Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-05 / 155. szám
II szocialista épitfimnnka sikerei Jugoszláviában A háború óta. Jugoszláviában végbement fejlődést a legszembetűnőbben az ipar alalkulasa mutatja. 1972- ben. a jugoszláv ipar kereiken 15-sziőrösét termelte, mint 1946-ham. A legutóbbi húsz évben az ipariban foglalkoztatottak száma 2. fűszeresére, a munkatermelékenység 2,6-sze- nasére nőtt. A régebbi iparágak korszerűsödtek, s olyan ágak is kifejlődtek, ameiyekinek semmi hagyományuk sem volt. Számottevő a jugoszláv vegyipar. autógyártás, wiUamosipar. hajógyártás. A nemzeti jövedelem 1947 és 1971 között 4 es félszeresével növekedett. A második világháború előtt Jugoszlávia, évi 2.5 százalékos növekedési ütemérvéi. az európai országok namgtestá,járnak aljéra szorult. Az 1953—72 közti két évtizedben évente 7 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem; ez megfelel a többi európai szocialista ország hasonló adatának, s gyorsabb a növekedés, iránt a fejlett tőkés országoké. Számottevő változások menték végbe a jugoszláv mezőgazdaságban. illetőleg falun is. A döntő körülmény természetesen itt is a földosztás volt, amelynek következtéiben gyökeresein megválttozrtak a tártok nszonyok. Jelenleg a földterületnek 15 százalékán működnek úgynevezett társadalmi gazdaságok, a többi egyéni művelés alatt áll. A fenti 15 ® o-os aránynál többet mond azonban, hogy az 1971-ben előállított mintegy 32 milliárd dinár értékű mezőgaadasagi termékből kereken 9,5 milliárd érték származott a társas nagyüzemekből, ök adják a piacra kerülő termékek felet, jelezve a nagyüzem fölényét a kisüzemmel szemben. A társadalom szerkezetében végbement változás is kifejezi a szocialista pozíciók visszavonhatatlan erősödését. A hajdan elmaradott agrárország- ban mindössze néhány százalékét tett ki az ipari munkásság aránya. Most már az egész lakosságnak több mint 60 százaléka nem mezőgazdasági eredetű jövedelemből él: a társadalmi szektorban foglalkoztatott négymillió ember az egész termelésnek több mint 80 százalékát adja. Az ipar részaránya a nemzeti jövedelem létrehozásában több mint negyven százalékra nőtt, mig a mezőgazdaságé — a termelés jelentékeny növekedése mieilíleitt — húsz százalékra sízo- riflt vissza. A szocialista fejlődés fontos mutatója az is, hogy a bérből és fizetésből élő nők száma a legutóbbi húsz evben megháromszorozó - dott. Megemlítendő, hogy az elmaradott országrészeken a növekedés aranya nagyobb volt az országos átlagnál. Mindazonáltal az egyes országrészek közötti különbség mértéke nem csőikként, minthogy a fejlettebb és gazdagabb területeken nagyobb anyagi eszközök I voltak a fejlesztésire. Ezen most szolidáritásd alapét létrehozásával, illetve úgy igyekeznek segíteni, hogy iparvállalatok létrehozására ösztönzik a gazdagabb vállalatokat a szegényebb vidékeken, segítve ezzel egyrészt az elmaradottabb vidékek gyorsabb fejlődését és a foglalkoztatottság bővülését, másrészt az egységes jugoszláv gazdaság és piac kialakulását. A háború előtti Jugoszláviában — akárcsak Magyarországon — sok volt az írástudatlan és alacsony az iskolázottság színvonala. A szocialista rendszerben kiépült az országos iskolahálózat, s jól jelzi a fejlettséget, hagy a legutóbbi négy évben 712 ezren tanultak középiskoláikban és 57 ezren felsőfokú tanintézetekben. 1972-ben 194 ezer diák iratkozott be egyetemekre és főiskoláikra. A tudományos intézményekben 12 ezer tudós és tudósjelölt dolgozik. Az egyetemet végzettek és a tudományos munkások száma csaknem húszszorosa a háború előttinek! Objektív okok miatt Fél év elteltével — lemaradás J Három termék kivételével Zavartalan a lakosság ellátása építőanyaggal A belkereskedelem építőanyag-forrásai a korábbi eveknél kiegyensúlyozottabb, a beszerzések, a szállítások jobb ütemezése pedig egyenletesebb ellátást tettek lehetővé — összegezte az építőanyagforgalom tapasztalatait a Belkereskedelmi Minisztérium il- gén érkeztek, lefolyócső pedig sek. s a külkereskedelmi engedélyek elhúzódása miatt azonban csak ezután tudnak enyhíteni a helyzeten. A soron kívül megrendelt külföldi burkolólap és á'tőkés piacról beszerzett mészhidrát első szállítmányai csak június véletékes főosztálya. A kereskedelem a lakossági építkezésekhez az idén mintegy 800—900 millió forinttal nagyobb, több mint 11 milliárdos árualapról gondoskodott, s ez éves szinten mintegy 8 százalékos forgalomnövekedésihez nyújt megnyugtató fedezetet. Az eddigi eredmények a kellő előrelátást igazolják, fél év alatt hozzávetőlegesen 9 százalékkal emelkedett az építőanyag-forgalom. A legfontosabb építőanyagok közül egyebek között cement- i bői 150 000 tonnával, palából J es hullámpalából 1,3 millió | négyzetméterrel, vasbeton ge- I renidából 200 000 folyóméterrel, parkettából 250 OOO négyzetméterrel, ajtóból és ablakból 50 000-rel adtak el többet, mint tavaly. Bőséges az építőanyag-kínálat, még most a csúcsidényben is jóval több áll a lakosság rendelkezesere. mint az elmúlt evekben, örvendetes, hogy az ellátás elsősorban azokból az anyagokból — cement, falázó- anvag, parketta, vasbeton gerenda, sóder — javult, amelyek korábban főleg a szezonban évek óta hiányoztak. Jelenleg is kedvező a helyzet, sőt biztatóbb még az első félévinél is, mert többet ígérnek abból a háromfajta termékből, amely eddig zavart akozott az ellátásban. Márciustól ugyanis — a készletek fogytával, az akadozó utánpótlás miatt — a sokfajta építőanyag közül a mész. az azbesztcement lefolyócső és a padlóburkoló lap a kereslethez képest kevés. A hazai ipar fél év alatt 1600 tonna csővel, 60 000 négyzet- méter burkolólappal és 10 000 tonna égetett mész szállításával maradt adós, s ezek közül csak a padlóburkoló lapból keletkezett adósság törlesztését vállalta a második félévre. A kereskedelem annak ellenére, hogy a külföldről behozott termékek jóval drágábbak a hazaiaknál, a hiányt importtal pótolja. A késői megrendeie! még csak ezután jön. A har- : madiik negyedévben azonban a ! most még hiánycikknek szá- í mító három tenméklből is ja- i vul az ellátási. elenieg Jugoszláviáiban 5,1 millió lakás van, ezeknek több mint 40 százaléka a háború után épült, mind amellett nem küzdő ttok le a lakáshiányt. A gaizdasági növekedéshez hasonlóan, országosan kiépült a társadalombiztosítás. De természetszerűen ebben is megnyilvánulnak az országrészek közötti egyenetlenségek, például az orvoseililátottségban és a kórházi ágyak számának részarányában. Sok fertőző betegséget visszaszorítottak, a halálozási arány csökkent, főképp a gyermek- és csecsemőhalandóság. A férfiak átlagos életkora 65, a nőké 69 év. A háború előtt 45, illetve 46 év volt az átlagos élettartam. Mindezek az adatok a szocialista építőmunka eredményeiről szólnak. Mindenki, aki a barát szolidaritásával figyeli Jugoszlávia népeinek munkáját, örül az itt vázolt sikereknek es kívánja, hogy azok a belpolitikai és gazdasaga erőfeszítések, melyek az utóbbi időben, tórténtek, újabb sikereik forrásai legyenek. Három profilú a mezőgép 6. számú tapsonyi üzemegysége. Pótkocsikat újítanak fel, erdészeti gépeket gyártanak és technológiák szerelését végzik vidéki munkahelyeken. Búza Sándor főmérnökkel az »év derekán« az idővel arányos tervtéljesítésről beszélgettünk. Elmondta, hogy az évi termelési érték 28 millió forint. Hat hónap elteltével azonban csak 12 millió forint értékű munkát sikerült elvégezni. Ennék okát kutattuk. Sorra vettük az egyes termelési ágakat. A pótkocsi-felújítás — ez az alaptevékenység — Tap- sonyban csaknem évtizedes múltra tekint vissza. Legtöbb munkájuk a hatvanas évek második felében volt. A megrendelők a felújításra állami támogatást kaptak, ez azonban mérséklődött, majd megszűnt. Ugyanakkor új gépek vásárlásához biztosítottak dotációt így a termelőszövetkezetek ezt a format választották. Az igény csokiként, a gyáregységbe egyre kevesebb • pót kocsi - felújításra szóló megbízás érkezik. így faként az ipari üzemek és a szállítási vállalatok javítási megrendeléseinek tesznek eleget. A kapacitás azonban nagyobb, mint az igénybevétel. Ez a tevékenységi forma fokozatosan »sorvad«. Az üzem vezetőinek most arra az égető gondra kell megoldást találniuk; hogyan »állítsák át« a pótkocsi-felújításra betanított segédmunkásokat a gyártási tevékenységre. A másik alaptevékenység teA konténerek festéséhez kettő'is elég. hát a gyártás. Ezen belül legjelentősebb — mint már említettük — az erdészeti pótkocsik készítése. De kikerül innen sok speciális Konténer, szállítóiáda is. Részt vállaltak a tröszt alkatrészgyártó programjában, s készítenek egyedi tervezésű vasszerkezeteket. A MEGÉV részére olyan pótalkatrészeket gyártanak, melyek a kereskedelmi forgalomba kerülnek. Ezzel a tevékenységgel tehát nincs nagy baj. Van azonban a vidéki szerelési munkáknál. Szárítóüzemeket, takarmánykeverőket, etetéstechnológiákat szerelnek föl. Jelenleg Baranyában dolgoznak a brigádok. Szám szeS®. J. 1 Sok kéz kell az alkatrészgyártáshoz... rint kettő, de az igények azt követelik, hogy még kettőt szervezzenek. Míg tavaly Somogybán — Böhönyén, Csurgón, Kaposváron — találtak munkát, addig az idén más megyékben kell dolgozniuk. Ahogy Búza Sándor főmérnök mondta; súlyosan érintette a gyáregységet az, hogy nem használhatták ki kellőképpen a tavaszi időszakot, mert a munkahelyekre csak későn tudtak »felvonulni«. Ez a tervezés és bizonyos építőmesteri munka késéséből adódott. így sújtották a körülmények a »vétlent«. A mostoha időjárású múlt év után valamivel gyengébb eredménnyel zárt a legtöbb szövetkezet, mint korábban. Ez m eg ion tol tab bakká, óvato- sabbakká tette őket a beruházások megrendelésében. Kétségtelen, hogy ez a tény is közrejátszott a tapsonyi üzemegység féléves mérlegének alakulásában. Most megfeszített munka következik, hiszen a mezőgazdasági üzemek azt követelik, hogy a megkezdett szárítóüzemeket az őszi kukoncatöresig szereljék föl. ’ A tapsonyi üzemben 160 ember dolgozik. Fele helybeli, felét a környező falvakból szállítják munkahelyükre a vállalati kocsik. Az üzem jelentős bázisa a szakmunkásképzésnek is. Valamennyiük energiája — szakmunkásoké, segédmunkásoké, tanulóké — kell ahhoz, hogy év végére a tervezett szintet el tudják érni. Talán még nincs késő... L. L. Harmincöt ember meghalt. ötezer-nyolcszáz szenvedett különböző sérüléseket. A balesetek következtében kiesett munkanapok száma meghaladta az ötvenhat ezret Elgondolkoztató adatok még akkor is, ha ezek három esztendőre — 1970—71—72-re vonatkoznak. Új veszélyforrások Kevesebb lehetne a baleset I Törődjenek főbbet a munka- és egészségvédelemmel! NEB-vizsgálat a megye mezőgazdaságában Kilenc _______________ . b en, három állami gazdaság- i &épekkel pótoljuk. Annyi pen-i ban és felettes szerveiknél j zünk viszont nincs, hogy vaui- j vizsgálta a megyei Népi Ellen- I fnennyi. elöregedett, veszelyes- őrzési Bizottság a munka- és A népi ellenőröket elsősorban az érdekelte, hogy a mezőgazdaság gépesítésével, az új veszélyforrások számának növe- alapvető építő- kedésével együtt járt-e az anyagi, pénzügyi eszközök fel- használása a munka- és egészségvédelem céljára. Javult-e a biztonságos munkavégzés föltétele, hatékony-e a munkavédelmi és a felügyeleti ellenőrzés, s azok mennyire szolgálják a balesetek és a munkahelyi ártalmak megelőzését. — Somogy mezőgazdasági üzemeiben a munka- és egészségvédelemben lassú, egyúttal ellentmondásos a fejlődés. A mezőgazdaság műszaki-technikai fejlődése részben csökkenti a baleseti forrásokat, de új veszélyforrások is keletkeznek. A termelés fejlesztésére fordított eszközökkel nem áll arányban a munka- és egészségvédelem céljaira fordított eszközök nagysága — állapította meg a megyei NEB jelentése. termelőszövetkezet- j hiányzó munkaerőt korszerű 1 állami gazdaságokban a szak- tekben, a vezetők a féléven- ...................................... kénti biztonsági szemlék helyett évenként csak egyet tartanak, azok többsége formális, felszínes, és az intézkedések legtöbbször elmaradnak. Ritkán szabnak meg a hibák kijavítására határidőt, nem jelölik meg a felelőst, nagyon ritkán tapasztalni, hogy bárkit is felelősségi-e vonnak a mulasztásokért. e gészségvédelem, valamint a se vált gépünket kiselejtez- I zühk, hogy olyan munka-, szociális ellátottság helyzetét. í egészségvédelmi, __ sxwiális feltételeket teremtsünk, mint például egy korszerű ipari üzemben — magyarázkodott egy tsz-elnök, amikór a vizsgálat tapasztalatairól beszélgettünk. Valóban, az megállapítható: termelőszövetkezeteinik nagy része nem áll olyan anyagi helyzetben, hogy tíz- vagy százezreket költhetne évente erre a célra. A magyarázkodás azonban csak részben fogadható el. Népi ellenőreink j figyelme kiterjedt arra is, I hogy a felelős vezetők, vala- i mint a munka- és egészségvédelemmel, a balesetek megelő- i -zésével megbízottak mennyire | gyakorolják irányító, ellenőrző és számon kérő tevékenységüket? A munkavéd elemben ; nincs számottevő javulás a mezőgazdasági üzemekben. Ez egyben azt mutatja, hogy elhanyagolják az ellenőrzést, rendszertelenek a biztonsági szemlék, nem szüntetik meg a hibákat, elmulasztják a felelősségre vonást. Kölcsönkért szabályzat A megvizsgált mezőgazdasági üzemeknek van munkavéElhanyagolt ellenőrzés — Az élet, a fejlődés arra ösztönöz bennünket, hogy a4 aelma szaibaiyssaauk. Ezek ya szervezeti bizottságokkal egyetértésben készültek, s azokat megkapták a termelést irányító vezetők, A termelőszövetkezetek színién elkészítették a munkavédelmi sza- j bálvzatot, a MÉM követelményeinek azonban nem minden- j ben felelnek meg. A tsz-ek 1 nem határozták meg a sajátos i helyzetüknek megfelelő feladatokat, a szervezés, az ellenőrzés módját, gyakoriságát, határidejét, a vezetők kötelezettségét. Sőt, találtak olyan tsz-t, amely más üzemtől kölcsönkért munkavédelmi szabályzatot használt. Persze fennáll a fölöttes szervek mulasztása is, mert nem ellenőrizték a tsz-ek terveit, azok végrehajtását. Ezért fordulhatott elő, hogy három tsz-ben olyan gépi berendezést is találtak, ; amely engedély nélkül üze- , melt. Az állami gazdaságok mindenütt kijelölték a biztonsági j megbízottakat, megszervezték | a munkavédelmi őrháiózatot. j A termelőszövetkezetekben j van biztonságtechnikai megbízott, feladatának azonban ez I csak egy része. Erre kevés ide- I je jut, s jogköre is igen szűk- ! re korlátozott. A vezetők rna- i gára hagyják. Munkavédelmi őrhálózat elvetve található a szovetkeaeHárom év alatt mindössze tizenkétszer állították le a munkát balesetveszély miatt mezőgazdasági üzemeinkben. Az okokat elemezve viszont az derült ki: ez idő alatt 85 olyan baleset történt, amely elkerülhető lett volna, ha a munkát ott is időben beszüntetik! Legnagyobb veszély: a közömbösség! Nem megfelelő a' tsz-ekbem — néhány esetben az állami gazdaságokban sem — a balesetek kivizsgálása, az okok feltárása, s a balesetek megelőzésére való törekvés. Legtöbb baleset az állatgondozókat, a fogatosokat, a munka- gépkezelőket éri, sokan sérülnek meg rakodás vagy a szerszámok szabálytalan használata következtében, a védőberendezés, fölszerelés hiánya és i figyelmetlenség miatt. Három j ev alatt 120 baleset történt a i munkahelyek elhanyagoltsága következtében. Az öreglaki Kertészeti Tsz- ben 1970. május 14-én azt állapították meg, hogy a magtar életveszélyes, s ennek megszüntetéséért felelős a tsz vezetősége. Ugyanazt állapították meg azután 1972 júniusában, majd szeptemberében is! A marcali Egyesült Vörös Hajnal Tsz-ben szárító berendezést, esztergagépet és szakosított telepet helyeztek üzembe, a szükséges engedélyeket, jegyzőkönyveket azonban nem tudták felmutatni. Furcsa aláírások A tapsonyi Rákóczi Tsz-ben az üzemi balesetek kivizsgálása megfelel az előírásoknak, s azokat időben jelentik. A dolgozókkal azonban aláíratnak egy olyan papírt, hogy nem kérnek a szövetkezettől kártérítést. A homoszentgyörgyi Zöld Mező Tsz méregraktára a terményraktár szomszédságában van. Van jó néhány olyan termelőszövetkezet —• például a göllei Béke, a barcsi Vörös Csillag stb. —, ahol nagy erőfeszítéseket tesznek a munka- és egészségvédelem javítására, s legalább olyan kedvezőek a tapasztalatok, mint a jobb adottságú állami gazdaságokban. A vizsgált termelőszövetkezetek többségében azonban nagyon sokat kell tenni a munka- és egészségvédelem javításáért. Elsősorban I a közömbösséget, a nemtörődömséget kell felszámolni. Szalui László Somogyi Néplap
