Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-09 / 185. szám
A TÖVÁL-okról — tárgyilagosan BARÁTSÁG II. Változtak a feladatok A megye termelőszövetkezeti közös, önálló építőipari vállalkozásait azért hozták létre a termelőszövetkezetek, hogy — a saját, üzemi brigádnál hatékonyabban — megvalósítsák velük a gazdaságban adódó épületberuházásokat. Nálunk, Somogybán különösen jelentősek voltak ezek a vállalkozások, mivel az állami és a tanácsi építőipar válláról nagy gondot vettek le és ismert a tsz-ek akkori ópü- letberuiházásainak elmaradottsága is. Köziben a TÖVÁL-ok fejlesztették önmagukat, hogy megfelelhessenek a változó feladatoknak, gépeket vettek és szakembereket képeztettek. Ezt a változást azonban a TÖVÁL-ok fölszereltségben nem tudták követni, pénzügyi helyzetük vesztett korábbi stabilitásából. Tóth hajós, a megyei tanács elnökhelyettese ezt mondta a Somogy megyei Tanács mezőgazdasági fejlesztési albizottságának legutóbbi ülésén: »A megye termelőszö- vetkezeti közös építőipari vállalkozásai betöltötték azt a feladatukat, amelyre hivatva voltak. Jelentős részt vállaltak a megye beruházási gondjainak enyhítéséből. Azonban mások voltak a körülmények és a feladatok akkor, és masak most.« Hol és mit dolgozzanak? A közelmúltban a megyei tanács marcali, barcsi és kaposvári járási hivatalának, valamint a siófoki és a nagyatádi városi tanácsnak a szak- igazgatási szervei törvényességi felügyeleti vizsgálatot folytattak a területükön levő TÖVÁL-oknál, de vizsgálódtak a tsz-szövetségek is. (A munka a három, fölszámolás alatt álló vállalkozásra már nem terjedt fed.) Azt nézték meg; hogyan működnek ezek az építőipari közösségek: milyen a belső munkarendjük, szervezési és gazdálkodási fegyelmük, s hogyan hasznosítják kapacitásukat. A vizsgát* váffiaükozások többségénél fcärtfcözik, hogy kapacitásuk zömét már nem a 1 tagszövefckezetek épület- j beruházásai kötik te,' hanem más irányban is tevékenykednek, például társashazakat, boltokat építenék, és más beruházásokat is végeznek. Eközben olykor kilépnek működési területük — a létrehozáskor megjelölt feladatkör — határain túlra, a barcsiak például a szomszédos Baranyában is dolgoztak. Az »idegen« területen való munkálkodás nem von el beruházási kapacitást a tagszövetkezetek építkezéseitől, minthogy ez utóbbiak már megvalósították a TÖVÁL jóvolából azt, amit akartak, vagy várniuk kell, amíg a következő építkezés megkezdéséhez minden a rendelkezésükre áll. Természetesnek látszik tehát, hogy a vállalkozás ott hasznosítja szabad kapacitását, ahol erre lehetőség kínálkozik. Mivel tagszövetkezeteinek ezzel nem árt — inkább jövedelemhez juttatja őket a felosztott nyereség révén, illetőleg gazdagíthatja fölszereltségét —, kinek árt altkor? Ha boltot, művelődési házat, pártszékházat, óvodát, bölcsődét, napközit, iskolát, tanácsházat, orvosi rendelőt, könyvtárat épít — s ezért tetemes •adót fizet! —, ugyan nem a falun élő, többnyire termelőszövetkezeti tagokból és alkalmazottakból álló lakosság érdekeit szolgálja ezzel a tevékenységével? Az adórendszer egyelőre sújtja azt a munkát, ha a TÖVÁL kilép hagyományos »szerepköréből«. Ezeknek a somogyi vállalkozásoknak az évi építő-ipari kapacitásuk együttvéve 250— 280 millió forint, ebből a tsz-eknek például az idei építési igénye 243 millió forint, de ebből se valamennyit a TÖVÁL-okkal végeztetik el. Van tehát szabad kapacitás, amelyet vétség volna nem lekötni egyéb területeken. (Kifogás csak akkor merülhet föl, ha ez utóbbi munkákat helyezik előtérbe, s a tsz-ek megbízásai elől elzárkóznak.) Szükség van rájuk Sokkal összetettebb a tsz-ek építőipari vállalkozásainak a problémája napjainkban annál, semmin* hogy ezt itt és teljes terjedelmében taglalni lehetne. Tény, hogy ma is támaszkodni lehet es kell, s a jövőben is szükség lesz a Tö- VÁL-ok munkájára, mégpedig úgy, hogy — felkészültségüknek megfelelően — tevékenységük mindem tekintetben a megye építőipari vérkeringésének a szerves részé legyen. Kellenek ezek a vállalkozások Úgy is, hogy tartalmi céljaikon. módosítva elvégezzenek karbantartásokat, felújításokat, javításokat a termelőszövetkezetekben korábban létesített épületeken. A zavartalan működéshez azonban nélkülözhetetlen, hogy a vállalkozásokon belül rend és fegyelem legyen, a jogszabály szerinti működésen ne essen csorba. A jogszabály szerint lebonyolított belső, tulajdonosi ellenőrzés életképessége — külső erők bevonásával — a biztosítéka annak, hogy a munka törvényes mederben folyjon, és eredméi nyes tevékenységet fejthessen ki a vállalkozás. A szakigazgatási, felügyeleti szervek törvényességi vizsgálatai, illetőleg utóellenőrzései hasznos segítséget nyújthatnak ehhez. Nem valószínű, hogy csupán somogyi jelenség volna, miszerint a termelőszövetkezeti közös építőipari vállalkozások tevékenysége most egyszerre ilyen éles reflektorfénybe kerül. Éppen ez indokolja, hogy országosan is mérlegeljék a tapasztalatokat, s az alakulástól napjainkig megtett út reális értékelésével, illetőleg a megváltozott körülmények és feladatok tudomásul vételével adjanak segítséget a vállalkozások további hasznos működéséhez. Mert olyan vállalkozásokról van szó, amelyek kapacitásának a nagysága csupán Somogybán százmillió forintokban mérhető, s ezt az erőt szeretnénk továbbra is közhasznú célok megvalósításába fektetni. Megyénk nem nélkülözheti a TÖ- VÁL-ok munkáját. Hermész Ferenc Túl a kétmillión Még mindig vizsgázik a Barátság II. kőolaj -távvezeték. A föld alatt húzódó acélcső ugyanakkor teljesíti feladatát is. Hétköznapjairól kevés szó esik. Ami történek, azt a féa földolgozóba a kőolaja*, 180 forintot tenne ki tonnánként a seáLLftásí költség. Éhhez azonban még hozzá keüL számítani aat is, hogy ilyen mennyiségű nyersanyag e! szállításához nyesiítketi fogadóállomás nap- i -mnos elegendő vagon. S ha lenne is; karbantartásuk még tovább növelné a kölltségleket. A vezeték kapacitását pedig szinte pillanatok alatt növelni lehet, ha szükség van ná. Ügy építették, hogy alkar l<3 málló tonnát is képes legyen évente szállítani. Jelenleg «mindössze- 4—4,5 maMw temna érkezük rajta. Azért, hogy mündig üzemképes legyen a vezeték, érzékeny műszerekkel csaknem kétszáz ember vizsgálja állandóan. Javítják, festik a totózá- nakat, berendezéseket. Most még naponta — később kétnaponként — járják végiig a vonalőrök a vezeték nyomvonalát: níncs-e olajfáit valahol a földön, nem szivárog-e a vezeték, s esetleg nem akarnak-e építeni rá. Rendszeresen ellenőrzik azt is, hogy a fold művelése sarán megtartják-e a l kötelező előírásokat. — A vizsgálatnak ez csak az egyik módja: időnként repülőgép szán a vezetékrendszer fölött, s embereink a levegőből figyelik, nincs-e szivárgáslója rögzíti. S azt ds ide írják be, ha minden rendben ment, ha nem történ* semmi. A naplóban legtöbbször csak az időjárási adatok, az olaj mennyiségié, minősége és hőmérséklete kerül. No meg az, hogy egy-egy napon mennyit »indítottak útba« Fémyeslitké- ről Százhalombatta félé. A Barátság II jól teljesíti feladató*. A napló tanúsága szerint eddig több mint 2 millió tonna olajat szállítottak a távvezetéken a feldolgozó üzembe. Hosszú utat -tesz meg ez a sötétbarna folyadék a föld alatt, míg Százhalombattára ér. Először a szovjetunióbeli Armetyevszk- ben táplálják a Barátság vezetékrendszerbe. Fényeshtkén négy, egyenként 20 ezer köbméteres tartályba ömlik, s amikor Százhalombatta olajat kér, innen nyomják a szivaty- tyúk a távvezeték magyarországi szakaszába. A kőolaj 60 atmoszférás nyomással »indul«, s a feldolgozó üzembe 25—30 atmoszférával érkezik. A szállítás leggyorsabb és legolcsóbb módja ez. Dohány Imre, a Siófoki Kő- ólaj vezeték Vállalat igiaagatója mondta: a vezeték soha sem üres, a csőrendszer óriási tárolóteret is jelenít 70—80 ezer fonnia olaj van állandóan benne. A vezetékien való szállítás tonnánként 73—80 forint közötti összegbe kerüL Ha vasúton, tartálykocsikban, vinnék na utaló nyom? Az olaj ugyanis megfesti a talajt, s fentről jól látszik, ha a természet színei közé másik szín is keveredik. Az ellenőrző pontokon — Fényesünkén és Kápolnásnyékien — mindent tudnak, ami a vezetéken történik, s ezt mindig közük a siófoki központtal. Az építkezés során többszö- szörösen megvizsgálták a 600 milliméter áltmérőjű csővezetéket, minden hegesztést megröntgeneztek. A berendezés tehát épen került a föld alá, de a nagy nyomás próbára teszi az acélt is. Az igazgató intő példaként őírzá azt a csodarabot, amelyet egy próbanyomás idején — a hegesztés mentén — valósággal szétfeszített a víz. Az acélnak a legnagyobb ellensége a rozsda: a talaj elektromossága pedig :— vagy ahogy itt mondják: a talajban levő »kóbor áramok« — ugyancsak »rágjam a vezetéket. Ez a mil- liamperben mérhető elektromosság valósággal »kiszúrja« a csöveket. Ezért »gyűjtik« ösz- sze, vezetik él. A Barátság II hétköznapjai sem egyhangúak. Nagy feladatot oldanak meg az itt dolgozó emberek. EL I. Ötmillió forint fejlesztésre Új szolgáltatóház épül Barcson A barcsi Dráva Vegyesipari Szövetkezet megalakulásakor kimondottam szolgáltató jellegű tevékenységet folytatott. Ma már a szolgáltatás mellett Bevált az uborkatermelés Ötezer gyiimölcsfacsemetét szánnak a kisgazdaságoknak (Tudósítónktól.) A kisüzemi zöldség- és gyümölcstermelés gondjairól és eredményeiről beszélgettünk a napokban Kopeczki György- gyel, a talbi áfész osztályvezetőjével. A szövetkezet igazgatóságának döntése szerint két zöldségféle termelését akarják fejleszteni Az egyik az uborka, a másik a paprika. Kedvezőek ehhez az adottságok a tahi körzetben. Az első év kezdeti eredményei után 1973-ban már 280 kisgazdaság vállalkozott 25 vagon uborka szerződéses termelésére. Egy- egy .gazdaság 200—400 négyszögölön termeli ezt a zöldségfélét. Augusztus 7-ig 19 vagonnal vásároltak meg, amelynek 55 százaléka exportra került. A szövetkezet csaknem egymillió forintot fizetett az eddig átvett uborkáért. A körzet hét községében, különösen pedig Kapolyon és Somogymegy- gy-esen vállalkoztak legtöbben uborkatsrmélésre. A másik nagyobb mennyiségben termelt zöldségféle a paprika. Különböző fajtákból 36 termelő vállalkozott 6 vagon szállítására. Mivel az öntözés sok nehézségbe ütközik, ezért most kezdődött el a paprikaszedés a talbi áfész körzetében. Az árak itt is jók, és a kezdeti eredmények után a szövetkezet jövőre már nagyobb mennyiséget vár. A nemes gyümölcsök az őszi- és kajszibarack, a körlete almafélék nem terjedtek eL Itt sok meggyfa van, s bár nem volt jó a termés, 15 vagon gyümölcsöt vásároltak fel. A szilva viszont gazdag termést ígér, 25 vagon átvételére számít a. szövetkezet. Ez éviben jól sikerült Tengődön a málna, 120 mázsát szüreteitek le és adtak el a szövetkezetnek, amelyért körülbelül 200 000 forintot fizettek ki. A tabi áfész vezetői érthetően nem elégedettek a gyümölcsfelvásárlással, többet szeretnének. Ezért már a múlt év őszén 2200 gyüirnölcsíacseme- tét adtaik el telepítésre. Az idén magasaöhra emelték a mércét. A felvásárlók — akik jól ismerik községük szórványgyü- molcsöseit — már ezekben a hetekben összegyűjtik, felmérik a gyümölcsfacsemete-igé- nyeket. Elsősorban nemes gyümölcsök csemetéinek vásárlását javasolják. Arra számítanak, hogy 1973 őszén ötezer csemetét adtak el a kisgazdaságoknak. Tengődön, ahol eddig a málna volt a divat, most emellett 23 kisgazdaság másfél hold feketeríbizke telepítésére is vállalkozott. Elmondták a tabi vezetők azt is, hogy a termeltetés szervezésére fordított erőfeszítéseik nem gyümölcsöznék mindig kellően. Az idén is előfordult, hogy más vállalatok jöttek területükre a gyümölcsért, 10—20 fillérrel többet adtak, s ők vitték el azt az árut, amelynek termelései a szövetkezet segítette fed. Képek a csurgói tsz agrokomplex sertéstelepéről EómópüiLetek, fémtartályok, fiémtomyok, betonjárdák. Az »utca« közepén virágágyások. Akáir egy fémiházakból álló kis falu. Mindenütt rend, tisztaság. Ezt látja aiz, aki messziről nézi a csurgói Zrínyi Tsz agro- komplex sertéstelepét. Az épületekben 480 kocát lehet elhelyezni (most csak 200-as állomány van itt). A telepet a saját sízaporulattial kívánják feltölteni, és ha teljes kapacitással üzemel majd a sertósitélep, évente 3600 hízót szállítanak a vágóhidakra. (1. kép.) A telep svéd és angol lapály fajtákkal dolgozik. A szaporulat négy 60 kooafórőhélyes fi- aztatóépületben látja meg, no nem a napvilágot, hiszen az épületekben mesterséges világítás van, hanem aiz miifinaiám- pák fényét. Átlagosan kilenc malacot nevelnek a kocák. Jelenleg 721 malac sivítása tölti be az épületet. (2. kép.) A iteliep szomszédságában található a terményszárító és keverőüzem. Ez teljesen automatikus. Emberi kéz érintése nélkül óráinkén* 25 mázsa granulált tápot készít nemcsak a I ság egész állatállamánya részé- sertéstelep, hanem a gazda- | re. egyre nagyabb méretekben végez árutermelést. A szövetkezet elnöke, dr. Papp Ferenc elmondta, hogy az elenyészően kiosd forgalom miatt több helyen meg kellett szüntetni egy-egy szolgáltatórészleget. — A lakosság ellátáisára szervizünk szerződést kötött a Ra- rnovill társulással és a Geika központtal. Egységeink így ga- nanciálllsi javításokat is végeznek. Babóosáin és Homokszent- györgyön. a lakosság kérésére szervizállomást létesítünk. — Melyek a legjobban, ellátott községek a járásban,? — Elsősorban Babóosa A nőifodirásizüzLetben ketten dolgoznak, február elsejétől működik a rádió- és televiziószer- vizünk. Homokszentgyörgyot és környékét a kaposvári Gel- ka látta él eddig. Most a szövetkezet állandóan, ott tartózkodó szerelője javítja a hibás készülékeket Gondunk, hogy aiz épületek, gépek, berendezések nagymértékben elavultak, és nem felelnek meg a korszerű követelményeknek. Nehéz volt a szolgáltatóhálózat megszervezése, s gondot okoz az alkatrészek beszerzése is. Katz Rudolf elnökhelyettes, a szodgáltartórészlegefc vezetője mondta el, hogy sok a hibás alkatrész. Legutóbb például huszonnégy hűtőgépmotarból tizenhárom használhatatlan volt. Ez akkor derült ki, amikor beépítették őket. A panaszok alapján újból kicserélték valamennyit, de ez nemcsak időben jelent kiesést, hanem a szövetkezet hírnevét is rontja. Tavaly május elsejétől üzemel a járásban a lakáskarbantartó részlegünk, és az idén, július elsejétől bevezették az oliajkáiyha-javítást is. A negyedik ötéves tervben csaknem ötmillió forintot fordít a szövetkezet fejlesztésre. Ebből a szolgáltatórészleg modernizálására, bővítésére több mint négymillió forintot költenek. Január efeejón átadják Barcson az új szolgáltatóházat, amely megoldja majd a község gondjait. Körülbelül négy és fél millió forintba kerii1 » felépítése. Somogyi Néplap
