Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-23 / 223. szám

ÉLETÜNK ÉS A KÖNYV N yila* Misi naponta meg­újuló izgalommal lesi: ott van-e még a deb­receni antikvárium kirakatá­ban a Csokonai Vitéz Mihály- ról szóló könyv. Végül bátor­ságot véve bemegy az üzletbe, megveszi az áhított »kincset«. Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének egyik legszebb epizódja ez: »Ügy futott el a könyvvel, mint a kiskutya, ha jó falatot vetnek neki. A csontot ott rágja az asztal alatt, de ha j valami igen jót kap, akkor el­fut, mert attól fél, hogy ész­reveszik a tévedést, s vissza­kéri a gazda Ismerek kocsi, villa nélküli gazdagokat. És ismerek kocsi­val, villával rendelkező szegé­nyeket is. Nyilas Mihály deb- | receni kisdiák gazdag ember j volt. összekuporgatott kraj­cárjain egyetlen könyvet vett. Egy egész világot. A könyvesboltok kirakatai j dugig vannak tömve ilyen »világokkal«. A könyv része életünknek. Mondhatnánk: ; »fűszere« annak. Sokan, na­gyon sokan tudjak ezt. s élnek is vele. Nemcsak azért, mert egy szoba könyv nélkül olyan, mint a test lélek nélkül«, ahogy Ciceró mondta. A könyv mindig — így ma is — kapcsolat ember és em­ber között. »A televízió, a rá­dió, a film korában?« — kér- öőjelezhetné meg valaki ezt az állítást. Nem »ellenségei«, in­kább »társai« ezek a könyv- ' nek. Hiszen, hogy az Irgalom j tv-premierje — melyre nem- ■ sokára sor kerül — sok új ol­vasót toboroz majd Németh Lászlónak. A még energiku- sabb kézszorítást« kell szor­galmazni könyv, tv, rádió, film között... Könyvéhség. Van ilyen. A Die Welt című lapból olvas­tam egy cikkfordítást. A leg­nagyobb londoni könyvházba napi harmincezer rendelés fut be. Adott a kérdés: mi a hely­zet nálunk? Hány pesszimista nyilatkozat hangzott már el! Hányán »temették« már á kü­lönböző olvasómozgalmakat! De minden könyvhét után ki­derül: jóval több kötet kelt el. mint az előző évben. Gyaní­tom: éves viszonylatban is j igaz ez. Elégedettség tölthet el bennünket? Korántsem. Elé- j gedettséget tulajdonképpen akkor sem érezhetünk, ha minden házban találnak köny- j vet a falukutatók, vagy a vá- i rosban fölmérést végzők. De a móricri megállapítást általá­nos érvényre is emelhetjük: »Nem az a cél, hogy a gyer­mek könyvtára minél gazda­Mit í«ér a televízió a jovu net re. Kedden, szeptember 25-én Esztergom 100U éves címmel közvetítést adnak a nagy múl- j tű városból. Az egyórás mű- { sor készítői 14 helyszín képei- | vei igyekeznek feltárni a vá­ros múltjának legérdekesebb epizódjait, mai életének leg­jellemzőbb képeit. Este a Nyi­tott könyv sorozatban Sándor Iván M. L. esetei című köny­vének dramatizált részleteit láthatjuk. Szerdán, szeptember 2Ö-án a gyermekekhez szól a Pengető \ című műsor, este Belgrádból közvetítik a Jugoszlávia—Ma­gyarország válogatott labda­rúgó-mérkőzést. Szeptember 27-ón, csütörtö­kön Henry James Egy hölgy arcképe című regénye nyomán készült angol filmsorozat első epizódját vetítik Ajánlat cím­mel. Az Ötszemközt című mű­sor házigazdája ezúttal is Vit- ray Tamás lesz, aki Marosán Györgyöt látja vendégül. Szeptember 28-án, pénteken kezdik sugározni örsi Ferenc Zrínyi című háromrészes tévé­drámáját, amelynek második és harmadik részére szomba­ton, illetve vasárnap kerül sor. Szeptember 29-én, szomba­ton a Zenés tv-színház Schu­bert Házi háború című víg­operáját mutatja me. Szeptember 30-án, vasárnap — a budapesti művészeti he­tek alkalmából — a népi kis­mesterségekről készített a tv- filmsorozat nyitányaként kerü1 képernyőre A kékfestő című produkció. Este ismét jelent­kezik Komlós János Az én csatonám című műsorral. gabb legyen, hanem az, hogy ! csak jó könyvek legyenek a gyermek körül. »Tegyük hoz­zá : a felnőtt körül is. Ami azt jelenti, hogy a feladat nem más, mint jó könyvet, igazi I értéket adni az emberek kézé- I be. A talmi, a hamisan csillo- | gó legtöbbször egy nem létező í világot, egy idealizált »valósá- | got« tár az olvasó elé. Az igazi művek viszont nemcsak a részleteket, hanem az egészet ismertetik meg, a teljességre törekednek íróik. »A könyv ne csak barátunk, hanem ellenfelünk is legyen... Az olvasás csak így válhat hasznunkra« — vallja Diderot. Nem igazán értékes az a mű, mely nem vált ki belőlünk re­akciót, gondolatokat. Még ha ellenvéleményt is. Gyűrkőz- nünk kell, hogy befogadjuk ezeket. Szellemi színtéren fo­lyó küzdelem ez. Mindenkép­pen hasznot hoz számunkra. E gy főre Magyarországon évi 117 forint értékű könyvvásárlás jut. s ez nem rossz eredmény. Heming­way elbeszélés gyűjteménye. Steinbeck Édentől keletre cí­mű regénye, vagy a szovjet novellaantológia (Messzi utca) százezernél több példányban fogyott el. A »szóródás« vi­szont nagy. Amint egy tv-ri- portsorozatból kiderült, sokan e hazában nem tudják: ki volt Petőfi Sándor. Verseiből nem­hogy idézni tudnának, de már j nem ismerik azokat sem, | amelyekről hallaniuk kellett az iskolában. Jut még »nép­művelni való« a jövő népmű- I velőinek is. Miért kell könyvet olvas­nunk? Üjra és újra feltehet­nénk a Vörösmarty által meg­fogalmazott kérdést: »Ment-e könyvek által a világ elébb?« j Hisszük, hogy igen. Mi sem bizonyítja ezt iobban, mint az, hogy élő ellenségeik után a sö­tét hatalmak a haladó szelle­mű írók könyveit szokták máglyára vetni. Lásd: napja­inkban Chilében... N em véletlen, hogy a gaz­dagságot nem javakban mértem írásom egyik bekezdésében. A magam ré­széről igen gazdagnak tartom azt a munkást — Báthory Ist­vánt —, aki így fogalmazott egy alkalommal: »Mindenkit arra biztatnék, keresse a köny­vet — a jó könyv nemcsak | szórakoztató olvasmány, ha- j nem magatartást is sugall. Em­beri öntudatot. S erre nagy szükség van. Az a munkás, j aki könyvet vesz a kezébe, már legyőzte azt a maradi szemléletet, hogy csak arra ér­demes törekedni, aminek haszna van. A kultúra föléb- j reszti az emberben a vágyat j és az igényt, hogy ne csak j kapjon, adjon is. És valljuk be. minden ember élete any- nvit ér. amennyit adni tud a többieknek, a közösségnek.« Leskó László ' Az évad első bemutatójának próbájá Romain Rolland: A FARKASOK A DARABNAK és a színé­szi játéknak — ennek a külö­nös egységnek — ebben az ál­lapotában. a próbán aligha kérdezhet közbe az újságíró. A színpadon még együtt keve- reg a fölkészülés és a megírt dráma feszültsége. A színész maga is sokszor kérdez: jó ez így? Azután közbeszól a ren­dező, hogy próbáld meg ek- képen ... Romain Rolland A farkasok című háromfelvonásos drámá­jának előadására készülnek a kaposvári Csiky Gergely Színház művészei. A farkasok színpadi megje­lenése előtt egy keveset a szerzőről, Romain Rollandról. Barbusse »Európa lelkiismere­tének« nevezte, s a háborútól beteg földrészen úgy tekintet­tek rá, mint egy olyan tiszta emberre, aki tudja, hogy mi a szeretet és a gyűlölet. A ket­tő közt pedig mindig igazsá­gos erkölcsi ítélete vezette a döntésben. Magyar monográ- fuaa. Benedek Marcell ezt ír­ja róla: »Rolland emberi ma­gatartása halhatatlan példa­kép.« Rolland semmit se szeretett és tisztelt jobban az igazság­nál, a tiszta ész győzelménél, de idejében fölismerte, hogy az igazság mellett van egy másik fontos fogalom, a haza. s előálilhat olyan helyzet, hogy az egyén igazsága elbukik a nemzeti sors csataterén. Közvetlenül a Dreyfus-per volt a mozgatója az 1898-ban írott és meg abban az évben bemutatott drámájának. A farkasok-nak. Ebben a fran­cia forradalomra kivetítve mond ja el, hogy .ha az igazság és a haza érdeke pillanatnyi­lag szemben áll, az utóbbinak kell győznie. A dráma így tulajdonkép­pen Teuliér es Verrat pa­rancsnokok között zajlik. Teu­liér D'O’Ton igazságában bíz­va kér újabb kihallgatást a konvent biztosától, de Verrat fegyvere közben győzelmet vív ki a forradalomnak. És most nincs ennél fontosabb. Pedig, ha valaki megmenthet­né D'Oyront, akkor egyedül ő az... A farkasok-nM egy színházi beszámolót is olvashatunk a Nyugat 1916. évfolyamában Franyó Zoltán tollából. ö j Bécsben látta a Volksbühne j előadásában. Hibájának tart- I ja. hogy a cselekményt nem j ' hús-vér emberek mozgatják, j hanem szavak . .. Most, a Csiky Gergely ! [ Színház színpadán Szabó Kői- 1 | mán fordításában láthatjuk a drámát, s nem más a fordító, mint Teuliér szerepének meg- : formálója. Verrat: . Vajda ' László. Köti Árpád a konvent ■ biztosának szerepében mutat- ' kozik be, D'Oyron: Kun Vil­mos. A darab érdekessége, hogy egyetlen női szereplője sincs. Komor Istvántól. a darab rendezőjétől, a színház igaz­gatójától szükségtelen volt : kérdezni, hiszen minden fon- j tosat elmondott a szereplők­nek adott instrukciójában. — Befogadhatóvá kell ten- | nünk a darabot — ezt hang- : súlyozta elsősorban. — Éppen i ezért egy jottányit sem sza- j bad »ellazsálnunk« az elő- ! adásból, a gondolatokból. Ez egy expresszionista játék akar lenni. Erőteljes előadást csi­nálunk, ezt a célt szolgálják a i díszletek is. Ennél a darabnál nem szabad félnünk a hangtól | sem ... A MÁSODIK FELVONÁS már fűtöttebben kezdődik, mint az első. Különösen a be- i fejező részben nyílik lehető- , . »egünk izgalmas játékot látni. . Nem egészen egy hét múlva I bemutató. Addig pedig még : ! sok-sok munka árán csiszoló­dik a színpadi gondolat, a já­ték ... Horányi Barna ; Pszichológia Ezen a címen jelent meg a megyei művelődésügyi osztály és a továbbképzési kabinet kiadásában az a könyv, ame­lyet két neves iskolapszicho­lógus: dr. Harsányt István és- dr. Donáth Blanka szerkesz­tett. A szép kiállítású, 260 ol­dalas könyvet valamennyi so­mogyi óvoda, általános, kö­zépiskola és szakmunkáskép­ző intézet a napokban kapja meg. Minden szülő és pedagógus tudja, hogy a szocialista okta­tó-nevelő munka a gyermek­kel foglalkozó személyektől a korábbinál lényegesen kor­szerűbb lélektani ismeretet, kulturáltabb bánásmódot, nagyobb tájékozottságot kö­vetel meg különösen most, amikor az iskolai munkában jelentős változások vannak. Már néhány évvel ezelőtt fel­vetődött az az igény, hogy Park lesz, de ház már nem épül Valami titokzatosság lengi \ körül az épületet. A tetőn, a falakon, az ajtókon, ablakokon mindenütt kiütöttek az agg­kor jelei, noha a hámló vako­lat alól ép, jó minőségű tég- I Iák kacsingatnak. Az emelke­dett ízlésről tanúskodó fara­gott bejárat csaknem össze- roskad, s a kémény gondos kézzel formált, finom tégla­csipkékből álló pereme cson­kán vicsorog a bágyadt őszi napra. Az élet a ház körül nagy erővel burjánzik: vastag szájú cserjék, indák indultak rohamra a ház fala ellen — a belső üres szobában pókok vertek tanyát. Az élet a ház körül mégis hiányzik: csend­be merült a környék, nem csapják be az ajtót, nem sír a disznó, s nem futkosnak az udvaron játé­kos kutyusok, tollasodé csir­kék. Még egy fáradt őszi le­gyet sem lát­tam, de minek is szállt volna errefelé? A ház jó néhány éve üres. Ugyanígy a szomszéd épü­let is. Egy házzal arrébb csikor- dul a kiskapu, s idős néni pi­henteti kezét a kapuoszlo­pon. Vastag szemüvege alatt elnyíló »Me* kellene kíváncsiság. Jó két évtizede özvegy Győ­rök Józsefné. Amikor a férje meghalt, öt gyereket hagyott maga után. Anyjuk nevelte őket, megnőttek, felnőttek, ön­álló csaladot alapítottak. El­mentek ... A néni egyedül maradt. Bent a házban a tisztaszoba hűvöse fogad. Szinte tapintha- tóvá sűrűsödik a csend, a ma­gány. Letisztulnak és egyetlen ritmusra, gondolatra rendeződ­nek a mindennapok. S ezeket a mindennapokat a baromfi- udvar. a háztáji, s az ólban sí­ró hízó. az óra tiktakolása. a takaréktűzhely, s a nap haj­nali kelése, esti nyugta ren­dezi. Meg a piros betűs ünne­pek közül a nagyobbak. Mint az idén pünkösdkor ... Akkor voltak itt a gyerekek utoljára. — ök tudják, miért nem jönnek. Nem bántottam, én nem bántottam őket. A lánvom ban a tégla, várva, hogy egy szép napon értő kezek puha kötőanyaggal egymáshoz il­lesztik őket, de hát — tárja szét a kezét a néni — »meg kellene tenni, de nincs ki meg­tegye«. S a háznál mind több az olyan szerszám, eszköz, amely már csak lim-lom, funkcióját vesztett kölönc. S ami szép volt, érdekes (rokka, guzsaly), azt »összetörték a j gyerekek, elvitték az unokák«, amit meghagytak, azzal pedig a szívós kis özvegyasszony bal­tája végzett: »megfőtt a tüzén az ebéd«. De a házban még van élet, igaz. éppen annyi, amennyi egy élet fenntartásá­hoz elegendő. tenni, de nincs ki megtegye.« A falu, Tikos, mindössze két utcából áll: az Iskola utca vé­gén, ahonnan a vörsi templom tornya látszik, áll az iskola és a vegyesbolt. Kövezett út ve­zet a faluba, amely egyáltalán nincs elzárva a külvilágtól. A falu mellett húzódik a 7-es út Nagykanizsa felé, napjában háromszor betér ide az autó­busz, villany van, sok házon láttam televízióantennát. A vegyesboltban nagy hűtőgépek működnek, a bolt kínálatában felvágottak, hideg üdítők, sör. mosópor. Szerepel itt minden, amit egy átlagos falusi vegyes­bolt forgalmazhat. A boltveze­tőtől. Kovács József vétől hal­lottam. hogy 96 ezer forint fór­ban, s a tikosiak egyre több hűtőszekrényt, olajkályhát, gáztűzhelyet vásárolnak. Miért néptelenednek el ak­kor lassan-lassan mégis a fa­lu házai? Rigó Lajossal, a közös ta­nács elnökével beszélgetek: — Tikos kis hely, talán 170 —180 ember él ott. Jó útjai vannak, még az egyetlen mel­lékutcája is kövezett. Lakosai mezőgazdaságból élnek, de a középkorúak és a fiatalok in­kább eljárnak dolgozni a kör­nyékre. Még ma is sok állatot tartanak, nemhiába mondják, hogy több tejet hoznak Tikos­ból, mint Szentgyörgyről. De a községben 1972 óta megszűnt az iskola, a gyerekek Hollód­ra járnak. S ez azt hiszem el­döntötte a község sorsát. Bár ahogy apad a népess«?, úgy lesz mind eriisebb az ott la­kókban a lokálpatrióta érzés. Ha falugyűléseket rendezünk — a volt iskolaépületben, mely ma a községnek afféle kultu­rális és közéleti centrurha —■ aránylag több ember jön össze, mint a szomszédos községek­ben. Sőt, legutóbb azt kérték, hogy parkosítsuk a faluköz­pontban levő kút és harangláb környékét. S nem is kevés tár­sadalmi munkát ajánlottak föl erre. A tikosi lakosok sza­ma mégis rohamosan fogy , . Miért? Miért fogyasztja ezt a községet a titokzatos »kór«, amikor fekvése kitűnő, élet- feltételei semmivel sem rosz- szabbak, mint a környékbeli falvaké. Akkor mégis miért? A magasabb iskoláztatás, a szakképzettség feltételeinek tömeges megteremtése volt ta­lán az első olyan hatás, amely különösen a fiatalokat, s a vál­lalkozó kedvű középkorűakat más vidékek, más élet felé vonzotta. S ehhez járult, hogy a falu közel van az iparoso­dottabb településekhez (Bala- tonszentgyörgy, Marcali. Nagy- í kanizsai és a nagy vonzerejű Balatonhoz. A falu méretei — mindössze ötven ház — miatt nem volt meg az a belső összetartó erő, amely a külső hatásoknak úgy-ahogy ellen­állt volna. A köz-, a kulturá­lis és társasélet, amelynek jó megszervezése egy ilyen kis községben lehetetlen, nem ke­rülhetett a nkjj'leg másik ser­az eljön Kaposvárról heten ként is. de a többieket is szí vesen látnám. Még három gye­rekem él ... A házat 1959-ben tatarozták. Különös ellentmondás a száz­évesnél is régebbi — Győrök Józsefné anyósa kislánykorá­ban még vékaszám hordta a padlásra a földet sározni — tömesíalakba épített egészsé­ges téglaoszlopok, félfalnyi pótlások. Az udvaron még mindig ott áll takaros halom- Omlófélben a díszes bejárat. az iskolai nevelés érdemes lenne a megyében az érdeklődő nevelőknek isko­lapszichológiai tanfolyamot indítani. Három évvel ezelőtt csaknem 40. tanító, tanár, igazgató, osztályfőnök és if­júsági vezető kezdte el a két­hetes tanfolyamot, s a most megjelent könyv ennek az új­szerű tanfolyamnak az elő­adásait, vitáinak, foglalkozá­sainak tanulságait, a részt ve­vő pedagógusoknak a gyakor­latban szerzett tapasztalatait adja közre. A két, már emlí­tett országos hírű iskolapszi­chológus mellett olyan nevek­kel találkozunk a könyvben, mint dr. Róna Borbála, Ke- reszty Zsuzsa, dr. Szabó Pál. Tanulmányaik sokoldalúan segíthetik a gyermekkel való foglalkozás hatásfokának emelését, a mai gyermek tu­dásának, érdeklődésének víz*­szolgálatában gálatát és eredményes for­málását. Külön érdekessége a könyvnek, hogy közli a tan­folyamot végzett somogyi pe­dagógusok legjobb Írásait. Ezekben a dolgozatokban az i skolaérettségi vizsgál átokról, a tanar—diák-kapcsolatról, a tanulók önkormányzatáról, az oktató-nevelő munka néifány nehéz problémájáról olvasha­tunk gyakorlati megfigyelése­ket és tapasztalatokat. Az űj szerű kiadványt Ke­lemen Elemér a kézikönyv ajánlásában azzal bocsátja útra, hogy megyénk pedagó­gusai éljenek ezzel a lehető­séggel is, es használják fel eredményesen iskolai mun­kájukban. Hozzáfűzhetjük, hogy a könyv az igényesebb szülők számára is hasznos olvasmány. T. J. 1 őszövetkezet ben —- amely ke­nyeret nyújtott a lakosság nagy részének — áttértek az iizemegységi rendszerről a korszerű agazati rendszerre, megszűntek a faluhatárok, ér­telmetlenné váltak a »mi fa­lunk* és a »tikosi határ« fo­galmak. S a tikosi. hollódi, vörsi állattenyésztőt gépjár­művek viszik mondjuk a szentgyörgyi sertéstelephez, és herényi traktorok szántják a tikosi földeket. Az új szervezet — a modern mezőgazdasági nagyüzem szervezete — már a tikosi faluközösség alapjait rendítette meg. így azután Tikoson évek óta nem épült egyetlen ház sem, mert ide települni senki sem akar. Ezzel szemben négy, tel­jesen lakatlanul, üresen álL Csupor Tibor Somogyi Nép/opl 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom