Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-15 / 216. szám

<b M £' * e fliAG PROLETÁRJAI, E G Y E S ö L'J ET EK! Ára: 80 fillér MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam 216 szám 1973. szeptember 15., szombat Az izraeli agresszió miatt Damaszkusz panaszt tesz Dr. Mohammed Zakkaria Iszmaü szíriai külügyminisz­ter-helyettes csütörtökön ma­gához kérette az arab államok damaszkuszi nagyköveteit, és közvetítésükkel fölhívta kor­mányaik figyelmét arra, hogy az izraeli légi provokációnak súlyos következményei lehet­nek a közel-keleti helyzetre. A miniszterhelyettes kifejti: Iz­rael arroganciájáért a kor­látlan amerikai támogatást terheli a felelősség. Benjamin Peled vezérőrnagy, az izraeli légierő parancsnoka csütörtökön azt állította, hogy az izraeli harci repülőgépek »szokásos járőrtevékenységű­ket végezték«, s így kevered­tek harcba a szíriai vadászgé­pekkel. Állítása szerint izraeli részről mindössze egy gépet vesztettek. A háromórás légi csata után Damaszkusziban azt közölték, hogy öt izraeli repü­lőgépet lőttek le. Damaszkuszi hivatalos for­rások szerint a szíriai kül­ügyminisztérium pénteken utasította az ország állandó BNSZ-képviselőjét, hogy emel­jen panaszt a Biztonsági Ta­nácsnál Izrael csütörtöki légi akciója miatt. Szíria ugyan­akkor nem kéri ez ügyben a BT összehívását. Tovább gyűrűzik a tiltakozás a chilei ellenforradalom miatt Hadosztályok, munkásosztagok fognak fegyvert a junta ellen A haladó nemzetközi közvélemény mélységes felháboro­dásának hangját erősíti a "'hazánkban, társadalmunk minden rétegében tovább gyűrűző tiltakozás a'chilei szervezett fegy­veres ellenforradalmi lázadás és a puccsot követő terrorcse­lekmények miatt. Tiltakozó gyűlések voltak pénteken is országszerte, s tíz- és tízezrek állásfoglalásukat írásban is dokumentálták: szakadatlanul özcnlik a táviratok sokasága az Országos Béketanácshoz és Chile budapesti nagykövetségére. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának nyilatkozata megdöbbenéssel és felháboro­dással értesült arról — írja a nyilatkozat —, hogy a szélső­séges, reakciós erők vezetésé­vel ellenforradalmi puccs tört ki Chilében, a chilei Népi Egy­ség törvényesen megválasztott kormánya ellen. A lázadók az (Folytatás a 2. oldalon) Gazdag programmal készülnek a fegyveres erők napjára Országszerte változatos ese­ménysorozattal ünnepük meg az idén is a fegyveres erők napját. Budapesten a hagyo­mányokhoz híven koszorúzási ünnepséget rendeznek a Hő­sök terén, a magyár hősök emlékművénél. A honvédelmi miniszter a fegyveres ei-ők napja alkalmából fogadást ad. Szeptember 28-án este hang­zik el a rádióiban és a televí­zióban Bencsik Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának köszön­tője. A helyőrségekben és a lak­tanyákban ünnepi csapatgyű­léseken emlékeznek meg a fegyveres erők napjáról, s eze­ket a rendezvényeket kulturá­lis és sportműsorral kapcsol­ják egybe. Megemlékeznek a gyárakban, üzemekben, a vál­lalatoknál is, az általános is­kolákban ünnepi úttörőcsapat- gyűlések, a középiskolákban ifjúgárda-programok zajlanak majd le. A Gellért-hegyen lévő fel- . szabadulási emlékműnél a fegyveres erők napja tisztele­tére fölvonják a magyar nem­zeti lobogót és a munkásmoz­galom vörös zászlaját. A pákozdi csata 125. évfor­dulója és a fegyveres erők napja alkalmából koszorúzási ünnepséget tartanak a pákoz- dá emlékműnél. A koszorúzás után légi és harcászati, vala­mint harci technikaeszköz be­mutatót tartanak. Koszigin fogadta Ertlt Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök pénteken fo­gadta Josef Ertlt, az NSZK élelmezési, földművelésügyi és erdőgazdasági miniszterét. A baráti légkörű beszélge­tésen áttekintették a Szovjet­unió és az NSZK gazdasági fejlődésének egyes kérdéseit, a két ország gazdasági kapcsola­tainak kibővítését és más köz­érdekű kérdéseket A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága mély megdöbbenését fejezi ki a chilei ellenforradalmi kato­nai puccs, a reakciós jobbolda­li erőknek a chilei nép elleni barbár támadása miatt. Min­den magyar kommunista, az egész magyar nép felháboro­dottan ítéli el a Népi Egység kormányának erőszakos meg­döntését, a törvényesen meg­választott Salvador Allende el­nök meggyilkolását, a parla­ment önkényes feloszlatását, a chilei nép kivívott demokrati­kus szabadságjogainak lábbal tiprását. A katonai junta —■ semmibe véve a Chilei KÖZ­LI lést tartott a KISZ központi bizottságának ifj ú m u n kástanácsa A dolgozó fiatalok KISZ- ' fiatalok a közélet egyre akti­szervezeteinek legfontosabb politikai feladata: az, ifjúsági szövetség VIII. kongresszusá­nak határozatai szellemében fejlesszék a párt eszméit az if­júság körében, mozgósitsák a fiatalokat a X. pártkongresz- szus programjának, a IV. öt­éves terv céljainak megvalósít tására — hangsúlyozta pénteki ülésén a KISZ kb ifjúmunkás- tanácsa, megvitatva a legutób­bi KISZ-kongresszus óta eltelt időszak tapasztalatait. A tanács megállapította: fontos feladata a KISZ-szerve­zeteknek, hogy a szocialista hazafiságra nevelés érdekében érvényesítsék jobban a min­dennapi tettek hazafiságát, a napi munkában való helytál­lást. A KISZ eredményesen moz­gósította a fiatalokat a nép- gazdasági célok megvalósítá­sára.. Az új generáció aktívan részt vesz a szocialista munka­versenyekben, de a jövőben ügyelni kell arra is, hogy nö­vekedjék a különböző szakmai »kiváló« mozgalmakban részt vevő pályakezdő műszaki és közgazdászfiatalok száma. A KISZ VIII. kongresszusa határozatának megfelelően folytatódik azv ifjúsági szövet­ség védnökségi tevékenysége, az új nemzedék jelentősen hoz­zájárul az egyedi nagyberuhá-. zások, kiemelt programok megvalósításához. — Á KISZ- gzervezeteknek — hangsúlyoz­ták a tanács tagjai — határo­zottan föl kell lépniük a »fo­gyasztási szemlélet« ellen. Egy­értelműen tudatosítaniuk kell, hogy a jobblét alapja a .terme­lő munka eredménye, s az életszínvonal gyorsabb emelé­séhez jobban szervezett, több, fegyelmezettebb ég intenzívebb munkára van szükség a nép­gazdaság minden területén. örvendetes tényként állapí­totta meg a tanács, hogy a szo­cialista demokrácia fórumain a vabb gyarkorlóivá válnak. A tanács ajánlást fogadott el, amely a munkahelyi KISZ- szervezetek feladatait körvon- lazza a katonai szolgálatból le­szerelő, az NDK-ból és a gyer­mekgondozási szabadságról visszatérő fiatalok munkahelyi beilleszkedésének segítésébe. társaság alkotmányát — a nemzetközi imperializmus leg­szélsőségesebb köreinek támo­gatásával olyan gaztettekre ve­temedett, amelyekkel tragédiá­ba taszította az országot. A magyar kommunisták, munkásosztályunk, egész né­pünk a leghatározottabban el­ítéli az ellenforradalmi erők véres terrorját, a demokrati­kus, haladó erők elleni zabo­látlan megtorló akciókat. Szo­lidárisak vagyunk a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a demokráciáért harcoló chilei néppel, a testvé­ri chilei kommunista párttal, a szocialista párttal, a Népi Egy­ség más pártjaival, az ellenfor­radalmi juntával szembenálló minden erővel. A Magyar Szocialista Mun­káspártnak mély meggyőződé­se, hogy a chilei haladó erők ügye igazságos ügy és győzni fog. A történelem menetét a nemzetközi monopoltőke és a chilei reakció összefogása sem állíthatja meg, s nincs e'rő. amely megakadályozhatja, hogy Chile tovább haladjon előre a társadalmi fejlődés ma­ga választotta útján. * * * A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és a Magyar Szo­lidaritási Bizottság is nyilatko­zatot tett közzé. A magyar közvélemény mély aláírták a jegyzőkönyvet a laoszi béke helyreállításáról A Laoszi Hazafias Front és a vientiane-i királyi kor­mány képviselői pénteken reggel a vieníiane-i miniszter- elnökségi palotában aláírták a laoszi béke helyreállításáról és a nemzeti egyetértés megteremtéséről intézkedő 1973. február 21-i megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvet. ( A hazafias erők nevében Phoumi Vongvichit, a Laoszi Hazafias Front Központi Bi­zottságának főtitkára, a párt állandó vientiane-i képviselő­je és Phoun Siphroseuth, a párt tárgyaló küldöttségének vezetője, a vientiane-i kor­mány nevében pedig Pheng Phongsavan belügyminiszter, teljhatalmú megbízott és Ngon Sananikone, a vientiane-i fél tárgyaló küldöttségének veze­tője írta alá a dokumentumot. A kilenc fejezetbe foglalt, 28 cikkelyből álló jegyzőkönyv hivatalosan pontot tesz a vien­tiane-i királyi kormány csa­patai és a felszabadító erők alakulatai között immár tíz év óta folyó háborúra és in­tézkedik a laoszi konfliktus politikai és katonai problé­máinak rendezéséről. Fő pont­jai kimondják, hogy a hatály­ba lépést követő harminc na­pon belül meg kell alakítani az ideiglenes nemzeti egység­kormányt és a nemzeti politi­kai koalíciós tanácsot, amely­nek egyik fő feladata lesz az országos választások megszer­vezése. Kimondja, hogy az ország­ban tartózkodó külföldi csapa­toknak legkésőbb hatvan na­pon belül távozniuk kell Laoszból, intézkedik a szem­benálló felek ellenőrzése alatt álló területek körülhatárolásá­ról, Vientiane közigazgatási főváros, valamint Luang Pra- bang királyi székhely semlege­sítéséről. Rögzíti a nép jogai és demokratikus szabadságjo­gai érvényesítésének módoza­tait is. A jegyzőkönyv értel­mében központi végrehajtó vegyes bizottságot alakítanak a felek tevékenységének össze­hangolására. (Folytatás a 2. oldalon) Eredményesen működik az ötven kijelölt nagyvállalat A novemberi párthatározat nyomán a IV. ötéves terv idő­szakában az ágazati miniszte­rek és a funkcionális hatósá­gok vezetői megkülönböztetett figyelemmel vizsgálják az or­szág 50 legnagyobb ipari vál­lalatának és trösztjének a te­vékenységét. E feladat előké­szítéseként a Pénzügyminisz­térium és1 a Központi Statisz­tikai Hivatal, valamint az ága­zati miniszterek elemezték a kijelölt vállalatok 1968—72 kö­zötti fejlődését és jelenlegi helyzetét. Az anyagot az Or­szágos Tervhivatal foglalta össze, amelyben áttekintést nyújtott a kijelölt vállalatok termelésének és értékesítésé­nek alakulásáról, munkaeyő- és bérgazdálkodásáról, eszköz­ellátottságáról, jövedelmezősé­géről stb. Az Országos Tervhi­vatal erre vonatkozó jelenté­sét a kormány — mint isméié retes — csütörtöki ülésén tár­gyalta meg és azt jóváhagyó­lag tudomásul vette. A kijelölt nagyvállalatok je­lentősége igen nagy az ország gazdasági életében. Itt foglal­koztatják az ipari dolgozók 40 százalékát, s az ország ipari termelésének körülbelül felét adják. A szocialista országok­ba irányuló export 60 száza­léka, a tőkés export 70 száza- 1 léka ezektől a vállalatoktól I származik, s túlnyomórészt rá­juk hárul a központi fejlesz­tési programok végrehajtása is. Az értékelések szerint a ki­jelölt 50 vállalatnál a termelés és az értékesítés körülbelül olyan ütemben nőtt, mint az ipar egészében, az értékesítés struktúrája azonban az utób­bi években változott. Csökkent a belföldi, és nőtt export- szállításaik aránya, különösen a dollárelszámolású országok­ba szállítottak jóval többet, mint korábban. Azonos értékű exporttermékhez kevesebb ál­lami visszatérítést vesznek igénybe, mint általában az ipar. Dolgozóik létszáma ugyancsak mérsékeltebben nőtt az ipari átlagnál, így a termelés növekedésének nagy része a termelékenység javu­lásából származik. Az egy fő­re jutó termelési érték más­félszer olyan gyorsan nőtt, mint a ki nem jelölt ipari vállalatoknál. Dolgozóik átlag­bére és átlagkeresete egyaránt túlhaladja az ipari átlagot, jól­lehet az átlagkeresetek — á részesedési alap alacsonyabb szintje miatt — az átlagosnál kisebb ütemben emelkedtek. A kijelölt vállalatok állóesz­közei és beruházásai gyorsabb í ütemben nőttek, mint más vál- [ latotoknál, különösen nagy az j állami beruházások aránya, j ami éppen a kijelölt vállala­tok nagy népgazdasági jelen­tőségét jelzi. Az egységnyi ter­melésre jutó állóeszközeik ér­téke mintegy másfélszer ak­kora, mint a többi vállalaté. A beruházásaikhoz felhasznált központi források aránya emelkedett, holott az ipar egészében ez az arány csök­kent. Az eszközök értékéhez vi­szonyított nyereség kisebb arányban nőtt az átlagosnál, ami különösen“ a kitermelő és alapanyagtermelő ágazatok­ban az 1968 óta lényegében változatlan árakkal magyaráz­ható. Több helyen az áremel­kedések begyűrűzése akadá­lyozta a nyereség gyorsabb ütemű növekedését. A kijelölt vállalatok közül azonban 1972- ben egy sem volt veszteséges, de egy részüknél a nyereség 1968-hoz képest csökkent. Az Országos Tervhivatal a tapasztalatok összegezéseként megállapítja, hogy a kiemelt ipari nagyvállalatok tevékeny­ségé általában összhangban van a központi gazdaságpoli­tikai elvekkel, a népgazdasági terv céljaival és a népgazda­sági érdekekkel. A kijelölt vállalatok a gazdaságirányítá­si rendszer egységes keretei között — esetenként egyedi rendezésekkel és intézkedések­kel — eredményesen működ­nek. Laosz fővárosában aláírták a nemzeti egyetértés megterem­téséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodást. Az aláírás után Phoumi Vongvichit, a Laoszi Hazafias Front képviselője (jobbról) és a vientiane-i kormány belügymi­nisztere (balról) sajtókonferenciát tartott. (Telefotó: AP—MTI—KS) MINISZTERI ÉRTEKEZLET ELFOGADTA TOKIÓI NYILATKOZATOT Pénteken délelőtt a »tokiói nyilatkozat« egyhangú elfoga­dásával befejeződött a japán fővárosban az általános vám­tarifa- és kereskedelmi egyez­mény (GATT) háromnapos miniszteri értekezlete. A tokiói nyilatkozat összefoglalja azo­kat az elveket, amelyek alap­ján lefolytatják a multilaterá­lis kereskedelmi tárgyalásokat. A konferencia döntése szerint a kereskedelmi tárgyalások bizottsága október 24-én ül össze Géniben, s az új körtár­gyalásokat 1975-ben befejezik. A tokiói nyilatkozat egyebek között a következőket tartal­mazza: — A tokiói értekezleten részt vett miniszterek a multi­laterális kereskedelmi tárgya­lásokat megnyitottalak nyilvá­nítják. Ezeken a tárgyaláso­kon bármely ország részt ve­het. — A tárgyalások céljai: a világkereskelelem kiterjesz­tése és liberalizálása; a világ népei életszínvonalának és jó­létének emelése; a fejlődő or­szágok devizabevételeinek nö­velése; export struktúrájuk bővítése és külkereskedelmük növekedési ütemének meg­gyorsítása. — Az új körtárgyalás fel­öleli a mezőgazdasági és az ipari termékek kereskedelmé­nek egészét, a vámokat, a vámtarifán kívüli intézkedé­seket és a kereskedelem egyéb korlátáit. — A tárgyalási alapelvek: a kölcsönös előnyök és az álta­lános viszonosság elvét, vato­(Falytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom