Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-15 / 216. szám

Az alkotó légkör f I minap egyik könnyűipa­ri üzemünk vezetőjével arról beszélgettünk, hogy az alkotó munkahelyi légkör milyen sok összetevőből áll. Mindenek­előtt számolni kell azzal, hogy a munkás, a kétkezi dolgozó a munkahelyén teljes érzelem­gazdagságával és érzékenysé­gével van jelen, s ez épp oly fontos körülmény, mint a szor­galma, szakmai tudása és mesterségének szeretete. Per­sze mindezek, a termelés tár­gyi oldala mellett »emberi for- rás«-ként jelentkező hatóerők, amelyekkel gazdálkodni mind fontosabb feladatköre a veze­tőségnek. Egész politikánkból következik, hogy a munkásem­bereket be kell vonni az üzem irányításába, s ehhez gazdag eszköztárat kínál az üzemi de­mokrácia érvényesítése. Csak­úgy, mintái szocialista brigád­mozgalom életformát alakító h atásrendszere. De elképzelhető-e a munka­helyi légkör erősödése a dol­gozók és az üzemi vezetősé­gek párbeszéde nélkül? Alig­ha. Ilyen párbeszéd, a gondo­latok cseréje mindamellett csak akkor jöhet létre, ha a gazdasági, a párt- és tömeg­szervezeti vezetők legalább ol#an figyelemmel és körülte­kintéssel törekednek megis­merni e vállalat »emberi olda­lát«, a dolgozók szociális hely­zetét, mint ahogy a gazdasági, termelési tényezőket. A kap­csolatteremtés akkor válik hatékonyabbá, ha minél »nyi- tottabbak« az emberek, ha a munkahelyi légkör alapja a rendezettség és a bizalom. Ha a döntések többségi álláspon­tot is képviselnek. Ehhez az szükséges, hogy az »üzemi négyszög« tagjai és vezető be­osztású munkatársaik messze­menően megismerkednek min­den egyes dolgozó problémái­val. Van-e lakása, rendezett-e a családi élete, tovább tanul­nak-e a gyermekei, s milyen a munkahelyi, továbbá a társa­dalmi közérzete? Nehezebb így vezetni? Ne­hezebb, de eredményesebb. Az ember fejlődés^, önmegvalósí­tása a munkája által megy végibe, összhangot teremtve a munkahelyi és szabad időbeli tevékenysége közt. A fejlődés társadalmi méretekben is min- inkább gyors ütemű és dina­mikus. Ez viszont előírja, hogy egész életformánknak is al­kalmazkodnia, korszerűsödnie kell ahhoz, hogy megfeleljünk mindennapi feladatainknak. A két világrendszer közti küzde­lemben máris szemmel látha­tó a szocializmust építő társa­dalmak fölénye, így hazánké is. Elsősorban társadalmi vi­szonyaink rendezettségével és etikai vonatkozásban a kisebb és nagyobb csoportok együtt­élése terén. Olykor mégis úgy tűnik, nem élünk eléggé bát­ran és kezdeményezően azok­kal az érvekkel, amelyek meg­fogalmazhatók e társadalmi szimbiózis eredményeként. Pedig volnának — és van­nak — érveink bőviben. Törté­nelmi előzmények nélkül bon­takoztattuk ki hihetetlenül rö­vid idő alatt a szocialista de­mokrácia segítő ( társadalmi szabályozó) rendszerét. A munkahely életében ennek ré­sze, vetülete az üzemi de­mokrácia. Persze, az üzemi de­mokrácia is folyamatként ér­vényesül, s éppen az egyen­lőtlen fejlődés törvénye miatt a megvalósulás lépcsőzetes le­het. Itt van szerepe a cselek­vésre késztető politikai és kul­turális tudatformáló, nevelő munkának, a közművelődést előmozdító oktatási formáknak és az üzemi demokrácia nyílt fórumainak. Ez utóbbiak fon­tosságára rávilágít, hogy az er­kölcsi és anyagi ösztönzők is csak akkor válhatnak eredmé­nyessé, ha egy-egy ilyen ter­mészetű döntés, legyen az egyszemélyi béremelés, talál­kozik a többségi állásponttal. Tíz esztergályos vagy laka­tos egyazon munkahelyen pontosan ismeri egymás em­beri és szakmai értékeit. Pon­tosabban, mint bármely mun­kahelyi vezetőség, ha még oly jól irányítja is a rábízott üzemrészt. A termelékenység, a hatékonyabb munka szem­pontjából is indokolt, hogy a munkahelyi csoportok vagy üzemi kollektívák, szocialista brigádok ne éljenek át ellent­A munka ritmusa A svájcisapkát mélyen a homlokába húzva viseli. Bo­zontos, szőke szemöldöke a porfogó a hunyorgó, keskeny résnyire 'húzott szeme fölött. Melllettünk a régi épület fű- részporgyűjtőjébe bömbölve zúdul a por. A teherautók szinte egymást érve verik %1 a salakot. A gyors ütemű építkezés tömör, jellegzetes zajától egy kissé félrehúzódva ülünk le beszélgetni, egy be­tonhengerre. Időnként hátra- pislant széles, zömök vállai mögött, oda, ahol nyolctagú brigádja dolgozik. Elismert szaíkmunkás. A művezető habozás nélkül mondta a nevét: Horváth Ferenccel érdemes beszélni. Már nagyon hosszú ideje jól dolgozik a vállalatnál. Idősebb emberre számítot­tam. Mindössze negyvenegy éves. — Titok? — kérdezett visz- sza. — Tanultaim a szakmát, és azóta is szüntelenül gyűj­töm a tapasztalatokat. Ennyi az egész.' Sok helyen dolgozott életé­ben, számos nagy jelentőségű építkezésen vett részt. — Még Sztálinvárosnál kezdtem. Én ott jól éreztem magam. Sok ember gyűlt oda, sok volt a magam korabeli fiatal is. Soha nem unatkoz­tunk. Négy hónapig dolgoz­taim ott 1955-ben. A katona­ság után Komlóra mentem, a mélyfúróknál helyezkedtem él. Voltam Pécsen is, lakáso­kat építettünk, Kaposváron a cukorgyár kazánházát; Nagy­atádon a cérnagyárban f dol­goztam. Szabad idejéről kérdeztem. Ház körüli munkával tölti. Somogyaracson lakik, ott épí­tett magának egy két és fél szobás házat. Reggel ötkor kel, hét kilométert kerékpá­rozik á legközelebbi vasútál­lomásra, hogy jelenlegi mun­kahelyére utazzon. Legkeve­sebb 15—16 órá telik el, amíg isimét ágyba kerül. Televíziót ritkán néz. — Nem fáradt? — A munkámat szeretem, szívesen csinálom. Az utazga­tás azonban teher. Most még hagyján, hiszen mindennap találkozom a családdal, de olyan is volt, amikor a mun­kahely távolsága miatt rit­kábban láthattam őket. Otthon is a fizikai munka köti. le. A nyulait gondozza, a jószágokat látja el, a kert­ben dolgozik. De a házon is mindig van mit csinálni. Két fia közül az egyik asz­talostanuló, a másik techni­kusként dolgozik a Somogy megyei Állami Építőipari' Vállalatnál. Egy helyen az apjával. Keveset beszélgettünk. Nem mondta, hogy nincs ideje, csak azt, hogy most hajtás van. Ha kérdeztem, erősein figyelve nézett a szemembe, és tömören, pontosan vála­szolt. Ügy ült, hogy ebben a húsz percben is pihenjem. Ezekben.a hónapokban 4500— 5000 forintot keres. Szeretné, ha a régi szakmunkásokat fo­kozottabban megbecsülnék. Brigádjával naponta 5—6 köbméter, 10—12 ezer téglát berak az épülő barcsi panel- parkettagyár magasodó falai­ba. — Jó a kereset? — Nemcsak pénzről van j szó. Mi tudjuk, hogy mekko­ra beruházás épül itt, meny­nyire fontos a határidőre el­készíteni. Az emberekkel a brigádban jól kijövök, van ritmusa a munkánknak. — Ez a fontos! — ismételte magyarázó kézmozdulat kísé- I rétében. — A mimika ritmusa! | Mészáros Attila. ! j mondásokból eredő káros fe- I szükségeket. Nem kevésbé | fontos ez az emberi oldal I szempontjából. Aki ismeri az üzemek világát, tudja, hogy mindig adódnak váratlan hely­Először munkahelyén, a Da- nuvia nagyatádi gyárában ke­restem. — Horváth János? Több is dolgozik nálunk... Ja, a Spé­ci? Éppen szolgálatban van, a zetek, rendkívüli feladatok. | munkásőrség parancsnoksá­Egy szociológiai fölmérés ki­mutatta, hogy a munkával kapcsolatos elégedettségre vagy elégedetlenségre olyan tényezők hatnak — főképpen a fiatal munkások esetében — mint a munka tartalma, a ke. reset, a szakképzettség növelé­sének lehetősége, a munka változatossága, a munka szer­vezettsége, a vezetők és a munkások jó viszonya és végül a fizikai megterhelés. Ezzel ki is rajzolódik a ve­zetési kultúra mai követel­ményrendszere. Az egészséges és alkotó munkahelyi légkör tehát nem önmagától előálló folyamat, hanem nagyon is tu­datos szervező-irányító mun­kát igénylő feladatkör. Igényli nemcsak a tájékoztatást, ha­nem a tájékodózást is mind­két oldalról. Örvendetes, hogy mind na­gyobb számban akadnak jó példák országszerte. az »üzemi négy­szögét«. Nos, ha minden egyes vezető ismeri saját munkájá­nak összefüggéseit — az irá­nyítás gazdasági és emberi ol­dalát —, s ha gyakran kisebb- nagyobb konfliktusok feloldá­sa útján, de létrejön az egyez­tetés, akkor már beszélhetünk igényes vezetési gyakorlatról. Ebben helye van a gazdasági­üzemi feladatok pontos és széles körű ismeretének, a párt- és tömegszervezeti élet dinamikus fejlődésének, an­nak, hogy minden egyes dol­gozó egészséges közérzettel végezze munkáját, az eddigi­nél jobban tulajdonosnak érezze magát, s munkahelyi tevékenységéhez kösse saját fejlődését is. Ehhez csakis a szocializmust építő társadalmunk ad- mind nagyobb lehetőséget. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy haza­szeretetünk a munkahely — és a szőkébb lakókörnyezet — szeretete által realizálódik, válik valóságossá. Nagy szere­pük van ebben a közösségi vo­násoknak, az egyéni, a cso­port- és a társadalmi érdek egyensúlyának, mint a min­dennapi munkában kiküzdött eredménynek. H. J. gén megtalálhatja. Nevet, amikor beszélgetés közben említem, hogy milyen becenéven emlegetik őt mun­katársai. — Évekig az volt a szavam^ járása, hogy spéci, azután — noha elhagytam — ez a jelző rajtam maradt. A feleségemet meg a gyerekeket is leginkább így szólítják. Nem haragszom érte, mert úgy érzem ez is ki­fejezi társaim, az ismerősök, barátok szeretetét, megbecsü­lését. Horváth János nyolc évvel ezelőtt jelentkezett a munkás­őrségbe. Híradó munkatársnak osztották be. Feladata igen fontos. Különösen a harcásza­ti gyakorlatok sikeres végre­hajtásához nélkülözhetetlen az irányító parancsnokok és a végrehajtó munkásőrök közöt­ti kifogástalan összeköttetés megteremtése. — Bizony előfordult kezdet­ben az egyik éjszakai gyakor­laton, Somogyszob környékén, hogy a kimerült akkumulátor miatt nem tudtunk kapcsolatot teremteni, s nagyon gyorsan kellett intézkedni. Ezért nem dicsértek meg, de ez az eset jó volt arra, hogy máskor még alaposabban készüljünk fel az ilyen gyakorlatokra. Marosi József, a nagyatádi Tóth Lajos munkásőrszázad parancsnoka úgy emlegeti őt, mint az egyik leglelkiismerete­sebb munkásőrt. — Horváth Jánosra minden­kor számíthatunk. Bármilyen nehéz terepen, rendkívüli idő­járási viszonyok között hajtjuk végre a gyakorlatot, a híradók az ő irányításával kifogástala­nul látják el dolgukat. A parancsnok szavait bizo­nyítja az is, hogy Horváth Já­nos eddig kétszer érdemelte ki a Kiváló munkásőr, egyszer pedig a Kiváló parancsnok ki­tüntetést. Nyolc évig volt tanácstag, tagja volt a végrehajtó bizott­ságnak is. Munkásőri feladatá­nak ellátása mellett részt vesz munkahelyén is a pártmunká­ban, vezetőségi tag. Gyakran szakítja meg be­szélgetésünket a telefon csen­gése. Határozottan, készsége­sen válaszol; a szolgálat kifo­gástalan ellátását is becsület­beli kötelességének tekinti. Villanyszerelő. Nagyatádon kezdte a szakmát tanulni egy kisiparosnál, azután Budapes­ten a Ganz Hajógyárban fe­jezte be, majd visszajött Nagy­atádra dolgozni. Most a Danu- viában villanyszerelő csoport- vezető. Amikor munkájáról, a gyár­ról beszél, akkor értem meg igazán, hogy miért is kapta társaitól a Spéci becenevet. Végtelen szeretettel, lelkese­déssel szól szakmájáról, az üzemről. — Nagyon kellett a város­nak ez a gyár. Korszerű eszter­ga- és marógépeket kaptunk, most szereljük fel őket. Öröm itt dolgozni, ígéretes jövő vár a Danuviára. A pártvezetőség és a gyár minden kommunistá­ja azon fáradozik, hogy a fia­talok és az idősebbek is lássák ezt a biztató jövőt, s úgy dol­gozzanak, hogy ennek alapjait mielőbb megteremthessük. Szalai László Háromszoros árualap Változatlanul nagy a kereslet a leszállított árú ruházati termékek iránt Az életszínvonal-politika eszközeként az idén több alka­lommal is leszállították egyes ruházati cikkek árát, és stabi­lizálták néhány gyermekruhá­zati cikk árát. Az intézkedé­sek tapasztalatairól a Belke­reskedelmi Minisztérium ru­házati kereskedelmi főosztá­lyán tájékoztatták az MTI munkatársát. Több hónap elmúltával is változatlanul élénk a véglege­sen leszállított árú ruházati termékek forgalma. Ruházko­dási pamutcikkekből 25 szá­Két műszakban Ötfele acélból Saját hangomat sem hallom. Szememet bántja az ívhegesz­tő izzófehér fénye, s vigyáz­nom kell, nehogy a lábamra essen a néhány mázsás acél­lap a Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Gépgyár kaposvá­ri gyáregységében. Öriás ke­mence végfala lesz, az anyaga lemezacél, melyet az alkatrész- gyártó üzemben vágtak szabá­lyos darabokra. Ott készül a »szeletekből« összehegesztett palást is, mely a szerelőüzem­ben nyeri el’végleges formá­ját. Különböző méretű kemen­céket gyártanak belőlük, a szá­rítóberendezések működteté­séhez használják. Készen csak­nem három méter magasak, s hosszúságuk eléri a hét métert is. — A termékek nagy része exportra megy — mondta Gu­lyás Lajos üzemvezető. A Szov­jetunióba és a szocialista or­szágokba szállítjuk.. Egy ke­mence elkészítésének ideje kétszáztizenhét óra. A festés után a szabadban tároljuk. Sú­lyuk négy és fél tonna, de gyártunk ennél nagyobbakat is. Azok hattonnásak. A brigá­dok osztott műszakban dolgoz­nak. A nyolctagú Münnich Fe­renc szocialista brigád vezető­je Bencs János. A gyár meg­alakulása óta dolgozik a szere­lőcsarnokban, s hat brigádtár sával együtt a legrégibb dol­gozónak számít. Egy hét alatt i ----- készítenek el egy kemencét. | tán. Munkájukat elektromos gépek segítik. Villamos energiával működő emelőszerkezet illeszti helyükre az acélelemeket. A hegesztés után visszamaradó varratoktól sűrített levegővel szabadítják meg a palást külső részét. A brigádvezetővel a kemen­cék mellett beszélgettünk. — A négy és fél tonnás gyártmány több mint ötféle acélból készül. Először a ke­mence alját készítjük el, majd a külső köpenyt hegesztjük össze. A két végfal illesztése az egyik legnehezebb feladat. A palástot állandóan forgatni kell, mert csak úgy lehet raj­ta dolgozni. Egyben ez a leg­élvezetesebb munkafolyamat a hegesztő számára. A brigád­ban ketten még nem rendel­keznek nagy gyakorlattal. Egyikük az idén szerzett szak­munkás-bizonyítványt. A hegesztés nem tartozik a könnyű szakmák közé. A gyár vezetősége, hogy kiküszöbölje a szinte elviselhetetlen zajt, többféle módszerrel próbálko­zott már. Hangszigetelő fala­kat állítottak be, de keveset számított. A munka könnyíté­sét szolgálja majd, hogy a jövő év első felében automata he- gesztőpisztolyökat vásárolnak. Az idén szerzett szakmun kás-bizonyítványt a brigáci legifjebb tagja, Brüsszel Zol­Az első napokban csak- he­gesztettem. Az elméletben el- sajátítottakat nehéz a gyakor­latban alkalmazni. Sokat kö­szönhetek a brigád idősebb tagjainak. Bármilyen gondom volt, mindig segítettek. Most többek között az összeszerelés utómunkáit bízták rám. Villamos anyagmozgató gé­pek haladnak el mellettünk. Nem messze a festőműhely dolgozói szórófejes pisztoly se­gítségével vonják be vékony réteggel a munkadarabokat. Orrfacsaró gáz keveredik a füsttel. Villognak a hegesztő- pisztolyok. Öt éve dolgozik itt Papp László. Betanított munkásként kezdte, az idén szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványt. — Februártól jártam a tan­folyamra, és júniusban kaptam meg a bizonyítványt. — Mi a feladata? — Valójában az összes mun­kafolyamatban részt veszek. Legjobban azonban a palást hegesztését szeretem. Nem azért, mert a legkönnyebb, hanem mert sokiajta művelet­ből áll. A brigádból négyen kiváló dolgozók. Az üzemvezető véle­ménye szerint a Münnich Fe­renc brigádra mindig lehet számítani. Többször előíor lult, hogy a tervezetten felül több kemencét kellett gyártani, s a brigád vállalta — munkaidőn túl. Bohrig Gábor zalékkal, függönyből 40 száza­lékkal növekedett a kiskeres­kedelem értékesítése. Pelenká­ból 60 százalékkal többet ad­tak el, kétszeresére növekedett a szintetikus leánykanadrág és a fiú atlétatrikó forgalma» szintetikus leánykakombiné bői 50 százalékkal, felnőtt és bakfis hurkolt konfekcióáru­ból több mint 30 százalékkal adtak el többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A harisnyanadrág árát még 1971 őszén szállították le, forgalma a múlt évi igen magas, 170 százalékos növekedés ellenére az idén is 20 százalékkal emel­kedett. A minisztérium információi szerint az olcsó cikkekből megfelelő az utánpótlás. Az alacsony jövedelmű és sokgyermekes családok érde­kében született az intézkedés több mint 30 gyermekruházati termék árának és minőségének a stabilizálására. Ezek iránt a cikkek iránt ugyancsak nö­vekedett az érdeklődés és a kereslet. A második negyed­évben a leányka pamut vállas ingből például 39 ezerrel, a fiú pamut atlétatrikóból 77 ezerrel, gyermek pamut ha­risnyanadrágból 68 ezerrel fo­gyott több, mint a múlt év azonos időszakában. Fröccs­öntött cipőből a tavalyi első félévi 70 ezerrel szemben az idén csaknem 150 ezer pár került forgalomba. A stabili­zált árú cikkek értékesítésére kijelölt hálózat — a kezdeti néhány napos utánpótlási problémáktól eltekintve — gondoskodik elegendő mennyi­ségű áruról. A tanácsok egy része rendszeresen figyelem­mel kíséri az érintett termé­kek ellátási helyzetét, s több helyen áruutánpótlásra szólí­totta fel azokat a boltokat, amelyek készletkínálatát nem tartották megfelelőnek. A minisztérium nemrégen ellenőrizte a nagykereskedel­mi vállalatoknál a több mini 30 féle cikk árufedezetét, ame­lyet megfelelőnek tartott a ke­reslet kielégítésére. A fröccs­öntött cipők választékát né­hány új modellel bővítették. A második félévi árualap csaknem háromszorosa a ta­valyinak, így várhatóan meg­szűnnek az eddig helyenként tapasztalt utánpótlási gondok is. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom