Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

Ötezer néző a szarkavári crossversenyen Kiss László már bajnok, Németh (K. Volán) ötödik Kiss László, a 7.MMK versenyzője a motorozás magasiskoláját mutatta be Kaposváron. Már a szombati nyilvános edzés sejtette,, hogy nagy lesz az érdeklődés az országos mo­te mindkét futamot, ami egy­ben azt is • jelentette, hogy függetlenül a Budapesten sor­tocrossbajnokság második for­dulója iránt, melynek ren­dezését a Magyar Motorsport Szövetség a Kaposvári Volán Sportkörre bízta. A volán.o- sok korszerűsítették, a nem­zetközi előírásoknak is meg­felelően alakították ki az új szarkavári crosspályát. A vál­tozást többek között az a' »si- | ratófal« jelentette, amelynek fi5 fokos lejtőjén (kb. 50 méte- j ren) kellett a versenyzőknek lefelé haladniuk, hogy a kö­vetkező pillanatban egy eh­hez hasonló »nyi:gzőt*< mássza­nak meg. A »siratófalnál« bi­zony isírtak a motorok. A kö­zönség is elsősorban itt he- , lyezkedett el, s kíváncsian fi- | gyelte: egyáltalán lehet-e ezen az »úton« motorozni. Akik úgy felkészültek, mint a magyar bajnokság második fordulójának részvevői, azok bizonyíthatták, hogy igen. | Ami még örvendetesebb: egv kisebb kicsúszástóí eltekintve nem iá történt különösebb baj a rendkívül veszélyes szaka­szon, Kisebb bukások ugyan előfordultak. Például Németh Kornél, a K. Volán versenyző­je jó pozícióban bukott. Ezért az első negyvenperces sza­kaszban csak a 7. helyen vég­zett. Az összesítésben 5. lett, ami a fiatal versenyző szá­mára nagyon dicséretes telje­sítmény. ra kerülő harmadik forduló eredményétől, már bajnok. . Az 500-as géposztályban a Honvéd motorosa, Závodni István ne^n talált legyőzőre. Pedig kitűnően futott ebben a mezőnyben Kökény esi is. ötezer szurkoló övezte a szarkavári pályát, tapsolt a győzteseknek és a helyezet­teknek. Elismerés illeti a ver­seny rendezőit, akik bebizo­nyították, hogy Kaposváron adottak a feltételek nemzet­közi szintű motocrossverseny rendezésére is. Az országos bajnokság má­sodik fordulójának bajnokai és helyezettjei: 250 ccm, versenyidő 2x40 perc, 14 induló: 1. Kiss László, ZMMK (1—1) 1 2 hsz. 2. Somogyi József, Ajka * (3—2) 5 hsz. 3. Czuni László, Kiskunlac- háza (5—3) 8 hsz. 4. Nátó János, BHSE (6—5) 11 hsz. 5. Németh Kornél, Kaposvár 17—4l 11 - hsz. 6. Mandasitz László, Eszter­gom (4—7) 11 hsz. 500 ccm, versenyidő 2x40 perc, 12 induló: 1. Závodni István, BHSE) (1—1) 2 hsz. 2. Kökényesi György, ZMMK (2—2) 4 hsz. 3. Szép András, ZMMK (3-—4) 7 hsz. 4. Mohácsi Jenő, BHSE (7—3) 10 hsz. 5. Garbacz Imre, Videoton (5—5) 10 hsz. fi. Gubala Pál, Esztergom (4—6) 10 hsz. Kovács Sándor Négy díjat nyert Vasárnap még a bajnoki címre is esélyes volt a szé­kesfehérvári Vesztergom. aiki á végén kénytelen volt kiáll­ni. A Videoton versenyzőjének ez a lépése csaik megkönnyí­tette az első számú bajnok- esélyes Kiss László helyzetét. A népszerű »hatos« (ez volt a Zalka Máté MK versenyzőjé­nek a rajtszáma) úgy ment ezen az akadályokkal teli pá­lyán, mintha sima országúton közlekedett volna. Volt olyan útszakasz, amikor