Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-27 / 174. szám

A* MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXIX. évfolyam, 174. szám.

Péntek, 1973. július 27.

Mérik a zajt a városban

Az aratás befejezése előtt

— Ha nem lesz eső, akkor ma befejezzük az aratást az üzemegységben — mondta kedden délben Varga László, a Kutasi Állama Gazdaság kutasi üzemegységének vezetője. Gyorsan elosztották a másnapi munkát, beültünk a GAZ-ba. hogy kint a határban, a helyszínen legyünk az

, egyik legszebb mezőgazdasági munka befejezésekor, az aratás végén. Útközben mondta el az alábbiakat.

— Az üzemegységben 622 hektár búzavetésünk volt. Július 9-én kezdtük az aratást. Mar befejeztük volna, ha az eső miatt nem kellett volna háromszor leállni.

— Géphiba miatt volt-e kiesés?

— Még sohasem volt ilyen jó a gépek műszaki állapota. A szerelők derekas munkát végeztek. De a komibájnosok is nagy gonddal kezelték, ápolták, olajozták, zsírozták naponta a gépeket.

— Milyen fajta a most learatott gabona?

— Szovjet fajitók. Jól beváltak, 35 mázsás hektáronesők után kellett és kell szárítani, nehogy a raktározásnál befülledjem vagy. megdoho- sodjék. Ez bizony tekintélyes mennyiség, mintegy 50 vagonnal kell szárítani. A száraz gabonát a kombájnszérűn tisztítjuk, egyúttal a vetőmagot is előkészítjük gazdaságunknak és a vetőmag-felügyelőségnek.

Közben tarajos felhők közeledtek. Mind erősebben kezdett fújná a szél, nagy, sűrű cseppekiben esett az eső. Ekkor már kint voltunk a kombájnoknál. Sajnos, le kellett állni. Olyan nagy zápor volt, hogy nem tudtak tovább dolgozni a gépek, haza kellett menniük. Ezen a napon többet már nem lehetett géppel aratni.

Az üzeme'gységvezető, a kombájnosok nagyon szerették volna, ha ezen a napon befejeződik az aratás. De hát az eső idejét nem tudja az ag- ronómus szabályozni.

Az üzemegység irodájában búcsúztunk el egymástól. Az üzemegységvezető átdolgozta a már két órával azelőtt kiadott munkarendet, hiszen az

ként! átlagtermést adtak. Faj- j esg beleszólt. Tétlenül pedig

súlyuk nyolcvan körüli. Az intenzív fajtáknál ezt jónak értékeljük.

— Szükséges-e a szárítós?

— Az aratás kezdetén és az

másnap sem lehetnek az emberek, mert a mezőgazdaságban. akár esik, akar nem, van tennivaló bőven.

K. J.

Láthatatlan kritikusok

a tévé közönségszolgálatánál

A képernyőn- pereg a műsor. Az asztalon három telefon cseng egyszerre. Záborsz- ky Józsefné, a tévé közönség- szolgálatának ügyeletese mosolyog:

— Mindig a képernyőt figyelem, de alig látok valamit a műsorból. Ez a munkám. Bocsánat — mondja, s az egyik kagyó után nyúl.

— Elsötétedi'k a kép? Hívjon szakembert, az adás jó. Hogy az ön készüléke is jó? Bn nem vagyok műszaki... Hogy minek ülök itt?

A másik oldalon lecsapták j a kagylót. j

— Halló, az adás jó, nem ugrál a kép, azt ajánlom, hívjon szakembert.

— A telefonálók többsége türelmetlen, sokan, nem veszik tudomásul, hogy a készülék beállítása szakembert kivan. Nekünk, ügyeleteseknek az a feladatunk, hogy adások idején kizárólag a műsorral kapcsolatos kérdésekre válaszoljunk.

A telefonálók nemcsak kérdeznek, hanem javasolnak és véleményt is mondanak a műsorról. Ez az élő, közvetlen kapcsolat jó szolgálatot tesz a televíziónak. Némelyik szerkesztő — ha saját műsora pereg — maga is ideül, hogy időköziben meghallgassa a láthatatlan kritikusok véleményét Szombatonként, vagy vetélkedők, mérkőzések idején, krimik, filmsorozatok vetítésekor esetemként 300 hívás is befut.

Az érdemi észrevételek, javaslatok mindenkor bekerülnek a »na-gykönyvbe«. A hangulatjelentések krónikáját a tévé születésétől, 1958-tól számítják. íme kettő a tipikus, de nem »jegyzett« kérdések közül:

— Mondja, kedves, a Kud- 5k Júlia hol kötteti a pmló- és kt-a .-szabójasí

— Sn is tippeltem, meg a feleségem is, hogy ki lesz a gyilkos, dp nem tudjuk kivárni, amíg a televízióban eldől. Maga biztosan tudja ...

A válasz mindig udvarias; ha elutasító, akkor is.

Képünkön: A győri KÖJÁL zajvédelmi jábun dolgoznak.

műszaki osztályának munkatársai Győr központA közutakon megnövekedett fosban — Győrben, Szombat-1 szint mérését. Áz Országos

Közegészségügyi Intézet a KÖJÁL zajvédelmi műszaki osztályával a mérések után elkészíti a város zajtérképét.

forgalom növelte a városok zajszintjét is. Ezért több váhélyen, Szegeden és Debrecenben — megkezdték már a zajTáskát, tanszert - Budapestről ?

Iskolába menő lányomnak 1 ezek' nagy részében már sor

vettem egy táskát Budapesten. Harminc forinttal volt olcsóbb, mint Somogybán ugyanaz a fajta. Amikor hazaértem, a televízióban éppen aznajp kezdték reklámozni: a tanszerek is olcsóbban kerülnek forgalomba a szezon idején. Budapesten! »Nálunk miért nem?« — ezt kérdeztem Nagy Gyulától, a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályvezetőjétől.

— Nehezebb helyzetben vagyunk az ÁPISZ-nál — felelte Nagy Gyula. — Ott ez az első árleszállítás. Mi viszont tizenöt szakimat fogunk össze. S

került árleszállításra az idén. Itt említhetném a ruhaneműket, a műanyag cikkeket, a kerékpárokat.

— Ügy tudom, ezek árait nemrégiben az ország minden vállalatánál állandó jelleggel leszállították.

— Igen, de a különbözeteket a vállalatoknak nem téritik meg. A mi kockázati alapunk pedig kimerült. Hogy úgy mondjam: »mínuszban va>- gyünk«. Még meg sem említettem, hogy tavasszal ruházati

Ki

a bizalmatlan?

Az eladni szándékozó .vagy a felvásárló? Nehéz lenne eldönteni. Mert nem egy helyen — s nemcsak itt, hanem falusi boltokban is — a mérleg úgy áll, hogy a mutatóját csak az egyik fél látja.

íme egy levél, mély újra erről számol be. Belegből érkezett: írója arról panaszkodik, hogy a »megtermelt javak« átvételekor nem láthatja azt, mennyi árut ad le a

háztájiból. Nem nagy ügy — vásár volt; s a nyári meg ez- „ ...... _ , . , . ,

, * \ , , „! mondhatnánk. Egy kis bizal

után lesz. Állandóan le kell i

_ .. . „ . „ _

m

aitlansag. De mire jo? Sem áraznunk a napszemüvegeket . ,

. , ,. .,, . , mire. Aura legföljebb, hogy az

is, es minden divatvaitozast 1

ÁLLOMÁS

»megérző« cikkünket. Csak két számat, mely sok mindent érzékeltet. Áremelkedésből 194 ezer forintunk származott. Az árleszállítás viszont 3 789 000 forinttal jelentett kevesebbet nekünk és többet a fogyasztónak. Nem is gondolhatunk arra, hogy a tanszereket, táskákat olcsóbban hozzuk forgalomba.

L. L

ember — legtöbbször az eladó és az átvevő is — megsértődjön. (Vagy boltban: az elárusító és a vevő.)

Akkor azután kész a baj. Hiába mondja a mérleget rossz szögbe állító, hogy »ő nem zsivány«. Persze, hogy nem az. De a bizalom megrendül, nehéz visszaszerezni.

Apró bosszúság — elkerülhető lenne.

Két súlyos jégverés Baranya megyében

Jelenet Salamon Pál Állomás című tv-jatékából. 20 árakor sugározza a televízió.)

Baranya mezőgazdasága ! egymást követően két súlyos I jégverést szenvedett: az elsőt | hétfőn hajnalban, a másodikat j kedden délután, A hétfői az J utóbbi évek egyik legnagyobb ! természeti csapása volt: a jég- ] front hosszúsága meghaladta j a 60 kilométert, és szélessége a I 20 kilométert. Harminc terme- j lőszövetkezet és négy állami | gazdaság földjein okozott kárt | a jég, csaknem 16 ezer hektá- j rom.

A jégfromit gerince a Pécs—

! Mohács közötti országút men- ! tén húzódott. Ebben a körzetiben a kukorica levélzetét meg- szagigaftak a jégszemek, a növény szára (megsérült, és még a csövet védő vastag csuhéle- vél-réteget is átütötte a jég. A cukorrépa levéizetét valósággal leborotválta a jégeső, a I répafej'Ek csupaszon állnak 1: (Ma este j 9 földből. Súlyos kárt szenved- i tok a gyümölcsösök is.

Kedden újabb jégvihar söpört végig a megyén. Ez négy járást érintett, s tucatnyi mezőgazdasági üzem szenvedett különböző mértékű -károkat. A pusztulás teljes nagysága csak a -hét végién tárul fel, de az már bizonyos, hogy a jégverés ismét több ezer hektárt érintett. A kárszakértők reggeltől esti-g dolgoznak, -a földeken az egy-mast követő jégverések következményeinek megállapítására.

A n-a.gy kárt okozó jégverések újólag megerősítették az illetékes szervek döntésének helyességét, mely szerint Baranyában állítják fel az első magyar j-égelhárító rendszert. A »jégemyó« körülbelül 150 ezer hektárnyi terül-etn-ek — a legértékesebb növényi kultúráknak — nyújt majd véd-el- | met. A terv : -: :int j : c

I legkésőbb 1975-ben már teve- i tik az elhárító rakétákat a jég- 1 felhők ellen.

'~Ohzhl± !

A kaposvári TÜZÉP-telepen július 20-án vásároltam egy köbméter gyöngykavicsot 376 forintért. Erről jegyzéket kaptam az irodában. Felraktuk a teherkocsira. A mázsaházban 16 mázsát kellett volna a kocsi súlyán túl mérni, de mindig elsokalltuk: kétszer visszaküldték bennünket, mert egyszer 8, másodszor 4 mázsával volt több. Végül harmadszorra sikerült a 16 mázsa, de addigra alig maradt fél köbméter a kocsin. Kérdeztem a mázsáiét: ez egy köbméter? Azt felelte, szóljak a telepvezetőnek. Hát szóltam. Udvariasan: szíveskedjék megnézni. Mit nézzek rajta? — kérdezte. — Megvan 16 mázsa? Meg. Akkor mit akar? Én egy köbmétert fizettem — feleltem. Rám- förmedt: mit gondolok, a TÜZÉP nem jótékonysági intézmény. Szeretném tudni most, hogy 16 mázsát, vagy egy köbmétert vettem-e?

Tisztelettel:

Quito* QózAth Kaposvár, Füredi u. 144.

TARM

SOROK

Litván humor

A tanító megszidja a nebulót. mert az elkésett az óráról.

Ekkor odalép Kmdziuübs, és így szól:

— TainüLni soha nincs . késő.

* • *

A zeneszerző így magyaráz a szép hölgyeknek:

— Azt mondják, a zsenialitás betegség.

Ekkor odalép Kindzu- Itis, és így szól:

— önnek nincs mitől félnie: önről leni, -hogy makkegészséges.

* * »

Névnapi ünnepségre

igyekvő vendégek útközben. arról tárgyadnak, mivel lephetnék meg a háziakat.

Ekkor odalép Khidziutis, és ezit tanácsolja:

— Állítsanak be ütólka nélkül.

* • <*

Két ember beszélget a-,-- kávéházban.

— Ez az az idő, amelyet ;

legjobban szeretek —4

mondja az egyik.

Ekkor odalép Kindziulís,

és így szól:

— Mi-ént? — kérdi a másik.

— Mert a munfcahemyemne visszamenni mán késő v-a®, hazaindluim azombatn még korán.

*5 * *

Két szomszéd-asszony tárgyalja a legújabb -híreket:

— Tegnap a fiam lepottyant a harmadik emeletről, de ép és sértetlen maradt.

— Valóban?

Ekkor odalép Kincteíuíis, és így szól:

— Maguk űj házban latonak, az építők pedig három emelet magas szemétkupacot hagytak maguk utón.

* • *

Kiindemliis turistacsoporttal utazgat Csehszlovákiában.

— Most Prága legrégibb sörözője mellett megyünk el — mutat rá az idegenvezető egy ódon épületre.

Ekkor od-aszal-ad Kind- zi-ulis, és megkérdi:

— De miért csak mellette?

* * *

— Szerző, Szerző! — harsogják ütemesen a nézők a színdarab premierjén-. A szerző azonban csak nem jelenik meg'.

Ekkor kilép -a színpadra Kindziulís, és így szól:

— Ne izguljanak, kedves nézők. A dolog úgy áll, hogy a darab végleges változatában egyetlen szó sem -maradt a szerző tollából.

* * *

— Mi-ért kényszeríti a fiát arra, hogy zenét tanuljon,? Hiszen botfülű — mondja a zeneiskola tanára az egyi-k diák anyjának.

Ekkor odalép Kimdzáulis, és így szól:

— Hiszen a fiú nem akarja h-all-gatni a muzsikát: ö csak eljátssza!

Somogyi

A2 MSZMP St^mogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő:

JÁVORI BÉLA

Szerkesztőség: Kaposvár, Latiné Sándor u. 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: íl-510, 11-511, 11-512.

Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-316. Felelős kiadó: Dómján Sándor Beküldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: á Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 20 Ft Index: 25 967

Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemeben Kaposvár. JL^atinca Sándor u o Felelős vezető:

Farkas Béla igazgató.