Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-15 / 190. szám

Idegenforgalmi látványosság lesz Szántód-puszta

SZÁNTÖD-PUSZTA a forgalmas balatonii út és Zamár- di közvetlen közelében épült kis település. Az ottani cse- lédházak, gazdasági épületek, a hajdani csárda, a kápolna mind a XVIII. század végen és a XIX. század elején épültek. Szinte hihetetlen, hogyan tudott megmaradni az épület- együttes eredeti formájában, majd kétszáz éven keresztül. A pusztára látogató tanulmányozhatja a XVIII. századi magyar majorsági gazdálkodás körülményeit. Az egész környék hangulata eredeti. Az idegenforgalomnak átadva, megvédve a pusztulástól Szántód-puszta a műemlékekben egyébként sem bővelkedő somogyi part kiemelkedő idegenforgalmi látványosságává válhat.

Szántód-pusztának azonban már »ügye« van. Nemcsak a pusztának van története, hanem a kisajátításának is. Jó tíz évvel ezelőtt készültek az első tervek látnivalóinak hasznosítására. Azóta, noha a Balatonnál sok minden változott. Szántód-puszta dolgaiban alig mozdult valaani.

Dr. Fodor János, a SIOTOUR vezetője azonban a napokban arról tájékoztatott bennünket, hogy az idén, a megyei tanács támogatáséval egymillió—hétszázezer forintért megvásárolták a puszta bejáratánál lévő első három épületet. Helyreállításuk is megkezdődik, s ezzel megteremtődik a

| feltétele, hogy Szántód-puszi ta tényleg az legyen, amire ma leginkább alkalmas: idegenforgalmi látványosság.

— A megvásárolt három épület közül az elsőben lakások voltak, jelenleg azonban üresen áll — mondta dr. Foí dór János. — Az épület helyreállítását már a közeli napokban megkezdik. Idegenforgalmi információs központnak szánjuk, de amíg az egész pusztát kezelésünkbe nem tudjuk venni, addig kiállítóhelyiséget rendezünk be itt. A második épület a régi kastély volt. Helyreállításának kiviteli tervei augusztusban készülnek el. A kastélyban is különböző kiállításoknak szeretnénk helyet adni, de még korai lenne arról beszélni, hogy mi kerül ide. Annyi biztosnak látszik, hogy itt adunk egy kis ízelítőt az endrédi esipkóból. s a kiállítást — más példákhoz hasonlóan — vásárlással fogjuk összekötni. A harmadik megvásárolt épületből hangulatos csárda lesz majd. A teljes helyreállításra legalább 8—10 milliót kell költeni. A csárdát a Pest-budai Vendéglátó Vállalat üzemelteti, de 1975—76-nál előbb aligha készül el.

— És a puszta, a majorsági épületek?

— Ez az értékesebb része Szántód-pusztának. Van ott egy borpincészet, góré. magtár. cselédházak, istállók, emeletes tyúkólak, a hajdana postafogatok vendégei számára épült csárda és egy kápolna is. Értéke éppen abban van. hogy az egész együttes a XVIII. századból származik. Az épületek jelenleg a za- márdi tsz birtokában vannak Megvásárlásukra született már határozat, de hogy jelenleg mi a helyzet, nem tu- í dóm.

A zamárdi Magyar Tenger 1 Tsz főkönyvelője, Csákovics Gyula:

— Jó néhány éve szó van már róla. hogy megveszik tőlünk Szá n tód - puszt at. s a magam és a tsz nevében is kívánom. hogy minél előbb sor kerüljön rá. Mert a jelenlegi helyzet nekünk sem jó. A ] pusztán összpontosult a tel- í jes állattenyésztésünk, de az j ottani épületek egyre kevésbé J alkalmasak már a modern 41- I lattartásra. Bontani, építeni I viszont — tudjuk — nem le- ! hét. mert pótolhatalan értékek | mennenek tönkre. S egyéb- j ként sincs pénzünk nagyobb i beruházásra. Ha viszont meg- | veszik tőlünk a puszta:, árán t egy korszerű majort tudunk I felépíteni.

EZ A SE HÜS. se hal állapot nem kedvez a szövetkezet- I nek. Jó példa erre. hogy eddig I már két majortervet is készíj tettünk, az egyik már el is avult. Nekünk is érdekünk, hogy minél előbb történjen valami Szán tód -puszta ügyéI ben- Cs. T.

Fontos tudnivalók

A táppénzt kint, a családi pótlékot itthon fizetik

gyár miunkáiltatójárnád aiz utolE 5»P hasábjain a közel múltban jelenít meg tájékoztatás arról, hogy a fiatalok milyen szakmaikban jelentkezhetnek még szakiméi gyakorlatra a Német Demokratikus Köztársaságba. A kiutazás előtt állók figyelmébe ajánljuk a társadalombiztosítási szabályokat.

A jogszabály úgy rendelkezik. hogy az NDK-ban fennálló munkaviszony ideje a betegségi és nyugdíjbiztosítás, valamint a családi pótlékra jogosultság szempontjából egyenértékű a belföldi — biztosítással járó — munkaviszonnyal. Másik fontos előírás az. hogy a magyar dolgozó a német társadalombiztosítási szervtől kapja a pénzbeli szolgáltatásokat még abban az esetben is. ha a dolgozó átmenetileg itthon tartózkodik. Ez azt jelents, hogy a dolgozónak akkor is az NDK-ban lévő munkáltatójától kell kérni a táppénzt, ha például az évi szabadságát itthon tölti, és ez alatt, betegszik meg. Természetesen ilyenkor az illetékes orvostól igazolást kell kérni a keresőképtelenség idejéről, mert az alapján számfejthetik csak az NDK-ban a táppénzt. Ha betegsége hosz- szabb ideiig tartana, arra is van mód. hogy munkaadójának postán küldje el az orvosi igazolást. és levélben kérje a táppénz átutalását. További fontos szabálv. hogy az NDK-bér munkaviszony megszűnése után hazatérő dolgozó az itt- 1 honi munkahelyének kifizető- i helyétől igényelhet minden [ társadalombiztosítási szolgáltatást. A jogosultság elbírálásakor, vagy a táppénz mértékének meghatározásakor a külföldi munkaviszonyt is figyelembe veszik. Ugyanakkor nem veszik figyelembe az NDK-ban elért keresetet. A táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt a magyár munkáltató által folyósított vagy megállapított munkabér alapján számfejtik.

Előfordulhat, hogy mezógaz- dasáigr termelőszövetkezeti tag jelentkezik szakmai gyakorlatra. Mivel az itthoni tagsági viszonnyal szemben az NDK-ban töltött idő munkaviszony, ezért a szabályok szerint e munka- viszony időtartamát ipari bizI tosításban eltöltött időnek kell elfogadni. Ha a fiatal a haza- ' térését követően isméit termelőszövetkezeti tagként dolgozik tovább, a szolgáltatásokat

érvényes szabályok alapján kaphatja.

Az NDK-beli munkaviszonyt ( szolgálati időnek fogadjak el a nyugdíjmegállapító szervek is A nyugellátást mar itthon állapítják meg. a magyar mun- [ káltatók folyósította munkádé- rek alapján. Ha a dolgozó az NDK-belii munkaviszonya alatt bekövetkezett baleset (foglalkozási betegség) miatt ' baleseti járadékot vágj' baleseti rokkantsági nyugdíjat úgé- qyel, az. ellátás összegét a szakképzettségnek és a betol- j tött munkakörnek megfelelő j besorolt munkabér alapján állapítják meg. Joga van a dolgozónak árra is, hogy a beso- -rolit bér helyett — ha rá nézve kedvezőbb — az utolsó ma- i

— Bocsánat! Kérhetek egy

kis tüzet?

Huszonéves fiatalember áll előttem: középmagas, szőke, kék szemű. Farmernadrágja zsebéből bizonj'talan mozdulattal Fecskét húz elő, rágyújt.

— Köszönöm.

Tovább mennék, de utamat

állja:

— Elnézést kérek, ha megkérdem: asszony vagy lány?

A kérdés nyomán föleleve- nednek bennem azok a filmek, amelyekben így vagy ehhez hasonló módon kötöttek ismeretséget az időmül jo- mos férfiak. Meleg van. A hőmérő árnyékban is 35 fokot mutat, de nem ez a magyarázata annak, hogy a hátamon folyik a verejték, hanem a kellemetlen és váratlan szii- J tuáció. Tétovázom. Nem tu- i dóm, mit csináljak: maradjak vagy elmenjek? Azután mégis a kíváncsiságom győz: maradok és várok.

— Nem is tudom, hogy hívják.

A kezét nyújtja felém.

— Kovács József vagyak. 25 éves. nőtlen.

— Lakatos. Lakatos Judit — mondom, s hozzáteszem: majdnem szakmabeliek.

— Csak nem a Lakatos . Sándor -?

só évben elért keresetének figyelembevételét kérje.

A kiutazó fiatalok közötti olyanok is vannak, gyermekük után pótlékot kaptak. A . családi pótlék arra az időre is : jár, amíg a fiatal szülők az | NDK-ban dolgoznak. A családi pótlékot a legutolsó folyó- , sító szerv utalja tovább annak a személynek, akinek a háztartásában élnek a gyermekek

Az itthon maradt igényjogosult családtagok a magj'ar társadalombiztosítás szabályai alapján jogosultak minden szolgáita.táisra. Erre az utolsó munkáltató által kiállított -biztosítási igazolvány« felmutatásával tortha/ttnak igénj't.

Ha a kiutazott, dolgozó itthon még nem állt munkaviszony- ' ban, az igazolványt a megye: tanács munkaügyi osztálya ál

Útonálló

— Nem.

— Menjünk, igyunk meg valamit!

— Köszönöm, nem vagyok szomjas ... — Mar bánom is. hogy belementem ebbe a -játékba". pedig a java még csak most jön.

— Miért félsz tőlem? — A kezem után nyúl.

— Nem félek.

— Hát akikor. Tudod te, mi az élet? Nem tudod. Most őezánte leszek: azért szólítottalak meg, mert szimpatikus voltál. Unom már a könnyűvérű nőket.

Hallgatok.

— Talán nem bízol bennem? Van állásom, szakmám, különálló lakásom és bélyeg- gyűjtemányom is. Eljösz ma este?

— Nem.

— Tudod, milyen szép az, amikor...

— Nem is érdékel — félelem ingerülten.

— Zenész vagyok, ha úgy tetszik: művész. Külföldre járok. Rendes lányra van sz.uk- Kgtem, olyanra, mint te. Lej

lítja ki.

Sár dl Gyula

a termelőszövetkezeti

bízón j'ára aikiiik itthon tagokra i családi

Fiatalok Bolhán

Zakatolnak a gépek a

bolhói Határőr Tsz cérnaüzemében, alig értjük egymás szavát. Lányok, asszonyok dolgoznak itt. Az átlagéletkor 32 év. Az orsózott cérnával telt dobozok száma egyre szaporodik.: Csaknem valamennyi tartalmát az országhatáron

Huszár Marika.

kívül használják fel. Pontos es hibátlan munkára van szükség.

Huszár Marika keze egy pillanatra sem pihen: fáradhatatlanul rakosgatja a cérna- hűvel v'e két. A kis keresztorsó- zó egyik gépén dolgozik, több i mint egy éve. Munkáját ki- J fogástalanul végzi.

— Tizennyolc éves vagyok j — mondja. — Ez az első munkahelyem. Kitűnő közösségben dolgozom.

Babócsán lakik, kerékpárral jár a munkahelyére, öt kilométert kerekezik naponta, télen-nyáron.

— Télen sokkal nehezebb. ' Bár az idén szerencsém volt, . alig esett a hó.

— Amikor éjszakai műszak- \ ban dolgozik, este tízre jár I be. Üttközben erdőn, mezőn ! halad keresztül...

— Sohasem féltem. Vannak :

útitársaim. Négyen jövünk ( Babócsáról, mind a négyen * egy műszakban dolgozunk. Az út így -rövidebb«, hiszen beszélgetünk. tréfálkozunk,

könnyebben gurul a kerékpár.

öt testvére van, közülük kettő már férjhez ment.

— Mennyi a fizetése?

— 1600—1800 forint. Ezenkívül kapok háztáji földet, hiszen én is tsz-tag vagyok.

Pinterics Rudolf ugyancsak a szövetkezet fiatal dolgozója. Tizenkilenc éves. Tanulóéveit is itt töltötte, most traktorosként dolgozik.

— Lakatosnak tanultam, azután a télen elvégeztem egy traktoros tanfolyamot, és így kerültem a gépre. A trakto- ‘ rom nem éppen új. Vannak ismerőseim, akik otthagyták a falujukat, és most különböző vállalatoknál gyönyörű Dutrá- kon dolgoznak. Gyakran mondják, amikor találkozunk, hogy jobb lenne, ha én is itthét, hogy később feleségül is veszlek.

Mosolygok. Milyen, átlátszó és primiiitív! A beszélgetés egyre kényelmetlenebbé válik.

— Gsúnocs vágj' — bókái —, ! csak egy kicsit adnod kéne j magadra.

Véigiignézek a ruhámon. Igen. A több éves nyári -ott- honka- van rajtam, strand pa- I pucs, biztosan a hajam is kócos. arcom festetten. Épp a fogorvashoz szaladtam.

— Te nem szereted a size- | pet? A szép ruhát? Vagy nem i szeretnél? Tudod, én úgy vagyok, hogy amit megkívánok, azt meg is veszem.

— Nem mindent!

— Mindent és mindenkit.

A pénznek nincs szaga, csak értéke. Te is c-a-k nő vagy, mint mások. Mire vársz? Kire? A mesebeli király fiira9 Nem vagyok elég jó naked? Nem vagyok szép. művelt? Talán a hajam színe nem tetszik? — zuhognak rám a kérdései.

A b álatonboglári aluljáróban nappal is égnek a neonok, a lépcsőkön túl süt a nap. és engem mégis mérhetetlen félelem fog el, ha megkérdem magamtól: manapság ezt mind így csinálják?

Lakatos Judit

hagynám a tsz-t. De nekem beszélhetnek. Inkább ez a régi gép itthon, .mint egy vadonatúj valahol távol...

Pinterics Rudolf fizetése 2800 forint. Napi tíz-tizenkét órát dolgozik ezért a pénzért. Ősszel azonban két évre leszáll a traktorról, katona lesz.

— Azt mondják, az felső pár hónap a legnehezebb. De azért aki leszerel, az mind rrlegko- moljodik. férfiasabb lesz, és olyan tapasztalatokat szerez, amilyenekre csak ott tehet szert.

— Mi volt a feladata au

aratásban ?

— A terményt szállítottam. Ez is legalább olyan fontos munka, mint a kombájnosé.

— Ha könnyebb munkát ajánlanának fel valamelyik varosban, elfogadná?

— Nem. Ott minden bizony- nyál nem keresnék annyit, mint idehaza, és nem lehetnék otthon, ami szerintem mindennél többet jelent.

— Mire költi majd az ösz- szegyűjtött pénzt?

— Ha leszerelek, szeretnék megnősülni. A családalapításhoz pedig szükség van egy kis tőkére. Addigra talán kapok új traktort is, mert őszintén szólva, akkor mosolyognék csak igazán ...

Elindítja gépét, folytatja a tarlóhántást.

A harmadik fiatal, akivel beszélgettünk, az állattenyésztésben dolgozik: sertésgondozó. A fiatalok köziül ö az egyetlen, aki ezt a munkát választotta. Most huszonkét éves. Elégedett, úgy érzi, nem választott rosszul.

— 1966 márciusában kerültem a sertéstelepre, kisegítő munkaerőként. Aztán megtetszett ez a foglalatoskodás, és beiratkoztam a hároméves mezőgazdasági szakmunkásképző iskolába.

— Mennyit dolgozik naponta?

Pinterics Rudolf.

Ifj. Gadánecz Mihály

— Sóikat — válaszol nevetve ifj. Gadánecz Mihály. — Reggel fél ötre jövök, és fél nyolckor megyek haza. Délelőtt tizenegytől délután egyig újra a telepen vagyok, majd négytől hatig ismét. Az egészben az a rossz, hogy a munkaidőt nem folyamatosan dolgozóim le, hanem így, apránként.

— Hány állatot gondoz?

— Harminchat kocám van, és természetesen ezeknek a szaporulata. A fizetést a malacok súlygyarapodása után kapom, a tavalyi átlagkeresetem 2200 forint volt.

— Mivel tölti napközben a szabad idejét?

— Otthon dolgozom. Tavaly családi házat építettem. Háromszobás, hallos lakás. Ha majd egyszer megházasodom, ide viszem az új asszonyt. Otthon is foglalkozom sertésekkel. Most tizenöt állatom van. A háztáji gazdaságban is igj'ekszem hasznosítani az iskolában tanultakat, és az eredmény nem marad el.

— Milyen szórakozási lehetőséget talál a faluban?

— Minden héten van mozi, a KISZ-klubban pedig rendszeresen rendezünk klubesteket, táncos összejöveteleket. Sajnos, a szabadságomat nem tudom akkor kivenni, amikor szeretném. Nv'áron nehéz olyan embert találni, aki helyettesítene. Igj' nyaralni nem nagyon tudok. Pedig az idén szeretnék eljutni a Balatonra Talán mégiscsak sikerül...

Három különböző munka- területen dolgozó fiatal. Egy azonban közös bennük: szeretik a munkájukat, a falut. És még valami megkapott: sohasem unatkoznak, pedig falun nincs annyi lehetőség a szórakozásra. mint városban. Ha nincs, hát teremtenek maguknak. így teszik szebbé a hétköznapokat.

Dán Tibor

'lizenegy vagon pontyot telepítenek a (óba

Elfogadták a Balaton új halászati szabályzatát

A Balaton az egyik legjelentősebb nemzeti természeti kincsünk, ezért fontos, hogy megőrizzük növénj’- és állatvilágát. A csökkenő halállomány és a Balaton védelme tette szükségessé, hogy a megyei tanács hosszas tárgyalások után elkészítse a tó új halászati szabályzatát. A szabályzatot az Országos Halászati Felügyelőség a napokban jóváhagyta, s a rendelet ezzel törvényerejűvé lett. Az újonnan elfogadott határozat évente ötmillió-százezer forinttal járul hozzá a Balaton halállományának gazdagításához. A rendelkezésre álló összeg 53 százalékát tizenegy vagon 20 dekás ponty betelepítésére használják fel. Kilenszázezer forint értékű angolna is a tó vizébe kerül. Az angolnát nyugati piacról, Francia-, illetve Olaszországból szerzik be. Az előirányzott terv szerint ötszázezer süllő- és keszegfészket is kihelyeznek. A telepítési költségek fedezetét a horgászengedélyek díja. illetve a Balatoni Halgazdaság hozzájárulása adja.

A Balatonon működő halőrök jelentéseiből kitűnik, hogy igen sok horgász szegi meg az előírt szabályokat, s a ponty telepítése után 25—30 darabos fogásokkal veszélyezteti a telepítés eredményességét. E szabálysértés elkerülése végett ismételjen föl kell hívni a horgászok figyelmét arra. hogy az engedélyezett három halnál többet naponta ne fogjanak ki a tóból.

Hazánk halállományának megvédésére nyolc megyében a megyei ellenőrző bizottságok vizsgálják az előírások betartását, figyelemmel kísérik a halállomány szaporulatának alakulását. Somogybán a megyei ellenőrző bizottság külön feladatának a Balaton halászatának ellenőrzését jelölték meg. Az új halászati törvény hatását még nem tudjuk lemérni, várható azonban, hogy rövidesen beszámolhatunk a hozzá fűzött remények beteljesüléséről, a Balaton halállományának szaporodásáról.

Somogyi Néf/opl 5