Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-19 / 194. szám

Alkotmányünnep a Cseri parkban (.Folytatás az 1. oldalról.) ményeinket és további előre­haladásunkat a szocializmus útján. Augusztus 20-a tehát, mint az alkotmány ünnepe is — nemzeti létünk és nemzetközi viszonyaink létkérdéseit érin­ti. Ennek megvilágítására ép­pen itt, Kaposváron Somogy megye példája a legérthetőbb és a legszemléletesebb. Nem ok nélkül beszél a köz- nvelv So’*''0'r”a’’~'r'-',<3Tól. Tör­téntek itt olyan dolgok nemze­dékiek hosszú során, amelyek elsősorban Somogyra jellem­zőek, és amelyek országosan tanulságosak. Éles a kontraszt, az ellentét a mai Somogy és a régi között. A Honfoglalás idejétől — Koppány szerepétől — kezdve valóban különös története volt Somogynak. Ehhez azonban hozzátartozik az is, hogy az el­nyomó hatalommal és a mara- disággal szemben itt mindig szívós és kezdeményező kép­viselőkre talált minden haladó mozgalom. Tudom, hogy Somogy és Ka­posvár sem találta meg köny- nyen az igazi utat a második világháború után. Az egész or­szágról el. lehet ezt mondani. 1956-ig sok 'kísérletezés és sú­lyos tragédia történt köreink­ben — a nép nagy győzelmei mellett. Somogy életében az 1965-ös év mutat jelentős vál-1 tozást. Akkorra érett meg a i 1 korábbi ta­pasztalatok ta­nulságai alap­ján, az, hogy mit kell tenni Somogy terv­szerű fejlődé­séért. Somogy la­kosságának a létszáma mu­tatja a legjob­ban ezeknek a változásoknak a határvona­lait. Somogy lakosainak a száma évtize­dekig állandó volt, 370 ezer körül. Más vi­1 [ dékek iparo­sodása, fejlő­dése idején és a mezőgazda­ság átalakulá­sával egyidő­ben 4—5 év alatt mintegy tízezerrel fo­gyott a lakosság száma. Ami­óta azonban megkezdődött So­mogy iparosításának folyama­ta, azóta évről évre, részben a visszaköltözés, részben a ter­mészetes szaporulat révén újra növekszik a lakosság létszama. Tartósítjuk az enyhülés jelenségeit Ma a kedvező nemzetközi vi­szonyaink által adott lehetősé­gek között úgy élünk, hogy hibáinkat állandóan vizsgálva javítjuk termelésünket, és rendszeresen emeljük az élet­színvonalat. Mit értünk kedve­ző nemzetközi viszonyok alatt? Mit jelent az, hogy ezeknek a viszonyoknak a kialakításában mi is részt veszünk? Mit je­lent az, hogy szokatlan, nem­zetközi jelenség között élünk? Azt jelenti, hogy a nemzetközi erőviszonyok megváltoztak az ■ imperializmus, a kolomaliz- mus, a kapitalizmus rovására; és a béke, a haladás, a társa- dalmi fejlődés, a szocializmus javára. Túlzás veszélye nélkül mondható, hogy a nemzetközi helyzet a történelem soréin a tartós béke szempontjából soha olyan jó nem volt, mint most. Ez megmutatkozik abban, hogy megkezdődött az agres­sziók felszámolása és a vitás kérdések tárgyalásos rendezé­se. Következetes tárgyalások folynak a fegyverkezési ver­seny korlátozására. Európában — ahol a szembenálló felek legfőbb katonai erői néznek,, fankasszemet egymással, és ahol a legközvetlenebb lehetne az új világháború veszélye — megindult a biztonsági rend­szer előkészítése. A kedvező eredmények el­érésében a Magyar Népköz- társaság is részt vett. Először is az európai viszonyok javí­tásával. Szomszédainkkal olyan jó a viszony, amilyen a történelem során soha sem volt. A nemzetiségi kérdést úgy kezeljük, hogy a nemzeti­ségek ne elválasztó, hanem összekötő tényezők legyenek közöttünk. De szélesebb terü­leteken is küzdünk a békés megoldásokért. Ennék fő pél­dája: jelenlétünk a Vietnami Ellenőrző Bizottságban; A nemzetközi viszonyok azonban nem olyan jók, mint amilyennek látszanak. A fe­szültségek bármikor újra ki­újulhatnak. Az atom- és ter­monukleáris fegyvereket az imperialista hatalmak még új zsarolásokra használhatják. Az atomfegyverkezésd ver­senyt nem egy állam fokoz­hatja. Űj államok válhatnak atom-hatalommá. Végül: van­nak a hidegháborúnak hívei, akik a nemzetközi érintkezés­nek ezt az új szakaszát is a feszültségek felújítására kíván­ják használni. Számos, alapvető kérdésben eredményeink már végérvé­nyesek. Nagy kérdés azonban, hogy a nemzetközi feszültség mostani enyhülése után nem következik-e újabb feszültség. Erinek a veszélye fennáll, de meg lehet akadályozni. Ez ma a nemzetközi fő feladat. A második világháború óta a feszültségek és enyhülések szinte ritmikus hullámzásában éltünk. Minden jel azt mutat­ja, hogy most meg lehet törni a hullámzásoknak ezt a folya­matát és tartósítani az enyhü­lés mai jelenségéit. Sőt új ered­ményeket lehet elérni az eny­hülés irányában. //» Uj korszakot alkotunk Melyek a fő tényezők az ed­digi eredményekben és me­lyek a legfontosabb tapaszta­latok? A legdöntőbb tényező i az erőviszonyok megváltozá­sa. Az erőviszonyok meghatá­rozásában alapvető szerepe van a társadalmi igazságnak. Emellett a mai erőviszonyok arányának meghatározásában | leglényegesebb a katonai és haditechnikai erőhelyzet. A | mai kedvező nemzetközi vi- i szonyok kialakításában. a Szovjetunió termonukleáris fegyverzeti ereje a legközvet­lenebben ható tényező. Európa mai enyhült légkörét a vi­szonylagos katonád és hadi­technikai egyensúly biztosítja. Ha az imperialista 'hatalmak bármilyen halvány mértékben fölényben éreznék magukat a- Szovjetunióval szemben, ez az európai kiegyensúlyozott lég­kör azonnal megváltozna. A nemzetközi erőviszonyokat meghatározó tényezők között vannak szubjektívnek tűnő elemek is, amelyek azonban anyagi erőként tudnak hatni. Ilyen elem az emberek minő­sége a társadalomban. És ilyen tényező annak a személyisége, aki az egyes hatalmak képvi­seletében föllép a nemzetközi mérkőzés porondján. Kádár János elvtársnak a személyisége a Magyar Nép­köztársaság képviseletében rendkívül nagy jelentőségű. Életének sok szenvedése és válságos helyzetünkben hozott sok, bátor döntése nagy nem­zetközi tiszteletet ébresztett még ellenfeleinek körében is. Ilyen szempontból kell vala­mit mondanom Brezsnyev elv­társról is. Az a mód, ahogyan a legutóbbi tárgyalásokat le­folytatta a Német Szövetségi Köztársaságban, Franciaor­szágban, az Amerikai Egyesült Államokban, és sok partnerrel otthon, a Szovjetunióban — legtöbbször 'bennünket is kép­viselve —, az a nemzetközi vi- I szonyok alakulását nagyon kedvezően befolyásolta. Tevé­kenysége a mi képviseletünk­ben is anyagi erővé vált. Az eddigi eredmények eléré­sében lényeges tényező volt a szocialista országok együttmű­köztársaság bel- és külpoliti­kájával ás részt vett a mai ked­vező nemzetközi viszonyok ki­alakításában. Ebben Somogy megyének is megvan a maga szerepe. Mi itthon tovább foly­tatjuk eddigi belpolitikánkat. Külpolitikánkban egyenget­jük az európai biztonság Cieg- szilárdulását, Vietnamiban a fegyverszünet békévé változta­tását, a Közel-Keleten a poli­tikai rendezést tárgyalások út­ján, a leszerelésre irányuló tárgyalásokat az ENSZ-ben és minden fórumon, segítjük az összes szocialista ortszág köl­csönös megértését, a szovjet— amerikai viszony további javu­lását, a termonukleáris háború veszélyének végérvényes ki­küszöbölését. Űj korszakot alkotunk. Űj korszakot Somogy megye szá­mára, ezzel együtt az egész or­szág számára, az egész világ javára. A Szovjetunió veze­tésével a szocialista országok közössége elérhetővé tette az emberiség ősi álmának, a há­ború nélküli világnak a meg­teremtését. Ha jól dolgozunk itthon, ha jól ápoljuk nemzet­közi kapcsolatainkat, akkor közös erővel a tartós béke aranykorát teremtjük meg. Amikor a múlt évben az or­szággyűlés az alkotmány új szövegét tárgyalta, Kádár Já­nos élvtárs felszólalása végén azt mondta: »Ez az alkotmány híd, amely a több mint ezer­esztendős, megpróbáltatások­kal terhes múltból a jelenen át a szebb, a'boldogabb jövő felé vezet.«. Kívánok sok sikert Somogy népének a szebb és boldogabb jövő felé vezető út építéséhez Sok örömet a munkában és a a kedves ajándékot: -■'Nagyon szépen köszönöm a könyeret, és a búzakoszorút A nagygyűlés befejezéseként Németh Ferenc, a megyei part­bizottság első titkára a követ­kezőket mondta: Tisztelt ünnepi nagygyűlés! Alkotmányunk ünnepén So­mogy dolgozó népe is a jó gaz­da jogos büszkeségével nézhet szét szűkebb hazájában. Me­gyénk munkásai, mezőgazdasá­gi, értelmiségi és alkalmazotti dolgozói világosan látják, hogy erőfeszítéseik szocialista ha­zánk és önmaguk javát szol­gálják. Az a feladatunk, hogy a jövőben még többet tegyünk közös ügyünk, a szocializmus teljes felépítéséért. Az alkot­mány arra hív fel minden be­csületes, hazáját és megyéjét szerető állampolgárt, hogy a maga területén még fegyelme­zettebben, odaadóbban és ha­tékonyabban tevékenykedjék a kitűzött feladatok vérehajtásá- ért. Segítse jobban a X. kong­resszus célkitűzéseinek, a Köz­ponti Bizottság novemberi ha­tározatának, a IV. ötéves terv feladatainak megvalósítását. — Alkotmányunk ünnepe erősítse tovább valamennyiünk szocialista hazafiságát, a tet­tekben testet öltő szocialista nemzeti egység fejlődésének folyamatát. Ne feledjük: az az igazi hazafi, aki tettekkel erő­síti szocialista hazánkat. Fő figyelmünket tehát az alkotó munkára, feladataink megva­lósítására kell fordítani. Csak így járulhatunk hozzá nemze­ti 'fölemelkedésünk további fo­kozásához, csak így védihefcjük meg nemzeti függetlenségün­Egy fejezet az al kotmányból Állampolgár. Mondjuk, és használjuk szinte magától ér­tetődően ezt a szót. A kapcso­latrendszerre, amielly aiz álla­mot polgárával összeköti, már ritkábban gondolunk. Magától értetődőnek tartjuk, hogy a jog által szabályozott kapcsolaton túl ez erkölcsi köteléket is je­lenít: tiszteletet az állam- és jogrenddel szemben, a közös érdieket szolgáló szabályok be­tartását. E kapcsolatok alap­ján az állam polgárait — 6 csak a polgárait! — politikai jogokkal ruházza fel, s külön­leges védelemben részesíti. Az alkotmány külön fejeze­tet szentel az állampolgári alapjogoknak és alapkötele­zettségeknek. A jogokat sű­rűbben, a kötelezettségiekeit rit­kábban emiítj'ük, pedig e keit fogalom szorosam összetartozik. Maga az alkotmány mondja ki, hogy az állampolgári jogokat »a szocialista társadalom érde­keivel összhangban, kell gya­korolni«. Ez a megfogalmazás már magában, hordozza az ál­lampolgárok kötelességeit is. #íiözüliük a legttontosaibbakat azonban tételesen sorolja fel. Jogok és biztosítékok Az állampolgárokat megille­tő legfontosabb jogok puszta felsorolásán túl érvényesülésü­ket megfelelő garanciákkal is biztosítja az ország alaptör­vénye. E biztosítékok egy ré­sze gazdasági jellegű, más ré­szük jogi. Á szocialista állam funkcióinál fogva egyedül ké­pes arra, hogy ne csak dekfla- rája, hanem gazdasági 'biztosí­tékokkal is ellássa az állam- polgiárait megillető jogokat. A Legfontosabb eszköze ennek a tervgazdálkodás, amely a ma­gyar népgazdaság egészét át­fogja: az újratermelést éppen úgy, mint a munkaerő-gazdál­kodást vagy az elosztás rend­szerét A biztosítékok másik fajtái is alapvető garanciákat jelen­tenek. Alkotmányos rendelke­zés nálunk, hogy az állampol­gárok alapvető jogaira és köte­lességeire vonatkozó szabályo­kat csak tőrvény állapíthatja meg Tehát a legfelsőbb állam­hatalmi szervnek a nép által választott képviselői döntenek az állampolgárok alapvető jo- gaiiróL. Azok, akik döntéseikért a választóiknak, tehát az ál­lampolgároknak tartoznak fe­lelősséggel. Egységes fogalom E jogok — s a hozzájuk tar­tozó hiztosítéfcrendiszer — a tartalmas emberi életnek ad­nak megfelelő kereteket. Mun­kára, alkotásra ösztönöznek. A közösségi gondolkodást, a tár­sadalom érdiékében való mun­kálkodást segítik élő. Ugyan­akkor gátat szabnak minden olyan törekvésnek, amely el­lentétes ezzel az érdekkel. Az 1949-ban elfogadott alaptör­vény az állampolgár mellett használt egy másik fogalmat ás: a doűgözóét. Ennek az ak­kori körülmények között pon­tosan meghatározható jelentő­sége volt, hiszen ha kis szám­ban is, léteztek még a tőkések. »Ma .már helyesebb és igazaibb az állampolgár kifejezést hasz­nálni — hangzik az alkotmány­módosítás indoklása —, annál is inkább, mert ebbe a foga­lomba beletartoznak azok is, akik jól végzett munkájuk után nyugalomba vonultak, és a még tanuló, önálló kereset­tel még nem, de óliiampolgári jogokkal már rendelkező fia­talok is ... Az állampolgiár ki­fejezés használata mellett szól az a társadalmi megbecsülés is, amely a gyerekeiket nevelő anyák, házi asszonyok iránt egyre inkább megnyilvá- nui.. .* A kötelesség is Az állampolgári jogok gya­korlása éliválaszthatatlanül ösz- saetiönócü'k a kötelességek tel­jesítésével. Az alkotmány pon­tosan fogalmazza meg, hogy az állam miit vár polgáraitól.. Fel­sorolja azokat a 'legfontosabb értekeket, amelyekníek védel­mét, gyarapítását mindenkitől megköveteli. Amikor a jogok­ról beszélünk, a kötelességekre is föl kell hívni a figyelmet. A nép vagyonának védelme, a társadalmi tulajdon szilárdítá­sa, az ország gazdasági erejé­nek fokozása és a többi állam­polgári alapkötelezettség ép­pen a jogok biztosítását hiva­tott szolgálná. Äerezat bare ködöse. A szocialista országok kommunista pártjainak első titkárai mostanában tartották értekezletüket a Szovjetunió­ban, a Krím félszigeten. Megál­lapították, hogyan hangoljuk még jobban össze nemzetközi osztálypolitikánkat. _Ez az ösz- szehangolás feltételezi az egyes szocialista országok önálló kezdeményezéseit a közös cél érdekében. Magyarországnak is volt és lesz is kezdeménye­zése a nemzetközi problémák rendezésére. A Magyar Nép­pihenésben. Kívánom, hogy az alkotmány ünnepe is legyen új erőforrás a még szebb jövő fe­lé vezető híd építésében. Nagy taps fogadta külügy­miniszterünk ünnepi beszédét, jókívánságait. Ezután népvise­letbe öltözött attalai menyecs­kék a megye dolgozóinak ne­vében óriási búzakoszorút és új lisztből készült kenyeret nyújtottak át Péter Jánosnak. A miniszter derűsen, somogyi kiejtéssel szólt, mikor átvette 'két, társadalmi rendszerünket, szabadságunkat. Mindannyiumk nevében kö­szönöm Péter János elvtárs nagy érdeklődéssel kisért be­szédét. Köszönöm valamennyi résztvevő megjelenését és szí­ves figyelmét. Ünnepi nagy­gyűlésünket bezárom, s az ezt követő műsorhoz jó szórako­zást kívánok. Az augusztus 20. tiszteletiére rendezett nagyszabású tömeg- megmozdulás a Szózat elhang­zása után színes, hangulatos kultúrműsorral ért véget. A munkás-paraszt szövetség jegyében ünnepli augusztus 20-át az ország Szombaton szerte az or­szágban folytatódtak az al­kotmány napját köszöntő ün­nepségek. Békés megyében többek között a békéscsabai Lenin Tsz tagjaival együtt ün­nepeltek, s emlékeztek azok a meghívott üzemi munkások, akik 25 évvel ezelőtt segítet­ték a szövetkezet alakulását, később pedig a patronáló moz­galom keretében hozzájárultak a kezdeti nehézségek leküzdé­séhez is. A Hajdúság egyik legna­gyobb közös gazdasága — a kábái Vörös Csillag Termelő­szövetkezet — szombaton, az alkatmánynaipi ünnepség kere­tében emlékezett meg fennál­lásának negyedszázados jutá- leumárői. A mozgalom 25 éves évfor­dulója alkalmából szombatom Szőnyben szövetkezeti napot rendeztek Komárom megye szövetkezeti szövetségei. Az együttes ünnepi küldöttgyűlé­sen 53 mezőgazdasági termelő- szövetkezet, 23 kisipari szövet­kezet, továbbá 13 általános fo­gyasztási, takarék- és lakás- szövetkezet képviselői vettek részt Elíhaitárazták, együttmű­ködési szerződést kötnek a szövetkezetpolitikai elvek fo­kozott érvényrejuttatása és a szövetkezetek érdekvédelmé­nek összehangolása céljából. Megyei szövetkezeti együttmű­ködési tanácsot alapítottak és ez álláfrfog falasokkal, ajánlá­sokkal segíti majd a szövet­kezetek munkáját. Heves megyében több űj létesítményt avattak fel a szombati alkotmánynapi ün­nepségek keretében. Eger új •városrészében, ahol eddig mintegy hétszáz család kapott otthont, 16 tantermes általános iskolát, százszemélyes óvodát és 60 személyes bölcsődét ad­tak át rendeltetésének. Ezek az új városrész első közintézmé­nyei. Ugyancsak augusztus 20-ra készült el Egerben a gépipari szakközépiskola 320 személyes kóllégituma is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom