Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-31 / 177. szám
helye a A tanácsi ipar megye gazdálkodásában A magántulajdonban lévő kisüzemek, nagyobb kisipari műhelyek államosításával 1949-toen létrejöttek a tanácsok irányítása alá helyezett, ipari vállalatok. Tevékenységük összességében igen széles körű volt ugyan, de a helyi lakossági igények kielégítésén túl a késztermék előállításában kezdetben nem volt jelentős szerepük. Épületeik, gépeik, berendezéseik korszerűtlenek voltak, és az ott dolgozó munkások, vezetők áldozatos munkájára, a tulajdonossá vált tanácsok anyagi támogatására is szükség volt, hogy javuljon a helyzetük, dolgozóik munkakörülménye, szociális ellátottsága, keresete. Idő kellett ahhoz is, amíg tevékenységi körük, termelési profiljuk kialakult. A tanácsi ipar vállalatainak tevékenységi köre ma is szerteágazó. Termelési tevékenységüket, termékeik felvevőpiacát tekintve vannak olyanok, amelyek közvetlen megye; lakossági igényt elégítenek ki (építőipar, sütőipar, üdítő ital, ipari szolgáltatás), mások a megyei ellátáson túl országos ellátásra is termelnek (szőr, műszál, tbútor, sátor, vasipari termékek sitib.). A tanácsi ipar kezdettől jelentős szerepet töltött be a megye gazdasági életében. Hisz csak a hatvanas éveket követően jöttek létre Kaposváron és a megye más településein azok a gyárak, gyáregységek, melyek a megye iparosodásában jelentős változást hoztak. A megyében ma már meglévő nagyobb ipari üzemek egy része tanácsi ipari vállalatok vagy egyes üzemeik átadása révén alakult ki. (Villamos Berendezés és Készülék Művek Kaposvári' Gyára, Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Kaposvári Elektroncsőgyára, Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyára, Mechanikai Művek marcali gyáregysége, Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói üzeme, húskombinát, téglagyárak stb.). A tanácsi vállalatok átadásával a tanácsi ipar eszközállománya, termelési volumene, létszáma stb. csökken ugyan a megye iparán belül, ugyanakkor a megye ipara összességében így tudta elérni mai színvonalát. A tanácsi ipart — az építőipari és a kommunális ágazathoz tartozó vállalatokon kívül — kilenc vállalat képviseli 1970. január 1-től, Ekkor adták át a Híradástechnikai Vállalatot az Egyesült Izzólámpa és Villamossági R/t-nek. A vállalatok fölötti közvetlen felügyeletet a Somogy megyei Tanács V. B. ipari osztálya (hét vállalatnál), illetve mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (két vállalatnál) látja el. Ez a két vállalat — a Sütőipari Vállalat, az Ásványvíz- és Szikvízipari Vállalat — elsődlegesen megyei igényeket elégít ki, bár a Fonyód; ásványvíz az egész országban keresett termék. Az ipari osztály felügyelete alá tartozó vállalatok tevékenysége, profilja széles körű. Négy vállalat lényegében csak késztermék előállításával foglalkozik, és a Nyomdaipari Vállalat kivételével országos árualapra termel, két vállalat a késztermék előállítása mellett szolgáltatást is végez (ipari, illetve kommunális) közületek és a lakosság részére, egy vállalat pedig — Patyolat — kizárólag szolgáltató tevékenységet lát el, A tanácsi ipar 1965-ben a megye összes ipari termelésének 13,0 százalékát adta, a foglalkoztatottak száma 4123 volt. Az átadásig 279,3 millió forint termelési értéket állítottak elő az átadott üzemekben. Az 1965—1970 között átadott tanácsi vállalatokra, illetve telepekre épült minisztériumi irányítású gyárak, gyáregységek 1970 elején 6749 embert foglalkoztattak, és 802 millió forint évi termelést produkáltak. Az adatokból megállapítható, hogy az átadások révén a megye jelentős eredményt ért el az ipar fejlesztésében. Ha a jelenleg is tanácsi irányítás alatt lévő kilenc vállalatot vizsgáljuk, azt kell megállapítanunk, hogy a fejlődés minden tekintetben számottevő volt ezeknél a vállalatoknál is. 1965—1972 között a kilenc vállalat termelése 230 százalékkal, létszáma 138 százalékkal, a vállalati eredmény pedig 476 százalékkal nőtt. a vállalatok egy részénél a követelményeket kielégítő termelési és szociális helyzet alakult ki, másutt fejlesztés folyik. Vannak azonban vállalatok, melyeknél a termelési körülmények, a szociális ellátottság jobbá tételére — a korlátozott anyagi lehetőségek miatt l — csak az V. ötéves tervben | kerülhet sor. Mivel a vállalatok egy része nincs olyan gazdasági helyzetben,- hogy saját anyagi eszközeivel oldja meg a fejlesztést, a megyei tanács további any agi támogatására is szükség van. Emellett el kell érnünk, hogy a központi gazdaságpolitikai célkitűzésekre biztosított anyagi eszközökből továbbra is részesedjenek azok a vállalataink, amelyek termelésük növelésével segíteni tudják a központi programok megvalósítását. A fejlesztéshez szükséges, hogy a Magyar Nemzeti Bank hitelekkel továbbra is segítse a tanácsi vállalatok korszerűsítését. A negyedik ötéves terv időszakában a tanácsi ipái' vállalatainak többségénél számottevő fejlesztés valósul meg: új nyomda, új sütőüzemek épülEllenőrsés as élelmiszeriparban (Folytatás az 1. oldalról.) Az ilyesfajta ellenőrzések a fogyasztók — mindannyiunk — hasznára vannak. Számos, itt említett fogyatékosságot tapasztaltunk Somogybán mi is az elmúlt időszakban. Kifogásoltuk például, hogy egyes termékeken egyáltalán nem — vagy csak nehezen fölismerhető jelöléssel — található a szavatossági idő. Elgondolkodtató az a megállapítás is, miszerint az ellenőrzés során sok olyan tartósított terméket találtak a kereskedelemben, amelynek lejárt a fogyasztási határideje. Nem tudom, helyesen értelmezem-e, de . ez azt jelenti, hogy akár mi is megtalálhattuk volna, sőt meg is vehettük — vagy netán meg is vettük — az ilyen és ezekhez hasonló termékeket. Ebből következik, hogy egy kicsit keserű szájízzel örülünk a hírnek, amely arról szól: a jövőben konzervipari újdonságokkal találkozhatunk majd ... Föl kell figyelni erre is: több mint 14 százalékkal nőtt a nem megfelelő minőségű cigaretták aránya, s most már megközelíti a 42 százalékot. Itt a magas arányszám is bosz- szantó. de még inkább méltatlankodhatunk, ha mindehhez hozzávesszük, hogy nemrég emelkedett a dohányáruk ára. Mindez ugyanis nem vet jó fényt a dohányiparra, még ha újabb és újabb cigarettafajtákkal áll is elő. A cigarettánál maradva ide kívánkozik egy megjegyzés, amely ugyan nem szerepel a felsorolt ellenőrzési tapasztalatok között. Néhány cigarettásdobozon meglehetősen hosszú ideig szerepelt a régi ár. Nekünk, magyaroknak,, nem szükséges magyarázatot fűzni a nyomtatott szöveg és a trafikos által- kért ár közötti differencia okához. A Bala- ton-parton azonban sok külföldi azzal a tudattal ment el a trafikostól, hogy becsapták. Mert számjegyeket leolvasni! ő is tud. & természetesen a nyomtatott szövegnek inkább hisz, mint a dobozra ragasztott, kézzel írt papírcédulának vagy a különben is félreérthe- j tő magyarázatnak. Talán ■ el- j kerülhettük volna a zavart H. F. > nek, korszerűsödik és bővül a Patyolat tevékenysége (vegytisztító szalonok, üzletek, felvevőhelyek), korszerűsödik a Bútoripari Vállalat A Tőzegkitermelő Vállalat a fejlesztés révén mind nagyobb részt tud vállalni a Balaton-part köz- tisztasági feladatainak ellátásából. A Campingcikk Vállalat a fejlesztés révén többféle, terméket gyárt, a Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat fejlesztése elsődlegesen a termékszerkezet változását, a korszerű műszálgyártás növelését szolgálja. A fejlesztésekhez szükséges anyagi eszközök a bútoripar kivételével lényegesen biztosítottak. Bízunk abban, hogy a fejlesztéshez szükséges hitelek is rendelkezésre állnak. A Somogy megyei Finommechanikai Vállalat fejlesztésének első üteme megvalósult. A vállalatnak' 1975-ig csak a lakossági szolgáltatás növelésére van fejlesztési lehetősége, a második ütem megvalósítása az V. ötéves tervidőszak feladata. A Somogy megyei Ásványvíz- és Szikvízipari Vállalat nagyobb arányú fejlesztésére is csak az ötödik ötéves tervben kerülhet sor. A tanácsi ipari üzemek, telephelyek átadásával — mint erre utaltam — a megye iparának fejlesztését kívánta a megyei párt- és tanácsi vezetés biztosítani. A megyei tanács anyagilag a minisztériumi iparit támogatta elsősorban, A jövőben nagyobb anyagi támogatásiban kívánjuk részesíteni a tanácsi ipart is. El kell érnünk, hogy az anyagi eszközök koncentrálásával minden tanácsi vállalat legkésőbb az V. ötéves tervidőszakban olyan körülmények közé kerüljön, melyek megfelelnek a korszerű kis- és középüzem; feltételeknek. Legyen olyan gazdasági alap, amelynek révén vállalataink gondos, tervszerű vezetői önerőből is biztosítani tudják dolgozóik munkakörülményeinek, keresetének megfelelő szintű, folyamatos növelése mellett gazdaságfejlesztésüket is. A célkitűzés valóra válik, ha a vállalatok’ vezetői mindent megtesznek a fejlesztés anyagi—műszaki alapjának megteremtésére, s a megyei tanács minden illetékes szerve, osztálya segítséget, támogatást nyújt, megértő partnerokat nyer meg a tanácsi hatáskörön kívül is. Kelemen Ferenc, a megyei tanács ipari osztályvezetője Az esők ellenére Learatták a gabona 85 százalékát Befejezéséhez közledik országszerte az utóbbi óvek legjobban szervezett és legfolyamatosabb aratása. A nagy munka állásáról Lukács Béla MÉM főosztályvezető-helyettes elmondotta, hogy a múlt heti esőzések egyes helyeken ugyan némileg késleltették a munkát, mindent egybevetve azonban a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei tökéletesen elégedettek az aratás menetével. A hét végéig a termőterület 85 százalékáról került le a termés. Legelőbbre tartanak a betakarítással az ország déli és az alföldi vidékein, itt ért be ugyanis legkorábban a gabona. Ezeken a vidékeken számos mezőgazdasági nagyüzemben már le is aratták a búzát. Az északi és a nyugati országrészekben később látták munkához a kombájnok, s az esőzések miatt itt kellett legtöbbször leállni a gépekkel, de az aratás menete ezeken a vidékeken is normálisnak tekinthető. örvendetes, hogy az elmúlt két-toárom nap — a kisebb helyi esők ellenére — a legtöbb helyen dolgoztak a kombájnok a nyugati megyékben. Minőség — rang szerint Hogy az ember hiú lény, meg hogy sokan szeretik közülünk »eljátszani a hatósá- gosdit«, örökzöld témája az íróknak és az újságíróknak. Időnként mégis meglepően újszerű tünetekkel jelentkeznek ezek a betegségek. Eddig például olyan naiv elképzelésem volt az áruk minőségéről, hogy nem függnek mástól, mint az előállító szaktudásától, lelkiismeretességétől, az alapanyag tulajdonságaitól, a mezőgazdaságban pedig ezeken kívül az időjárás viszontagságaitól. Sajnos a napokban rá kellett döbbennem, hogy milyen hiányosak is az ismereteim, meg hogy ezek a régi kategóriák már elavultak, hogy az anyag minőségét más tényezők határozzák meg. Ezt bizonyítja a kapospulai termelőszövetkezet lenátadásának csodával határos esete is. »A pulaiak által termelt len szennyezettsége 15 százalékos« — állapította meg az Illetékes. Hiába hadakozott az átadó tsz-tag, hogy az túlságosan magas százalék, hogy az ő lenjük aranyszőke, tiszta, mint a patyolat, a. Hivatal tudományosan megállapította: »Bará- tocskám, a szennyezettség 15 százalékos. Punktum.*' Nosza motorja nyergébe pattant tsz-tagunk, és elpanaszolta bánatát az elnöknek meg a főagronómusnak. Ok — az aratás kellős közepén — kénytelenek voltak elmenni lenátadásra. És lásson csodát a kedves olvasó: a Hivatal szívélyesen fogadja a most már »megfelelő rangú« átadókat, és rövid mérlegelés után — immár megfellebbezhetetlenül — megállapítja: a len szennyezettsége 4 százalékos. Hogy a két minősítés között’ eltelt fél óra alatt mi történt a lennel, nem tudhatjuk. A csodákban nem hiszünk, ezért kérjük, aki a dolog természettudományos magyarázatát meg tudja adni, e sorok íróját értesíteni szíveskedjék. Nem nagy ügy ez, mondhatná bárki, meg egyedi eset is, kár a szót különösképpen vesztegetni rá. Sajnos nem egyedülálló a pulaiak esete. Hasonló minőségváltozások történnek »illő rangú« átadó megjelenésekor más esetekben is. így telik a napja meg a hete sok tsz-vezetőnek a legnagyobb dologidőben, amikor a határban ég a munka, millió sürgős teendője volna, de egyes emberek enyhén szólva furcsa minőségítélete hosszú időre és indokolatlanul elvonja más, fontos munkák végzésétől. Z. L. Ipari szövetkezetek bemutatójára készülnek Megkezdték a megyében működő, mintegy huszonöt ipari szövetkezet termékeinek elrendezését Kaposváron, a Munkácsy Mihály Gimnázium aulájában. A bemutatót a szövetkezeti mozgalom negyedszázados évfordulójának tiszteletére rendezik. A kiállítás augusztus másodikán nyílik. Fél évvel az egyesülés után Nágocson — Próbálunk összeszokni — mondta Fulmer Antal, a ná- gocsi Űj Élet Termelőszövetkezet elnöke. Fél évvel ezelőtt ezen a vidéken még három tsz gazdálkodott: a nágocsi, a zi- csi és a miklósi. Januárban egyesültek. Azóta közösek a gondok, közösek az eredmények. A legfontosabb feladat az üzemrend, a bérezési formák egy szintre hozása. A háromféle elképzelésből egyet kellett kialakítani. A három üzemegység közül kettőben azelőtt munkaegység-rendszer volt. Ez a termelőszövetkezetekkel egy idős bérezési forma ma már egyre inkább elavultnak számít, és a kész- pénzfizetés váltja fék így történt ez Nágocson is. Az áttérés persze nem volt zökkenő- mentes. Az emberek nehezen szokták meg, hogy munkájuk ellenértékét pénzben számolják eL A bérezési rendszer kialakításánál sem lehetett egyöntetűségre törekedni. A szokások és a helyi körülmények meghatározták az egy-egv munkaművelet elvégzéséért kifizethető összeg nagyságát. A végleges bérezési rendszer természetesen csak a tényleges tapasztalati számok ismerete és értékelése után alakítható majd ki. — A termelésben mi1 a meg oldásra