Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-10 / 159. szám
A felvételi vizsgák után Szálloda a tengerparton KÜLÖNBÖZŐ iskolákból | jöttek össze. Ki szakközépiskolából. ki gimnáziumból. S most felvételi vizsgát tesznek itt, Kaposváron, a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben. A bizonyítványuk is különböző, csak a vágy, az elhatározás közös bennük: pedagógusok szeretnének lenni. Kérdésekre válaszolnak — tehát vallanak I Külön figyelmet érdemeinek ; azok az elszánt fiatal ernbe- ! rek. akik többszöri nekiru- I gaszkodással akarják megszerezni a pedagóguspályán indulás jogát, sikertelen felvé- ! telik után újra jönnek hoz- | zánk vizsgázni. A nemes egy- j szerűséggel, olykor töredékesen megfogalmazott gondola- ■ tok a pedagógushivatásról magukról. Mi az asztal innen- ] éppúgy dicséretesek, mint egy ső oldalán hallgatjuk őket, és jobban fizetett állás felcseréj lése a tanítói pályával. A vitakészség, a kritika nemegy- j szer iskolájuk és ifjúsági szervezetük munkájáról, az ön- ! kritika mértéktartóan vagy túlzó mértékben is — mind felcsillan a felvételik min- Előbb a jó tendenciákról, j denképpen izgalmas percei- örülünk, mert a felvételi te- i l>en- De még mlnd>g nem elég közben sok jót és kevésbé jót gondolunk róluk. Az összegezés szándéka, a teljesség igénye nélkül álljon itt néhány gondolat tanulságul és emlékeztetőül. Kilétünkről: Somogy, Tolna, sokszor, nem olyan mértékben, Baranya és Zala megyéből, de hogy elégedettek lehetnénk főlég megyénkből egyre több veleWzonyítvánnyal rendelkező Az egyik legnagyobb gond jelolt jön hozzánk. Jólesik í „ látni-hallani az önálló véle-: d íelvetellken. az iskolás lec- ményefkkel és gondolatokkal í kefelmondás«. A jelölt egy-egy rendelkező, valóban érett fia- megtanult tétel anyagát akartatokat, akik mind a vizsga- i ja elmondani — úgy,. ahogy anyagból, mind életük nagy j megszokta eddigi munkájában kérdéseiről egyaránt »jelesre« j — a megválaszolásra váró feleinek. Akik a jubileum évé- probléma megértése és szűkben saját fejükkel értékelik I séges elemzése helyett. Nem Petőfit és vallanak róla, mel lette egyszerű vagy emelkedett, de egyéni stílusban. Akiknek történelmi tudásában a tények, adatok ismerete mellett fellelhetjük az összefüggések látását, nemzeti fejlődésünk és a világtörténelmi változások kölcsönhatásait. A jelen és a közeli múlt iránti fokozott érdeklődést. az okok, az összefüggések keresésére törekednek pl. történelemből, hanem az adatok — nevek, évszámok, események — minél tökéletesebb felidézésére. És ha leállítják a »verklit«, s a lényegre kérdeznek, akkor elvesztik lábuk alól a talajt. Ami egy kicsit elgondolkodtató: ez többnyire jó biizonyítványú, adott tárgyból értékes eredményeket el- ; ért jelölteknél fordul elő. Évek óta gond, hogy történe- ! lemből, irodalomból az újabb korok, a XX. század kevésbé ■ integrált része tanulóink tudásanyagának, pedig fontos- j sága miatt ebben kellene első- j sorban jeleskedniük. Nincs [ mindig elég egyéni élmény, j vélemény irodalmi óriásokkal : kapcsolatban sem, akár Pető- ] fii, akár Solohov vagy He- j mingway ismert művéről légyen is szó. A meggyőződés átsütő ereje mellett olykor a szólamok, a frázisok is kísértenek irodalmi tudásuk bizonyítása 'során. Anyanyelvi műveltségük problémáira legjobb, ha csak utalunk, mert a végén olyan megállapításokat írunk le, hogy érettségizett emberek többször nem birtokolják az általános isko- ' lásoknak kötelező anyagot, j Igaz bizor.vos mértékig az a | megállapítás, hogy az érettségi j és a felvételi vizsga az idegek pillanatnyi állapotának próbája inkább, mint az általános intelligenciáé, de vannak ismeretek és készségek, me- j lyeket minden helyzetben biz- j tosan kell felidézniük és felhasználniuk érettségizett és pedagógusnak készülő fiataljainknak. E NÉHÁNY gondolatnak nem egyéb a célja: gondolatokat ébreszteni a pedagógusokban és majdan felvételiző diákjainkban. Szelénéi Gábor-— — — ' — V*».—;.m.j»fyp'T» Százmillió természeti Voltos csapás Mit kell tenni a villámlások idején? Dubrovnik belső kikötője. lent a tengerparton új szál-! loda áll, a Hotel Ruskamen. A ; kisvárostól — Omistól — alig ! néhány kilométerre kopár j sziklák merednek egészen a partig, s itt a sziklák között j építették fel a dalmát tenger- j part legolcsóbb szállodáját. Az ! — Az építkezés 1967 januárjában kezdődött és júliusban már az első vendégeket fogadtuk. Visszakérdezek: hat hónap? Igen — feleli —, miért? Soknak tartom? Nem, nem —■ tiltakozom. Nem akarom elmondani, hogy nálunk egy ekkora szálloda évekig épülne. Azigazgalónak, Rade Radosavlje- után még hozzáteszi: Az Utóbbi napokban meg- megismétlődik, hogy váratlanul trópusi időjárás vonul végig az országon, s mint minden esztendőben, az idén is pusztít, áldozatokat szed "a zivataros időjárás kísérője; a 100 millió Voltot is elérő nagyfeszültségű természeti jelenség, a villámcsapás. Tragikus halálesetekről érkezett legutóbb jelentés Vácszentlászló- ról, Nyírkárászról, Győrből és Főt határából. Hazánkban egyetlen év alatt átlagosan 40 —50 embert üt agyon a villám. Lehet-e eredményesen védekezni a súlyos természeti csapás ellen — erről kérdezte a hazai és a nemzetközi »villámkutatók« egyik legismertebb képviselőjét, dr. Horváth Tibort, a műszaki tudományok doktorát, a budapesti Műszaki Egyetem nagyfeszültségű tanszékének vezető docensét Szőke Sándor, az MTI munkatársa. — Nálunk évente átlagosan 25 a zivataros, villámcsapásos napok száma, s a tapasztalat szerint ebből a szempontból a legveszélyesebb hónap a július. Az idén. máris többnek ígérkezik a zivataros napok száma, mint más években, a veszély tehát még korántsem múlt el. A legbiztoságosabb a villámhárítóval fölszerelt fedett épület. Minden szabad tér a villámveszélyes zónába tartozik. Számtalanszor elhangzott a tanács: Villámláskor nem ajánlatos magas fa közvetlen közelébe menni, öt méternél közelebb már a menekülést keresőket is halálos csapás érheti. Babona az is, hogy maximálisan véd a templomtorony; százméteres távolságon tűi már semmiféle védelmet nem nyújt. Nemcsak a fedetlen térség, hanem a fedetlen járművek — a kerékpárok, a motorok, a traktorok és dömperek vagy a teherpótkocsik — is veszélyesek: a nagy fémtesteket ugyanis szinte »keresi« a villám. Ajánlatos tehát ezekről leszáll- ni, sót legalább tíz méterre eltávolodni tőlük. A fémtestű, zárt autók, vonatok, villamosok, buszok teljes biztonságot nyújtanak, de a műanyag testű járműveken — például a Trabantokon — már korántsem ilyen, biztonságos az utazás. Általában a zivatarban nem ajánlatos nagyobb sebességgel vezetni, a hirtelen villám erős fénye elvakíthatja — kisebb távolságon belül meg is vakíthatja — a, gépjárművezetőt, s így a balesetveszély rendkívül nagy. A lakásokban, ahova föld alatti kábeleken fut az elektromos áram, nyugodtan lehet működtetni mindenfajta elektromos készüléket. Sok helyütt — főleg falun, külvárosokban — azonban a villamos vezeték a szabadban — úgynevezett légvezetéken — fut a házba; itt nem szabad használni zivatar idején semmiféle villamos berendezést. Ha a rádió és a televízió antennával is ellátott, akkor a rádiózást és a tévézést feltétlenül mellőzni kell. A szobaantennák nem veszélyesek, de a tető- és a padlásantennák a lakásba vezethetik a villámot. Az ilyen antennákat ajánlatos kihúzni a készülékből, és lehet, végüket ideiglenesen »ki kell dobni« a lakás ablakán. A táskarádiózás semmiféle veszéllyel nem jár. Általában a kéményen és az antennákon keresztül hatolnak leggyakrabban a lakásba a villámok, az ablakokon azonban semmiképpen sem. A nyi tott ablak tilalma tehát babona. A gömbvillám ugyan »be- I léphet« ablakon keresztül is a j lakásba, de ez olyannyira ritka és veszélytelen, hogy gyakorlatilag nincs jelentősége. Sokan kérdezik: lehet-e telefonálni villámláskor? Ez komoly veszélyekkel járhat, ezért csak a legszükségesebb, halaszthatatlan esetekben használjuk a távbeszélőt, ha dörög az ég. A villám nálunk jellegzetesen a mezőgazdaságot sújtó természeti csapás, évenként mintegy 6—8 milliós kórt okoz. A leglényegesebb tapasztalat: az első villámok előbb érkeznek, mint ahogy az eső meg,ered. Az emberek azonban az esőtől menekülnek. A teljes biztonságot a különböző villámhárítók jelentik. A fölszerelt , villámhárítókat rendszeresen ellenőrizni kell, A megszakadt, megrongálódott vezetékek nem hogy védelmet nyújtanának, ellenkezőleg: fokozzák a veszélyt, a szakadás helyén ugyanis kisülés keletkezik. és így a ház falán vagy közvetlenül a ház tövében, az utcán rombol, gyújt vagy okoz tragédiát. vicsnek üzenteim, hogy a szállodáról szeretnék beszélni vele. Nyitástól zárásig mindig sok a dolga. Vissza üzent: ebédeljünk együtt, s közben beszélgethetünk. . Fehér húsú tengeri halat tálaltak ebédre, olívaolajban sütve. Hozzá káposztasalátát és vörös bort. — Francia konyha a miénk — tette hozzá a fiatal, ősz hajú igazgató. — De a főszakács olyan pörköltet tud csinálni, hogy megnyalja a vendég az ujját. Az idén ebbe a szállodába a Siotour vitt először magyar vendégeket. A magyar turista erre ritkábban fordul meg: az út leggyakrabban Rijeká- ba és az Isztriára vezet. Le Dubrovnik felé ritkán suhannak magyar autóbuszok a tengerparti sztrádán. S tulajdonképpen ez az oka annak is. í hogy a Hotel Ruskamenben ritkaszámba megy a magyar szó. (Fogalmazhatnánk terme- j szelesen múlt időben is, hi- j szén a mindössze kétnapos! omi-si tartózkodás alatt arról folyt a beszélgetés, miként | fűzhetné szoi’osabb-ra a kap- \ csőlátókat a szálloda és a Siotour.) i Az igazgató szereti a szállodát, akkor került ide, amikor j eldöntötték, hogy itt a sziklák közöt,t. a tengerparton vendég- fogadó épül: 1967-ben elkészült az étterem és húsz pavilon (a sorrend a valóságban is így volt), 1968-ban pedig a szálloda másik része. — A dalmát tengerpart legolcsóbban készült szállodája ez. Egy ágy 45 ezer új dinárba került. Ebben az összegben a telek ára éppen úgy benne van. mint a kövesúté vagy a csatornáé. Persze, akkor még tizenöt dinárba került egy négyzetméter telek. Most ötve- net is elkérnek már érte. A telek itt kisebto-nagyobb sziklákat jelent. Tippet kérek: szerinte mikor a legcélszerűbb nyaralni menni az Adriára? Ha valaki az előszezonban akar jönni, május 10-től már igazán szép idő fogadja. Sokéves tapasztalat, hogy augusztus 20-ig egyformán meleg, napos az idő. Akkor egy kicsit elromlik: 5— 6 napig esig az eső. azután november elsejéig szép napsütés van. S melyik a legkellemesebb időszak? A május és a június. Akkor a mistrál — ez a nyugati szél, a vitorlások kedvence — kellemessé teszi az időt. — Tudja mit szeretnék? Olyan kapcsolatot a magyar idegenforgalmi szervekkel, hogy ha van mondjuk ötven helyem, akkor felvehessem a telefont: »Tudok fogadni ötven errtbert, küldjétek.« S jönnének a vendégek. Spllttől délre most kezdik fölfedezni hazánk fiai az Adriát. Évről évre többen fordulnak meg erre. Itt a szállodában így fogalmaznak: ‘a csehszlovákok valamikor csak erre jártak. Helyüket most egyre inkább a magyarok . veszik át. De azért, hogy minél többen megismerjék az igazi dalmát tengerpartot, még sokat kell tenni. E fehér sziklákkal övezett, hagyományt őrző táj, a partot kísérő szigetvilág mind egy-egy gyöngyszem az Adrián. Készül a távlati természetvédelmi terv Készül az országos távlati természetvédelmi terv, mely a technika fejlődése következtében a környezetünkre nehezedő megterhelést kívánja ellensúlyozni. Az Országos Természetvédelmi Hivatal széles körű munkával behatárolja azokat a tájakat, tájrészleteket, amelyekben sok az országos jelentőségű természeti érték, különleges állat, növény, barlang vagy forrás. A fölmérés célja, hogy a koncepciónak megfelelően új, viszonylag nagy kiterjedésű, védetté nyilvánításra alkalmas területet jelöljenek ki. Jelenleg 300 természetvédel— Szóval, te nem hiszel abban, hogy bármelyik pesti presszóban lehet inni jó kávét? — kérdezte tőlem Ka- bócza, miközben már egy félórája a hazai vendéglátóipar fonákságait szapultam előtte. — Nem. — Hát ide figyelj! Én most bebizonyítom neked, hogy nincs igazad. Pesten igenis lehet jó kávét inni, csak annak titka van, öregem. Titka van! Érteni kell hozzá. Nem akarok senkit untatni a vita további részleteivel, csupán azt szeretném közölni, hogy Kabócza tényleg meg invitált egy csésze jó kávéra, az általam megjelölt presszóba. Előzőleg azonban kénytelen voltam hosszú, taktikai megbeszélésen részt venni, amelynek lényege a következő: — Tehát bemegyünk — mondta Kabócza —, én meg- vaiiam a blokkolj rás bajosA jó kávé titka mosoly kíséretében átnyújtom a kávéfözőnőnek. Amíg ö főzi a kávét, addig mi beszélgetünk. Természetesen úgy, hogy a nő mindi n szavunkat hallja és megértse. Mert ebben txm a nagy titok, a nagy lélektani trükk, melyre a teóriám épül. Majd én vezetem a beszélgetést, a te dolgod csak az lesz, hogy néha közbekotyogsz valamit. — Szóval, kérlek szépen — kezdte Kabócza a nő miatt emelkedettebb hangon —, a múlt héten a feleségem megkapta azt a kis gebines presz- szót itt a Lapaj utcában. Egyszerűen áttelefonáltam Fo- nyódi elvtársnak a minisztériumba ... Ismered, nem?... Figyelsz? — Persze, persze — kotyogakz.JzQzbz^_ Kabócza pedig hangosabban magyaráz tovább. — Mondom, áttelefonáltam Fonyódi elvtársnak a minisztériumba. Mondtam neki, pajtikám, mi lesz már azzal a presszóvei, és két nap múlva el volt intézve minden... Szóval, sikerült, barátom, sikerült ... Egy telefon Fonyó- dinak... Már megint nem figyelsz? .., Mondom egy telefon a Fonyódi Zsozsónak a minisztériumba, és rendben van minden... — Tessék, itt a kávé! — szóit közbe a kisasszony. — Köszönjük szépen. Hát akkor igyuk meg ezt a remek duplát — áradozott Kabócza. A számhoz emeltem a poharat, és lenyeltem az első kortyot __ Mondom: lenyelt em, és hirtelen az a régi, gyermekkori--játék jutott oá eszembe, hogy eldugtunk valamit, és a társunk kereste, mi pedig biztattuk szegényt, hogy víz... víz ... langyos . .. langyos ... meleg ... meleg viz. Kabóczának sem juthatott hirtelen más játék az eszébe, mert letette a poharat, és összetörve suttogta maga elé: — Te, ez... ez nem kávé ... ez csak meleg víz... Ez csak lötty ... Meleg viz — morogta, majd hirtelen rátámadt a kávéfözönöre. — Kisasszony, mondja, miért adott nekem kávé helyett ilyen lötty öt? A kisasszonyt nem érte váratlanul a kérdés, mert rögtön válaszolt: — Hogy miért? Mert azt a gebines presszót, melyet a felesége kapott, eredetileg a Fonyódi elvtárs nekem ígérte! Kiss Gyöngy Mihály j mj területet tartanak szómon, ez az ország összterületének 0,87 százaléka. Az elképzelés szerint a 3—4 százalékos arány az optimális védett terület- nagyság. Mint ismeretes, a védett területen a növény-, állat- és mikrovilágnak zavartalan életet biztosítanak a különféle korlátozó intézkedésekkel. Ezekre a helyekre például nem lehet ipart telepíteni, vagy ott a táj jellegét megváltoztatni. Az ily módon »megőrzött« természet jó lehetőséget kínál a tudományos kutatásra és a pihenésre egyaránt. A védett területek gazdasági célt is szolgálnak. Egyebek között a növénytermesztés. az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges jelentős génkészlet halmozódik fel ezeken a területeken. A nemesítő, tenyésztő munkához ugyanis az ősi fajtákra is szükség van. Különösen a Bükk-fennsík, a Fertő-tó környéke, a Hanság és a somogyi dombvidék alkalmas az eddigieknél nagyobb védelmi egység kialakítására. A már meglevő és a még kijelölésre szánt területekre vár, hogy a természet biológiai egyensúlyának megőrzéséhez hatékonyabban hozzájáruljanak. A távlati természetvédelmi terv megvalósítása több évtized munkája. Az idei program szerint az év végéig térkép készül az ország védetté nyilvánított területeiről. A térképet elküldik a minisztériumoknak, a megyei tanácsoknak, az állami gazdaságoknak, a vízgazdálkodási szerveknek, hogy a természetvédelmi munkát, elképzeléseket összehangolják a gazdasági egységek fejlesztési tervével. Somogyi Néplap
