Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-22 / 170. szám
ÉSZAKI ROKONOK KÖZT Beszélgetés a magyar küldöttség két tagjával Siker Kőröshegyen Pécsi Sebestyén orgonahaálversenye — Halmos-műveket mulatott be a Pikár Kórus Július 6—12. között rendezték meg Finnországban a már hagyományos finn—magyar barátsági hetet. Erre háromszáz tagú küldöttség utazott hazánkból, s két somogyi tagja is volt: Stadler József, a Kaposvári Városi Tanács építési és közlekedési, osztályának vezetője, valamint Szabados Dezső, az Állami Gazdaságok Országos Központja Somogy megyei főosztályának igazgatója. A programról, a látogatásokról, a fogadtatásról sokat olvashattunk az újságodban. Milyen élményekkel tért haza a két szemtanú az északi rokonoktól? — Mire emlékszik vissza a legszívesebben Stadlér József? — Én elsősorban az építész szemével néztem körül, s készítettem egy sereg színes diát, bár megközelítőleg sem any- nyit .amennyit szerettem volna. Elég zsúfolt volt a program; sokat mentünk, nem le- netett mindenütt megállni azért, hogy fényképezhessen az ember. A legjobban az tetszett, ahoigy a finnek építkeznek. Rendkívül jól kihasználják az adottságokat; sok területet hagynak szinte érintetlenül, és a lakótelepeket is a természet összhangjának megzavarása nélkül építik. Minden város körül vannak úgynevezett bolygóvárosok, ahol laknak az emberek — itt van- > nak a művelődési és sportköz- i pontok —, dolgozni pedig | autóbuszok szállítják őket a nagyvárosba. A bolygóváros egyébként angol specialitás, onnan kapta a nevét, hogy ezek a városok úgy veszik körül a központ, mint a napot a bolygók. Mi is laktunk egy ilyenben, Tapiolában, amely a fővároshoz tartozik. Itt a bolygóvárosokban a munka utáni nyugodt pihenséről gondoskodnak. De a nagyvárosokban is gondolnak erre. például az egyik város közepén meghagytak egy sziklatömböt. Nagyon sok embert láttunk napozni ezen. — Mit tud hasznosítani a látottakból itthon? — Sajnos, mi nem állunk olyan jól területtel, mint a finnek. ,Ók a mi hazánknál háromszorta nagyobb területen élnek, mindössze négy- millióan. Tehát területtel »jobban el vannak látva«, és olyan érzés alakult ki bennem, hogy mégis sokkal jobban megbecsülik a természeti környezetet, mint mi. Ezt jó lenne tőlük megtanulni, az északi rokonoktól. Aztán lehetne még mást is. Rendkívül egészségesen élnek, és sok pénzt fordítanak a sportlétesítményekre. Például a 90 ezer lakosú Lah- tinak — Pécs testvérvárosának — hatvan sportegyesülete van. Az úszásoktatást egészen korán kezdik, és a téli spor1 konok a Szépművészeti Múzeumban Óarany, bársonyharna, bíborvörös sxínek A hegyek alatt inltvá a tanítványok, középen szamáron ő, előtte a várakozók serege. S ím itt ez a sárkönyölő György! Karcsúvá, hatalmassá nő. Nagyobb, mint a vár, óriásibb, mint a viadal végét várók tömege. A sárkány? Kígyócs- Ka. Mintha az ismeretlen festőnek más véleménye lett volna a legendáról, Györgyről és koráról, mint az, ami arannyal kivert táblájú vastag könyvekben Ismeretlen novgorodi mester munkája a XV. állt. tokát is. Én egyébként annyi szép, egészséges gyereket sehol nem láttam, mint náluk. — Mi okozott meglepetést Finnország ban? — A finnek közvetlensége, amit egybként nem mindenki iránt mutatnak ki. Jártam a mások két skandináv országban, Svédországban és Norvégiában is, és egy kicsit ismerve az északi emberek hűvösségét, nagyon meglepett az a meleg barátság, amellyel minket fogadtak. S ahogy hallottuk, ez csak a magyaroknak s jár«. Az például, hogy egy finn család meghívjon valakit az otthonába, nagyon nagy szó, és csak nagyon ritkán fordul elő. Közülünk viszont sokan töltöttek egy-egy délutánt finn családnál. Én egy sportoló családot látogattam meg .. . Lépten-nyomon találkoztunk a finnek rokonságot komolyan vevő magatartásával is. Egy szabadtéri műsorban együtt léptek föl finnek és magyarok, köztük a Rajkó együttes. A műsor végén a konferenszié megkérdezte a több ezres közönségtől, hogy kik tanulnak magyarul. Ahogy hirtelen megállapíthattam, legalább nyolc- százán tartották föl a kezüket ... Sokan kísértek bennünket egyik városból a másikba. — És mire emlékszik visz- sza szívesen a mezőgazdaság ismerője? — Lahti mellett ellátogattunk egy magángazdálkodóhoz — mesélte Szabados Dezső. — A finn farmernek 40 hektár földje volt, ugyanennyit bérelt hozzá. S a hatvan tagú magyar csoport egyöntetűen megállapította, hogy mintaszerűen gazdálkodik. A növény- termesztés átlageredményei hasonlóak a miénkhez, a tehenészet átlaghozama azonban csak a mi legjobbjainkkal hasonlítható össze. Tetszett a gazda szerénysége is, mindig azt hangsúlyozta, hogy az ő eredményei csak olyan átlagosak. — ön találkozott-e valami meglepő dologgal Finnországban? — Igen. Ellátogattunk egy üveggyárba, amelynek — mint kiderült — magyar főmérnöke 1 volt. Nováki urat 12 éves korában vitték ki a szülei, azóta Finnországban él, de még olyan jól beszéli a magyart, hogy az első mondatok után megkérdeztem; maga salgótarjáni? A válasz: igen. S. M. A negyedik hangverseny Kőröshegyen. Igényes műsorral, remek szereplőkkel folytatódott pénteken a Cantus Pannonicus hangversenysorozat az Árpádkor; műemléktemplomban Kőröshegyen. Pécsi Sebestyén méltó partnerekkel szerepelt; Werner Máriával és a kaposvári Vikár Kórussal feledhetetlen két órát szerzett közönségének. A Bach C-dúr toccata, adagio és fuga, Liszt A—B—C—H preludium és fuga, Franck F- dúr sortie (Noel) és Piéce he- roique, majd a hangversenyt befejező mű, Dubois Toccata csodálatosan szólt az orgona sípjaiból. Werner Mária remekelt Bach Bist du bei mir című művével és Verdi A ve-Regina, vergine Mariájával. A kaposvári Vikár Kórus új műsorral készült negyedik kőröshegyi szereplésére. Nehéz műveket választottak, azonban a kórus könnyedén, szépen énekelt Zákányi Zsolt vezényletével. Elsőnek Bach Jesu, meine Freude című motettájából négy tételt énekeltek el stílusosan, meggyőzően. A közönség soraiban helyet foglalt Halmos László két művét tanulta be a kórus erre az alkalomra. Berzsenyi Dániel Fohász című versére írott kórusművét az 1930-as évek elején a budapesti Palestrina Kórus szólaltatta meg elsőnek, Bárdos Lajos vezényletével. Azóta kevésszer énekelték. A Vikár | Kórus egy kéziratos kottán fe- I dezte föl a művet" melyet — a j szerző véleménye szerint is — kitűnően adott elő. Halmos próbára teszi azt a kórust, amelyik művéből vá- [ laszt. Ez érvényes Minden földek című művére is. Nőm jött üres kézzel a j győri zeneszerző Kőröshegyre. Két füzetet adott át a kórus- j nak, ajándékul a szép szerep- j lésért. A két füzet huszonhat vegyes kari és harminchat I egynemű kórusművet tartalmaz. — Ennek a kórusnak érdemes ilyen ajándékot adni — mondta. A négy Bach-tétel megszólaltatásáról pedig ez volt a véleménye: — Ha Bach élne és hallotta volna művét a Vikár Kórus előadásában, nem mondana mást: "mintha egy német kórus szólna ...« Roppant hízelgő a hasonlat, meLy a kaposvári együttes stílusos, művészi éneklését dicséri. H. B. Pécsi Sebestyén orgonái. századból: Mikeás próféta. A napokban nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban a Régi orosz művészet című kiállítás, amely a XIV—XVII. század remekeiből ad ízelítőt a látogatóknak. Az anyag — nagyobbrészt ikonok — a Le- mingrádi Állami Orosz Múzeumból, a moszkvai Andrej Rubljov Régi Orosz Múzeumból és a Kreml Állami Fegyvertárából érkezett. Csaknem száz alkotásról van szó. Az óarany, a bársonybarna, a bíborvörös színek uralkodnak az ismeretlen falitábla- festők munkáin. Különös hangulatot ébreszt ez. Egy—másfél órára, mintha más korban élnénk. Vastag falú rendház zár be képzeletünkben időt, vágyakat. Vagy a vágyakat még sem lehet béklyóba verni? Így kell ennek lennie, mert az egykori mesterek — bármily furcsa — ikonfesté6 közben s ennek segítségével törtek ki a mesterséges nyugalom falai közül. Milyen emberiek ezek a szén- j század elején kimutatható, tek! Milyen diadallal robog el Illés próféta, emelkedve a visszahúzó tájról! S lám, az, akit tanítványok vettek körül. miiven v'lágot járó ember vof l!t éppen Jeruzsálembe vonul be. Egész világa ott a képen. Hármas tagolásban. jól elkülönítve. Furcsa mértani idomú hegyek felől j méltóságteljesen... jön. téren halad a város meg- ; nyúlt épületei felé. I L L. Kétségtelen, hogy már abban a korban termékenyítő hatása volt a legnagyobbnak — a XIV—XV. században iskolát nyitó — Andrej Rubl- jovnak. Utána már nem lehetett úgy dolgozni, mint addig. Idézzük csak annak a csodálatos Tarkovszkij-filmnek a forgatókönyvéből, amelyet nemrégen láthattuk! Így vall Rubljov: "Én nem tudok ördögöket festeni!... Nem akarom rémítgetni a híveket!« Mintha ez lenne a társmesterek, s a következők; a most itt látható ikonok alkotóinak véleménye is. Derűsen látnak. És a mai szemnek ámulatára: csaknem úgy. ahogy ma a legnagvobbak. .. Vajon hányán fordultak vissza a régi orosz festészethez? Az tény, hogy az érdeklődés már a XX. Csodalatos világ ez! Nézzük az ikonokat, s mintha hallanánk, ahogy a képzeletbeli kolostor keringőjén kámzsás szerzetesek mezítlábas csoportja közeledik, több szólamú paroszláv énekeket fújva. Pálóczi Horváth Adám öregkora A Göcseji Helikon költőnői A XVIII. század végének s a XIX. század elejének jeles költője, Pálóczi Horváth Adám különös ember volt. Szerette a szélsőségeket. Életére, alkotásaira is a végletesség a jellemző. Gyűlölte az idegeneket elsősorban az osztrákokat, s kijelentette, hogy a német nyelvet az irántuk érzett ellenszenvből nem tanulja meg. Hazafias "meggyőződésből« nem hagyta el országa határát. Életének utolsó szakaszát a Zala megyei Petrikeresztúron és a Somogy megyei Nagybajomban töltötte. A furcsaságok — a maradi- ság és a haladás ellentmondása — öregkorát még jobban jellemzik. Pálóczi Horváth ilyen furcsaságai közé tartozott, hogy Petrikeresztúron létrehozta a Göcseji Helikont. Tudott dolog. hogy Festetics György 1817—1818 között irodalmi ünnepségeket tartott — Keszthelyi Helikon néven — s a meghívott vendégeknek az ország nevesebb költői saját, alkalmi verseiket adták elő. 1814-ben Horváth Ádám föltette önmagának s környezete nő tagjainak a kérdést: — Tsak íérjfit illet-e a Poesis? S rövid időn belül maga köré gyűjtötte a környékbeli verselni szándékozó asszonyokat és lányokat. Kazinczynak a következőket írta: »A poe- sist nemcsak gyakorlom, ha- j nem egy Götösei Helicon felállítása reménysége alatt szoros kötelezettségemmé is tettem ...« Az irodalomtörténetben a Göcseji Helikon "nő költőinek« csoportosulása nem nagy jelentőségű, nevüket nem kapta szárnyára a hír. Az "érdekesség« szenzációján túl mégis említésre méltó, hogy a zalai és somogyi nők először alkottak szervezett írói csoportot. Kik voltak a Göcseji Helikon tagjai? Dóczy Terézia Somogybán, Nagybajomban lakott. Első férje Farkas Lajos volt, majd annak korai halála után sógorához, Sándorhoz ment feleségül. Második férjét nagyon szerette, de őt is "hamarosan eltemette«. Egyetlen versét — Riblis menti magát — ismerjük csak. A költeményben By- lis siratja az elveszett szerelmet egy életen át. Dóczy Teréz versben öntötte ki második férje halála miatt érzett fájdalmát. Pálóczi a "költőnő« érdemeit, értékeit Kazinczynak írt levelében így összegezte: .. sem én, sem más nem tudtuk ez előtt ebbeli tehetségét, de a versek is olyanok voltak. hogy nehéz volt az ő tsni- nálmányának hinni«. Aztán Horváth arra kérte Dóczy Terézt, hogy levelezzen vele versben. A* eredmény: «meg ] szerentsésebben mutatta magát«, mint a halotti énekben. Tuboly Róza és Eliza Pálóczi Horváth barátjának. Tuboly Lászlónak voltak a lányai Nagylengyelben laktak, s apjukkal együtt majdnem mindennap meglátogatták a költőt. A két barát — Tuboly és Pálóczi — még Nagybajomban úgy tervezték, hogy Petri- keresztűrra költöznek, s ott közös házat bérelnek majd. Tubolyék Nagylengyelben maradtak. Horváth Petrikeresz- túrra költözött. Tuboly Rózsa Az álom, Virgil után című verssel mutatkozott be. Vergiliusz Aeneisének alapján írta költeményét, s kifejti benne, hogy az álom többet ad. mint a való. de az ébredést nehezebb elviselni, mint a rideg valóságot. Tuboly Eli- j zának két verse maradt ránk. j Az egyiknek A szomorúság ellen, a másiknak Te kegyetlen, fagyasztó tél a címe. i ! Kazinczy Klára — Pálóczi Horváth fogadott lánya — leginkább figyelemre méltó tagja volt e "költői csoportosulásnak«. Horváth is segítette költői fejlődését, s a lány hálás volt, hogy a magyanszékhelyi prédikátor hattagú, nékülözé- sekkel küszködő családjából kimentette őt a költő. Hamarosan 6 lett a mindenes Horváth háztartásában: a házvezetőnő, a kulcsár, a kasznár, szakácsnő. Esténként a szép Tuboly lányokkal és nevelőapjával együtt szórakozott. "Táncoltatok Klárival — írta Kazinczynak Horváth —, magam tomborázok neki esténként.« Később a nevelő apa, amikor feleségétől elvált, nevelt lányát, Klárit vette feleségül, aki nagy gonddal ápolta, s lehetőséget teremtett neki a költői munkára is. Erről így írt Horváth: "Nyomtatott és nyom iát lan munkáimnak már eddig is nagyobb részét annak köszönöm, hogy 1808-tól fogva Klári hagyott azokra reá érni.« A Göcßeji Helikon keretében Kazinczy Klára is verselt. A magánosság felel egy A klastromba készülőnek című költeménnyel jelentkezett először. A gyenge nimfák című versében óvja a lányokat a katonáktól, mert azok szívtelenek, s elnyomják a népet. A politikai töltés tehát nem hiányzik verséből, és fo-.'ai szempontból is különbet átütött, mint társnői. Egy öregedő költő különcködő tevékenységén túlmutat 3 Göcseji Helikon, mert a zalai és somogyi nők egy kis csoportja a költészetet igyekezett birtokába venni és művelni. A XIX. század elején ez bátorságot, a követendő példát jelentett a költészetre hivatott nők számára. Bóra Ferenc Somogyi Néplap
