Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-07 / 183. szám

Ideológiai feladatok az alapszervezetben Gép szedi a zöldbabot IB0ss»ewFP” G yakorlati tapasztalatok tanúsítják a gazdaság és ideológia, politika és ideológia, kommunista nevelés és ideológia elválaszthatatlan egységét a [>ártalapszervezet i munkában is. A pártszerveze­teknek nemcsak kötelességük, hanem többnyire a lehetősé­geik és képességeik is adottak, hogy tevékenyen hozzájárulja­nak a marxizmus—lenin izmus elsajátításéhoz, alkotó alkal­mazásához, egységének és tisz­taságának védelméhez, a kommunisták és pártomkívü- liek szocialista szellemű neve­léséhez. Egyszóval: a hatékony ideológiai tevékenységhez. Nincs olyan alapszervezet, amely ne járulhatna hozzá tagjai marxista műveltségének gyarapításához. Hiszen itt kez­deményezik a tanulást, tesz­nek javaslatot a felsőbb szer­vek által kiválasztottak isko­láztatására. Az alapszervezet dönt, kiket vonnak be a párt­oktatásba hallgatóként, illetve propagandistaként- Itt dől ©1. kapnak-e »tetsthezáiló« megbí­zatást a magasabb politikai végzettségűek, és hogy a vá­lasztások alkalmával ezek be­kerülnek-e a vezetőségbe. Mindez pedig fontos ideológiai tevékenység. Kézzelfogható ideológiai feladat az is, hogy a pártszer­vezetek következetesen ellen­őrizzék a vállalati, intézményi oktatási tervek, az ezekben rögzített politikai képzési programok megvalósítását. Őrnek alapján időszerű fel­adat, hogy a most következő oktatási évad előkészítésében nagy figyelmet fordítsanak az i alapszervezet titkárának, ve- | zetöségi tagjainak, a tömeg- i szervezetek irányítóinak, az i üzemek, vállalatok, intéamé- i nyék felső- és középszintű ve- ! zetőinek intenzívebb politikai j képzésére. ; A pártalapszervezetek ideo- I lógiai teendője, hogy a propa- j gand isták munkájukhoz meg- j kapják az összes lehetséges | információt Itt kell törődni j azzal is, hogy mielőbb sze- ! rezzék meg a munkájukhoz nélkülözhetetlen pedagögiai- 1 módszertani felkészültséget: ne csupán »ismeretközlők« le­gyenek, hanem rendszeres ne­velő hatást gyakoroljanak a rájuk bízottakra, egész kör­nyezetükre. B izonyos kispolgári tüne­tek láttán kifejezetten alapszervezeti ideoló­giai feladat kritikusabbá ten­ni a párttagságot a kispolgári életvitel, ízlés elleni harcban. Nem elég ezeket a jelensége­ket általánosságban elma­rasztalni, vagy tünetileg ke­zelni, hanem alkalmanként, konkrét tények, esetek, meg- nyilvánulásök kapcsán szüksé­ges fellépni az álradikalizmus, a közöny, a közpénzen történő »rongyrázás«, a harácsoiás, az elkenyelmesedés és műiden effajta jelenség ellen. Halaszt­hatatlan feladatuk az alap- szervezeteknek, hogy működé­si területüket ebből a szem­pontból is folyamatosan vizs­gálják, s elemezzék a tapasz­talatokat. A pártszervezet tag­jai az őszinteség jegyében pártszerűen, jó szándékú elv­társi figyelmeztetéssel, kom­munista bátorsággal és követ­kezetességgel — ha kell, a sze­mélyi konzekvenciák levoná­sával is — lépjenek föl a kis­polgári tünetekkel . szemben, mindenekelőtt a kommunis­táknál. Különös, figyelmet érdemel az alapszei'vezeti ideológiai munkában az ifjúság. Igen fontos és hasznos az ifjúsági szervezetek kommunista jel­legét erősítő, az ifjúság érzel­mi nevelését szolgaló helyi megmozdulások kezdeménye­zése és ösztönzése. A politikai irodalom, a kü­lönböző kiadványok, folyóira­tok, a sajtó terjesztése és fel­használása ugyancsak fontos alapszervezeti feladat. Az üze­mi és közművelődési könyvtá­rak látogatottságának növelé­se. az általános és szakmai műveltséget gyarapító tanfo­lyamok, a szocialista brigádok művelődési jellegű vállalásai, és még sok más helyi teendő kötelezi a pártszervezeteket a közművelődéssel való haté­kony foglalkozásra. Kezdemé­nyezhetik a komplex, jól ösz- szehangolt művelődési progra­mok összeállítását és megva­lósítását. Í me, csupán néhány az állandó jellegű felada­tok közül annak bizo­nyítására, hogy az ideológiai munka nem valami megfogha­tatlan, misztikus dolog az alapszerveze tekben, hanem a pártélet szerves része, a min­dennapi munka hatékonyságá­nak nélkülözhetetlen emelője. D. M. Az ország legnagyobb teljesítményű zöldbabszedö gépe üzemel a Baiatonújhclyi Állami Gazdaságban. Az új gép naponta tíz hektár területről takarítja be a termést. A leszedett zöldbabot a Nagyatádi Konzervgyárba szállítják. Köszönet az aratóknak, a segítőknek Több és jobb gabona termett, mint tavaly Stopperórával a munkahelyen A munkanap-fényképezés az egyik jól bevált módszere a munkaszervezés korszerűsíté­sének a Nagyatádi Konzerv­gyárban. Előre meghatározott szempontok szerint a norma- csoport rendszeresen vizsgálja, hogy miként végzik a munkát a szalagokon. Nemcsak azt el­lenőrzik, hogy mennyi idő esik ki a termelésből, hanem azt is, hogy mi ennek az oka. Tapasz­talataik alapján több ésszerű­sítő javaslat is született. Jéger Ferenc, a gyiair igazgatója el­mondta: nemegyszer maguk a munkások kérik, hogy vizsgál­jak meg, mi zavarja a folya­matosságot. A kevesebb — több — Kezdetben idegenkedtek a stopperőrás »ellenőröktől« a munkások, de hamarosan megszokták jelenlétüket, mert megértették, hogy nem a min­denáron való normaemelésről van szó, hanem a zavartala­nabb munkafeltételek megte­remtéséről. A gyár átlaglétszáima 1200 körül mozog. Nagy részük sza- lagr e ndszeabem dolgozik, s munkájuk eredménye attól is függ, hogy az előző műveletet miként hajtották végre. — A mumlkanap-fényképezés során azt vizsgáljuk, hogy mi okozza az időkiesést. A tapasz­talatok szerint a rossz szerve­zés és a géphiba a leggyako­ribb ok. — Ha a szervezettség fokát vizsgáljuk, nem lehet csupán az adott munkaműveletet néz­ni: a feladatok itt összefügg­nek. Egy vizsgálat alkalmával arra kerestünk választ, mi az oka annak, hogy egyre több emberre van szükség a csoma- golószalagon, s a létszámnöve­kedéssel nem nő arányosan a teljesítmény. Kiderült, hogy túlzsúfolt a szalag, és a sok ember szinte egymást akadá­lyozza a munkában. Kevesebb létszámmal többet tudnak csi­nálni. Egy másik vizsgálatunk azt bizonyította be, hogy nem megfelelően választották szét a szalagon, a munkaműveleteket, emiatt egyik helyen nem tud­tak megbirkózni a feladatok­kal, másutt viszont »félkézzel« is el lehetett végezni a mun­kát. Az alapos elemzés pont­ról pontra kimutatta, hogy mely munkaműveleteket kell összevonni, illetve szétválasz­tani. A munkások véleményével Az as előfordul, hogy a mun­kahelyi körülmények nem megfelelők a a szalagok mel­lett: egy rosszul megválasz­tott szék éppúgy akadály le­het, mint a szalag gyors vagy lassú mozgása. — Egy vizsgálat után — ha keli — nyomban intézkedik a művezető. Az is előfordul, hogy átfogóbb intézkedésre van szükség, nemegyszer a műszaki fejlesztési tervben szereplő feladat lese egy-egy vizsgálat­ból, s megtörtént már, hogy újítási feliadatként adtuk ki egy-egy gond megoldását. Az igazgató — beszélgeté­sünk során — többször hang­súlyozta: az intézkedések nem a norma emelését szolgálják. A normák felülvizsgálata, rendszeres karbantartása azon­ban ugyancsak része a munka- szervezésnek. A szalagok dol­gozói éppen azért tartják fon­tosnak a munkaműveletek elemzését, mert bérük a tel­jesítménytől függ. Jobban, dol­gozni pedig megfelelőbb kö­rülmények között könnyebb. Növekvő termelékenység — Többször előfordult már — hallottam a gyárban—. hogy maguk a munkások kérték: vizsgálják meg a szalagot, va­jon nem lehetne ésszerűbben elosztani a munkát? S az eredmény? Az idei év első hat hónapja jó választ ad j arra, hogy hasznos-e a munka-1 nap-fényképezés? A termeié- | kenysóg 12,5 százalékos emel- I kedéseben döntő részük van a . műszaki intézkedéseknek csak- úgy, mint az ezt megelőző j «stopperóráé ellenőrzésnek«.' | K. I. Tóth Lajosnak, a megyei ta­nács elnökhelyettesének veze­tésével tegnap ülést tartott a mezőgazdasági fejlesztési al­bizottság. A tanácskozás egyik napirendi pontja a megye me­zőgazdasági nagyüzemeinek aratásáról, a gabona felvásár­lásáról és tárolásáról szóló tá­jékoztató volt, amelynek vitá­jában felszólalt Dombóvári László, a Kaposvári Járási Fártbizafctság első titkára és Exner Zoltán, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa is. Mint arról korábban már beszámoltunk, a somogyi ál­lami gazdaságok a múlt héten befejezték az aratást, s mint az a tegnapi tájékoztatóból ki­tűnt’. megyénk termelőszövet­kezeteiben is mindössze négy­ben, s ott is együttvéve csak 140 hektáron volt még betaka­rításra váró gabona. Az étke­zési és takarmánybúza együtt­véve 32, ezen belül az étkezési 33 mázsás hektáronkénti átla­got adott. A szalmalehúzás a terület 86. a tarlóhántás pedig 72 százalékán történt meg a tsz-ekben. A tarlóvetéseknek kedvezett az időjárás, szépen kikeltek. A tervezettnél nagyobb ho­zam a Somogy megyei Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vál­lalat átvételeinél is megmutat­kozik: mintegy 2300 vagonnal több étkezési búzát vettek át, mint tavaly (erre az árura 13 000 vagonos szerződést kö­töttek a gazdaságok, azonban ennél jóval többre, 14 600 va­gonra számit a vállalat). Mint­hogy a hektolitersúly megkö­zelíti a 80 kilót, az utóbbi évek legjobb búzatermésének szá­mít az idei, s ebből követke­zik, hogy a gazdaságok szá­mottevő minőségi felárhoz jutnak. Dombóvári László az aratási tapasztalatokról szólva el­mondta, hogy a korábbinál ke­vesebb probléma ellenére az idei aratásban is akadtak ki­sebb zökkenők; Exner, Zoltán a gabonufo.lvásárló vállalat fi­gyelmébe ajánlotta, hogy mi­nél nagyobb 'teret igyekezzen üressé tenni a következő ter­més, a kukorica tárolásához. Tóth Lajos azoknak a mun­kájáról szólt elismeréssel, akik az aratás közvetlen és közve­tett elősegí'tői voltak: a terme­lőszövetkezeti és állami gazda­sági tagokról, illetőleg dolgo­zókról és vezetőikről emléke­zett meg köszönő szavakkal. Méltatta a sikeres aratásban részes vállalatok — AGRO- KER, ÁFOR, Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat — köz­reműködését, amelyek jobban fölkészültek az idén erre a nagy munkára, mint a koráb­bi években. A mezőgazdasági üzemekben munkaszervezés­ből jól .vizsgázó vezetők, a fá­radságos napokat átélt kom­bájnotok — és a kedvező idő­járás — mellett nekik is ré­szük van abban, hogy ilyen eredményes lehetett az idei aratás Somogyiban. Kétszáz vagonos hQtőraktár épül Siófokon Napolta 300 mázsa zsldség-gyümölcs HAJNALI ÖT ÖRAKOR kezdődik a rakodás a MEK siófoki telepén. Ekkor kezdik szállítani a zöldséget és a gyü­mölcsöt saját‘boltjaiknak, vala­mint az üdülőknek és az elel- miszerüzleteknek. Hatalmas ládahegyek, bennük őszi- és sárgabarack, paprika, paradi­csom, dinnye, káposzta. Az előző napi megrendelés alap­ján éjszaka elkészítették a szállítmányokat, s most meg­kezdődik az áru kihordása. — Harminc saját üzletünk van, ötvenegy üdülővel kötöt­tünk szerződést, s még huszon­öt üdülő, azután éttermek és élelmiszerboltok kapják tőlünk naponta a friss zöldárut, mint­egy 300 mázsát — tájékoztat Vőneki Gyula, a MÉK siófoki kirendeltségének vezetője. Ez a néhány adat azonban nem fejezi ki azt a nehéz munkát, melyet az elavult, szűk és kor­szerűtlen telepen végezniük kell. Az idén 917 vagon zöld­ség, burgonya és gyümölcs át­vételére kötöttek szerződést a j járás, a kornyék 25 termelő­és fogyasztási szövetkezetével, azonban ennél jóval többet ér­tékesítenek. A jelenlegi telepen savanyi- torészleg is működik. Hordók­ban érik a kovászos uborka, a nagyobb üdülök mázsás téte­lekben vásárolják. Hatalmas betonkádakiban káposztát sa­vanyítanak, ezenkívül cseme­geuborka, vegyes vágott sava­nyú, ecetes uborka es paprika is készül. Tavaly vezették be az apró burgonya gépi tisztítását. Ezt j a nagyobb üdülök, éttermek is í szívesen viszik. Naponta 25— 30 mázsa fogy el belőle. Legtöbb zöldáruból elegendő mennyiséget tudnak biztosíta­ni nemcsak saját üzleteiknek, hanem a velük szerződésben lévő üdülőiknek, boltoknak is. Van elegendő paprika, paradi­csom, gyümölcsből hétféle volt a raktárban, kétféle minőségű őszibarack, kajszibarack, ezen­kívül körte, alma és görög-, valamint sárgadinnye. Díny- n,véből több mint 200. uborká­ból pedifi 46 vagonnal expor­tálnak, elsősorban a szocialis­ta országokba, de szállítanak az NSZK-tba és Ausztriába is. — Remélhetőleg ez az utol­só szezon, amelyet itt töltünk a korszerűtlen telepünkön. Befejezéséhez közeledik a 41 millió forintba kerülő új tele­pünk építése. S ott nemcsak dolgozóink munkája lesz köny- nyetíb, hanem javul majd az ellátás is. Jobb minőségű árut kaphatnak megrendelőink, mert megfelelő körülmények között raktározhatjuk a hoz­zánk beszállított árut — mond­ta végül Vőneki Gyula kiren- deltsé gvezető. "A VÁROS SZÉLÉN, a sza­badi út mellett épülő új MÉK- telepen 200 vagonos hűtőrak- tár lesz, s megfelelő szociális helyiségeket létesítenek. Jég­gyár is épül, amely napi 80 mázsás teljesítményével járul hozzá a balatoni éllátás javítá­sához. A tervek szerint az új létesítményt meg ebben az év­ben átadják. Sz, L. Családi ünnepek a tanácson (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Városi Tanács 1972. január elsején hozta lét­re a családi és társadalmi ün­nepségeket és szertartásokat szervező irodát, amely a váro­son kívül a nagyatádi és a barcsi járásban módszertani irányítója — Nagyatádon gya­korlati rendezője is — a csa­ládi ünnepségek lebonyolításá­nak. Az iroda működésének eddi­gi tapasztalatait a legutóbbi ülésén vitatta meg a városi párt-végrehajtóbizottság. A testület megállapította, hogy — a Politikai Bizottság 1969. szeptember 9-i határoza­ta alapján — fokozatosan nö­vekedett a társadalmi úton megrendezett családi esemé­nyek száma. 1972 első félévé­ben az újszülöttek 25 százalé­kának rendeztek ünnepélyes névadót. 1973 első felében öt­ven százalékának. Tavaly a há­zasságkötéseknek a 74 százalé­kát, az idén pedig a 82 száza­lékát rendezték meg társadal­mi úton. Növekedett a társa­dalmi jellegű temetések szá­ma is. A tanács mellett működő társadalmi bizottság érdemi munkát végzett az elmúlt idő­szakiban. Az üzemekben ugyan­csak aktívacsoportok alakultak — a pártszervezet, a szakszer­vezet, a KISZ és a nőbizottsá­gok képviselőiből —, amelyek eredményesen segítették az ünnepségek rendezését. Ebben különösen a cérnagyár, a kon­zervgyár és a nyomda jár az élen. A munkahelyek kollektí­vái, szioialiista brigádjai részt vesznek az ünnepélyes házas­ságkötéseken, névadókon, vi­rággal, ajándékokkal kedves­kednek az ünnepeiteknek. Több esetben előfordult, hogy az újszülöttek névadói a szo­cialista brigádok voltak. Az iroda nagy gondot fordít a társadalmi szertartások ün­nepélyessé, élményszerűvé té­telére is. Gondot fordítottak a külön­böző kiadványok, népszerűsítő tájékoztatók, propagandaanya­gok megjelentetésére is. Az ünnepségek szónokait pedig retorikai továbbképzésben ré­szesítették. A városban jelentősen javul­tak az ünnepségek megrende­zésének tárgyi feltételei is. Az év elején elkészült a városi ta­nácson az új házasságkötő te­rem, ahol névadó ünnepsége­ket is rendeznek. A terem be­rendezése, felszerelése megfe­lel a követelményeknek. A végrehajtó bizottság fog­lalkozott a továbbfejlesztés feladataival is. Felhívta a fi­gyelmet egy zenekar létreho­zására, az anyagi feltételeket a városi tanács még az idén megteremti. Szükség van egy felnőtt kamarakórus szervezé­sére, amely elsősorban a tár­sadalmi temetéseknél működ­het közre. A vb úgy határozott, hogy az alapszervezetek az év má­sodik felében vezetőségi ülé­sen vitassák meg a családi ün­nepek társadalmi úton történő megrendezésének a tapaszta­latait, és határozzák meg a további tennivalókat. Az iroda munkatársait és a társadalmi bizottságot eddigi eredményes munkájukért a végrehajtó bi­zottság elismerésben részesí­tette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom