Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-04 / 206. szám

Todor Zsivkov megnyitotta a nemzetközi vásárt A magyar külügyminiszter szófiában tárgyal Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a z államtanács -elnöke — dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter társaságában — megtekintette a magyar pavilont (Telefoto—BT A—MTI—KS) • • Ünnepség a 25 éves közgazdaságtudományi egyetemen betben ma is. Igaz, a dogmatiz­Vasárnap délelőtt Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, az államta­nács elnöke, ünnepélyesen megnyitotta a 29. plovdivi nemzetközi vásárt. A megnyitón jelen voltak a 36 külföldi kiállító ország kép­viselői — közöttük dr. Bíró Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtit­kára vasárnap közel-keleti - kőrútjának ötödik — és egy­ben utolsó — állomására, Am- manba érkezett. A jordániai fővárosban Waldheiffn hétfőn kezdte meg tanácskozásait. U'A világszervezet főtitkára anegérkezése után adott sajtó- n_ ; ?. okozatában ezúttal is rá- mu’-i olt: nem. közvetítőként járja a Közel-Keletet. Gólja mindös.ze az. hogy tájékozód­ják az árintett országok áliás- poni iáról- a rendkívül súlyos közé''-';- Wi helyzet ügyében. Ugyané.'-kor azonban leszó­lni miniszter, aki a vásáron való részvétel mellett az ez évre szóló magyar—bolgár árucsere-forgalmi jegyző­könyv előírásainak eddigi tel­jesítéséről, a gazdasági kap­csolatok bővítéséről és az in­tegráció elmélyítéséről tárgyal Ivan Nedev bolgár külkereske­seket tesz afelé, hogy megja­vítsa és rendezze kapcsolatait más arab országokkal. Egyes jordániai lapjelentések szerint ugyanis e hét végére várható, hogy Egyiptom és Szíria hely­reállítja a normális diplomá­ciai viszonyt a Hasamita Ki­rálysággal. (Folytatás az 1. oldalról.) pest — emberöltőnyi gazdasági elmaradottságunkat belátható időn belül behozzuk. Ebben a hatalmas munkában döntő sze­repet szálát pártunk a közgaz- dá&zdkniak, az egész nép köz- gazdasági szemlélete fejlődésé­nek. Hosszú távon igazolódott po­litikáink, igazolódott a marxiz­musnak a gazdaságot közép­pontba állító szemlélete, s iga­zolódott az is, hogy a közgaz­daságtudományi egyetem s magyar egyetemek rendszeré­ben hasznosan től-ti be nélkü­lözhetetlenül fontos és szüksé­ges feladatát. Üj világot csak új,,elmélettel és új szemlélettel lehetett építeni. Ez fejeződik Ki abban, hogy az egyetem mar­xista alapon jött létre, hogy Marx Károly neve fémjelzi munkáját. Az egyetem tevé­kenysége hozzájárult nagy po­litikai céljaink megvalósulásá­hoz; ahhoz, hogy a marxizmus ne csak kevesek, hanem széles rétegek, az egész nép elméleti fegyvere legyen. Az egyetem munkája hozzájárult a marxiz­musnak ehhez a tömegeket át­fogó sikeréhez. A marxizmus' azt igényli tő­lünk, hogy Marx és Lenin szel­lemiéiben önállóan elemezzük korunk valóságát, és önállóan a gyakorlat tónveit. követelmé­nyeit figyelembe véve alkal­mazzuk az elméletet. A szovjet példa és a szovjet tapasztalat döntő szerepet ját­szott 25 esztendős fejlődésünk sikerében. Enélkül a gazdaság- építésben, a társadalomépítés­ben, de a közgazdászképzésben sem jutottunk volna előbbre, nem léphettünk volna a helyes útra. A felszabadulás idősza­káiban a magyar nép élesen, húsba vágóan érezte a kapita­lizmus tűrhetetlenségét, 1 és | arra is el volt szánva, hogv en­nék véget vet. De a szodializ- I mus felépítéséihez nem volt sa­lát tapasztalatunk, nem lehet­tek módwwravnfk sem. Ezt a szsovjet példa nyújtotta szá­munkra. és nyújtia sok tekin­mus időszakában nem éltünk mindig jól a szovjet példa ere­jével. . '. Nyers Rezső ezután kiemel­te: — Most és a jövőben párhu­zamosan kell munkálkodnunk a szocializmus politikai gazda­ságtanának továbbfejlesztésén, megismertetésén és megérté­sén; dolgoznunk az ágazati gazdasági tudományok fejlesz- ! téséért és. elterjesztéséért, j Együtt kell munkálkodnunk a népgazdaság központi tervező- ■ sének fejlesztéséért, minőségi [ színvonalának emeléséért és a vállalatok gazdasági tevékeny­ségének, üzemgazdasági szín­vonalának emeléséért. Egyide­jűleg kell dolgoznunk a fejlő­dő emberi szükségletek hsbb megértéséért és jobb kielégíté­séért is — egyaránt figyelembe véve a piacon jelentkező ke­resletet és a piacon kívüli szük­ségletet. Erőteljesen kell mun- káíikodmipk a belső munka­megosztás és népgazdaságunk nemzetközi munkamegosztásá­nak fejlesztéséért; azért, hogy a jövő nagy nemzetközi mun­kamegosztásában a magyar népgazdaság megtalálja meg­felelő helyét. Ebben a nagy feladatban az egyeteminek ezután is vállal­nia kell, hogy síkmaszáll a mar­xista -gazdasági elmélet és gya­korlat kapcsolatának erősítésé­ért, a különböző tudományok kölcsönhatásának alkotó fej­lesztéséért. Nyers Reziső nagy tapssal fo­gadott beszéde után az egyete­mi tanács délelőtti ülése az In­ternationale hangjaival ért vé­get. Délután az egyetem emeleti galériáján nagyszabású tárla­tot nyitottak meg, A »közgaz- diasági irodaiam Magyarorszá­gon 1948—1973« címmel. Ma és holnap kétnapos tu­dományos ülésszakkal — ple­náris és szekcióüléseiken — folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem ünnepségsorozata. Ismét területszerzéssel próbálkoztak a saigoni rezsim katonái József, magyar külkereskedel- delmi miniszterrel. Waldheim körútja a Közel-Keleten Ammanban tárgyal az ENSZ-főtitkár gezte. hogy az ENSZ az alap­okmányban foglalt elvek ér­telmében egyértelműen hiva­tott a vábág megoldására. Azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ ábáspontja továbbra is változatlan a megszállt terű letek — köztük Jeruzsálem — stá ■’-■ínak kérdésében. Kétnaposra tervezett jordá­niai látogatássí során a világ­szervezet főtitkára a jordániai vezetőkön kívül találkozik a Jer■■' i'iban levő’ Palesztina’ n— ült-táborok képviselői­vel . V a paleszt'nai gerillá­mé- vn vehetőivel is — je­le- : a UPI.--"'v’ában nagy jelentősé- P V'lajdonítsnak . Kurt V - - m látogatásának. Rá­nv ‘nak: az ENSZ főtitkárá- r-k ammani tanácskozásaira o'-v-n, időpontban kerül sor, amikor Jordánia komoly lépé­A DIFK-küldöttség nyilatkozata A saigoni hadvezetőség — a füzszüneti megállapodások újabb megsértésévé] — vasár­nap és hétfőn is folytatta s DIPK területei ellen indjtott terüietszerző akcióit. Thua Thien tartományban, az egy­kori császári székváros, Hűé környékén a felszabadító erők ágyútűzzel válaszoltak a sai­goni alakulatok támadásaira. A Mekong deltavidékén a saigoni rezsim csapatai a 4. számú országút mentén tettek kísérletet az ellenőrzésük alatt álló terület növelésére, de ott is meghiúsították terveiket. A kétoldalú katonai vegyes bizottságban részt vevő DIFK- küldöttség nyilatkozatban ítél­te el a saigoni kormányzatnak a katonai vegyes bizottság megbénítására irányuló tevé­kenységét. (Azt, hogy megtil­totta a saigoni újságíróknak a DIFK-szóvivő heti sajtóérte­kezletén való részvételt, és hogy indoklás nélkül nem vett részt a vegyes bizottság albi­zottságainak szombatra kitű­zött ülésén.) A saigoni fél magatartása és eljárása az augusztus 31-i ülésen és az azt Követő na­pokban nemcsak a sajtósza­badságot sértette /fneg. hanem újabb, még nagyobb akadályt ! gördít a katonai vegyes bizott- I ság munkájának útjába — ál­lapítja meg a DIFK-küldöttség nyilatkozata. Ez az eljárás a párizsi megállapodásban és a június 13-i köaö6 közlemény­CYORSLI STA 1.97:*, szeptember 3-án megtartott lottó-jutalomsorsolásról, amelyen a 31. heti lottószelvények vettek részt. 001 209 hűtőgép, 003 833 éléskamra Ut., 004 741' méteráru, 005 288 ki mit választ?, 007 Dó3 háztart. gép, 015 061 utalV., 022 472 lakástextil, 022 618 Utalv.. 028 628 utalv., 040 344 bútor, 041 048 házt. gép, 044 105 éléskamra ut., 049 081 éléskamra ut., 053 346 háztart. gép, 055 899 háztart. gép, 067 136 lakástextil, 072 496 utalvány, 077 464 utalv., 081 433 ki mit vá­laszt?, 085 989 ki mit választ?,! 088 703 Utalv.. 090 077 utalv.. 090 457 > háztart. gép. 095 791 tv, 095 794 tv. 100 023 utaiv.. 105 434 tv. 110 340 utalv».; 111 404 utalv.. 111 584 éles-, kamra utalv.. m 841 mosógép. ' 111 842 mosógép, 1Í3 577 utalvány, 115 128 hűtőgép. 121 376 lakástextil, 125 215 éléskamra ut., 133 157 utalv.. 135 961 utaiv., 136 253 magno, 144 630 ! ki mit választ?, 145 252 ki mit vá- ! laszt?. 168 464 hűtőgép, 169 930 mo-M sógép. 171 132 bútor. 173 531 hűtő­gép', 174 264 lakástextil, 175 567 Utal­vány, 181 090 utalvány, 188 009 la­kástextil, 198 594 éléskamra utalv., 205 231 ki mit választ?, 222 128 élés­kamra utalv.. 222 439 ki mit vá­Somogyi Néplap laszt?. 223 058 ki .mit választ?. 231 328 utalvány, i 232 269 utalvány, 233 834 házt. gép, 246 888 éléskamra ut., 252 112 tv. 262 139 külföldi utar zás, 273 428 tv, 277 622 éléskamra utalv., 279 394 tv, 281 649 utalvány, 302 694 utalvány, 313 188 utalvány, 314 048 utalvány, 316 873 lakástextil, 333 850 ki mit választ?, 340 743 ki mit választ?, 341 818 bútor, 344 725 magno. 346 506 hűtőgép. 349 72o élés- tv. 372 132 éléskamra ut.. 373 007 kamra ut.. 351 134 hűtőgép. 363 638 utalvány. 377 790 éléskamra utalv.. 379 111 háztart. gép. 380 848 tv, 390 194 háztart. gép. 395 979 ki mit választ?, 413 114 utalv., 415 338 ház- tart. gép. 418 741 óra. 455 746 tv. 462 762 mosogep. 491,237 óra. 493 283 hűtőgép. 494 763 tv. 502 419 külföldi utazás. 508 111 méteráru, 520 9,16 hű­tőgép. 521 407 utalvány. 425 412 tv. 530 266 éléskamra ut., 542 223 ki mit választ?, 544 419 utalv.. 551 749 bútor. 650 429 éléskamra utalvány, 565 743 utalv.. 567 227 vtalv., 571 666 utalv., 574 648 éléskamra utalvány, £84 150 hűtőgép, 596 694 utalvány, 597 546 utalvány. 1 116 849 hűtőgép. 1 123 108 hűtő­gép. 1 130 018 magnó. 1 156 1 38 mé­teráru, 1 157 4«3 * éléskamra utalv., 1 165 853 utalv.. 1 177 806 tv, 1 181 608 ki mit választ?, l 185 929 háztart. gép, 1 186 905 mptorker.. i 190 607 ki mit választ?. 1 191 602 utalvány. 1 201 682 Utalv.. l 206 724 utalv.. 1 208 1 57 rádió. 1 208 887 éléskamra utalv.. 1214 168 tv. 1 215 937 ki mit választ?. 1 220 639 éléskamra utalv.. 1 222 846 utalv.. 1 574 463 éléskamra utalv.. 1 160 171 lakástextil, 1 223 181 külföldi utazás, 1 223 980 éléskamra utalv., 1 224 163 méteráru, 1 238 146 táskarádió.-' 2 108 872 ki mit választ?, 2 133 749 hűtőgép, 2 138 550 éléskamra utalv., 2 145 872 tv, 2 147 050 éléskamra ut., 2 150 329 méteráru, 2 184 425 hűtő-: gép. 4 096 631 éléskamra ut.. 4 110 171 3 900 107 radio. 3 920 819 rádió, éléskamra ut.. 4 116 958 bútor, lak- berendezés. 4 122 030 lakástextil. 4 125 779 hűtőgép. 5 958 908 magnó. 8 899 761 lakástextil. 8 900 668 utal­vány. 8 901 344 tv. 8 909 719 utalvány. 8 915 417 házt. gép. 8 916 559 Utalv.. 8 921 222 utalvány. 9 099 700 utalvány, 9 114 644 ki mit választ? A nyertes szelvényeket 1973. szeptember 20-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP fiókok, vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatósághoz (Budapest. V., MÜnnich Ferenc u. 15.) eljut­tatni. A gyorslista közvetlenül a sorso­lás után 'készüli, az esetleges hi­bákért felelőssegei nem vállalunk. ben foglaltak megvalósításá­nak módszeres meghiúsítására \ irányul, ellentétes a lakosság- i nak a függetlenségre, a de­mokráciára. a békére és a nemzeti egyetértésre irányuló j törekvéseivel. A DIFK-küldöttség erélye- ■ sen elítéli a saigoni kormány- j zat terveit és magatartását:1 követeli, hogy a saigoni fél tartsa szigorúan tiszteletben és hajtsa pontosan végre a pári- j zsi Vietnam-megáll apód ást, a i csatolt jegyzőkönyvek, vala­mint a június 13-i közös köz­lemény előírásait és mindazt, amiben már sikerült 'a kétol­dalú vegyes bizottság ülésein megállapodni. A DIFK küldöttsége — hangzik a nyilatkozat — a jö­vőben is arra fog törekedni, hogy a kétoldalú katonai ve­gyes bizottság folytassa mun­káját és jó eredményre jus­son. Kissinger Dobrinyin találkozó Henry Kissinger, a kijelölt amerikai külügyminiszter — aki tegnap már átvette új hi­vatalát — vasárnap a kalifor­niai San Clementében egyórás megbeszélést tartott Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövettel. A megbeszélést a Fehér Ház szóvivője jelen­tette «hivatalosan be. de sem­milyen részletei nem közölt. Tárgyalt ezenkívül Kissin­ger David Bruce-szal, az Egyesült Államok pekingi ösz- szekötő irodájának vezetőjével is. Washingtoni politikai kö­rökben tudni vélik, hogy ezen a megbeszélésen Kissinger ter­vezett pekingi látogatásának előkészítéséről volt szó. Megkülönböztetés nélkül »A szocialista országok ál­lást foglalnak az európai .ál­lamok közötti nagyarányú és hosszú időre szóló, diszkri­minációiktól mentes és egyen­jogú gazdasági kapcsolato-K kibontakoztatása, a minden ország társadalma között át­fogó és sokrétű érintkezés mellett- — hangoztatja a szo­cialista országok pártvezetői­nek Krím-felszigeti találko­zójáról kiadott közlemény. Álláspontunk a kelet—nyu­gati gazdasági kapcsolatok alapelveiről közismert, ezer­nyi dokumentum rögzítette. Dehát akkor mi értelme van ezeregyedszer is elmondani? Ha a politikai és gazdasági kapcsolatok összefüggéséit vizsgáljuk, láthatjuk; minél egészségesebbek a politikai kapcsolatok, annál sokrétűb-. bek, intenzívebbek a gazda­ságiak. Természetesen ez for­dítva is igaz, kölcsönhatásról van szó. Az érdekek tiszte­letiben tartásán alapuló, ki­terjedt kereskedelmi-ternje- lési együttműködés ösztönzi a politikai kapcsolatok fejlődé­sét. Napjainkban tucatnyi ese­mény, tanácskozás, látogatás jelzi, hogy a világ politikai légkörének alakulásában elő­retört az enyhülés’ gondolata. Miközben jónéhány ledönt- hetetlennek vélt korlátot si­került eltávolítani a politikai együttműködés útjából, gaz­dasági téren, még nem egy, a múltra emlékeztető anakro­nisztikus vonás maradt fenn. A krími találkozó a kelet- nyugati gazdasági kapcsola­tok legfontosabb alapelveire mutatott rá, amelyek széles körű elismerése a túlsó oldal­ról továbbra is várat magá­ra. Mindenekelőtt a kölcsö­nös előnyök és a partnerek egyenjogúságának elvéről van szó. Mit jelentenek ezek? A kereskedelemben a diszk­rimináció felszámolását: a legnagyobb kedvezmény el­vének elismerését, behozatali kvóták eltörlését, minden, más — nem vámhoz kötődő — protekcionista intézkedés megszüntetését jelenti. Nyo­matékosan hangsúlyozni kell, hogy itt alapelvről van szó. A hátrányos megkülönbözte­tés. a diszkrimináció felszá­molását a szocialista orszá­gok nem tekintik engedmény­nek, hanem az egyenjogú gazdasági kapcsolatok’ létre­hozására folytatott tárgyalá­sok alapfeltételének. Ezen túlmenően szükség van szemléletbeli változásra is. -Akinek valaha is volt dolga kommunistákkal, alig­ha vitázna arról, hogy azok a legkeményebb üzletfelek kö­zé tartoznak — állapította meg a Financial Times; a brit pénzügyi körök lapja, majd így folytatja: — Fő cél­juk csaknem mindig az. hogy a lehető legkedvezőbb üzle­tet kössék meg. függetlenül a szembenálló partnertől.« Sajnos, ma még nemcsak a Financial Times csodálkozik rá ilyen természetesnek fű­nő dolgokra, hanem jóné- hány más tengeren túli és európai sajtóorgánum és tő­késcsoport is. Márpedig a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlődése csak az érdekek kölcsönös tisztelet­ben tartása, s a realitások ta­laján fejlődhet. A kelet és a nyugat közöt­ti gazdasági kapcsolatok fej­lesztését azonban jónéhány burzsoá ideológus és politi­kus éppenséggel a nyílt poli­tikai nyomás eszközeként használja fel. A hjew York Times egyik nemrégen közölt cikkében azt hangoztatja: *Az Egyesült Állagnak tarlós, alapjában vévő politikai jel­legű hasznot" — húzhat a Szovjetunióval való kereske­delem bővítéséből. Eszerint csak; »arra kell kén.orite- ni a Szovjetuniót, hogv vizs­gálja felül elsőrendű fada­tainak rendszerét" és tegye lehetővé a külföldi cigiknek, hogy: »nagyobb befolyást gyakoroljanak a határozatok elfogadásának folyama '.í ra«. Természetesen az ilyesfajta elképzeléseknek nincs túl sok köze a normális alapokon nyugvó, egészségesen fejlődő gazdasági kapcsolatokhoz. Mint a Novoje Vrernja című szovjet külpolitikái heti’ap megállapította: »Aki a reali­tás talaján kíván állni, annak a különböző gazdasági és tár­sadalmi rendszerű országok közötti együttműködés bőví­tésének kölcsönösen elfogad­ható formáit kell keresni." Tagadhatatlan persze, hogy a néhány szívósan tovább élő szemléletbeli, illetve admi­nisztratív akadály ellenére jelentős előrelépések is mu­tatkoznak a különböző rend­szerű országiak aktív gozdiasá- gi és kereskedelmi kapcsola­tainak alakulásában. Például a szovjet—amerikai gazdasá­gi kapcsoltatok — képletesen szólva — a frontáttörés küszö­béhez érkeztek. Az idén ápri­lisban írták alá Moszkvában aizit a megállapodást, amely­nek eredményéképp az Occi­dental Petroleum nevű ame­rikai olajvállalat nyolc mil­liárd dollár értékben vegyipa­ri berendezéseket szállít egy Kujfoisev közelében- felépülő vegyipari kombináthoz. So­kan az "évszázad üzletének« neveztek a megállapodást. A kelet—nyugaiti kereske­delem egészében véve gyors növekedésnek indult. A szo­cialista és a fejlett tőkés or­szágok kenedkedelimi kapcso­latai tavaly lényegesen gyor­sabban fejlődtek mint a világ- kipresikedélem általában. Nem túlzás azt állítani, hogy az el­telt egy évben több jelentős esemény történt ezen a téren, mint korábban két évtized alatt. Természetesen még így is messze vagyunk a lehetősé­gek teljes kiaknázásától. Ehhez nem utolsó sorban arra van szükség, hogy a kapcsola­tok bővülésének »visszama­radt fékjeit« eltávolítsák. Ez nyitná meg az utat afelé, hogy a gazdasági kapcsolatokból — a békés egymás mellett élés szellemének megfelelően — gazdasági együttműködés le­gyen. Gy. S. A Tabi Nagyközségi Közös Tanács pályázatot hirdet költségvetési üzeménél ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI és ÉPÍTÉSZTECHNIKUSI állás, valamint KÖNYVELŐI munkakör betöltésére. A pályázatokat — kérjük — a tanács elnökéhez írásban vagy személyesen 1973. szeptember 20-ig juttassák el. Fizetés megegyezés szerint, lakást szükség esetén biztosítunk. A Kanizsa Bútorgyár föluesz asztalos és kárpitos szakmunkásokat, férfiakat, nőket betanított munkára, valamint segédmunkásukat szállító és fatelepi munkára Jelentkezés: Nagykanizsa, Szemere u. 4. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom