Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

I Az illetékes hozzászól Tanácsi gazdálkodás Somogybán A Somogyi Néplap 1973. augusztus 15-i szamában Van és nincs című cikkében írt a tanácsi pénzeszközök felhasz­nálásáról, a pénzmaradvá­nyok okairól. Az írás élő problémáról szólt, olyanról, amely régóta foglalkoztatja a központi és a helyi szerveket, a tanácsi vezetőket. Szükségesnek tartom, hogy ezzel kapcsolatban megismer­tessem az olvasókat gazdál­kodási rendszerünkkel, annas összefüggéseivel. A tanácsi bevételi többletek teszik ki. Ezek az eszközök a követke­ző évben növelik az eredeti előirányzatokat, és minden ágazatban hozzájárulnák az ellátás javításához. A hatáskörök bővülése azt is megköveteli, hogy a taná­csok egyenként is megfelelő tartalékokat képezzenek. A pénzmaradványból képzett tartalék összege a korábbi évekhez viszonyítva 200 száza­lékkal nőtt. A költségvetési tartalékok és az előlegnyújtás rendszere a tanácsok pénz­költsegvetés és fejlesztésialap- j ügyi helyzetét kiegyer tlyo- gazdálkodás főbb jellemzőinek | zottabbá, a gazdálkodást pe ismerete, a jogszabályok es a ^ig biztonságossá tette. szabályozó rendszer működése, A ^rt ^ a kormanv összhangjának bemutatása le­hetővé teszi, hogy megy lakossága megismerhesse azo­kat az objektív és szubjektív okokat, amelyek miatt e saj­nálatos és regi problémával küzdünk nemcsak Somogybán, hanem országosán is. A gaz­dálkodási rendszerből objek­tíve i« következik, hogy bi­zonyos helyeken pénzmarad­ványok keletkeznek akkor, amikor inás helyeken hiány van. A tanácsok önállóságá­ból fakadó decentralizált gaz­dálkodás az eszközök átcso­portosítását nem. vagy csak korlátozottan teszi lehetővé. Emellett a tanácsi szervek munkájában, az emberi maga­tartásban rejlő problémák, a munka során elkövetett hibák is hozzájárulnak e gondunk­hoz. A IV. ötéves terv első és második évében lendületes gazdasági, társadalmi fejlődés bontakozott ki. A költségvetés egyensúlya javult, feszültségei és a nehézségek csökkentek. A tapasztalat mégis az, hogy a döntések előkészítésében, az eszközök hatékony felhaszná­lásában tanácsainknál még vannak hiányosságok. 1972-ben a pénzügyi alapok az előző évhez képest a költ­ségvetésben 25,5. a fejlesztés­ben 18,7 százalékkal növeked­tek. Ez összefügg a tanács- törvény szellemében végre a kormány gaz- nk 1 daságpolitikai intézkedései en befolyásolták a pénzeszközök felhasználását. A beruházási egyensúly javítása érdekében előírták a 20 százalékos tarta­lékképzést. A költségvetési eszközök fejlesztési célokra való átcsoportosítása és válla­lat eszközeinek a tanácsok ré­szére való átadása korlátozott. Egyes tanácsoknál a pénzesz­közök felhalmozódását az is elősegíti, hogy átmenetileg szabad eszközeiket más taná­csok részére nem adhatják át. Nagyobb feladatok végrehaj­tásához. az átmeneti hiány rendezésében megfelelő mér­tékben. hitelt nem biztosíta­nak. A megye építőipari kapa­citáshiánya, egyes esetekben a gazdálkodás tervszerűtlen- sége nehezíti a feladatok idő­arányos teljesítését. Különö­sen számottevő lemaradás van sítésben, a művelődésügyi és az egészségügyi létesítmények megvalósításában. Ezeken kí­vül elsősorban a felújításban vannak nehézségek. A felújí­tási előirányzat ötéves és éves bontásban a tanácsok rendelkezésére áll. A felhasz­nálást nehezíti, hogy az épí­tőipari szervezetek nem szíve­sen vállalják a kisebb építést, felújítást és karbantartást. /I tanácsok a helyi lehetőségeket — költségvetési üzem, tsz- brigádok. kisiparosok — sem használják ki megfelelően. Az árintézkedések, a létesítmé­nyek