Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-19 / 219. szám

A honvédelmi hónap keretében: Kiállítás Kaposváron fegyveres éráink életéből Tegnap délután már a meg­nyitás előtt is nagyon sokan betértek Kaposváron a Fegy­veres Erők Klubjába, hogy megtekintsék a honvédség, a rendőrség, a munkásőrség, az Ifjú Gárda és a Magyar Hon­védelmi Szövetség életéből az MHSZ megyei vezetősége és a KISZ megyei bizottsága által rendezett kiállítást. A kereskedelmi szakközépis­kola több tanulója is — jegy­zettel a kezében — tanulmá­nyozta a szocialista országok fegyveres erőinek életét bemu­tató tablókat, s gyűjtötték az anyagot közelgő vizsgáikhoz. A Krénusz János Iskola nap­közis tanulói Jeger Gyulané tanárnő kíséretében hosszasan időztek itt, s azt mondották: mindennap eljönnek, hogy megnézhessék a kiállítást és a honvédelmi tárgyú filmeket. — A mai kiállítás tablói íze­lítőt adnak fegyveres erőink és fegyverbarátaink életéből is. Ennek a második alkalommal rendezett honvédelmi hónap­nap, a versenyeknek, vetélke­dőknek, kiállításoknak, előadá­soknak az a célja, hogy kö­zéppontba állítsák a hazafiság, a honvédelem mai feladatait, elősegítsék megyénk minden lakójának — s különösen a fiataloknak — hazafias és in- , szocialista országok hadsere­geit, köztük néphadseregünket \it#f Csillagtelep, Vénusz utca Nagyterek bemutatkozik Hazánk tájegységeivel ismerkedik a csepeli munkás Egy életrevaló kezdeménye- ! zes első állomásán, vehettek neszt a fonyódi járás vezetői Budapest XXI. kerületében. Csepelen. A Radnóti Miklós Művelődési Ház vezetői ugyanis elhatározták, hogy erdekes sorozat keretében mu­tatják be hazánk kevésbé is­mert tájegységeit. Lehet, hogy egy térképre bökött ujjnak, lehet, hogy másnak köszönhe­tő. de elsőként Somogy híres tája, a Nagyberek került ref­lektorfénybe. A Nagybereki napok eseménysorozatát hét­főn este nyitották meg ünne­pélyes külsőségek között a ; Vénusz utcában, a művelődési ház és a Hazafias Népfront XXX. kerületi elnöksége ren­dezésében. A művelődési ház előcsarno­kában és folyosóin gazdag kiállítás várta a vendégeket. J Dr. Bagó Gyula,' a Somogy megyei Tanács V. B. Fonyódi Járási Hivatalának elnöke . mondott érdekes megnyitó be- | szedet. "örülünk annak, hogy | Csepel dolgozói érdeklődnek Somogy megye, a fonyódi já­rás lakóinak■ élete, tájainak ! szépsége. népművészetének , l gazdagsága iránt« — mondta bevezetőként, majd a járás fejlődésevei, a távlati elkép­zelésekkel ismertette meg a hallgatóságot. Beszélt a Nagy- ; berek múltjáról, a terméket­len ősterület átalakításáról, mai életéről. Ezután az év­százados települést, Buzsakot mutatta be, a falu 'eredetet, lakóit és népi díszítőművésze­tét. , A felszabadulás után újra virágzásnak indult népművé­szet ékes bizonyítékai vártak a látogatókat a Nagyberek cí­mű kiállításon. Egy buzsáki asszony és két kislány eredeti népviseletben kalauzolta a né­zőiket. A vitrinekben, a fala­kon a híres rátetes térítők, a vézás, a boszorkányos minták csakúgy ámulatba ejtették a vendégeket, mint a faragómű­vészet remekei. A kiállítást egyébként vázlatos térkép ve­zette be. Nagyméretű fotók, grafikonok, táblázatok mutat­ják be a Nagybereki Állami Gazdaság működését, termelé­si