Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-27 / 174. szám

WATERGATE-ÜGY Nixon elnök visszautasította a bizottság kérését Nixon elnök csütörtökön, le­vélben. közölte a szenátusnak a Watergate-üggyel foglalkozó bizottságával, hogy nem haj­landó rendelkezésükre bocsá­tana a botrányra vonatkozó beszélgetéseit tartalmazó mag- netofonsaalagokat. A bizottság irat szavazattal — egy tartóz­kodás mellett — úgy döntött, hogy az ügyet bíróság elé vi­szi, mert a magnószalagok nél­kül nem tud fényt deríteni az igazságra. Az amerikai elnök egyrészt kiváltságaira, másrészt arra hivatkozva utasította el az idé- j Leonyid Brezsnyev a továb­Brezsnyev beszéde Kijeyben (Folytatás az 1. oldalról.) hogy e program megvalósítása kitartó munkát igényel. Csak­is közös és fáradhatatlan munkánkkal biztosíthatjuk a léthez szükséges anyagi java­kat, csakis így juthatunk el az ország további fellendítésé­hez. A párt a jövőben is min­dent elkövet az életszínvonal programjának megvalósítása, a nép társadalmi szükségletei­nek kielégítése érdekében. Társadalomfejlődésünk je­lenlegi szakasza különösen sürgeti a munkások általános j és szakmai színvonalának emelését, valamint a tudomá- 1 nyos és a műszaki értelmiség I képzése egész rendszerének tö­kéletesítést. zést, hogy a bizottság »nem határozta meg egészen ponto­san, mely magnószalagokra tart igényt-«. Nixon — miután értesült a bizottság -határozatáról — kö­zölte: aláveti magát a legfel­sőbb bíróság döntésének. Az ügy egyelőire még alsóbb szintű bíróság elé kerül, de nyilvánvaló, hogy a végső dön­tés a legfelsőbb bíróságra vár majd. biakban a nemzetközi helyzet­tel foglalkozott. Megvalósul a kongresszus békeprogramja — Valamennyien tanúi le­hetünk annak — mondotta —, hogyan valósulnak meg a gya­korlatban azok a külpolitikai tételek, melyeket a szocialista államok és a nemzetközi kom­munista mozgalom dolgozott ki az utóbbi években, így pél­dául a XXIV. kongresszuson jóváhagyott békeprogram. Az utóbbi idő fontos poli­tikai és diplomáciai lépései között Leonyid Brezsnyev kü­lön kiemelte, hogy a nukleáris háború megakadályozását cél­zó szovjet—amerikai megálla­podás az első konkrét lépés a nukleáris világháború veszé­lyének enyhítése útján. — A nemzetközi légkör ész­revehetően változott, enyhébb lett, a népek nyugodtabban élnek — mondotta Leonyid Brezsnyev. — Mindez azonban nem jelenti azt, hogy meg­szűnt az ellentét a kiét társa­dalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus között. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy egyes államokban bizo­nyos befolyásos körök tovább­ra is a feszültségre, a katonai költségvetés növelésére és a fegyverkezési hajsza folytatá­sára törekszenek. Brezsnyev hangsúlyozta: mi továbbra is az imperializmus elvi ellenségei vagyunk, hatá­rozottan síicraszállunk a fegy­verkezési hajsza csökkentése mellett, valamint azért,. hogy a politikai enyhülést a kato­nai enyhülés támassza alá. Saigon halogatja a foglyok átadását DIFK-jegyzék a NEFB elnökségéhez Hoang Annii Tuan vezérőr- j nagy, a dél-vietnami kétoldalú katonai vegyes bizottságban részt vevő DIFK-iküldöttség vezetője a nemzetközi ellenőr­ző és felügyelő bizottság elnö­kéhez intézett jegyzékében súlyos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy elhúzódik a sai- goni kormányzat által mind ez ideig fogságban tartott kato­nai és polgári személyek sza­badon bocsátása kérdésének megoldása. A jegyzék rámutat: július 28-án jár le az említett szemé­lyek egy része átadásának ha­tárideje, amelyet a kétoldalú katonai vegyes bizottság képvi­RÖMA A kapcsolatok bővítését sürgetik a képviselők Az olasz képviselőház kom­munista frakciója azt követel­te Mariano Rumor kormányá­tól, hogy bővítse ki Olaszor­szág gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval. Az OKP kép­viselői felszólalásukban hang­súlyozták, hogy Olaszország­nak nem szabad elmaradnia azok mögött a fejlett iparú nyugati országok mögött, ame­lyek gyorsan fejlesztik keres­kedelmi-gazdasági kapcsola­taikat a Szovjetunióval. Stroessner Párizsban Magánlátogatásra Párizsba érkezett Alfredo Stroessner tábornok, Paraguay elnöke, kíséretében néhány kabinet­miniszterrel és több más sze­mélyiséggel. Stroessnert Pom­pidou francia köztársasági el­nök is fogadta. A CGT francia szakszerve­zeti szövetség a látogatás al­kalmából nyilatkozatban hívta föl a figyelmet a .Stroessner diktatórikus uralma alatt élő Paraguay állapotaira. síelői által július 17-én aláírt okmányok írnak elő. A saiigo- ní fél ez idő szerint még min­dig több mint 15 ezer katonai és több százezer, különféle politikai meggyőződésű polgá­ri személyt tart börtönökben és táborokban. A DIFK küldöttsége követe­li, hogy a saigonii fél mara­déktalanul teljesítse a párizsi megállapodásnak: és a június: közös közleménynek a fogva tartott személyek átadáséra vonatkozó előírásait. A tűzszünet! megállapodás után teljes erővel újra megin­dult a munka az egész VDK területén. A képen: Búi Thi Lien fiatal munkásnő a gépe mellett, (a Hanoi Gépgyár­ban, az ország egyik legnagyobb üzemében). flz Egyesült Államok megakadályozta a javaslat elfogadását — A két rendszer nemzet­közi versengése és párharca folytatódik. Szükséges azon­ban, hogy ez a folyamat ne fajuljon fegyveres összeütközé­sekké és háborúkká az orszá­gok között, ne fajuljon odáig, hogy az államok közötti kap- i csőlátókban erőszakot alkal­maznak, vagy erőszakkal fe­nyegetőznek, ne akadályozza a különböző társadalmi rendsze­rű államok kölcsönösen elő­nyös együttműködésének fej­lődését — mondotta Brezs­nyev. Békés úton — Mindannak az újnak, ami az utóbbi időben jelentkezett 3 nemzetközi életben, egy:': je­le az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájának elkezdése. Mi kommunisták és a szocialista közösség összes polgárai, ab­ból a szilárd meggyőződésből idndulunk ki. hogy az azonos vagy különböző társadalmi rendszerű államok között: nemzetközi kérdések, sőt bo­nyolult problémák megoldha­tók, és meg is kell őket oldani békés úton. erőszak alkalma­zása. vagy erőszakkal való fe­nyegetőzés nélkül, háború nél­kül. — A mi véleményünk az, hogy az államközi kapcsolatok fejlesztésének ez az útja an­nál reálisabb, minél jobban megmutatkozik a nemzetközi ügyekben a szocialista orszá­gok befolyása — jelentette ki Breasnyey. Az európai biztonsági érte­kezlet első szakaszának mun­káját elemezve Brezsnyev ki­fejezte meggyőződését, hogy van közös nevező. Ez pedig az a közös óhai, hogy Európában ne legyen többé háború, hogy teremtsék meg az ésszerű fel­tételeket az európai államok békés együttműködéséhez, ami minden nép számára hasznos Az egymás közötti kapcsolatok — Gyakorlatilag úgy ala­kult a helyzet, hogy a nem­zetközi helyzetben bekövetke­zett nagyszabású és kedvező fordulat jelentős mértékben a szocialista és a kapitalista vi­lág olyan nagy államai egy­más közötti kapcsolatainak ja­vulásával kezdődött, mint pél­dául egyfelől a Szovjetunió, másfelől Franciaország, a Né­met Szövetségi Köztársaság és az Amerikai Egyesült Álla­mok, Ez törvényszerű, sőt szükségszerű volt. Ha példa­ként az Egyesült Államokat vagy az NSZK-t vesszük, ak­kor ezeknek az országoknak a Szovjetunióval való viszonyá­ban húzódtak végig elsősorban a feszültség fő vonalai a hi­degháborús időszakban, s ez egészében megmutatkozott a nemzetközi helyzeten. — Ebből a szempontból te­hát, akárcsak más egyéb szem­pontokból, a szovjet—nyugat­német és a szovjet—amerikai kapcsolatok javulása nem csu­pán a szóban forgó országok népei szempontjából pozitív jelentőségű, hanem minden egyes ország, minden egyes nép szempontjából is. amely békét kíván, amely érdekelt a nemzetközi feszültség enyhülé­sében — mondotta végezetül az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára. ' Nyugat-Európa és a dollár Feszültség a valutapiacon Semmiféle „csodagyógyszer“ nem létezik Az Egyesült Államok csü­törtökön — vétójogával élve — megakadályozta