műszaki megoldásainak változása is hátráltatja a ki­vitelezést. A tanácsi gazdálkodás má­sik fontos területe a bérgaz­dálkodás. A tanácstörvény szellemének ' megfelelően a bérgazdálkodo szervek száma csaknem megkétszereződött. Ezért az év közi maradványok nagy számú bérgazdálkodónál halmozódnak fel. A tanács intézkedése karítás egy résziét indokolat-j lan jutalmazásra használták ; fel. A fentiekből kitűnik, hogy a ‘ pénzmaradványnak sok ö.Mze- ■, tevője van. Általános követ­keztetést levonni a gazdálko­dás egészétre éppúgy helyte­len lenne, mint elkendőzni az eseti tervszerűtlenséget és ha­nyagságot. A megyei párt- és taná­csi vezető testület a IV. öt­éves terv végrehajtásának megfelelő határozatokat és in­tézkedéseket adott ki. A me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága e hét keddjén értékelte az első félévi költségvetési és fejlesztési alapgazdalkodást. s megkülönböztetett figyelmet fordított a gazdálkodási és pénzügyi tervek teljesítésére, a pénzmaradványok csökken­tésére. Bizottságot hozott lét­re a pénzmaradványok forrá­sainak és okainak elemzésé­re, a felújítási előirányzat fel- használásának felülvizsgálatá­ra, az út-, híd- és állóeszköz-fel­újítási eszközök átmeneti vagy végleges elvonására. Néhány szakigazgatási szerv vezetőjét személyében tette felelőssé j azért, hogy az irányításúik alá megyei tartozó ágazatban a költség­nyomán | vetési és fejlesztési eszközök A népfrontmunkáért Látható eredmény Somogybán javult a bír gaz- j maradéktalan felhasználását dálkodás, az országos átlaghoz az év végéig biztosítsák, viszonyítva is előrehaladás j a gazdaságpolitikai felada- j mutaktozik. A megyében a ; tok, célok végrehajtása mind- I bérmaradványból felhasznál- annyiunktól fokozottabb erő- ható jutalom összege 1972- ; feszítést és felelősségteljesebb ben egy személyre vetítve 9 | munkát kíván. százalékkal csökkent. A pénz- M ,. maradványok mintegy 40 szá- Műdig István, zalékát az irányító szervek j a SoTnc>gy megyei Tanács V. B. elvonták, mivel a tervezett pénzügyi osztályának vezetője fejlesztés elhúzódott. Előfor- (Meggyőződésünk, hogy a hozzászólás befejező részében dúl, hogy egyes tanácsok és intézmények visszaéltek a ha­táskörükkel. Engedélyezett ál­láshelyeket huzamosabb ideig a lakásépítésben, a közműve- l nem töltötték be és a megta­közölt határozott intézkedések és azok várható hatása meg­nyugtatja és kielégíti a megye közvéleményét. (Szerk.) Ceruza és kérdőív a teríték mellett A menüt a dolgozók állítják össze A legtöbb szavazatot a máj gombócleves és a rántott hús kapta AZ ÜZEMI étkeztetés a murtkásellátás egyik legfonto­, , , sabb része. A vállaljatok meg­hajtó t decentralizálással es a fontoltan építik be költségve­szabályozó rendszeri ösztönző j hatásával. Jelentős / feladato­kat vettek át a tánáasok a központi szervektől: így pél­dául az állami tűzoltóság, a földhivatal, a szakmunkáskép­zés, a sportszervek szakmai és pénzügyi irányítása tanácsi feladattá vált. Központi in­tézkedések révén további 1 az ételek választékát szélesít- pénzügyi eszközök biztosítása \ sék. Kikérik a gyárban étkező lap hátoldalára pedig egyéb összesítés. A levesek közül a észrevételek és javaslatok ír- májgombóclevest, ragulevest hatók. es a daragaluska-levest része­sítették előnyben, a második i A véleménykutató lapok ki- fogásból pedig a rántott húst, rulast. sok energiát fordítanak bocsátását megelőzően »röple- a töltött paprikát es a brassói vélben« tájékoztattuk az üze- aprópecsenyét javasolták a legtöbben. Az üzemi konyha — a lehetőségek határain belül — } a legmesszebbmenően figye- | lembe veszi a dolgozóki javas­latát a jövő heti étrend össze­állításánál. tésükbe az étkeztetési hozzájá­az üzemi étkezdék fejlesztésé­re. az ellátás javítására. Ezen a héten a Nagyatádi Konzervgyár szép és korszerű üzemi konyháján új kezdemé­nyezéssel próbálkoznak, hogy mi konyhán étkező dolgozó­kat a »mit főzünk a jövő hé­ten?« cím alatt az étrend ösz- szeállításával kapcsolatos új, véleményező módszerről. Augusztus 27-én első alka­lommal — és ezentúl minden AZ IGAZSÁGHOZ még az segíti a tervezett programok ; dolgozok véleményét es javas- hétfőn — az ebédlő minden is hozzátartozik, hogy voltak, lakásépítés. Balaton-fejlesz- latat a kővetkező heti etrend asztalára elhelyeztük a véle- akik mosolyogva és hitetlen­összealliatsahoz. ménykutató lapokat. Ceruzát kedve legyintettek, s nem tö­Gyakorlati megoldása: véle- is mellékeltünk. A dolgozók rődtek az új kezdeményezés- ménykutatólapon 12 féle levest többsége érdeklődéssel bőn- sei. Mi mégis bízunk abban, és 18 féle második fogást — gészte a felsorolt ételek nevét hogy a dolgozók javaslatai se- húsételt, főzeléket feltéttel, és volt, aki játékos vidámság- gítséget nyújtanak: egyrészt vagy tésztát — javasol az üze- gal húzogatta a strigulákat a az üzemi konyhának . az mi konyha a következő hétre, kiválasztott levesek és főzelé- étilap szerkesztésében, más- Az ételek neve mellett egy- kék melié. Az ebédeltetés után részt abban, hogy az üzemben szerű »strigulával« kell meg- következett az egyes lapokon étkező dolgozók ellátása vái- j elölni azt, amelyiket »kivá- szereplő ételek »szavazatai- tozatosabb legyen, lasztották, a véleménykutató- nak« megszámolása, végül az tés — megvalósítását. A ta­nácsok a gazdálkodó szervek­től a tervfeladatok végrehaj­tása során a közös célt szol­gáló koordinációs beruházá­sokra — lakásépítés, közmű­vesítés. gyermekjóléti intéz­mények — pénzeszközöket vesznek át. Az átvett beruhá­zási eszközök 1972-ben 33 százalékkal növekedtek. Ez is mutatja, hogy tovább szélese­dik a koordináció, a közös« fejlesztés. A pozitív tapaszta-# latok mellett azonban a tana-# csők és a vállalatok gazdasá-f gi kapcsolatait tervszerűbbé# kell tenni, főként a koordiná-f ciós célú beruházásoíknál. # A tanácsok gazdálkodó-# sának eredményességét lénye-# gesen befolyásolja az anyagi# erőforrások alakulása, azok# hatékony felhasználása. Döntő# szerepet játszik a bevételi for-# rások előirányzatainak teljesí-f tése. Tanácsaink éltek e lehe-f tőségekkel, a bevételi többle-* tek azonban nem mindig an­nál a községi tanácsnál je­lentkeznek. ahol a kiadás igé­nye fölmerül. Ennek az a kö­vetkezménye, hogy a pénzma­radványnak 50 százalékát* évenként átlagosan a tárgyévir Az utolsó na­pot dolgozta ebben az évben a Dorottya bu­tikban Csur­gón. Ahogy mondta. lejár a nyugdíjasok számára meg­engedett mun­kaidő, legköze­lebb csak a kö­vetkező évben áll a puli mö­gé. A jövő hé­ten, üdülni mennek á ma­mával, Föld­várra. Amíg beszél­getünk a rak­tárban. fél sze­me az ajtón. Jönnek-men. nek a vevők a boltban, a ta­nuló lány be­szalad : Karcsi bácsi hol a zokni ? Karcsi bácsi, mennyi a kalap ára? ö [ válaszol, közben az én kérdé- j seimre is felelget, de érzem, szívesebben állna 'a pult mö-1 gött, a vevők között, minthogy j arról beszéljen, mivel is érdé- melle ki a Népfrontmunkáért kitüntetést. Az augusztus 20. alkalmával adott kitüntetéssel hosszú évek társadalmi munkáját ismerték [ el. Amikor értesítették róla, j meglepődött. ,Soha nem várt j érte jutalmat, dicséretet, ki­tüntetést. Turbók Károly régi csurgói- [ nak számít, pedig nem itteni születésű, Balaton-parti. Hogy ide tartozónak érzi magát, azt nem kell bizonygatnia. Bizo­nyíték a hosszú évek munkája. A népfront megalakulása óta tevékenykedik a mozgalom­ban, a tanácsok megalakulása óta tanácstag. Sokan ismerik a községből, a járásból. Szereti I a községet — ez érződik, ahogy róla beszél. — Nagyon kellett már a víz- I torony. A népfront kezdemé­nyezte, de mindenki akarta, j Amikor elég pénz is lett hoz- j zá, végre neki lehetett fogni. Most már hamarosan elkészül, j A fürdő is csak összefogással j klószülhetett. Aztán itt van a J községfejlesztés többi része: az J utak, a járdák, a parkosítás. Mind-mind azért van. hogy az j itteniek jobban, kényelmeseb­ben, kulturáltabban éljenek. Csurgó ötven év alatt nem fej­lődött annyit, mint az utóbbi tízben — mondja. Lelkes lokálpatrióta, még­sem elfogult, ha Csurgóról van sző. — Nagyatádon sóikkal job­ban megvoltait a várossá vá­lás föltételei, mint nálunk — mondotta. Mi egyébként sem Cs. Á.-né . érzünk hiányt a két járás egyesítése óta; Csurgónak Ugyanúgy van jövője, mént ahogy múltja is. Tunbék Károly mindig is ke­reskedő volt. Talán a szakma is hozzájárult, hogy szólni tud­jon az emberekkel, s hogy megtalálja velük a közős han­got. Hogy tudjon, meggyőzni. Erre pedig a több mint húsz áv alatt gyakran volt szükség. Kezdetben nem volt könnyű a népfrontmunka. Segíteni kel­lett például a begyűjtés meg­szervezésében, később jött a termelőszövetkezetek alakítá­sa. — Van olyan csurgói isme­rősöm. aki máig is emlegeti, hagy én beszéltem ró: írja ala a belépési nyilatkozatot. Min­dig elmondja: akkor még nem tudta, hogy ennyire jó lesz ké­sőbb. Az első tsz-szervezés idején egy hónapig lakott Iharosbe- rényben. hogy segítse a közös gazdaság megalakulását. — Akkor kettőt hoztunk lét­re. Egyet a középparasztokból, a jobbmódúak gazdak csoport­jaiból, a másikat meg a cselé­dek belépésével. Azóta persze a kettőből egy lett, és megerő­södött a gazdaság. Azóta is figyelemmel kíséri az onnét érkező híreket. Mint a szülő a gyerek sorsa miatt, ő sem tud közömbös lenni. — A család nem mindig örül, ha a családfő sok társa­dalmi munkát végez, és keve­set van otthon. Ez nem merült fel soha? — Nálunk nem. Sem a féle­ségem, sem a gyerekek nem zúgolódtak miatta. Tudták, hogy szívesen csinálom. És volt is eredménye. Biztos vagyok abban, hogy nem a kitüntetésre gondol. Simon Márta SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 39. A kaposvári áfész pályázatot hirdet a 1$. számú zaclicszentpáli ITALBOLT VBZETÖI állásának betöltésére az 5/1971. BKM. n. rende­letben meghatározott felté­telek szerint. Havi forga­lom : 4-0—5-0 ezer forint. Er­kölcsi és működési bizonyít­vány szükséges. Jelentke­zés: Kaposvár. Budai N. A. u. 9. Hz. alatt, a személyügyi vezetőnél. (11615) A közvetlen veszély hatása most mutatkozott meg mind­nyájukon. Remegő végtagok­kal és gyomorral, lehűlt test­tel nézték egymást. Az élet csak lassan tért vissza az ijedt emberekbe, ráeszméltei­vé őket, hogy milyen őriiltsé- f get követtek el. saját életű- i két veszélyeztetve, mikor ki- $ rohantak a tetőre. S minden f oktatásnál, magyarázatnál f többet ért, ez a lecke Rájöt- f tek, hogy1 az ész nélküli, a # vakmerő bátorság veszélyes. # önmagukat óvni nem gyáva­r ság, hanem csak óvatosság, a --------­; kiszárt! íth a ta ti an veszélyek- A zsidó menetoszlop elején kel szemben, míg az ellenke- szekerek haladtak. Ládák, zője. amit tettek: felelőtlen ponyvák, a katonák fölszere­5 könnyelműség. lései voltak ott fölhalmozva. » Pár percen belül megálla- melyeiken cigarettázó katonák, * pították, hogy a kis Lohár ti- altisztek hevertek vagy ültek. zedes. az egyik gépkocsiveze­tő hiányzik. Rohantak ki a tetőre, de nem találták. Közben elcsendesedett min­den. A fényszórók még pásztáz­ták az eget, melyről eltűntek a SztáLin-gyertvák; a sugarak mögött a csillagok milliárdja hunyorgott, pislogott. mint más nyári éjszakán, majd ki­aludt minden fény. Az udvaron szétzúzott fejjel, nagy vértócsában fekve, ösz- szetört tagokkal megtalálták a kis Eohár Lalit. És egy tiszt. Egy gulyáságyú is volt a menetben. Hideg ké­ményét legföljebb a nap me­legítette, de semmi jelét nem lehetett látni, hogy főne ben­ne valami. Schütz szakaszvezető érdes, recsegő pléhhangja süvített végig a levegőn: — Nagyon lassan haladtok! Komám! Hé! — kiáltott át az egyik bakon ülő tizedesnek. — Csapj már a gebek közé, hadd fussanak! A tizedes hátrafordult, és kérdezett vaiamit’az ott heve- resző törzsőrmestertől. aki felült, majd hangosan röhög­ve fordult a tiszt felé, aki egy szalmaszálat rágva, fölhúzott térdekkel ült egy zsákon. — Lehet, hadnagy úr? — kerdezle. A .hadnagy megvonta a vál­lát, majd szinte odavetve vá­laszolt : — Bánom is én! Csak ne sokáig, mert a lovak fáradtak. A tizedes intett, mire a ko- osis az ostorra] odavágott. A lovak megugrottak. Gyors iramban futottak, már ameny- nyixe a rossz úton lehetett. Egy kocsi kivált a menetből és félreállt. A szerencsétlen, halálrafá- radt emberek kénytelenek vol­tak futni a kocsik után. Lök­dős’ték, taszigálták egymást. Némelyik elbotlott, a másik rálépett, vagy hogy elkerülje fekvő társát, nekiverődött a másiknak. Rövid néhány másodperc alatt a porban hemp^rgett vagy tíz-tizenöt ember. Nehéz terheiket a vállszíj­nál fogva magukhoz szorítot­ták. hogy ne lötyögjön. A ve­rejték pillanatokon belül öm­lött róluk. Ziháló tüdők sípol­tak, nyögések hallatszottak; elkínzott. vinnyogáshoz hason­ló hangokkal keveredve. A menet elején az utolsó szekér mögött haladó ember, belekapaszkodva a saroglyába, pórbált lépést tartani a se­besen gördülő kocsikkal. Ha­talmas hátizsákja szabadon verdeste a derekát, minden lépésnél nagyokat ütve rajta. Már 4—5 méterrel futott a többiek előtt, amikor megbot­lott. és teljes hosszában végig­vágódott a porban. Egy pilla­natra eltűnt a porfelhőben, es a többiek belerohantak. Jajgatások és artikulátlan hangok hallatszottak, majd a többiek sem lefékezni lendü­letüket, sem kikerülni őket nem tudván, szintén belero­hantak. A menet hosszan elnyúlott. Legalább háromszáz métert futottak. A megerőltetéstől és a hőségtől el a léit. félá.iull em­berek a porban hevertek, vagy reszkető lábakkal botor­káltak, üveges szemekkel a kocsik után. A tiszt a kocsin állva rö­högve figyelte a tragikomé­diát, majd megállíttatta a lo­vakat. A félreálló kocsi a kísérő katonákat vette föl, nehogy elfáradjanak, hiszen akkor nem tudnak felügyelni a zsi­dókra. És akkor... ... Még meg találnak szok­ni! Schütz majd megfulladt a röhögéstől. Céklavörösre gyul­ladt képpel hahotázott. Rend­kívül büszke volt az ötletére. Sorba kérdezte a körülötte ál­lókat, sőt a többi kocsira is átkiáltozobt: — Na, mit szóltok hozzá? Pléhcsengésű hangja, mint­ha megrepedt volna a nagy visításban. Krákogott, köhö­gött és a fulladozóstul akado­zó hangon ismételgette a »jó« viccet. — A biboldók elestek ... a fronton... Jó! Mi? Haha-ha! Elestek ... elestek a fronton! — közben nagyokat csapko­dott húsos kezeivel. A hatás a katonáknál kü­lönböző volt. Nem mindenki nevetett, sőt döbbenten figyel­ték a szánni való figurák em­bertelen gyötrődését. (folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom