Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

AHa búcsúztatják dr. Hajdú Gyulát A 44. vörös dandár biztosa volt Betanított munkások A Tanácsköztársaság meg­döntése után Hajdú Gyulának Ausztria, a Szovjetunió, Olasz­ország, majd a második világ­háborúban Franciaország adott menedéket. Negyedszá­zados emigrációja alatt a ma­gyar kommunisták képvisele­tében 1921-ben részt vett a Kommintern III. moszkvai kongresszusán. Amerre az emigrációs sors vezette, min­denütt a magyar és a nemzet­közi kommunista mozgalomért dolgozott. A felszabadulás után nyolc Ma a pécsi városi közteme­tőben örök nyugalomra helye­zik dr. Hajdú Gyula egyete­mi tanárt, a magyar és a nemzetközi kommunista moz­galom kiemelkedő harcosát. Szülőmegyéje Somogy volt. 1886. május 8-án Somogyszil- ban látta meg a napvilágot. Alig múlt húszéves, amikor belépett a szociáldemokrata pártba. 1906-tól a pécsi Mun­kás c. lap eszmei irányítója és munkatársa lett, az ő szer­vezésében megalakult a pécsi Munkásiskola. A szocialista eszmék és világnézet fáradha­tatlan harcosa volt a század J esztendeig Pécs város kom- első évtizedétől. A forradal- j munista képviselője, közben a már ügyvéd az osztályharcos j párt megyei végrehajtó bizott- marxista politikát képviselte j ságának tagja volt. 1945—50-ig Pécsen, és az országos fóru- I igazságügyi államtitkárként mokon is. Az első világhábo- J sokat tett a szocialista bírás- rú előtt Baranya megye szék- j kodás megteremtéséért. 1949- helyén és a bányász lakta I tői egyetemen oktatott. 1950- környéken elválaszthatatlan alakja volt a munkásgyűlé­seknek és előadásoknak. Az első világháborúban be­hívták, kökben állandó kap­csolatot tartött a munkás- mozgalommal. A polgári de­mokratikus forradalom nap­jaiban több népgyűlés nagy hatású szónoka volt. A de­mokratikus Magyarországnak fáradhatatlan harcosa lett a Pécsi Nemzeti Tanács titkára­ként. Később a szerb megszál­lók letartóztatták, de a mun­kások tömegsztrájkja megnyi­totta bőrömének ajtaját. A Tanácsköztársaság kikiál­tása után Somogyba, Kapos­várra jött, ahol a 44. vörös dandár politikai megbízottja tői 1969-ig, nyugdíj ázásáig, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem nemzetközi jogi tan­székét vezette. Munkásságát államunk az Állami Díj II. fokozatával, a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével és több magas ki­tüntetéssel ismerte el. Szá­munkra, somogyiak számára, különös jelentőségű az 1957- ben megjelent visszaemléke­zés-kötete, a Harcban, elnyo­mók és megszállók ellen. Hajdú Gyulát szülőfaluja, Somogyszil, valamint Pécs vá­rosa tiszteletbeli polgárává fogadta. Dr. Hajdú Gyula, a kommu­nista harcos, a kiváló tudós emlékét szülőmegyéje, Somogy tiszteletteljes kegyelettel őrzi. A. A. Egyre nagyobb a marxista- leninista esti középfokú iskola szerepe a pártofotatás rendsze­rében, s ez magasabb követel­ményeket állít azok elé is, akik társadalmi munkában propagandisták a központi és kihelyezett tagozatokon. Az új tanév előtt liánommápos tanfo­lyam kezdődött tegnap reggel . .. , . , a Megyei Oktatási Igazgatóság lett A Pécs vidéki banya- , szókból és a különböző nem- taposván székhazában az esti zetiségű katonákból megalakí­tották az internacionalista Könyvtárlátogatás, bemutató foglalkozás Tanfolyam az esti középfokú iskola propagandistáinak A kéz, mint az automata gépi meghatározott mozdulato­kat végez. A szem kiegészítve — segítve a kéz munkáját — a munkadarabra tapad. A munkavégzés mechanikus, be­tanult, gyors egymásutánban végzett folyamatok összessége. A munkadarabokon dolgozók betanított munkások. A VBKM Kaposvári Villamossági Gyá­rának szerelőcsarnokában ki­zárólag betanított munkások dolgoznák. Szakképzettség a munka pontosabb vagy gyorsabb végzéséhez nem kell. Mégis többen vannak, akik to­vább tanulnak. Gimnáziurnok­zászlóaljakat. Ugyanakkor kormányzótanácsi biztosi megbízást kapott a meg nem szállt baranyai területekre is. Fáradhatatlanul dolgozott, szervezett, tárgyalt és küldött a proletariátus hatalmáért. Visszemlékezéseiben írja, hogy nagyon baráti, elvtársi kap­csolatot tartott fenn hatinca, Tóth, Schneller és Szalma megyei, ill. városi vezetőkkel. A Tanácsköztársaság somogyi eseményeiben jelentős szere­pet játszó Hajdú Gyula bú­csúztatta a május végén a frontra induló 44, dandárt a Kossuth téren. A csehszlovák fronton helytálló dandáregy­ségek a magyar hadtörténet kiemelkedő fejezeteihez járul­tak hozzá r iskolán tanítóknak. Honfi István, a megyei párt- bizottság .propaganda- és mű­velődési osztályának vezetője nyitotta meg a tanfolyamot. Elmondta, hogy egyre népsze­rűbb forrna a marxista-leni­nista esti középfokú iskola, mélyet a tartalma tesz vonzó­vá. Az emberek értelmét lát­ják. hogy ide járjanak, s azért törekszenek, hogy részt vegye­nek az oktatásban. Sokan nem tartják jónak, hogy olyan munkások is nagy szambán járnak esti iskolába, akiknek nincs nagyobb előképzettsé­gük. Honfi István leszögezte: a megyei pártbizottság ezt jó­nak tártja, s bátorítani, támo­Szakmunkásképzés a lábodi Zöld Néző Tsz-ben Szép állatállománnyal dicse- | — Tsz-ünk erre is gondolt kedhet a lábodi termelőszövet- J mondta Balia ^László csúcstit- kezet. Esztendők tervszerű | munkájával érték el, hogy so­kat javult a szarvasmarha--, a I kár. — Az állattenyésztésben dolgozók közül mintegy 20— 25-en az általános iskola VII— VIII. osztályának végzéssel egyidejűleg szakmunkáskép­zésben is részesülnek. A tér­részben a tagság jövedelmét. A , melőszövetkezet a kétéves I képzés ideje alatt az egyes sertés- és a juhtenyésztés. Ezek az üzemágak biztosítják nagy gatni kell a munkásokat, hogy a jövőben még többet bevon­hassanak közülük az oktatás e formájába. Sok hasznos tanácsot kaptak a propagandistáik. A megyei pártbizottság osztályvezetője kiemelte:, a marxista-leninista esti középfokú iskola legfőbb hivatása, hogy politikai vitafó­rummá váljon, amelyen a hall­gatók a politikai kérdéseket egyre tisztábban látó felnőt­tekhez méltóan vitatkoznak, beszélnek az anyagról. Megkö­szönve a propagandisták eddi­gi tevékenységét hangsúlyozta, milyen fontos a fölkészültsé­gük, s az, hogy lépést tartsa­nak a helyi, az országos és a, világeseményekkel. A megnyitó után Breier Károly, az MSZMP KB agitá- eiós és propagandaosztályának munkatársa előadást tartott az esti középfokú iskola helyéről, szerepéről a parim unkában. Az 1973/74-es oktatási év felada­tait is részletesen elemezte. A propagandisták három tá­jékoztatót hallgatnak meg, be­mutató foglalkozásokon vesz­nék részt, találkoznak megyei párt-, állami és tömegszerve­zeti vezetőkkel. A tanfolyam hallgatói tegnap megnézték a megyei könyvtárt, ma pedig a Rippl-Rónai-tkiállítást és a La- tinca Múzeumot tekintik meg. A tanfolyam holnap délután fejeződik be. Borsfái Márta. ban, szakközépiskolákban, kö­zépfokú intézetekben. Borsfái Márta 1969 augusz­tusában került a gyárba. Az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése után ke­reskedelmi szakközépiskolába jelentkezett, nappali tagozatra. — Egy évig jártam, azután otthagytam a sulit. A fizika meg a kémia szinte megke­serítette az életemet. Inkább eljöttem dolgozni. Két év múl­va újra jelentkeztem, de . a közgazdasági szakközépiskolá­ba kértem a felvételemet. Le­velező tagozatra. Az idén a harmadik osztályt kezdem el. — Miért ezt választotta? teunben szerelni. Ha befejezem az iskolát, itthagyom a gyá­rat. Irodába megyek. Azt még nem tudom, hová. Vajon milyen helyzetben vannak azok, akik már jóval túllépték a huszadik életévet, családról, otthonról kell gon­doskodniuk? Transzformátorszer elő mű­hely. Papp Ferenc brigádve­zető: — Hét éve érettségiztem, utána bevonultam katonának. Á gyárban három éve dolgo­zom, és készülök a szakmun­kásvizsgára. Már tavaly sze­rettem volna megszerezni az erről $zóló bizonyítványt, de négy év szakmai gyakorlat­hoz van kötve. Közben meg­nősültem. Bejáró vagyok, ami különösen megnehezíti a tanu­lást. Kilenc forint kilencven fil­lér az órabére. Egy hónap-, ban ez majdnem kétezer fo­rintot jelent. Reggel negyed ötkor kel, és három óra után ér haza. — Nyakamon a háztáji meg a jószág. Mire végzek, már este van. — Próbálkozott a techni­kummal? — Egy évig jártam a pécsi erősáramú villamosipari tech­nikumba, amiről bizonyítvá­nyom is van. Sajnos, nem folytathattam, mert nem bír­tam erővel. Bár meglehet, hogy inkább ezt fejezem be. Ügy tudom, szeptembertől in­dul egy hathónapos tovább­képző tanfolyam. Ha igaz, ak­kor szeretném megragadni az alkalmat. — Mennyi lesz a fizetése, ha szakmunkásvizsgát tesz? — Százötven-kétszáz forint­tal többre számítok. — Mit jelent, ha valaki be­tanított munkás? — Tavaly szakszervezeti beutalót kértem, sajnos, nem kaptam. Alikor nősültem, sze­rettem volna elutazni. Beteg voltam, háromszáz forint se­gélyt utaltak ki számomra. Az ipari szakot végzem, Egy szakmunkás több kedvez- ugy gondolom, ezt még es hasznosítani tudom valahol. A munkatársaimmal jói kijö­vök, nem veszekszünk. Velem szemben ül a barátnőm, ez mindennél többet ér. Reggel haítól délután ket­tőig teljesítménybérben dol­gozik. Néha túlórák is van­nak, s ez emeli a fizetést. — Miiyen munkafolyamatot végez? — Szerelek. Bele lehet jön­ni, ha az ember nagyon akar­ja, hiszen minden harmadik művelet ugyanaz. Ehhez nem kell nagy szakképzettség. — Tervei? — Nem akarok örök éle­Papp Ferenc. VaJdinger Károlyné. ményt élvez. Ha az ember többet tud, jobban megbecsü­lik és több a fizetése. Ezért szeretnék tanulni. Előnyösebb a szakmun­kások helyzete, és ez termé­szetes is. A gyárnak inkább szakmunkásokra van szüksé­ge. Ezért támogatják a to­vábbtanulást. Gond .azonban nemcsak itt van. Sokan öt vagy hat elemivel dolgoznak, és képzésük egyre sürgetőbb. A betanított munkások közül többen nem akarnák szakmát tanulni, pedig lehetőségük lenne rá. — A gyerekek; nekem min­dennél fontosabbak. A na­gyobbik az idén lesz elsős, és foglalkozni kell vele otthon is. A férjem gépkocsivezető, na­ponta más városba indul, ké­sőn ér haza — mondja Val- dinger Károlyné, aki négy éve dolgozik ugyanannál a mun­kapadnál a trafóüzemben. A közgazdasági technikum­ban érettségizett. Azért jött ide dolgozni, mert délután két óra után mindig szabad. — Nem gondolt szakmun­kásvizsgára? — De igen. Sajnos, a csalá­di körülmények akadályoznak a tanulásban. Három hónap a felkészülési idő, a gyerekek miatt ezt nem vállalhattam. — Kérte a • gyár segítségét ? — Nem. Úgysem tudnának segíteni ... Szabó Dénes, a biztosító­üzem vezetője: — Mindenki tanulhat, aki akar. A gyár nemcsak szép szóval, hanem tettekkel is bi­zonyítja ezt. Akiknek nincs meg a ’ nyolc általános, azok­nak — ha nem korosak — kötelezővé tették az elvégzé­sét. Évente szakmunkásvizs­gát lehet tenni. Csak akarat € kell hozzá, semmi több ... Röhrig Gábor továbbfejlesztésről tanácsko­zott Bállá László csűcstitkár, Borsi József főállattenyésztő és Verkmann Adóm főkönyvelő, amikor fölkerestük őket. Tőlük kaptuk az alábbi tájékoztatást. — 390 szarvasmarhája van termelőszövetkezetünknek, melyből 160 a fejős tehén, 110 a hízómarha, a többi növen­dék. Az állományiból 350 nega­tív és hrucellózismentes. 1974- ben felszámoljuk a még meg­levő pozitív állományt is. Azért csak akkor, mert még nem készült el a megfelelő istálló. — Milyen építkezés várható? — Részt veszünk a kormány által ’meghirdetett szarvas- marhaprogramban, így 27 mil­lió forintos költséggel építünk 250 férőhelyes tehénistállót, 96 férőhelyes itatásos borjúneve­lőt Nagykorpádon, 300 férőhe­lyes kötetlen hízómarhabelepet üzemegységekből behozza és haza is szállítja a dolgozókat estenként, Süt a tanulási időre fizetést is ad. így érdekeltek a tanfolyam elvégzésében. A kezdeményezés nálunk újsze­rű. Készséggel segít az iskola is célunk megvalósításában. — Szarvasmarhán kívül még milyen adatokat tartanak? — 220 tenyészkocánk van, és évente 2500 sertést hizlalunk. Ezenkívül jól bevált a juhte­Tanácskozás a korszerű növénytermesztésről Többet és jobbat termelni EGY-EGY növényi éleseg termesztésében — a nagyobb hozam és a hatékonyabb mű­velés érdekében, — új utakon indult el több somogyi mező- gazdasági nagyüzem. Részben országos, részben, pedig me­gyei program fogja keretek közé ezeket a törekvéseket, de a fő jellemző minden eset­ben közős: a népgazdasági és rendszere, a CPS, illetőleg a szekszárdi program formájá­ban ismeretes. Mint a tájékoz, tatóból megtudtuk, tizenöt so­mogyi közös gazdaság csatla­kozott a CPS-programhoz, ezeknek a tsz-eknek 18 egysé­ge vált alkalmassá — a fel­tételek alapján — alvállalko­zásban való részvételre. Szé­kely Elemér, az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Terüle­ti Szövetségének titkára el­Burgonyát nyolc tsz a lábo- di, további öt tsz pedig a bar­sárlását. A gépet — célfeladat megoldására — egyszerű gaz­dasági együttműködésben üze­meltetnék. Adva van a gép gazdaságos kihasznál ásá hoz szükséges terület, s jórészt egy tömbben találhatók a gazda- I ságok, ahol a vegyszeres nö- [ vény,védelmet a helikopter vé­gezné. A közép-somogyi szű­csi termesztési rendszerben vétség titkára, Pfeiffer Elemér ^ üzemi érdekek összeegyeztető nyésztés is. Jelenleg 1500 anya- / gévej minél magasabb szintre j mondta, hogy a tagszövetke juh és az utánpótlásra 400 jer- | emelni a termelést. A zárt I zetek közül tíz már túljutott a ke van. Természetesen ezekhez j termesztési rendszer — mert zárt rendszerű kukoricáiéi’­erről van szó — jelenti ezt ; mesztéssel kapcsolatos mun­az utat, s ezzel a programmal [ kák szervezésén.. Várják a | most már egyre inkább szá­molni kell a növénytermesz­tésben. Megyénkben a kuko­rica, a' burgonya és a takar­mány termesztésében alakult, illetve alakul ki zárt rend­szer, megyei szervezéssel vagy országos programhoz csatlakozva. Egyebek között erről a témáról tanácskozott tegnap Tóth Károlynak, a me­is igyekszünk — a már meglé­vők mellé — szakmunkásokat biztosítani. — Ennyi állatnak sóik takar­mány ikell. Hogy tudják ezt előteremteni ? — Szalas takarmányból ele­gendő van. Ugyanígy abraKta­karmányból is. Most silózzuk a 400 hóid kukoricát. A gon­dos. szakszerű takarmanyozas gyei tanacs mezőgazdasági é« és 2000 literes modern tejházat I .nőhet, gyarapodhat, | mondta a főállattenyésztő, 1 élelmezésügyi osztályvezetőjé­nek elnökletével a megyei ta- j megfelelő traktorokat, s a traktorosokat is kiképezték. A marcali tsz az előzetesen jel­zett kettő helyett egy egység­gel kíván részt venni a prog­ramban, a felszabadult helyre a somogysámsoniak pályázü v­termel a megyében. A somogy- sárdi tsz kapott megbízást a pillangós takarmányok zárt rendszerű termesztési prog­ramjának elkészítésére (ez várhatóan még az ősszel ren­delkezésre áll), tizenkét dél­somogyi termelőszövetkezet pedig a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskolát bízta meg a tömegtakarmány-termesztés zárt rendszerének ( kidolgozá­sával. nak. A szövetségi titkár a to1 vábbáákban felsorolta, hol tar­tanák a programban részt ve­vő tsz-ek a járulékos beruhá­Székely Elemér indította, majd a két másik tsz-szövet- sóg titkára folytatta a gondo­latsort a növényvédő szerek helikopterrel, illetőleg repülő­géppel való kijuttatásáról. Mint kitűnt, hónapokkal ez­előtt már tanácskoztak erről az illetékesekkel, sőt az észak- somogyi területen a zárt rend­szerű kukoricatermesztésben részt ' vevő tsz-ek vezetői a , hízhat a jószág ezután is — j nács mezőgazdasági fejlesztési I zásokkal, s kitért a zárt tér- ; mult hét szonrt,atján állást ~ EÍekheZ,-S^r^^r^?ően mondta a íoa^ttányeMiő . albizottsága. i mesztésd rendszer megoldásra foglaltak abban, hogy közösen tudják3 az áUatokat gondozni. í K. A A knkoricatermesztes zárt I varo pénzügyi problémaira is.i vaíiaijak a helikopter rnegva­a repülőgépes műtrágyázás je­lentőségét méltatta, a dél-so­mogyi szövetségi titkár Siszler István pedig a burgonyater­mesztő tsz-ek szempontjából tartotta fontosnak a helikopte­res növényvédelmet^ s szólt az egyes területek közti együtt­működésről is. MINDEHHEZ azonban min­denekelőtt konkrét növényvé­delmi program kell — és to­vábbi érdemi tanácskozás az érdekeltekkel. Tény azonban, hogy a zárt rendszerű növény- termesztés egyre nagyobb teret hódít Somogybán, s e prog­ram sikeres megvalósításában hasznos szerepet játszhat a vegyszeres növényvédelem és műtrágyázás korszerű formája is. H. F. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom