Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-16 / 191. szám
Gyógylovaglás A vadászrepülő Amgmrtm IS-án küldöttség élén hazánkba érkezik Alexandr Pokriskin, a DOSZAAF (a Szovjet Honvédelmi Sportszövetség) elnöke. Zubbonyán a mairsallok váil- lapja, mellén három arany csillag. A Szovjetunió háromszoros hőse. * * * Valamikor, még a repülés hőskorában., Novoszibiirszk peremén leszállt egy repülőgép. Nagy esemény volt ez ezen, a vidéken, hiszen valódi gépmadarat itt még senki sem látott. Természetesen a szemfüles és fürge lábú gyerekek voltak azok — és (köztük a kis Alek- szandr Pofcriskin —, aki elsőnek értek a »csoda« színhelyére. És mekkora volt az örömük, amikor a pilóta még azt is megengedte nekik, hogy megérintsék, megtrerogassá'k a gép törzsét, propellerét, megvizsgálják futóművét... í Az idő telt, és 'Alekszamdr Potoriiskín az iskola elvégzése után lakatos lett egy novoszi- birszki gyárban. Egyetlen vágya volt, hogy repülő lehessen. Jelentkezett a repülödskölára, ahol a műszakiak állom,anyába vették. Állandóan ostromolta oktatóit, hogy repülőgépre ülhessen és felszáll hasson, de azok csak azt hajtogatták: a repüléshez technikusok ás kellenek. Már hadnagy volt, s egysége a KUbány vidékén állomásozott. Ekkor az az ötlete támadt, hogy beiratkozik egy polgári repülőkluhba, és ott sajátítja el a pilótamesterséget. l,gy is történt. Ezután Ka- csiimszkba vezényelték, a híres Mjasznyikov-féle repülős iskolába. Itt lett -belőle végre — vadászrepülő. * * * A hitleri Németország meg- i támadta a Szovjetuniót. NéAlekszandr Pokriskin marsall, a Szovjetunió háromszoros hőse. hány nap múlva PofcrftskSini a Prut folyó fölött üldözőbe vett és lélőtt egy Messerschmidt német vadászgépet. Neve az ellenség előtt hamarosan félelmetessé vált. Ha megjelent a légtérben, a németek nyomban izgatottan figyelmeztették pilótájukat: »Vigyázat! Pofcris- kin van a levegőben!«. Taktikáját, amelyet így fo- fogalmazott meg: »Magasság — sebesség — manőver — tűz«, hamarosan sok más szovjet pilóta is átvette. Azt is megjegyezték róla, hogy térképtáskájában füzetet hordott, és abba rajzolta be — pontos matematikai számításokkal és képletekkel ellátva — minden egyes általa vívott légi harc vázlatéit, főbb mozzanatát. Az utolsó, az ötvenkiiilence- dik repülőgépet már Németországban szedte le a levegőből. A háborúban két év alatt 560 felszállást haitott végre és 156 eredményes légi csatáit vívott. A háiború után különböző reoülőegyságek parancsnok? volt. Elsőként sajátította el a szuperszonikus repülőgépek vezetését, és kitüntetéssel végzett el két irapülőakadámiát. 1959-ben megszerezte a hadtudományok kandidátusa címet. * * * Most elsősorban a fiatalokkal foglalkozik. Az önkéntes sportszövetség, a DOSZAAF elnöke. Eroellett a tarnopolf területet képviseli a szovjet parlamentben, és szoros kapcsolatokat tart fenn szülővárosával, Novoszcbiirszíkkel. Szeret horgászni. kiránduLn:. Estémként a családi körben sokat és szívesen beszélget irodalomról, művészetiről. Felesége. Mária kerámiával és modem festésizettel foglalkozik Kjét gyermekük mérnök. Pofcriskin több cikkében eredeti módon fejtegeti a légi harc, elméletét. Két érdekes könyve jelent meg a vadász- repülőkről és a háborúban vívott légi harcairól. Pokriskin. akit Roosevelt amerikai elnök a szövetségesiek legkiválóbb hadipilótáiának nevezett, igen kiterjedt levelezést folytat. Alekszandr Pokriskin marsain az idén márciusban, hatvanadik , születésnapja alkalmából az Októberi Forradalom Érdemrendjével tüntették ki. J. B. Tanévkezdés előtt Lengyeltótiban Orvosi kísérlet1 a kaposvári lovasiskolában A kaposvári lovasiskolá.ban, mint arról már koraibban beszámoltunk, új gyógymód bevezetésével kísérleteznek. A lovaglás hatását vizsgálják a különböző gerinctartási és ge- rincferdülés! betegségek gyógyításaiban. A kísérlet vezetői dr. Zsig- mond Kázmér ortopéd főorvos és dr. Sziklay Ivánná tanár. A kutatásról, az eddigi eredményekről beszélgettünk dr. Zsig- mond Kázméroal. — Hogyan vetődött fel a gyógyterápiás lovaglás gondoI lata? — A lovasiskolától fölkeresett Süay tanárnő, s elmondta, hogy nyugati szaklapokban találkoztak ezzel a módszerrel szeretnék, ha ez hazánkban is meghonosodna. A gyógyterápiás lovaglással először Svájcban foglalkoztak, majd Angliában és az NSZK-ban vezették be. Nálunk eddig meg nem találkozhattunk a csípőbántai- mak gyógyításának e változatával. Hosszas megbeszélések pen ne lovagoljanak. Személyesen győződtem meg arról hogy a lovaglás egyáltalában nem káros a betegekre, ugyanis lovaglás közben a lovas átveszi a ló ritmusát, ezáltal a comb izmai erősödnek, a gerincoszlop pedig egyenes tartást vesz föl. . — A jelenlegi kísérletek hány beteggel folynak — Nyolccal. Mellettük két egészséges fiatalt is lovagol,tatunk ellenőrzésképpen. — A betegek mit szóltak az új kezeléshez? — Betegeink, főleg középiskolák első. második osztályosai, nagy lelkesedéssel fogadták. Koruk miatt viszont meg kellett kérdeznünk a szülőkéi is, alak szántén beleegyezésüket adtak. A kísérletek alatt is tartjuk a kapcsolatot a szülőkkel. — Tervezik-e a gyogyterá- piás lovaglásban résztvevő betegek szamának növelését? I — Szeptemberben ú.iabb be- | tegek ülhetnek lóra. bár számukat meghatározza a iovasis- i kóláiban rendelkezésünkre álló lóállomány. — ön szerint miért éppen korunkban fordul elő a legtöbb gerinctartasi rendelleI nesség? — Korunk «gyerekeinek testmagassága 8—10 éves korban jóval hosszabb, minit harminc vagy negyven évvel ezelőtt volt. Viszont az izomzat nem követi a testmagasság növekedését. ezáltal a gerinc meigör- bül. Ezt elősegíti a sok ülés is; a nagy mennyiségű tananyag több órára az asztal fölé görnyeszti a diákokat, keleset mozognak, s máris megteremtődtek az előfeltételek a gerinc megbetegedéséh ez. — Miben látja a megbetegedések elkerülésének lehetőségét? — Először is a tömegsport fellendítésében, az aktív sportolás kiterjesztésében. Nagy Jenő A diákok körében nem túl népszerű ezekben a napokban arról szólni, hogy rohamosan közeledik az első szeptemberi csengetés ideje. Nem is őket kerestük fel, hogy az új tanévről, a feladatokról beszélhessünk. A Lengyeltóti Általános Iskolát nem találtuk üresen. Az udvar felől gyermekzsivaj hallatszott. Tíz-tizenkét iskolásra felügyelt Bojkovszky Tiborne. Ezek a gyerekek az egész nyarukat itt töltötték. Jobban mondva: itt, a sportpályán és a kollégiumban, ahol délutáni álmukat aludtak. Kardos József igazgató nyarában nem volt olyan nap, hogy ne nézett volna be az iskolába. A szünet alatt végeztek a belső tatarozással. Ez a munka már akkor megkezdődött, amikor a tanév véget ért. Szocialista társszerződésük van a MEZŐGÉP lengyeltóti üzemével az emelet helyiségeinek javítására, festésére. Csak az anyagot kellett biztosítania az iskolának, s ment minden, mint a karika- csapás. Dicséret illeti a példamutató kezdeményezést. Barátságos tantermek fogadják majd az emeleten tanuló gyerekeket, s ez az üzem dolgozóinak köszönhető. akik időt, energiát nem kímélve dolgoztak itt, ingyen. Tíz-ti- zenkét ezer forint értékű munka volt ez egyébként. A földszint termeit a helyi termelőszövetkezet brigádja hozta rendbe. Négyszáztíz gyerek kezdheti majd az új iskolai tanévet Lengyeltótiban. Négy osztályt azonban szükségtantermekbe kell »száműzni«. Miért? A hajdani zárda jobb szárnya tavaly süllyedni kezdett. Ki kellett telepíteni belőle a tanulókat. Lezárták az épületrészt. Amíg azonban a süllyedés meg nem szűnt, az épület «be nem állt«, nem kezdhettek neki az alap megerősítésének. A statisztikai vizsgálatok és a mérőműszerek most már »megállapodást« jeleznek. Megrendelték a helyreállítási tervet. Elképzelhető, hogy tanév közben is folyik majd a munka. Az 1959-es emeletráépítés sem volt tökéletes, a tetőszerkezetet föl kell újítani. A tárgyi feltételeken, adottságokon kívül a felkészülésről is beszélgettünk Kardos Józseffel. aki negyedszázada dolgozik pedagógusként a foA tanárnő még be sem lépett az osztályba, már közölte is: — Ma dolgozatot írunk. A fogalmazás címe pedig ez lesz: -A mi vendégünk.« Rövid gondolkodás után munkára is fogtam a toliamat és írtam: »A vendéget mindig az isten küldi. Az Űr hírnöke. Így vélekedik róla ct nagyapám. Én viszont úttörő vagyok. Az úttörő pedig nem hisz istenben. Én a vendégben hiszek. Ha hozzánk vendég érkezik, az mindig jót jelent. Ha valakihez nem járnak vendégek, azt barátságtalan. magánakvaló embernek nevezik. Az én szüléimre ezt aztán igazán nem lehet ráfogni. Az én szüleim nagyon szeretik a vendégeket. Járnak is hozzánk a vendégek, mint a jó kútra. És ráadásul egy sem jön üres kézzel. Csak úgy ontják az ajándékokat! Jön a pulyka, a tyúk, a kismalac, a bárány, a borjú, sőt egyszer tehenet is hoztak ajándékba. Ilyen nagyszerű vendégek tisztelik meg a mi házunkat! Eszi is a sárga irigység a szomszédainkat. A mamám kíváncsi ördög] nyódi járásban. Elmondta, hogy a tananyagcsökkentés j tényét, majd részleteit az új- . súgókból, szaklapokból ismerték meg. Az igazgató most készíti a munkatervi javaslatot, melyet a tanévkezdő értekezleten ismertet. Az előterjesztés elfogadása vagy módosítása mellett huszonhárom pedagógus szavaz majd. A nevelők munkáját megköny- nyítik azok a szakfolyóiratok- I bán közzétett tananyagbeosztások, melyek a nyár íolya- j mán láttak napvilágot. L< I . után megegyezés született, mely szerin t a lovasáskola erre a célra alkalmas lovakat ad. mi pedig összeírjuk azokat a beteg gyerekeket, akik a terápiás kezelésben reszt vesznek. — ön mint orvos, hggy fogadta a lehetőséget? — Először aggódva figyeltem, de kiésőbb meggyőztek a külföldi eredmények. Gerinc- tartási rendellenességekkel küzdő betegeknél azt a tanácsot szoktuk adni. hogy kerüljék a fizikai rázkódtatásoikat, a kemény ülést, s különösfcépHányszor cserélt gazdát a Margitsziget? Avtandil Adejisvili v4 dolgozat nek nevezi a szomszédokat. Én nem tudom, hogy miért, de gondolom, ha a mama ezt teszi, akkor biztosan rá is szolgáltak erre a nem egészen megtisztelő címre. Apám nemrég kiküldetésben volt a járásban. Holnap mi onnan várunk vendégeket. Érdekel, hogy mit fognak hozni? Jó lenne méz. Én nagyon szeretem a mézet. A vendég az isten küldötte, ahogy a nagyapám állítja ... A dolgozatomra ötöst kaptam. S a tanárnő megdicsért az egész osztály előtt. — Te olyan reálisan írtad le a tényeket, hogy én felolvastam a tantestület előtt is. Mindenki dicsérte a dolgozatodat. Tanuljatok, hogy hogyan kell igazat szólóan fogalmazni! — fejezte be a tanárnő az osztályhoz fordulva. örömtől dagadó kebellel futottam haza. Ott viszont kellemetlenség fogadott. A lépcsőházban rendőrök álltak. Az előszobában egyikük ült, és írt valamit. A járásból érkezett vendeg komor volt. A kezében egy keservesen bégető báránykát tartott. Az apám sárga volt, mint a kikirics. Azután apánkat, a vendéget meg a báránykát elvitték valahova. — Gyermekem, valaki kiadott bennünket — szipogta anyám, magához ölelve a fejemet. — Leírta. hogyan utazgat apád a járásban, és hogy minden egyes útja után hozzánk vendégek érkeznek. Apád soha többé nem lesz revizor, többé senki sem hoz nekünk tejes bárányt és hízott disznót. — Ne sírj, mama! — mondtam. — Ezért ötös jár, így mondta a tanárnő is. És meg is adta! — Ötöst? — kérdezett rá nagyapa, aki különösen figyelte előadásomat. — ötöt semmiképpen nem adhatnak érte. Legföljebb hármat... Fordította. Sigér lnue SZEPTEMBER 15-ÉVEL űj fejezet kezdődik a Margitsziget történetében. Mint ismeretes. úgy szabályozzák a szigeti közlekedésit, hogy a természeti kincsekben gazdag, párat- j lan értékű park elsősorban a f fővárosiak pihenését, üdülését | szolgálja. Hasonló korszakváltás — a Fővárosi Levéltár tu- | catnyi korhű dokumentuma j szerint — volt már a sziget történet eben. Az előzményekhez tartozik, 1 hogy a Margitsziget már az ; árpádházi királyok idejében királyi birtok volt. IV. Béla az akkor Nyulak szigetének nevezett Duna-szigetet szerzetes, illetve apácarendeknek adományozta. A XVIII század végén II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, és a szigetet Sándor Lipot főherceg nádornak ajándékozta. Ezután majdnem 120 évig a főhercegi családhoz fűződnek a sziget eseményei. Sándor Lipót halála után öccse, József nádor lesz a sziget bir-. tokosa. Ö a termeszét alakította szárazföldet a Dunában parkká varázsoltatja. A nádortól 1847-ben legidősebb fia. István főherceg örökli a szigetet, aki 1849 szeptemberében elhagyja az országot. Ekkor a Margitszigetet bérbe, adják. 1867-ben az idősebb József főherceg lesz a sziget tulajdonosa, aki megkezdi a pihenőterület fejlesztését. (A szigetet hasonló nevű fia örökli majd.) Jóllehet a Margitszigetet a fővárosiak a tulajdonos (idő- rebb József főiherceg) engedélyével közkertként használhatták, a múlt század végén napirendre került a sziget köztulajdonba adása. 1894-ben a főherceg három és fél millió forintért kínálta megvételre a fővárosnak, de a törvényhatósági bizottság az ajánlatot elutasította. 1905-ben idősebb József főherceg meghalt, a sziget új tulajdonosa hasonló nevű fia lett, aki 1908-ban megegyezett a Közmunkatanáccsal a sziget eladásában. Az állam ekkor felhatalmazta a kormányt a Margitsziget megvásárlására, s 1909. január 1-én a megbízás alapjan a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezelésébe vette a szigetet. A törvény — mely a főváros fejlesztéséről szólt — külön kiemelte, hogy » ... az egész szi- j get örök időkre nyilvános kert- . ként tartandó fenn, benne levő [ nagy értekeinek kiaknázásával együtt.« (A Margitsziget becsült értéke megvétele idején meghaladta a tizenegymillió koronát.) A sziget tulajdonosa a telekkönyvi bejegyzés szerint — 23 800. és 23 802. helyrajzi számon — a főváros közönsége. Az államosítások során a Margitsziget kezelése a Főv - rosi Margitsziget Községi Vállalat kezebe ment át, amtlv két év után megszűnt. Azóta lényegében a Margitsziget első | fokon a XIII. kerületi tanács, másodfokon pedig a fővárosi tanács hatáskörébe tartozik. Érdekesség meg, hogy a szigetnek nemcsak sok gazdája, hanem sok neve is volt: Nyulak szigete. Nádor-sziget, Ür-sziget, Felső-sziget, Alsósziget, Palatínus-sziget. Somogyi Néplap