váró feladat? — A termelést szeretnénk gépesíteni. A zicsi kerületiben például műszaki felújításra, géputánpótlásra van szükség. Annák ellenére, hogy van anyagi fedezetünk, nem kapjuk meg a rendelt gépeket. Elsődleges feladatnak tekintjük a szénábetakarítás gépesítését. Ez ugyanis két munkával nagyon lassan megy. Az egyesült szövetkezet ezért négy Hamster Major szénafelszedő pótkocsit rendelt, ebből csak kettő érkezett meg. A másik nagx probléma ugyancsak ennél a géptípusnál az alkatrészellátás. Minden gazdaság kísérletezik, próbálkozik új gépekkel. Ezért ‘mi is már tavaly vásároltunk két Hamster Majort, amely jelenleg áll. A tandíjat meg kellett fizetni. Előfordultak túlterhelések, és a gépek meghibásod- tak. Sehol nem kapunk alkatrészt, így a csaknem új gépeket nem tudjuk használni. — Hogy áll a gazdaság a nyári munkákkal? — Gabonatábláink 70 százalékáról betakarítottuk a termést. Tíz kombájnunk dolgozik, kettő pedig tartalék. Az utóbbi időben ezen a részen sajnos elég sok eső esett, és féiő, hogy a gyom felüti a fejét, egy esetleges nagy vihar pedig ledönti a gabonatáblákat. A szállítást seim tudjuk úgy lebonyolítani, ahogy szeretnénk, mivel a rendelt MTZ traktorok nem érkeztek meg. Tehergépkocsit vásárolhatnánk ugyan, de az ősszel szeretnénk bekapcsolódni a CPS rendszerbe, és akkor úgyis kapunk teherautót. — A búza termésátlaga — folytatja az elnök — 30—32 mázsa hektáronként. Félő, hogy ez az esőzések miatt romlani fog. Van egy OTSZ típusú szárítónk, itt a nágocsi kerületben. Szükségmegoldásként a nagyon nedves gabonát szárítjuk vele, de az egész üzem gabonatermésének a szárításához kevés a teljesítménye. Eddig csak a tavaszi árpát kellett szárítanunk. — Mennyit fordít a gazdaság ebben az évben beruházásokra? — Összesen két és fél millió forintot. Ezen erő- és munkagépeket vásárolunk. Épületberuházást az idén nem tervezünk, hiszen az egyesült tsz még nagyon fiatal, és mindenre nem futja az erőnkből. — Az állattenyésztésben mi változott az egyesülés óta? — Szarvasmarha-állományunkat átcsoportosítottuk. A tehénállomány Nágocsra került, a növendékek Zicsen, a hízók pedig a míklósi kerületben vannak. Szakosított telepünk jelenleg nincs. A régi épületeket használjuk. A tehénlétszám 300. ötven hízott állatot már elszállítottunk »A« és »B« minőségben. A szarvas- marhán kívül még juhval és sértéssé! foglalkozunk. Nágocson van egy kétszáz anyajuhos merinó torzstenyészetünk, Zicsen pedig báránynevelés és gyapúj.tenmelés folyik. Tervünk, hogy a zicsi állományt fokozatosan a Nágocsról származó anyajuhokkal cseréljük fel, a termelési eredmények javítása végett (Nágocson az egy állatról lenyírt gyapjú hét kiló, Zicsen jelenleg négy.) A sertéstenyésztés jelentős a gazdaságban. Nágocson ellenőrzött, 200 anyakocás észt lapály törzstenyészete van az egyesült szövetkezetnek, a többi kerületben pedig keresztezett állományt hizlalnak. — Van-e fejlesztési lehetőség az állattenyésztésben? — Fejlesztési lehetőségünk egyelőre nincs. A meglevő férőhelyeket szeretnénk maximálisan kihasználni, és elsősorban minőségi javításira törekszünk. Célunk a termelési mutatók egy szintre hozása, ugyanis a többi kerületben sokkal alacsonyabbak, mint Nágocson. A hosszú távú fejlesztés; tervünkben szerepel egy tehénistálló felépítése, és ha ez megvalósul, akkor egy telepen belül megoldható a szarvasmarha-tenyésztés, a korszerűbb állattartás. Dán Tibor Somogyi Néplap
