Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-05 / 207. szám

s

Sikeres volt az Opera skóciai vendégszereplése

A Magyar Állami Operaház 12 napos edinburghi vendég- i játéka Hacnatúrján »Sparta-| cus« című balettjének hétfői harmadik előadásával befejeződött. Az„ operatársulat — amely Bartóknak »A kék sza- kállú herceg vára« című operáját és a »Csodálatos mandarin« című balestjét egy műsorban ugyancsak háromszor.

Szokolay Sándor »Vérnász- círnű operáját pedig kétszer adta elő a fesztiválon — kedden hazautazott.

A Spartacus búcsúelőadása ismét telt házat vonzott az edinburghi King’s Theatre- ben. A társulat elutazása előtt Lukács Miklós, az Állami Operaház Igazgatója az Mil tu- I aki tatás in.tézményhálózaila

dósitójának elmondotta: ' nerrl készít föl megfelslőan a

A közoktatás és a köziaővelődés

egységéről

zeirveze-tit folyamatként ismét működni kezdenek az ismeretszerzés alkotóm uh elyei. azok az intézmények, amelyek hivatottak az új nemzedék személyiségének kialakításara és formálására.

Tudjuk jól, törésit jelenít, ha a legkülönbözőbb típusú iskola elvégzése után magára marad az ifjú, s valamilyen okinál ; lógva núncs lehetősége általános műveltségének folyamatos ! korszerűsítésére, szakmai mű- | veltsége bővítésére. A lehető- j aág hiányéinak oka '■kettős lehet. Egyrészt az, hogy a köz— Vendégjátékunk egvér- teitműen sikeres volt. Mindhárom produkciónkat melegen fogadta a közönség és általában az angol sajtó is. Azért mondom, hogy »általában“, mert talán a »Spartacus« előadásának volt a legnagyobb sikere.

— Elismerés illeti meg; az operatársulat minden tágját, az I mel énekesektől a táncosokig, balettkartól a kórusig, a zenekartól a karmesterekig, nem feledkezve meg a műszaki' személyzetről sem. hiszen mindenki a helyzet magaslatán állott. Az Operaház külföldi vendégjátékán hagyományszerüen sikerül nyújtani valami pluszt is, s ez most is magas művészi színvonalú előadásokat eredményezett. Elégedetten válunk meg a skót fővárostól.

felnőtt életre, másrészt a köz- művelődés nem biztosítja a további művelődés (önművelődés) körülményeit.

A közművelődésnek — eltérően. a »hagyományosan« értelmezett népműveléstől — merőben más a hatóköre és a tennivalója, .mimt tíz évvel ezelőtt. Az óvódétól kezdve figyelem- kíséri a közoktatás foiya- a | maiiéit, inijiézményeivel. sajátos eszközeivel segíti az ifjúság nevelésiét és Ismeretszerzését. (Gondoljunk csak a kiállításokra, a színházi ifjúsági előadásokra, az ifjúsági fil-Ttsai'o- za'.ókira vagy a műkedvelő műket; éis' tudjanak is élni kai

Pedagógus- es népművelő kollektívák, értekezletek, tanulmányok és újságcikkek témája a permanens nevelés. Nagyon tonitpsnak tartanám a mielőbbi cselekvést, a közoktatás és a közmüveföd-es apparátusának együttes munkálkodását azért, hogy társadalmunk nevelési célkitűzéseit •negivalosí,thassi»k.

A mindennapos iskolai okta ló-nevelő munkának és a köz művelődési tevékenységnél,

szervezetten, tudatosan és tervszerűen kell együttműködnie Nem két, egymástól független területei a .művelődésnek, hiszen céljuk és feladatuk azonos; a sokoldalúan képzett szocialista emberi személyiség ki alakítása, állandó formálása ár

"»kélrtesuitése.

T

á riadalmunk lendületes fejlődése és .nagyszerű távlatiad megkövételik, hogy .wo .szerűen. értelmezzük a művelődés, a közoktatás és a közművelődés fogalmát.