a közel- keleti helyzet rendezését célzó javaslat elfogadását a Bizton­sági Tanácsban. A határozati javaslatot az el nem kötelezett országok terjesztették vitára a bizott­ság elé. A javaslat mellett 13 tagország szavazott, Kína pe­dig nem vett részt a szavazás­ban. Mivel a Biztonsági Tanács csak az öt állandó tag egy­hangú szavazatával hozhat határozatot, ezért az amerikai ellenszavazat (vétó) miatt az el nem kötelezett országok ja­vaslata nem emelkedhet a ha­tározat erejére. A most befejeződött brüsszeli közös piaci tanácskozásra ezút­tal is az Egyesült Államokhoz való viszony nyomta rá a bé­lyegét. S az érdekelt országok sem politikai, sem gazdasági témájú konzultációjukon nem tudtak megegyezni a közös ál­láspontban. Ha ma valaki Párizsban, Bonniban vagy éppen London­ban közgazdászokkal kezd be­szélgetni, néhány mondat után mindenképpen a pénz­ügyi rendszer válságára tere­lődik a szó. Pedig nem is olyan .régen — csak két-há- rom éve — Nyugat-Európa gazdasági szakértői még az EGK (Közös Piac) közös pénz­rendszerének megteremtésé­ről szőttek nagyra törő álmo­kat. A közös EGK-valuta ter­vét azonban a szó szoros ér­telmében a mélyhűtőbe kény- szeirítették az egész tőkés pénzrendszert megbolydító, ismétlődő válsághullámok. Mi is tulajdoniképpen a ter­vezett közös piaci valutaunió lényege? Ez az elképzelés, amely kidolgozójának, a luxembur­gi miniszterelnöknek a neve után Werner-tervként ismert, több fokozatban közös nyu­gat-európai valutát készül megteremteni. A közös valuta legfontosabb kellékét, a tar­talékalapot természetesen a kilenc tagállam valutatarta­lékainak zöme jelentené. Ettől a fázistól azonban ma még nagyon messze állnak az EGK tagjai, jóllehet a Wer- ner-terveziet 1974. január 1-ét jelöli meg az életbe lépés ha­táridejeként. Jelenleg még a közös valuta kialakításához vezető lépcső első fokára sem léptek fel a . kilencek. Hiszen még el sem kezdték a kiindulást: a tag­államok egymáshoz viszonyí­tott valuta árfolyamainak a közelítését. Pillanatnyilag viszont a ki­lencből csak öt tagállam — Franciaország, az NSZK és a Banelux-államok — valutájá­nak egymáshoz való árfolya­ma ingadozik s »lebeg«. Ami pedig a kívülimaradottaikat illeti: az olaszok zilált bel­gazdasági helyzetükre, az an­golok pedig, a font krónikus gyengeségére hivatkozva uta­sították vissza a közös lebeg­tetésre tett fölhívást... A nyugat-európai pénzügyi integráció pangásának alap­vető okait a következőkben foglalhatjuk össze. A közöspiaci államok a pénzügyi integrációs terv (a Werner-koncepció) kidolgo­zásánál! figyelmein kívül hagy­ták azt a két tényt, hogy elő­ször is az egész tőkéspónz- rendszar rendkívüli módon összefonódott, kölcsönösen függ egymástól; másrészt a tőkés nemzetközi pénzrendszer vál­sága a kilenc EGK-tiagország között is feszültségeket élesz­tett. így újabb konfliktusok, érdekellentétek alakultak ki. Gondoljunk csali arra példá­ul, hogy a franciáknak nyo­mós érdekeik fűződnek a nyu­gatnémet márka minél na­gyobb mérvű fölértékelésé­hez, hiszen ezzel a francia áruk egyik veszélyes világ­piaci ikonkurrense a nyugat- nómet ipar. s ez gyengíti sa­ját cikkeinek versenyképes­ségét. 1 A közös piaci integrációs fo­lyamat minden előrehaladása ellenéie még nem elég erős ahhoz, hogy lehetővé tenné a közös EGK-pénzrendszer megteremtését. Ezt elég egy­értelműen bizonyították az el­múlt évek eseményei, a dol- lárválsáig dühöngésének a csúcspontjai is. 1971-ben és 1973 elején a közöspiaci tag­országok »ki-ki mentse a ma­gáét« alapon pánikhangulat­ban, külön-külön próbálták megfékezni a spekulációs dol­lárok áradatát. Valamiféle közös taktikát szegezni szem­be Washington többé-kevésbé nyílt -katonai — politikai — gazdasági zsarolási kísérle­teivel, vagy egységes álláspontot ■kialakítani egyáltalán nem tudtak. A mánkét a közelmúltban ismét fólián tékelték. Ez azon­ban csak ideig-óráig segít a pénzpiacok feszültségét oko- zp dollárválsóigon. A dollártól való meneküléssel egyidőben fokozódik a kereslet a »bizto­sabb« valuták — a nyugat­német márka, a svájci frank — iránt. Ez azonban — más mellék­hatások mellett — erősíti a nyugat-európai valuták egy­más közti feszültségeit is. És a jelenlegi helyzetben sem­miféle »csodagyógyszer« nem . létezik — ezt miág maguk a polgári közgazdászok is elis­merek — a dollárválság meg­oldására. Tiltakozás a franc;a nukleáris kísérletek ellen A francia nukleáris kísérle­tek elleni tiltakozó mozgalom­mal vállalt szolidaritása miatt a francia kormány nyugállo­mányba helyezte Jacques de Bollaridere hadsereg,táborno­kot. Joseph Comiti kormány- szóvivő közlése szerint az in­tézkedés oka: Bollardiere »nem türtőztette magát«. Az UPI hírügynökség emlé­keztet arra, hagy Ballardiere a második világháborúban ví­vott felszabadító harcok egyik francia hőse volt. Később föl­lépett az a’zériiai háború el­len, megbélyegezte a francia gyarmatosító hadsereg által el­követett gyilkosságokat, kín­zásokat is. A Béke-vil'ágtianáes is újból erélyesen tiltakozott a francia nukleáris kísérletek miatt. Allende országos párbeszédet javasol Úiabb sztrájkot hirdettek a szállítók Dr. Salvador Allende chilei köztársasági elnök párbeszédet javasolt az ország valamennyi Támadásba lendültek aFrelimoharcosai Ihíiás 11 uhmi) bau Mozambiki Felszabadítási Front (Framilo) elnöke az NDK rádiójának adott inter­júban kijelentette: a felszaba­dító erők Mozambik vala­mennyi tartományában táma­dásba lendültek. A még por­Az uruguayi dolgozók orszá gos ikonventje (CNT) sztrájk­ra szólította fel tagjait az el­múlt napokban kiadott új szakszervezeti törvény elleni tiltakozás jeléül. Az általános munkabeszüntetés kezdetét a Gumóra Machet tábornok, a • tugál ellenőrzés alatt álló te­rületeken sikeresen halad a front politikai felvilágosító munkája. Az elnök utalt arra, hogy S" tannia, Franciaország és az NSZK fegyverszállítással tá­mogatja a portugál neokolo- nialistákat. »E támogatás nél­kül — jelentette ki Camora Maehel — már győzelmesen ■•3—’ii»kat«. ki. Az új törvény értelmében ugyanis börtönbe vethetik, pénzbüntetéssel sútjhatjé.k és azonnal el bocsát hat jak azokat a dolgozókat, akik »politikai tevékemyséiget« fejtenek ki. Az uruguayi fegyveres erők szerdán. , riadokészültség-ben álltak — azzal t a hivatalos megokolással, hogy »az ország ellenségei a fővárosban zavar­gásokat készítettek elő«. A je­lentéseik szeriint a reakciós ka ­tonai vezetők amiatti félel­mükben rendelték el a ké­szültséget, mert az uruguayi haladó tömegek a kubai nem­zeti üiyiep alkalmából megem­lékezést terveztek. politikai irányzatának képvise­lői között. Az elnök a Dolgo­zók Egységes Központja (CUT) plénumáin rámutatott: a leg­fontosabb, hogy megtalálják az országban kialakult bonyo­lult helyzetből a politikai ki­utat. Ezért foglalt állást a nyílt, meghátrálás nélküli, or­szágos méretű párbeszéd mel­lett — egy katasztrófáits pol­gárháború elkerülése érdeké­ben. Allemde beszédében Vázolta a kereszténydemokratákkal folytatandó dialógus fő körvo­nalait is. A szállítók szakszervezeté­nek vezetői »meghatározatlan ideiig tartó« országos sztráj­kot hirdetek szerdáin esite. A döntés értelmében 15 ezer te­herautó állna le. Leon Vilarin. a szakszervezet elnöke közölte. hogy a munkabeszüntetés »nem politikai, hanem szak­szervezeti jellegű«. Emlékezetes, hogy tavaly októberben Chilében a . szállí­tók és a kiskereskedő1' orszá­gos sztrájkja vá.lsá.?os helyzet­be sodorta a Népi Egység kor­mányát. és súlyos gazdasági nehézségeiket okozott. A meg­oldásban akikor a chilei fegy­veres erők nyújtottak segítsé­get a népi kormánynak. Szerdáin pokolgép robbant Santiaróban a cseh« lo-vák hayviVjyr«t,|é=f írod ma -előtt, az elnöki palotától pár száz mé­terre. A detonáció bezúzta an­nak az épületnek az ablakait, amelynek 14. emeletén a nagykövetség vám. A merény­let: személyi sérülést nem oko­zott, de az anyagi kár tetemes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom