ember, inkább sikerre, hatvanon túl inkább megértésre vágyik. Azért komponálok, hogy megszabaduljak attól, ami zaklat, nyugtalanít; s zeneszerző szeretnék lenni, akkor is, ha — mint a háború idején — csak az íróasztalomnak dolgoznék.« t K. A. tetet, az elvágyódást jelent- i tott, s még a mai napig sem heti s a szerelmi lírában szin- ! egészen tisztázott hovatartozasu. maga áltál teremtett suté kimeríthetetlen jelentesel- , j^^an fogalmazza meg képének száma. De kifejezheti re- ; ;t. Az egyik kritikus által elke»•■>«« X S5C.i MX «rág , tavasivárás. színes, a kicsi—nagy, az egy- a tavasz eljövetelebe vetett hit ^ & ^frappánsabban, legtószeru—összetett változatossá- lehet, míg koszorúba fonva az , hb__ illik ahhoz a ga kimeríthetetlen lehetősé- j el nem felejtés ígéretét hor- ___, , , dozza. Korga György, felismerve a különböző jelentések e kiapadhatatlan forrását, képeit maga is szimbolikus tartalommal telíti: Flóra című képének címe egyaránt utal a nőre s a növényi flórára is., ga S#i nyújt « művész számára katalógusának előszavában megfogalmazta, hogy miért érdekli még most is ez a téma, a virág és az ember kapcsolata. Ügy hiszi és vallja, hogy a virággal való foglalkozás a széppel való tevékenységet jelenti. (Virág- Szép). Ugyanakkor rendkívül sok lehetőséget is hordoz rnagáA tartalom soha nem vizsgálható a formai rész nélkül. Korga virágai és a növényekhez kapcsolódó gondolatai sem élhetnének bármilyen stí- ban. Szimbólumként a szere- i lusban. Korga a sokat vitagondolati koncepcióhoz rtje- lyet az előbb vázoltunk?*« amelyet Korga vall. A kiállítás látogatóit érdekes világ várja s, valószínű, hogy be is fogadják ezt a szépet akaró, szépet kereső, s szépet mutató tárlatot. A kiállítást a város centenáriumának tiszteletére rendezték. Chikán Bálint Szakmunkástanulók az üzemekben Szeptember első napjaiban a ; — A közösségben, a közösszakmunkásképzési rendsze- | ség által, a közösség számára rünkből adódóan nagyon sok i nevelünk — mondotta Maka- t'iatal szakmunkástanuló lépi . renko. és ez az üzemi szakát egy-egy vállalat, üzem kü- [ munkástanuló-képzésre. úgy szöbét. Ezek a fiatalok válasz- • érzem, többszörösen vonatkozott szakmájuk alapjait a i zik. Itt most már nem egyszakmunkásképző intézeti vagy a vállalati tanműhelyben többnyire már elsajátították. Komoly és nagyon bonyolult oktatási-nevelési munka eredményeként jutottak el szakmai gyakorlati képzésük speciális, most mar a termelőüzemben folyó szakaszához. Ria Kom sA kakukkom óra i mailag és pedagógiailag meg- j szervezett, szocialista nagyüze- | mi termelőmunka lehet. Csak az ilyen fokon végzett termelőmunka biztosítja, hogy azok ! a tanulók, akik két év alatt I egy-egy szakmai terület alap- ] jait elsajátították, elérjenek arra a képzési szintre, hogy ipari terméket előállító szakmunkás! tevékenységet folytassanak. A szakmáktól független ál- víselkedesben, a munkatársi j talános nevelési követelmény, megbecsülésben az üzemi dől- hogy a tanulók ismerkedjenek gozóé. Példamutatás a mun- meg az üzemi termeléssel, a kaerkölosben. a munkafegve- félkész és kész termékekkel. A lem megtartásában éppúgy, j tanulókat be kell kapcsolni az mint a munkamódszerek, üzem műszaki életébe is. Is- egves szakmai fogások, új merjék meg az üzem termele- technológiai eljárások -tervsze- Si fejlesztési'és újítási felada- rű, tudatos átadásában. Mind- tait és eredményeit. Fórumot egy osztályközösségről, vagy akár egy iskolai (intézeti) közösségről van szó, hanem a tanuló számára magáról az ••életről«, olyan üzemi kollektíváról, melyben a vezető szerep a munkában, a kulturált Paul és Paulina újdonsült házasok. A kettő egy test. egy lélek, csupán Paulinának volt egy kifogásolnivalója Pattion. Paul ugyanis hetente egyszer kuglizni járt. s ez gyakran az éjszakába is belenyúlott. A sok magányos éjszaka után Paulina kijelentette: ! *Legkésőbb éjfelkor itthon legyél.« Ismét eljött a kuglizas napja. Es ezen a napon ünne- • pelle az egyik ~sporttars■■ a születésnapját is. A hütött sörnek persze Paul sem tudott ellenállni, s mire észbekapott. reg elmúlt éjfél. Három óra elölt aztán hazaindult. Óvatosan nyitotta az ajtót. A cipőit a kezében vitte, s pont a hálószobába akart belépni, mikor a kakukkos óra L. Ltsharomszor kakukkal kiáltott. Paul összerezzent. morgott valamit, de aztán kapcsolt. Alig hangzott el a harmadik kakukk, mélyen levegőt vett. és kilencszer utána kakukkolt. Sikerült. Ha Paulina felébred, akkor ugye pont tizenkettő van, s ő pontosan megérkezett. De Paulina mélyen aludt tovább. Csupán másnap reggel jegyezte meg: — Drágám! Meg kell nézetnünk a kakukkos óránkat. — Miért? — kérdezte Paul ártatlanul. — Mert elromlott — mosolygott sokat sejtetően Paulina. — Ma éjszaka háromszor egész normálisan kakukkolt. aztán azt mondta: Te jó Isten! Végül pedig 'kilencszer igy csinált: -Miau!" (FosdUotUo Steiner ez természetesen csak akkor érvényesülhet és valósulhat meg jói, ha a tanulót egy- egy üzemrész, műhely vagy ( brigád közös munkájába a I maga egyéni felelősségét han- ; goztatva kapcsoljuk be. Szinte felmérhetetlenül nagy j romboló hatással vannak a tanulókra azok a lusta, »lógós« üzemi dolgozók, akiknek irányítása alá kerülnek. Fontos, hogy tanulóink a munkaidőt jól kihasználva dolgozzanak. Mindig olyan munkát végezzenek, melyek során maguk is érzik szakmai előrelépésüket, vagy az üzem szempontjából I keket szem előtt tartó, sokol- fel tétlen ül elismerik annak j daluan képzett, szocializmust fontosságát. f építő úq ezakmunkás-generá Az üzemekben a gyakorlati képzés megszervezésében ab- : ból kell kiindulni, hogy ar komm unista nevelés hatékony: módszere, eszköze csak a tár kell biztosítani a tanulóknak, hogy észrevételeiket, javaslataikat képzésükkel kapcsolatban a vállalat vezetőinek elmondhassák. A tanulókat be kell vonni a KISZ-szervezetek kulturális és sportéletébe is. Két fő területen kell a KISZ-nek gazdává válnia. A munkához való helyes viszony kialakításában, meg a kulturális és sporttevékenységben. Csak ezeknek a nevelési tényezőknek a figyelembevételével és következetes alkalmazásával tudjuk kialakítani a mindenkor a közösségi érdecioi Pomikíor Zollám, szaik oktató Somogyi Néplap
