Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-31 / 177. szám

helye a A tanácsi ipar megye gazdálkodásában A magántulajdonban lé­vő kisüzemek, nagyobb kisipari műhelyek ál­lamosításával 1949-toen létre­jöttek a tanácsok irányítása alá helyezett, ipari vállalatok. Tevékenységük összességében igen széles körű volt ugyan, de a helyi lakossági igények kielégítésén túl a késztermék előállításában kezdetben nem volt jelentős szerepük. Épüle­teik, gépeik, berendezéseik korszerűtlenek voltak, és az ott dolgozó munkások, veze­tők áldozatos munkájára, a tu­lajdonossá vált tanácsok anya­gi támogatására is szükség volt, hogy javuljon a helyze­tük, dolgozóik munkakörülmé­nye, szociális ellátottsága, ke­resete. Idő kellett ahhoz is, amíg tevékenységi körük, ter­melési profiljuk kialakult. A tanácsi ipar vállalatainak tevékenységi köre ma is szer­teágazó. Termelési tevékeny­ségüket, termékeik felvevőpia­cát tekintve vannak olyanok, amelyek közvetlen megye; la­kossági igényt elégítenek ki (építőipar, sütőipar, üdítő ital, ipari szolgáltatás), mások a megyei ellátáson túl országos ellátásra is termelnek (szőr, műszál, tbútor, sátor, vasipari termékek sitib.). A tanácsi ipar kezdettől je­lentős szerepet töltött be a megye gazdasági életében. Hisz csak a hatvanas éveket köve­tően jöttek létre Kaposváron és a megye más településein azok a gyárak, gyáregységek, melyek a megye iparosodásá­ban jelentős változást hoztak. A megyében ma már meglévő nagyobb ipari üzemek egy ré­sze tanácsi ipari vállalatok vagy egyes üzemeik átadása révén alakult ki. (Villamos Berendezés és Készülék Mű­vek Kaposvári' Gyára, Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Kaposvári Elektroncsőgyára, Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár Kaposvári Gyára, Mechanikai Művek marcali gyáregysége, Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság csurgói üzeme, húskombi­nát, téglagyárak stb.). A taná­csi vállalatok átadásával a ta­nácsi ipar eszközállománya, termelési volumene, létszáma stb. csökken ugyan a megye iparán belül, ugyanakkor a megye ipara összességében így tudta elérni mai színvonalát. A tanácsi ipart — az építő­ipari és a kommunális ágazat­hoz tartozó vállalatokon kívül — kilenc vállalat képviseli 1970. január 1-től, Ekkor ad­ták át a Híradástechnikai Vál­lalatot az Egyesült Izzólámpa és Villamossági R/t-nek. A vállalatok fölötti közvetlen felügyeletet a Somogy megyei Tanács V. B. ipari osztálya (hét vállalatnál), illetve me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (két vállalatnál) lát­ja el. Ez a két vállalat — a Sütőipari Vállalat, az Ásvány­víz- és Szikvízipari Vállalat — elsődlegesen megyei igényeket elégít ki, bár a Fonyód; ás­ványvíz az egész országban keresett termék. Az ipari osz­tály felügyelete alá tartozó vállalatok tevékenysége, pro­filja széles körű. Négy válla­lat lényegében csak készter­mék előállításával foglalkozik, és a Nyomdaipari Vállalat ki­vételével országos árualapra termel, két vállalat a készter­mék előállítása mellett szol­gáltatást is végez (ipari, illet­ve kommunális) közületek és a lakosság részére, egy válla­lat pedig — Patyolat — kizá­rólag szolgáltató tevékenysé­get lát el, A tanácsi ipar 1965-ben a megye összes ipari termelésé­nek 13,0 százalékát adta, a foglalkoztatottak száma 4123 volt. Az átadásig 279,3 millió fo­rint termelési értéket állítot­tak elő az átadott üzemekben. Az 1965—1970 között átadott tanácsi vállalatokra, illetve telepekre épült minisztériumi irányítású gyárak, gyáregysé­gek 1970 elején 6749 embert foglalkoztattak, és 802 millió forint évi termelést produkál­tak. Az adatokból megállapít­ható, hogy az átadások révén a megye jelentős eredményt ért el az ipar fejlesztésében. Ha a jelenleg is tanácsi irá­nyítás alatt lévő kilenc válla­latot vizsgáljuk, azt kell meg­állapítanunk, hogy a fejlődés minden tekintetben számottevő volt ezeknél a vállalatoknál is. 1965—1972 között a kilenc vállalat termelése 230 száza­lékkal, létszáma 138 százalék­kal, a vállalati eredmény pe­dig 476 százalékkal nőtt. a vállalatok egy részé­nél a követelményeket kielégítő termelési és szociális helyzet alakult ki, másutt fejlesztés folyik. Van­nak azonban vállalatok, me­lyeknél a termelési körülmé­nyek, a szociális ellátottság jobbá tételére — a korláto­zott anyagi lehetőségek miatt l — csak az V. ötéves tervben | kerülhet sor. Mivel a vállalatok egy része nincs olyan gazdasági hely­zetben,- hogy saját anyagi esz­közeivel oldja meg a fejlesz­tést, a megyei tanács további any agi támogatására is szük­ség van. Emellett el kell ér­nünk, hogy a központi gazda­ságpolitikai célkitűzésekre biztosított anyagi eszközökből továbbra is részesedjenek azok a vállalataink, amelyek termelésük növelésével segí­teni tudják a központi progra­mok megvalósítását. A fejlesz­téshez szükséges, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank hitelek­kel továbbra is segítse a taná­csi vállalatok korszerűsítését. A negyedik ötéves terv idő­szakában a tanácsi ipái' vál­lalatainak többségénél számot­tevő fejlesztés valósul meg: új nyomda, új sütőüzemek épül­Ellenőrsés as élelmiszeriparban (Folytatás az 1. oldalról.) Az ilyesfajta ellenőrzések a fogyasztók — mindannyiunk — hasznára vannak. Számos, itt említett fogyatékosságot ta­pasztaltunk Somogybán mi is az elmúlt időszakban. Kifogá­soltuk például, hogy egyes ter­mékeken egyáltalán nem — vagy csak nehezen fölismer­hető jelöléssel — található a szavatossági idő. Elgondolkod­tató az a megállapítás is, mi­szerint az ellenőrzés során sok olyan tartósított terméket találtak a kereskedelemben, amelynek lejárt a fogyasztási határideje. Nem tudom, helye­sen értelmezem-e, de . ez azt jelenti, hogy akár mi is meg­találhattuk volna, sőt meg is vehettük — vagy netán meg is vettük — az ilyen és ezekhez hasonló termékeket. Ebből kö­vetkezik, hogy egy kicsit ke­serű szájízzel örülünk a hír­nek, amely arról szól: a jövő­ben konzervipari újdonságok­kal találkozhatunk majd ... Föl kell figyelni erre is: több mint 14 százalékkal nőtt a nem megfelelő minőségű cigaretták aránya, s most már megközelíti a 42 százalékot. Itt a magas arányszám is bosz- szantó. de még inkább méltat­lankodhatunk, ha mindehhez hozzávesszük, hogy nemrég emelkedett a dohányáruk ára. Mindez ugyanis nem vet jó fényt a dohányiparra, még ha újabb és újabb cigarettafaj­tákkal áll is elő. A cigarettánál maradva ide kívánkozik egy megjegyzés, amely ugyan nem szerepel a felsorolt ellenőrzési tapaszta­latok között. Néhány cigaret­tásdobozon meglehetősen hosszú ideig szerepelt a régi ár. Nekünk, magyaroknak,, nem szükséges magyarázatot fűzni a nyomtatott szöveg és a trafikos által- kért ár közötti differencia okához. A Bala- ton-parton azonban sok kül­földi azzal a tudattal ment el a trafikostól, hogy becsapták. Mert számjegyeket leolvasni! ő is tud. & természetesen a nyomtatott szövegnek inkább hisz, mint a dobozra ragasz­tott, kézzel írt papírcédulának vagy a különben is