Somogyi Néplap, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-14 / 189. szám
Kaposvárral ismerkedtek kalinyini vendégeink MAI KOMMENTÁRUNK (Folytatás az 1. oldatról.) •lmoradott nekik a Kutasa Állami Gazdaság igazgatója. Niaigy érdeklődést váltott; ká a találkozó somogyi részt vevőiből, amikor a kalinyini küldöttség vezetője arról tájékoztatta őket, hogy a Kalinyin terület ipara időarányosan túlteljesítette a jeladatait, a mezőgazdaság pedig a szárazság ellenére eleget tett a köbeAes- sógeiiniek, egy mutató kivételé- vel. Egy ilyen. beszélgetésen a legtermészetesebb, hogy a két megye távlati együttműködése is szóba került. Ny. Ny. Koios- nyiilkov jelezte, hogy itt-tantóz- kodásuk idején szeretnék megbeszélni a két megye 1974. és 1975. évi kapcsolatainak a programját is. Megható pillanat volt, amikor a kalinyini küldöttség vezetője átadott egy gyönyörű vázáit és egy magnietofaniszala- got Bogó Lászlónak. A szalagon Lenin hangját rögzítették, s rajta volt a szalagon a Kun Bélával folytatott beszélgetése is. A kaliiinyiimá vendégek ezután a Szabadság parkba menitek. Ny. Ny. Koílosnyiikov és Bogó László .megkoszorúzta a sízov- jet hősök emlékművét. Délután a küldöttség Somogyi Józsefnek, a kaposvári vámosi pánbtizöttsiág első titkárának kíséretében ellátogatott a Pamutfunó-ápari Váütailait Kaposvári Gyárába. Az üzemi pártbizottság . tanácstermében igazán szenvedelyes szakmai beszélgetés kezdődött, hiszen az öttagú kalinyiini küldöttség tagjai között van German Alekszejevics Kulikov, a Káli - nyámá Pamuttextil Kombijiiát igazgatója is. Róna Imre igazgató nagy szeretettel üdvözölte a fcali- nyáni vendégleket a megye első szocialista üzemében. Mind mondta: mindig örülitek, ha szovjet vendégek látogatnak hozzájuk, a testvérváros és -megye küldötteit azonban különös szeretettel fogadják. Több mint tiz éve, hogy kapcsolatban állnak a Lenin-rend- del kitüntetett kalinyini pamuttextil-kombináttal, s éppen ezért nagy öröm számukra, hogy a küldöttség tagja a kombinát új igazgatója, G. A. Kulikov is. Ezek a személyes találkozások még jobban elmélyítik az örök és megbonthatatlan magyar—szovjet barátságot. Ny. Ny. Kolosnyikov, a kaii- nyini pártmunkésküldöttség vezetője elmondta, hogy először járnak Somogybán, erről a gyáriról azonban nagyon sokat hallottak már, éppen ezért nagyon jó, hogy most a sajat szemükkel is meggyőződhetnek minderről. Nagyon nehéz visszaadni azt a hangulatot, ami a gyárban töltött minden percre jellemző volt. Tájékoztató tájékoztatót követett A beszélgetésen több szocialista brigádvezető részt vett, s nagy érdeklődéssel hallgatták G. A. Kulikov rögtönzött beszámolóját a kalinyini textil- kombinát fejlődéséről. A kapás várni gyámban jelenleg 81 712 orsó üzemel, a kalinyini gyárban 170 ezer. A két kaliinjtoi szövőüaemben évente 142 millió méter myensszövetet gyártanak. Az export állandóan nő, most már az Egyesült Államokba, sőt Franciaországiba is szállítanak. Szánté fölvillanyozódon minden részvevő, amikor a kaiinyiiind testvórüziem igazgatója elmondta, hogy szeretnék, ha a jövőben verseny indulna a Írét üzem legjobb brigádját és legjobb szafcrnunkátsai között. Sok javaslót hangzott el, Szépen csiszolt vázát és egy megyei pártbizottságon. s végül abban egyezték meg, hogy mind a két gyár kidolgozza a verseny szabályait, s egyezteti, és jövőre kezdődik meg a nemes vetélkedés. A kalinyini vendégek megnézték az üzemet. Megható jelenet színhelye volt az oinsózó- üzam; a vendégek alig győzték a beírást a szocialista brigádok naplóiba, egyre másra megállították őket a fonónők. Az üzemlátogatás végén az igazgató szobájában összegezték a vendégek a tapasztalatokat. G. A. Kulikov elmondta, hogy meglepte őket a termelés magas kultúrája. A fonal minőségén le lehetett mérni milyen jó a technológia a gyártás minden lépcsőfokán. Kaiiimydná vendógéink ma magnetofonszalagot adtak át a délelőtt a megyeszékhellyel ismerkednek, délután pedig Barcsra látogatnak. g Gyermekes családok megsegítése Szerényen »csaJc« hímek szánták ugyan az információt a Kaposvári Városi Tanács Költségvetési Üzeménél. E- szerint azoknak a dolgozóiknak, akiknek a gyermekei szeptemberben iskolába lépnek, összesen húszezer-száz forint segélyt nyújtanak tanszervásárlásra, az indulás egyéb kiadásaihoz. Az üzem gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői fölismerték, hogy mikor és hogyan kell segíteni még az egy- kétgyermekes családokat is. Általános iskolásoknak, középiskolásoknak, főiskolásoknak egyetemistáknak egyformán kijár a támogatásból: ötvenhat egygyermekes családnak, 21 kétgyermekesnek, 2 háromgyermekesnek, hat négygyermekes családnak jut a húszezer forintból. Hat családról megkülönböztetetten kell szólni. A költségvetési üzemben ugyanis gondoltak arra, hogy az egyedülállók gyerekei is kapjanak a húszezer forintból, meg azok is, akiket az üzem rokkantsági nyugdíjasai tartanak el, iskoláztatnak. Nem kellenek nagy szavak az ilyen tettek mellé. De nem árt, ha közzétesszük az ilyen és hasonló példákat. Sok módja van annak, hogy a társadalom célkitűzéseit a kis közöségekben is megvalósítsuk. Az említett esetet nemcsak azért kommentáljuk, mert »anyagi« is áll mögötte. Azért is érdemes szólni róla, mert a forint mellett ott van a figyelmesség is. És ez talán az anyagiaknál is jobban esik a dolgozóknak. Nem kérdeztem, de ezek után arra is gondolni merek: a gyermekes családok segítői év közben is érdeklődnek a tanulók munkájáról, így is erősítve a kapcsolatot a szülőkkel — dolgozóikkal — és a jövő szakmunkásaival, diplomásaival. H. B. ■srnMüMimMm Ii8aák~.: Alig győztek a vendégek a szocialista brigádvezetők ostromát a textilmfivékben. Közös gondok, jobb eredmények Kötésén Munkahelyi ismeret tulajdonosi tudat Három kis termeíoszövetke - zet, gondokkal, eredményekkel, tervekkel. A három, tsz január eisejen egyesült. A gondok nagyobbak, de már közösek — és nagyobbak az eredmények is. Nagy tsz — sok probléma. Legalábbis az induláskor. De együtt minden könnyebb. Könnyebb a védekezés a bajok ellen, és ha jó szervező készségű vezetők irányítják a gazdaságot, köny- nyebb eredményeket elérni. A példát a kötéséi Egyesült Béke Termelőszövetkezet szol - gáltaitta. A csepelyi, a kötcsei és a teleki tsz fél éve egyesült. Most 3576 hektáron gazdálkodnak. — Az egyesülés a vártnál jobban sikerült — mondja Szabó Lajos tsz-elnök. — Őszintén bevallom, en féltem tőle, de végiül is nagyon jó összhangot teremtettünk. A terméseredményekkel elégedettek vagyunk. Gabonából hatvan vagon többlettermésünk van, ami másfél millió forinttal nagyobb 'bevételt jelent a tervezettnél. Fő terményeink a gabona és a kukorica. Van hetvenöt hold szőlőnk is, ennék szüretelését hamarosan megkezdjük. Körülbelül negyvenmázsás holdanként! átlagtermésre számíitumk élő. Itt gyengébbek az eredmények. Ameimywel viszont kevesebb a bevételünk ebből, annyival többet hoz a szőlő. Üj beruházásokat nem kezd a szövetkezet. Ez az indulás éve, így nem tanácsos még mindenbe »■belevágni«. Tervezik, hogy a későbbiekben egy szarv asmarha telepet építenek majd, 30 millió forintért, A gabonaszárítö már épül, hatmillió forintba fog kerülni. — Sajnos, ez gondot okoz. Sirokkó 30/4-es takanmaryszá- ritót vásárolunk. A szükséges gépeket viszont nem tudjuk sehonnan beszerezni, pedig az idén a szárítónak üzemelnie kell. Még akkor is, ha úgy lapátoljuk bele a kukoricát. Ha mórt, az aratásikor lett volna szárítónk, legalább ötven kilóval több termest takarítunk be holdanként. Egyébként két vasvazas épületünk már készjen volt. Elhhez adaptáltattuk a tervet. A szá- I rí tó teljesítménye 6 tonna óránként, és a szárított termény tárolására két, összesen kétezer négyzetméteres raktárhelyiség áll rendelkezésre. A későbbiekben vízrendezést is szeretnénk végrehajtani. egyimíliió forintos költséggel. 3—400 hold retet kívánunk Az állattenyésztés is túlteljesítette féléves tervet. A hízok súlygyarapodasa kielégítő, és a tejtermelés is növekedett A jelenlegi kétszázhuszas tehénlétszámot a gazdaság 350- re kívánja fejlesztem. A takarmányról időben gondoskodnak. Ebben a hónapban befejeződik a szántás és megkezdődik a silókészités. A szövetkezetnek jól jövedelmező melléküzemága van. Hetvenöt nő talál itt munkát. Cérnát csomóznak, motongol- nak. A natgycsepelyi üzemben a tsz gépjárműve szállítja ki a három község asszonyait. Ez a melléküzem nemcsak jövedelmező. hanem megoldja a női munkaerő foglalkoztatásának problémáját is. A szövetkezet a háztájiról sem feledkezett meg. Külön bizottság gondoskodik a tagok egyéni érdekeiről. A takarmány biztosításán krvül szőlő- oltvánnyal is ellátja az igénylőket. Aki szőlőt telepit, három ev ig berimentesen használhatja a kapott földterületet. — A három tsz eddig közepesen gazdálkodott. Most, hogy egyesültünk, az eredmények jelentősen javultak. A jövő enne is igyekszünk jóJ felkészülni. A nekdotának tűnő történet: a nyugdíjba vonuló portás meghatódot- tam átvette az ajándékokat, kezet fogott a rögtönzött ünnepség részvevőivel, és miielőitt elbúcsúzott voüna, zavartan megkérdezte, hogy kérhetne-e még vártámat. Szerette volna megnézni az üzemet, a műhelyeket. Még sohasem látta belülről azt a gyárat, amelyiknek másfél évtizedig őrizte a kapuját. S hányán, vannak, még olyanok, akik évenken árt, könyvelik az üzembe érkező anyagokat, die nem látták a gyártást, számolják a teljesítményieket és a bérekeit, de nem voltak azok között, akiknek a neveit és keresetét rendszeresen a papírra róják. Sok munkás keveset tud arról, hogy a keze munkája hová kerül, mennyiért tudják eladni, s unit mondanak róla a vevők. A szomszéd műhelyről olykor-olykor még osak tudnak valamit, de aiz iroda életéről jóformáin semmit Igaz, személy szjenint ettől látszólag nem lesznek szegényebbek. Am a társadalom valójában szegényebb mariad, ha a közösség tagjai szőkébb környezetükbe zárkózva élnek, dolgoznak egymás mellett. Az állampolgár nem tudhatja sajátjának az országot, ha nem érzi magáénak a sokkal szűkebb toönyezeitét, aeit a vállalatot, szövetkezetei, községet, amelyikben él és dolgozik. Az ország szieretete, a hazafisáig csak az üzemi és lakóhelyi mikrovilág ismeretéire, saaretetére épülhet H Csakhogy a tulajdonosi tudat nem automatikusan fejlődik ká aiz emberekben. Ahhoz ösztönzésként kedvet, érdeklődésit (kell kelteni bennük, hogy szívesen ismerkedjenek a munka- és lakóhely életével, jövőjével, problémáival. Ismerjék meg a gyár gazdasági helyzetét, műszaki és anyagellátási gondjait.. Mindezek hatását megtalálják ugyan a maguk szükebb világában is, ment érzik a gépük mellett, érzik a káresetükön. De menynyire más, ha mindennek aiz összefüggéseit, okait is tudják! a aiz ember aszit tapasztalja, hogy egy döntés megszületése előtt az ő véleményét is mérlegelték, akkor máris féülig-medidág sajátjának érzi az ügyet, mert személy saeránst valami köze volt a végleges álláspont kialakításához. Aki közreműködőnek tekintheti önmagát, az a határozat értő magyarázója, a közös feladat népszerűsítője lesz. S eközben önmiagia is megváltozik, mert a nagyobb közösségiét énimltő problémákhoz fűződő személyes kapcsolata kialakítja a feltételes reflexét arra, hogy a saját munkája mellett az egész üzem tevékenységét vizsgálja, vállalat', társadalmi ménetekben, gondolkodjon. Így alakul ki a szocialista demokrácia termelésben és (közéletben. egyaránt aktív munkása. Persze, kettőn áll a vásár. Ha a munkás is és a vezető is akarja, akkor könnyen mégisA mezőgazdasági vízhasználat új rendje tunk. Saőlőoltvanyt i6 aki-1 alagcsovezm. Megjelent az Országos Vízügyi Hivatal elnökének utasítása, amelyben a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterrel, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökével egyetértésben szabályozta a mezőgazdasági vízhasználat rendjét. Eszerint tervet kell kidolgozni, amelynek alapján szükség esetén — hogyha a vízmennyiség természeti, vagy egyéb elháríthatatlan okokból csökkent — korlátozzák az öntözéshez, , és a haltenyésztéshez szükséges vízfelhasználását. A terveket az alapul vett vízhozam 20, 40, 60 százalékos csökkenésének megfelelő bontásban kell elkészíteni. A vízügyi igazgatóságonként megalakult vízkorlátozó bizottság vizsgálja felül és hagyja jóvá ezeket a terveket, s intézi a végrehajtást is. A vízkorlátozásnak is több | fokozata van, elsőfokú korlá - j tozást rendelnek el. hogy ha a j Bú T. vízhozam 20 százalékkal, ma-l sodfokút, amikor 40, s harmadfokút, ha 60 százalékkal csökken. Az intézkedés meghatározta azt a sorrendet is, amely szerint érvényesíteni kell a korlátozást. így legelőször a halastavak és a rizstelepek vízpótlását csökkentik szükség szerinti mértékben, de legföljebb ötven százalékkal. A legvégső esetre marad az esőzte- tő öntözéshez szükséges vízadag mérséklése. Hangsúlyozza azonban az intézkedés, hogy a korlátozás során sem szabad csökkenteni az intenzív hasznosítású gyepek, valamint a nyári telepítési füvesek es évelő pillangósok öntözését. Az új rendelkezés a kihirdetéssel hatályba lépett, de a jelenlegi helyzetben — a vízügyi szakemberek véleménye szerint — folyóink, tavaink, s a víztározók, csatornarendszerek elegendő mennyiségű vízzel rendelkeznek, tehát az idén mar nem valószínű, hogy sor kerülne korlátozásra. merhetik, megérthetik egymás problémáit. Csupán akikor van baj, ha az ipari, vagy mezőgazdaságii dolgozóban ébredezik az érdeklődés, de a kimondott vagy jelzett kérdésemé nem kap választ, vagy ha (kap, azt nem érti. Jól ismert üzemi tájikép: egy-egy válHartarti munkaértekezleten sokain szundikálnak. Nemcsak a fáradtságtól és a melegtől, hanem azoktól az ólimosítóain zsongó szürke szavaktól js, amelyekkel edhadar- ják a formális beszámolóikat. A valójában érdekes, az embereknek személy szar tot is húsbavágó pénzügyi és műszaki problémák gyakran olyan szaikizsiargonbain hangzanak el — tómén/tóten adattal megspékelve —, mintha nem is magyarul beszélne az előadó. Nem a legszerencsésebb módszer az sem, ha a dolgozók. tájékoztatása kizárólag 2— 300 személyes gyűlésekre korlátozódik. A nagy nyilvánosság előtt sokan nem szólalnak meg, s mám is mindenki juthat szóhoz. Ezért nemrégiben egy vasipari üzem és egy tsz ' főkönyvelője új módszerrel kísérletezett. Mindketten sorra járták az üzemegységeket, ahol tömören lismantettéfc a vállalat helyzetért, s azután elemezni kezdték a meglátogatott üzemegységek munkájának pénzügyi jellemzőit, a selejt, a ibér, az áfljlásádó, a rezsi költségeit. Ebből olyan parázs vita kerekedett, hogy a főkönyvelőik alig győzték jegyezni a sok észrevételt az önköltségesök- kanitós lehetőségeiről. Másnap volt mit mondaniuk a műszaki kdlilégáikinafc, akik ugyan majdnem mindennap ott jártak az üzemben, de a megszokás már eltompította kritikai érzéküket. G ondolatkorunk csattanójának tartogattuk az öreg portás történetének végiért. Nyugdíjasként ő is magismerte a gyárat. S az egyik kerítés menti műhelyben, ahefl. az apró atkatnésize- ket gyártják, megkérdezte, hogy máént az új lemezekből vágják, darabolják, amikor egy másik üzem tízszer ekko- rányi huliadékdiaraibokat küld az ortvaisatóba. ö naponta látta ezt a portáin; de akkor kellő ismeret híjáin nem segíthetett. Ha későn is, most ezt megtehette, tevékeny köze lehetett a koklakitíva munkájához, amertymek eredményét az ilyen »hétköznapi« tettek százai, ezrei eflrakítják. R. J. X.
