Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-19 / 194. szám
V ö y> } I VttA<5 P*04-ETAftJA4; EG YE SOt i€TE IC I XXIX. évfolyam 194. szám 1973. augusztus 19., vasárnap Alkotmányünnep a Cseri parkban Megteremtjük a tartós béke aranykorát Kaposváron sok ezer ember özönlött tegnap délután a2 ünnepre új arcot öltő, gyönyörű Cseri park felé. A zászló- díszbe öltözött hatalmas térségen nagygyűlést rendezett a városi pártbizottság augusztus 20., az alkotmány, a kenyér ünnepe alkalmából. Zászlókkal, feliratokkal vonult föl az üzemek, gyárak, intézmények tízezernél is több dolgozója. Részt vett az ünnepségen a főváros IX. kerületének Kaposvár centenáriuma alkalmából itt tartózkodó küldöttsége és a kalinyini Komszomöl-delegáció is. Az új díszemelvényen az ötventagú elnökségben helyet foglalt Peter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, a Központi Bizottság tagjai; Böhm József országgyűlési képviselő, a megyei tanács tanácselnöke, Somogyi József,. a városi pártbizottság első titkára, dr. Ormosi Viktor, a városi tanács elnökhelyettese, Varga Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára; valamint az üzemek, intézmények, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A Himnusz elhangzása után Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, és az üdvözlés után többek között a kővetkezőket mondta: — Megújított alkotmányunk - ban szilárd, nemzeti jövőnk szimbólumát ünnepeljük. Ez az alkotmány lehetővé teszi, hogy tovább fejlődjön népünk alkotó ereje, szilárduljon szocialista társadalmi rendünk. Ennek pedig legfőbb záloga i pártunk kipróbált, töretlen és | következetes politikája, amelynek megvalósítása vailamenynyiüinkön álL Mind többet kell tehát tennünk a X. kongresz- szus célkitűzéseinek megvalósításáért, a IV. ötéves terv feladatainak végrehajtásáért Somogyiban. Németh elvtárs ezután átadta a szót a nagygyűlés ünnepi szónokának. — Augusztus 20. nemcsak a naptárban, hanem a szívekben is nagy ünnep, mert alkotmányunkban a magyar nép sok évszázados álma, boldogsag- vagya ölt testet. Huszonnégy evvel ezelőtt egy regi magyar ünnep kapott új tartalmat, új értelmet. István királynak, a magyar állam megalapítójának ünnepe történelmi jogfolytonosság réven magasabb társadalmi fokon él tovább szocia1 nép új, végleges honfoglalásának, az ezeréves, 1945-ben lezárult pernek a törvénybe iktatása, történelmünk legnagyobb jelentőségű okmánya. 1 Az alkotmány ünnepén jogos ; büszkeséggel mondhatjuk, hogy a munkásosztály teremtett itt új életet, szövetségben a dolgozó parasztsággal és min- i den haladó erővel. Kezébe vette a hatalmat, és létrehozta Magyar Népköztársaságot, szabad hogy népünk élni tudott a szocialista alkotmány adta lehetőségekkel. Ez jellemzi megyénket is. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a munkásosztály a párt helyes politikája alapján új arcú, erősödő és szüntelenül fejlődő Samogyot teremtett. Németh elvtárs bevezetőjében a megye dolgozóinak sikereiről, áldozatvállalásáról és szorgalmáról beszélt, méltatta az egy évvel ezelőtt módosított alkotmányt, majd hangsúlyozta: lizmust építő hazánkban. — Alkotmányunk a magyar a mindén hazáját. állampolgár Elmondhatjuk, Esztergom 1000 éves Fock Jenő a városi tanács millenniumi ünnepi ülésén A fennállásának ezredik évfordulóját ünneplő Esztergom gazdag, mintegy száz rendezvényiből álló programjának kiemelkedő eseménye zajlott le szombaton. Az alkotmány évfordulója és a millennium alkalmából kibővített ünnepi tanácsülést tartottak a Petőfi Művelődési Központ színháztermében. Elsőként az úttörők köszöntötték a várost, majd Hegedűs Raymund, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke nyitotta meg az ülést. A városi tanács végrehajtó bizottsága és az emlékbizottság nevében megkülönböztetett szeretettel köszöntötte Fock Jenőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét. Az elnökségben foglalt helyet még többek között dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese. Mokri Pál, a Komárom megyei Pártbizottság titkára, Kiss István, a megyei tanács elnöke. Részt vettek a tanácsülésen a megye, Esztergom és a megye más városainak párt-, áll ami- és társadalmi vezetői, a kiváló munkát végző esztergomi dolgozók, a veteránok. Ott voltak a szomszédos cseh- szlováikiai sturovoi tanács, Sopron és Székesfehérvár vezetői. A megemlékezést Brunszkó Antal, a városi tanács elnöke tartotta. — Az idén, augusztus 20-a az esztergomiak számára különösen jelentős és szép ünnep — mondotta. — Amikor országszerte az alkotmány évfor- «tulőjára emlékeznek, mi városunk fennállásának ezredik évfordulóját is ünnepeljük. Van valami szimbolikus abban, hogy alkotmányunk ünnepe egybeesik miilenni,umi tanácsülésünkkel. Az alkotmány népünk alaptörvénye. Ezer esztendővel ezelőtt pedig a Kárpát ^medence e táján, itt, az »ezüstben csillogó Duna mentén; születtek meg azok a gondolatok, azok a tervek, amelyek megalapozták a magyarság létét és jövőjét Európáiban. Itt született és itt koronázták királlyá a magyar állam megalapítóját, I. Istvánt. A régészet: és a történeti kutatások megállapításai szerint Esztergom 973 körül vált fejedelmi központtá, amikor Géza Székesfehérvárról ide tette át székhelyét. A magyar királyok Géza után is, csaknem három évszázadion át, részben Esztergomból kormányozták az országot. A város a XI—XIII. században kereskedelmi és politikai központ volt, az európai gazdasági élet és a művelődés élvonalában haladt. A várhegyen építtette fel III. Géza késő román kori palotáját, amely feltárt romjaiban is hazánk egyik legjelentősebb Árpád- kori műemléke. A város története, amely szervesen összefonódott Magyarország ezeréves történetével, a továbbiakban is rendkívül gazdag volt. Ezért a tanácselnök csak azokra a legfőbb eseményekre utalhatott, amelyek alapvetően meghatározták Esztergom fejlődését. A tatárjárás után, amikor IV. Béla a jobban védhető, közipontibb fekvésű Budára helyezte át székhelyét. Esztergom várát örökös birtokként 1 az érsekségnek adományozta. Ettől kezdve Esztergom vallási központ lett, és ez jellemezte egész a felszabadulásig. 1543-ban török kézre került a város, és az egymást követő véres ostromok során elpusztult. A továbbiakban többek között arról szólt a tanácselnök, hogy Esztergom jelentős szerepet játszott a reformkor haladé mozgalmaiban, a Tanácsköztársaság idején pedig a város munkássága és diáksága a dorogi bányászokkal együtt harcolt a proletárotok tat ura győzelméért. A felszabadulást követő időszakiról így emlékezett meg a szónok; — 1945. március 21-én a történelem merőben új szakasza kezdődött Esztergomban. A bevezető sorokat a II. Ukrán Front hős szovjet katonái, Ma- linovszkij marsall harcosai írták a város történelemkönyvének lapjaira. E sorokat Esztergom dolgozó népe, a kommunisták vezetésével, a szovjet hősökhöz és a haladó esztergomi polgárokhoz méltóan írta tovább — egeszen napjainkig. — Az elmúlt 28 óv alatt a város sokszorosát végezte el annak, amit a megelőző köpök tettek. Ezért vagyunk a történelmi múlt mellett különösen büszkék erre a viszonylag rövid időszakra, s annak eredményeire. A nagyobb arányú iparosodást, s ezzel párhuzamosan a város fejlődésének (Folytatás a 2. oldalon.) Péter János ünnepi beszéde Tisztelt kaposváriak, tisztelt I somogyiak! Kedves elvtársaik, igen tisztelt hallgatóim! Szívből köszöntőm gyűlésünk részvevőit, a Somogy megyei, a kaposvári pártbizottságokat, a tanácsokat, a Hazafias Népfront bizottságait — Kaposvár és Somogy apraja-nagyját, a Központi Bizottság, a kormány, az Elnöki Tanács, a Hazafias Népfront nevében. Magyarország történetében augusztus 20-a mindig összefüggött a belpolitikai és a nemzetközi viszonyokkal. Ez az ünnep a történelmi változások folyamatában valamilyen módon mindig az ország, a nemzet a nép létkérdéseit tükrözte. Az ünnepben kifejeződő törekvések, az egyéni su sokat is érintő nemzeti és nemzetközi élet- feltételek biztosítására irányultak. Ügy indult ennek a napnak az ünneplése, mint Szent István ünnepe. Fokozatosan azonban, új tartalmat kapott: az új kenyér ünnepe is lett. Legújabban pedig az alkotmány ünnepe. A tartalom változásainak és gyarapodásának a folyamatában mindig a nemzeti lét alapkérdéseiről és egyúttal ml.« a sorsunkat érintő nemzetközi és nemzeti kérdésekről emlékeztek meg azok, akik igazán értették az ünnep tartalmát. Péter János ezután méltatta István király, az államalapitó történelmi érdemeit, majd így folytatta ünnepi beszédét: 1972-ben alkotmányunk módosítása alkalmával a nemzeti és nemzetközi ügyek összefüggését a mai viszonyok között az alkotmány új paragrafusa így fejezi ki: »fí) A Magyar Népköztársaság állama védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember ember általi kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit r -oaívlizyius teljes felépítésére.« Ugyanebben a szakaszban a belpolitikai feladatokhoz kapcsolódik a nemzetközi feladat: »f2) A Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világ- rendszer része, fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal; a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országáA népek egymásra utáltán élnek A történelem során valamikor — nehéz megállapítani, hogy pontosan mikor — új tartalom kezdett kibontakozni ebben az augusztus huszadiki ünneplésben: az új kenyér megszegése. Az új búza lisztjéből sült kenyér ebben az augusztusi idő tájiban került először az asztalra. A kenyér ünnepének is megvan a belpolitikai és külpolitikai tartalma. Amikor kenyérről beszélünk, nemcsak a szorosan vett kenyérre gondolunk, hanem mindarra, ami személyes és nemzeti életünk fenntartásához szükséges. Gondolunk az egészségre, az otthonra, a ruhára, a gépekre, közösségünk egészséges fejlő- l désére. Mindez a nemzetközi élettel is összefügg. A népek és az országok egymásra utáltán élnek. A megélhetés régen is nemzetközi együttműködésen alapult, de ez nem volt mállamok és Japán is energiahiányának sok kérdését a Szovjetunióval való együttműködéssel kívánja megoldaná. Mi, az Adriáról induló ’ vezetéken akarjuk a Közel-Kelet olaját Százhalombattára vezetni. Lehet, hogy a vezeték Somogy megyén át halad majd, A harmadik fenyegető veszély az élelmiszerhiány. Pár évvel ezelőtt még csak arról beszéltünk, hogy a harmadik világ országait, a gyarmati sorból felszabadult országokat éhínség veszélye fenyegeti. Ma már kezd változni a helyzet. Az élelmiszer — az állati és növényi eredetű egyaránt — egyre nehezebben -megszerez- belővé és egyre értékeseboe válik a nemzetközi piacon. Magyarországnak nagy lehetőségei vannak ezen a téren. Mezőgazdasági termékeink ma különösein nagy értéket jelentenek a nemzetközi piacon, Gazdasági életünknek ez fontos kérdése. A pápai húsüzem termékei jól érvényesülnek az Egyesült Államok piacan. Feltehető, hogy Kaposvár sem fog lemaradni. Elértük, hogy kenyérgabonával már külföldi piacon is megjelenhetünk. Az idei nagyon jó eredmények után máris olyan üzleteket kötöttünk, amelyek jó hatását az egész ország fogja érezni. Mindennapi kenyerünk és a nemzetközi béke érdekében mi különösen érdekeltek vagyunk a nemzetközi gazdasági együttműködésben. Mindennapi kenyerünk érdekében így: Nyersanyagban aránylag szegény ország vagyunk. Behozatalra van szükségünk. Ezért termékeinket vonzókká kell tennünk a nemzetközi piacon. A nemzetközi béke és biztonság érdekében pedig így: Mi elsősorban a szocialista országok együttműködését akarjuk mélyíteni, mert ez a nemzetközi béke és biztonság alapvető érdeke. De emellett keressük az együttműködést a más rendszerű országokkal. Nemzedékünk előtt ez a választási lehetőség áll: vagy termanukleáris háború vagy termelői együttműködés a különböző rendszerű országok között. Mind hazai életfeltételeink javításának, mind a nemzetközi béke és biztonság ügyének szolgálatában a nemzetközi gazdasági együttműködés fokozására törekszünk egyrészt a KGST-n belül, másrészt a KGST és más gazdasági tömörülések között, valamint Magyarország és minden más rendszerű országok között. Nemzeti létünk ünnepe dig nyilvánvaló és főként nem volt mindig tudatos. A világot a termonukleáris háború veszélye mellett sokféle veszély fenyegeti gazdasági téren is. Ezek között az egyik a környezet romlásának veszélye. A levegő, a víz, a föld, a növényzet, az állatvilág és ezzel együtt az ember egyre mélyebb és veszélyesebb fertőzések folyamatában él a modern civilizáció működésének meLléktermékei következtében. Ez világprobléma, tehát nagy nemzetközi összefogás szükséges. A másik nagy veszély az energia-hiány. Az Egyesült Ál1949 óta ezt a napot alkotmányunk ünnepének is tekintjük. Számunkra az alkotmány nem írott malaszt, nem holt betű. Ez tükröződik abban a tényben is, hogy 1972-ben módosítottuk alkotmányunkat. Mi az alkotmányt úgy tekintjük, mint a nép történelmi eredményeinek összegezését, az eredmények alapján kialakult élet alapvető szabályozását és a jövő keresésének irányelveit. Új történelmünk első alkotmányában, 1949-ben még csak az új viszonyok kezdeti elemeit fogalmaztuk meg a forradalom lázában. Akkor még sem a múltba nem tekintettünk nagyon távolra csak a közvetlenül fájdalmas tegnapokba; a nemzetközi színtérre sem tekintettünk ki i széles körben, mert a saját portánk rendezése volt a közvetlen kötelezettség — hangsúlyozom, hogy az nemzetköz- zi kötelezettség is volt —, a jövőbe se tudtunk tekinteni, mert akkor még úgy tűnt, hogy a harmadik világháború elkerülhetetlenül közel van. 1972-ben már olyan alkotmányt fogalmaztunk, amely áttörte ezeket a -korlátokat, mert tanultunk az előző évek és évtizedek tapasztalataiból. 1972-ben alkotmányunk már Magyarország több, mint, ezeréves történetéből, a magyar nép hősi alkotásaiból és az elnyomás el-rn'. kü-'-Vm-'bőí indul ki, és így mond. ?.: Az alkotmány biztosítja eddigi ered(Folytatás a 3. oldalon.)