félreérthe- j tő magyarázatnak. Talán ■ el- j kerülhettük volna a zavart H. F. > nek, korszerűsödik és bővül a Patyolat tevékenysége (vegy­tisztító szalonok, üzletek, fel­vevőhelyek), korszerűsödik a Bútoripari Vállalat A Tőzeg­kitermelő Vállalat a fejlesztés révén mind nagyobb részt tud vállalni a Balaton-part köz- tisztasági feladatainak ellátá­sából. A Campingcikk Vállalat a fejlesztés révén többféle, ter­méket gyárt, a Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat fejlesztése elsődlegesen a termékszerke­zet változását, a korszerű mű­szálgyártás növelését szolgál­ja. A fejlesztésekhez szükséges anyagi eszközök a bútoripar kivételével lényegesen bizto­sítottak. Bízunk abban, hogy a fejlesztéshez szükséges hite­lek is rendelkezésre állnak. A Somogy megyei Finomme­chanikai Vállalat fejlesztésé­nek első üteme megvalósult. A vállalatnak' 1975-ig csak a lakossági szolgáltatás növelé­sére van fejlesztési lehetősége, a második ütem megvalósítá­sa az V. ötéves tervidőszak fel­adata. A Somogy megyei Ás­ványvíz- és Szikvízipari Válla­lat nagyobb arányú fejlesztésé­re is csak az ötödik ötéves tervben kerülhet sor. A tanácsi ipari üzemek, te­lephelyek átadásával — mint erre utaltam — a megye ipa­rának fejlesztését kívánta a megyei párt- és tanácsi veze­tés biztosítani. A megyei ta­nács anyagilag a minisztériu­mi iparit támogatta elsősor­ban, A jövőben nagyobb anya­gi támogatásiban kívánjuk ré­szesíteni a tanácsi ipart is. El kell érnünk, hogy az anyagi eszközök koncentrálásával minden tanácsi vállalat leg­később az V. ötéves tervidő­szakban olyan körülmények közé kerüljön, melyek megfe­lelnek a korszerű kis- és kö­zépüzem; feltételeknek. Le­gyen olyan gazdasági alap, amelynek révén vállalataink gondos, tervszerű vezetői ön­erőből is biztosítani tudják dolgozóik munkakörülményei­nek, keresetének megfelelő szintű, folyamatos növelése mellett gazdaságfejlesztésüket is. A célkitűzés valóra válik, ha a vállalatok’ vezetői mindent megtesznek a fejlesztés anyagi—műszaki alapjának megteremtésére, s a megyei tanács minden illeté­kes szerve, osztálya segítséget, támogatást nyújt, megértő partnerokat nyer meg a ta­nácsi hatáskörön kívül is. Kelemen Ferenc, a megyei tanács ipari osztályvezetője Az esők ellenére Learatták a gabona 85 százalékát Befejezéséhez közledik or­szágszerte az utóbbi óvek leg­jobban szervezett és legfolya­matosabb aratása. A nagy munka állásáról Lukács Béla MÉM főosztályvezető-he­lyettes elmondotta, hogy a múlt heti esőzések egyes he­lyeken ugyan némileg késlel­tették a munkát, mindent egy­bevetve azonban a mezőgaz­dasági nagyüzemek szakembe­rei tökéletesen elégedettek az aratás menetével. A hét vé­géig a termőterület 85 száza­lékáról került le a termés. Legelőbbre tartanak a be­takarítással az ország déli és az alföldi vidékein, itt ért be ugyanis legkorábban a gabo­na. Ezeken a vidékeken szá­mos mezőgazdasági nagyüzem­ben már le is aratták a búzát. Az északi és a nyugati or­szágrészekben később látták munkához a kombájnok, s az esőzések miatt itt kellett leg­többször leállni a gépekkel, de az aratás menete ezeken a vi­dékeken is normálisnak te­kinthető. örvendetes, hogy az elmúlt két-toárom nap — a ki­sebb helyi esők ellenére — a legtöbb helyen dolgoztak a kombájnok a nyugati megyék­ben. Minőség — rang szerint Hogy az ember hiú lény, meg hogy sokan szeretik kö­zülünk »eljátszani a hatósá- gosdit«, örökzöld témája az íróknak és az újságíróknak. Időnként mégis meglepően újszerű tünetekkel jelentkez­nek ezek a betegségek. Eddig például olyan naiv elképzelésem volt az áruk minőségéről, hogy nem függ­nek mástól, mint az előállító szaktudásától, lelkiismeretes­ségétől, az alapanyag tulaj­donságaitól, a mezőgazdaság­ban pedig ezeken kívül az időjárás viszontagságaitól. Sajnos a napokban rá kellett döbbennem, hogy milyen hiá­nyosak is az ismereteim, meg hogy ezek a régi kategóriák már elavultak, hogy az anyag minőségét más tényezők hatá­rozzák meg. Ezt bizonyítja a kapospulai termelőszövetke­zet lenátadásának csodával határos esete is. »A pulaiak által termelt len szennyezett­sége 15 százalékos« — állapí­totta meg az Illetékes. Hiába hadakozott az átadó tsz-tag, hogy az túlságosan magas százalék, hogy az ő lenjük aranyszőke, tiszta, mint a pa­tyolat, a. Hivatal tudományo­san megállapította: »Bará- tocskám, a szennyezettség 15 százalékos. Punktum.*' Nosza motorja nyergébe pattant tsz-tagunk, és elpana­szolta bánatát az elnöknek meg a főagronómusnak. Ok — az aratás kellős közepén — kénytelenek voltak elmenni lenátadásra. És lásson csodát a kedves olvasó: a Hivatal szívélyesen fogadja a most már »megfelelő rangú« átadó­kat, és rövid mérlegelés után — immár megfellebbezhetet­lenül — megállapítja: a len szennyezettsége 4 százalékos. Hogy a két minősítés között’ eltelt fél óra alatt mi történt a lennel, nem tudhatjuk. A csodákban nem hiszünk, ezért kérjük, aki a dolog ter­mészettudományos magyará­zatát meg tudja adni, e sorok íróját értesíteni szíveskedjék. Nem nagy ügy ez, mond­hatná bárki, meg egyedi eset is, kár a szót különösképpen vesztegetni rá. Sajnos nem egyedülálló a pulaiak esete. Hasonló minőségváltozások történnek »illő rangú« átadó megjelenésekor más esetek­ben is. így telik a napja meg a hete sok tsz-vezetőnek a leg­nagyobb dologidőben, amikor a határban ég a munka, mil­lió sürgős teendője volna, de egyes emberek enyhén szólva furcsa minőségítélete hosszú időre és indokolatlanul elvon­ja más, fontos munkák végzé­sétől. Z. L. Ipari szövetkezetek bemutatójára készülnek Megkezdték a megyében működő, mintegy huszonöt ipari szövetkezet termékeinek el­rendezését Kaposváron, a Munkácsy Mihály Gimnázium aulájában. A bemutatót a szö­vetkezeti mozgalom negyedszázados évfordulójának tiszteletére rendezik. A kiállítás au­gusztus másodikán nyílik. Fél évvel az egyesülés után Nágocson — Próbálunk összeszokni — mondta Fulmer Antal, a ná- gocsi Űj Élet Termelőszövet­kezet elnöke. Fél évvel ezelőtt ezen a vidéken még három tsz gazdálkodott: a nágocsi, a zi- csi és a miklósi. Januárban egyesültek. Azóta közösek a gondok, közösek az eredmé­nyek. A legfontosabb feladat az üzemrend, a bérezési for­mák egy szintre hozása. A há­romféle elképzelésből egyet kellett kialakítani. A három üzemegység közül kettőben azelőtt munkaegység-rendszer volt. Ez a termelőszövetkeze­tekkel egy idős bérezési for­ma ma már egyre inkább el­avultnak számít, és a kész- pénzfizetés váltja fék így tör­tént ez Nágocson is. Az átté­rés persze nem volt zökkenő- mentes. Az emberek nehezen szokták meg, hogy munkájuk ellenértékét pénzben számol­ják eL A bérezési rendszer ki­alakításánál sem lehetett egy­öntetűségre törekedni. A szo­kások és a helyi körülmények meghatározták az egy-egv munkaművelet elvégzéséért kifizethető összeg nagyságát. A végleges bérezési rendszer természetesen csak a tényle­ges tapasztalati számok isme­rete és értékelése után ala­kítható majd ki. — A termelésben mi1 a meg oldásra váró feladat? — A termelést szeretnénk gépesíteni. A zicsi kerületiben például műszaki felújításra, géputánpótlásra van szükség. Annák ellenére, hogy van anyagi fedezetünk, nem kap­juk meg a rendelt gépeket. Elsődleges feladatnak tekint­jük a szénábetakarítás gépesí­tését. Ez ugyanis két munká­val nagyon lassan megy. Az egyesült szövetkezet ezért négy Hamster Major szénafel­szedő pótkocsit rendelt, ebből csak kettő érkezett meg. A másik nagx probléma ugyan­csak ennél a géptípusnál az alkatrészellátás. Minden gaz­daság kísérletezik, próbálko­zik új gépekkel. Ezért ‘mi is már tavaly vásároltunk két Hamster Majort, amely jelen­leg áll. A tandíjat meg kellett fizetni. Előfordultak túlterhe­lések, és a gépek meghibásod- tak. Sehol nem kapunk alkat­részt, így a csaknem új gépe­ket nem tudjuk használni. — Hogy áll a gazdaság a nyári munkákkal? — Gabonatábláink 70 száza­lékáról betakarítottuk a ter­mést. Tíz kombájnunk dol­gozik, kettő pedig tartalék. Az utóbbi időben ezen a részen sajnos elég sok eső esett, és féiő, hogy a gyom felüti a fe­jét, egy esetleges nagy vihar pedig ledönti a gabonatáblá­kat. A szállítást seim tudjuk úgy lebonyolítani, ahogy sze­retnénk, mivel a rendelt MTZ traktorok nem érkeztek meg. Tehergépkocsit vásárolhat­nánk ugyan, de az ősszel sze­retnénk bekapcsolódni a CPS rendszerbe, és akkor úgyis ka­punk teherautót. — A búza termésátlaga — folytatja az elnök — 30—32 mázsa hektáronként. Félő, hogy ez az esőzések miatt rom­lani fog. Van egy OTSZ típu­sú szárítónk, itt a nágocsi ke­rületben. Szükségmegoldás­ként a nagyon nedves gabonát szárítjuk vele, de az egész üzem gabonatermésének a szárításához kevés a teljesít­ménye. Eddig csak a tavaszi árpát kellett szárítanunk. — Mennyit fordít a gazda­ság ebben az évben beruhá­zásokra? — Összesen két és fél mil­lió forintot. Ezen erő- és munkagépeket vásárolunk. Épületberuházást az idén nem tervezünk, hiszen az egyesült tsz még nagyon fiatal, és min­denre nem futja az erőnkből. — Az állattenyésztésben mi változott az egyesülés óta? — Szarvasmarha-állomá­nyunkat átcsoportosítottuk. A tehénállomány Nágocsra ke­rült, a növendékek Zicsen, a hízók pedig a míklósi kerület­ben vannak. Szakosított tele­pünk jelenleg nincs. A régi épületeket használjuk. A te­hénlétszám 300. ötven hízott állatot már elszállítottunk »A« és »B« minőségben. A szarvas- marhán kívül még juhval és sértéssé! foglalkozunk. Nágo­cson van egy kétszáz anyaju­hos merinó torzstenyészetünk, Zicsen pedig báránynevelés és gyapúj.tenmelés folyik. Ter­vünk, hogy a zicsi állományt fokozatosan a Nágocsról szár­mazó anyajuhokkal cseréljük fel, a termelési eredmények javítása végett (Nágocson az egy állatról lenyírt gyapjú hét kiló, Zicsen jelenleg négy.) A sertéstenyésztés jelentős a gazdaságban. Nágocson el­lenőrzött, 200 anyakocás észt lapály törzstenyészete van az egyesült szövetkezetnek, a többi kerületben pedig keresz­tezett állományt hizlalnak. — Van-e fejlesztési lehető­ség az állattenyésztésben? — Fejlesztési lehetőségünk egyelőre nincs. A meglevő fé­rőhelyeket szeretnénk maxi­málisan kihasználni, és első­sorban minőségi javításira tö­rekszünk. Célunk a termelési mutatók egy szintre hozása, ugyanis a többi kerületben sokkal alacsonyabbak, mint Nágocson. A hosszú távú fej­lesztés; tervünkben szerepel egy tehénistálló felépítése, és ha ez megvalósul, akkor egy telepen belül megoldható a szarvasmarha-tenyésztés, a korszerűbb állattartás. Dán Tibor Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom