Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-07 / 157. szám
MAI KOMMENTÁRUNK Átvételi gondok a tahi termény forgalmi telepen Végéhez közeledik az árpaaratás Perzsel a map. Még csak reg- gél fél kilenc, de a komibaj-nos imge már csupa víz. A nap nem kíméli az aratókat. Igazi július van. levegő vibrál a gabonatáblák fölött. A kombájn. oldala is áttüzesedett. Ahogy nekitámaszkodunk, égeti a tenyerünket. Nemrég nagy zápor vonult végig ezen a tájon. A föld még nedves, a gabona is megdőlt, a gép nehezen boldogul vele. A ráfcsi Üj Élet Termelőszövetkezetben egy hete kezdték meg az árpa aratását. Ottj ár- tünkkor egy ötvennégy holdas táblán dolgozott a két kombájn. Amikor a táblához értünk, néhány percre leállították a gépeket. — Milyen a termés? — Az árpa kitűnő, holdanként huszonhat mázsa szemet ad. Igaz, hogy az eső nagyon leverte, de szem van bőven, — Mikor végeznek ezzel táblával? Egymás után érkeznek az árpával megrakott pótkocsik a terménylörgalmi raktárához. Az esőtől megdőlt gabonával nehezen boldogul a kombájn. reggel négykor kezdek. Éjszaka a helyettesem dolgozik. Ennek ellenére előfordul a mostanihoz hasonló torlódás. Oka, hogy most, eső után az összes tsz teljes kapacitással dolgozik. Az ampa víztartalma nagy, ezért a gazdaságok semmit i sem tárolnak belőle, mind átadják nekünk. Sokkal nagyobb mennyiségek érkeznek, mint amennyi a szerződés kölesek után várható vőllt. Naponta mintegy húsz vagonnyi gabonát veszünk át. Néhány nap múlva mar elkerülhetők lesznek ezek a torlódások. Egymás után érkeznek a traktorok. Kiürítik a terhűkéi, és máris indulnak vissza az újabb szállítmányokért. ReTanácskoztak a megyei tanács és az SZMT vezetői A megyei tanács és az SZMT vezetői rendszeresen találkoznak, s az együttműködési megállapodás szellemében közösen tanácskoznak arról, miben működhetnek még szarosabban együtt. A megyei tanács és az SZMT vezetőinek iegutóbbi találkozóján, melyet a tanácsszékházban tartottak meg, összegezték az együttműködési megállapodás tapasztalatait. Áttekintették például a művelődési intézmények működésének, fenntartásának helyzetét, megbeszélték a fejlesztés feladatait. A szakszervezet vezetői azt javasolták, hogy a megyei tanács egészségügyi osztálya ismételten vizsgálja meg a kaposvári rendelőintézet helyzetét. s tegyen intézkedést a zsúfoltság megszüntetésére, gondoskodjon a járóbeteg-ellátás jobb körülményeiről. A SZMT vezetői egyetértettek azokkal az intézkedésekkel, melyeket a tanács a fogyasztók érdekvédelmének javítása végett tett. Kifejezésre juttatták azonban azt is, hogy együttesen még nagyobb erőfeszítésekre van szükség a jövőben. A megyei tanács, az SZMT vezetői megállapodtak aibban, hogy szeptemberben megbeszélik a megye V4 ötéves tervének irányelveit, megvitatják azokat az intézkedéseket, melyeket a szociális ellátás javítására terveznek. A két szerv vezetői minden kérdésben közős álláspontot alakítottak ki. Óriás sátorral Reprezentáció nélkül Jó vendéglátók vagyunk, ezt sokszor és sokan elmondták rólunk. És azt is, hogy etetni, itatni szeretjük a vendéget. A Nobel-dijas Asturias könyvet irt a remek magyar konyháról, a vendégszeretetről. Mások csak egyszerűen felsorolták — igaz nem Írásban, csak szóban —, hogy mit kaptak egy-egy vállalatnál, intézménynél tett látogatásuk során. A vendégszeretet kijár nálunk hazainak és külföldinek egyaránt. S ez így van rendjén. Azt azonban már érdemes vizsgálni — s vizsgálták is —, hogy miből fizetik fezt. A vállalatoknál »természetesen« vállalati pénzből. S ha néha egy-egy felügyeleti vizsgálat szóvá tette, hogy túl sokat költöttek a reprezentációra. készen állt a válasz: »A termelés érdekében tettük.«. Bár ezt az érvelést soha senki nem fogadta el, mégis mindig ismételték. Ismerek vállalati igazgatót, aki — amikor elolvasta az egy hónapja hatályba lépett »reprezentációs« rendeletet — így sóhajtott fel: »Na végre!«. S erre többszörösen is oka volt. Náluk komolyan vették a pénzügyi fegyelmet, és soha nem költöttek többet a megengedettnél reprezentációra. De mert az igazgató — aki mellesleg fontos közéleti tisztet is betölt — szerette vendéglátóként viszonozni azt, amit vendégként kapott, fizetéskor mindig legalább 500 forintot adott át titkárnőjének konyakra, pálinkára. Magának pedig gyümölcslevet é* üdítő italt tartott a hűtőszekrényben. Most csak üdítő italt tart, s megmarad a fizetése. Sokszor hallottam már fáradt emberektől: a sok ital — amelyet nem élvezettel, hanem szükségből fogyasztanak — kiborítja őket. De hát ez volt a szokás, nem lehetett mit tenni. A reprezentációt szabályozó rendelet több mint egy hónapja van már hatályban. Azt, hogy mennyivel csökkenti a vállalati kiadásokat, nem lehet még tudni. Egyet azonban máris elértek vele: ha valaki vendégként kopog, megkérdezik tőle: kávét vagy üdítő italt kér-e? A vendégnek választási lehetőséget adnak, s nem hozzák — sokszor megkérdezés ‘ nélkül — az italt. Minek tagadni — ha meleg van, vagy fáradt az ember —, jólesik a forró kávé vagy egy jégbe hűtött üdítő, s nem hiányzik a konyak, a pálinka. Időszerű volt már jogszabállyal korlátozni a reprezentációt. S ezt mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy az elmúlt években jelentősen emelkedett egyes vállalatoknál az erre a célra fordított összeg. A jogszabály ésszerű határt szab: lehetővé teszi a vállalatok, intézmények vezetésével összefüggő indokolt vendéglátás költségeinek az elszámolását, de tiltja a nagyvonalúságot«, az indokolatlan kiadást. K. I. — Talán estig befejezzük. Végezhetnénk előbb is, de csak két gép arat, a harmadik eddig nem érkezett meg. — Mennyi árpa vár még anajtasra? — Ezenkívül öüven hold. Azután következik a búza. Erjna felbúgjnak a kombájnok motorjai, a gépek falják az j árpát. Megérkeznek: a számító- ! járművek is. odaállnak a kombájnok maliié azok pedig gyor- j san megtöltik a pótkocsikat eretit árpaszemek mi linóival. Tovább indulunk. Az aszfalt szinte gőzölög előttünk. Az út mentén mindenütt sárgán, éretten áll a búza. Tabot elhagyva, az út mellett kombájn áll, körülötte traktorok, éppen 'pihenőt tartanak. Méret László kombájinos a gépét olajozza, zsírozza. Erre mindennap szűkmajorba, és hogy este meddi g maradiak, az változó. Tegnap például fél kilencig kint voltam a táblán. Általában 14—16 órát dolgozom. Anyagilag jól kijövök. — A gépét ki készítette elő az aratasra? — Teljes egészében én állítottam. össize. Amikor elkezdtem a szerelést, csak a külső bádogburkolaí volt egyben. A többi alkatrészt én szereltem | be. Iegyekeztem úgy megcsi- j nálim. hogy komolyabb hiba ne j fordulhasson elő aratás köz- j ben. — Családja van? — Egy kislányom. Mostanában nagyon ritkán lát, hiszen alig vagyok otthon. Ha az aramélhető, hogy az átvétel — a kezdeti nehézségek után — már zökkenőmentes lesz, és a kombájirtotonak nem kell azért esek alján negyedszer rendez- állnáiuk, mert nincs hova el- j ték meg — elsősorban a faszai li tani a gabonát. ! gya^^i cüdteke^ gyártó Harmadik digit kapott a Krisztina — A textilipari rekonstrukció eredményei Vásár van Pécsen. A Me- 1 Szöveg: Dán Tibor Képek: Qyertyás László ipar seregszemléjét. A július i 15-ig nyitva tartó kiállításra 126 vállalat hozta el termé- i keik A Budapesti Nemzetközi Öt éve kezdődött SZELŐKÖN az ismerősöket | es az ismeretleneket szívesen j elviszik a helybeliek megmiu- I tata melegvizes fürdőjüket. | Somogybán kevesen ismerik büszkeségüket, pedig a helybelieken kívül nagyon sok »törzsvendége« van a körparat a bizalom. Nem hittek saját erejükben. De az ismételt felhívás nyomán megindult a munka. Fényképeket nézegetünk. Csoportok dolgoznak ásóval, nyékről. Még Pécsről is jár- i laipattal, a falu apraja-nagyja Mérei Lászlónak ez a második aratása. ség van. A tabi Egyetértés Tsz tizenhat holdas árpa tábláján ez az egy gép dolgozik. Vezetője huszonhárom éves. — 1971 júliusától dolgozom a szövetkezetnél, mezőgazdaságii gépszerelő a szakmám. Az iskolát itt Taibcn végeztem, a szakmunkás«bizonyítványt 1968-ban, szereztem meg. — Hányadik aratása ez? — Még csak a második. — Mennyit dolgozik naponta?----Reggel hatra megyék t áismafc vége, már többet tudok foglalkozni a családommal is. Ttíbon a terményforgakmúi át- vevöhelye előtt traktorok, tehergépkocsik sorakoznak. — Rendkívül nagy erőfeszítésünkbe kerül — mondja Bognár István raktaiveaetó —, hogy a beérkező nagy mennyiségű gabonát fogadni tudjuk. Sok kukoricánk van még raktáron, melyet folyamatosan szállítanak el. Éjjél- | nappal ddtgozumk, en példáiul a+*este t.raenegyág itt. vagyok, es-. mák ide fürödni, szaggató reumát kúrálni. Vajon az itteniek csak a faluin ritkasagszaimba menő fürdőre, a kultúrált, parkosított környezetére büszkék ? A kérdéssel Horváth Györgyhöz, a községi tanács elnökéhez fordultunk. — Nem. A jogos büszkeségben nem rejlik hivalkodás. Csupán tawaäy 306 forint 75 fillér vofet az egy személyre jutó társadalmi munka értéke a községben, és ennek nagy részét a fürdő építésénél, bővítésénél végeztek. Évekre visszamenően mindig ilyen jó eredményt tud felmutatni Szülök. Tavaly a fürdő bővítésével együtt végezitek ei a község vízrendezési munkáit is. — Hogyan kezdődött ? — 1969-ben kezdtük a térin ál fürdő alapozását Egészen pontosan az év első negyedében. Augusztus 20-án márfiü-. rödteik benne. Ezzel a munkával együtt kezdődött a víz bevezetése. Mindkettőt szinte teljesen a társadalmi munkára alapoztuk. — Gondok*», az efeő hwwó szóra megÉndtritak az emberek, részein a községről volt szó — Hót nem rőtemen. Az első ott van a munkán. És nem- j csak 69-,ben, hanem később is. A következő éviekben hagyó- i mánya lett a társadalmi munkának Szulokon. — 1970-ben és 71-ben is j négyszáz forint fölött volt az | egy személyre jutó társadalmi j munka értéke — mondja az i elnök. EnéBcül soha nem jia- [ tottomk volna eddig. Végigsétáltunk a termálfürdő termeten. Hétköznap dél- j előitt volt. aratás előtt, kapálás idejenjnem voltak sokam. Vasárnap, mondtak a helybeliek, autó autót ér — pedig nem is kövesút vezet ide. A medencék környéke szépén parkosított Van büfé, most terveznek egy étkezdét, és két hétvégi fatház áffl. a strand szélén. Szulokiaké. Azt mondják, az egyikben néha napokig kint lakik a csatod legidősebb tagja, aki a meleg vízben gyógyítja magát Néhány nap elteltével azutan hazasétál a faluba. A község vezetői szerint egyre többen érdeklődnek a hetybefiek köziül hasonló ház epresének a lehetőségeiről. MINDEZ 1969-BEN kezdődött Saulok taivalyi eredményed alapján megszerezte a megyei tanács településfejlesztési versepyénék járási ei- ső-hehte*. , Vásár elsősorban a világcégek találkozója, a kis- és középüzemeknek nemigen ad módot a bemutatkozásra. A Pécsi Ipari Vásár viszont éppen ezt a célt tűzte maga elé. hogy találkozóra hívja a hazai igények kielégítésében reszt vevő termelő- es kereskedelmi vál- lalaitokat. A Köztársaság téren ízlésesen rendezett vásárt tegnap délelőtt Keserű Jánosné kóny- nyüipari miniszter nyitotta meg. Egyebek között hangsú- i lyozla: a gazdaságirányítás jelenlegi rendszere új szerződéses kapcsolatok bevezetését, az ipar és a kereskedelem | újszerű együttműködését tette . lehetővé, illetve szükségessé. | Az ipar és a kereskedelem kapcsolata rugalmasabb és hatékonyabb, de gyakrabban ! adódnak problémák is. Nem kielégítő a piackutatás színvonala: a gyorsan változó fogyasztói igényeiket lassabban követi az árukínálat, gyakori a kockázat és a terhek egyoldalú viselése, a feltételek tisztázásának hiányai, a helyzeti előnyok egyoldalú kihasználása. Mindebből következik, hogy kulturáltabb, megalapozottabb kereskedelmi együttműködésre van szükség: javítani kell a termelői érdekeltség összhangját a belföldi termelésnél éppen ügy, mint az exportszállításoknál. Amikor a kivitel fokozására törekednek a vállalatok, azt is vizsgálni kell, hogy milyen módon lehet bővíteni a fogyasztási cikkek importját a lakosság jobb ellátása érdekében. A Pécsi Ipari Vásáron elsősorban közszükségleti cikkeket mutatnak ;be. A kiállítóknak több mint a feie a könnyűipari ágazatihoz tartozik, s ez meghatározza a vásár jellegét. Főleg a textiles börrusházati ipar termékein lehet érezni a rekonstrukció eredményeit. Szép termékekkel vonult fel a bútoripar is. A vásár érdekessége a győri Graboplast óriás sátra. A bejárak mellett ebben mutatja be termékeit a bútoripar. A több tant ezerhétezáz mégyalá két nagy teljesítményű ventillátor óránként több mint ezer köbméter levegőt fúj be. Az így létrehozott túlnyomás feszíti a kupolát. A levegő »szökését« a beépített lengőajtó gátolja meg (A hatalmas sátrat egyébként megvásárolta a Pécsi Városi Tanács. s az ősszel a Hullám fürdő födött feszítik majd ki.) Az 5122 négyzetméter fedett és az 5000 négyzetméter szabad területen több mint százezer terméket mutatnak be a hazai és finn cégek. Ezek közül kétszázharmincnégyet díjazásra jelöltek: a bíráló bizottság elsősorban a fogyasztok érdekeit tartotta szem előtt, amikor véleményt mondót egy-egy termékről. A korszerűség mellett szempont volt az ár es természetesen a minőség is. Mindezt figyelembe véve ítélték oda a harmadik díjat a Tabi Campíngcikk Vállalat Krisztina — 73 fantázianevet viselő sátrának. A vállalat hagyományos kiállító már Pécsen: ott volt eddig mind a négy vásáron. Díjat azonban az idén kapott először. Színes kempingsátrai ott sorakoznak a bejárattal szemben: a látogató szinte nem tud bemenni anélkül, hogy meg ne nézné ezeket a termékeket. A kiállítók között ott van a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság is. A vásár a bemutató mellett természetesen kereskedelmi tárgyalásokra való, s tegnap — nyomban a megnyitó után — megkezdődtek az üzletkötések. A legjelentősebb a Dél- dunántúli Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat és a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár között jött létre: százmillió forint értékű árut vásárolt a nagykereskedelmi vállalat, s ezt Baranya, Tolna és Somogy megye fogyasztási szövetkezeteinek, iparcikkboit- jainak adja tovább. A tegnap délelőtti megnyitó után a IV. Pécsi Ipari Vásár délután már a nagyközönségé volt. A szakemberek pedig a szakmai rendezvényeken találkoznak, s cserélik kS véleményüket. Kerm Imre Somogyi Nép ap
