Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-05 / 155. szám

Esztergom ezeréves

Székesfehérvár, a magyar j Géza fejedelem alapította I. varosok »nagy öregének« mii- j istván király tovább építette

és gazdagította az Árpád-házi

lennkrma után egy esztendővel, Esztergom falai között harsannak föl az ezredik születésnap ünnepi hangjai. A város csöndes méltósággal és lakóinak forró lelkesedésével készülődik a nagy napokra. Esztergom az ünnepi év ragyogásában annak ynu tatja magát, ami valójában mindig is volt: történelmi városnak, a művészetek gazdag kincstárának, amelyet merész és nagyvonalú foglalatba zár egy korszerű ipari övezet. Esztergomban a műit és a jelen olyan szerencsés arányú ötvözetet alkot, amelyet kevés magyar város mutathat föl. Elhelyezésével és természeti környezetével kevés magyar város kelhet versenyre.

Királyi székhely

A délre kanyarodó Duna kiugró sziklafokán, a folyó ősi magyar nevén, az Ißzter »gombján« építette Géza fejedelem az első esztergomi palotát, nyilvánvalóan abból a bölcs megfontolásból kiindulva. hogy a hegyek és a Duna között felmagasló, meredek sziklatuskó eredményesebben védhető, mint a mocsaras síkságon álló Alha Regia. E palotában született Géza fejedelem fia, Vajk, aki fölvette a kereszténységet, s akit I. István néven esztergámban királlyá koronáztak. A táj valóban méltó egy királyi székhelyhez. A Duna túlpartjáról a Börzsöny erdős hegyvonulata néz farkasszemet a várossal, mely a Pilis és a Gerecse hegységek változatos, vadregényes hullámaira támaszkodik.

A magyarság I. István uralkodásával, a kereszténység térhódításával új társadalmi rendre tért át. E történelmi váltás után Esztergom-a magyar állami hatalom székhelye, gazdasági, politikai és műveltségi központja lett.

A történelem viharai Esztergomot sem kímélték. Az Ár- pád-házT királyok uralkodása alatt, a tatárjárásig húzódó két és fél évszázadon át betöltötte a királyi székhely fontos hivatását. Mátyás király uralkodása alatt már kibontakozott Esztergom szerepe a tudományok és a művészetek ápolásában, az államhatalom központja a humanizmus és a magyar reneszánsz fellegvára lett. Vitéz János érsek könyvtára Mátyás híres budai könyvtárával vetekedett. Mohács után tizenhét évvel Szu- lejmán elfoglalta Esztergomot, a város védelmi harcaiban halálos sebesülés érte a magyar líra első igazi nagy költőjét, Balassi Bálintot. A város falai között született Rákóczi Ferenc szabadságharcának leghíresebb generálisa, Vak Boty- tyán, akinek egykori háza napjainkban a városi tanácsnak nyújt otthont

A millennium évében

A XIX. század első évtizedeiben az egyház nagyszabású építkezéseket kezdett Esztergomban, fölépítve a hegycsúcson Magyarország legnagyobb templomát, az esztergomi bazilikát, az érseki palotát, majd Simor János érsek megalapította a Keresztény Múzeumot, amelynek felújítása a millennium évében fejeződött be, mintegy húszmillió for in- [ tos költséggel. Az ország má- j sodik legnagyobb művészettörténeti gyűjteménye május óta - ismét látogatókat fogad, akik | között évenként csaknem százezer külföldi szerepel. A múzeum páratlanul gazdag a középkori európai festészet és szobrászat felbecsülhetetlen értékű alkotásaiban, melyeket a látogatók az ünnepi évben már méltó keretek között szemlélhetnek.

királyok első kőpalotáját, amelyet III. Béla legjelentősebb középkori műemlékünkké emelt. 1934—38 között a Műemlékek Országos Bizottsága feltárta és helyreállította III. Béla palotájának és a várkápolnának maradványait. A 80-as évek elején kezdődött esztergomi ásatások második szakasza során megtalálták Géza fejedelem és I. István palotájának nagy kiterjedésű maradványait, amelyek hitelesen bizonyítják, hogy, Géza és István korában az állami élet központja, a fejedelmi és királyi szálláshely az esztergomi palota volt.

Húsz év alatt

Esztergom az 50-es évekig megőrizte csöndes kisvárosi zárkózottságát, tartózkodó hangulatát. Az ország és a külföld azonban »fölfedezte« Esztergomot, a város ódon szépségét, és múzeális kincseit, megkezdődött a'látogatók áradása, Esztergom rövid néhány év alatt Magyarország egyik legfelkapottabb idegenforgalmi célpontja lett. A város társadalmi szerkezetének megváltozása akkor kezdődött, amikor a dorogi szénmedence és bányaipár. a szénre épült iparágak fejlődése robbanásszerűen kiterjesztette Esztergom határait. Alig húsz év alatt az ipari munkások száma megkétszereződött, s bár a közigazgatás átszervezésével Tatabánya lett az egyesített Komárom—Esztergom megyék székhelye, közigazgatási és művelődési, valamint ipari központja, a váro6 fejlődése meggyorsult, egymás után telepedtek meg külső kerületeiben azok az iparművek, amelyek Esztergom fejlődését meghatározták.

Ily módon a XX. század második felében a hajdani királyi székváros, érseki székhely és katolikus iskolaváros modern középvárossá alakult, amelyben gondosan őrzik az elmúlt évszázadok építészeti hagyatékát, de a nagyarányú | lakásépítés már egy új Esztergom körvonalait rajzolja ki. Esztergom ma már nem királyi város, nem is megyeszékhely, de új rangot kapott, a Duna-kanyar fővárosa lett.

LJj városkép

Esztergom lakói azzal ünnepük az ezredik születésnapot, hogy büszike történelmi emlékeiket, a múzeumok kincseit együtt mutatják be az új kor alkotásaival, a szocialista társadalom eredményeivel. A város lakói nemes lokálpatriotizmustól áthatva, páratlan áldozatkészséggel vállaltak és vettek részt azokban a társadalmi feladatokban, amelyek Eztergom ünneplő arcát kialakították. A várost a történelmi századokban sokféle jelzővel illették, nevezték szépségesnek, erősnek, gazdagnak és büszkének, de voltaképpen most, a millenniumi ünnepségek időszakában vált a modern emberhez méltó településsé. S ez a folyamat nem ér véget az ünnepi év utolsó napjával. A város falai között kezdődött I. István országlásával a magyar történelem új korszaka, s ezt a. csaknem ezeréves sorsfordulót Esztergomban követendő hagyománynak tartják. A régit körülölelő új városkép, a reneszánsz óta nem tapasztalt szellemi fel- pezsdülés, gyökeresen megváltozott emberi és társadalmi viszonyok köszöntik az ezeréves várost a második évezred küszöbén.

< Báró ti Géza

Búcsú a postától

NEVEKET OLVASNAK. Figyelmes arcú kézbesítők hallgatják, hátha a tévesen címzett levél tulajdonosa az ő körzetükben lakik. Naponta ismétlődő rendje ez minden nagyobb postahivatalnak, így a kaposvárinak is. Ez az indulás előtti utolsó pillanat, azután vállukra akasztják a levelekkel, utalványokkal . teli nehéz táskát, s megkezdik róni az utcákat.

A nevek olvasása közben arra is szakítanak időt, hogy szerető pillantást vessenek társukra, aki ma utoljára ül közöttük, utoljára akasztja nyakába táskáját, s járja végig körzetét. A folytatás azonban eltér a megszokottól, de bizonyára mindenki megbocsátja, hogy a kaposvári kézbesítők valamivel későbben érnek körzetükbe. Ugyanis mielőtt útjukra indulnának, rendkívüli gyűlést tart a Május 1. brigád.

— Nehéz szavakat találnom, hogy valamennyiünk nevében elbúcsúzzam Turbéki Jánostól, megköszönjem több évtizedes munkáját. Nehéz szívvel válunk el tőle, hiányozni fog mindnyájunknak. Hiányozni fog az a lelkiismeretes, kötelességtudó munka, amely- lyel feladatát nap mint nap ellátta. S ha most el is köszönünk, soha nem felejtjük el, visszavárjuk, mindenkor szeretettel fogadjuk. Hiszen munkájával ő is hozzájárult, hogy elnyerhettük a zöld koszorút, az ezüst-, tavaly ^ pedig az aranyjelvényt — szól megha- tottan Andréki Ferenc brigádvezető.

— Turbéki papa, jó pihenést, élvezze sokáig a megérdemelt nyugdíjat — köszön el a fiatalok nevében Izményi Mária, a posta KISZ-titkára, megköszönve azt a segítséget is, melyet a búcsúzó postás a fiataloknak nyújtott.

Puskás Zoltánná a távirdá- sok Petőfi brigádja nevében

| egy dísztáviratot nyújt át, s I abban is, valamint meghatott I szavaival is hosszú életet kí- I ván. György László a kézbesíj tők nevében egy tréfás versikével búcsúzik.

I A Teleki Blanka, a Petőfi és i a Szabadság szocialista brigád , képviselőin kívül Békefi István hivatalvezető, Csordás János osztályvezető, Egersüegi László szb-titkár, Sárái András párttitkár mind arról beszél, hogy Turbéki János nemcsak lelkiismeretes postás volt, hanem példaképe a többieknek is a hivatal, a város, a közösség érdekében végzett munkájával. Több évtizeden át dolgozott önzetlenül a megyei labdarúgó-szövetségben is.

Könnyeivel küszködve mond köszönetét a baráti szavakért, az elismerésért és a kedves ajándékokért az ünnepelt. Meghatott volt mindenki, hisz olyan kollégától köszöntek el, aki az elmúlt évtizedekben a szívükhöz nőtt.

Egy kézfogás, egy baráti ölelés, azután Turbéki János utoljára -még nyakába akasztja a megkopott bőrtáskát. Rója a Dimitrov, a Beloiannisz, i

a Vöröstelek és a Damjanich utcát. Elköszön azoktól a kaposváriaktól, akik a hosszú évek alatt megszokták — 20

éve ebben a körzetben kézbesít —, hogy Turbéki János rendszeresen becsönget hozzájuk levéllel, pénzzel, vagy valamilyen más küldeménnyel.

Turbéki Jánost várják otthon az unokái, Zsuzsa és Vera, akiknek mesél majd arról, hogyan lett 1927-ben Orciban postai küldönc 14 esztendős korában, s a postánál töltött több mint négy évtized alatt hány ezer és ezer levelet.'táviratot kézbesített, mát jelentett mozgópostásnak lenni a háború alatt..

MEGMUTATJA majd az apróságoknak a kiválódolgozó jelvényt, a Sport érdemes dolgozója és a Szakszervezeti Munkáért kitüntetést, amelyeket több évtizedes becsületes munkájával érdemelt ki. S bi- I zonyára gyakran föleleveníti az apróságoknak a postától búcsúzás megható pillanatait, vezetőinek, társainak szeretetét, amely egész élete munkásságának legnagyszerűbb elismerését jelentette.

Sz. L.

Fürdés, pihenés, játék

Nem sok járás dicsekedhet | rekek ugyanis nem rosszallják j — Szerintem a hajcVkáréndua körülményeket. Ok mással j lás lesz a legjobb — mondja a

ilyen kedvező helyen levő út- ; törőtáborral, mint a kaposvári. 1963 óta mindig Balatonlellén | rendezhetik meg a nyári táborozást. ■ Közvetlenül a vízpar- | ton van, a terület, a táborból | azonnal a vízbe léphetnek a gyerekek. A helyszín szeren- j esés, ám az épületekkel baj van. Nedves a fal, dohos a le- : vegő a szobáikban, mostohák a ; tisztálkodási lehetőségek is. A ! KÖJÁL azt javasolta, hogy [ bontsák le az elavúlt épületet.

: Remélhetőleg már az ősszel sor ] karül rá, de addig még egy vi- 1 dám nyár így telik el. A gyevannak elfoglalva.

— Négy község —Nagyberki, Magyaratád, Bőszénfa. Gölle

— úttörőcsapatának pajtásai táboroznak Lellén. Pár napot töltöttek még csak együtt, de máris összebarátkoztak. Egymás szavába vágva mesélik. mi történt eddig. Egyikükben a szavalóverseny, másikukban a tréfás vetélkedő hagyott emléket.

— Megyünk majd moziba is

— kezdi sorolni a következő naipok programját az egyik kislány.

Óvatosan magamhoz szorítottam a szakszervezet által vásárolt dinnyebefőttet, egy köteg 1934-es évfolyamú Tol- ■ nai Világlapját és egy csokor rózsaszínű szegfűt (kis gyári hibával). A szolid eleganciával berendezett kórteremben az ablak melletti ágyon feküdt Kondorossy kollégánk az adminisztrációból. Bágyadt kézlegyintéssel üdvözölt, én viszont harsányan felordítottam:

— Szevasz, öreg fiú! Ez igen! Mi majd megörülünk a vállalatnál, annyi a munka igy a hó végén, ö meg szépen elbújik a kórházban ... Hát szabad ezt? Haszontalan szimuláns. Itt sütteti a hasát a nappal, az allam pénzén! Hat illik ez? Vedd tudomásul, hogy az egész osztály irigyel. Szerencsés flátás!

— Ne bolondozz — nyögte kissé sápadtan —, a prof szerint meg kell csinálni a műtétet.

— És ha meg kell csinálKüldetésben

ni? Na bumm! És akkor mi van? Tudod, mi lesz az egész? Katonadolog, gyerekjáték, ipi-apacs, egy-kettő-három. A professzor azt mondja: te vagy a fogó, aztán kész.

Ekkor fehér bóbitás ápolónő lépett az ágyhoz:

— Most szépen a hóna alá tesszük a hőmérőt. így ni — mondta kedvesen mosolyogva, azután elsietett.

— Micsoda nő. öregem — kacsintottam Kondorossyra —, átkozottul jól megy a dolgod. Ne félj, láttam, hogy nézett rád ez a tündér!

— Hogy nézett rám? — nyögte kétségbeesetten Kondorossy.

— Engem nem tudsz félrevezetni. Mindig nagy szoknyavadász voltál. Ilyen ápoló-, nő mellett boldogság az élet. Udvarolj csak. fiatal vagy! — intettem barátian.

— Jut is nekem eszembe ilyesmi. Értsd meg, lehet, hogy még a héten sor kerül az operációra — suttogta elmerengve.

— Becsületszavamra irigyellek. Mi el kell készítsük a bonyolult exportkimutatást, ő meg itt lazsál a kórházban. Az egész ügy gyerekjáték. Lánc-lánc, eszterlánc, eszter- lánci cérna... A dinnyebefőttet meg ne edd egyszerre! Tudom, milyen mohó vagy.

— És ha esetleg . valami komplikáció merül fel?

— Komplikáció? Hogy oda ne rohanjak. Tudod, az országban hány ilyen karcolást végeznek az orvosok? A prof álmában, behunyt szemmel csinálja az ilyesmit. Ott sem kell lennie, interurbán telefonon megcsinálja. Ügy elvégzi, hogy közben Steinbecket olvas és hallgatja a Szabó családot, hogy mi történt az Icukával. Hiába, a sors kegyeltje vagy. Mi hóvégi hajrázunk, ő még puha paplan, fehér ágy . .. Már egészen ki- gömbulyödött a képed. Remek színben vagy, Kondorossy — mondtam elismerően és búcsúzóul kedélyesen hátba- vágtam.

Mielőtt elhagytam volna a

kórtermet, tagbaszakadt ápoló lépett Kondorossy ágyához:

— A kedves beteget most áthelyezzük a műtőbe — harsogta biztatóan.

— Látod — mondtam irigyen —, nagy kópé vagy. mindig tudtad, hogyan kell helyezkedni...!

Ezután pánikszerűen kióda- logtam az utcára, szilárdan elhatározván, hogy megmondom a vállalatnál Radóczkinak, ezentúl mást küldjenek szak- szervezeti beteglátogatásra. Például Gábor Miklóst. Ö még nálam is jobb színész!

Galambos Szilveszter

másik. A tabor vezetőtől. Sipos Józseftől hallottuk, hogy egy tihanyi kirándulást szavazott

m.eg a tábortanács.

Ebéd után egyórás pihenő van. Elvileg csendes. De má ■ a délutáni focizást, fürdé>t tervezik hangosan. — A tna- gy ara t:\dlalckal beszél gettóink.

— Délelőtt Nagyberki meg Gölle is megvert bennünk?!. Vissza kell adni — mondta az ötödikes Tóth Feri.

— Sokam jöttünk a faluból. Az egész sor kiürült az utcánkban, Azt mondta édesanyám, legalább csönd le '■'tikon. Mondták a szoms.id;'; is. hogy üres lmz az utca — folytatta a mesálést Feri.

Azután előkerültek a -km- esek«. Mert mindenki vásáré már. Az egyik bicskát húz e'" a másiknak díszes kulcs van a polcán. Harmincnyolc forint, vette egy bazárban. Mondo,: neki, hogy drága volt. s m?-o tudja majd mire haszinálr. Énre aztán nagyon elkeseredett. Törte a fejét, miég is mit kezdhetne vele; de nem jutott semmi Okos az eszébe. A többieknek sem,'mert ők is seg-"- teni akartak a kulcs ügyben Azután. leltárt csináltak, hangosan számolták, kinek menynyi pénze van miéig.

Kettőkor metmó'alt az ügyeletes tanár sípja. Vége a csendes pihenőnek — je'ezte. Egy perc alatt mindenki fürdőruháiban. áílt a sorban, Látszott, azzal telit el az egy óira, hogy a fürdésre készültek'...

H. É.