Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-26 / 173. szám

Saigon szabotálja Kétezer helyett Kotla a aaigoni kormányzat gaeaxlára is lemondta annak a íogolycaaportnak átadását, mely a fogságában tartott pol­gári személyeik saját maga ál-, tál mégha tárzott szabadon bo­csátása ütemtervben szerepel, a D1FK folytatta az ő fogsá­gában levő saiSoni polgári sze­mélyek kiszolgál tatását. Ked­den 28 ilyen személyt adták át a saigoní kormányzat képvise­lőinek a felszabadított övezet­ben fekvő Thien Ngon repülő­téren,— a nemzetközi ellenőr­ző és felügyelő bizottság, va­lamint a dél-vietnami kétolda­lú katonai vegyes bizottság képviselőinek jelenlétében. Folytatják az eszmecserét Egyiptom és Líbia egyesítéséről Szadat-interjú — Golda Meir ismét fenyegetőzik Szádot egyiptomi elnök az iráni televíziónak adott inter­jújában megerősítette, hogy folytatódik az eszmecsere Egyiptom és Líbia tervezett egyesítéséről. A tárgyalások célja a szeptember 1-i határ­idő előtt esedékes döntésiek ki­vözli Waldheim ENSZ-főtltkár közel-keleti körútját, de nem hiszi, hogy az bármiféle válto­zással vagy eredménnyel jár. Véleményét arra alapozta, hogy Izirael és az Egyesült Ál­lamok elutasítja Jarring í ENSZ-megbíaott 1971. február alakítása, különös tekintettel , 8-i memorandumának megvi- az államformára és az egyeaü- [ tatását (annak ellenére, hogy lésről rendezendő népszava- 1 az Egyesült Áll,amok annak ASZÚ országos elé jóváhagyás zasrta. A tárgyalások alapját — I kairói értesülések szerint — I az egyesülés három lehetséges Saigonnak csaknem 4500 tompjáról előterjesztett egyip- foglyot kellene szombatig sza­badon engednie, s közülük kö­rülbelül kétezernek kellett volna szerdáig visszanyernie 7tSSSi.w%S?2S&> •V-*-' ““ —» *­ban — mindössze 800 személyt j sae adtak át a DIFK megbízottai- Szadat elnök az idézett in- nalt j terjúban kijelentette, hogy üd­három koncepció közös vonása a fokozatosság, ami mindeddig ellenállásba ütközött az azon­nali és teljes egyesülést sür Utolsó tartalékait kiildi harcba Lón IXol Megnyugtató szavait elnyomta az ágyúdörej Phnom Penh tői 11 kilomé­terre ostromolták szerdán a felszabadító fegyveres erők a rezsim, csapatainak állásait, miközben az amerikai vadász- és nehézbombózók változatlan hevességgel támadták a föl­szabadított területeket. Az ausztráliai és a brit nagykö­vetség után most már az Egye­sült Államok nagykövetsége is fölszólította állampolgárait, hogy akiket nem köt hivatalos teendő Phnom Penhhez. a sa­ját biztonságuk érdekében hagyják el a kambodzsai fő­városit. A Lón Nol rezsim — írja a UPI — szemmel láthatóan minden tekintetben utolsó tar­talékait veti be. Most már a közalkalmazottakat is egyen­ruhába bújtatták és amolyan gyorstalpaló tanfolyamokon Sajátíttatják él velük a fegy­verhasználatot. Lon Nol, a rezsim elnöke, megnyugtató hatásúnak szánt beszédet intézett a főváros la- ! kosságához. Azt ígérte, hogy »erélyes intézkedésekkel« fog­ják- biztosítani a főváros vé­delmét és »-az ellenségnek nem fog sikerülni áttörnie a védel­mi gyűrűt«. Az elnök beszédét a rádió több alkalommal sugározta, szavait azonban — mint az AFP megjegyzi — időnként teljesen elnyomta az ágyúdör- ges hangja, WASHINGTON Az Egyesült Államok a lao­szihoz hasonló magánhadsere­ládemelés hét pilóta ellen Washingtoni jelentések sze­rint ismét vádat emeltek hét volt amerikai fogoly ellen, aki­ket a VDK az idén bocsátott szabadon. A vádemelési eljá­rást Edward W. Leonard őr­nagy kezdeményezte, azt állít­va, hogy fogolytársai szabály- ellenesen viselkedtek a fog­ság alatt. Az ellenük korábban emelt hasonló vádakat egyszer már három héttel ezelőtt elejtet­ték, és a volt foglyokat tisz­tázták a vádak alól. get állít föd Kambodzsában is; a műveletet a hírhedt kém­központ, a Cl A hajtja végre. Stuart Symington szenátor, a szenátus hadügyi bizottságá­nak elnöke, kedden jelentette be, hogy ilyen hírek érkeztek Kambodzsából. Közötte azt is, hogy a bizottság kivizsgálja az ügyet. idején támogatta az ENSZ- dokumentum kibocsátását). — Megtettünk minden tő­lünk telhetőt a közel-keleti probléma megoldására — mondotta Szadat —, de nem kaptunk megfelelő választ Iz­rael és aiz Egyesült Államok részéről. Szadat elnök kezdeménye­zése nyomán két bizottság ala­kult Kairóban a nemzetközi életben megindult enyhülési folyamat, illetve e folyamat­nak az arab térségre gyakorolt hatásának tanulmányozására. Az egyik, amelynek vezetője dr. Kamat Abul Magid ifjúsá­gi államiminiszter. munkaok- mányt terjeszt az ASZÚ, a szakszervezeti mozgalom, az egyetemi és tudományos in­tézmények testületéi elé a nemzetközi életben bekövetke­zett változásokról. A második bizottság Hafez Badawinak, 'a parlament elnökének vezetésé­vel összegezi a munkaokmány­ról rendezendő széles körű vi­ta eredményeit. Ez az elméleti munika készí­ti elő azt a hosszú távú ideoló­giai és politikai programot, amelyet szeptemberben ter­jesztenek az kongresszusa végett. Anvar Szadat egyiptomi el­nök ma. csütörtökön beszédet mond Alexandrában a július 23-i forradalom évfordulója alkalmából rendezendő gyűlé­sen — jelentette be a kairói rádió. BEJRÚT Takieddin Szolh libanoni miniszterelnök szerdán a par­lament bizalmi vitájában be­szédet mondott. A törvényho­zók a vita végeztével dönte­nek a július 8-án megalakult új libanoni kormány sorsáról. A miniszterelnök kijelentet­te: arra törekszik, hogy ne 'e- gyen több összetűzés a libano­ni hadsereg és a Palesztinái gerillák között. JERUZSÁLEM Golda Meir miniszterelnök szerdán beszédet mondott a kn esszetben, az izraeli parla­mentben. Újabb akciókkal fe­nyegetőzött a Palesztinái geril­lák ellen, és kijelentette, hogy Izrael véleménye szerint nem lehetséges egy palesztinad ál­lam létrehozása. — A palesztinaiak — mon­dotta — Jordániában találhat­nának hazára. A miniszterelnök-asszonv azt is közölte, hogy több titkos érlnitkezésvételre került sor a közel-keleti rendezés érdeké­ben, ezek azonban mind ez ideig nem jártak eredménnyel. Fölkészül a Skylab legénysége Szombaton,. július 28-án in­dul az amerikai Skylab-prog- •am űrhajósainak második csoportja, hogy 59 napig ma­radjanak Föld körüli pályán. Képünkön: Jack Lousma űr­hajós gyakorolja, hogyan kell majd bekapcsolnia és üzembe (Telefotó: AP—MTI—KS) helyeznie azt a szerkezetet, amelyet magukkal visznek a Skylab stabilizálására. a hirosimai atom Huszonnyolc év után még mindig öl a hirosimai atom­bomba. Az elmúlt 12 hónap­ban 1570-en haltak meg su­gárfertőzés. illetve az atom­robbanás okozta egyéb beteg­ség következtében. Ezzel 81 753-ra emelkedett az első atombomba halálos áldozatai­nak száma — közölték szer­dán Hirosimában. A Guardian is közli: Úiabb bizonyítékok a vérengzésről A Guardian című angol lap jelentése szerint újabb bizo­nyítékok láttak napvilágot a portugál gyarmatosítók Mo- zambíkban elkövetett bűntet­teiről. Eszerint 1971. május 1-én a portugál csapatok 26 lakost öltek meg két mozam­biki faluban. Ugyanezen év szeptemberében Manduéban tizenkét. Muku-Muruban pe­dig tizenhat polgári személy- lyel végeztek. A Guardian tudósítója két portugál misszionárius elbe­szélésére hivatkozott. (Mind­kettőjüket a közeljövőben ál­lítják egv portugál katonai bí­róság elé »árulás« vádjával.) Hollandiából is olyan hírek érkeznek, amelyek megerősí­tik a portugál katonák bűn­tetteit. Két holland misszioná­rius — mint írtuk — nemrég a hágai rádióban nyilatkozott. Elbeszélésük szerint két an­golai faluban több mint 220 lakost végezitek ki a gyarma­tosítók fegyveresei. Agedlrban véget ért a hármas csúcs A marokkói Agiadirban befe­jeződött II. Hasszán marokkói király, Huari Bumedien algé­riai elnök és Moktar Ould Daddah mauritáníai államfő hármas csúcstalálkozója. A kiadott közlemény, megállapít- ' ja, hogy a részvevők megvitat­ták a kétoldalú és a regionális kapcsolatokkal, valamint a nemzetközi helyzettel össze függő kérdéseket. II. Hasszán és Huari Burne- dien nagy megelégedéssel fo­gadta Moktar Ould Daddah arról szóló bejelentését, hogy Mauritánia csatlakozik az arab Maghrebhez, és hozzájárul an­nak erősítéséhez. A csúcstalálkozó részvevői különös figyelmet szenteltek annak, hogy a Szahara egy része még mindig spanyol ura­lom alatt áll. Az államfők ! hangsúlyozták, hogy biztosi ta­xi kell az önrendelkezési jogot | -Spanyol-Szahara« lakóinak. [ Árbefagyasztás Olaszországban Az ú] kormány első intézkedése Az. új olasz középbal kor­mány egyik első intézkedése­ként elrendelte számos fontos élelmiszercikk árának »befa­gyasztását«. Ennek értelmében további intézkedésig nem sza­bad megemelni a borjúhús, a kenyér, a liszt, a vaj, a cukor, az olaj és több más élelmiszer árát. Mariano Rumor kabinetje ezenkívül úgy döntött, hogy 1974, január 31-ig megtiltja a lakbérek emelését. (Am az In­tézkedés számos kibúvót hagy a tulajdonosoknak.) A kor­mány egyik legfontosabb ren­deleté arról szól, hogy meg­emelik az úgynevezett népi la­kások építéséhez való hozzá­járulás összegét. Tízezer mázsa gabonaiiszte szállítottak kedden Nápolyb; az olasz kormány rendeletére hogy megakadályozzák a nem régiben kirobbant kenyérínsé get. A gyenge búzatermést ki használva ugyanis több nápo lyi kenyérgyáros és péküzem tulajdonos hallatlanul fölemel­te a kenyér árát. Ezt a jobb oldali körök igyekeztek ki használni annak érdekében hogy nehéz helyzetibe hozzák a szocialisták részvételével megalakuló új kormányt. Több tízezer zsellér és kis­kereskedő tüntetett kedden a; olaszországi Brindisiben, Lee cében és Ravennában az ú; mezőgazdasági kollektív szer­ződés megkötéséért. Üdvözlő távirat a kutsai nemzeti ünnep alkalmából DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság forradalmi kormánya elnökének, DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, HAVANNA. Tisztelt elvtársak! A nemzeti felkelés 20. évfordulója, a Kubai Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és kormánya, valamint az egész magyar nép nevében meleg elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának és a testvéri kubai népnek. E történelmi évfordulón elis­meréssel adózunk a kubai nép hős fiainak, akik 1953. jú­lius 26-án megnyitották az utat a kubai nép forradalmi fel- emelkedéséhez. A testvéri Kuba népe a forradalom győzel­me után Latin-Amerikában elsőként lépett a szocializmus építésének útjára, és a szocialista országok hathatós támo­gatásával sikeresen építi új társadalmát. A magyar dolgozók nagyra értékelik a kubai nép ered­ményeit, a Kubai Köztársaság internacionalista politikáját, a nemzetközi életben betöltött szerepét. A forradalom ered­ményeinek és jövőjének védelme, a békés építőmunka fel­tételeinek biztosítása nagy erőfeszítéseket követel a kubai néptől. Biztosíthatjuk önöket, kedves elvtársak, hogy ne­mes céljaik megvalósítására irányuló fáradozásaikban a magyar nép őszinte segítőkészséggel és szolidaritással áll a forradalmi Kuba oldalán. Az ünnepi évfordulón — országaink és népeink egyre mélyülő baráti kapcsolatainak szellemében — szívből kí­vánjuk önöknek és a kubai népnek, hogy további sikereket érjenek el függetlenségük védelmében és a szocializmus építése terén. Kádár János Losoncra Pál, az MSZMP a Magyar Népköztársaság Központi Bizottságéinak Elnöki Tanácsának első titkára , elnöke Focik Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. 1953. IÚLIUS 26. Támadás a Moncada ellen H a a Santiago de Cuba-1 Hotel Versaillesből végigtekint- az= ember a városon, azonnal szembetűnő a különbség Havanna és Santiago között. Havannában a Miamival vetekedő magas épületek a jellemzőek. San- tiagóban lágy dombokon a búja trópusi növényzet és a pálmáik csendes villákat ta­karnak. Végtelen nyugalom árad el a tájon. Amikor az ember így elgyönyörködik a látványban arra gondol, a város és Oriente tartomány Kuba történelme során meny­nyi nyugtalanságot takart. Végtére is Őrientéből indul ki Kuba egész gyarmatosítók el­leni történelme. Bayamoban és Santiago de Cubában len­dül támadásba Fidel Castro 1953. július 26-án Batista pa­rancsuralma ellen. 1953-tól Fidel Castro Ruz vezette cso­portnak Julius 26.-mozgalom lett a neve. 1953. július 25-ével kezdő­dött Santiago de Cubában a háromnapos Fiesta, a karne­vál. 25-én délután, és este mintegy 130 fiatal forradal­már érkezett a nyugati or­szágrészből a városba, de ez a karneváli hangulat közepet­te nem tűnt föl senkinek. Amikor Fldel bejelentette, hogy a Moncadét, Kuba má­sodik legnagyobb katonai erődjét kell megtámadni, egy pillanatra mindenki meglepő­dött. A támadás taktikája a váratlan meglepetésre és a gyorsaságra épült. A támadás a bayamoi figyelemelterülő művelettel kezdődött és öt óra tizenötre tűzték ki. Elinduláskor Fidel rövid beszédet mondott, amelynek befejező szavai a következők voltak: »Ha győzünk, valóra váltottuk Jósé Marti álmait. Ha legyőznek bennünket, amit tettünk, példa lesz Kuba népe számára, és lesznek, akik követni fogják.« Azonban az előzetes számí­tásba beleszólt a véletlen: a karneváli hangulat nyilván a laktanya fegyelmére is ki ha tott, és az őrjárat nem a meg szokott időbér, hanem ké söbb érkezett. Ebben a kava­rodásban az őrségnek még volt ideje arra. hogy megszó­lal ttom a riasztócsengőt, s néhány másodperc múlva a Moncada-laktanya folyosói és kapui megteltek géppisztolyu­kat szorongató Batista-zsoldo- sokkai. A meglepetésszerű táma­dás adta lehetőség elveszett, s a revolverekkel és karabé­lyokkal felszerelt fórra dalmá- rokmak semmi esélyük nem volt a géppisztolyokkal, gép­puskákkal felszerelt zsoldo­sokkal szemben. A harc elszi­getelt akciókra morzsolódott. Nem volt mit tenni, mint visszavonulni. Éppen ahból a megfontolásból, hogy nem a dicsőséges halál, hanem a győzelem a céL Fidel társaival visroaver- gődött a Siboney-farmra, majd ezekkel együtt bevetette magát a Gnan Piedra hegy­ségbe, és csak egy besúgó út­ján a laktanya megtámadása után néhány nappal fogta el Sarria néger hadnagy egysé­ge. F idel perét elkülönítették társadétól. Az ügyész 25 évi börtön büntetés ki­szabását kiérte. Fidel négyórás védő beszédet mondott, ke­gyetlenül leleplezve a kor­rupt Batista-diktatúrát és ke­gyetlenségeit, lerátva arról az álarcot Védőbeazédét nagyon sokan hallották. Egy, a mozgalom­mal szimpatizáló újságírónő jegyzeteket készített, s ez né­hány nap múlva megjelent a Bohémia című, Havannában megjelenő újságban. Fidel beszédében az volt a légié - nyegiesebb momentum, hogy kifejtette mozgalmának cél­kitűzését. programját. Beszé­dének híres zárómondata: A történelem fel fog menteni! Ha Mancada laktanya meg­támadása katonai tapasztala­tok híján — számos véletlen összejátszásával — katonailag kudarc Is, Fidel pe»e politikai győzelem. Július 26. sok em­berrel megértette, hogy ha egyszerre fognak fegyvert, meg lehet dönteni a Batista dikta­túrát. Fidel Castro neve igazán a Moncada mezt.Vma- dása után lett Ttara-inán túl is közismert Kubábe-i A Moncada el’e támad':, for­dulat a kubai nép tűrt. 'lé­ben. amely elvezetett az 1959- ban bekövetkezett g'őzelom- hez. S a győzelemmel nem­csak Kubában kezdődött va­lami új. hanem Latin-Ameri- ka történetében is. B. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom