Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-02 / 205. szám
I Az illetékes hozzászól Tanácsi gazdálkodás Somogybán A Somogyi Néplap 1973. augusztus 15-i szamában Van és nincs című cikkében írt a tanácsi pénzeszközök felhasználásáról, a pénzmaradványok okairól. Az írás élő problémáról szólt, olyanról, amely régóta foglalkoztatja a központi és a helyi szerveket, a tanácsi vezetőket. Szükségesnek tartom, hogy ezzel kapcsolatban megismertessem az olvasókat gazdálkodási rendszerünkkel, annas összefüggéseivel. A tanácsi bevételi többletek teszik ki. Ezek az eszközök a következő évben növelik az eredeti előirányzatokat, és minden ágazatban hozzájárulnák az ellátás javításához. A hatáskörök bővülése azt is megköveteli, hogy a tanácsok egyenként is megfelelő tartalékokat képezzenek. A pénzmaradványból képzett tartalék összege a korábbi évekhez viszonyítva 200 százalékkal nőtt. A költségvetési tartalékok és az előlegnyújtás rendszere a tanácsok pénzköltsegvetés és fejlesztésialap- j ügyi helyzetét kiegyer tlyo- gazdálkodás főbb jellemzőinek | zottabbá, a gazdálkodást pe ismerete, a jogszabályok es a ^ig biztonságossá tette. szabályozó rendszer működése, A ^rt ^ a kormanv összhangjának bemutatása lehetővé teszi, hogy megy lakossága megismerhesse azokat az objektív és szubjektív okokat, amelyek miatt e sajnálatos és regi problémával küzdünk nemcsak Somogybán, hanem országosán is. A gazdálkodási rendszerből objektíve i« következik, hogy bizonyos helyeken pénzmaradványok keletkeznek akkor, amikor inás helyeken hiány van. A tanácsok önállóságából fakadó decentralizált gazdálkodás az eszközök átcsoportosítását nem. vagy csak korlátozottan teszi lehetővé. Emellett a tanácsi szervek munkájában, az emberi magatartásban rejlő problémák, a munka során elkövetett hibák is hozzájárulnak e gondunkhoz. A IV. ötéves terv első és második évében lendületes gazdasági, társadalmi fejlődés bontakozott ki. A költségvetés egyensúlya javult, feszültségei és a nehézségek csökkentek. A tapasztalat mégis az, hogy a döntések előkészítésében, az eszközök hatékony felhasználásában tanácsainknál még vannak hiányosságok. 1972-ben a pénzügyi alapok az előző évhez képest a költségvetésben 25,5. a fejlesztésben 18,7 százalékkal növekedtek. Ez összefügg a tanács- törvény szellemében végre a kormány gaz- nk 1 daságpolitikai intézkedései en befolyásolták a pénzeszközök felhasználását. A beruházási egyensúly javítása érdekében előírták a 20 százalékos tartalékképzést. A költségvetési eszközök fejlesztési célokra való átcsoportosítása és vállalat eszközeinek a tanácsok részére való átadása korlátozott. Egyes tanácsoknál a pénzeszközök felhalmozódását az is elősegíti, hogy átmenetileg szabad eszközeiket más tanácsok részére nem adhatják át. Nagyobb feladatok végrehajtásához. az átmeneti hiány rendezésében megfelelő mértékben. hitelt nem biztosítanak. A megye építőipari kapacitáshiánya, egyes esetekben a gazdálkodás tervszerűtlen- sége nehezíti a feladatok időarányos teljesítését. Különösen számottevő lemaradás van sítésben, a művelődésügyi és az egészségügyi létesítmények megvalósításában. Ezeken kívül elsősorban a felújításban vannak nehézségek. A felújítási előirányzat ötéves és éves bontásban a tanácsok rendelkezésére áll. A felhasználást nehezíti, hogy az építőipari szervezetek nem szívesen vállalják a kisebb építést, felújítást és karbantartást. /I tanácsok a helyi lehetőségeket — költségvetési üzem, tsz- brigádok. kisiparosok — sem használják ki megfelelően. Az árintézkedések, a létesítmények műszaki megoldásainak változása is hátráltatja a kivitelezést. A tanácsi gazdálkodás másik fontos területe a bérgazdálkodás. A tanácstörvény szellemének ' megfelelően a bérgazdálkodo szervek száma csaknem megkétszereződött. Ezért az év közi maradványok nagy számú bérgazdálkodónál halmozódnak fel. A tanács intézkedése karítás egy résziét indokolat-j lan jutalmazásra használták ; fel. A fentiekből kitűnik, hogy a ‘ pénzmaradványnak sok ö.Mze- ■, tevője van. Általános következtetést levonni a gazdálkodás egészétre éppúgy helytelen lenne, mint elkendőzni az eseti tervszerűtlenséget és hanyagságot. A megyei párt- és tanácsi vezető testület a IV. ötéves terv végrehajtásának megfelelő határozatokat és intézkedéseket adott ki. A megyei tanács végrehajtó bizottsága e hét keddjén értékelte az első félévi költségvetési és fejlesztési alapgazdalkodást. s megkülönböztetett figyelmet fordított a gazdálkodási és pénzügyi tervek teljesítésére, a pénzmaradványok csökkentésére. Bizottságot hozott létre a pénzmaradványok forrásainak és okainak elemzésére, a felújítási előirányzat fel- használásának felülvizsgálatára, az út-, híd- és állóeszköz-felújítási eszközök átmeneti vagy végleges elvonására. Néhány szakigazgatási szerv vezetőjét személyében tette felelőssé j azért, hogy az irányításúik alá megyei tartozó ágazatban a költségnyomán | vetési és fejlesztési eszközök A népfrontmunkáért Látható eredmény Somogybán javult a bír gaz- j maradéktalan felhasználását dálkodás, az országos átlaghoz az év végéig biztosítsák, viszonyítva is előrehaladás j a gazdaságpolitikai felada- j mutaktozik. A megyében a ; tok, célok végrehajtása mind- I bérmaradványból felhasznál- annyiunktól fokozottabb erő- ható jutalom összege 1972- ; feszítést és felelősségteljesebb ben egy személyre vetítve 9 | munkát kíván. százalékkal csökkent. A pénz- M ,. maradványok mintegy 40 szá- Műdig István, zalékát az irányító szervek j a SoTnc>gy megyei Tanács V. B. elvonták, mivel a tervezett pénzügyi osztályának vezetője fejlesztés elhúzódott. Előfor- (Meggyőződésünk, hogy a hozzászólás befejező részében dúl, hogy egyes tanácsok és intézmények visszaéltek a hatáskörükkel. Engedélyezett álláshelyeket huzamosabb ideig a lakásépítésben, a közműve- l nem töltötték be és a megtaközölt határozott intézkedések és azok várható hatása megnyugtatja és kielégíti a megye közvéleményét. (Szerk.) Ceruza és kérdőív a teríték mellett A menüt a dolgozók állítják össze A legtöbb szavazatot a máj gombócleves és a rántott hús kapta AZ ÜZEMI étkeztetés a murtkásellátás egyik legfonto, , , sabb része. A vállaljatok meghajtó t decentralizálással es a fontoltan építik be költségveszabályozó rendszeri ösztönző j hatásával. Jelentős / feladatokat vettek át a tánáasok a központi szervektől: így például az állami tűzoltóság, a földhivatal, a szakmunkásképzés, a sportszervek szakmai és pénzügyi irányítása tanácsi feladattá vált. Központi intézkedések révén további 1 az ételek választékát szélesít- pénzügyi eszközök biztosítása \ sék. Kikérik a gyárban étkező lap hátoldalára pedig egyéb összesítés. A levesek közül a észrevételek és javaslatok ír- májgombóclevest, ragulevest hatók. es a daragaluska-levest részesítették előnyben, a második i A véleménykutató lapok ki- fogásból pedig a rántott húst, rulast. sok energiát fordítanak bocsátását megelőzően »röple- a töltött paprikát es a brassói vélben« tájékoztattuk az üze- aprópecsenyét javasolták a legtöbben. Az üzemi konyha — a lehetőségek határain belül — } a legmesszebbmenően figye- | lembe veszi a dolgozóki javaslatát a jövő heti étrend összeállításánál. tésükbe az étkeztetési hozzájáaz üzemi étkezdék fejlesztésére. az ellátás javítására. Ezen a héten a Nagyatádi Konzervgyár szép és korszerű üzemi konyháján új kezdeményezéssel próbálkoznak, hogy mi konyhán étkező dolgozókat a »mit főzünk a jövő héten?« cím alatt az étrend ösz- szeállításával kapcsolatos új, véleményező módszerről. Augusztus 27-én első alkalommal — és ezentúl minden AZ IGAZSÁGHOZ még az segíti a tervezett programok ; dolgozok véleményét es javas- hétfőn — az ebédlő minden is hozzátartozik, hogy voltak, lakásépítés. Balaton-fejlesz- latat a kővetkező heti etrend asztalára elhelyeztük a véle- akik mosolyogva és hitetlenösszealliatsahoz. ménykutató lapokat. Ceruzát kedve legyintettek, s nem töGyakorlati megoldása: véle- is mellékeltünk. A dolgozók rődtek az új kezdeményezés- ménykutatólapon 12 féle levest többsége érdeklődéssel bőn- sei. Mi mégis bízunk abban, és 18 féle második fogást — gészte a felsorolt ételek nevét hogy a dolgozók javaslatai se- húsételt, főzeléket feltéttel, és volt, aki játékos vidámság- gítséget nyújtanak: egyrészt vagy tésztát — javasol az üze- gal húzogatta a strigulákat a az üzemi konyhának . az mi konyha a következő hétre, kiválasztott levesek és főzelé- étilap szerkesztésében, más- Az ételek neve mellett egy- kék melié. Az ebédeltetés után részt abban, hogy az üzemben szerű »strigulával« kell meg- következett az egyes lapokon étkező dolgozók ellátása vái- j elölni azt, amelyiket »kivá- szereplő ételek »szavazatai- tozatosabb legyen, lasztották, a véleménykutató- nak« megszámolása, végül az tés — megvalósítását. A tanácsok a gazdálkodó szervektől a tervfeladatok végrehajtása során a közös célt szolgáló koordinációs beruházásokra — lakásépítés, közművesítés. gyermekjóléti intézmények — pénzeszközöket vesznek át. Az átvett beruházási eszközök 1972-ben 33 százalékkal növekedtek. Ez is mutatja, hogy tovább szélesedik a koordináció, a közös« fejlesztés. A pozitív tapaszta-# latok mellett azonban a tana-# csők és a vállalatok gazdasá-f gi kapcsolatait tervszerűbbé# kell tenni, főként a koordiná-f ciós célú beruházásoíknál. # A tanácsok gazdálkodó-# sának eredményességét lénye-# gesen befolyásolja az anyagi# erőforrások alakulása, azok# hatékony felhasználása. Döntő# szerepet játszik a bevételi for-# rások előirányzatainak teljesí-f tése. Tanácsaink éltek e lehe-f tőségekkel, a bevételi többle-* tek azonban nem mindig annál a községi tanácsnál jelentkeznek. ahol a kiadás igénye fölmerül. Ennek az a következménye, hogy a pénzmaradványnak 50 százalékát* évenként átlagosan a tárgyévir Az utolsó napot dolgozta ebben az évben a Dorottya butikban Csurgón. Ahogy mondta. lejár a nyugdíjasok számára megengedett munkaidő, legközelebb csak a következő évben áll a puli mögé. A jövő héten, üdülni mennek á mamával, Földvárra. Amíg beszélgetünk a raktárban. fél szeme az ajtón. Jönnek-men. nek a vevők a boltban, a tanuló lány beszalad : Karcsi bácsi hol a zokni ? Karcsi bácsi, mennyi a kalap ára? ö [ válaszol, közben az én kérdé- j seimre is felelget, de érzem, szívesebben állna 'a pult mö-1 gött, a vevők között, minthogy j arról beszéljen, mivel is érdé- melle ki a Népfrontmunkáért kitüntetést. Az augusztus 20. alkalmával adott kitüntetéssel hosszú évek társadalmi munkáját ismerték [ el. Amikor értesítették róla, j meglepődött. ,Soha nem várt j érte jutalmat, dicséretet, kitüntetést. Turbók Károly régi csurgói- [ nak számít, pedig nem itteni születésű, Balaton-parti. Hogy ide tartozónak érzi magát, azt nem kell bizonygatnia. Bizonyíték a hosszú évek munkája. A népfront megalakulása óta tevékenykedik a mozgalomban, a tanácsok megalakulása óta tanácstag. Sokan ismerik a községből, a járásból. Szereti I a községet — ez érződik, ahogy róla beszél. — Nagyon kellett már a víz- I torony. A népfront kezdeményezte, de mindenki akarta, j Amikor elég pénz is lett hoz- j zá, végre neki lehetett fogni. Most már hamarosan elkészül, j A fürdő is csak összefogással j klószülhetett. Aztán itt van a J községfejlesztés többi része: az J utak, a járdák, a parkosítás. Mind-mind azért van. hogy az j itteniek jobban, kényelmesebben, kulturáltabban éljenek. Csurgó ötven év alatt nem fejlődött annyit, mint az utóbbi tízben — mondja. Lelkes lokálpatrióta, mégsem elfogult, ha Csurgóról van sző. — Nagyatádon sóikkal jobban megvoltait a várossá válás föltételei, mint nálunk — mondotta. Mi egyébként sem Cs. Á.-né . érzünk hiányt a két járás egyesítése óta; Csurgónak Ugyanúgy van jövője, mént ahogy múltja is. Tunbék Károly mindig is kereskedő volt. Talán a szakma is hozzájárult, hogy szólni tudjon az emberekkel, s hogy megtalálja velük a közős hangot. Hogy tudjon, meggyőzni. Erre pedig a több mint húsz áv alatt gyakran volt szükség. Kezdetben nem volt könnyű a népfrontmunka. Segíteni kellett például a begyűjtés megszervezésében, később jött a termelőszövetkezetek alakítása. — Van olyan csurgói ismerősöm. aki máig is emlegeti, hagy én beszéltem ró: írja ala a belépési nyilatkozatot. Mindig elmondja: akkor még nem tudta, hogy ennyire jó lesz később. Az első tsz-szervezés idején egy hónapig lakott Iharosbe- rényben. hogy segítse a közös gazdaság megalakulását. — Akkor kettőt hoztunk létre. Egyet a középparasztokból, a jobbmódúak gazdak csoportjaiból, a másikat meg a cselédek belépésével. Azóta persze a kettőből egy lett, és megerősödött a gazdaság. Azóta is figyelemmel kíséri az onnét érkező híreket. Mint a szülő a gyerek sorsa miatt, ő sem tud közömbös lenni. — A család nem mindig örül, ha a családfő sok társadalmi munkát végez, és keveset van otthon. Ez nem merült fel soha? — Nálunk nem. Sem a féleségem, sem a gyerekek nem zúgolódtak miatta. Tudták, hogy szívesen csinálom. És volt is eredménye. Biztos vagyok abban, hogy nem a kitüntetésre gondol. Simon Márta SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 39. A kaposvári áfész pályázatot hirdet a 1$. számú zaclicszentpáli ITALBOLT VBZETÖI állásának betöltésére az 5/1971. BKM. n. rendeletben meghatározott feltételek szerint. Havi forgalom : 4-0—5-0 ezer forint. Erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. Jelentkezés: Kaposvár. Budai N. A. u. 9. Hz. alatt, a személyügyi vezetőnél. (11615) A közvetlen veszély hatása most mutatkozott meg mindnyájukon. Remegő végtagokkal és gyomorral, lehűlt testtel nézték egymást. Az élet csak lassan tért vissza az ijedt emberekbe, ráeszmélteivé őket, hogy milyen őriiltsé- f get követtek el. saját életű- i két veszélyeztetve, mikor ki- $ rohantak a tetőre. S minden f oktatásnál, magyarázatnál f többet ért, ez a lecke Rájöt- f tek, hogy1 az ész nélküli, a # vakmerő bátorság veszélyes. # önmagukat óvni nem gyávar ság, hanem csak óvatosság, a --------; kiszárt! íth a ta ti an veszélyek- A zsidó menetoszlop elején kel szemben, míg az ellenke- szekerek haladtak. Ládák, zője. amit tettek: felelőtlen ponyvák, a katonák fölszere5 könnyelműség. lései voltak ott fölhalmozva. » Pár percen belül megálla- melyeiken cigarettázó katonák, * pították, hogy a kis Lohár ti- altisztek hevertek vagy ültek. zedes. az egyik gépkocsivezető hiányzik. Rohantak ki a tetőre, de nem találták. Közben elcsendesedett minden. A fényszórók még pásztázták az eget, melyről eltűntek a SztáLin-gyertvák; a sugarak mögött a csillagok milliárdja hunyorgott, pislogott. mint más nyári éjszakán, majd kialudt minden fény. Az udvaron szétzúzott fejjel, nagy vértócsában fekve, ösz- szetört tagokkal megtalálták a kis Eohár Lalit. És egy tiszt. Egy gulyáságyú is volt a menetben. Hideg kéményét legföljebb a nap melegítette, de semmi jelét nem lehetett látni, hogy főne benne valami. Schütz szakaszvezető érdes, recsegő pléhhangja süvített végig a levegőn: — Nagyon lassan haladtok! Komám! Hé! — kiáltott át az egyik bakon ülő tizedesnek. — Csapj már a gebek közé, hadd fussanak! A tizedes hátrafordult, és kérdezett vaiamit’az ott heve- resző törzsőrmestertől. aki felült, majd hangosan röhögve fordult a tiszt felé, aki egy szalmaszálat rágva, fölhúzott térdekkel ült egy zsákon. — Lehet, hadnagy úr? — kerdezle. A .hadnagy megvonta a vállát, majd szinte odavetve válaszolt : — Bánom is én! Csak ne sokáig, mert a lovak fáradtak. A tizedes intett, mire a ko- osis az ostorra] odavágott. A lovak megugrottak. Gyors iramban futottak, már ameny- nyixe a rossz úton lehetett. Egy kocsi kivált a menetből és félreállt. A szerencsétlen, halálrafá- radt emberek kénytelenek voltak futni a kocsik után. Lökdős’ték, taszigálták egymást. Némelyik elbotlott, a másik rálépett, vagy hogy elkerülje fekvő társát, nekiverődött a másiknak. Rövid néhány másodperc alatt a porban hemp^rgett vagy tíz-tizenöt ember. Nehéz terheiket a vállszíjnál fogva magukhoz szorították. hogy ne lötyögjön. A verejték pillanatokon belül ömlött róluk. Ziháló tüdők sípoltak, nyögések hallatszottak; elkínzott. vinnyogáshoz hasonló hangokkal keveredve. A menet elején az utolsó szekér mögött haladó ember, belekapaszkodva a saroglyába, pórbált lépést tartani a sebesen gördülő kocsikkal. Hatalmas hátizsákja szabadon verdeste a derekát, minden lépésnél nagyokat ütve rajta. Már 4—5 méterrel futott a többiek előtt, amikor megbotlott. és teljes hosszában végigvágódott a porban. Egy pillanatra eltűnt a porfelhőben, es a többiek belerohantak. Jajgatások és artikulátlan hangok hallatszottak, majd a többiek sem lefékezni lendületüket, sem kikerülni őket nem tudván, szintén belerohantak. A menet hosszan elnyúlott. Legalább háromszáz métert futottak. A megerőltetéstől és a hőségtől el a léit. félá.iull emberek a porban hevertek, vagy reszkető lábakkal botorkáltak, üveges szemekkel a kocsik után. A tiszt a kocsin állva röhögve figyelte a tragikomédiát, majd megállíttatta a lovakat. A félreálló kocsi a kísérő katonákat vette föl, nehogy elfáradjanak, hiszen akkor nem tudnak felügyelni a zsidókra. És akkor... ... Még meg találnak szokni! Schütz majd megfulladt a röhögéstől. Céklavörösre gyulladt képpel hahotázott. Rendkívül büszke volt az ötletére. Sorba kérdezte a körülötte állókat, sőt a többi kocsira is átkiáltozobt: — Na, mit szóltok hozzá? Pléhcsengésű hangja, mintha megrepedt volna a nagy visításban. Krákogott, köhögött és a fulladozóstul akadozó hangon ismételgette a »jó« viccet. — A biboldók elestek ... a fronton... Jó! Mi? Haha-ha! Elestek ... elestek a fronton! — közben nagyokat csapkodott húsos kezeivel. A hatás a katonáknál különböző volt. Nem mindenki nevetett, sőt döbbenten figyelték a szánni való figurák embertelen gyötrődését. (folytatjuk.)
