Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-04 / 181. szám

Egy kísérlet tapasztalatai

Bérszínvonal helyett bértömeg

AZ ÁTLAGBÉR-SZABÁ- ; letiik — kísérleti jelleggel más I jut a bértömeg-szabályozási

LiOZÄS körül évek óta folyik j ágazatokban, is alkalmazni.) kísérletre, a vita. A kérdés jelentőségét i Ezért határozott úgy a Köz- | Valamilyen »fék« alkalma- mutatja többek között az is, ! ponti Bizottság, hogy 16 ipari i zása azonban mégis indokolt- hnrrv l-ri/da /f\a^és éDltődoari vállalat kísérlet- nalc -tűnik V,■,..... Vm• 1 -„ I hogy nemcsak közgazdászok és vállalati vezetők vannak a vitázók között, hanem egyre 1öbb munkás is Az átlagbér- szabályozás hibái ma már köztudottak. A legfontosabb, hogy nem ösztönöz a szinte mindenhol meglevő létszám- tartalékok feltárására. Esetenként a létszámhígítás kifizetődőbb, mivel a fölösleges, de alacsony keresetű többlétszám az átlagbért »lehúzza«.

Sok gazdasági vezető az átlagbér-szabályozást hibáztatja az alacsony szervezettség és a munkafegyelemben tapasztalható lazaságok miatt is. Emellett az átlagbéremelés terhei a vállalatok többségének gazdálkodását súlyosan érintik.

A gazdaságiirányítás továbbfejlesztése a párt Központi Bizottságának 1972 novemberi határozata alapján folyik. Ezek között különleges szerepe van a bérszabályozási rendszer 1975-től tervezett módosításának. Azt, hogy milyen legyen a bérszabályozás az ötödik ötéves tervben, csak sokoldalú kutatómunka és alapos gyakorlati tapasztalat- szerzés után lehet eldönteni.

Az átlagbér-szabályozás bírálóinak nagy többsége megoldásként a bértömeg-szabályozást javasolja. Ezt a módszert néhány ágazatban már több éve eredményesen alkalmazzák. Például az állami gazdaságokban és egyes élelmiszer-ipari vállalatoknál. Szükség van tehát — mielőtt ebben a kérdésben döntés szüépítöipari vállalat kísérletképpen legalább két évre vezesse be a bértömeg-szabályozást E módszer lényege, hogy a felhasználható bértömeg az anyagmentes termelési érték alakulásától függ. Azaz 1 százalékos növekedés után 0,5— 0,6 százalékkal növelhető, csökkenés esetén viszont 0,3— 0,4 százalékkal csökkentendő a felhasznált bértömeg.

A bértömegtúllépés után a részesedési alapból 150 százalékos adót kell fizetni. Az átlagbér alakulása továbbra sem közömbös, hiszen a bérszínvonalat csak 5 százalékkal lehet adómentesen emelni. E fölött érvényes a jelenlegi progresz- sziv adóztatás.

E KÍSÉRLET első féléve már nyújt tapasztalatokat, felhasználva az országos információkat, valamint a megyénkbe etgyedül érdekelt üzem, a kaposvári elektroncsőgyár tapasztalatait.

Az érdekeltek helyeslik a kísérletet, komoly gazdasági eredményeket várnak tőle. Kezdetben felvetődött azonban már az átlagbér »fék« alkalmazásának problémája. A vállalati szakemberek véleménye, hogy az 5 százalékos megkötés az átlagbéremelésnél rontja a kísérlet eredményét, alkalmazását túlzott óvatosságnak tartják. A kaposvári elektroncsőgyárban például a kamatmentes átlagbérnövelési lehetőségből a szokásos béremelések és teljesítménynövekedésen felül csak 2—2,5 százalék

Fél év után - bizakodva

Az éves terv: kerek tízmillió

Huszonkét százalékkal több műtrágyát használtak tol

Somogybán 22,3 millióval nőtt a forgalom

A mezőgazdaság az év első hat hónapjában még soha nem használt fel annyi műtrágyát és növényvédő szert, mint az idén januártól június végéig. 1973. első félévében országosan — az elmúlt év azonos időszakúhoz kép>est — az AG- ROTRÖSZT vállalatai 22 százalékkal több műtrágyát hoztak forgalomba: hat hónap alatt 2.8 millió tonna talajerőpótló anyagot adtait el. A legnagyobb volt az érdeklődés a nitrogénműtrágya iránt, ebből 1,4 millió tonna fogyott el. A tavalyinál jobb volt az ellátás foszfor- és káliumműtrágyából is. A vegyi anyagok elősegítették a gabona fejlődését es a kukorica növekedésére is igen jó hatással voltak.

Rovarirtó és gomlbaölő szerekből is kielégítették az igényeket: mintegy 10 százalékkal több növényvédő szert adtak el hat hónap alatt, mint egy évvel korábban. Néhány készítményből hiány van: a lisztharmat elleni védekezéshez a termelők hiába keresik a tőkés importból származó kolloid-kén készítményeket, ezekből nincs elegendő, azonban jól helyettesíti ezeket a

nak tűnik, hiszen így van csak lehetőség az ár—bér spirál fenyegetésének elkerülésére, a vállalatok közötti nem kívánatos differenciálódások megelőzésére.

Egy másik figyelemre méltó tapasztalat, hogy kedvezőbb a bértömeg-gazdálkodás a visz- szafejlődő vállalatoknak, mint azoknak, akik dinamikusan fejlődnek. A fejlődő vállalatoknál a létszámmegtakarítás- ból adódó bérfelhasználás nem jöhet számításba, inkább új dolgozók felvétele szükséges, viszont a betanulási idő alatt részükre kifizetett bér tömege nincs arányban az általuk megtermelt értékkel. Erre példa a kaposvári elektroncső- gyár is. A gyáregység termelési értékét az első féléviben a bázishoz viszonyítva több mint 10 millió forinttal növelte, s mintegy 100-zal emelte létszámát. A bértömeg-gazdálkodás hatására a gondok mellett több kedvező jelenség is kimutatható. Az üzemegységekre lebontott bértömeg-előírás tartása a munkahelyi vezetőktől megköveteli, hogy ismerjék és hatékonyabb munkaerő-gazdálkodással befolyásolják a munkaügyi mutatók alakulását. Ezért folyama- I tosan vizsgálják a munkahelyek leterheltségét. Az ott fő-’ lösleges munkásokat pedig más területre irányítják a gyáron belül.

AZ EDDIGI tapasztalatokból következtetni lehet arra is, hogy a vállalaton belül az igazságosabb, a végzett munkához jobban igazodó differenciálódásit hosszabb távon a bértömeg-szabályozás alkalmazásával leket elérni.

A kaposvári élektroncsögyár túlteljesítette első félévi tervét annak ellenére, hogy igen sok volt a termelést gátló tényező. Azt, hogy ebben az eredményiben az átlagbér-saa- hályozás mennyire van benne, nehéz lenne kimutatni, de az már tény, hogy a kísérlet eddig is eredményes, hasznos volt.

A bértömeg-szabályozás jövőjére korai volna még következtetni. A tapasztalatok ala- pos elemzése, a bértömeg-szabályozás alkalmazása hatékony módszereinek kidolgozása a fő feladat.

Müller Lajos, az SZMT közgazdasagi bizottságának vezetője.

A műhelyekben szinte minden négyzetmétert gépiek foglalnak el a MEZŐGÉP 7. számú, ihainosbenényi üzemében. Mégis: a rend érzete az, ami az idegenben először a látvány hatására, kdváltódiik.

Sétánkon Ritecz András főmérnök kísért el bennünket. S ahogy a gépiek között haladtunk, szavaiból az egész üzem távlatai bontakoztak ki.

Az iharosberényi »MEZŐGÉP-fi Liáié« fő tevékenysége a szerszámgépek javítása. Kapcsolatban állnak az ország szinte valamennyi üzemével. Ha minden partnerükhöz vonalat húznának a térképen, akikor bizony gordiuszi csomóhoz hasonló ábrát kapnának.

Csúcseszterga piadok, présgé- piek érkeznek ide, majd indulnak vissza. Olyan ez, mint amikor a beteg ember útra kél, hogy magát a gyógyhelyen. kúrálja. Évente tizemhat- nulláó forintot hoz ez az üzemnek.

Szerkezetek is készülnek itt. Az éves terv: 'kerek tizmillió forint értékű munka, ebből. Nézzünk a számok mögé!

Százhatvian embernek kell »előállítani« ezeket a nagy ösz- szegeket. Százharmincán a gépieknél, harmincán az íróasztaloknál dolgoznak a közös

Öntvémyalkatrész-tároló konténerek is készülnek itt.

hazad gyártmányú Fundazol.

A KÖJÁL egyes hazai gyártású rovarölő szerek kisebb tételekben való forgalmazását nem engedélyezi — ezeket a vegyi anyagokat csak a nagyüzemben lehet felhasználni —, ezért a kereskedelem most más típusú, folyékony készítmények forgalomba hozatalát tervezi. Ezekkel tökéletesen helyettesíthetik a háztáji termelők a kiskereskedelmi forgalmazásra nem engedélyezett vegyszereket.

Érdeklődésünkre tegnap a Somogy megyei Mezőgazda- sági Ellátó Vállalat (AGRO- KER) műtrágya- és növény- védőszer-osztályán elmondták, hogy megyénkre is a műtrágya-felhasználás fokozódása volt jellemző: a múlt év váltó dombok és völ- j.,

első felében 172 millió, az ; gyek szemet gyönyörködtető i idén pedig 194,3 millió forint í látványt nyújtanak, szinte hí- ! lünk rendszeresen legelőre forgalmat bonyolított le a vál- : vogatják a pihenni vágyókat, j járnak, ezért gyepterületein- 'lalat a különféle műtrágyák- ] Akik azonban ebből a földből | ket állandóan javítjuk, újakat •bői. Növényvédő szert ugyan- ; élnek, azoknak nem könnyű a Csak többet használtak fel a dolguk. A domboldalakon el<- j

sósomban füves térségek, legelők, rétek vannak. Itt nehezen terem meg a búza, a rozs.

célért. Sokan a könnyező településéiről érkeznék munkába. Nagykanizsa, Csiur- igó, Pogány- saentfcpiéter, ke is biztosít munkáskezet a

7. számú üzemnek.

Félévkor a nagy kő £eLe már legördült az emberek szivéről. Akkor ugyanis kiderült: az árbevételi terv ötvenkét századiakéit teljesítették. Az

eredményterv — ez lényege- ges, ment ez a fejlesztési alap támasza — hetvennyolc százalékának tettek eleget.

Jó az egy dolgozóra jutó termelési érték I

ve’ttezilTaz ed- felújítják a megkopott szerszámgépeket, diig elmondottakból. Persze, gond is van. Négyszázezer forrnifcnyi készlettel több volt félévkor, mint amennyivel az év elején számolitaik. Ezen változtatnak is: »ne álljon itt az áru!«

Járunk a gépék között. Sváj- cisiaptoában, izzadó homlokkal munkájuk fölé hajoló embereket lát a szem. Be nemcsak őket. Az izmok játéka, az erőfeszítés mögött munkájuk eredményét is.

A lakatosoknak a negyedik negyedévben még hárommillió forint értékű munkát keli biztosítani, s akkor nyugodtak lehetnek. Teljesítik, s talán: túl is szárnyalják a tervet

De addig' még sok ilyen — homlokra verejtékigyöngyót csaló — nap jön még. A hangulat azonban jó. S ezt az is táplálja, hegy július elsején két és fél százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. A központi bérintézkedés se régen volt. Azokat, akik jól és selejtmem- tesen végzik munkájukat, prémiummal jutalmazzák.

Négy szocialista brigád tevékenykedik aiz üzemben. Ok jelentik a »húzóerőt«.

L. L.

Asselici dombokon

A

Zselicseg csodálatos er- | sós istállót építünk, amelyet dós vidék. Az egymást j vemhes üszőkkel kívánunk

betelepíteni. Az állatok náKorszerüsítés a bőr-, szörme- és cipőiparban

A bőr-, szőrme- és cipőiparban tervezett fejlesztések 88 százalékára már megadták az indítási engedélyt, összesen 1,7 milliárd forint értékben. Ennek 40 százaléka a cipőiparé. Ez azonban nem' elegendő az

1976-ra tervezett termelés biztosításához. A kormány ezért 300 milliós ráfordítással további új beruházások indításának engedélyezését tette lehesomogyi mezőgazdasági üzemek június végéig, mint a múlt év első hat hónapjában: akkor 72 millió, most 78.9 millió forint volt a vállalat forgalma, A műtrágya és a növényvédő szer növekvő alkalmazása mérhető eredmé a

telepítünk. A legelőgazdálkodási kiemelt programnak ugyan nem vagyunk tagjai, de azért az idén 150 hold új le- Sántos határában traktorok J gelőt telepítettünk,

pöfögnek a tarlón, de nehezen j romszáz ezer forintba került, fordul át a föld. Arrább. a

vasút mellett, egy asszony szé- !

Ez lehetővé teszi, hogy a

József tsz-elnök. — Már most őriztetnem kell a kukoricát. Tavaly harmincszázalékos volt a kárunk. Természetesen kapunk az erdőgazdaságtól kártérítést, de erre mégsem alapozhatunk.

— Nézze ezeket a dombokat

— mutat végig a környéken.

— Szinte lehetetlen művelni. Más vidékeken, ha esik eső, néhány nap múlva a gépek

ami há- | már a táblákon dolgoznak.

Nálunk csak pár csepp essen, és a gumikerekű traktorok hetekre megbénulnak. Azt hi.nvpk„, a kaSsTz^fk nát §yüit- xtt a völgyben bi- ' rendkívül kicsi — mindössze , szem, a zselici tsz-ekel egye

nyesel, nőm a a as «so , zony töib!b a ^ mint ^ al_ j hetvenhat állatot számlaló — j dűl a szarvasmarhatartás len

iarasC idén ^nem kedvezett latok kedvelt édes fü- ; tehénállományunkat fejlesz- dlti fel- Ez a vidék ennek a.

jaias az idén nem Kedvezett ( | - I állatnak megfelelő. Nálunk *

ahhoz, hogy a vegyszerek kifejtsek igazi hatásukat.

vek.

— Nálunk

j szűk.

| közös és a háztáji állomány

, . • , ^fejeződött A gzentjbalázsiak bizakodva egyaránt negatív, nagyon szép

Ami azt az országos megal- | az aratas, es adottságainkhoz f néznek a hátralevő fél év elé. I eredményeket értünk el vele.

lapítást illeti, hogy a termelők hiába keresik a lisztharmat elleni védekezéshez a tőkés importból származó kol- loid-kén készítményeket. So- | foagronomusa. —

képesít jók az eredmények — | idei tervüket minden valŐ6ZÍ:

mondta Kerekes Ferenc, a nűség szerint teljesítik, ha az

szentbalázsa Surjánvölgye Tsz időjárás is kedvez majd. A

lentermesztés nem úgy sikerült, ahogy várták, és a borTizenhét

mogyban azt a tájékoztatást j hektáron termesztettünk ta- I sónál is volt kiesés, de a gakaptuk: lengyel kén most is j karmánybúzát. az atlagterrne- bona mindezt pótolta, A cukapható a vállalatoknál, s az 32 < hektáron karrépa és a kukorica szépen

ima-,* mwiítíut I 5,1111 K .5Z,1 mazsa neictaronként. A kenyérgabona húszon- ! J

A Zselicség belseje felé hairnént hiányként említett készítmények helyettesítésére hazai gyártmányú Fundazol- ! hat mázsát fizetett, ból is elegendő van. A ház- ;

■tővé. A beruházások zöme itt' táji termelők máris vásárolA gazdaság összes területéladunk. A dombok egyre magasabbak lesznek, egyre több

Próbálkoztunk juhval is, de rájöttünk, hogy ezek a legelők a szarvasmarhának is elég táplálékot biztosítanak, és az a jövedelmezőbb.

Véber József is Kaposváron dolgozott, a vízműveknél, onnan jött haza.

— A szüleim itt laknak, apám a tsz-ben dolgozik. Itthon vagyok. A fizetésem is ugyanannyi, mint a városban, sőt a háztáji még egy kis kiegészítést is ad. Szórakozni a városba járok, de itt is lehet. Van mozi, kultúrház. A munka pedig nem nehezebb.

A

elsősorban a technológiai és i hatnak azokból a folyékony j ne^ ae harmada szántó. A az^^erdó^ és kevesebb^a szán technikád színvonal korszarűsi- | rovarölő készítményekből, me- | többi rét, legelő, vagy müvelyeket a kereskedelem forga- j lésre nem alkalmas terület. A

tését, a mumikiafeltátelek javí tását és egyes fővárosi bőr- gyáirtó egységes, munkaigényesebb tevékenységének vidékre telepítésiét célozza.

Emellett növelik a puhabőrgyártó kapacitásit és lehetővé j geöélyezett, csak nagyüzemlomba hozott (például az Unit- i ,___. , . . _ , _

ronból, a Satexból, a Ditri- ] dokkon tehat elsősorban az fon WSC-böl), ezekkel helyet- , állattenyésztés eredményes.

tesíthetik a kiskereskedeim- — Az idén kezdtük meg a

fo-m!ómba hozatalra nem enteszik a hazai sertésbőrök na- j ben felhasználható gyobb arányú hasznosításait is. I anyagokat.

szarvasmarha program megregyi valósítását. Sajat erőből egy

I százférőhelyes, szabadtarta- I méreteket öit — mondja Győri he*.

A megyei átlaghoz képest le vagyunk maradva — folytatja az elnök. — Kevés fiatal marad nálunk- Azután olyan is van, aki mégiscsak visszajön. Aki egyszer megtelepedett, az nehezen szakad el innen, és megpróbálja legyőzni a dombokat, igyekszik jobb életet teremteni. Mi, zseliciek olyanok vagyunk. mint a tormába esőit | féreg. Az sem tudja elképzel- ‘ — A vadkár itt hallatlan I ni, hogy az almában jobb le- I

toföld. A városhoz közelebb eső vidékek termékenyebbek, könnyebben művelhetők. míg beljebb nehezebb a tez-ek helyzete. A sjmonfai József Attila Termelőszövetkezet táblái az erdők közé ékelőd nek.

szövetkezet új melléküzemága is hazahúzta az embereket. Műanyag poharakat, tálakat készítenek. Most a próbaüzemelés folyik, az asszonyok még csak tanulják a szakma forte* lyait, a gépük kezelését, de ha az üzem beindul, 40—50 ezer darabot készítenek a műanyag poharakból naponta. Illés Józsefné Kaposvárról, a VBKM gyárából jött ide, ahol nyolc évig dolgozott.

— Nehéz volt otthagyni a gyárat, a munkatársakat, barátokat. De itt is vannak barátaim, és a családom is itt van. Azt hiszem, az új környezetben jól fogom érezni magam.

A Zselicség erdős, rétes vidék. kedvelt kirándulóhely, itt i a föld itt fuknraub. Ám az ember nem adja meg magát. Egyre több új ház épül, művelődési otthonok, könyvtárak és a termelőszövetkezetek egyre eredményesebben gazdálkodnak.

Dán Tibor