eredményeit, és ugyancsak fotók a buasá'kii népművésze­tet, a viseletét, a falu arcula­tát. A kiállítás — és egyben az eseménysorozat — megnyitó­ján sok csepeli munkás, fiatal és nyugdíjas figyelte érdek­lődve a tájékoztatót. Jellemző a sikerre, hogy az első órában több mint háromszázán tekin­tették meg a tárlatot. A Ta­vasz és a Balaton című kisfil- meket vetítették ezután, s a kerület, a fonyódi járás veze­tői baráti eszmecserét folytat­tak a klubban. Tegnap nagybereki vetélke­dővel folytatódott a program, ma pedig a -Duna- csilagte- lepi ifjúsági pinceklubban a kaposvári származású Olsvai Imre, a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató cso­portjának munkatársa tart előadást A Nagyberek nép­dalvilága címmel. Budai Ilona ' népdalénekes közreműködésé­vel. Pénteken a csepeli KISZ- diákklubban Némethné Fiilöp Katalin, a Néprajzi JVlúzeum tudományos főmunkataisa A buzsáki népviseletről beszél. A vendégek szombaton megte­kintik a hires Duna Termelő­szövetkezetet, majd a nép­frontklubban Eördögh Tibor nyugalmazott fővadász Nagy­bereki vadászatok című él­ménybeszámolójával zárul az egyhetes program. Somogy és Budapest. Buzsák és Csépiéi. Okos, tartalmas kapcsolatok szövődnek a vi­dék es a főváros között a ket­tős centenárium alapgondola­tának megvalósulásaként. Most a Nagyberek mutatkozik be a fővárosban. Csepeli mun­kások ismerkednek a falu, a Balaton-vidék lakóinak életé­vel. Ezért fájlaltuk Csepelen — csakúgy, műit a házigaz­dák —, hogy a Nagybereki Állami Gazdaságot senki sem képviselte a találkozom. temacionalista nevelését — hangoztatta ünnepi megnyitó­jában Weisz Zoltán, a KISZ megyei bizottságának titkára. Kifejezte egyúttal megnyitó­jában azt is, hogy a honvédéi-’ mi hónap megrendezése olyan hagyomány megyénkben, I amely alkalmas arra, hogy méltóan kószontsük szeptem- ; bér 29-ét, a fegyveres erők | napját, és kószontsük egyúttal I azokat is, akik a mi fegyveres ■ erőinkkel együtt őrzi s védik j népünk békéjét A megnyitó után vetítették azt a kisfilmet, amely az MHSZ megyei tevékenységé­nek rövid, de hű tükörképe. Érdeklődéssel nézték az álta­lános és középiskolások, vala­mint a meghívott vendégek is. A kiállítóteremben fegyver- i barátaink életét bemutató 1 tablók fogadják először a lá­togatókat. Gyakorlatokon, ki­képzési mozzanatokról készí­tett felvételeken láthatjuk a Á A eljött hirtelen, tompa, ' * * • halk, borús színeivel, melankolikus hangulatával. Érzem, ahogy lépkedek az ut­cán, ahogy kuporgok kényel­mes heverömön, olvasok, és a könyvemről egy percre elka­pom a tekintetem. Nézem a fák rőtvörös fejét, ahogy bó­logatnak a szélben. Zene szól. Csodálatos dallam. Bach. Re­meg a kezem. Ügy érzem, mintha a bőrömön futnának végig az orgona lágy futamai. Csengetnek. Fülhasogató éles hang. Összerezzenek. Las­san kikászálódom meleg kuc­kómból. Ahogy ajtót nyitok, a szokott zajos, viharos üd­vözlésben van részem. Nem tudom viszonozni. Pedig min­dig örülük, ha jön■ Órákra elfelejtem, ha valami bána­tom van. Most nem tudok a hullámhosszára váltani. Örök­mozgó, higany. Fekete haja örökké hullámzik ahogy be­szél, járkál a szobában, hosz- szú, keskeny keze a levegőben táncol. Megáll. Szája íve szét­nyílik. kirillan hófehér fog­sora. Mosolyog. A szeme í‘_ Nagy, dióbarna, melegfényü szemei kérdőn csillognak, ahogy rám néz. — Mi történt? — kérdi. — Semmiség — mondom egy kissé ingerülten. Azon gondolkodom, hogyan tudok ennyire kimért lenni. Fegyelmezem magam, pedig üvölteni tudnék. Letörölni ar­cáról ezt az ártatlan mosolyt. És róla beszél! Ledobja magat a he ver őre. is. A munkásőrség kiképzésé­ről készített felvételek azt az áldozatos munkát tükrözik, hogyan fáradoznak munkás- őreink önkéntes tevékenysé­gük sikeres végrehajtása ér­dekében. A legbőségesebb anyag a A hévíz még Táékán van Fiirtlőkospont Fonyódon A* első ütemben 56 millió — Akik segítenek Magyar Honvédelmi Szövetség tevékenységét mutatja be. A gépjármű-iskolánál használt korszerű kiképzési eszközök melett látható itt a könnyű­búvárok fölszerelése, a lövész­klubok fegyverei, a rádiósklu­bok technikai fölszerelése, es bemutatják a tartalekosklubok tevékenységét is. Az Ifjú Gár­da életéből ugyancsak fényké­peket vonultattak föl, s kiál­lították a fiatalok egyenruhá­ját is. A fegyveres erők kiállítása szeptember 29-ig lesz nyitva, s ez idő alatt naponta két al­kalommal honvédelmi tárgyú kisfilmeket is vetítenek itt. Sz. I­Táskán olajat kerestek, s 74 Celsius-fok hőmérsékletű vi­zel találtak. A vegyvizsgálat azt is kiderítette, hogy a las- kai hévíz ásványi sokban gaz­dag. s kiválóan alkalmas gyó­gyászati célokra. A négy itteni kút együttes kapacitása napi 4800 köbmé­ter. Négy ütemben A táskái víz — kincs. Hasznosítására sokirányú munka kezdődött: Termálcoop néven mezőgazdasági társulás alakult azzal a céllal, hogy a feltörő víz hőjét felhasználja, s primőröket termeljen. Terv készült arra is, hogy miként I lehet az idegenforgalom szol- ! gáiatába állítani a táskái ku- ! takat? Ehhez mindenekelőtt] Fonyódra kell vezetni a tele-1 I pülésen talált hévizet. Ez le- | hetővé teszi Fonyódon az elő- es utőidény meghosszabbítá­sát. Ennek erdőkében egy két­ezer ember kiszolgálására al­kalmas strandot epitenek. En­nek egv részét ügy képezik ki, hogv télen is működhessen. A hasznosítás másik módja: a gyógyfürdő építésé. A tervek szerint egész éven át üzemel­ne az ezerszemélyes gyógy­fürdő. A Somogy megyei Tanács, az Építésügyi es Városfejlesz­tési Minisztérium, valamint az Egészségügyi Minisztérium or­szágos pályázatot hirdetett a fonyódi fürdőközpont terveire. Ennek alapján a LAKÖTERV- et bízták meg a dokumentá­ció elkészítésével. A 7-es fő- közlekedési üt, a Milkovics árok. a Turul utca és a terve­zett autópálya közötti részen — Ha tudnád, szeretem és... — Tudom! Tudom, hogy szereted, hogy jó vele, hogy édes, amikor nevet! Mindent tudok! Többet náladnál! — csattanok fel. No, csak lassan, nyugalom­ra kell szoktatnom magam. Ránézek. Már nem mosolyog. Nagyon fényes a szeme. Csak az kell, hogy sírjon. Állj, állj! Messzire mentem! Szép las­san visszahúzódom. Észreve­szi, de nem szál. Mesél. Pest­ről, a barátainkról, színház­ról, emberekről, akiket meg nem ismer egészen, de már elemez, osztályoz, fel- és leér­tékel. Amíg beszél, próbálom ösz- szeszedm gondolataimat. Tu­dom, hogy perceken vagy órákon belül egy iszonyú na­gyot kell ütnöm. Tartogatom a dühömet, az elkeseredett fé­lelmemet, az egyedülletemet, a csalódásomat- Femes íz a nyelvemen. Kiharaptam az aj kam. De figyelni kell rá, es érzem, hogy fáradok. Felugrik, járkálni kezd. A lemezjátszóhoz lép. Brahms. És beszél, beszél... Most érzem, ki fogok rob­banni, es elmondom minden­nek! Elgyeszellem magam. Ez méltatlan mindkettőnkhöz. Különben is nevetséges. Két szuka verekszik a hímért! Észreveszi á tűnő kis mosolyt az arcomon, felgyorsít. Le akar hengerelni! — Nem. édes, nem leszek hálás, amiért megmentettél a tragédiától. Tudom, hogy a közönynél nincs gyilkosabb dolog, de én ma sem vagyok közönyös, es ö sem az. ha lát! Itt melléfogtál — mondom csendesen, átmenet nélkül. Megdöbben. — És szép lassan elfárad a féltékenységtől, a zajos, féktelen életedtől, a vendég járástól, a megismerési vágyadtól, ami már a mániád! Én ismerem öt! — sziszeg a hangom. Nevet. Hangosan, egészsé­gesen, szívből. Azután meg­riad. — Nem ismered, nem isme­red! Boldog, érted? És nem akarom, hogy elkerüljétek egymást. Megalázó es bánt! — kér komolyan, meggyőződés­sel. Kiabálni kezdek. — Azzal elvesztetted, ha Te őt idehozod. Ide ö csak egye­dül mer jönni! Ülj már le az istenért! Csak áll, mint akit a villám sújtott. — Bocsáss meg! Féktelen vagyok, fáradt vagyok, sze­retnek mindenkibe belerúgni egyet! Még jó, hogy vannak ‘ nálam erősebbek is! Kényszeredetten vigyorgok. í Félénken elmosolyogja ma­got, es bennem megint felszö- : kik a düh. Igen, én is szeret- } lem azt az embert, és ö is sze- ! retett, amikor jött az a végzet menyasszonya. Határozott, gyors, mindenkit magaval ra­gadó. mint az örvény. A ked­vesem lelkesedett érte, és én későn néztem körül. Megér- : tettem. Szenvedtem, de össze- j haraptam a fogam. Nem szó- i lók. Felébred magától, vagy ! összetöri magát, de nem szól- j hatok. Már késő. Idő, idő! Ki j kell várni. Hetek, hónapok í múltak, és semmi sem válto­zott közöttük. Rajongók. |T orgószél barátnőm ül * velem szemben, öt né- j Zeni. Próbáljuk felmérni egy- í más erejét. Tapogatózunk. Lassan, nyugtalanul. Az erősebb en vagyok, az egyedül maradottak keserűse- ] ge fölé emel. Ő gyenge és se- j bezhetö. mert szerelmes. Még­sem ütök. Elment a kedvem tőle. Könyörög a szeme. Cso­dálkozom azon, hogy nem gyűlölöm. Még csak megvetést sem érzek, ahogy becsukom mögötte az ajtót. Kattan a zár. Az ablakhoz lépek. Nézem, ahogy megy lustán, hanyagul, es valahogy nagyon, nagyon szomorúan. Vissza kellene hívnom. Búza Judit 1 ŐSZ mennyire épül fel a strand és a három- i szintes gyógyfürdő, amelynek alagsoréban kádfürdőket he­lyeznek el, az emeleten pedig a hidroterápiás részleg kap he­lyet. Az új központ1 teljes befeje­zése 1985-re várható. A beru-' házast szakaszosan valósítják meg. Az első ütemben — 1976-ig — a strand készül el öltözőkkel, önkiszolgáló étte­remmel. E szakaszban fektetik le a táskái hévíz szállításához szükséges csővezetéket. A má­sodik ütemben — 1977-ig — a strand téliesítését végzik el. Ezt követi a fürdő befogadó­képességének növelése. a gyógymedence üzembe helye­zése. A tervek szerint 1980-ra készül el a versenyek megren­dezésére is alkalmas fürdő. A j következő öt év a gyógyfürdő [ kiépítésének időszaka lesz. Ásványvíztől a gyógyvízig Ezek a tervek. Megvalósu­lásuk érdekében sok még a tennivaló. Az eddigi vegyvizs- gálatok bebizonyították, hogy az ásványi sókban gazdag tás­kái hévíz gyógyászati célokra alkalmas. Arra a kérdésre azonban meg senki nem fe­lelt. hogy ezek a sók mikent viselkednek majd a tizenegy kilometer hosszú csővezeték­ben, a szállítás alatt. Magya­rul arról van szó. hogy gyógy­hatásút csak a végállomáson, Fonyódon végzett vizsgálatok alapján lehet megállapítani. A táskái hévíz jelenlegi mi­nősítésé szerint ásványvíz. Gyógyvíz akkor lesz belőle, ha felhasználasa során megfelelő eredményeket érnek el. Eh­hez azonban legelőször a tel- , használáshoz szükséges előfel­tételeket kell megteremteni: megépíteni a strandot. Ez azonban már egy másik gondot is fölvet: mit csinál­nak az elhasznált vízzel? A legtermészetesebb az lenne, ha bevezetnék a Balatonba. Ezt az elképzelést azonban már regen elvetették a szakembe­rek: az ásványi sókkal telített hévíz szinte fölmérhetetlen károkat okozna a tó élővilá­gában. A másik megoldás az lenne, hogy használaton kívü­li. mélyfúrású kutakon keresz­tül a felhasznált vizet ugyan­oda nyomnák vissza, ahonnan a felszínre tör. A legjobb megoldásnak látszó elképzelés a legköltségesebb is: egyes becslések szerint köbméteren­ként SO forintot is fölemész­tene a víz visszapréselese. Maradt tehát egyetlen megol­dás — s a vízügyi szervek is ezt támogatják ;—: »Táskán mesterséges tavat kell lét esi-’ j teni. ahonnan elpárolog a vííf*1- s visszamaradnak az ásványi sók. Ennek a helyét kijelölték, s a geológiai vizsgalatok bizo­nyítják. hogy innen nem ke­rülhet sós viz a Balatonba. Közös összefogás A tervek készen vannak a beruházás megkezdéséhez. Az építkezés költségeit kell csak előteremteni. Ki fizeti ezt? Erdős Zoltán, a Somogy me­gyei Tanacs építési, közleke­dési és vízügyi osztályának vezetője így felel erre: — Induljunk ki abból, hogy kinek az érdeke a fonyódi für­dőtelep fölépítése? Abban egyet lehet érteni, hogy sem a strand, sem a gyógyfürdő nem tartozik az alapellátást szol­gáló létesítmények közé. Ebből pedig következik, hogy egye­dül a tanacs nem vállalhatja magára a költségeket. A für­dőközpont elkészítésével az egyik cél az. hogy a balatoni idényt meg lehessen hosszab­bítani. A másik pedig, hogy a főszezonban rossz idő esetén is törődhessenek a meleg vizet kedvelők. Ez pedig sok intéz­ménynek. vállalatnak az érde­ke, s ebből következik, hogy a beruházás csak kooperáció­ban valósulhat meg. Az épít­kezéshez természetesen hozzá­járul a tanács is, de feltétlenül szükség van • az országos ve­zető szervek anyagi támoga­tására. A számítások szerint az 1076-ig megvalósuló első sza­kasz beruházási költsége S6 millió forint. A Somogy me­gyei Tanácson kívül hozzájá­rul ehhez a Balatoni Tárcá­hoz' Eizotfsú" a/ OiszíCjs Műszaki Fejlesztési Bi'ottság, az Országos Vízügyi Hivatal, a Kőolaj- és Gázipari Tröszt. A Soproni Erdőmérnöki és Fa­ipari Egyetem társadalmi munkában vállalta, hogy el­készíti az egész fürdőt körül­vevő zöldterület építési ter­vét. 1 Az első szakaszra tehát meg­született az együttműködés, de a hévíz még Táskán van. Kercza Imre Somogyi Néplap! 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom