Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-01 / 204. szám

I DINAMIZMUS ÉS STABILITÁS A szocializmust építő tár­sadalmi rendszer stabilitása és sokrétű fejlődési folyama­tainak dinamizmusa között dialektikus összefüggés ál] fenn. A stabilitásnak nagy­részt a dinamikus fejlődés a forrása. Mi több, lendületes fejlődés nélkül nincs is stabi­litás. Másfelől e fejlődés leg­kedvezőbb feltételeit éppen a társadalmi rendszer szilárdsá­ga biztosítja. , A marxista politika szerepe csoportok, egyének sajátos kü- ! egyeztetni lehet a szocialista lönérdekeit, a szocialista köz- j közérdekkel; Úgy, hogy a köz­érdek elsődlegessége és a sa- elsődlegességének elve játos különérdekek ésszerű A holnap bölcsőjénél Az első fejezet érvényesítésének és korlátozá­sának elve alapján. Az élet bizonyítja, hogy a sajátos kü­lönérdekek elismerése és ész- I szerű érvényesítése szocialista i közérdeket szolgál, elősegíti a j A párt Vezetesevel : dinamikus stabili tás érvénye- ; j sütését. De a tapasztalatok azt j | is bizonyították, hogy a sajá-1 érdek ne jelentse a sajátos küiöm- érdék teljes figyelmen kívül hagyását! Ügy, hogy a külön­érdek érvényesítése tartósan és lényegesen ne sértse a szo­cialista közérdeket! Úgy éreztem, hogy holnap bölcsőjénél állóik. Ä szocialista társadalmi j eteve hordozója önös tö­rekvéseiknek is: mindenáron, a közérdek rovására is érvé­nyesülésre törekszik. Ezért, ha sajátos különérdek tartósan és lényegesen sérti a közérdeket, ha tartósan és lényegesen an­nak rovására érvényesülhet — ez alááshatja a társadalom szocialista alapjait, dinamikus stbilifását. A különérdek érvényesülé­sének határa elvileg ott húzó­dik, melyen túl már lényege­sen és tartósan sérti a köz­érdeket, és veszélyezteti az épülő szocialista társadalom dinamikus stabilitását. Ez a magyarázata annak, hogy a marxista—leninista politika nemcsak a sajátos különér­dek érvényesítésére, hanem ezzel együtt rendszeres és ész­szerű korlátozására is törek­szik. Mert a különérdekekre is a közédek szempontjából te­kint. A közérdek szolgálatá­ban egyszerre érvényesíti és korlátozza a különérdeket. Itt nemcsak a zöldségesről vagy a lángossütőrői van, szó. A szocialista vállalatok ese­tében is igen nagy szerepe és jelentősége van, a szocialis­ta közérdek és a sajátos kü- lönérdek egyeztetésének, a szocialista közérdek elsődle­gességének, a különérdek ész­szerű érvényesítésének és rendszer kereteit nem feszítik a kapitalizmuséhoz hasonló antagonisztikus osztályellen­tétek. De a szocialista fejlő­dés se mentes az ellentmon­dásoktól és konfliktusoktól. Előnye viszont, hogy feszült­ségeitől és konfliktusaitól ép­pen a fejlődés útján előre­haladva szabadulhat meg a leggyorsabb an és legsikereseb­ben. S ez nem csekély fölény a kapitalizmussal szemben Minél dinamikusabb a szocia­lista társadalmi, gazdagsági, politikai, szellemi folyamatok fejlődése, annál gyorsabban kerülnek felszínre és feloldás­ra nem antagonisztikus jelle­gű ellentmondásai, konfliktu­sai. Éppen ezért a dinamiku­sabb előrehaladással együtt növekszik a társadalmi egyen­súly, stabilitás megőrzésének lehetősége is. A dinamikus stabilitás leg­kedvezőbb feltételeit a mar­xista—leninista politika te­remtheti meg, aminek lénye­ge a szocializmus építésében részt vevő tömegek érdekei­nek szintetizált kifejezése. E politika a különböző érdekka­tegóriákat értékrendjük sze­rint különbözteti meg. Ki­emeli, képviseli azokat' az elemeket, melyek a munkás- osztály érdekeinek szempont­jából nézve össztársadalmi érdekeket tükröznek. A dina­mikus fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében az ala­csonyabb rendű érdekkategó­riákat alárendeli a magasabb rendűeknek; ez .utóbbiak el­sődlegességének elvét érvénye­síti a társadalompolitikai gya­korlatban. j korlátozásának. A különérdek természete ebben az esetben Közismert például a mar- J is megmutatkozik: a szocialis- xista—leninista külpolitiká­nak az a gyakorlata, hogy egy adott szocialista ország rend- szeresen koordinálja külpoli- j tikai tevékenységét a többi j szocialista országgal. A társa­dalmi szervezetek es mozgal- j mák ugyancsak összehangol- í jak országon kívüli tevékeny-1 ségüket a testvérpártokkal, a í nemzetközi munkás- és de­mokratikus mozgalmak külön­féle szervezeteivel. E koordi­nálás lényege az, hogy konk­rét ügyekben és helyzetekben egyeztessék és összehangolják a nemzeti és a nemzetközi érdekeket. Ez rendkívül gyü­mölcsöző mind a konkrét nemzeti, mind az általános nemzetközi érdekek szempont­jából. A koordinálás eredménye­ként a nemzeti érdekek ér­vényesülésének határai kitá­gulnak. lehetőségei szihte megsokszorozódnak. A nem­zeti és a nemzetközi érdekek szorosan összefonódnak. A nemzeti érdekek »nemzetközi­vé-« lesznek, a nemzetközi ér­dekek »nemzetivé« válnak. A szocializmus szilárd nemzet­közi pozíciója és fejlődésének nagy lendülete kedvezően hat vissza nemzeti erőinek stabi­litására és fejlődésének dina­mizmusára, A marxista—leni­nista külpolitika tehát igen nagy szerepet játszik abban, hogy valamely szocialista or­szág' dinamikus stabilitásához a legkedvezőbb feltételek ala­kuljanak ki. Közérdek és különérdek A marxista—leninista poli­tika igyekszik összehangolni a szocialista közérdekkel a kü­lönböző társadalmi rétegek. ta vállalatok különérdeke is érvényesülni akar, akár a köz­érdek rovására is, S mennyi­vel nehezebb a gyakorlatban megtalálni, eltalálni, kitalálni azt a módot, ahogyan konk­rét viszonyok között és konk­rét kérdésben, a szocialista vállalatok sajátos ‘ különérde- két ésszerűen, érvényesítve (egyszersmind korlátozva) A marxista—leninista poli­tika a dinamikus stabilitást segíti, szolgálja, amikor ar­ra törekszik, hogy elvszerüen égyeztesse a társadalmilag jo­gos igényeket a kielégítésük­re szolgáló anyagi lehetősé­gekkel. Társadalmilag jogos igény, hogy minden magyar állampolgárnak korszerű la­kása legyen. Ennek elismeré­sével azonban még nem te­remtődtek meg a kielégítés anyagi alapjai, feltételei. Csak hosszabb távon, fokoza­tosan, kemény munka árán. más társadalmilag jogos igé­nyek kielégítésével összhang­ban lehet az jogos lakásigényeit kielégíteni A dinamikus stabilitásra tö­rekvő politikának, az igény társadalmi jogosságának elis­merése mellett tartalmaznia kell a kielégítéshez szüksé­ges alkotó, termelő munka programját is. A dinamikus stabilitás meg­őrzése, fenntartása objektív lehetőség. Ahhoz, hogy való­sággá is váljék, legalábbis két alapvető dolog szükséges. Az egyik az, hogy társadalmi vi­szonylatban érvényesüljön a marxista—leninista politika elsődlegességének elve. A má­sik a munkásosztály forradal­mi pártja, amely kidolgozza és érvényesíti a társadalom­politikád gyakorlatban ezt a marxista—leninista politikát. Az épülő szocializmus akkor őrzi meg dinamikus stabilitá­sát, ha a forradalmi munkás­párt idejében és helyesen is­meri fel, képviseli, ösztönzi 's társadalmi méretekben foga­natosítja a szükségszerű vál­tozásokat. Ennek az alkotó politikád és gazdasági gyakor­latnak lehetünk részesei nap­jainkban. Nádasdi József, az MSZMP KB alosztályvezetője Négy falu — BiaJlatotnlkieirieszt- úr, Ballatomújlak, Kéthély, So- mogyszientpál — holnapja van a bölcsőben. Ritkán adatik meg az emberinek, hogy tanúja lehessen annak a gyötrelme«, vívódásokkal és tervezésekkel terhes szaikasznak, amikor a holnap megszületik. — Most már összedolgozunk. — A ipegkömyebbülós szelíd dallamát éreztem a mondat mögött. Ott álltunk Somogy- szentpálon a lóhere tábla szélén, két SZK meg egy német kom­bájn éppen akkor kezdte »kós­tolgat, ni« a magcséplést. Mo­hácsi Barna szénit pali föaigro- nómujs, aki egyben immár a megye legnagyobb szövetkeze­tének, a kéthélyi Egyesült Aranykalásznak a termelési elnökhelyettese is, arról be­szélt hagy a német kombájn Kéthelyről jött, és ez a száz­negyven hold, ha sikerül a maigfogás, csaíknem egymilliót jelent. Most mér összedolgoznak, állampolgárok <> Együvé tartoznak, bár a zár­számadást még külön készítik. Mivel január elsejétől együtt indulnak, már közös ez a né­hány hónap is. De hallottam erre más példát is. Somogy- szentpál géphitelt kapott, hogy a tervezett, kétszáz hold mély- lazítáisihoz nehéz gépeket meg egy Bnaud adaptert vásárod- haissan. Réthelyinek megvan­nak ezek a gépei. így most a hitelből cükoinrépabetakarítc gépsort vesznek, amely ezen az őszön elsősorban Kéthelyem dolgozik, a héthelyi gépek pe-1 dig itt üzemelnek Segítettek Egymásnak ko­rábban is — de az egészen más volt. Szó esett az egyesü­lés gondolatáról évekkel ez­előtt is — de akkor elvetették. Január elsejétől indulnak közösen, de már segítik egymást gépekkel. Varsányi László, a ikéthélyi I szövetkezet főkönyvelője, az új megy szövetkezet közgazdasági elnökhelyettese ma úgy mond­ja, hogy talán a merőben elté­rő javadalmazási, érdekeltségi forma volt az oka, hogy ez a gondolat vagy két évig csak gondolat maradt. Mohácsi Bar­na arról beszél, hogy egy ki­csit mindiig versenytárs volt a két szövetkezet. Akkor még sem a vezetők, sem az embe­rék mem látták olyan világosan a fejlődés útját. Maradtak külön — és az egészséges versengés során gyarapodtak, erősödtek. Talán A korszerű szállítás feltételei A terv: 28 ezer vagon répa — Az idén is gond a rakodás éppen ez a tény volt az oka annak, hogy — elsősorban So- mogyszentpálon — eleinte ide­genkedve fogadták a tervet: — Miért egyesüljünk? Jó a mi szövetkezetünk, jól élnek az embereik. A 'kérdésre választ keliett adni. Elindult egy sajátos pár­beszéd, egyre terebélyesedett, egyre izgalmasabbá vált, míg a szó igazi értelmében közügy lett az egyesülés. Érvek és el­lenérvek csaptak ösisze. — Most erősek vagyunk. De észre sem vesszük, és ki fog csúszni lábunk alól a talaj. Erősek vagyunk, de annyira nem, hogy hosszú távira szóló fejlesztésbe, milliós beruhá­zásokba fogjunk. A kibontako­zóban levő zárt rendszerek pe­dig ilyeneket igényelnek.. Most kell az erőn/ket úgy összponto­sítani, hogy távlatilag is nagy dolgokra legyünk képesek... A józan, higgadt érvék, a té­nyek ereje felbecsülhetetlen Mindkét szövetkezetben meg­alakult az egyesülést előkészí­tő bizottság. Somogysaentpálon egyre kevesebben beszéltek ar­ról, hogy »talán.. mégis várni kellene még egy évet«, és egy­re többem emlegették art, ami Kéthélyen is szóba került: »Lehet, hogy jobb lett volna mair a tavasszal egyesülni«. Altkor, amikor ide csatlakozott a balaitonújilák—balatomke­resztúri szövetkezet. A beszél­getés folytatódott, de az elő­készítő bizottság megkezdte munkáját. A legelső lépésre a kethelyl szövetkezet párttitikára, Varga I Sándor így emlékezik: — A különböző zárt terme­lési rendszereket, a beruházá­sokat, a különböző üzemi szer­vezeti rendszereket egy or­szágjáró tanulmányúton vizs­gálták a két szövetkezet szak­emberei. Értékes tapasztalato­kat szereztek, s az azok alap­ján kidolgozott részletes ütem­terv szárúit hozzáfogtak az egyesült nagyüzem középtávú fejlesztési tervének kidolgozá­sához. *■ Amíg az előkészítő bizottság nagy ikörültekintésisel munkál­kodott a terv összeállításán, a két nagyüzem közössége kö­zött napirenden voltak a cse- relátogatáscik. Megmutatni, őszintén láttatni mindent, mindenkiinielk. Ez a törekvés is­mét csak tanulságul szolgálhat. Mert amikor az immár jóvá­hagyott üzenifejiesztósi tervet külön-külön* bniigádigy üléseiken megismerték mindkét helyen a szövetkezet tagjai, a tervekhez már személyes tapasztalatok alapján tudtak hozzászólni. Tudtak kérdezni — és tisztáz­ni lehetett minden aggályt. Izgalmasak, érdekesek és tar­talmasak voltak ezek a brigád- gyűlések. Apróság, de megka- póan szép cselekedet: Kétihe- lyen az öregek napja most nemcsak a köszöntésé volt, ha­rtem a tájékoztatásé is. Az egyetértés, a jó tanács remé­nyében a fiú beszámolója a sáülőnék, mit készül tenni, mi­lyen sorsforduló előtt áll. Részközgyűléseken mondták ki az egyesülést. Ek­kora érdeklődés, ennyi ember' közgyűlésen régen nem volt. Újra végighallgatták a pezsdi- tő terveket, és döntöttek. így teljesedett be hosszú, hó­napok izgalmas párbeszéde, megfeszített, felelősségteljes munkája. Megszületett a hol­nap. Vörös Márta (•Folytatjuk.) AZ IDÉN csaknem húszmil­lió forintot költöttek javítás­ra és felújításra a Kaposvári Cukorgyárban. Üzembe helye­zik az új szeletszárító beren­dezést, amely 28 millió forint­ba került, és Jelentősen emeli majd a gyár termelékenysé­gét. Október második felében állítják üzembe a csaknem négymillió forintos beruházás­sá! épülő új szennyvíztisztító berendezést. Két és fél millió forintot emésztett fel a szűrő- állomás automatizálása. Gépe­sítik a cukor csomagolását, előreláthatólag szeptember végén érkeznek meg az oszt­rák gépek, A gyár két rakodó­lapos elektromos targoncát vásárolt e munka megköny- nyítésére, s szociális létesít­ményt építettek a raktárban dolgozók számara. A gyár főpróbája előrelát­hatólag szeptember ötödikén lesz. 11-én pedig kezdődik a kampány, s a terv szerint egészen szilveszterig tart. A gyár kapacitása nem emelke­dett. naponta körülbelül 215 vagon répát dolgoznak majd fel. Ebből kétezer tonna mok- kakockat, négyszáz tonna kockacukrot és mintegy két­ezerötszáz tonna hideg mok­kagyártáshoz szükséges cukrot állítansúi elő a termelés na­gyobb hányadát kitevő kris­tálycukor mellett. A szakemberek véleménye szerint az időjárás a cukor­répa fejlődését is visszatartót ­] ta, bár az előzetes becslések | szerint a tavalyiná] jóval ma­gasabb lesz a cukortartalom. Évek óta nagy gondot okoz a szállítás. Közismert, hogy a MÁV létszámhiánnyal küzd, és kocsiparkját sem tudta lényegesen fejleszteni az elő­ző évekhez képest. Az őszi betakarításkor a termelőszö­vetkezetek és az állami gaz­dasagok fokozottabban veszik igénybe a vasút szolgáltatá­sait. A cukorrépa gyors és egyenletes feldolgozása nép­gazdasági szempontból rend­kívül' fontos. A korszerű szál­lítási módszerek kialakítása J es azok alkalmazása a gyár j es a MÁV. közös célja. Ennek ! lehetőségedről, a múlt évi ,ta- I pásztóiatokról, és az ez évi szállítási gondokról tanácskoz­tak a két fél képviselői az ÉDOSZ Művelődési Otthon­A korszerű szállításhoz mindenekelőtt modern rako- I dásii és tárolási körülménye- j két kell teremteni. A gyár az I idén nyolcvanegy gazdaságtól I es termelőszövetkezettől vá- | sároj cukorrépát. Csaknem egymillió forintos beruházás­sal elkészült a drávafoki állo­más iparvágánya, melyen egy­szerre negyven vasúti kocsit I lehet mozgatni. Szigetváron j építik az iparvágányt, jövőre : kezdik meg a bolyi vasütállc- ; más rakodóterületének bővi- i lését. A tanácskozáson eL I hangzott, hogy az eddig rend­szeresített tizenhét órás rako­dási időt nyolc órára csök­kentsék, amelynek bevezetése jelentősen csökkenti az irány­vonatok rakodási idejét. A cukorrépa szállításának gondja már nem először ke­rült szóba hasonló értekezle­teken. A gyár kéréseként hangzott él, hogy jó lenne, ha a MÁV ezután is biztosí­taná a szerelvényeik beérkezé­sekor a felügyelethez szüksé­ges személyzetet. Dr. Párkányi Ferenc, a MÁV Pécsi Igaz­gatóságának ' osztályvezetője ( számolt be arról, hogy a ko- j csihiány ebben az évben kü­lönösen súlyos. Egyben meg­ígérte. hogy a zökkenőmentes szállítás érdekében biztosít­ják a szükséges, vasúti kocsi­kat. Évről évre visszatérő gond a vagonok túlrakása, ami rendkívül veszélyes. ÜGY TŰNIK, az idén is gond marad a répa mérlege­lése. Az eddigi gyakorlat sze­rint a megrakott vasúti, kocsi egyik részét a kiindulási állo­máson, másik részét a gyár telepén mérték le. A részve­vők javaslataiból és hozzászó­lásaiból azonban kitűnt, hogy az idén már csali egy helyen, a gyári telephelyen mérlegel­nek. Szeptember nyolcadikén már érkeznek az első cukor­répát szállító vagonok a gyár­ba, s néhány nap múlva in­dul be a teljes üzem. R. G. Ezer négyzetméternyi Somogy Budapesten Átadás előtt a Centenáriumi Park (Tudósítónktól.) Pest és Buda egyesítésének 100. évfordulójára az ország 19 megyéjének felajánlásai alap­ján közös összefogással Cen­tenáriumi Park létesül a fő­városban. Helyéül a Népliget } Könyves Kálmán körút és j Vajda Péter utca által hatá- I rolt területét jelölték ki. j. A különlegesen érdekes el- í gondolás megvalósítása ta- j valy októberben kezdődött: a I Fővárosi Tanács felkérésére a ! megyei tanácsok saját terüle- ! tükre vázlatterveket készítet- I tek. Ezeknek felhasználásával | a Budapesti Várostervezési Intézet mérnökei egységes ki I viteiezesi terveket rajzoltak, j majd megjelentek a földműn - I kagépek. Árkot ástak, öntöző- ! rendszert építettek. j A részletekről Kolumbán { Tamástól érdeklődtünk a me­gyei tanácson. Asztalny. fény­másolatokon ».iirhaítu ;>s« s Centenáriumi Park útjait, amelyek mentén egyelőre a 14-es sorszám, rövidesen pe­dig emléktábla jelzi Somogy megyét. Csaknem 1000 négy­zetmétert birtokolunk a nyúj­tott téglalap alakú területiéi Egy lakóépület előtt, jobbról Baranya, balról Zala. előttünk pedig Veszprém megye a szomszéd — akár a térképén. A tervezők minden »mini megyét« a jellegzetes dom­borzati viszonyoknak megfele­lően igyekeztek kialakítani, növényviláguk is ezt tükrözi. A somogyi földrészletet az egyik oldalról erős növésű cserjékkel határolták, előtte az enyhe lejtésű rézsűt élénk színű virágok díszítik. A ker­ti út és pihenő burkolatit mű­kőlapokból, kis kockakövekkel kombinálva építette. A megye egy darabját jelképező park­részen 173 különféle díszcser­jét. 360 évelő virágtövet ül­tetnek. és 12 tölgyfa kertiszé­ket állítanak fel. A részletterv és a kivitelezés előrelátható­lag 73 ezer forintár kerül, ezt a megyei tanács ■’elképesen 3 fővárosnak ajándékozza. A nagy távolság miatt a megyei tanác^ a Fővárosi Ker­tészeti Vállalatra — a park későbbi fenntartójára bízta a befejezéshez /közeledő mun­kát. Reméljük, hogy a szep­tember végi átadás után. jól­esik megpihenni Budapesten, a levelüket hullató somogyi í1ÁlcfVrt<!0"ióV V.Ö*7/> K •*-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom