Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-02 / 179. szám

Lovagló fiatalok Nagy jövő előtt a lovasiskola . 1 ­Úton. Háttérben az új xportis tál ló és a lovarda. A kaposvári lovasiskola 1970 ] őszén alakult meg a megye j társadalmi szerveinek erkölcsi es anyagi támogatásával. Az új intézménynek három fő fel­adata volt: biztosítsa a mező- , gazdasági főiskola hallgatói- I nak a lótenyésztés gyakorlati oktatását; nyújtson lehetőséget a lótenyésztési kutatásokhoz; végül pedig segítse elő Somogy ! lova-'sportjának fejlődését. - 1971-ben jórészt társadalmi munkával elkészült a mint­egy négymilliós beruházást igénylő sportpálya. A követke­ző évben a városi tanács fel- j ajánlotta egyik lebontásra vá­ró házának építőanyagát a lo- vasi.skola részére. Az építő­anyagból ez év június elsejére felépült ©gy sportistálló a hoz- j zá kapcsolódó fedett lovardá­val. ! Házigazdáink nagy szeretet­tel mutatták be a lovasiskola A lovasiskola díjlovagló, ug­rató és iskolai, keletből áll. Si­keres tevékenységüket bizo­nyítják a kiemelkedő eredmé­nyelv. Például az 1972. évi or­szágos ifjúsági díjlovagló baj­nok Sziklay Tamás, a lovagis­kola tagja lett, Kövi András I az országos díjlovagló bajnok- I ságon negyedik helyezést ért j el. A lovagiskolában rövidesen j bevezetik a trénerképzést. Ilyen már ötven éve nem volt hazánkban. A szakvezetők ép- , pen a lovasképzásben látják a magyar lovassport fejlesztésé­nek lehetőségét. Ugyancsak érdekesség a gyógyterápiás lo­vaglás bevezetése is; a gerinc­es a ct-ipöelváltozásokra ható ilyen fajta gyógymód eddig ha­zánkban ismeretlen volt. Az új eljárás vezetője, Sziklay Iván­ná tíz gyerekkel foglalkozik. I akiket két hetenként ellenőrző különböző létesítményeit A fe­dett lovarda a maga nemében egyedülálló az országban. Mé­retei alkalmassá teszik téli el­lenőrző versenyek megtartásá­ra. Érdekessége, hogy a falak­ra fölszerelt tükrök segítségé­vel a lovasok ellenőrizhetik he­röntgen vizsgál atra k ü 1 denek. Az iskola vezetősége különbö- j ző helyekről edzőket hívott j Kaposvárra, hogy szakmai ta­pasztalatukat itt adják át a fiatal lovasoknak. Így került többek között városunkba Nagyvázsonybői Monspart Gá­bor. — A müncheni olimpia na­gyon jó volt arra, hogy lemér­hessük a magyar lovassport helyzetét — mondta. — Egyet­len versenyzőnk sem fejezte be sajnos a pályát. A vezetők azt mondták, rosszak a lovak, a lótenyésztők pedig azt. hogy a lovasok rosszak. Szerintem jók a lovasaink és jó a lóállo- mányunk is. csak mindkettőt szakszerűen kellene irányítani. Ki kell szűrni az öncélúsko- dást, és akkor a lovaglást az i egyik legértékesebb nemzeti! sportunkká tehetjük. Kapos­váron nagyon sok előfeltétel j adott ehhez. Remélem, hogy néhány év múlva ezt a várost a lovassport egyik »fellegvá­raként« emlegetjük. A lovasiakólában sok közép- iskolással találkoztunk, ók nyálon is »iskolába« járnak — sportból. A lovak, a lovaglás szeretet© hozta el őket. Sziklay Iván mondta befeje-1 2MÜ1: — Nagy szeretettel várjuk a lovaglás iránt érdeklődő diá­kokat, bárki jelentkezhet ná­lunk, ha lovagolni akar. Nagy Jenő Íves testtartásukat. — Sportpályánk — mondta dr. Sziklay Jván, a lovasak ve­zetője — a szabvány előírások szerint készült, ezért a Ma­gyar Országos Lovas&zövetség már 1971-ben és 1972-ben is­kolánkat'bízta meg az orszá­gos lovasbajnokság II. fordu­lójának megrendezésével. Az augusztus 24—25—26-a között rendezendő bajnokságon több mint száz ló indul, nyergében a Budapesti Lovasklub. a Kis­kunhalasi Határőr, a Honvéd lovasaival. — Milyen ismertebb nevek­kel' találkozhatunk majd a bajnokságon? — Itt lesz az egész olimpiai keret Ákos Aj tannyal, Móra Lászlóval az élen. SOMOGYI GÉZA Jégkoporsó 15. Most még kora reggel, az ál­lomás kihalt volt. Egy-két ko­rai vonatra váró utas bámul­ta a katonákat, ágyúkat, unal­mas kíváncsisággal. Megszo­kott látvány volt már egy ka­tonavonat. Vasutasok álldogál­tak, vagy siettek dolguk után, csomagokat szállítottak kisko­csikra rakva. A peron söntését ellepték az egyenruhás embe­rek. Bor, sör, pálinka bőven fogyott. — Vágányoknál vigyázni! Vonat érkezik a második vá­Somogyi Néplap gányra! — hangzott, és már fel is tűnt az állomás bejára­tánál egy Budapest felől köz­lekedő vonat. Nagy csattogás­sal érkezett az állomásra. Te­hervonat volt. A mozdony után árukkal rakott vagonok, majd csukott marhavagonok voltak kapcsolva. A fékállá- sokban fegyveres katonák áll­tak. A kocsik ajtaja zárva, cs az ablakon szöges drótrács. A rácsok mögött arcok, fejek ■látszottak szorosan egymás mellett. Zsidó munkaszolggla- tosok voltak. A katonák általában egy­kedvűen vették tudomásul az emberszállítmányt. Nem na­gyon. érdekelte őket. A* egyik budavidéki piros arcú, szőke sváb fiú reszelős hangján, ar­cán elégedett, gúnyos mosoly­nál jegyezte meg: — Na ja! Viszik a biboldó- kat. Most mutassák meg, hogy milyen magyarok. Schütz szakaszvezető. Ez a kőporos gyerek veszett hábo­rús párti, magat nagy német­nek valló véresszájú alak volt. Batyja az SS-nél szolgált mar egy éve. Egy bánata volt, hogy ő nem mehetett vele csa­ládi okokból. Szidta a zsidó­kat, ahoi csak tehette. Ügy is­merte a nád ideológiát, mint­ha gyerekkora óta azt tanul­ta volna. Néhány társával együtt külön klikket alkotott. Röhögve kiabáltak fel a va­gonok ablakából néző muszo- sok felé. — Ugye , jobb volt a kávé- ház'ban? Rohadt bibéik! — es egyeb hasonlókat. A vagonokba zárt emberek némán nézték a kiabáló kato­nákat. ’ Az egyik ablakból, nagy ívben egy fadarab repült ki. Papír volt rácsavarva, és spárgával átkötve. A ki* Szé- r,ási fölvette és bontotta, hogy elolvassa a levelet. Schütz odaugrott és kikapta a megle­A szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása A nagyobb városainkban, ipari üzemeinkben és állat­tartó telepeinken keletkező szennyvizek hasznosítása mind mezőgazdasági, mind egész­ségügyi szempontból fokozódó jelentőségű. A különféle szennyvizek mennyisége az utóbbi évtizedekben jelentő­sen megnövekedett, és még további növekedésre lehet szá­mítani. Fokozza a gazdaságosságot A szennyvizek nagy meny- nyiségben tartalmaznak szer­ves és ásványi anyagokat, me­lyek oldott és szilárd alakban fordulnak elő. Ebből követke­zik, hogy a szennyvíz haszno­sítási értéke is eléggé változó. A szennyvizek és a tisztított szennyvizek fő hasznosítója lehet a mezőgazdaság, az er­dőművelést is beleértve. Az öntözés «— ha azt szakszerűen végezzük — egyben lehetőség az üzem számára, hogy a szennyvíztől megszabaduljon. A mezőgazdaságban közpon­ti helyet foglal el a talaj ter­mékenységének a fenntartása, a talajerő utánpótlása, a ho­zamok növelése és ezáltal a gazdaságosság fokozása. A tápanyagokban gazdag talaj kedvező feltételeket biztosít a növény fejlődéséhez, növeke­désiéhez, megköti a szennyvíz­ben levő tápanyagokat, és el­nyeli a vizet. A szennyvizet azonban meg kell szabadítani az ártalmas savaktól, valamint a víz színét takaró olajoktól és nagyobb tisztátalamságok- tól. Az öntözésre tehát leg­jobb, ha szűrt szennyvizet használunk fel. Körültekintő előkészítést A szennyvizek felhasználása öntözésre nem új módszer Eu­rópában. Kezdetben a szeny- nyezett patakok vizét használ­ták Angliában öntözésre, ami a XVIII. században már igen elterjedt. Itt kötött talajokon esörgedeztető rendszerű, szennyvizes öntözést végeztek, j Egyes vízfolyások elszennye- ! ződése hamar a mezőgazdasá- j gi hasznosítás irányába terel- i te ezt a kérdést. Amióta a 1 nagyvárosok csatornázása ki- . alakult, a szennyvizek haszno- j sítása szinte napirenden szere- i pel. Napjainkban elsősorban a mezőgazdaság és élelmiszer­ipar szennyvizének a fel-hasz­nálása a fő feladat. A szenny­vízzel való öntözés a nyugati országok közül Angliában, Franciaországban. Németor­szágban és az Egyesült Álla­mokban a legelterjedtebb. Az európai szocialista országok­ban a szennyvízzel való öntö­zés hatékonyabb fejlesztésére nemzetközi koordinációs bi- ■ zottságot hoztak létre. A Szov­jetunió például az 1962. évi 50 ezer hektárral szemben 1.5 j millió, az NDK az 1961. évi 45 I ezer hektárra] szemben 80 000 I hektár területen fog öntözni 1980-ig. Magyarországon látói­ban mintegy nyolcezer hektár volt a szennyvízzel öntözött terület. A szennyvizes öntözés körül­tekintő előkészítést igényel. ! pett fiú kezéből a papírt, úgy, hogy az kettészakadt. Havas Ernő — olvasta, majd a cím következett. — Aki megtalálja, kérem adja át csa­ládomnak üzenetemet. Jól va­gyok, egészséges. Megyünk Ukrajnába. — Haza ír a disznó — har­sogta kaján röhögéssel Schütz. —■ Azt Írja — fordult a töb­biekhez —. hogy egészséges. — Na. akkor nem küldjük el — röhögött. — Még ha beteg lenne, talán igen. De így mi­nek? Nem igaz? — Azzal a papírt apró cafatokra tépte. A reggeli s-zei pillanatok alatt szétszórta az üzenetet, mint ahogy a rnuszos vágyai is szer­tefoszlottak. Egy másik, egy budafoki sváb a pulttól kiáltotta a »nagy németnek«. — Mi van, Schütz? Mennek a haverjaid? —- Mennek! Bizony mennek a frászba. — Schütz szakv. szétterpesztett lábakkal, kezeit csípőre téve. oly diadalmas v így orral nézte a távozó vona­tot, mintha az egesz munka­Rendelet is szabályozza a módszer alkalmazását. A szenny víz-ön tcrzöt elepnek a la­kótelepektől legalább 300 mé­terre, az élelmiszeripari üze­mektől, a közegészségileg vé­dett létesítményektől legalább 500 méterre kell lennie. Az egész területet 25 méter széles erdősávval kell körülvenni, Mezőgazdaságilag nem hasz­nosíthatók például a fertőző betegséget tartalmazó vizek, így többek között kórházak vagy fertőző állati termékeket feldolgozó üzemek, bőrgyárak szennyvizei sem. Az időjárási viszonyoknak nagyobb a sze­repük, mint a tiszta vizes ön­tözésnél. Ugyanis a szennyvíz folyamatosan termelődik. Fel­vetődik a kérdés: mi legyen vele télen, késő ősszel, kora tavasszal? Az elhelyezésre leg­alkalmasabb ebben az időben a fásított terület, a szántó és az évelő takarmány. Különböző öntözési módok Az öntözés módja többféle lehet. A felületi öntözésnél az öntözővizet a talaj felületén vezetve juttatják a talajba. Módszerei: a barázdás áztató és esörgedeztető öntözés. Csak kis lejtésű (0,5—5 százalékos) területen végezhető eredmé­nyesein. A permetező öntözés­nél az öntözővizet elosztócsö­veken és szórófejeken keresz­tül szórjuk szét a talaj felüle­tén, ami a kijuttatást viszony­lag megdrágítja. A hektáron­ként és naponként kijuttat­ható szennyvíz mennyisége permetező (csőszerű) öntözés­nél általában 5—10 köbméter, míg egyéb felületi öntözésnél 30—2Ö0 köbméter. Ha a szennyvizek összetéte­lét es eredetét vizsgáljuk, ak­kor megkülönböztethetünk: élelmiszeripari, mezőgazda- sági, házi (kommunális) és ke­vert típusú szennyvizeket. A kommunális szennyvizekkel olyan nagyobb települések, vá­rosok környékén célszerű ön­tözni. ahol a közelben nincs befogadó élővíz a tisztított szennyvíz elvezetésére. A cu­korgyári szennyvizek igen sok szénhidrátot es fehérjét tar­talmaznak. Nitrogénben, ká­liumban és kalciumban gante- gok. A cukorgyári szennyvi­zek szeptembertől januárig ke­letkeznek, így velük gazdasá­gos az őszi-téli trágyázó öntö­zés. A cukorgyári szennyvíz megfelelő mennyiségben ön­tözve a legtöbb kultúrnövény és talajtípus esetében alkal­mazható. A szeszipari szennyvizekben a növényi hulladékanyagok, a moslék és a cefre tartalmaz mezőgazdaságilag hasznosít­ható komponenseket. Nagy só­tartalmuk miatt elsősorban laza talajok öntözésére alkal­masak. A tejipari szennyvizek igen sok barmló, főként cukor és fehérje természetű anyagot tartalmaznak, ön tözhe tőségü­ket elősegíti a házi szennyvíz­zel vagy tiszta vízzel való hí­gítás. Hígítás nélkül a talaj -elsavanvodása« várható. Megfigyelések szerint egy köb­méter tej feldolgozása során mintegy 5—6 köbméter tejüae- mi szennyvíz keletkezik. Igen fönte» szerepük van a mezőgazdasági üzemek hulla­dékainak. A sertés- és barom­fitelepek trágyát tartalmazó szennyvizei a házi szennyvi­zekkel egyenértékűek, eseten­ként még értékesebbek is. Hasznos a háláknál Bármely öntözési formát fa választjuk, fontos, hogy a fo­lyékony trágyát a felhasználás előtt —"az öntözési módtól és a növények fajtájától függően — »előkezelni« kell, Az így előkezelt és derített szennyvíz halastavakba is bevezethető, melyet a halajc jól hasznosí­tanak és nagy húshozammal fizetnek vissza. Az. ilyen vizet oxigénszegénysége miatt azon­ban tiszta vízzel ajánlatos ke­verni. Az iparban és a nagyváro­sokban egyre inkább szaporo­dó szennyvíz mezőgazdasági hasznosítása egészségügyi és gazdasági szempontból sok szakembert foglalkoztat. Egy­öntetű vélemény alapján a szennyvizek hasznosítása a legtökéletesebben a mezőgaz­daság területén oldható meg. Dr. László László Növényvédelmi tájékoztató Terjed a búr vonva rész A múlt hónap első és máso­dik harmada ba n a nagy üze­mekben és a házikertekben a burgonyán és a paradicsomon csak szórványosan lehetett esz­lelni a fit of tóra tüneteit. A hó­nap utolsó harmadában rövid idő alatt' jelentősen csökkent a hőmérséklet, gyakran volt csapadék, a levegő páratartal- nna emelkedett, mindez növel­te a fertőzési veszélyt. A nagy­atádi járásban rövid idő alatt számottevően szaporodtak a tünetek, A fertőzés továbbterjedésé­nek megelőzésére a burgonyá­éi paradiosomültetvények fo­szolgálatos akciót ő irányítot­ta volna. Tolnai átköltözött. Gyönyö-* rű napsütéses idő volt. A szél# szabadon csapott arcukba.# Ügy utaztak nekifeküdve a* langyos levegőnek, féimezte-J lenre vetkőzve. Határtalanul- élvezték az utazást. Tolnai úgy érezte magat, mintha börtön bői szabadult volna. Az e.iós napok után mintha most je-J lemkezett volna a tavasz, vég-J legesen a reggel derűsen hűs# illatában. Elragadtatva nézték# a vasút két oldalán mar itt-# ott, zöldellő. felszántott földe-# két. Balra, a derűs eg alatt# szállongó könyed paták fölött a Kékes fényekben csillogó, csúcsa látszott. Ahogy kikö­nyökölt a vasúti kocsi oldal­falán, egy-egy kanyarnál vé- gigiátott az egész vonaton. A, nyitott ajtónál lógó lábakkal ültek a katonák. A földeken a ragyogó napsütésben itt-ott tarka ruhás asszonyok dolgoz­tak. Széles kendőlengetéssel üdvözölték a robogó katona­vonatot. Virágzó gyümölcsiák# integettek jobbról-balroL # (Folytatjuk-) a kozott védelemre szorulnak. Ha gyakoriak lesznek az esők, nagy gonddal kell permetezni, ugyanis általában augu-szitus- bam gyakori a járványszerű fertőzés. A paras, mélyebb te­rületeken szaporodik leggyor­sabban a gomba. Ezeket a fer­tőző gócokat a legrövidebb időn belül föl kell számolni. Jápván.vszerű fel lépéskor a pa­radicsom- és burgonyatöveken súlyos lombp'sz v lés keletke­zik, ^nnek hatására megáll a gumók fejlődése. Védekezésire javasolt gombaölő szerek ki­zárólag nagyüzemben: Bmestan 60 0.7 kg ha. Du—Ter WP Ex­tra 0,9 kg ha (500—700 liter vízben ki permetezve), Házi­kerti és szór vány terű let elten: Rézoxi'klo’iid, Vitignan 0.5 szá­zalék, Dithan.i? M—45 0.2 szá­zalék (100 liter víz 50, áll. 20 dkg vegyszer), a vízmennyiség 100 négyzetméterre 5—7 liter. Az egész megyében megkez­dődött a szövőlepke második lepkeraj zása. A fénycsapdák kis egyedszámban fogják a 'kártevőt, elhúzódó rajzás vár­ható. A kis hernyók megjele­nésével augusztus 8—12-e kö­zött lehet számolni. Az első nemzedék fertőzése gyenge volt, közepes erősséget csak a kártevőnek kimondottam ked­vező területeken (Balaton - part) lehetett észlelni, A má­sodik lárvanermzedék fertőzése az elsőhöz hasonlóan gyenge lesz, erősebb, igocszerű fertő­zés ositiik Kaposvár könnyékén, valamint a siófoki és a tonyó- di járás északi részén várható. Ha fertőzést észlelünk, a kis hemyófészkieket mechanikai úton vagy rovarölő szerrel azonnal ideg kell semmisíteni. Elsősorban a hásukerti gyü­mölcsfák fokozott védelmére hívjuk fel a figyelmet. Perme­tezésre javaisoit: Dipterex Ditrifon, Fiiból E 0,8 százalé­kos, valamint a Nogos, DDVP Vápán a, Unifosz 0.1 százalékos oldata.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom