Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-22 / 222. szám
MAI KOMMENTÁRUNK TÁRSULÁSOK A DÉL-DUNÁNTÚLON A vállalatok, szövetkezetek összefogása, társulása nem újkeletű jelenség. Társulási tevékenység régebben is létezett, de ezen a téren számottevő fellendülés csak az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta következett. Azóta már több mint öt év telt el, és gazdasági életünk új hajtásai jelentősen megerősödtek. Emellett azonban számos tényező még napjainkban is akadályozza a társulások működését, az újak létrejöttét. A PM Bevételi Igazgatóságon a közelmúltban készült I fölmérés szerint a gazdasági társulások változatos, sokszínű képet mutatnak. Formájukat tekintve a Dél-Dunántúlon közös vállalkozással, közös vállalattal, egyszerű gazdasági együttműködéssel és egyszerű társulással egyaránt találkozhatunk. E változatok közül azonban a közös vállalkozások és az egyszerűbb gazdasági együttműködések alkotják a legnépesebb csoportot. A kezdet nehézségei A társulások életében az első évek a legnehezebbek. Ek-, kor elsősorban a tőkeszegényt ség akadályozza a gyorsabb kibontakozást. Emellett a szakmai vezetés hiányosságai, valamint a nem kielégítő szervezettség csak tovább gyarapítja a kezdeti gondokat. A nehézségek láttán néhányan hátat is fordítanak a társulásoknak, de közülük később — amikor egyenesbe kerül a szekér — többen újra visszatérnek. A társulásokba elvileg minden gazdálkodó egység beléphet, a gyakorlat azonban azt sorsa nehezebbre fordult. Emiatt nehány TÖVÁL megszűnt, illetve felbomlásnak indult. Mások új munkák után néztek, vagy pedig megváltoztatták tevékenységüket. Az utóbbi utat választotta például a letenyei TÖVÁL is, mely az építőipari tevékenységről ipari termelésre tért át. mutatja, hogy ide elsősorban a szövetkezetek (mg. termelő- szövetkezetek, kisipari termelőszövetkezetek, áfész-ek) tömörülnek. Ugyanakkor állami vállalatokat — az állami gazdaságok kivételével — már alig találunk a társulok között. Hogyha viszont a társult üzemeket ágazatok szerint nézzük, akkor leggyakrabban az élelmiszer-gazdasághoz tartozó üzemekre bukkanunk. Az élelmiszer-gazdasági és ezen belül a mezőgazdasági társulások jelentős része szorosan kapcsolódott a kormány állat- tenyésztési programjához. Ezek közül a termelőszövetkezetek építőipari önálló közös vállalkozásai kívánkoznak az első helyre, amelyek jelentős részt vállaltak az állattenyésztési telepek felépítésében. Más társulások viszont éppen e program nyomán jöttek létre, mégpedig úgy, hogy több nagyüzem összefogásának eredményeképpen új, korszerű állattenyésztési telepek létesültek. Az elmúlt években megkezdett szakosított telepek nagy részének elkészültével azonban a termelőszövetkezeti építőipari közös vállalkozások Jó példa — tanulság A Högyészi KFT-t például azzal a céllal hívtak életre 1969-ben, hogy a környező üzemek műtrágya- és növényvé- dőszer-tárolását, továbbá a műtrágya ki és berakását, a gépesített kemizálást oldja meg. Jól is jártak ezzel a társulással a közeli tsz-ek, mert nemcsak a műtrágya beszerzésének és tárolásának gondját veszi le a vállukról, hanem a kívánságuknak megfelelően össze is keveri a műtrágyát, Nem véletlen, hogy más megyékbe is eljutott a társulás híre, és azóta jó néhányan bekopogtattak a högyészi társuláshoz. A jelek szerint nem is eredménytelenül, mert most éppen Baranyában hasonló jellegű társulás van megalakulóban. A következő eset a nem elég körültekintően létesített társulás iskolapéldája. A jogszabályok figyelmen kívül hagyása miatt éppen az egyik legtöbb termelőszövetkezetet mozgósító vállalkozás létjogosultsága vált kérdésessé. A Megállapodás a Videoton és a Oelka között Házi szerelőt küld a szerviz Új típusú garanciajegy — Díjmentesen beállítják a készüléket Átalánydíjas garanciális szerződést kötött a székesfehérvári Videoton és a Gelka. Erről tegnap Kaposváron tájékoztatták a megye kereskedelmi .vállalaitainak képviselőit a két cég megbízottai. Az új szerződés megfelelő előkészítés után az év negyedik negyedében lép hatályba. A garanciális munkákat felülvizsgálva a Videoton gyár arra a megállapításra jutott, hogy a jelenleg érvényben lévő rendszer nem javítja már e tevékenységet, mert a vásárló, a szerviz és a gyártó vállalat között meglévő érdekA gyárnak — mondták a tájékoztatón — alkalma nyílik arra is, hogy a Gelka-szerelők munkáját figyelemmel kísérje, hiszen ha nagyobb értékű alkatrészt kell a készülékben cserélni, a hibás darab visszakerül a Videotonhoz. A laboratóriumban pedig könnyűszerrel eldönthető, hogy a szerelő munkája kifogásolható-e, vagy pedig a gyártáskor keletkezett a hiba. A most bevezetésre kerülő átalánydíjas garanciális szerződés alapján tehát a Gelka elvégzi a boltokban meghibásodott készülékek javítását, beállítja a vevő lakásán az új tv-t, s a jótállási idő alatt díjmentesen javítja. A kereskedelmi vállalatokkal — e szerződés alapján — megállapodásokat köt a Gelka, s ebben rögzítik, hogy az egyes boltokban eladott készülékeket melyik szerviz szakemberei javítják majd. A tájékoztatón azt is elmondták, hogy a Videoton és a Gelka dolgozói szocialista szerződést is kötöttek: ennek alapján a gyár brigádja vállalták, hogy segítik a javító-szerelők munkáját, s biztosítják a folyamatos anyagellátást. több mint száz közös gazdaságot tömörítő — üdülő építése és üzemeltetése céljából létesített •— közös vállalkozás ugyanis akkor alakult meg, amikor az ilyen irányú beruházásokat leállító kormány- határozat már ismert volt. Ezek után természetes, hogy az üdülőberuházás egyelőre nem valósulhat meg. Ennek ellenére a tagok által jegyzett ösz- szegből már ez ideig is jelentős összegeket használtak fel. A társulások másik nagy csoportját, pontosabban az egyszerűbb gazdasági együttműködéseket nagyrészt ugyancsak az élelmiszer-gazdaság területén találhatjuk meg. E társulások népes csoportjából ezúttal csupán egyet ragadunk ki, mégpedig a Kaposvári Cukorgyár urebetin-társulását. Például az urebetin E társulás keretében előállított takarmánykoncentrátumot szívesen vásárolják a nagyüzemi gazdaságok, és az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy az urebetinnel történő hizlalás eredményesebb a hagyományosnál. A társulás működése azonban — elsősorban közgazdasági jellegű tényezők miatt — mégsem probléma- mentes. És a nehézségek nagyrészt indokolatlanul sújtják a társulást. Egyrészt megdrágítja a termelést az, hogy a takarmánykeverő után eszközlekötési járulékot kell fizetni. Másrészt költségesebbé teszi a termékelőállítást az adalékanyagok ipari áron való beszerzése, valamint a felhasznált répaszelet szűkített önköltségen való értékelése is. Befejezésül még annyit, hogy társulásaink jellegükre nézve meglehetősen egyoldalúak. A hazánkban és szűkebb területünkön működő társulások ugyanis szinte kizárólag kapacitásnövelő jellegűek. Ugyanakkor a külföldön elterjedt, a gazdaságosabb termelést biztosító, az egymáshoz kapcsolódó termelési és értékesítési szakaszokat átfogó társulásokat hazánkban csak elvétve találunk. E társulási forma előnyei viszont arra ösztönöznek, hogy a következő években elsősorban a vertikális kapcsolatokra épülő társulások felkarolását, az eléjük tornyosuló akadályok elhárítását szorgalmazzuk. ellentétet nem küszöböli ki. Ezért döntöttek úgy, hogy minden eladott készülék után meghatározott összeget ad át a gyár a Gelkának garanciális javításra. Az új készülékeket pedig a műszerészek gondjaira bízzák. Minden új tv-ért meghatározott összeget kap a szerelő, s ezért köteles elvégezni a javításokat a garanciális idő alatt. Mindebből következik, hogy érdekében áll a jobb minőségű munka, hiszen ugyanannyi pénzt kap akkor is, ha sokszor javítja a készüléket, mintha — tegyük fel — csupán egyszer kell hozzányúlnia a garanciális idő alatt. Az új rendszerű garaciaje- gyet a vásárló nevére állítják ki. A jegy száma megegyezik a tv-készülék s valamennyi fődarab számával. A készülék- eladásáról a bolt értesíti a Gelka-szervizt, s közli a vevő nevét és címét. A szerelő 48 órán belül fölkeresi a vásárlót, beállítja a készüléket, ellátja a szükséges tanácsokkal a tulajdonost, tájékozódik arról, hogy az adott területen milyenek a vételi lehetőségek, s fölajánlja az antenna fölszerelését. A készüléket meghibásodása esetén, mindig ugyanaz a szerelő javítja. Az új rendszerben nem egy, hanem két évig javítják — beleértve a képcsőcserét is — díjmentesen a Videoton készülékeket. Az új garanciajegyet úgy szerkesztették meg. hogy gépi adatfeldolgozásra is alkalmas, s ez lehetővé teszi, hogy rajta keresztül a gyár is figyelemmel kísérje: melyek a leggyakoribb hibaforrások a készülékeiben, gyártás közben hol kell javítani a munkán. Lehetővé válik az is, hogy tájékozódjanak: melyik alkatrészből használnak fel többet a javítások során, így biztosítani tudják a folyamatos utánpótlást. Üzemegység helyett ágazatonként Egy új szervezés jó tapasztalatai öt falu mezőgazdasági üzemeit egyesíti a Dél-Balaton Termelőszövetkezet. S ami különösen érdekes: ők egyesültek legelőször Somogybán, 1962-ben. Az öt falu: Balaton- szentgyörgy, Balatonberény, Vörs, Hollád, Tikos. Az egyesülés óta már több mint tíz ev telt el. Ha nem is hosszú ez az idő, ahhoz pontosan elég, hogy az egyesülésnek bizonyos tapasztalatai leszűrödjenek. Ezekről a tapasztalatokról beszélgettünk a tsz battyán- pusztaí központjában dr. Knoll László elnökkel és Budai György főagronómussal. Az egyesülés idején a tagszövetkezetek egyáltalán nem indultak azonos feltételekkel Volt, ahol 1961-ben csak 13, de akadt olyan tsz is. ahol 39 forintot fizettek munkaegységenként. Ráadásul az újonnan egyesült szövetkezet összes földterületéből csak 2420 hektárnyi volt a szántóföld. Nagy viszont a rét és a legelő aránya. 1963 hektár. Ezt az itteni talajviszonyok es természeti adottságok miatt nehéz hasznosítani, mert befolyásolja a közeli Balaton vízszintinga- dozása. Az egyesüléssel nem született még modern mező- gazdasági nagyüzem. Csak a szövetkezet méretei nőttek számottevően, — minőségi fejlődés alig következett be. A szövetkezet területét ugyani- négy üzemegységre — a korábbi szövetkezetek területei szerint — osztották, s ezekben az üzemegységekben folyt a gazdálkodás. — Gyakorlatilag mindenki azt csinálta, amit az egyesülés előtt — mondja az elnök. — Még 1967-ben is napidíjat kellett fizetni a holládi tagnak, hogy menjen el Berénybe dolgozni. Ha a szentgyörgyieket szorította az idő, s nyakukon volt a betakarítás, a vörsiek pedig végeztek már, csak nagy kínnal-keservvel lehetett valakit átküldeni a szomszédba. 1967-ben megértettük, hogy ez így tovább nem mehet. Elgondolásunk lényege az volt. hogy meg kell szüntetnünk az üzemegységeket, s ezáltal a faluhatárok szerepét is. — Milyen szervezetet hoztak létre? — A munka jellege szerint három főágazatot és egy ágazatot alakítottunk ki. Ezek: a növénytermesztési, az állat- tenyésztési és a műszaki főágazat, valamint negyedikként az építési ágazat. Ezeken belül megszerveztük, — a feladat- és hatásköröket pontosan meghatározva — az egymástól jól elkülöníthető résztevékenységeket. A növény- termesztésen belül például erdészet, rét-legelő gazdálkodás, kertészet, melioráció stb. alakult ki, s az egyes ágazatok között elosztottuk az embereket. Mivel a terület nagy gépkocsikkal szállítjuk az embereket munkahelyükre. — Hogyan tudták elérni, hogy az adott munkahelyen mindig megfelelő számú ember dolgozzon? —'Ez a probléma kétségkívül nehéznek ígérkezett. A tsz-tagok nem az iparban dolgoznak, s nem lehet mindennap, folyamatosan számítani a munkájukra. Mi azonban megkérdeztünk mindenkit, hogy hány napot vállal hetenként. S ha döntött — mondjuk hármat vagy négyet mondott —, köteleztük, hogy ehhez is tartsa magát. Így ki tudtuk számítani, hogy heti, havi és éves viszonylatban hány teljes értékű munkanapra számíthatunk. Intézkedéseink rengeteg változást hoztak. Hogy csak -a leglényegesebbet említsem: megszűnt az a régi gyakorlat, hogy a brigád- es üzemvezetők reggel elkezdték az embereket összegyűjteni: megszűnt a vita, hogy ki menjen aznap munkába. Öt éve. amikor az új rendszer^ bevezettük, egyidejűleg természetesen biztosítottuk a tagoknak a garantált munkabérfizetést is. — Tehát az ipari szervezés módszereit honosították meg? — Inkább azt mondanánk — helyesbít a főagronómus — hogy manapság ilyen egy mc dern mezőgazdasági nagy üzem. Mert csak így lehet jC dolgozni. Cs. T. Közös erővel a szolgáltatásért Szolgáltatásfejlesztési alapjából 600 ezer forinttal támogatja a megyei tanács végrehajtó bizottsága a balaton- mária-fürdői fogyasztási és értékesítő szövetkezetei. A szövetkezet a lakaskarbantar- tási, kölcsönzési és házhoz szállítási tevékenységét kívánja fejleszteni a támogatás felhasználásával. Ezt az összeget és saját pénzét felhasználva még ebben az évben 1,4 millió forintos beruházást valósít meg, s jövőre már 1 millió 650 ezer forinttal növeli a lakosság részére végzett szolgáltató tevékenységének értékét. A pályázatból — melynek alapján döntött ügy a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy a szövetkezet részére biztosítja ezt az összeget — kitűnik, hogy hatékonyan kívánja felhasználni a kapott pénzt az áfész. Kész tervei vannak már az épület átalakítására, és gépek, berendezések vásárlására. Olyan tevékenységet akar fejleszteni, amely iránt egyre nagyobb az igény a Balaton-parton. Az a többletkapacitás, mellyel a beruházás megvalósítása után a szövetkezet rendelkezik majd, nemcsak mennyiségi változást, hanem minőségi javulást is hoz az ellátási körzetéhez tartozó területen. A megyei tanács végrehajtó bizottsága gyakran dönt ilyen és ehhez hasonló pályázatok sorsáról. Mindig azt veszi figyelembe, hogy a támogatásra javasolt beruházás javítja-e az ellátást, növeli-e a szolgáltató kapacitást? Nem közömbös az sem, hogy mennyi idő alatt valósul meg a fejlesztés: ennek az összegnek a hatékony felhasználásáról akkor beszélhetünk, ha gyorsan nő a kapacitás. A lakosságnak a szolgáltatásokkal szemben támasztott igénye rohamosan nő és differenciálódik is. E tevékenység gazdaságosságának javítása — a fejlesztésre való ösztönzés — érdekében az állam kedvezményes bankhitelt biztosít, a tanács pedig szolgáltatásfejlesztési alapjának felhasználásával támogatja ezeknek a vállalatoknak, szövetkezeteknek a fejlesztését. Így az ellátást végző üzemek és az ellátásért felelős tanács összefogásával javul ez a tevékenység. K. I. Állampolgári kötelesség Megérdemelten Babócsa, Petőfi utca. Itt él két kislányával Tóth Vendelné, a helyi Újvilág Tsz állatgondozója. Házi munkájában zavarjuk. Ép- ípen nagymosás van, de azért készségesen szakítja félbe, hogy elmondja érzéseit egy nemrégen történt felemelő ese1 menyről. — Éppen I egy hónapja lesz, az alkotmány ünnepén történt. Ekkor kapta meg Babócsa a határközség kitüntetést. Ma is fülembe csengenek az ünnepség szónokának meg a határőrség képviselőjének szavai, amikor arról szólt: »Az államhatár őrizete és vé- | delme mindenkinek állampolgári kötelessége. Babócsa a hatodik község Somogybán, amely lakóinak példás munkája, helytállása alapján kiérdemelte a megtisztelő határőrközség kitüntetést.. .<< — Csupán ezért emlékezetes az a nap? — Nem, mert akkor kaptam meg én is a Kiváló határőr kitüntetést. Soha eddig még semmilyen elismerésben nem részesültem. Nagyszerű érzés volt, amikor kislányaim kíséretében átvettem a kitüntetést. Boldog és büszke voltam, mert úgy éreztem: teljesítettem állampolgári kötelességemet. Hozzájárultam, hogy Babócsa elnyerhesse a kitüntetést. Korán kelő ember Tóth Vendelné. Hajnali fél négykor már a községhez tartozó tanyán van, hogy megkezdje munkáját, gondozza a termelőszövetkezet állatait. Itt zajlott le az az esemény is, amelynek egyik főszereplője volt, s amelynek jutalma a Kivaló határőr kitüntetés lett. — Nagy volt azon a napon a faluban a sürgés-forgás. Határőrök, munkásőrök és rendőrök ellenőrizték a jármüveket. igazoltatták az ismeretlen embereket. Két. szökésben lévő bűnözőt kerestek, akik a felelősségre vonás elől az államhatáron át akartak menekülni. Délelőtt két ismeretlen embert pillantottam meg a tanya melletti fasorban. Ök is észrevették engem s a kerítést átugorva igyekeztek nyomtalanul eltűnni a közeli erdőben. Szóltam az éppen ott lévő agronómusns.lc aki értesítette a határőrségét. A két bűnözőt félórán belül elfogták.. Hát így történt. Egy asszony Kiváló határőr kitüntetést kapott. Tóth Vendelné nem Babó- csán, hanem Bárdudvarnokon született. Amikor 17 évvel ezelőtt férjhez ment, akkor költözött a községbe. De — mint mondja — ma már babócsai- nak érzi magát. Az itt élő emberekkel együtt hazafias kötelességének tekinti államhatáraink védelmét. Erre neveli gyerekeit is, akik közül a nagyobbik, a 14 esztendős Rózsa az úttörő-határőrszakaszban követi édesanyja példáját. — Ez a kitüntetés még jobban Babócsához köt. Úgy ér? zem, erkölcsileg is kötelességem a többi itt élő emberrel együtt bizonyítani: megérdemelten kaptuk meg a határőr- község kitüntetést! Sz. L. Műanyagok ezer tonnákban A műanyagok mind jobban tért hódítanak az élet minden területén. Hazánkban is ugrásszerűen megnőtt a termelésük, és a petrolkémiai program gyors megvalósulásával még nagyobb arányú növe- | kedés várható. Az 1978—79-es | években már évi 180 ezer tonna pvc, 100 ezer tónna polietilén és 60 ezer tonna poli- propiléntermeléssel számolnak. Ez a mennyiség még meghaladja a hazai igényeket. Erről tanácskozott 200 szakember Ejg+s-y.-rr.'— " hétvégén. Somogyi Néplap