Közoktatásunk és közműve- 'ődésünik együttműködése még nem megfelelő. Sok tekintetben korszerűtlen, nem követi a társadalmi és gazdasági váltoazok- I dési intézményének a terve, s ebből is adódik, hogy nem fonódik egymásba tevékenységük. Sok-sok tapasztalat alapján tudjuk, hogy az a tanuló, aki az iskoláiban nem* szerette az irodalmait, a művészeteket vagy terméiszettu dolmányokat, - felnőtt koráiban alig — sokszor egyáltalán- nem — jár el a könyvtárba, a klubokba, nem I megy lendisr/eresen színházba.

Érthető, hogy az a fiatal, aki [ tanulmányai során nem került kapcsolatba egy művelődési 1 intézménnyé} *- könyvtárral | vagy művelődési házzal -r- I nem is tudja értékelni annak szerepét, nem ismerheti föl azokat a-z alkalmakat, amelyek általános és szakmai műveltségének megszerzésében és gyarapításéban szerepet játszanak. Ugyanakkor ott, ahol látják a két intézmény együttműködésének fontosságét és tesznek is azért, napról napra tapasztailhatják jó hatását (ügy, mint a kaposvári Kré- nusz, Júinos és Tóth Lajos- általános iskolákban, vagy a siófoki g-imná/.iumban és a bala tanibogláiri szakközépiskoláiba- Több jó példái is felsorolh? nék!)

hetöségeire.)

Természetesen fordítva is ígv kell leninié. A íiaitaioik szokják meg és ismerjék a közműteket,

/ Sajnos még mindig »egymás tudta nélkül« készül egy település (község, nagyközség, váHelyes lenne általános gya korlattá tenni, hogy az irodaVélődés nyújtotta lehetősége- | ros) islkoilájániak és közművelőKevés a hely

veszeti tmtígialom izgalmas le- j '-ásókat, valamint a szüless,gle-,jo.mórákát a könyvtárakban, a

művészeti, tenmészettudomá- I. ny-os tárgyak óráit (foglalkozá- I salt) pedig a művelődési házaikban vagy a filmszínházak- i ban tartsák meg. Ügy, mint aihoigy ezt Nagybajomban, Fel- sőmocsoládon vagy Barcson teszik.

A pedagógiailag, pszichológiailag előkészített és a felnőttnevelés szempontjából is megtervezett iskolai oktató- nevelő munka sokat segíthet a közművelődésnek, a népműveKollégiumi gondok

\

— Lehetett volna bejáró is a kislány, de naponta hatvan kilométert kellett volna utaznia. Remélem, itt jobban tud majd tainuini. Meg aztán, ha otthon marad, csak segíteni kellett volna a ház körül. Egészségügyi szakközépiskolába jár. Én jobban örültem volna, ha a kereskedelmibe jelentkezik, mert érettségi után talán hazajöhetett volna Mikébe, de hát ő ezt választotta — mondta Schmitz Sva édesanyja.

Brandtmüller Magdolna

szintén inukéi. A Munkácsy Gimnázium nyelvi tagozatos osztályába jár majd. Pécsre jelentkezett művészeti szakközépiskolába, de nem vették fül

— Mivel .gimnáziumba került a kislány, tulajdonképpen mehetett volna Nagyatádra is. Ott korszerűbb a kollégium, közelebb is van hozzánk, de a tagozat miatt ügy gondoltuk, ez jobb lesz. Mag talán a rajzolást sem kall abbahagynia. Biztosan működik- szakkör a városiban — mondta az anyja.

— Anna Buzsókort járt iskolába, de Táskán lakunk. Jó tanuló volt: 4.9-es. A közgazda- ságiba jelentkezett. Nem, arra nem is -gondoltunk, hogy gimnáziumiban tanuljon tovább, mert akkor nincs semmi a négy év után, csak érettségi. Kezdsan megítélni, hogy' ki érdemelné meg jobban az elhelyezést, Alig tudunk meg a gyerekek otthoni körülményeiről valamit. Aláhúzzák a lapon, hagy kérnek kollégiumot, közük, hogy hány -gyerek van a családban, mennyi az egy családtagira jutó jövedelem, ■ és i nincs más adat, amely szerint dönthetnénik. -bár az általános iskolai osztályfőnöki jellemzések egyre jobbak. A csoportvezető 'tanárok is elmennek az iskoláikba, s ki jegyzetelik a jellemzéseket, de a felvételi elbírálásához ez is kevés. Hasonló körülmények közül jönnek a gyerekek. Főlég tsz-tia,gok a szülök, d-e az egyik termelőszövetkezet jó. a másik gyen gébben működik. Nehéz így reá.li- ■»an megítélni a helyzetet. Sokszor csak itt. az Igazgatói irodában, az elutasítás után derül ki. hogv külön élnek a szülők, hogy alkoholista az apa, ho^y rosszak a -telkásiviszonyolk. Bővíteni -kellene az adatkérő lapot. hogy megnyugtatóbban ítélhessünk — mondta Tóth Irén igazgató.

bőképp szakik özéob-kólásök

laknak a leánykollégiumban. Az elsősöknek csak egynegyede

I giimmiazisita. Ölt tagőz'atosoik, hiszen aki általános gimnáziumi osztályba .kérte a felvételét, mehetett volna Nagyatádra, Marcaliba. Ott esetleg a kollégiumi elhelyezés is -könnyebb, minit Kaposváron. A szakközép iskolások legnagyobb része 'tollégiurnát kér, hiszen távolabbi falvakból érkezik. Szá- rnuk psdi-g növekszik, hiszen az idén már óvónőképző szak- középiskola is működik a városban. De itt van az egészségügyi szafokőzépiirikola, ^zintón cs-upa lánytanulóval, s’a közgazdaságiba, . a ■kereskedelmibe és a cukoripa ,:ba is főleg lányok járnak. Nehezíti a helyzetet. hogy a kétkezi dolgozók tovább tanuló gyerekeiket n-em küldik bizalommal a gimnáziumokba — erről tanúskodnak a statisztikai adatok és a koüé- giumban folytatott beszélgetés js —, ment ahogy ők mondják, a gimnázium csak érettségit ad. Viszont nehéz elhelyezni a sok szakközépisiklatást, -még azokat is. akik a megye legtávolabbi csücskéből érkeznek, s -nem az albérleti - viszonyoknak megfelelő pénztárcával.

H. É.

tói apparátusnak.

A felsorolható követendő 1 példák mellett azonban ritkán tapasztaltam. \ hogy az iskola nevelési terve a művelődési ház — a település j — művelődési tervének ismeretében -készült volna el. Az iskolák vezetői és pedagógus- test ülete-i nagyon sokszor nem is tudják, hogy milyen művelődési céljait tervei vannak településüknek, művelődési intézményüknek. A művelődési otthonok és könyvtárak füg- j, getil-einíteitt népművelői sem is- ! merik az iskolában folyó mun- kát. A művelődés ügye nem szorítkozhat pár -nemzeti vagy j nemzetközi ünnep együttes megrendezésére. A közoktatási és közművelődési intézmények feladata ugyanaz, bár szervezeti formái és a nevelés, a művelődés módszerei eltérőek. Milyen ,jó lenne, ha reggel nyolckor nemcsak az iskolákban, hanem a művelődési otthonokban is »becsöngetnének«. Bizonyos vagyok abban, hogy ez a »csöngetés« félnőttikorban I is reakciót vált -ki, állandó mű- I vetődésre ösztönöz.

Klujber László,

a megyei művelődésügyi osztály csoportvezetője

Új épületbe költözik a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum

budavári palotában befejezéséhez közeledik egy újabb lületszárny helyreállítása. A négy szintes épület aulájában vörösmárványlapokkal borítják be az oszlopokat és a padozatot, a többi szinten pedig már dolgoznak- a festőim - gádok. Az októberi műszaki átadás után még az idén megkezdi a beköltözést a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. Az első kiállítást 1975 tavaszára tervezik.

Qsborókás

Bárány és Istvánéi {tatárában

Idegenforgalmi paradicsom lehetne

Áz ország déli csücskében, Barcs tőszomszédságában, az új határátkelő Dráva-hídtol mindössze 5—10 kilométer távol- | ságban a természet csodálatos játékossága ezerarcú, Varázslatos természeti ritkaságot, ős- borókást alkotott. Istvándi és Darány község határában a legelőterület zöme általában természetes úton keltezett égeres, nyíres, borókás ligetekkel borított. Darány határának 5700 kh. területéből erdő: 1110 kh., legelő: 1375 kh., azaz a terület 47 százaléka. Istvándi 3037 kh-nyi határából erdő: 1021 kh., legelő: 385 kh;. azaz a terület 40 százaléka.

Az ősborókás vegetációhoz hasonlót sehol az országban nem találni. Homokos váztalajok. barna erdőtalajok, valamint réti és láptalajok váltják egymást. A talajvíz néhány méteres ingadozása az évi csapadéktól függően a lefolyástalan buckaközökben számtalan apró és nagyobb változó tavat alkot.

A talaj vízgazdálkodási foka a szélsőségesen száraztól a vizes fokozatig ’ változik. Az egyes homokbuckák 5—10 m- es szintkülönbséggel tagolják felszínt.

I szeti Szakiskola kitűnőéi? fölszerelt, műúton megközelíthető, festői parkban levő létesítményei alkalmasak a szünidőben nagyobb létszámú csoportok ^elhelyezésére. \ jugoszláviai idegenforgalmi társszervekkel karöltve rendszeres programot kellene szervezni.

A termelőszövetkezetek, illetve az erdészet togatgazdasaga htntókoesikázósra rendezked- j hetn'e be, s ezzel egynapi j programot biztosíthatna az érkező vendégeknek.

A Debrecen környéki Hor- j tobágy. vagy a Kecskemét ! környéki Bugac mintájára föleleveníthetnénk népi szokásokat. A terep kitűnően alkat- - ; más 'a lovassportokra, lovag- j iásra. A Dráván, illetőleg a térképen jelzett nagy kiterjedésű halastavakon, kiséb-b-na- i gvobb vízfelületeken a vízi sportnak is megvannak a lehe- I tőségei. Feltétlenül gondolni ! kelj a. különböző vadászati le- j hetőségek kiaknázására, hiszen a környék gazdag vadállománya komoly értéket képvisel. A területhez kapcsolódik a Lá- I bodi Állami Gazdaság nagy ‘ kiterjedésű vadrezervátuma. Külön hangulatot adnak e vidéknek a környékén feltárt hőforrások, a Csokonyavison- tán, Babócsán. Barcson. Szülőkön -máris kiépített meleg vizű fürdőik. \

heti elölről — mondta Rá ez Anna édesanyja.

— Gölte mellett lakunk, Cse- nepes-pusztán.. Hót gyermekem van. Néha o-H’an a lakás, mint _agy óvoda. Sokait tanult a lányom otthon, is. de itt talán majd jobban fog rajta a tanulás, mert nem kell -a kicsikkel foglalkoznia. A kereskedelmi szakközépiskolába jáu-. A tavasszal kaptunk'''egy leveleit a járástól, h-dgy kétezer forinttal hozzájárulnak a lányom t-anít- tiáitéisáhniz. Vánatlliam-ul jött a levél, örültünk. Nem gondoltuk, hogy ilyen könnyen fölveszik majd a kollégiumba, de szerencsére sikerült. — mondta Boros Anna anyukája.

Elsősorban -a -rászorulókat vették föl, több mint negyven elsős -kór-síimét vússza kellett utasítani Kaposváron, a Kállai Éva Leánykolflégiumiban.

— Háromszázihúsztan laknak itt. ebből nyolcvan az elsős Sokan vagyunk, megsem jutott mindenkinek hely. Naponta jönnek, "hozzám a szülőik, ho-gv vegyem fői a lányukat. Nehéz nemet mondani, de mit tahe^ tünk? Sajnos a felvételi kérő-, lap alapján nem lehet ponto— Ügy élhetnénk itt, csaknem félszázan. mint egy nagy család — alapította meg felelősségtől áthatva a tantestület szakszervezeti bizottsága nak titkára, amikor egy szű- kebb vezetői megbeszélésen szóba kerültek az intézményben uralkodó, példásnak éppen nem mondható állapotok. Ismételten kifejtette, amit egyébként mar valamennyien . tudlak: a dolgozok nem becsülik egymás munkáját, intrikák mérgesítik a légkört, dúl a karrierista tülekedés, az idősebbek lenézik a fiatalab- baliat. az ifjabbak nem becsülik az öregeket. Mindezeket felsorolva sürgős kirándulást javasolt a közeli tsz hangulatos pincéjéhez. Itt. a kellemes környezetben, a szalonnasütés szertartása közben közelebb kerülnek majd egymáshoz az .emberek. Mindez feltétlen hozzájárul majd az intézmény légkörének mepjavitasához.

A Javaslatot egyhangúlag elfogadták. A szervezés is sikerült: a jelentkezésben túllépték a létszám ötven százalékát.

A kiérkezéskor azonnal I hozzáláttak 'iz egyetlen program megvalósításához, a szalonnasütéshez. Itt azonban már súlyos vita támadt a vezetők főzött: az igazgató ugyanis egyetlen, hatalmas, tüzet akart rakni, amely köré mint egy nagy család, guggolna az •■összlétszám-. -A heves tanácskozás közben azonban — nem várva meg a vezetői döntést — a részvevők öntevékenyen négy csoportra ősz- * lottak: az egyikben a fiatalok gyülekeztek, akik utálták a sült szalonnát, a másikban a diétások, a harmadikban azok. akiknek nem elég a szalonna, hanem egyéb faiatokat is szerettek volna nyársukra tűzni a mngukkal hozott nyersei ■ • a-’ ' - u a többiek, az egyszerű szálonnasütöi Az igazgató min .ezt látva, gyorsan berekesztette a vitát, es megkezdte kötelező sétáját egyilc csoporttól a másikig.

Egy ideig nem is volt baj. Hanem arnik’or az egyik osztályvezetőt véletlenül meglökte a beosztottja, aminek következteben szalonnája leesett a hamvba, vége szakadt az idilli szórakozásnak. — Na, még itt is könyökölsz? Nem elég, hogy otthon a hátam mögött . . . Most már nyíltan is? Vagy ebben is olyan sze- leburdi vagy, mint a munkában? — Na, arról lehetne beszelni, ki a ... — Akkor beszélgessünk!

Es beszélgettek. Egyre magasabb hangon és mind kevésbé válogatva a kifejezéseket. De nem maradtak magukra: társaik közül is egyre többen bekapcsolódtak az egység megteremtéséért folytatott vitábd.

Az igazgató — mentse, ami menthető — sajtit kezűleg hozta az újabb szalonnaszeletet. De mar rá sem hederítettek.

A fiatalok pedig, akik eddig tisztes távolságból figyelték az egyre szélesedő" vitát, párokba rendeződve, szép csöndesen eltűntek az erdő sűrűjében, hogy -még közelebb kerüljenek egymáshoz«.

P. U

Az. ember számtalan meglepetéssel találkozik itt: egy- egy rendkívül érdekes, különös hangulatú, megszemélyesítésre feljogosító borókacsoport megmozgatja a képzele- . tét. A perspektivikus hatásokra érzékeny szem a modern parkerdőépítészet minden elemének és a téralkotás emberileg mesterségesen talán soha ki nem alakítható varázslatos formáival találkozik itt. ’ A zöld árnyalatú borókák, nyí- ! rek mindenütt feloldják az! égerek sötét színét, s festői térek mindig ^messzebbre és 1 messzebre esalóga-tnak újabb, ishieretlen. minden nézőpontból újszerűnek ható képekkel, akár 10 km távolságra is a 7-es müúttól északra.

A terület kiterjedésénél fogva nagy tömegek befogadása- j ra alkalmas. A váltakozó felszíni hullámos alakulatok, a i kész, természeti élőnövénytár kis területen, különböző játékok, versenyek rendezésére ad lehetőséget. Néhány ötle-t: a területhasznosítási több ütemben valósíthatjuk meg. A boróka- és nyí-rli-getek között az átmenő forgalom számára Kemping vagy autóspihenő *ejn tható. A fcaaépnigóci Lrae—.

Mód nyílna a délszláv nemzetiségek még ma is élő népszokásainak bemutatására, építészeti stílusának megőrzésére. A környék történelmi múltjából föl lehetne eleveníteni a végvári vitézek életének immár feledésbe menő gazdag tetteit.

Az értéktelen jelenlegi legelőterületnek ilyen irányú hasznosítása azért is kézenfekvő, mert a termelőszövetkezetek egyre inkább intenzív mező- gazdasági művelés alá kívánják vonni. Ennek érdekében komplex talaj hasznosítási és tá'blásítási terveket készítenek. A nagy költséggel járó átalakításnak azonban ma még kétes az eredményessége. Intenzív művelésre a területnek csak kis hányada alkalmas. Sürgősen felül kell vizsgálni a készített tervek helyességét és a vázlatos tanulmányban leírt lehetőségek kiaknázását.

Kuni szán er János

erdőm érnöic