Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-22 / 195. szám
Tanulmányterv a szikvízipar fejlesztésére j Termékkiállítás Pusztakovácsiban T Szovjet és csehszlovák vendégek a siófoki járásban Tanulmánytervet készít az AGROTERV a Somogy megyei Ásványvíz- és Szikvíz- ipari Vállalat fejlesztésére. A múlt hónapban kapott megbízás alapján októberre készíti el javaslatát. Felméri, hogy miként felelnek meg a lakosság igényeinek a jelenlegi termékek; vizsgálja többek között azt is. hogy milyen a kaposvári, a fonyódi és a siófoki telep műszaki állapota, technológiai színvonala és kapacitása. A tanulmányterv javaslatot tartalmaz majd arról, hogy a feladatokat figyelembe véve miként kell kialakítani az ellátási körzeteket, milyen sorrendben van szükség az űzetnek rekonstrukciójára, esetleg újak építésére. Meghatározzák azt is, hogy milyen műszaki színvonalon kéll a feladatokat megoldani. Mindezt az tette szükségessé, hogy a vállalat műszaki ellátottsága rendkívül alacsony színvonalú; korszerűtlen gépekkel dolgoznak. A fonyódi ásványvízüzemben például két olyan töltőgép is van, amelyet a konzervipairtói vettek át. Elavultak a palaokmosást és -zárást végző gépék is. Ä siófoki üzem körtöltő gépe megfelelő technológiájú ugyan, de nagymértékben, elavult, a minőségi követelményeiknek már csak alig-alig tud megfelelni. Felújítását nehezen lehet megoldani, a jelenlegi állapot pedig a termékek minőségét, versenyképességét rontja. Nem joiblb a helyzet a vállalat kaposvári telepén sem : az elavult gépek okozta nehézségeket fokozza még a meglevő üzem zsúfoltsága. A vállalat jelenlegi helyze- j tét feltáró és fejlesztésének I Irányát megszabó tanulmányterv alapján készülnek majd a kiviteli tervek, g — az anyagi lehetőségek figyelembe vételével — fokozatosam megva- I Tűzijáték Barcson — Kutasiak a konzervgyárban Nagygyűléseket, munkás— r paraszt találkozókat, rendeztek a megye városaiban, községeiben az alkotmány születésnapjának, az új kenyérnek a tiszteletére szombaton, vasárnap és hétfőn, Barcson, a járási hivatal nagytermében Németh Jenő, a J nagyközségi tanács elnöke I mondott ünnepi beszédet szombaton. Az egész hétvége programja gazdag volt: sokan szurkoltak a Pajtás Kupa mérkőzésein. A MEDOSZ megyebizottsága és a fűrészüzem szervezésében a Dráva-parti nagyközségben rendezték meg a hagyományos sport- és kulturális találkozót. Nagy sikere volt többek között a határőrkutyák bemutatójának. Este tűzijáték színesítette a programot, a műsorban, föllépett a . Balaton,boglári Állami Gazdaság, a Mezőgazdasági Főiskola. a balatonszentgyörgyi ÉRDÉRT művészeti együttese. A több napos gazdag program ifjúsági bállal fejeződött be. Sokan megnézték a Dráva Vegyesipari Szövetkezet termék- bemutatóját, amely szombaton nyílt meg az alkotmány ünnepe tiszteletére. A nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központban augusztus 18-án délelőtt rendezték meg a központi ünnepséget. Csendes Géza, a Hazafias Népfront városi elnöke mondott beszédet. Délután KlSZ-emlékművet avattak a szakmunkásképző előtt, majd megnyitották Jávori Béla A könyv és az ember című fotókiállítását. A konzervgyári munkás—paraszt találkozón Szentgyörgyi József csúcstitkár tájékoztatta a kutasi tsz negyventagú küldöttségét az üzem fejlődésért. A tsz-tagok megnézték a gyárat, s találkoztak a szocialista brigádok képviselőivel is. A cémagyári ünnepségen a KISZ-esek adtak iro- t dalmi műsort. Látványos munkás—paraszt találkozó színhelye volt a marcali nagyközségi tanács nagyterme augusztus 18-án. A Vörös Hajnal Termelőszövetkezet képviselői tíz új búzásból sütött kenyeret adtak át az ipari üzeraszt találkozót rendeztek augusztus 20-án. Nagy sikere volt a mezőgazdasági és ipari termékkiállításnak is. A siófoki járás valamennyi üzemében, és intézményében megemlékeztek az alkotmányról. Siófok kiüti városrészében rendezett munkás—paraszt találkozón Nyéki József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa mondott ünnepi beszédet. A találkozón | az itt üdülő szovjet vendégek j is részt vettek. A kötetlen baráti eszmecserén meghitt beszélgetés folyt a munkások, a parasztok és a szovjet vendégek között. Törökkoppányban Varga Károly országgyűlési képvise- 1 lő, a Hazafias Népfront megyei titkára tartott megemlékezést, majd délután négy órakor felavatták a termelőszövetkezet segítségével épült új községi könyvtárat. Az esti nagygyűlésen reszt vettek a fővárosi kereskedelmi—ipari vállalat képviselői is. Nagy sikert aratott a szovjet művészeti csoport ünnepi műsorával. Ságváron harminctagú csehszlovák szövetkezeti küldöttséget láttak vendégül az alkotmány ünnepén. Jól sikerült a baráti tapasztalatcsere a peredi és a ságvári mezőgazdasági szakemberek között. A kőröshegyi ünnepségen a Budapesti Csokoládégyár munkásküldöttsége vett részit. Határ őrközség lett Bahócsa Vidám hangulatban gyülekeztek augusztus 20-án délután a babócsaiak és a környéken lakók, hallgatva a határőrség fúvószenekarának térzenéjét. Alkotmányunk születése napját ünnepelték a község lakói, a szomszédos falvak küldöttei, s a^t:. az itt élők sok évi, , a hátárőrizetben nyújtott kiemelkedő tevékenységével kiérdemelték: e napon határőrközséggé avassák Babócsát. Felsorakozott a határőrség és a község úttörő-határőr díszegysége, felhangzott a Himnusz, majd Györfi Kálmán, a községi partbizottság titkára köszöntötte az ünnepségen részt vevőket. Ezután Honfi István, a megyei pártbizottság osztályvezetője emelkedett szólásra. ! Méltatta az alkotmány jelentőségét, s a hazaszeretetnek azt a nagyszerű megnyilvánulását, amelynek eredménye, hogy Babácsa elnyerte a határőrközség (kitüntető címet. Domonkos Gyula határőr főtiszt fölelevenítette, milyen segítséget nyújtottak a község lakói nagyon fontos munkájukhoz, majd átadta a Határőrközség cím odaítéléséről szóló emléklapot a község vezetőinek. Kiváló határőr kitüntetést kapott András Zoltán tanácselnök. Györegy Sándor vadőr és Tóth Vendelné tsz-tag. Kedves mozzanat következett : Domonkos Gyula a határőrség nevében sizalagot kötött az úttörők csapatzászlajára, a tanácselnök pedig a község lakói nevében a határőrség katonáinak zászlajára. Felhangzott az Internacionálé, s a díszegységek elvonultak az ünneplő közönség előtt. Színvonalas műsor következett. A letenyei irodalmi színpad bemutatta a televízió által is közvetített Petőfi emlékműsorát, s föllépett a molnári délszláv együttes és a babócsai áfész énekkara is. A munkás—paraszt találkozóval egybekötött határőrköz- ség-avatási ünnepség táncmulatsággal ért véget. mek képviselőinek. Pusztakolósulh-ait a fejlesztés. ‘ vácsiban szintén munkás—paKészül az új szerviz Évente húszezer gépkocsit javítanak majd Ä programtervek utgn nem- őrző műszerek, fékbeálKtő aueokára elkészül a nagyatádi Komfort Ipari Szövetkezet autószerelő műhelyének kiviteli terve. A tizennégy és fél millió forintos beruházásnak több mint a felét az építés költségei teszik ki. Csaknem hatmiltomatákkal fölszerelve áll majd az autótulajdonosok rendelkezésére. A szerviz évente 18—20 ezer gépkocsi javítására rendezke- i dik be. If júsági szobabútorok — olcsó áron A Bútorertéikesitö Vállalat — a Könnyűipari Minisztérium támogatásával — megállapodott több bútoripari üzemmel a mostaniaknál olcsóbb, a fiatalok ízlésének, igényeinek és keresetének megfelelő szoba- berendezések gyártására. A program során a Zala, a Kanizsa, a Tisza, a Cardo és BU- BIV jelenlegi sorozataiból hét, nyolcféle —ezeken belül is variálható — ifjúsági lakószobát készít. A kék, a narancssárga, a zöld, a piros színű felületkezelt, szobaberendezések nagy előnye az is, hogy nem drágábbak 15 000 forintnál. A marina és az Emese például 12-13 ezer forint, a Bendzsó 13 800 forint, a Tavasz 14 883 forint. Az ifjúsági szobaberendezéseket a fővároson kívül Miskolcon, Debreceniben, Szegeden, Veszprémiben és Székes- fehérváron a legnagyobb bútorüzletek külön if júsági osztályon árusítják. lió forint értékben vásárolnak gépeket, különféle műszereket, és tetemes összeget fordítanak a forgóeszközök fejlesztésére is. A programtervekben szereplő 36x36 méter alapterületű csarnok helyett a kiviteli' tervekben már ötven négyzetméterrel kisebb szerepel. Másfél millió forintba kerültek a földmunkák, a terület fel-töltése és az alapozás. A nyolcanezer órás szervizállomáson negyven szakképzett autószerelő végzi majd a munkát, és akkor lehetőség nyűik speciális és csak műszerrel végezhető javításokra is. Az új autószerelő műhely fő profilja a garanciális javítás lesz — így tájékoztatott Takács László, a szövetkezet műszaki vezetője. A régi szerviz, amely szintén a szövetkezet tulajdonában van, már elavult. A termelési értéke évente ötmillió forint, s a múlt évihez képest visszaesés tapasztalható az idei év első felében. Ennek oka — részben — a közepes műszeres ellátottság. Szállítják a dinnyét - exportra Az új szerviz előreláthatólag 1975 tavaszán lép üzembe, s modern fölszerelése a legkényesebb igényeket is kielégíti majd. Lengéscsillaprtó-ellen-1 Harminc vágom dinnyét szállított el eddig exportra a MÉK kaposvári telepe. Jelenleg a hetesi termelőszövetkezet dinnyéjét rakják az NDK-ba induló vagonokba. A termelőszövetkezet eddig tizenhét vagon dinnyét szállított a MÉK-nek, s ezt mind exportra küldték. A kaposvári telep ez éri terve ugyanis mintegy 150 vagon dinnye felvásárlása; ebből 120 | vagonnyit exportálnák, a többit pedig a lakosság köreben értékesítik- 1 Félkarú óriás S zámítók má, hogy nem mindenki ért egyet ezzel a jellemzéssel. Mégis úgy érzem: amiről beszélni szeretnék, az ma még csak félkarú óriáshoz hasonlítható. Ki tudna belenyugodni mondjuk abba, hogy odahaza értékes kép helyett üres keret lógjon a szobája falán? S ha kissé szokatlan, is ez a hasonlat, azt hiszem kifejező. Hiszen olyan szép és értékes keretet, azaz lehetőséget teremtettünk az üzemi demokrácia kibontakozásához, hogy ma már nem elég csupán beleképzelnünk az igazi tartalmat. Meggyőződésem, hogy általában értelmes életet szeretnek élni az emberek. Magyarán: csali olyan dolgokhoz van kedvük, csak azt csinálják szívesen, aminek értelmét látják. Nos, ez a gondolat indított el az üzemi demokrácia alapvető fórumának, a termelési tanácskozásnak a vizsgálatához. És hogy ne Hegyien félreértés köztünk, elmondhatom: sok eredménye van már erőfeszítéseinknek. Ügy szokták ezt megfogalmazni, hogy egyre többen élnek a beleszólás jogával, hogy a döntések előtt sokan elmondják a véleményüket, javaslatukat. Az sem véletlen, hogy jobbára már nemcsak meghallgatják a munkások véleményét, hanem adnak is rá. De hát akkor miért beszélek félkarú óriásról? A válasz egyszerű: mert félúton vagyunk. Mert veszélyes belenyugodni a fé Isikéibe. Mert az önelégültség fékező hatású, s torzítja látásunkat. Mert valljuk meg: hajlamosak vagyunk megelégedni a formával, a külsőségekkel. Beszéltem egy szakszervezeti vezetővel, akinek sok tapasztalata van. Azt mondta: »A vezetők ma már nagyon vigyáznak a formai követelmények betartására. Negyedévenként megrendezik a termelési tanácskozásokat, és előtte nem maradnak el a műszaki konferenciák sem. Csakhogy az információk nem jutnak tovább. Azt is elmondhatom, hogy a legtöbb helyen igyekeznek írásban válaszolni a munkások kérdésére, javaslatára, De sok munka van vele, ezért egyre gyakrabban elfeledkeznek róla.« Figyeljék csak meg, hogyan vesznek részt a munkások a -döntésekben. Szavuknak súlya van a kiváló dolgozó jelvények, a szocialista brigád címek odaítélésében, a munkaverseny értékelésében, mert ezt jogszabály írja elő. S a termelés, a gazdálkodós, a szervezés, az üzem belső élete kialakításában nem jutnak szóhoz? Álig. »Nem is érdekli a munkást. Hogyan is érthetné az összefüggéseket? Nem az ő dolga, hogy mit, miért és hogyan termelünk. Lássa el a munkáját becsülettel, és kész. A többi a vezetők dolga.« S hogy nem adtam igazat ennek az üzemvezetőnek? Hadd idézzem egy kissé hosszabban egy fiatal közgazdász véleményét. Az ő álláspontja már rokonszenves. »A munkás számára az a fontos, hogy van-e munkája vagy nincs. Ha felszólal a termelési tanácskozáson, elmondja, hogy nincs anyag, hogy rossz a normája, hogy leállt a gép és nem javították meg. Mit válaszol erre az igazgató? Azt, hogy a monopolhelyzetben levő alapanyag-szállítók hosszú határidőre adnak anyagot. Elmondja, hogy a normák között vannak jók is, rosszak is, mivel azokat nagyrészt szubjektív tényezők határozzák meg. Azután nincs is olyan jo szakember, aki a gépen időben felismerné a hibát, és ki tudná javítani. A vezető véleménye tehát egyezik a munkáséi?al abban, hogy elismeri a hibát. Különbözik azért, mert több oldalról látja az üzem életét, és saját erejéből nehezen tud változtatni rajta. Ez sem menti a vezetőt, a tapasztalat viszont elkedvetleníti a munkást. Érdemes-e szólnia? Hiszen utána nem történik semmi. Lehet-e közelíteni egymáshoz a két véleményt? Abszolút értelemben nem, Mégis az volna a fontos, hogy a munkások és a vezetők ugyanazt lássák, ugyanazt akarják. Ehhez rendkívül nagy egyéni erőfeszítés kell, meggyőző munka, tájékoztatás, közeledés. Mondom: hallatlan személyes energia, hogy az ember magával tudja ragadni a többieket, hogy ki tudja kapcsolni együttműködésükből a formális elemeket, hogy elejét vegye az általános és ködösítő szövegnek, amivel még látszateredményt sem lehet elérni.« S zeretném megkérni Önöket, ezután figyeljenek egy kicsit jobban a termelési tanácskozásokon. Nem mintha attól rögtön megértenék a »szöveget«. Csak jó volna, ha éppen a munkások bizonyítanák be vezetőiknek, hogy a, közgazdasági eszmefuttatást is le lehet fordítani magyarra, hogy a főkönyvelői mérlegbeszámoló, lényege közérthetően is tálalható, hogy az üzemszervezés sem, ördöngösség, ha a munkások szemszögéből közelítik meg. Tudom, nehezebb fölkészülni egy szakmai zsargontól mentes tájékoztatóra. De csak annak van értelme, azt tudja becsülni a munkás, s akkor tud együtt gondolkodni, segíteni. Volt egy számtantanárom, fejszámoló művésznek is nevezhetném. Csodáltuk képességeit. Mosolyogva, gyerekjátéknak fogta föl a legnehezebb feladat megoldását is. Még föl siem írta a táblára a példát, már mondta az eredményt. Sohasem tudtuk megtanulni tőle a matematikát. A munkás sem csodálni szeretné a vezető képességeit, hanem együtt akar dolgozni vele. Miért beszélek félkarú óriásról? Mert a termelési tanácskozások nagy részén általános a tájékoztatás. Mert a számok és szakkifejezések fejbe kólintják a munkást. Nem tudhat eligazodni közöttük, s akkor érteim,etLennek látja részvételét. A döntés rendszerint már korábban megszületett, s csak formai okokból mondják el a közösségnek. A látszatmódszereknek nem sok értelmük van. Elkedvetlenítik a munkásokat, sokszor mesterségesen is kisebbségi érzést táplálnak bennük. A VBKM kaposvári gyárában megpróbálták »felbontani« a termelési tanácskozásokat. Évenként négyszer összehívják a szocialista brigádveaetóket is. A minőségi ellenőrzésről, az anyaggazdálkodásról, a munkaversenyről vagy a munka- fegyelemről tárgyalnák velük. És azt tapasztalták: minél szű- kehb területet értékeltek, annál nagyobb volt az érdeklődés, a hatás, az eredmény. Mert közvetlen hangnemben, közérthetően beszéltek egymással. Ez az üzemi demokrácia fejlesztésének az útja. Sok még a formalizmus nálunk. A szakszervezett elemzése szerint a megyében nem fordult elő, hogy a műhelybizottság, a gazdasági vezető vagy a dolgozók kérésére rendkívüli termelési tanácskozást hívtak volna össze. Csak akkor tanácskoznak — negyedévenként —, amikor azt a rendelet előírja. Rendkívüli esetben sohasem kérik a munkások véleményét. Így hát könnyen bizonyítható, hogy a termelési tanácskozások eszmecsere jellege megváltozik; általánosan tájékoztató, feladatmeghatározó értekezletté zsugorodik. Es elszürkül. Hadd mondjak el két jellemző számot. 1971-ben 1126, 1972- ben már csak 849 termelési tanácskozás volt Somogybán. A részvevők száma azonban nem csökkent, mindkét év-ben meghaladta a 61 000-et. Ez is tanulság. A formalizmus fékez és visszavonulásra, hallgatásra késztet. Szépen, fogaim,azta meg ezt Katona József egy, 1821-foen megjelent tanulmányában. Valahogy így mondta: »... a madár is, ha látja, hogy fütyörészése hasztalan, élelméről gondoskodik és — elhallgat«. Má ezer kilencszázhekvenhármát írunk. Jávori Bél*
