Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-18 / 193. szám

‘ Átmeneti ház ICövidehb „kálvária*4 i 973. Vili. 18, SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE Arcok, hagyományok A gyors ceruza művésze A kaposvári Nosziopy utcában, az egykori Erzsébet- szálló falán emléktábla óra az emlékét. Sokan olvasgatják a feliratot, azután megcsóválva a fejüket — hiszen alig hal­lani róla manapság valamit! — továibb sétálnak. Sokan pe-* dig éppen arról a tábláiról is­merik meg nevét és legfonto­sabb adatait. Most a város ju­bileuma kapcsán essék itt né­hány szó róla: Kónyi Manó a maga korá­inak igen nevezetes és köztisz­teletnek örvendő férfia volt Kedvességét és udvariasságát a családi környezetből hozta. Föl jegyezték róla. hogy egész életében egy goromba szava sem volt. kedvesen fordult mindenkihez — akár szegény volt az illető, akár gazdag. 1842. október 12-en született abban a házban, amelyen em­léktábláját találjuk. Az élénk, gyors felfogóképességű, a hu­mán és reál tárgyakat egyaránt kedvelő ifjú Kaposváron, majd Pesten, később Becsben végez­te iskoláit. A múlt század hatvanas éveitől ismerkedett a gyors­írással. Ez az ismerkedés ké­sőbb hivatássá érlelődött ben­ne. és hamarosan olyan kész­ségre tett szert, hogy az 1883— 64-es több nyelvű szeben.i or­szággyűlés és az 1865-ös ko­lozsvári országgyűlés teljes anyagát egymaga jegyezte le gyorsírással. Ettől az időtől számítódik barátsága későbbi munkatár­sával. Fenyvessy Adolffal. (Ö volt a magyai- gyorsírás első [ rendszerbe foglalója.) Huza­mosan dolgoztak együtt és egy- * 1 mástól függetlenül is. (Kónyi • Manó csak megtanulta, Fény- I vessy tovább is fejlesztette a Wilhelm-Stolcz féle gyorsírás1 rendszert. Ez a műit száza-1 második felében elismert és | kedvelt rendszer volt egész Európában.) Kónyi Manó Fenyvessy Adolffal együtt szervezte meg i az első magyar állandó gyors­író hivatalt. Az eredményes országgyűlési jegy zete Lések után viszonylag hamar, már 1865-ben megindították a »Ma­gyar Gyorsíró« című lapot, melynek egy időben. 1870— 1874 között Kónyi Manó nem­csak szerkesztője, hanem ki­adója is volt. A lapban szá­mos érdekes és értékes elmé­leti cikket jelenteteti meg. 1865-ben fontos változás kö­vetkezett be Kónyi Manó éle­tében. Mint ismert gyorsírót, megbízták a magyar ország­Kaposváron tartja VII. értekezletét az Országos Műemléki Felügyelőség Kőtárat avatnak Szentiakabon — Megjelenik az Építészeti emlékek Somogybán gyűlési gyorsíróiiroda meg- szervezérével, ö lett az iroda első vezetője is. (Innen ment nyugdíjba húszévi szorgos munka után. 1885-ben.) Hivatali es egyéb elfoglalt­ságai mellett értékes jegyzet­éi« naplóanyagot gyűjtött. E forr; =anyagiból később a Nem­zet és a Budapesti Szemle'cí­mű lapok szem!-eí rójak ént visz- szaemlékezé siket jelentetett meg koráinak nagy államfér­fiadról. (Az első világháború előtti években ezeket a jegyze­teket. naplókat felajánlotta megőrzésre városunk vezetősé- s-frvsk. A kicnoyeskedés és a szűklátckö"űség volt az oka. hogy az átvételt a tanács n»- hénv hangadó virilise elutasí­totta.) Életművének számít az 1882—'901 között hat kötetben megjelent, ió és bő iegyzeí- ánvageal ellátott, é«d?k“s ma- gy a «ár a t ék kai kiegészített. Deák- Ferenc beszédeit tartal­mazó gyűjtemény. (A történé­szek máig forrásmunkaként haknié’1 i?ik a 'me°,­pi’Atő és. követő év-i'.c történe­tének i? mertetésén ’.kai rnunktM közül i* fnbb fo'yl aTVo7ii< a n^sv poli - t’kn« é-s íó ba-rát, Deák Ferenc alakjával. Meg kell még emlékeznünk a "»nlt sva-s „rv «so Könvv- tár«-ban köz-eadon munkái ró’ 's. Fzek közül lg=n fontos a »Deák pariinc nvért nem ment el az 1848-i orszái0i<ryű1ésire« (- a po-oncr"k az 1881-*-rrzáegyű'rs+ől elfogadott két fö'irata« című. Kónvi Manó a seé4Q,f)fordu­lótól kezdve többször megfor­dult 1 :'-*»»> a tóban szülővárosé. bQn. Különösen a ha»migtos ódmn berendezésű eye’-ekko-á* idéző kávéháziakat kedvePe il ven'sor. ahol egyre fpgró. ré- ai ismerőseivel be*zél«"»t“tt *zíy«e.n, cokezor az éjszakába nv'.'ó óraikig js. Budapesten balt meg 1917. december 24-én. Kapos­vár városa csak nagyon, sze­rény küldöttséggel képviseltet­te magát, a gyászszertartáson, de később, engesztelésül. szép ünnepség, közepette leplezték le a Noszlopy utcában ma is látható emléktáblát. Dr. Draveczky Balázs A legtöbb íégi kaposvári J bérház megérett már a fel­újításra. Az IKV folyamat«« í san tatarozza az öreg épüle- í teket. A lakók kiköltöztetése soknál lehetetlen, és az hátrál» j tatja a felújítást. , E gond megoldására építette : az IKV két és fél milliós költ­séggel azt az »átmeneti« há­zat. melyben tizenhat csalá­dot tudnak elhelyezni a fel­újítási munkák idejére. Mint az IKV-nál elmondták, a, egy I hónapja 'átadott, még üresen álló kétemeletes ház lakói két- i három hónaponként cserélőd­nek majd. lehetővé téve a fel­újítás zavartalanságát, j Egy felújítás előtt álló. hat­vanéves Május 1. utcai ház la­kóival beszélgettünk. akik majd a ház lakói lesz- j nek. Aggodalmaskodó monda- | taikból arra következtettünk. I még nem látták a Hunyadi ut- i cai »átmeneti« házat. »A drá- : ga bútoraink mind tönkre- i mennek egy pincébe be­zsúfolva. Ki tudja. meddig húzódnak el a munkák. — ! Inkább itt maradunk és végig­csináljuk az egész kálváriát.« Aki az utóbbit mondta, bizo­nyára nem gondolt arra. hogy így csak a »kálváriát« nyújt­ja meg néhány hónappal Az IKV képviselőjével kint jár­tunk az új épületben. A tizen­hat földszinti helyiség az eme­leti egyszobás, összkomfortos lakásokba be nem férő búto­rok láiolására szolgál, hiszen a legtöbb átmenetileg ide köl­töző család két-, illetve há- romszobás lakásból jön. A gázt rövidesen bevezetik, van már áram- és vízszolgáltatás Vitathatatlan, hogy az egyébként csinos kis laká­sok nem vetekedhetnek egy régi bérház »lakosztályaival«, azonban ez a megoldás jóval kedvezőbb, mintha a lakónak ideiglenesen albérletbe kelle­ne költöznie, amelynek díjá­hoz az IKV maximum hatszaz forinttal járul hozzá. Ez | ugyanis az »átmeneti lakások« | kis száma miatt a kiköltözte- | tés másik módja. A lakások bérével és a to- | vábbi átmeneti házépítési ter- I vekkel kapcsolatban Németh : Gyula, az IKV igazgatója így ! tájékoztatott: — E harminc negyzetméte- ! rés kislakások bére természe­tesen arányosan kevesebb, mint a két-háromszobás la­kásoké. A házba rövidesen beköltöznek az első lakók azokból az épületekből, ahol éppen most kezdődik az át­alakítás. Jövőre még egy átme­neti ház építését kezdjük meg, tizenhat lakása 1975-ben készül el. . B. F. Szakma utánpótlás nélkül 40000 pár cipőt javítanak évente KÉT NAGY KÉSZLEGE van a Kaposvári Bőripar1 Ktsz-oek. Az egyik kész cipő­ket gyárt a kereskedelemnek — a Dunántúli Cipő-nagyke- reShéttel mi Vállalat évente 50 ezer párat vesz át- tőlük —, a másik a szolgáltatórészleg. Mii ven mértékben veszik igénybe a kaposváriak a szö­vetkezet javítómunkáját, ezt a fontos szolgáltatást, erről be­szélgettem a napokban Bor­dás Lászlóval, a kisipari szö­vetkezet műszaki vezetőjével A megyében tizenöt, ebből Kaposváron hét cipőjavító részlege dolgozik a szövetke­zetnek. A hét részlegben je­lenleg évente körülbelül 40 000 pár cipőt javítanak, ás a ja­vítási díjak összege hozzáve­tőlegesen négymillió forintra rúg. Egyre kevesebben veszik igénybe a javító szolgáltatást. Inkább eldobják a viseltes láb­belit, újat vesznek helyette. Néhány adat tükrözi ezt a változást. Tíz évvei ezelőtt a kisipari szövetkezet tagjainak 70 százaléka foglalkozott ja­vításokkal és csak harminc százalékuk gyártott készárui. Ma fordított a helyzet. Javí­tással a dolgozóknak csak 30 százaléka foglalkozik. Termé­szetesen a bevétel is ennek megfelelően alakul. öt évvel ezelőtt még a cipő- talpalás adott sok munkát. Ma jóval kevesebbén talpaltatnak, más kisebb javításokat végez­tetnek inkább. A fölméré­sek szerint a javítások mennyisége és értéke évente 4—5 százalékkal csökken. A Május 1. utcai üzletük a leg­forgalmasabb Kaposváron. A csúcs ősszel és télen van. Egészségügyi szempontból jelentős a szövetkezet Ady Endre utcai műhelyének a munkája. Itt gyógycipőket gyártanak beteg lábakra, de készülnek más, méretre ren­delt cipók is. Az ortopéd-rész­leg munkája egyre nő. méret­re viszont kevesebb cipőt ren­delnek. Nagyon nehéz a szak­ember-utánpótlás. A javító- részlegnél »— ahol a szaktudás elengedhetetien — az átlag­életkor ötvenöt év. (A kész- cipőrészlegnél — ahol betaní­tott munkások is vannak — harmincöt év.) I IANPÖTLAS pedig nincs. Legutóbb öt évvel ezelőtt szer­ződtettek cipőipari-tanulót. A szövetkezet minden igyekeze­te hiábavaló, jelentkező nincs. Nem vonzó ez a szakma. pe7 dig évente szívesen alkalmaz­nának tíz tanulót is. , A Kaposvári Bőripari Ktsz — amely jövőre ünnepli ala­kulásának negyedszázados év­fordulóját — a város lakóinak cipőjavítási igényeit tehát ki tudja elégíteni. Azonban ez az igény várhatóan tovább csökken. D. Z. Kaposváron történt Színházavatás 85 évvel ezelőtt A sétatéri aréna 85 évvel ezelőtt, 1888. augusz­tus 18-án avatták Kaposvár el­ső igazi Színházát, a kaposvári sétatéri Nyári Színkört. Már 1873-ban születtek ter­veik egy modern, állandó kö- színház építősére. Az elhatáro­zásokból csak tizenhárom év­vel később lett valóság, ami­kor 1886 ápriVsírban megala­kult a színügyi bizottmány a ] város előkelő polgáraiból és a magisztrátus tagjaiból. Az újonnan alakult bizottmány feladatává a színház fölépíté­sét, illetve annak palronálását tették. A színház építéséről valósá­gos legendákat léhetne írni. , Különböző panamák, viszály­kodások eredményeként a nagy lendülettel és- lelkesedás- , sei megkezdett munkálatokat A centenáriumát ünneplő Kaposváron tartja VII. érte­kezletét az Országos Műemléki Felügyelőség. Az augusztus 22 —24-e közötti tanácskozásra mintegy kétszáz vendéget várnak. Tavaly ünnepelte századik évfordulóját a hazai műemlékvédelem, erről az év­fordulóról, illetve a műemlék- védelem centenáriumának eseménveiről ad számot a ta­nácskozás első naoján az Or­szágos Műemléki Felüg.velőseg igazgatója, dr. Merényi Fe­renc. A városi tanács díszter­mében. a tanácskozás színhe­lyén. műemlékvédelmi kiállí­tás nyílik. Ugyanekkor avat­ják föl a kaposszentjakabi mo­nostornál létesített kőtárat, ahol mintegy hetven díszes, román kori és gát faragott kö- | vet mutatnak be. A tanácskozás másnapján -műemlékekkel kaDcsolatos fil­meket vetítenek, kirándulás is szereoel a programban. A So­mogyba látogató szakemberek megnézik megyénk értékes i műemléked. Az Országos Mű- I emléki Felügyelőség VII. or- j szagos értekezletére jelenik meg az Építészeti emlékek So­mogybán 1000-töl 1900-ig cí- ! mű. fényképekkel illusztrált ! könyv. melyet ‘ Szigetvári i György szerkesztett. a tervezett két hónap helyet! i csak két év múlva tudták be- j fejezni. Ekkor sietett ugyan« j a varos segítségére az ország I legkiválóbb színidirektora. So- í mogyi Károly, aki sa’át k”'t- ; ségén (négyezer forinton) föl­építette az arénát. A színkör fából épült (mint sóik más hozzá hasonló épít- i meny az ország különböző he- j Ivein), ez tette olcsóvá. Néző- - tere mintegy négyszáz ember I befogadására volt alkalmas. 1888. augusztus 18-án So­mogyi igazgató társulata a Himnusz elénekilésével és Csi- kv Gergely: Kiráilvfogás című da’-abjával megnyitotta az arénát. Nagy nap volt ez. hi­szen új fejezet kezdődött ezzfe! Kaposvár színjátszásának tör­ténetében. A sétatéri színkörben a ma­tt *ar színjátszás leg jelesebb jei ’s megfordultak: Pl eh a Luiza, Márkus Emília. Űjházi Ede. Rózsahegyi Kálmán, Beregi Oszkár, Fedők Sári. A színkör jelentőségét méltatja az az 1908-as kultuszminiszteri nyi­latkozat is. mely igaz ugyan, hogy nacionalista okokból, de az ország három legjelentösebb-í J színháza közt tartja számon a kaposvárit, a fiumei és a po­zsonyi mellett. A fából készült falak hamar korhadni kezdtek. A dü’.rde/ö i színkörrel a századforduló; kö- . vető években mér senki sem foglalkozott, hiszen épült rr- r a Gabonapiac helyén a nrgv kőszínház »mellyel le lehetett főzni az örök vetélytcV-at, Pécs városát«. (A színkor álla­potáról lieg hűségesebben talán a következő kis anekdota -z >’: »A színkört rozzant áillaoota miatt gerendákkal táimaörtoit- tárk meg. Egy akalomma! meg­kérdezték az egyik színházi bennfentest, hogy máért van az épület úgy aládúcolva. — Azért kénem — szólt az —, hogy lássa a közönség: itt Ka­posvárom támogatják a szín­házat«. A színkör gyászos véget ért. 1912. április 17-én a kétévi munkával fölépített aréna esv fél éjszaka leégett, de nem si­ratta senki. Már fél éve mű­ködött a városi színház, s a színkört csak széna.rakVá«ak használták. A Somogyv?rmg- gye 1912. április 19-i száma írta: »... Tündétries látványt nyújtott a recsegve, ropogva égő hatalmas fatákolmány. Az öreg aréna még egyszer és utoljára elsőrangú élvezetet nyújtott Kaposvár közönségé­nek ...« N. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom