Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-21 / 221. szám

Kádár János a „Vértes 73 ”-on A »Vértes ’73« elnevezésű közös magyar—szovjet had­gyakorlat fontosabb mozza­natait megtekintette Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Biszku Béla, a Központi Bi­zottság titkára. Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Bor- bándi János, az MSZMP KB osztályvezetője és Pap János, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke. Ott vol­tak a Magyar Néphadsereg vezetői, a társ fegyveres erők képviselői, a megyei párt- és tanácsi vezetők, valamint B. P. Ivanov vezérezredes, a Ma­gyarországon ideiglenesen ál­lomásozó szovjet déli hadse­regcsoport parancsnoka. Kádár János ellátogatott több. a feladat megkezdésére készülő vagy éppen kiindulá­si pontjára tartó alegységhez. A parancsnokok és á honvé­dek nagy szeretettel köszön­tötték a párt első titkárát. Tegnap délután már újabb szintéren folytatódott a »Vér­tes ’73«. A magyar és a szov­jet egységek éleslövészeten vettek részt, felvonultak a négycsövű önjáró légvédelmi lövegek, a harckocsik, külön­böző tüzérségi fegyverek, mű­ködésbe lépett a legkorsze­rűbb haditechnika. A légtér­ben bombázógépek húztak céljaik felé, a magyar és a szovjet katonák magas fokú, példás együttműködésről téve tanúságot, sikerrel teljesítet­ték előírt feladataikat A hadgyakorlat a következő napokban folytatódik. Megkezdte munkáját a Vili. magyar békekongresszus (Folytatás az 1. oldalról) SVÉDORSZÁG Választási döntetlen Csaknem biztosira vehető, hogy választási döntetlen ala- »»^kult ki Svédországban. A «osazerdán éjjel közzétett, úgyne­vezett »előzetes hivatalos vég­eredmény« szerint a hatalmon levő szociáldemokraták és a kommunisták együttesen a voksok 48,9 százalékát szerez­ték meg, a centrumnak, a li­berálisoknak és a konzervatí­voknak pedig összesen 48,8 százalék jutott. Az egytizedes különbség el­lenére a 350 tagú storting (parlament) képviselői helyei­nek megoszlása 175:175. Vég­leges hivatalos eredményt csak péntekre várnak. kés egymás mellett élés ellen is irányult — hangsúlyozta Sebestyén Nándorné. — A chi­lei ellenforradalmi puccs azon­ban nem gátolhatja meg egy világfolyamat érvényesülését. — Bárhogy is támad a reak­ció, a történelem, a világ elő­rehalad és nem visszafelé. A szocializmus, a béke erői nö­vekednek, legyőzhetetlenek és minden nehézségek ellenére diadalmaskodnak — mondotta. A kongresszust előkészítő hazai eseménysorozaton is megnyilvánult politikai aktivi­tást, cselekvő békeakaratot méltatta ezután a főtitkári re­ferátum, majd a békemozgal­mi munka két kongresszus kö­zötti eredményeiről szólt. A továbbiakban Sebestyén Nándorné államunk békepoli­tikájáról szólva hangsúlyozta: — Kormányunk egyértelmű békepolitikája, állásfoglalá­sai növekvő tekintélyt bizto­sítanak hazánknak a nemzet­közi békemozgalomban is. Nemzeti céljaink szolgálata elválaszthatatlanul összefo­nódik a világ jövője, az em­beriség sorsa iránt tanúsított felelősséggel. Népünk világo­san látja: csak akkor oldhat­juk meg jól a szocializmus teljes felépítésének történelmi feladatait, ha a társadalmi haladásért, a béke megvédé­séért vívott küzdelem nem­zetközi porondjain is szilár­dan helytállunk. Az együtt­működés megteremtésén mun­kálkodunk a társadalmi hala­dás, a béke minden igaz hí­vével. A békemozgalmunk előtt álló feladatokról szólva az OBT főtitkára a többi között hangsúlyozta: — Az új helyzet árnyal­tabb, rugalmasabb és »bát­rabb« formák alkalmazását teszi lehetővé, sőt kötelezővé bel- és külpolitikai munkánk­ban egyaránt. Továbbra is legfontosabb tudatosítani, hogy a jelenlegi helyzetben a békeharc legeredményesebb formája a szocializmus teljes felépítéséért kifejtett gazda­sági, társadalmi, politikai és kulturális tevékenység, amely szocialista építőmunkánkat távolról sem szűkíti le annak gazdasági vetületére. Békemozgalmunknak az ed­diginél is nagyobb gondot kell fordítania a politikailag még nem aktív tömegek, rétegek mozgósítására- és a fiatalok megnyerésére. A továbbiakban a szónok Folytatódnak a SULI-tárgyalások rámutatott: Az Egyesült Államok és a Szovjetunió megbízottai hét­főn Genfben foytatják tárgya­lásaidat a hadászati fegyver­rendszerek korlátozásáról — közölték csütörtökön hivatalo­san CJenfben. (MTI) — Napi feladataink mellett az eddiginél rendszeresebben, következetesebben kell ki­munkálnunk azt a hosszú tá­vú békeprogramot, amely az európai biztonsági és együtt­működési, illetve a nemzetkö- I zi biztonsági rendszer előmoz­dítását célozza. E mozgalom feladatai sorában az eddiginél fontosabb helyet kell biztosí­tani az általános és teljes le­szerelés megvalósításáért, a fegyverzet csökkentéséért, a nukleáris kísérletek betiltá­sáért, a különböző válsággó­cok megszüntetéséért folyó küzdelemnek. A cél a béke, a H várost döbbent csönd üli meg »Santiagóban az élet vissza­térőben van a normálishoz, de a fővárost döbbent csend üli meg« — írja a Reuter santia­gói tudósítója. Továbbra is ér­vényben van az éjszakai ki­járási tilalom, a határok és a nemzetközi légi forgalmat le­bonyolító repülőterek változat­lanul zárva vannak. A chil<^__fóvárosban géppisz­tollyal föl fegyverzett katonák teljesítenek őrszolgálatot a stratégiai fontosságú ponto­kon, katonai gépkocsik jár­őröznek az utcákon. A katonák lövésre kész géppisztollyal tartják szemmel az épületeket. A néhány nyitva tartó üzlet előtt hosszú sorok állnak. Ped­ro Ewong ezredes, a santiagói junta kormányának főtitkára bejelentette: lehet, hogy egyes élelmiszerekre bevezetik a jegyrendszert. Az ország más nagyvárosai­ban és vidéken kialakult hely­zetről nincsen semmiféle érte­sülés. Termelőszövetkezetek! Állami Gazdasagok! í MEZŐGÉP vállalat gyáregységei az őszi betakarítás idején ügyeleti szolgálatot tartanak naponta 7 17 óráig, szombaton 7 15 óráig. A meghűl) sodott mezőgazdasági gépeiket a helyszínen javítjuk ki. mezőgép v Aulalat Kaposvár, Jutái út 37. (11702) Telefon: 13-436. biztonság, és- az együttműkö­dés Európájának létrehozása. Beszélt Sebestyén Nándor­né az ázsiai biztonsági rend­szer létrehozásáért folytatott küzdelemről, a leszerelés kér­déséről, a népek függetlensé­gi harcának támogatásáról, a nemzetközi helyzet válsággó­cairól. majd beszéae végén hangsúlyozta: — A magyar békemozgalom csak úgy tud eleget tenni fel­adatainak. hogy egyidejűleg tud föllépni a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése folyamatának támogatója­ként, az antiimperialista harc előmozdítójaként. E feladatok megvalósitásá- I cialista munka hőse annak a hoz kérte a kongresszus, az j generációnak a nevében be- egész magyar békemozgalom szélt, amely átélte a háborús támogatását. — Legyen jel- | pusztítás borzalmait, szavunk — és értessük meg j Dr. Bognár József akadémi- minden emberrel — mondot- : kus. az Afro-ázsiai Kutatóin- ta —. hogy legfőbb dolgunk : tézet igazgatója felszólalásá- tettekkel szolgálni szocialista j ban a nemzeti függetlenség hazánk felvirágoztatását, az i és a békemozgalom közötti emberiség békéjét! | összefüggéseket elemezte. Sebestyén Nándorné nagy tapssal fogadott szavai után megkezdődtek a hozzászólá­sok. Takács Péter, a Tatabá­nyai Szénbányák munkása ar­ról szólt .hogy a béke és ba­rátság érdekében kifejtett népfrontmunka sokat fejlő­dött. Végh Lajosné, a Papai Textilmüvek fonónője, a szo­Szünet következett ezután, majd a tanácskozás elnöki tisztét, átvevő Boldizsár Iván j író, az OBT alelnöke megad­ta a szót Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront i Országos Tanácsa elnökének. Közös akarattal — egy célért Kállai Gyula fölnxélalása Kállai Gyula bevezetőben a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kor­mánya és a Hazafias Népfront Országos' Tanácsa nevében üdvözölte hazánk békemozgal­mának képviselőit, majd egyetértését fejezte ki azzal a megállapítással, hogy a mozgalom ereje megnöveke­dett, hangja, befolyása mind messzebbre hatol, és tekinté­lye a nemzetközi porondon ugyancsak örvendetesen gya­rapodik. Aláhúzta azt az elvi­politikai következetességet, amely a békemozgalom tevé­kenységét jellemzi. — Ez a támogatás nem csu­pán helyeslésben és egyetér­tésben nyilvánult meg, ha­nem jelentős tettekben is — fűzte hozzá. — A magyar bé­kemozgalom mindig éberen és gyorsan reagált az imperializ­mus agresszív lépéseire és ha­tározottan szállt síkra a né­pek, az emberi haladás ügye mellett. Tevékenyen járult hozzá az imperialista agresz- szióval és elnyomással szem­beni szolidaritás kibontakoz­tatásához, a világ békére vá­gyó millióinak összefogásához, a népek közötti barátság erő­sítéséhez és ápolásához. Közös akarattal — A magyar békemozgalom — mondotta a továbbiakban — annak a világméretű moz­galomnak szülötte és részé, amelynek most ünnepeljük negyedszázados évfordulóját. 1948 szeptemberében a szinte földig lerombolt lengyelorszá­gi városban: Wroclawbar gyűlt össze 45 ország ötszáz kiemelkedő személyisége, ko­runk legmesszebbre látó tudó­sai, írói, politikusai és kiált­ványban jelentették ki: a né­pek nem akarnak háborút, s elég erejük van ahhoz, hogy a békét, a kultúrát megvédjék. 1949. áprilisában az első béke­világkongresszus delegátusai­nak egy részétől a francia ha­tóságok megtagadták a vizu- mot, s azok a párizsi tanács­kozással párhuzamosan Prá­gában üléseztek. Ez a kettéosz- tottság már fenyegetően érzé­keltette a hidegháború légkö­rét. Ennek ellenére, mi, akik ott voltunk, nagyszerű törté­nelmi folyamat kiteljesedés nek lehettünk tanúi: a népek a világ lelkiismeretének és fe­lelősségének a hangja szólalt meg, sok nyelven, de közös akarattal, egy célért: a béke megőrzéséért. — Ezzel egy időben új erők jelentek meg a világpolitika frontján: a fasizmus felett győ­zedelmeskedő Szovjetunió és az akkor születő és viharos gyorsasággal fejlődő szocialista országok képében. A szocia­lista tábor ereje és az induló tömegmozgalom elválasztha­arra törekedtek, hogy elkerül­jék azt, mert nekik okozták a legtöbb szenvedést, közülük szedték áldozataikat. Az embe­riség legnagyobb gondolkodói — Marx, Engels, Lenin — vi­lágosan látták és tudományo­san be is bizonyították, hogy a háború az osztálytársadal­mak korában a kapitalizmus szükségszerű velejárója. E rendszer^ osztatlan világuralma idején csupán elérhetetlen áb­ránd maradt a tartós béke. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelmével az em­beriség történetében először jött létre olyan társadalmi rendszer, amelynek lételeme a béke. Ennek az államnak a vezetője, Lenin fogalmazta meg elsőként a különböző tár­sadalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének elvét, s, kezdte meg a harcot gyakorlati valóra váltásáért. A szónok ezután méltatta a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXIV. kongresszusán kidol­gozott békeprogramot, amely világosan megfogalmazta a Szovjetunió terveit, törekvé­seit, s amelyek egyben a föld­kerekség minden békére vá­gyó, jó szándékú emberének a vágyait is kifejezi. Ezután arról beszélt, hogy a világhelyzetben az elmúlt négy év során döntő változá­sok történtek. Ma a nemzet­közi békemozgalom is más kö­rülmények között dolgozhat, mint akárcsak néhány évvel ezelőtt. Az emberiség előtt megnyílt a lehetősége annak, hogy a vitás kérdések megol­dásának eszköztárából végle­gesen kiiktathatjuk a háborút. Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság, Lengyel- ország és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződé­seket. Elismerték az önálló, szuverén Német Demokratikus Köztársaság állami létét. A négy nagyhatalom megállapo­dott Nyugat-Berlin kérdésé­ben. Ezzel elhárultak a leg­főbb akadályok az európai biztonsággal és együttműkö­déssel foglalkozó tanácskozá­sok elől. keznek azdk a burzsoá körök, elsősorban a hadiipar képvi­selői, a nagy monopóliumok vezetői, akik hevesen ellenzik a nemzetközi helyzet enyhülé­sét, s továbbra is a feszültség kiélezésére törekszenek. — A békés egymás mellett élésért állhatatosan küzdve art sem titkoltuk, s ma még erő­teljesebben hangsúlyozzuk, hogy az ideológiában nincs és nem is lehet békés egymás mellett élés. Az ideológiai harc, a vita és a párbeszéd azonban soha nem lehet a fegyveres konfrontáció előké­szítésének fedőszerve, sem pe­dig az ellenforradalmi fasisz­ta erők ötödik hadoszlopa. Eszméket nem fegyverrel, ha­nem csak az igazság erejével lehet terjeszteni és győzelem­re vinni. — A nemzetközi imperia­lizmus mesterkedései arra ta­nítanak és intenek bennünket, hogy legyünk éberek — mu­tatott rá ezután. — A béke­harcosok még nem tehetik lábhoz a fegyvert. Nem pihen­hetnek. A megváltozott viszo­nyok között változatlan buzga­lommal kell folytatniuk mun­kájukat. Tetteikre még nagy szüksége van a világnak. A magyar békemozgalom to­vábbi feladatairól szólva han­goztatta: a magyar békemoz­galom kezdettől fogva arra tö­rekedett, hogy minél nagyobb tömegeket állítson céljai szol­gálatába. Fölismerte, hogy a diplomáciai tevékenység segí­tésében döntő szerepet játs-.'lc a tömegek egységes vélemény­nyilvánítása és aktiv tevé­kenysége. A tömegmozgalom ma már ismeri erejét. Az egyes ember az elmúlt negyedszázad' alatt megízlelte a nemzetközi politika, a világ széles porond­ján aratott győzelem örömét, és nem kételkedik többé sem erejében, sem ügye igazában, sepr abban, hogy a történelem menetét nem tudja visszafor­dítani senki. Bizalommal éb várakozással A mi programunk — A békés egymás mellett élés politikája korunk egyik fő jellegzetességévé kezd vál­ni. A békés egymás mellett élés normái, amelyekre a nem­zetközi kapcsolatoknak épül­niük kell, csak akkor érvé­nyesülhetnek, ha mindkét ol­dalon tiszteletben tartják azo­kat. Az imperialista országok­ban még mindig jelentékeny erővel és befolyással rendel­— Azok a százezrek és mil­liók, akik megkülönböztetett figyelemmel kísérik a magyar békemozgalom e nagy jelentő­ségű eseményét, bizalommal és várakozással tekintenek a most megválasztásra kerülő Orszá­gos Béketanács munkája elé. Kérjük a békeszerető erők moszkvai kongresszusán részt vevő magyar küldöttség tag­jaitól, hogy tolmácsolják né­pünk őszinte békevágyát, ten- niakarását és harckészségét. Képviseljék a Vili. magyar békekongresszuson kialakított programot — mondotta. Komcsii Chandra fölszólalása A béke támasza — A nemzetközi béke leg­erősebb támasza a szocialista világ egysége — mondotta ez­után. Ez az egység nem­csak a szocialista világ népei­nek az érdeke. Minden haladó mozgalom érdeke, hogy ez az egység erősödjék, mert ez volt és ez lesz a jövőben is tatlan egységbe kovácsolódott. az egyetemes béke legbizto­Ahogy a szocialista világrend szer erősödött, úgy terebélye­sedett a nemzetközi békemoz­galom is. Európa volt a moz­galom bölcsője; a két világ- rendszer fő erővonalai itt hú­zódtak. az imperializmus itt kezdte a hidegháborút, ami mögött egy új, minden eddi- girfél pusztítóbb világégés ki- robbantásán meskerkédett. Kontinensünk fennmaradásá­nak szükséglete hívta életre, s innen indult el a mozgalom azon az úton, amely ma már az egész földet átfogja. Döntő változások A világ népei, a dolgozó, al­kotó emberek mindig irtóztak I a hódító, rabié háborúból, es sabb garanciája. Ennek a megsokszorozódott, szüntele­nül gyarapodó és a Szovjet­unióra támaszkodó erőnek kö­szönhető, hogy nem lebeg a fejünk felett a termonukleáris háború közvetlen veszélye. S mindazok, akik ezt az egysé­get akármilyen oldalról gyen­gítik, végsősoron a háborúel­lenes, az emberi haladás élvo­nalában küzdő erők ellen lép­nek föl, s önmaguknak, né­püknek is ártanaik vele. — Kimozdult a holtpontról és komolyan előrehaladt az európai béke, biztonság, a gazdasági, tudományos, műve­lődési, kulturális együttműkö­dés ügye — mondotta a to­vábbiakban. —I Aláírtak a Ezután a kongresszusi kül­döttek nagy tapsa közben fío- meßh Chandra, a Béke-világ- tanács főtitkára, a békeerok világkongresszusa nemzetkö­zi előkészítő bizottságának el­nöke lépett a mikrofonhoz. — A Béke-világtanács és több mint száz ország nem­zeti békebizottságának üdvöz­letét hoztam el a VIII. ma­j gyár békekongresszusnak — I mondotta bevezetőben, majd ! elismeréssel szólt arról a sok- ! rétü. eredményekben gazdag | munkáról, amelyet a magyar békemozgalom az utóbbi négy évben végzett. — Mi a Béke­világtanácsban nagyon büsz­kék vagyunk arra. hogy önök magyar békeharcosok a mi ol­dalunkon állnak, a mi tábo­runkat erősítik. A kormányok egymagukban nem tudnák elérni a békés rendezést, ez csupán a töme­gek támogatásával lehetséges — mondotta. — A békemózgalom eddig elért nagy sikerei azonban nem csökkentik, hanem még inkább fontossá teszik a béke­erők tevékenységét — muta­tóit rá. majd cáfolta azokat a vélekedéseket, amelyek sze­rint a mostani kedvezőbb vi­lágpolitikai helvzetben már kevésbé van szükség a béke­mozgalomra, hiszen a problé­mák további rendezésének már mi sem áll útjában. —Ez téves felfogás — a kialakult helyzetben az jelenti az újat hogy immár a béke hívei erő­sebbek' Ezután több felszólaló kö­vetkezett. Dr. Erdey Grúz Ti­bor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke egyebek kö­zött «űrről beszélt, hogy a fegyverkezésre fordított erő­források békés célok szolgála­tába állítása, a háborús pusz­títások kiküszöbölése óriási lé­pésekkel vinné előbbre az em­beriség haladását. M. 1. Kotov, a szovjet béke­bizottság főtitkára felszólalá­sában elismerőleg szólt arril. hogy a magyar békemozga­lomnak nagyszerű történeim i hagyományai vannak. Szólt arról is: a szociális t országok békeharcosai bii kék arra, hogy a szódat közösséghez tartozó államo. békeharc élvonalában vanr. A fejlődésnek most olyan szakaszába lépünk, amely' több mint fél évszázada tv hirdetett lenini békés egy mellett élési elvek a külön' ző társadalmi-politikai re" szerű államok közötti kap-e latok alapjául szolgálnak. A szocialista országokb : 1 működő kommunista és műn káspártok vezetőinek ez év jú­liusi krími találkozóiéi- szólva hangsúlyozta e találk zó kifejezésre juttatta a sz cialista államok akcioegysée' nek és szolidaritásának erősö­dései. Tanácskozás hat szekcióban Délután a kongresszus hat szekcióban folytatta munká­ját. A szekciókban lezajlott vitákról, a kialakított állás foglalásokról a szekcióvezetők a kongresszus plénumán szá­molnak majd be. A VIII. magyar békekong­resszus ma reggel plenáris üléssel folytatja munkáját a Parlamentben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom