Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-07 / 157. szám

MAI KOMMENTÁRUNK Átvételi gondok a tahi termény forgalmi telepen Végéhez közeledik az árpaaratás Perzsel a map. Még csak reg- gél fél kilenc, de a komibaj-nos imge már csupa víz. A nap nem kíméli az aratókat. Igazi július van. levegő vibrál a gabonatáblák fölött. A kom­bájn. oldala is áttüzesedett. Ahogy nekitámaszkodunk, ége­ti a tenyerünket. Nemrég nagy zápor vonult végig ezen a tá­jon. A föld még nedves, a ga­bona is megdőlt, a gép nehe­zen boldogul vele. A ráfcsi Üj Élet Termelőszö­vetkezetben egy hete kezdték meg az árpa aratását. Ottj ár- tünkkor egy ötvennégy holdas táblán dolgozott a két kom­bájn. Amikor a táblához ér­tünk, néhány percre leállítot­ták a gépeket. — Milyen a termés? — Az árpa kitűnő, holdan­ként huszonhat mázsa szemet ad. Igaz, hogy az eső nagyon leverte, de szem van bőven, — Mikor végeznek ezzel táblával? Egymás után érkeznek az árpával megrakott pótkocsik a terménylörgalmi raktárához. Az esőtől megdőlt gabonával nehezen boldogul a kombájn. reggel négykor kezdek. Éjsza­ka a helyettesem dolgozik. En­nek ellenére előfordul a mos­tanihoz hasonló torlódás. Oka, hogy most, eső után az összes tsz teljes kapacitással dolgozik. Az ampa víztartalma nagy, ezért a gazdaságok semmit i sem tárolnak belőle, mind át­adják nekünk. Sokkal nagyobb mennyiségek érkeznek, mint amennyi a szerződés kölesek után várható vőllt. Naponta mintegy húsz vagonnyi gabo­nát veszünk át. Néhány nap múlva mar elkerülhetők lesz­nek ezek a torlódások. Egymás után érkeznek a traktorok. Kiürítik a terhűkéi, és máris indulnak vissza az újabb szállítmányokért. Re­Tanácskoztak a megyei tanács és az SZMT vezetői A megyei tanács és az SZMT vezetői rendszeresen találkoz­nak, s az együttműködési megállapodás szellemében kö­zösen tanácskoznak arról, mi­ben működhetnek még szaro­sabban együtt. A megyei ta­nács és az SZMT vezetőinek iegutóbbi találkozóján, melyet a tanácsszékházban tartottak meg, összegezték az együtt­működési megállapodás ta­pasztalatait. Áttekintették pél­dául a művelődési intézmé­nyek működésének, fenntartá­sának helyzetét, megbeszélték a fejlesztés feladatait. A szakszervezet vezetői azt javasolták, hogy a megyei ta­nács egészségügyi osztálya is­mételten vizsgálja meg a ka­posvári rendelőintézet helyze­tét. s tegyen intézkedést a zsúfoltság megszüntetésére, gondoskodjon a járóbeteg-ellá­tás jobb körülményeiről. A SZMT vezetői egyetértettek azokkal az intézkedésekkel, melyeket a tanács a fogyasz­tók érdekvédelmének javítása végett tett. Kifejezésre juttat­ták azonban azt is, hogy együttesen még nagyobb erő­feszítésekre van szükség a jö­vőben. A megyei tanács, az SZMT vezetői megállapodtak aibban, hogy szeptemberben megbe­szélik a megye V4 ötéves ter­vének irányelveit, megvitatják azokat az intézkedéseket, me­lyeket a szociális ellátás ja­vítására terveznek. A két szerv vezetői minden kérdésben közős álláspontot alakítottak ki. Óriás sátorral Reprezentáció nélkül Jó vendéglátók vagyunk, ezt sokszor és sokan elmond­ták rólunk. És azt is, hogy etetni, itatni szeretjük a ven­déget. A Nobel-dijas Asturias könyvet irt a remek magyar konyháról, a vendégszeretet­ről. Mások csak egyszerűen felsorolták — igaz nem Írás­ban, csak szóban —, hogy mit kaptak egy-egy vállalatnál, intézménynél tett látogatásuk során. A vendégszeretet kijár ná­lunk hazainak és külföldinek egyaránt. S ez így van rend­jén. Azt azonban már érde­mes vizsgálni — s vizsgálták is —, hogy miből fizetik fezt. A vállalatoknál »természete­sen« vállalati pénzből. S ha néha egy-egy felügyeleti vizs­gálat szóvá tette, hogy túl so­kat költöttek a reprezentáció­ra. készen állt a válasz: »A termelés érdekében tettük.«. Bár ezt az érvelést soha sen­ki nem fogadta el, mégis min­dig ismételték. Ismerek vállalati igazgatót, aki — amikor elolvasta az egy hónapja hatályba lépett »rep­rezentációs« rendeletet — így sóhajtott fel: »Na végre!«. S erre többszörösen is oka volt. Náluk komolyan vették a pénzügyi fegyelmet, és soha nem költöttek többet a meg­engedettnél reprezentációra. De mert az igazgató — aki mellesleg fontos közéleti tisz­tet is betölt — szerette ven­déglátóként viszonozni azt, amit vendégként kapott, fize­téskor mindig legalább 500 forintot adott át titkárnőjé­nek konyakra, pálinkára. Ma­gának pedig gyümölcslevet é* üdítő italt tartott a hűtőszek­rényben. Most csak üdítő italt tart, s megmarad a fizetése. Sokszor hallottam már fá­radt emberektől: a sok ital — amelyet nem élvezettel, ha­nem szükségből fogyasztanak — kiborítja őket. De hát ez volt a szokás, nem lehetett mit tenni. A reprezentációt szabályozó rendelet több mint egy hó­napja van már hatályban. Azt, hogy mennyivel csökkenti a vállalati kiadásokat, nem le­het még tudni. Egyet azonban máris elértek vele: ha valaki vendégként kopog, megkérde­zik tőle: kávét vagy üdítő italt kér-e? A vendégnek vá­lasztási lehetőséget adnak, s nem hozzák — sokszor meg­kérdezés ‘ nélkül — az italt. Minek tagadni — ha meleg van, vagy fáradt az ember —, jólesik a forró kávé vagy egy jégbe hűtött üdítő, s nem hi­ányzik a konyak, a pálinka. Időszerű volt már jogsza­bállyal korlátozni a reprezen­tációt. S ezt mi sem bizonyí­totta jobban, mint az, hogy az elmúlt években jelentősen emelkedett egyes vállalatok­nál az erre a célra fordított összeg. A jogszabály ésszerű határt szab: lehetővé teszi a vállalatok, intézmények veze­tésével összefüggő indokolt vendéglátás költségeinek az elszámolását, de tiltja a nagyvonalúságot«, az indoko­latlan kiadást. K. I. — Talán estig befejezzük. Végezhetnénk előbb is, de csak két gép arat, a harmadik ed­dig nem érkezett meg. — Mennyi árpa vár még anajtasra? — Ezenkívül öüven hold. Az­után következik a búza. Erjna felbúgjnak a kombájnok motorjai, a gépek falják az j árpát. Megérkeznek: a számító- ! járművek is. odaállnak a kom­bájnok maliié azok pedig gyor- j san megtöltik a pótkocsikat eretit árpaszemek mi linóival. Tovább indulunk. Az aszfalt szinte gőzölög előttünk. Az út mentén mindenütt sárgán, éretten áll a búza. Tabot el­hagyva, az út mellett kombájn áll, körülötte traktorok, éppen 'pihenőt tartanak. Méret Lász­ló kombájinos a gépét olajozza, zsírozza. Erre mindennap szűk­majorba, és hogy este meddi g maradiak, az változó. Tegnap például fél kilencig kint vol­tam a táblán. Általában 14—16 órát dolgozom. Anyagilag jól kijövök. — A gépét ki készítette elő az aratasra? — Teljes egészében én állí­tottam. össize. Amikor elkezd­tem a szerelést, csak a külső bádogburkolaí volt egyben. A többi alkatrészt én szereltem | be. Iegyekeztem úgy megcsi- j nálim. hogy komolyabb hiba ne j fordulhasson elő aratás köz- j ben. — Családja van? — Egy kislányom. Mostaná­ban nagyon ritkán lát, hiszen alig vagyok otthon. Ha az ara­mélhető, hogy az átvétel — a kezdeti nehézségek után — már zökkenőmentes lesz, és a kombájirtotonak nem kell azért esek alján negyedszer rendez- állnáiuk, mert nincs hova el- j ték meg — elsősorban a fa­szai li tani a gabonát. ! gya^^i cüdteke^ gyártó Harmadik digit kapott a Krisztina — A textilipari rekonstrukció eredményei Vásár van Pécsen. A Me- 1 Szöveg: Dán Tibor Képek: Qyertyás László ipar seregszemléjét. A július i 15-ig nyitva tartó kiállításra 126 vállalat hozta el termé- i keik A Budapesti Nemzetközi Öt éve kezdődött SZELŐKÖN az ismerősöket | es az ismeretleneket szívesen j elviszik a helybeliek megmiu- I tata melegvizes fürdőjüket. | Somogybán kevesen ismerik büszkeségüket, pedig a hely­belieken kívül nagyon sok »törzsvendége« van a kör­parat a bizalom. Nem hittek saját erejükben. De az ismé­telt felhívás nyomán megin­dult a munka. Fényképeket nézegetünk. Csoportok dolgoznak ásóval, nyékről. Még Pécsről is jár- i laipattal, a falu apraja-nagyja Mérei Lászlónak ez a második aratása. ség van. A tabi Egyetértés Tsz tizenhat holdas árpa tábláján ez az egy gép dolgozik. Veze­tője huszonhárom éves. — 1971 júliusától dolgozom a szövetkezetnél, mezőgazdasá­gii gépszerelő a szakmám. Az iskolát itt Taibcn végeztem, a szakmunkás«bizonyítványt 1968-ban, szereztem meg. — Hányadik aratása ez? — Még csak a második. — Mennyit dolgozik napon­ta?----Reggel hatra megyék t áismafc vége, már többet tudok foglalkozni a családommal is. Ttíbon a terményforgakmúi át- vevöhelye előtt traktorok, te­hergépkocsik sorakoznak. — Rendkívül nagy erőfeszí­tésünkbe kerül — mondja Bognár István raktaiveaetó —, hogy a beérkező nagy mennyiségű gabonát fogadni tudjuk. Sok kukoricánk van még raktáron, melyet folya­matosan szállítanak el. Éjjél- | nappal ddtgozumk, en példáiul a+*este t.raenegyág itt. vagyok, es-. mák ide fürödni, szaggató reu­mát kúrálni. Vajon az itteniek csak a faluin ritkasagszaimba menő fürdőre, a kultúrált, parkosított környezetére büsz­kék ? A kérdéssel Horváth Györgyhöz, a községi tanács elnökéhez fordultunk. — Nem. A jogos büszkeség­ben nem rejlik hivalkodás. Csupán tawaäy 306 forint 75 fillér vofet az egy személyre jutó társadalmi munka értéke a községben, és ennek nagy részét a fürdő építésénél, bő­vítésénél végeztek. Évekre visszamenően mindig ilyen jó eredményt tud felmutatni Szü­lök. Tavaly a fürdő bővítésé­vel együtt végezitek ei a köz­ség vízrendezési munkáit is. — Hogyan kezdődött ? — 1969-ben kezdtük a tér­in ál fürdő alapozását Egészen pontosan az év első negyedé­ben. Augusztus 20-án márfiü-. rödteik benne. Ezzel a munká­val együtt kezdődött a víz be­vezetése. Mindkettőt szinte teljesen a társadalmi munká­ra alapoztuk. — Gondok*», az efeő hwwó szóra megÉndtritak az embe­rek, részein a községről volt szó — Hót nem rőtemen. Az első ott van a munkán. És nem- j csak 69-,ben, hanem később is. A következő éviekben hagyó- i mánya lett a társadalmi mun­kának Szulokon. — 1970-ben és 71-ben is j négyszáz forint fölött volt az | egy személyre jutó társadalmi j munka értéke — mondja az i elnök. EnéBcül soha nem jia- [ tottomk volna eddig. Végigsétáltunk a termálfür­dő termeten. Hétköznap dél- j előitt volt. aratás előtt, kapá­lás idejenjnem voltak sokam. Vasárnap, mondtak a helybe­liek, autó autót ér — pedig nem is kövesút vezet ide. A medencék környéke szépén parkosított Van büfé, most terveznek egy étkezdét, és két hétvégi fatház áffl. a strand szé­lén. Szulokiaké. Azt mondják, az egyikben néha napokig kint lakik a csatod legidősebb tag­ja, aki a meleg vízben gyó­gyítja magát Néhány nap el­teltével azutan hazasétál a faluba. A község vezetői sze­rint egyre többen érdeklődnek a hetybefiek köziül hasonló ház epresének a lehetőségeiről. MINDEZ 1969-BEN kezdő­dött Saulok taivalyi eredmé­nyed alapján megszerezte a megyei tanács településfej­lesztési versepyénék járási ei- ső-hehte*. , Vásár elsősorban a világcégek találkozója, a kis- és közép­üzemeknek nemigen ad módot a bemutatkozásra. A Pécsi Ipari Vásár viszont éppen ezt a célt tűzte maga elé. hogy találkozóra hívja a hazai igé­nyek kielégítésében reszt vevő termelő- es kereskedelmi vál- lalaitokat. A Köztársaság téren ízlése­sen rendezett vásárt tegnap délelőtt Keserű Jánosné kóny- nyüipari miniszter nyitotta meg. Egyebek között hangsú- i lyozla: a gazdaságirányítás je­lenlegi rendszere új szerződé­ses kapcsolatok bevezetését, az ipar és a kereskedelem | újszerű együttműködését tette . lehetővé, illetve szükségessé. | Az ipar és a kereskedelem kapcsolata rugalmasabb és ha­tékonyabb, de gyakrabban ! adódnak problémák is. Nem kielégítő a piackutatás színvo­nala: a gyorsan változó fo­gyasztói igényeiket lassabban követi az árukínálat, gyakori a kockázat és a terhek egyol­dalú viselése, a feltételek tisz­tázásának hiányai, a helyzeti előnyok egyoldalú kihasználá­sa. Mindebből következik, hogy kulturáltabb, megalapo­zottabb kereskedelmi együtt­működésre van szükség: javí­tani kell a termelői érdekelt­ség összhangját a belföldi ter­melésnél éppen ügy, mint az exportszállításoknál. Amikor a kivitel fokozására törekednek a vállalatok, azt is vizsgálni kell, hogy milyen módon le­het bővíteni a fogyasztási cik­kek importját a lakosság jobb ellátása érdekében. A Pécsi Ipari Vásáron elsősorban köz­szükségleti cikkeket mutatnak ;be. A kiállítóknak több mint a feie a könnyűipari ágazatihoz tartozik, s ez meghatározza a vásár jellegét. Főleg a textil­es börrusházati ipar termékein lehet érezni a rekonstrukció eredményeit. Szép termékek­kel vonult fel a bútoripar is. A vásár érdekessége a győri Graboplast óriás sátra. A be­járak mellett ebben mutatja be termékeit a bútoripar. A több tant ezerhétezáz mégy­alá két nagy teljesítményű ventillátor óránként több mint ezer köbméter levegőt fúj be. Az így létrehozott túl­nyomás feszíti a kupolát. A le­vegő »szökését« a beépített lengőajtó gátolja meg (A ha­talmas sátrat egyébként meg­vásárolta a Pécsi Városi Ta­nács. s az ősszel a Hullám für­dő födött feszítik majd ki.) Az 5122 négyzetméter fedett és az 5000 négyzetméter sza­bad területen több mint száz­ezer terméket mutatnak be a hazai és finn cégek. Ezek kö­zül kétszázharmincnégyet dí­jazásra jelöltek: a bíráló bi­zottság elsősorban a fogyasz­tok érdekeit tartotta szem előtt, amikor véleményt mon­dót egy-egy termékről. A kor­szerűség mellett szempont volt az ár es természetesen a minő­ség is. Mindezt figyelembe vé­ve ítélték oda a harmadik dí­jat a Tabi Campíngcikk Vál­lalat Krisztina — 73 fantázia­nevet viselő sátrának. A vál­lalat hagyományos kiállító már Pécsen: ott volt eddig mind a négy vásáron. Díjat azonban az idén kapott elő­ször. Színes kempingsátrai ott sorakoznak a bejárattal szem­ben: a látogató szinte nem tud bemenni anélkül, hogy meg ne nézné ezeket a termékeket. A kiállítók között ott van a So­mogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság is. A vásár a bemutató mellett természetesen kereskedelmi tárgyalásokra való, s tegnap — nyomban a megnyitó után — megkezdődtek az üzletköté­sek. A legjelentősebb a Dél- dunántúli Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat és a Hódmezővásárhelyi Kötött­árugyár között jött létre: száz­millió forint értékű árut vá­sárolt a nagykereskedelmi vál­lalat, s ezt Baranya, Tolna és Somogy megye fogyasztási szövetkezeteinek, iparcikkboit- jainak adja tovább. A tegnap délelőtti meg­nyitó után a IV. Pécsi Ipari Vásár délután már a nagykö­zönségé volt. A szakemberek pedig a szakmai rendezvénye­ken találkoznak, s cserélik kS véleményüket. Kerm Imre Somogyi Nép ap

Next

/
Oldalképek
Tartalom