körönként - —25 métert repült CZ mo­torjával. A fővárosi verseny* ző fölényes biztonsággal nyer­Tcl.je* sikerrel szerepeltek a kaposvári autóversenyzők az Eszék—Kaposvár—Pécs i;allye-n. 4-es rajtszámmal Lutz András kezdi meg ^Kaposváron az ügyességi próbát. A győz­tes csapat egyik legeredményesebb tagja volt Trabantjával a kisebbik Lutz fiú, aki mind a négy díjat megszerezte. A versenyre még visszatérünk. tAz új fodrász Borostás voltam s a haja­mat is le kellett volna már vágatnom, amikor megszo­kott fodrászüzletem mellett elhaladtam. Sütött a ' nap, és a borbély, akinek eddig ál­landó vendége voltam, az aj­tóban állt. Üdvözöltem, és tobább akartam menni. — Most már ráérek — állí­tott meg, s kezévpl befelé mu­tatott. — Köszönöm, de szakállt növesztek! — S határozott léptekkel továbbsiettem. Meg kellett volna monda­nom neki, hogy útjaink elvál­tak, én már nem megyek be abba a fodrászipari üzembe, amelyben ő dolgozik, mert nem bírom hallgatni szakértő kritikáját és jóslatait a fut­ballmérkőzésekről. Elég volt! Negyedórával később talá­lomra benyitottam egy fod­rászüzletbe, és megkérdeztem - g szabad borbélysegédet: — Bocsánat, ön futball- szakértő ? — Nem, kérem — csodál­kozott. — Nem vérmesen lelkes szurkolója valamelyik csa­patnak? — Dehogy vagyok! — Ön az én emberem! Haj­vágás, fejmosás, borotválás ■ .. A géppel végigszántott a fe­jemen, es megvető hangon/ mondta: — Én képtelen vagyok meg- érteni azokat, akik folyton a vasárnapi meccsek fordula­tain kérődznek. Lehetetlen alakok! Megértőén bólintottam. — Vannak olyan emberek . — folytatta —, akik egy sike­rült vagy sikertelen rúgásról órákig tudnak beszélni. Reg­gel például, amikor a helyi­érdekűn Szentendréről be­utaztam Pestre, egész úton egy jogtalan tizenegyes vitá­ját kellett végighallgatnom. Tessék mondani: nincs épí­tőbb probléma, mint egy ti­zenegyes ? A gép a halántékom körül járt, és én megint bólintot­tam. — Mert mi egy tizenegyes? Biintetőrúgás, amely vagy be­megy a kapuba, vagy nem. megy be. Vagy gól, vagy nem gól. Hát érdemes erről még szerdán is órákig beszélni? — Nem — helyeseltem egy kicsit idegesen, mert ipar un­tatott borbélyom viszolygása a futballtól. Most ollóval dolgozott, és tovább beszélt:' — És azt tetszene látni, hogy mi van nálunk, amikor véletlenül egy futballista jön be nyiralkozni. Körülrajonu­Szepleinbertől új tankönyv Korunk legfontosabb társadalmi kérdéseiről tanulnak Felkészült propagandisták oktatnak a marxizmus—leninizmus esti iskolán A marxizmus—leninizmus I esti középfokú iskola fontos | helyet foglal el pártoktatási I rendszerünkben. Évek óta j ezer-ezer hallgató tanul politi- í kai ismereteket és vizsgázik I belőle ezen az oktatási for- | mán. Az 1972—73-as oktatási évben az összes hallgatók kö­zül fizikai dolgozó 35. gazda­sági-műszaki vezető 15, szel­lemi dolgozó 36 és szakalkal­mazott 14 százalék volt. Tár­sadalmi tisztségüket tekintve egyharmaduk párt- vagy tö- megszervezeli vezetőségi tag, illetve tanácstagként tevé- : kenvkedik. A nők részvétele j 32 százalékra emelkedett az esti iskolákban. Szüséges { azonban, hogy emelkedjen a párttagok aránya ezen az ok- | látási formán. Évente száz-száz jól felké­szült párttag propagandista tartja az előadásokat és vezeti a szemináriumokat. Az egyre népszerűbb iskolának az a célja, hogy a részvevők össze- | gézzék a korábban szerzett I politikai ismereteket, vala- í mint új elméleti kérdésekkel | foglalkozzanak. A tananyag hozzásegíti a hallgatókat, hogy megértsék kornunk leg­j siti marxista—leninista szem- | léietüket és dialektikus gon- 1 dolkodasmodjukat. _ A vizsgák során meggyő­ződtünk arról, hogy a hall­gatók az egy év aiatt — a j marxizmus—leninizmus egé­szét szem előtt tartva — meg­ismerték az elmélet alapjait. A propagandisták reálisan ar­ra törekedtek, fíogy helyes világnézetük és marxista tár- sadalomszemiéletük legyen a hallgatóknak, és nem arra. hogy a marxizmus három fő ágát ismerjék meg. A propagandisták többsége helyesen kapcsolta össze az elméleti kérdéseket a gya­korlati munkával és ä napi politikával. Arra ösztönözte a hallgatókat, hogy megtanul­ják. mi a társadalom, a tár­sadalmi osztály, az osztály­harc, a tőkés—munkás vi­szony. az értéktöbblet, a ki­zsákmányolás, a társadalmi haladás. A vizsgázók egy része szo­cialista építőmunkánk leg­fontosabb elvi és gyakorlati kérdéseit a X. pártkongresz- szus, a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i ha­tározata alapjan értékelte. A Kaposvári Húskombinát egyik hallgatója, amikor társadal­munk osztálystruktúrájáról, a munkásosztály vezető szere­péről és összetételéről beszélt, értékelte a -vállalatnál dolgo­zók összetételét is. Kiemelte betanított' és a bejáró mun­kások problémáját, valamint az ifjúmunkások politikai képzésének szükségszerűségét. A belpolitikai és gazdasági kérdéseken kívül részletesen foglalkoztak a nemzetközi helyzettel és a két világrend­szer harcával. Külön kiemel­ték a hetvenes évek fejlődé­sének tanulságait, s azokat a vonásokat, melyek a nemzet­közi helyzetet jellemzik. .Olyan fontos nemzetközi kér­désekkel ismerkedtek meg a hallgatók, mint az Egyesült Államok globális stratégiája, a Közös Piac. az amerikaiak indokínai intervenciójának kudarca. egységtörekvések a nemzetközi kommunista moz­galomban. a KGS.T es a Var­sói Szerződés időszerű kérdé­sei. Élénk vitet váltott ki a nemzeti felszabadító mozga­lom. a fejlődő országok prob­lematikája és az európai biz­tonság kérdése. A szerzők az 1973—74-es oktatási évre átdolgoznák a tankönyv egyes fejezetejt. A marxista—leninista esti kö­zépiskola tankönyvére jellem­ző. hogy korunk legfontosabb társadalmi kérdéseit tárgyal­ja. Középpontba állítja ezek politikai tartalmát. A tan­könyv a legfontosabb társa­dalmi kérdések tárgyalása mellett foglalkozik a társada­lom politikai szférájával. Kü­lön tárgyalja a párt szerepét, feladatait, a pártmunka stí­lusát és' módszereit, a szocia­lista állam lényegét, szerepét és mai feladatait. A marxiz­mus—leninizmus esti középfo­kú iskola átdolgozott tan­könyve a következő oktatási évben is jól szolgálja majd a hallgatók politikai fejlődését. V arga Teréz lontosabb összefüggéseit, erő- a 1 A Szibériai garnizon írója HUSZONÖT ÉVE halt meg Markoviig Rodion, a Szibériai garnizon című »kollektív ri­portregény« írója, a temesvá- | rí Szabad Szó munkatársa. Az évforduló ok. , de ürügy is. I hogy pályáját feLrpérjük, élet- | művét ismertessük, j 1888. július 15-én született | Kisgéreén. Jogot végzett Bu­dapesten, s közben hetilapot alapított. Volt a Népszava, a ■ független Magyarország és a I Eidibus munkatársa. Alapvető j írói, emberi élménye az első | világháború, amelyben orosz hadifogságba esett. Belépett a | Vörös Hadseregbe: a szibériai ! I. Nemzetközi Brigád politikai j komisszárja i lett. Ott volt a híres »aranyvonaton«, melyen a fehérektől zsákmányolt ara­nyat mentették át á szovjetha­talomnak. 1920-tól az SZKP tagja. 1922-bén tért hazaSzat- márra. ! mi változásokra, világosan latja az érdekkülönbségeket j elnyomók és elnyomottak kö- | zott. Ez a kitűnő könyv ha­mar'világhírű lett. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy angol, finn, francia holland kínai, német, | olasz, spanyol nyelven is | megjelent. Nem tartom azonban »egy- könyvű írónak« Markovits Rodiont, mint azt sokan te- j szik. Mert igaz ugyan, hogy j a Szibériai garnizon folytatá­sa, az Aranyvonat sem éri el a »kollektív riportregény« szintjét, s való, hogy óvato­sabban fogalmazott igazságo- I kát tartalmaz: árp érdemes el- j olvasni, mert kiteljesíti az el­ső művet. Hibáktól nem mentes, még- i is jelentős könyv a Sánta far­ksaiig, mert a háború aiatt ott­honmaradtak világát ábrázol­ja érzékletesen,' gazdag írói j nyelvezettel. A »háloi-szágban« j tragédiákra nyílik a szeme. Miniatűr remekekből épül ez a regény is. Tulajdonképpen | egyéni főszereplője sincs. Fő­szereplője egy egész falu. EGY NÖVEEEASKÖTETE I látott még napvilágot Kolozs- j váron 1.940-ben, majd 1945- ben Egy öreg partizán nap- ! lója címmel ugyanott regénye. Magányosan, elhagyatva halt : meg 1948. augusztus 27-én. ! Olyan magyar író volt, aki ; képesnek bizonyult nemzetkö­zi nyíretekben. gondolkodni, cselekedni. Úgy érzem, egy azok közül a kortársai közül, akiknek még adósuk vagyunk j újabb kiadásokkal, bővebb is- i mertetőkkel. L. L. Tulajdonképpen egy — szinte észre sem vett — no- velláskötettel indult el az írói pályán. (Ismét találkozom Baltazárral). Az igazi nagy mű, a Szibériai garnizon. méá két évet váratott magara, s 1927-ben jelent meg. Jelentő­ségében csak Kuncz Aladár Fekete kolostorához mérhető. A hadifogságba kerültek ösz- szezártságát, az ebből adódó lélektani szituációkat < ábrá­zolja mesterien. Reflektor- fénybe állítja azt a vívódást, mely az embereket a forrada­lom mellé sorakoztatta. A re­gény elárulja, hogy írója jele- . .sen ismeri az emberi lelket, I érzékenyen reagál a történel­ják! Agyonkérdezik, dicsé­rik ... Rossz hallgatni! Mert kérem, ki egy futballista? Olyan ember, mint a többi, legföljebb kevesebbet dolgo­zik, mint más. Ezután, miközben megmos­ta a fejemet, az őrjöngő druk­kerekről iß beszélt. Borotválni Ikezdett. Halkan ino n d ta: Tetszik látni, annál a har­madik széknél a kartársamat? .4z órákig tud beszélni egy gólról. — És elkezdte kifejte­ni: — Pedig mi egy gól? Végre, amikor munkája be­fejeződött s ezzel szenvedé­sem is megszűnt, gyorsan fi­zettem. Ö pedig így búcsú­zott: — Legyen máskor is sze­rencsém! Elhiheti, én soha­sem fogom önt meccsekkel untatni. Mert mi is egy meccs? És elkezdte magyarázni. Palásti László A vakáció utolsó napjai A parton, kürtszó hangzik, s négyszázötven lurkó harsogó örömmel rohan be a vízbe. A | xamárdi SZOT gyermeküdülő | utolsó turnusának üdülői ők. j Még néhány nap, s hazaviszi I őket a vonat: Debrecenbe, Szegedre,-Kaposvárra, Jászbe­rénybe, Miskolcra, Budapest­re. Vége a nyaralásnak, vége ! a szünidőnek. Ám a nyár utolsó napjai még felhőtlen I örömmel telnek. A napirend í fő pontja a fürdés. Az idő I kedvez a lubickolásnak, emel­lett számtalan érdekes ese- : mény leszi élvezetessé a gye- 1 rekek nyaralását. Idelátogat j műsorával az Állami Bábszín- ! Ptez, közös műsort ad a Ka­kaó-bárból ismert Gálfi bű­vész és Kelly bohóc, a Fővá­rosi Nagycirkusz művésze. S bár annyi televíziókészülék van a pavilonban, hogy min­den gyerek kényelmesen néz­heti a műsort, két filmet is vetítenek egy turnusban. Für­dés után megtelnek a sport- j pályák. Foci-, röplabda-, ko- | sárlabda-, asztalitenisz-bajnok- [ ság zajlik a rajok között. A legügyesebbek érmekkel, ok- | levelekkel jutalmazva men­nek haza. A gyérekek maguk . vetik ágyukat, tartják rendben hol­mijukat. Reggelente szorgal­masan készülnek a szemlére, | a verseny jutalma egy nagy 1 torta. I Külön szám az étkezés. I Amelyik nebuló otthon csak ! turkált az ételben, itt farkas­étvágyúvá válik. Valósággal 1 versenyeznek, ki tud több po- 1 hár kakaót meginni. Megrendezik a tábori Ki inait tud?-ot, Petőfi-emiékmfl­i sorra készülnek a rajok és | tréfás számokat gyűjtenek a záró tábortűzre. i Somogy megyéből húsz gve- : rek van a táborban.. Kapos- j váriak, illetve a város kör­nyékéről valók. A hetedikes ToCma Jóska I kaposfői, édesapja a VBKM I kaposvári üzemében dolgozik. — "Nagyon tetszik'itt nekem j — mondja Jóska. —- Szépek a | pavilonok, kényelmes heve- j rokon alszunk. x Az ennivaló nagyon finom, és sokat lehet J fürödni. Kirándulni is me- | gyünk, a Beloiannisz külön- hajó visz bennünket Tihany- | ba és Balatonfüredié. Tóth Jóska szintén heted,i- | kés, Kaposváron a Tóth Lajos i Általános Iskola tanulója. — Egv rajba kerültem Tor­ma Jóskával — kapcsolódik be á beszélgetésbe—. s ennek na­j gyón örültem. A \ miskolci, 1 pesti gyerekek között jó, hogy ! van egy földi is mellettem. Bár előzőleg nem ismertük egymást, csak a szüléink, mi az állomáson találkoztunk elő­ször Kaposváron. Én már ta- 1 valy is voltam ugyanebben a | táborban. Minden táborozásnak van 1 valami sajátos, egyedi han­gulata. A kétheti közös élet számtalan élményt szül. Most még fefhötlenül élvézilc az együttlétet, a nagy közösség­ben való feloldódást. Nemso­kára azonban kellemes emlék les£ az itt eltöltött két hét. Átányi H. László Somogyi Néplap! 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom