Somogyi Néplap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-14 / 215. szám

Késő bánat

Emlékszem, én nem jutottam szóhoz, mert az a gimnazista Ismerősöm, aki akkor szállt le a vonatról a fon,vádi vasútállomáson. elárasztott gödöllői élményeivel. Kirándulásokról. sportversenyekről, egyetemistákkal kötött barátságokról, tanulásról mesélt. Alig akart kifogyni a szóból, s ráadásul azt akarta, hogy én is egy pillanat alalt legyek részese annak a néhány napnak, amelyet ő töltött á Gödöllői Agrártudományi Egyetemen.

■Ez 1971 nyarán történt. Akkor szervezett először felvételi vizsgát előkészítő tan folyamot az egyetem somogyi diákklubja. Jó kezdeményezésnek bizonyult. hiszen sokan bekerültek az egyetemre az akkori tanfolyam részvevői közül. Azok sem jártak rosszul, akik év közben meggondolták magukat, s más felsőoktatást intézményt Választoltak. Az akkori gimnazista kislány most szeptemberben mar a második évet kezdi a gyógyszerészeti I egyetemen.

A somogyi tapasztalatok

| náral tartották az előadásokat a diákoknak, Két héten keresztül mindennap hat órát matematikából, kémiából, fízi- ; kából, biológiából, A tanfolya- mot írásbeli fölméréssel zárták. Így összegezték a halast, az eredményt,

I Akik ott voltak, örültek a le- hetőségnek, hisz/en sokat tanultak, megismerkedtek az egyetemvárossal, látták a botanikus kertet, a, számítógép- központot, ismerkedtek külföldi fiatalokkal, hiszen a nyáron idegenforgalmi központ volt az egyetem.

A tanfolyam megszervezésével az egyetem nem kötelezi magát a következő évi felvételiknél semmire. Az a középiskolás. aki elment Gödöllőre, szintén nem kötötte magát még az egyetemhez — bárhová jelentkezhet. Jobb szervezésre lenne szükség ezután

az egyetemi diákklub részéről, s nagyobb' érdeklődés kellene a somogyi középiskolákban. Sok agrárszakemberre várnak mtg a megye termelőüzemei, ezért éltheletlen. hogy a tavaszi szervezés idején némely középiskolában az iskola vezetői szóba sem álltak a lehetőséget ajánló diákklubos fiatalokkal. A három év alatt például ai baresl járásból egyetlen középiskolás sem vett részt a tanfolyamon. Lehetetlen, hogy nem lett volna hasznos, lehe- j tetten, hogy nem jelentkeztek volna, ha tudnak a lehetőségről.

A jövő évi tanfolyamon —

! így volt ez az idén is — részt í vehet minden tanuló, aki ag- l rár jellegű felsőoktatási intéZ- I menybe szeretne ‘majd jeient- ! kezni, Nem haszontalan két j hét. A korábbi előkészítők j hallgatóinak S3 százaléka jelenleg a Gödöllői Agrártudo- j mányi Egyetem deákja.

Hosszá Éva

Kisberényből messzire iálni

Minden harmadik ember tanul

Egy kis statisztika a szovjet iskolarendszerről

__ - __r

_________ A szovjet iskolákba ölven- ; górnak egyenlő joga Van a

a

lapján tavaly a Bacs-Kiskun t.a?Ul^ .1Ar',és1H S/-Hkkw- j műveltségre; mindenki szabazepiskolak diákjainak a szúrna dón választhatja meg az ok- megytből Gödöllőn tanuló dia- kileitcmUlió. Minden harmadik tatás nyelvét; az ifjúság okkok is megszervezték az élőké- i szovjet dmber tanul. Ezeket az tatása és kommunista neveléSzítőt megyéjük középiskolásainak. Az idén nyáron pedig közösen tartotta a tanfolyamot a két diákklub. Soinogyból

adatokat Mihail Prokofjer, a se egységet képez, és mind- ,Szovjetunió művelődésügyi kettő az élettel, a kommunista

minisztere közölte Moszkva- , építés gyakorlatával áll kap- ban tartott sajtóértekezletén. |csolatban; az oktatás tudomásuk kiiktató ember élt Itt...

hatvanan mehettek tolna, de Ü!ess/.)k.:n elfogadott

A Legfelső Tanács júliusi új köz. { nyos jellegű,, és állandóan tökéletesedik a tudomány és a oktatásügyi törvény hangsú- 1 ,eL'hhika legújabb eredményei j lyozza és megszilárdítja az ál- i alapján, továbbá, hogy az is- talános képzést nyújtó szovjet | kola humanista és magas er- ! iskolarendszer demokratlzmu-1 fceiesiségü műveltséget nyújt.

Segítenek a diákok is

Harminchét iskolában árusítanak reggelit

csak huszonnégyen vették igénybe a lehetőséget. A kéthetes tanulás költségeit a megyei tanács fizette, s hozzájá- sának elvét. Ez az elv azt Járult az egyetem is, hiszen ta- i lenti, hogy minden állampol- I A Szovjetunióban élő kúlföl- _______________________________________________________ 1 di állampolgároknak és állampolgárság nélküli személyeknek a szovjet állampolgárokkal egyenlő joguk van arra, hogy iskolai oktatásban részesüljenek a Szovjetunióban.

S

ikeresen halad az áttérés a mindenkire kiterjedő középfokú oktatásra. Áz ifjúság törekvését. hogy a nyolc osztály elvégzése után tovább tanuljon (a továbbtanulók ma már 85 százalékot tesznek ki), az iskolák anyagi, technikai bázisának továbbfejlesztése támasztja alá. Az új tanév kezdetére például egymilliónál több tanuló számára létesül új hely új iskolaépületekben. A pedagógusok csaknem hárommilliós seregét az egyetemek, főiskolák és tanítóképzők százezer végzett hallgatója gyara- pítjá. A Szovjetunióban ezer lakosra 11 pedagógus jut, míg Angliában csak 6 Olaszországban 5; egy pedagógusra pedig átlag 19 tanuló (Angliában 30, az Egyesült Államokban 80).

Somogybán 17 város és község 37 iskolájába szállít reggelenként tejet a Kaposvári Tejipari Vállalat. A megyei tanács kereskedelmi osztályán elkészült összesítés szerint — sokéves próbálkozás után — az idei tanév kezefetén sikerült jelentősen emelni ezt a szolgáltatást. Szönyi Ferenc, a kereskedelmi osztály csoportvezetője arról tájékoztatott, hogy a művelődésügyi osztállyal közösen látogatták meg az iskolákat. s keresték, hogy milyen módon lehetne megolda ni az árusítást. Több helyen a kereskedelem vállalta az ezzel járó munkát, tizenhárom tanintézetben viszont maguk a diákok szervezték meg. Ebben az esetben természetesen a diákoké — több helyen a KISZ-szervezeté — marad az árrés.

A Nagyatádi Általános Iskolába nuponta már 900—1000 kétdeci.s pohár kakaót, illetve tejet szállítanak. Itt fogy a legtöbb tej és tejtermék reggelire. Kaposváron tizennyolc iskolába szállít reggelente n tejipar. Csupán a közgazdasági szakközépiskolában es a Táncsics Gimnáziumban nem sikerült még megoldani az árusítást. A kél intézmény vezetői a legutóbbi tárgyaláson azt # ígérték, hogy módot keresnek az árusításra. Siófokön negv, Marcaliban kettő, Fonyódon

pedig egy iskolában oldották meg a tej árusításúi. Ezenkívül Balatonszárszón. Kőröshegyen, Zamárdiban. Földváron, Adandón, Balatonlellén, Szőcsény- pusztán tették lehetővé még a reggelizést, tízóraizást.

Azt szeretnék elérni a következő hetekben, hogy a kör- I zeti iskolák egv részét is bekapcsolják ebbe a szolgálta- i tásba. A kis települések isko- latej-ellátását — szállítási ne- i hézségek miatt — egyelőre i nem tudja biztosftuhi a Tej- [ ipari Vóllalut. Másutt viszont — a poharankénti 16 filléres árrésért — szívesen vennék, j ha az ifjúsági szervezetek j { megszerveznék az árusítást. I

«-Erdő öleli körül a mi falunkat« —» ezt mondja egyik rt portalanyunk K ísberény ről.

Dombot borító »szőnyeg«: erdő sötétje húzódik meg a házak mögött az egyik Oldalon.

A. kertek majdnem a domb lábéig nyütnak. A másik soron meg egyenesen dombra szaladnak mér a gazdasági udvarok is. őszi csönd motoz a gyümölcslak közt. Hullani készül a kékből feketébe váltó szilva, tartja még magát a körte, az alma ágbakapasz- kodva,

Kisberény csakugyan «átölelt« falu. S nemcsak a böl- csőperemkent körbefogó domboktól, a természet közelségétől. Az ott élők faluszereteté- től is. utcáit más lárma, mint néha a kutyák vakkantása, nem veri fel. Valami rous- seau-í békében, azonosulással élnek itt az emberek a természettel.

— Nagyon szerelek itt, fiam.

Pedig csak néhány éve jöttem ide a lányomhoz a gárdonyi szőlőhegyről. Ott éltem le az életemet, már persze az első háború kivételével. Mert akkor elvittek engem, neki hét határnak. Nem engedtek haza az esztendők, megfogtak maguknak. Nyolcvannégy éves vagyok, de ebből a nyolcvan- négyből csak azt a négy-öt évet nem kívánom vissza,

Pedig volt az életemben elég sok kőnelléz nap. Tizenkét éves lehettem, amikor már a hajnal első üzenete kői« tött: a marokszedőnek talpon kellett lennie addigra. Ügy ismertem már akkorka koromban az Eszter- házy birtokot, hogy talán a herceg sem jobban. Igen: mert én a munkában tapasztaltam ki minden rögét.

Nahát. ettem én annyi / vöröshagymát meg kenyeret együtt, hogy meg is untam így párosban ezeket. Mert rétes jóval kevesebbszer jutott. Qörhöny, | egy kis pénzünk. De a taka- j prósza inkább. Amikor a há- rék kezelője átváltotta hadi- borúból hazaengedtek, itthon | kölcsönre. Elúszott az egész. ■ semmink se maradt. Az uk-1 Mindig újra kellett kezdeni j kori takarékbah — nem így j akkoriban. Elég volt egv kis , hívták ám, mint most! — volt; jég vagy más föntről jövő Idő, \

Nyolcvannégy éves vagyok.

Csokonai-emlékbizottság alakult Komárom megyében is

Hajdú-Blhar és Somogy megye után Komárom megyében is megyei szervező bizottság alakult Csokonai Vitéz Mihály születése 200. évfordulójának méltó megun,népiesére. Csokonai gondolatai ugyani» mindig vissza-vKszpttérték Duna * almáslra, szerelméhez, a híres Lilla-dalok ihletőjéhez. Vajda Júliához, s így kapcsolatai is több szállai fűzik Komárom megyéhez. Az ünnepséget Du- naalmáson rendezik meg. Ott van Vajda Júlia sírja, s a faluban áll a költő szobra is Mindkettőt kegyeletiéi gondozzák az úttörők.

( 49.

0 Már néhány nap óta fö téma jtaz új német offenzíva volt. ?Nem kellett hadvezérnek lengni, hogy bárki következtetni

Í

tudjon a jelekből: a hatalmas tömegű katona és hadászati #anyag felvonulása és összpontosítása csak egy új támadás ^előkészítését szolgálja. f Az időpontot találgatva jl frappáns csattanónak vélték jegyesek az évforduló idejét, émíg mások előbbre vagy ké- ?sőbbre várták a támadás kezdetét. A hosszú, Világos estéden. vacsora közben és után élénken vitatkozó csoportok ^alakultak. míg alacsonyabb tparancsnokságok tisztjei es az ^alakulatoknál a csapattisztek *a tiszti étkezőhelyeken tárggyal ták ugyanezt.

0 Az évforduló előestéje volt.

t

____

0 Kozák valóban élvezte a ^csodálatos estét. Minden purcikáját elöntötte az a kellemes fáradtság, amit a késő éjszaka és csak a szabad levegő válthat ki. Most nem erezte feje fölött a sátor fojtó levegőjét. Szeme csodálkozva bámult bele a mélyfekete, csillagos semmibe. Elgondolkodott.

A hosszú némaság Után alig hallható bugyborékoló hangot halt, amely, ahogy a, tűzfal közeledik, úgy erősödve, hirtelen orkánszerű bómbölésben tör ki. Rémülten látja maga előtt az áthatolhatatlan és ki- kerülhetéllen 'tömeget, ahogy száguldanak egymás leié. Hirtelen mozdulattal igyekszik megfordulni, hoffy elkerülje az. összeütközést, de egy lai- hatatlah erő Viszi, hajtja eszeveszett sebességgel előre.

A zaj már kibfrhatatlanné válik. Fortyog, sistereg körülötte minden. Ösztönösen tartja karjait és lábait maga elé. hogy az ütés erejét felfogja. Szerbe mar nem bírja a ragyogást.

Hirtelen hatalmas villanást látott. Eszét vesztetten ordított egyet rémületében. Ügy érezte, kiszakad a gégéje. Hatalmas detonáció ... és ...

A bomba alig ötven méterre vágott melléjük.

A robbanásra nem ugrottak föl. Fekve maradlak.

— Megjöttek az Ivánék! — morogta bosszúsan Tolnai, a karját tapogatva. Mikor felébredt, sebesült karjával egy hirtelen mozdulatot tett és éles nyilallást érzett.

— Mint minden este! — válaszolt Kozák. — Miért, te azt gondoltad, ma szünnapot tartanak. mert vasárnap van? — kérdezte égy kissé Idegesen. A kidobott sztálingyertyák mindent élesen kirajzoltak fényeikkel. Még egy ember árnyéka is hosszan elnyúlva rajzolódott a világos, íűves talajon.

Tolnai a karját fájlalta. Nem szólt egy szol sem. csak sziszeged. .Sebesült kiírjál alaposan odaverte a földhöz. Kozák észrevette. Anélkül, hogy fejét elfordította volna, a fű szálát rágva, fölfelé bumulVa megjegyezte:

— üregem I Mint ahogy a vajas kenyér is általában pofára esik, és nem az üres felére, így van ez a fájó testrésszel is. Mindig ott üti meg magát az ember. En is mindig » tyúkszememet verem

oda •— kajánkodOtt jóindula-? túan.

Üjabb fütyülés, sistergés. és£ egy második bomba vágott le,* de most távolabb. Meg semj mozdultak. Az erdőben, a tú-^ borból viszont élénk kiáltások,* lótás-futás zaja hallatszott. f

— Juhos biztosan a föld aláz bújt. Nem okult a múltkorié esetből, Hogy az milyen gyá-f va alak! — szólalt meg végre?

— Ügy sem?

:S

Tolnál pevetve. kerülheti el a sorsát. Amit elkerülhet, azt viszont egy kis gödör ' Is megteszi... ?

hirtelen meglepődve nézettj körül.

— Te Kálmán! Mi van af

légvédelemmel? Sehol egy lö-? vés! 0

— Tényleg. Máskor ilyen tó-?

madás úgy néz ki, tnint egy Szent István napi tűzijáték a? Citadellánál — csodálkozott el? a fiú. ;

Pár percen belül megkap-* ták a választ. ^

Az égbolton hosszú, szaggá-^ tott vonalak jelentek meg, hol<> itt, hol ott. ?

— Éjjeli vadászok! Már ér-? lem! — kiáltott tel Tolnai. ?

— Aha! Biztos tüzszüneti* parancsot kaptak az ütegek\ — dünnyögte még mindig fűszálat rágva Kozák. — Va-* lószínü. hogy az éjjeli vada-* szók miatt nem lőttek.

A fiúk jól sejtették, Való-? bah éjjeli Vadászgépek tartóz-? kódlak a légtérben.

tFolytatjuk.) ?

már maradt is a termésből valami. meg nem is. Három és tél éve temettem el'a harmadik feleségemet, azóta élek a lányomnál. Nagyon megtakarítanak. szeretek Itt. A/ első feleségem, szegény, negyvenhét éves Volt. hogy lékftszálta a halál. A második asszony nem szeletéit, elkergettem. Mondjuk, hogy később kútba veszett. A harmadik feleségem újra csak jó társam volt. Megsirattam.

Ülünk az árokparton, és beszélgetünk Csapó Lajos bácsira/. Pulykák lépdelnék el mellettünk, pávához illő büszkeséggel. «Pulyi Puly!« Értenek Csapó bácsi szavából.

Egy másik udvaron is jólesik az üldögélés. a klspadun.

— Sok kuk tató ember Alt •itt, aki szerette az erdőt. Gombát. virágot szedni ma Is eljárnák sokan. De rdpsic egy sem volt itt soha! .

Katalin Imre szögezi le ezeket. miközben ujjal kozott a nagyapjáról rá maradt, százévesnél öregebb iratokat forgatja. Kossulh-bartkó is akad itt.

Felesége, Julis néni hatvanöt éves, kerek tízzel fiatalabb az uránál.

— Telik a nap. így öregecskén, amolyan iottóri dolgokkal. Tesz-vesz az ember. Változik a falu, szinte észre sem vesszük. Sokan elhagyták már. Bent a faluban nincs küves- utunk, eldugott helyen elünk, hát elmennek. Elsőül nekem is nehéz volt megszokni itt. Nikiéről kerültem ide az uramhoz. Egy másik legényt vitt háztúznézőbe, úgy Ismerkedtünk meg. Akkoriban még össze-összejártunk esténként, fiatalasszonyok! Azt mondja, egyszer az egyik idősebb néni: «Meglátjátok. egvszer

majd a piros, a kék meg a zöld cipő is divatba jön. meg a nyírett haj,« Rityegtünk. lötyögtünk ezen. Hát igaza lett. Elműlt a régi világ. Rokka, kendertiloló, gereben nincs már a házaknál, Könnyebb a mai fiatalasszony dolga.

Ildikó, az unokája, ott ül a- tornyos iskola tantermében. Szeme a tanító nénin. A szomszédai apró cigányg> erekek. Nézik az iskolatévé műsorát. Fürdőszoba van a képernyőn, a zuhanyból ömiák a víz. Azt mondja az egyik barna bőrű kisgyerek.

— Nézd. folyik a víz a telefonkagylóból !

Miije meghő, talán már 6 Is ilyen «telefonkagyló« alatt fürdik majd. Az első lépésekét megtették ill, Klsberényben ehhez. Ezek az apró gyerekek már látták operaelőadást az Ex'kel Színházban. Kiss Inna, a tanítónőjük felvitte őket Pestre, a szülői munkaközösség tagjainak patrodálósával. Az iskolai műsoros estek bevételéből magnót vettek. Pécsre is utaztak. Itt élnek, de messzire látnak.

Leskó László