Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-17 / 192. szám

BALATONI FILMHETEK Egy srác fehér lovon Tíz öreg ház szigete Bizakodva kelhettünk fel helyünkről a siófoki terem- moziban Palásthy György Egy srác fehér lovon című filmjé­nek ősbemutatója után. Nem­csak a filmnek köszönhettük ezt, hanem a vetítést megelő­ző beszélgetés is optimizmus­ra adott okot. A hétéves so­brigádversenyt, tanul, iskolába jár, kegyetlenül nehéz vasön­tői munkahelyén példátlan tetteivel hívja. fel magára a figyelmet. Mi tartja fenn Sza­bó Gyurit? Kevés az öntudat­ra hivatkozni. Palásthy György »kitalálta“, hogy az élethez kell még egy kis bors (»Ha a környékbelieknek azt mondom, Ujhedréhelyen lakom, csak néznek ram. De ha úgy mondom, hogy nlx- bróti vagyok, mindjárt tudjak, honnan jöttem...“) Ezek az emberek itt hu­szonötén. tíz házban, olyan te- | lep ülésen laknak, mely a Nix- j brót ragadványnevet viseli. Ez ! a németből durva fordítással atitéve annyit tesz: nincs ke- ; nyér. Tulajdonképpen soha- ! sem volt ez az igazi neve, mert mér az 1935. évi anya- I könyvi bejegyzésiben ezt a ne- I vet olvashatjuk: Üjhedrehely. ! A tíz ház kisebb-nagyobb közzel húzódik Hencse és Sa- I roita-pusáta között, háttal a j kaposvár—tercsa vasútvonal- : nak. szemben a visnyei meg á hedrehelyi dombokkal. A há­zak etött szilárd burkolatú út vis«, villanyvezeték feszül az oszlopokon, tábla jelzi az gozik. Hogy Uá mindenki lakik itt? Nyugdíjasok, teesztagok, de van. aki az útfenntartónál vagy a« öregek szociális ott­honéban dolgozik, Gyöngyös- pusztáin.. Perzsel az augusztusi nap. A Vénséges vén fák között tar­ka színű virágok hűsölnek az árnyékban. Csokonáék siaoim­saéd'ságából fiatal menyecske köszön ránk, mintegy végszó­ra, ugyanis az asszony éppen ezt mondja: — Az itteni emberek leg­többje Tapaszáról és Gyön­gyös-pusztáról jött ide, gyak­ran cserélnek gazdát a házaik. Mostanság is keresnek itt el­adó házakat, vesznek is. Az autótousemegáLlot. Csokona Jó- \ alsó szomszéd háznak például Bodnár Erika és Palásthy György a siófoki ősbemutatón. is. de nevezhetjük ezt fantá­ziának, álomnak is. Ami az embert a hétköznapok fölé emeli. Szabó Gyuri —• Oszt er Sándor formálja meg alakját nagyon kedvesen — álma egy fehér ló. Csak képzeletében je­lenik meg a pompás sörényes állat, de az álomló is elegen­dő, hogy ne úgy teljen egyik napja, mint a másik. Palásthy néha úgy belevesz a reális munkásábrázolásba ugyan csak stiláris probléma a filmben —, hogy néha a néző sem tudja, vígjá­tékot vagy egy realista törté­netet lát-e. Bár ezeknek a ké­peknek jó néhány sora érde­kes is, izgalmas is, néhány ütötte meg a közepes színvo- I részében — talán az eredeti mogyi kezdeményezés — hogy minden év balatoni utószezo­néban, augusztus 15-től szep­tember 15-ig, fórumot bizto­sítsanak a vígjáték- és ka­landfilmeknek a tóparti mo­zikban — egyik évben úgy lát­szott, mér tényleg megkapja méltó helyét a filmszakmá­ban, a másik esztendő meg szétrombolta az illúziókat. .. Nagy nehezen sikerült bizo­nyítani a Somogy megyei Mo- ! _ melv ziüzemi Vállalatnak, hogy min­den évben ősbemutatóval nyíl­jon az egyhónapos bemutató sorozat. A filmek nagy átlaga — összesen hétről van szó — alig , | zsefék hazáiban nemrég kapott ; helyei a nyilvános telefon: ősz-1 szököttet*» a világgal ilyen : ! módon is. A települést szántó- | földek öleink körül, mint ten- j ger a szigetet. . . Csokona Jóasefné ötvenhá­rom éves, negyvenegyben köl- j tűztek ide Pálosiéiról. | — Ahogyan én hallottam, az első világháború után parcel- j j láziták ki ezt a területet. Aki ! , cseléd itt házhelyhez jutott, j airvnak kiadta az útját Feste- í tich Kristóf, a gyöngyös-pusz­tai gróf. Mivel azonban ezek mind jó dolgos emberek voi- ; talk, többet visszavett közülük. Hogy miért mondták ezt a he­lyet Nixbrótnak? Került ide tudomásom sze-int a cseléd emberekkel együtt Németied­ről egy bizonyos Fridii Endre nevezetű kovács is, akinek az ősei bizonyosam németek le­hettek. Ö mondta akkor, hogy tesz ugyan kis házuk, de el- : vwMMt a kenyerüket azzal. ! hogy adósságot vesznek a nya­kukba. és elküldte őket a I munkaadójuk. Mindezt néme­tül fejezte kii és röviden. Szó­val. itt élünk mi. Kénesére meg Kadarkútra járnunk vásá­rolni, a vonatra általában a diadli állomáson széliünk fel. A férjem tizenkét éviiig tanács­tagja volt ennek a körzetnek, most a kadarkúti tsz-bén dol­rnost már a harmadik gazdája van... Nemes Zoltánná — ő lakik az alsó szomszédiban, a férjé­vel. aki traktoros a hediohelyi szövetkezetben, meg a két kis- gyerekikel — tízjenikílenc éves, két éve ment férjhez. — Amíg Gyöngyös-pusztán lalkta/m, gyakran jártam ide tejéit — mondja. — De tolla­sé mondtuk azt, hogy a tej Üj~ hedirehelyről való, hanem hogy nixbróti . .. Abu,tán Hédié he­lyen íb laktunk másfél évig, de én bizony nem mennék vissza. Jobb szenetek itt lakni. Ezt a házat harmincezerért vettük, a villanyt már mi sze­reltettük be a« idén.. Megvan mindenünk. A férjem jól ke­res, a két gyerek nekem bőven ad munkát, meg azután, itt van a háztáji jószág, a két malac os gäbe, a hízó, a nyolc malac, a baromfiak. S mit mond a feleó szóm* szód. Ök az »östelepesek“ köze tartoznak. A kiskapun tábla: »Ez a ház eladó“. Kutya sunyit ránk, csak a gazda feleségének sza­vára vonul.az udvar hátsó fé* szébe. Az asszony talán vevőt gyanít bennünk, biztat, hogy lépjünk beljebb. — Tavasztól, áruljuk a há- J zait, de még nem jött vevő. Hegedűsek a házukat árulják. Mariska néni: »Ez volt akkor itt a második há«“. Csokona Józsefné: »Szóval, Itt elünk mi... • Tudja, öregek vagyunk már. A kisebbik lányunk férje nem tudott elheiyezikedni a közel­ben, Szabásra mentek. Ha el- adóznánk, mi is oda mennénk. Neim kérünk sokat, huszon- nyolcezerért miár adnánk, és egy hold számító is van hozzá a kert végiében. Hegedűs Ferenc és a felesé­ge lakja ezt a házát, a régi házszéimozás szerint — ame­lyiknek az egyese Hedréhelyen volt — a kétiszézhetvenkilen- cediilket. Szerény há«, hozzá­épített gazdasági épülettel, vil­lannyal. Dicsérjük a szép gye­pet. a környezetet, közben megérkezik Héricséről a férj. — ötvenkilenc éves vagyok — mondja, miután megtudja, mi járatban vagyunk, s hogy az eladástól ezúttal el kell te­kintenie. — Betegség miatt lé­száza lé.kolitak. Ilyenkor már jó. há Valaki gondozza a« embert, Mi a legrégebbiek közül valók vágtunk itt. — És nem nehéz elhagyná ezt a helyet? Félté fordul. el csuklik a hangja, úgy válaszol: —- Hiába fáj a szívem ezért a kiis birtokért, mert mondja m^g, mi lesz velem, ha megint beteg leszek, és orvosért, gyógyszerért kell szaladgál ni ? Máriska néni hatvanéves, ö így mesél: — Tízéves kislány voltam, amikor a szüléimmel idejöt­tünk. és fölépítették ezt a há­zat. Azelőtt öle Hedrehelyen felesbérlők Voltak. Ez volt ak­kor itt a móksodik ház. Mi a férjemmel harminchétben kel­tünk egybe... Hogy ez a Nixbrót honnan került a tele­pülés nevéhez? Azt hiszem úgy. ahogyan a Csökönömé el­mondta. Amolyan csúfmiév ez. A gróf akkor aizt mondta, hogy Bozóta legyen, a neve, die nein az lett. Ha a környékbelieknek azt mondom, Üj hedrehelyen lakom, csak néznek rám. De ha úgy mondom, hogy niixbró- ti vagyok, mimdjóirt tudjak, honnan jöttem ... A kiskapu döcoenve csukó­dik mögöttünk, s még messzi­ről iá látszik a kis pa.pírtábla: »Ez . a háiz eladó ...« Hedrehelyen a községi közös tanács épületebein Kin­cses József tanácselnökkel születési ainy.»könyvekben, ré- gesirégi térképeken böngé­szünk: azt nyomozzuk, földel­hető-« valahol Nixibrót névé. Nem találjuk. Bgy 1935. évi bejegyzésnél viszont ráaka­dunk az Üjhedirehely névre. Akkor élte ifjúkorát ez a kis település... — Összesét! tizenkilenc!!!) te­lepülés tartozik a tanács kör­zetébe. csak Visnye térségében tizenegy tállá, Iható. Üjhedre- hely a legjobban ellátottak kö­zé tartozik. Nincs üres háza. Igaz. hogy nagy a mozgás, sok az adás-vétel, többen is szí ve­sén-választják letelepedésre . .. Ezt tapasztal tűik mi is. E« azt, hogy a níncs-kenyér elne­vezés méltatlan ehhez a kiste­lepülésihez, ehhez a kis sziget­hez, ahol erősek az ösezkötő kapcsok a szárazftűiddel. Üj- hedirehely új lakókkal éli éle­téit- Hernesz Ferenc nalat. Keli-e ennél jobb bizo­nyíték, hogy igenis szükség van egy olyan fórumra, me­lyen a bemutatók mellett szakmai Viták is folyhatnak a magyar filmvígjáték- és ka- landíümtermésről. A szerdán megnyílt balatoni filmhetek szerencsésen találkozott a filmszakma törekvésével: ép­pen a szerda esti ősbemuta­tó írója, rendezője, Palásthy György vezeti azt a csoportot, amelyiknek az a feladata, hogy számot adjon a hazái vígjátékokkal kapcsolatos ta­pasztalatairól. Velük együtt máris szőni kezdték a somogyi szakembe­rek a jövő évi terveket. Bí­zunk benne, hogy végre nem hiába. A film is jóleső érzéssel töltött el bennünket; az eddi­gi ősbemutatóknál jobb filmet láttunk. Bizonyára a siker Út­jára indította el Palásthy Gyöfgy ÚJ filmjét, az Egy srác fehér lovon című vígjátékot a siófoki bemutató. A különböző mun kasarcok tükrének szánt vígjáték hő»e amolyan »nehéz ember-, aki­nek rögeszméje van. Bár sú­lyos indaként lehúzni igyek­szik őt a szürke emberek vilá- gába családi környezete, még­is megmarad fenn; azaz — példákat véve a filmből — komolyan Veszi a szocialista vígjátéktbrmához való visz-J szatérés mozzanataiban —f unalmassá válik az Egy srác f fehér lovon. Oszter Sándor mellett egy( konok, buta testvért látunk, l Koitcz Gábor megformálása-* ban. Játékára érdemes figyel-1 ni, akárcsak Rajz János, Bod-f nár Erika, Goúr Nagy Máriát és Csákányi László jelenetei-J re. Harsányt Gábor villanás-^ nyi szerepe vonja még magá-é ra a néző figyelmét. J Visszatérve a íorgatókönyv­fegyverekkel már bizonyítha- nők magatartásén lehetett tóan nagy sikereket értek el. észrevenni némi függőségi vi­SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó yv-í ra:f alapjában véve egy sikeres al­kotást sikerült készítenie Pa­lásthy Györgynek, akinek el­sősorban remek fantáziáját1 dicsérhetjük. Forgács Ottó 26. — Jelszó! — hangzott sza­bályosan a sötét bokor mögül. — Na, még ez is kezdi — gondolta elgyötörtén, és hirte­len nem tudta, mi a jelszó. — Ha rosszat mondok, úgyis le­fektet. — Magától lefeküdt, és ancshokot! pa­__,_____„ _______„ eket. t ői, az ő gondolatát valósitól- ^ ami útközben érte, az röhögve ta meg képeiben. fmegjegyezte: A bemutatónak megvolt átj ~ Ha en Äl tudom' ni01' " a varázsa is, hogy a vetítés után a közönség előtt bemu­tatkozott Bodnár Erika, Goór Nagy Mária, Csákányi László, Márton András és Palásthy György. hecc kedvéért is vagy negyed óráig hagvtam volna feküdni. Maga elmondhatja, liogy ha­son csúszva jött végig a va­roson. Másnap megtudta. hogv minden éjszakai kellémetleh- ^séget a nem egységes eligazí­A kijevi csöndes, szép na­pok hamar véget értek. Ott zavartalanul töltötték idejü­ket. Katonai foglalkozás álig- volt, Egy ízben ellátogattak egy lőtérre, ahol kipróbálták a kapott német golyószórókat és a néhány géppisztolyt. Szét­szedése és összerakása mind a két fajta lőfegyvernek vi­szonylag egyszerű volt. de egy­öntetűen azonosították magu­kat a légy ver mester .'vélemé­nyével, mely szerint eléggé igényes fegyverek. Kis por­szem. kevés rozsda. ami harc közben elkerülhetetlen, már elég, hogy felmondják a szol­gálatot. Komora, aki kiélte magát a lövöldözésben — olyannyira, hogy jóformán csak ö lövöldö­zött — kijelentette viszont, Minden egyéb ún. fegyver- mesteri szakvélemény csak okoskodás. A fejadagját senki sem lőt­te ki, mert a tisztek mindun­talan kiszedték a kézben levő fegyvereket, és oktató magya­rázkodás közben látható élve­zettel lőtték üresre a tárakat. A fiúk csak bólogattak, és igen szerettek volna lőni ők is, de a lőszer hamar fogytán volt. A maradék lőszert a tiszthelyettesek és a tovább­szolgáló sZakaszvézetők lőt­ték el. valamint Komora al- osztályirnoka, égy magas, sző­ke tartalékos tizedes, aki va­lamikor együtt vonult be Ko­szonyt. Csodálni való volt még, ahogy közbenjárt pa­rancsnokánál olyan ügyekben is. amit a kérő személyesen nehezen intézehetett volna el. Persze, nem akárkinek. Na­gyon sokszor visszaélt a hely­zeté adta előnyökkel, és sze­mélyes szimpátiája, vagy ant.i- pátiája. ahnt az illetővel szem­ben érzett, mát- eldöntette a kérdést. Hogy a kérelem indo­kolt vagy sem, az legtöbbször nem volt lényeges nála. A sze­mélyhez fűzött kapcsolat dön­tött. Egyébként a rendkívül ér­telmes, gyors észjárású fiú ha­mar fölismerte az emberek moréval, és nem tudni miért, osztályozásénak fontosságát, és élénken figyelte, hogy Ko­mora kit és milyen kategóriá­ba sorolt. Ennek alapján ítél­te meg önmaga érdekében is parancsnoka előtt az embere­ket, mijntha azt önálló véle- méáye alapján alakította vol­na róluk. Így elérte, hogy Ko­roméval égy síkon gondolko­dó, azonos ítélőkéoességű, nél­külözhetetlen segítővé - vált. (Folytatjuk.) Horányi Barn» tásnak köszönhette. igen jó viszonyban állt pa­rancsnokával. Mintha lematricázták volna őket, úgy emlékeztetett egy­másra külsőben, magatartás­ban és jellemben a két em­ber. Az Írnokot éppen úgy nem szerették, mint Kcrtnorátj de sokan éppen úgy dörgölőz- tek hozzá, mintha Komoréval tették volna, akihez mégis nehezebb volt rendfokozatánál fogva hozzáférni. »Csodák nincsenek« szok­ták mondani, de mégis csodál­ni Váló volt a két ember Vi­szonya. Mosolygósán társalog­hogy a németek ezekkel a tak egymással, és csak áz if­Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom