Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-07 / 157. szám

ini úttörők Kaposváron Balatoni tájékoztató nyaralóknak n a déli parton Vendégeket várnak a motelek — Kedvezmény a fiataloknak — Siófok, Földvár, Lelle és Fonyód drága Kedvező a hétté» beiről- Aranylud es a boglárt Sellö kempingben is, Személyemként A kaposvári Gárdonyi Géza Általános Iskola tanulói é6 a kalinyini nemzetközi levelezési klub között már régi a kapcso­lat. A gyakori levélváltás több baráti kapcsolatot eredménye­zett. Most személyesen is ta­lálkozhattak egymással a leve­lezőtársak : vendégségbe ér­keztek a kalinyini gyerekek. A tizenkilenc tagú csoport élén Vaszili) , Pantyelevics | Francuzov, az ottani úttörő­ház vezetője áll. A hét elején érkeztek Magyarországra, há­rom napig Budapest neveze­tességeivel ismerkedtek, majd Kaposvárra jöttek. A városné­zésen kívül a húskombinátba látogattak, ahol a vállalat KISZ-£iataljaival találkoztak. A csoport vezetői látogatást tettek Németh Ferencnél, a megyei pártbizottság első tit­káránál, s fogadta őket Rostás Karoly, a városi tanacs elnö­ke is. . i Tegnap délután diszegyen- ruhába öltözve a kaposvári szovjet hősi emlékmű előtt so­rakoztak fel a vendégek és a vendéglátók. A második világ­háborúban hazánk felszabadí­tásáért elesett szovjet hősökre 'emlékeztek. Este a vakáció ellenére be­I népesült a Gárdonyi iskola udvara. Népviseletbe, jelme­zekbe öltözött úttörők tábor­tűz mellett szórakoztatták egymást. Ma a Balatonra in- dulnak1 Magyar barátaikkal — akik jövőre hozzájuk láto­gatnak majd —- egy hetet töl­tenek Balatonfenyvesen. A már eddig is mindenki számára emlékezetes találkozó megszervezésében az iskola pedagógusain kívül a szülők­nek van nagy érdeme. Az iga­zi vendéglátást ők vállalták: a Kaposváron töltött három nap alatt egy-egy családnál lak­tak a kalinyini úttörők. 1000 pohár törött „Nagyfiúk” az Ifjúsági Parkban «•Különös vendégnemlátó szokások dívnak hétfő estén­ként a Park vendéglő kerthe­lyiségében — írja egyik olva­sónk. — A rendelt üdítő italok és sör felszolgálásakor azonnal kifizettetik a pincérek az üveg­betétet. Már ezen a némileg bizalmatlan módszeren is le­hetne vitatkozni, hiszen az If­júsági Park vendégei l^özül bi­zonyára csak kevesen vinnék haza fogyasztás után az üvege­ket. így azután akinek ez esze ágában sincs, kicsit bántónak érezheti ezt az óvatosságot.« Idáig jutott a panaszos le­vél olvasásában Mányó Óyula helyettes üzletvezető, amikor a következőket mondta, alapo­san megcáfolva a »módszer- vitathatÓ6ágát. — 1000 pohár tört el az If­júsági Park két hónap előtti megnyitása óta. Az üdítős és sörös üvegeket nem is számol­tuk. Ha egyszer a levélíró kedd reggel szétnézne a kerthelyi­ségben, maga is belátná, a sok törött üveget valakinek ki kell fizetnie, és ez a valaki nem le­het a pincér. Már arra is gon­doltunk, hogy hétfő esténként bevezetjük a negyveníiiléres műanyag polrarat. (Akárcsak egy óvodai ebédlőben. Sajnos itt nem kis-, hanem éppen a »nagy«-fiúk miatt.) Az olvasónak igaza van ab­ban, hogy a vendégek többsé­ge neon efféle vandál, mégi6 gondolja el. ha a hétfő estén­ként itt szórakozó 1400 ven­dég közül csak negyven tör- zúz — márpedig sajnos ez rendszeres —, milyen tetemes a kár. Mivel azt a harminc­negyven embert »te törni fogsz, te nem- alapon kivá­lasztani nem lehet, kénytele­nek voltunk bevezetni az ál­talános előre fizetést. Egyéb­ként ez az ország legtöbb kert­helyiségében így van. Olvassuk most tovább a pa­naszos levelet. •>A fő bosszúság nem ez. Számolják fel a beté­tet, de tegyék lehetővé a za­vartalan visszaváltást!« — Pincéreink négy brigád­ban dolgoznak, mindegyikük külön bet felszámolással. A zavart le r többször az okozza, hogy egész asztaltársaságok vándorolnak üvegeikkel együtt egyik asztaltól a másikhoz. Nyilván az a pincér, akinek már megteltek üres üvegekkel a rekeszei, nem fogja beválta­ni a »placcára vándorolt« üve­geket. Sz. Á. olvasónk levele vé­gén meghatározza az Ifjúsági Park fogalmát: »olyan zenés I szórakozóhely, amelyet k ispán- i zű munkás-, katona és diákfia­talok látogatnak«. — Hogy szórakozásuk nem mindig zavartalan, az nem- csali a vendéglátóipari dolgo­zókon múlik. A már említett 30—40 fiatal többnyire egyik napról a másikra élő csavar­gó, tehát nem tartozik az em­lített kategóriába. A gondot ők okozzák! — Mi lenne a megoldás? — A budapesti Ifjúsági Park módszerét követve a rendbontókat idejében »lekap­csoló« rendezőgárdát kellene szervezni, mivel a hétfőn es­ténként itt levő néhány ifjú­gárdista nem bír a második üveg sör után magukat »nagy­fiúnak« érző suhancckkal. Mint az üzletvezető elmond­ta, a városi KISZ-bizottság készségesen segít a rendező­gárda mielőbbi megszervezé­sében. B. F. di kiránduló helyzete, az ide­genforgalmi csúcs csak július 20-a körül várható, így egyelő­ié válogathat a szálláshelyek közül. Mindjárt az elején ide írom: tájékoztatónk a k.i.vpén­zűeknek szól, így a szállodák­ról viszonylag kevés szó esik majd. A siófoki Európában 320 forintot, a többi szomszédos szállóban 280 forintot kérnek ! egy kétszemélyes szobáért na­ponta. Föltételezem, kevesen sajnálják, hogy pénztárcájuk visszatartja őket az exkluzív helyektől, hiszen a fő »attrak­ció« a Balaton. Itt vannak az olcsóbbak kö­ziül például a motelek: jó né-1 hány kulcs még gazdára vár a siófokiban és a földváriban Is. Egy kétágyas szobának 92 fo­rint az ára, s a motelek közte­lében éttermek is találhatók. A Balatonszemes központja-; ban épült motel főként a hó- | zaspárok körében, népszerű. A csöndes község egyébként is alkalmas a zajtól, füsttől el­gyötört városiak pihenésére. A motel mellett étterem várja a vendégeket, a parton pedig sa­ját strandjuk van. A szobák kétágyasak, a folyosókon hi­deg-meleg vizes tusoló ad föl- fnissiilíéist. A szoba ára a strandibelépővel. üdülőhely: 1 díjjal két személynek 110 fo­rint. A déli part minden helységé­ben fizetővendég-sziobák közül választhat a nyaraló. A Sió tour Siófokon, Földváron, Bog­láron és Fonyódon első osztá­lyú szobát foglal két személy­nek 105 forintért, s ebbe már a fürdőhasznólatot is beleszá­mították. A háromágyas szo­báért ezeken a helyeken 140 forintot kérnék. iS, valamivel több mint tíz forin­tot keli fizetni naponta. Fel­hívjuk a fiatalok figyelmét, hogy á KISZ-tagaknak húsz- százalékos kedvezmény jár! Érdemes tehát zsebre rakni az igazolványt is. (Az Országos Ifjúságpolitikai es Oktatási Tanács utalványait is bevált­ják a kempingekben.) A szári Láshely azonban sátor nélkü! semmit sem ér. Akinek nincs, j ne a kempingben próbáljon j szerezi, mert pórul jár. Az i Iparcikk Kölcsönző és Szol- gáItató Vállalat viszont szí­ves-örömest — s ami ennél is fontosabb — olcsón — bérbe ad sátrat. Elképzelhető, hogy valaki Touring szállóban akar lakni. A szántódi viszonylag drága — 240 forint — igaz, hogy für­dőszoba is van hozzá. A für­dőszoba nélküliek — a folyo­són közös fürdőhelység áll rendelkezésre — Zamáirdiban és Siófokon 120 forintba ke­rülnek két személynek. A ba- [ latommáriai fürdőszobás Tou­ring szintén elég drága, 220 , forint a bére egy napra. ’ Futó Kornéltól, a Siotour fő-irodavezetőjétől megtud­tuk, hogy a szállásárak a ta­valyiakhoz viszonyítva semmit sem emelkedtek. (Ez persze nem okvetlenül jelenti azt, hogy tavaly olcsók voltak.) Az üdülővendégnek mindenesetre már a nyaralás első napján el kell döntenie, hol fog lakni. Ebben nem mindig a kilátás és egyéb objektív körülmé­nyek játszanak szerepet, ha­nem az árak is. Sok kellemet­lenségtől kíméli meg magát a turista, ha már a kezdet kez­detén figyelembe veszi: Siófo­kon, Földváron, Ledén, Fonyó­don igen gyorsan elfogy a pénze, mert ezeken a helyeken drága az élet. Mindenki figyelmébe ajánljuk vikzont Zamái-diit, so­kat javult az üzlethálózat, és sok kifőzdés finom ételekkel várja a vendégeket. Hasonló adottságokkal rendelkezik Szárszó, Szemes és Fonyód li­get is. Kellemes hétvégét, jó nyara­lást! Pintér Dezső Küldött volt a VIT-en Emlékbe Glinka-plakettet kapott Akadnak olcsóbb — sze rényebb berendezésű és fék- | mérésként utazott 1957-ben a moszkvai VIT-re, amely hato­dik volt a fesztiválok sorá­vésü — szobák Zamárdiiban, Szántódon, Szárszón, Szemesen és Balatonimáriárn: egy napra egy kétágyasnak 80 forint, egy háromágyasnak pedig 110 fo­rint ia bére. Aliik kedvéül! a kempinge­ket, keressék föl a sóstói Ifjú­ság, a siófoki Kék Balaton, a szárszói Túra, a szemes! Hul­lám és a bélatelepi Napsugár közül valamelyiket, biztosan találnak helyet maguknak. Érdemes érdeklődni a zamárdi | Autós, a szántód! Rév, a föld- , a küW6ttségeket _ két évvel vári Magyar Tenger, a szeme- j korábban még apró faházak só Lidó és Vadvirág, a leiiei J húzódtak. Szabó István, a Pamutfonó- ! — Könnyű dolga lehetett a ipari Vállalat Kaposvári Gyá- VIT-en, hiszen biztosan jól rának személyzeti vezetője is- , beszélt már oroszul. — Szükség is volt a nyelv­tudásomra, hiszen én vezet­ban. Ahogy ő mondja: vissza­ment Moszkvába.-4- Abban az időben a DISZ megyei bizottságán dolgoztam szervező titkárként. Innét küldtek el 1954-ben egyéves Komszomol-iskolára. Így mi­kor a fesztiválra utaztam, már emlékeket kutathattam. A leg­meglepőbb az átvarázsolt kör­nyezet volt. Ott, ahol a talál­kozó idején egy valóságos vá­ros állt — ide szállásolták el \ V. Peszkov—B. Sztrelnyikov ' íAmerika útjain 7. Mr. Sztrelnyikovnak össze­sen 1112 dollárjába került vak­belének eltávolítása. Ebben az összegben benne van a diag­nózist megállapító orvos ho­noráriuma. a fiziológiai oldat •k eltávolításá­nak díja. Ha Mr. Sztrelnyikov \ * Ja szovjet kórházakban rend Jszeres! tett hét napig marad J kórházi ápolás alatt, akkor a J számla összege legalább 5<J ^százalékkal emelkedik. Ter- Jmészetesen Mr. Sztrelnyikov, Jaki egy olyan ország állam- Jpolgára, ahol az orvosi ellá- Itás ingyenes, nem saját zsebé­iből fedezte a kórházi ápolás ^költségeit. Az állam fizetett ^helyette. A kórházban viszont icsak. négy napot töltött, mint ^hasonló műtétnél az ameri- ^kaiak általában. J Az igazság kedvéért meg 'kell jegyeznünk, hogy az ope- f rációt egy nagyon jó kórház fban végezték. New Yorkban, fmiközben azon vitatkoztunk, 'hogy az amerikai átlagember­nek mennyibe kerül a szülés, a gyógykezelés és a halál, betér­tünk egy szerényebb kórház­ba. Ennek a kórháznak szülő­osztálya is volt, es irii — két f izgatott apa képében — fel­futottunk a harmadik emelet- t re. Vastag üvegablak mogul, akár egy akváriumból, muto­gatták a szülésznők a boldog apáknak a fehér pólyába csa­vart egy-, de legföljebb két­napos apró amerikaiakat. Mi­kor az illendőség által meg­engedett közelségbe kerültünk, egy 20 esztendős fehér angyal megkérdezte, mi miért nem kérjük ivadékaink megmuta­tását. Azt válaszoltuk, hogy szeretnénk valamelyik orvos­sal egy félórát elbeszélgetni. Az angyal, név szerint Eliza­beth, odavezetett bennünket az orvosokhoz. Rendkívül érdekes sétát tet­tünk a folyosókon és a szobák­ban. Az orvosok, fiatalok és öregek, miután megtudták, mi­ről van szó, különösen visel­kedtek. Az egyik sebésznek sürgős operálni valója tá­madt. A másik kijelentette, hogy ő ebben a kórházban új ember. A harmadik valami olyasmit mondott, hogy az or­vosok is betegek. Illetlenség lett volna ezeket az embere­ket strba kergetnünk. Eliza­beth. aki a szülészeti osztály titkárnője volt. megszimatolta, hogy egy nem akármilyen ese­mény kellős közepébe poty- tyant, s nevetni kezdett. Végül az egyik szobában egy testes, vastag dioptriás szem­üvegű 45 év körüli orvos »-iga- zitott el« bennünket. — Tudom, hogy az urak milyen kérdéseket fognak fel­tenni. A földszinten rendelke­zésükre áll egy úr (megmond­ta a vezetéknevét, a kereszt­nevét és a beosztását). Vi­szontlátásra uraim! Minden komolyabb ameri­kai intézményben — akár magáncég, akár állami hiva­tal — feltétlenül van egy em­ber, aki a sajtóval tartja a kapcsolatot. Az újságírók ugyanis fecsegő természetűek. Ezt ennek az embernek kell kivédenie. Ez az ember tudja, hogy mit mondhat és mit nem, mit mutathat meg é6 mit nem. Nos. beszélgetésünk, olyan természetű volt. hogv ezt a saj­tóembert csak A. úrnak ne­vezhetjük. Széles mosollyal fogadott lis lefolyású, ha nem, akkor 90 dollár a felár. A szép kivitelű nyomtatvá­nyok az emberről és a beteg­ségekről úgy emlékeznek meg. mint ahogyan például egy te­levízió-készülék javítási ár­jegyzéke hangzik: képernyő — ennyi és ennyi, lámpacsere — ennyi és ennyi, forrasztás, be­állítás — ennyi és ennyi. Sajtóemberünk megértette az árjegyzék kegyetlen rideg­ségét és sietett megmagyaráz- ni, hogy Amerikában vannak eszközök, amelyekkel csök­kenteni lehet annak a csapás­nak az elejét, amely az em­bert olyankor éri. amikor ép­pen segítségre lenne szüksége. Beszélt a biztosító társaságok­ról, az ingyenes kórházakról, a jótékonysági intézményekről. tem a somogyi küldöttséget. Sok gonddal járt. Legtöbbször tolmácsolással ment eL az egész napom. Segítettem a többieknek', hogy barátságot köthessenek, igy azután en szorosabb kapcsolatot senki­vel sem alakítottam ki. Nem volt idő tó. Néha kényelmet- j lenségeket is szült e tevékeny­ségem. Például ha randevút segítettem lebonyolítani. Ha | valamelyik fél nem ment el a megbeszélt helyre, másnap en­gem vontak érte felelősségre. — Azt mondják, Moszkvá­ban főleg este voltak a leg­■■^■jhangulatosabb rendezvények. — Valóban. A nappali szí­nes forgatag este, éjszaka sem tűnt el a széles utcákról, te­rekről. Netm véletlen, hogy a Moszkva-parti esték című dal éppen ezután lett népszerű szerte a világon. Mindenkinek az volt a legrokonszenvesebb, hogy kulturális rendezvények­be szőtték a politikai tiltako­zásokat, ezek keretében emelt szót a fiatalság a békéért. Esténként egjt-egy küldöttség vendégül látta a többieket Ilyenkor műsor közben vagy után fonó hangulatú viták, beszélgetések alakultak ki. A kapitalista országok küldöttei legtöbbször ilyenkor mondták el véleményüket, gondjaikat, mert a nagyobb rendezvénye­ken veszélyesnek tartották a felszólalást. Ügy tudták, jöt­tek a küldöttségekben olya­nok is, akiket megfigyelőként bennünket és kitünően »előre ... , , ,, , - — csomagolt« tájékoztatóval Ml udvariasan hallgattunk, je- küldött ki egy-egy szervezet. szolgált. íróasztala tele volt gyezgettünk, kérdéseket tét- (' A magyar küldöttséget fö­lünk fel, azután elhallgattunk. V«* sporttalálkozókra hívta a ftöbhi ország. Kint híre volt a f magyar sportnak. * — Mi a legmairadandóbb él­broeú rakikaí, röplapokkal és a kórházi szolgáltatások ár­jegyzékeivel. Minden ana­lízisnek, kardiogrammnak, diagnózisnak, a gyógyulás idején a konzultáció­nak — szabott ára volt. Külön kérdés a műtét, ma­gyarázta Mr. A. Itt az árban a beteg négyszemközt egyezik meg az orvossal. Rendszerint az történik, hogy a beteg any- nyit fizet, amennyit a sebész kér. Egy szokványos vakbél­műtét ára rögzített — 150 dol­lár. A műtét utáni gyógykeze­lés ára naponta szintén 159 dollár. Ily módon egy vakbél eltávolítása 700 dollárba ke­rül. Körülbelül ugyanennyibe kerül egy Kaule«., ha az nor ma ­Rágyújtottunk, áttértünk más témára. És ekkor a fizetendő orvosi ellátásban érdekelt em-(* méinyei bérünk panaszkodni kezdett J _ A teljw magyar de!ega_ májára, es pontosan az ellen-i ció részt vett egy találkozón kezőjet mondta annak, amiről a komszcimolisíákkal. Hatvan 10 percen keresztül beszélt, f kilométeres ^ hajóutat tettünk — Egyébként isten őrizz a betegségektől Amerikában., Nálunk nagyon félnek az or-i vosoktól. Utcai rosszullétek1 vagy utcai segélynyújtások esetén a páciens első kérdé­se : »Csak nem akar kórházba^ syönyörű G1 i nka-am lékpia­‘ kett. Ott kaptam a hajón. , meg a Moszkva-folyón. Cso- i dálatos este volt. Igaza barát- I ságok szövődtek. Rengeteg i fiúnak, lánynak segítettem én lis, hogy címet válthasson, ör- izök még egy emléket erről a 'kirándulásról. Ott van a szek­rény tetején- Nézze csak! Egy vinni ?« (f olytatjuk.) Hosszú

Next

/
Oldalképek
Tartalom