Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-20 / 168. szám

Befejeződött az első ütem építése A 154 milliós beruházás 150 ezer embernek biztosi A Balaton regionális vízellá­tási rendszerének első ütemé­hez tartozó vízmüvet tegnap délelőtt helyezitek üzemibe ün­nepélyesen. Az idegemforga- lom növekedésével párhuza­mosan ugyanis mindkét par­ton nőtt a vizgond. Megoldá­sa érdekében átfogó program készült. A délkelet-balatoni re­gionális rendszer — amely Szárszótól Keneségi biztosítja az egyenletes és jó minőségű ellátást — középpontjában, Balatonszéptakon tartották meg az avatóünnepséget. A Vízügyi Tervező Vállalat tervei alapján a Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat készí­tette el az új hálózatot. Terü­letén 150 ezer embert lát el, s naponta 25 ezer köbméter­nél több ivóvizet juttat a há­lózatba. Ennek felét a balaton- széplaki új tisztítómű szolgál­tatja. Az építés során két — egyenként 500 mm átmérőjű — osövet fektettek mélyen a Balatonba. A nagy teljesítmé­nyű szivattyúk innen emelik ki a vizet, s megfelelő tisztítás után juttatják el a hálózatba. A 154 millió forintos költ­séggel készült vízügyi beruhá­záshoz Balatonakarattyán egy 1350 köbméteres tározómeden­ce is tartozik. Amikor csökken a fogyasztás, ezt töltik fel, s szükség esetén a tartalékkal is segítik az egyenletes ellá­tást. A regionális rendszer másik ága — amelyet ugyancsak ma adtak át — a nyírádi bauxit­bányák karsztvizét juttatja él Tapolcára — Balaitonederics— Keszthely, illetve Balaitonede­rics—Szigligeti—Badacsony és Alsóörs térségébe. E nyugat­balatoni regionális rendszer 55 'km-es vezetéke körülbelül 200 ezer embert lát el jó minőségű ivóvízzel. Tegnap délelőtt a balaton- széplaki új tisztítóműnél meg­tartott ünnepségen részt vett többek közt Sugár Imre, a megyei tanács általános elnök- helyettese és Kovács Béla, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának veze­tője. A kormányprogram megvalósulását segítik Kaposvári „születésű” terv három megyére A KAPOSVÁRI Mezőgazda­sági Főiskola — csakúgy mint elődje, a felsőfokú technikum — gyakran áll elő olyan reá­lis elképzelésekkel, illetőleg tudományos alapossággal ki­dolgozott tervekkel, amelyek a mezőgazdasági termelés egy- egy részterületén — a megva­lósulás során — fokozzák a munkák eredményességét, kor­szerűbbé. kifizetődőbbé tészik a gazdálkodást. Ez a fajta szellemi segítség számos eset­ben bizonyította mar hasznos­ságát Somogybán és az ország más részein, sőt külföldön is. A Somogy megyei Tanács me­zőgazdasági fejlesztési albi­zottságának legutóbbi ülésén a részvevők ismét tanúi lehet­tek a főiskola szellemi termé­kenységének: »első meghallga­tásban« ismerkedhettek meg Tamás Károly főigazgató-he­lyettes előadásálban azokkal a lehetőségekkel, melyeket a marhahústenmelés komplex rendszerének kialakítására a főiskola kidolgozott. Egy szőkébb kooperációról, vagy ahogy ezen a tanácskozá­son megfogalmazták: egyelőre laza társulásról lenne sző há­rom megye — Baranya, So­mogy és Tolna — mintegy húsz gazdasága között azzal a kezdeti céllal, hogy a meglevő magyartarka tehénállományt hústermelésre állítsák át: A tervezet lényege abban áll — s ez megkönnyíti a kivitele­zést —, hogy a rendelkezésre . álló eszközökre, a már meg- i levő adottságokra épül, figye­lembe veszi a telepeken meg­valósítható olcsó, praktikus, faszerkezetes épületeket (a vé- sei tsz-ben látható ilyen), és a már kialakult szakgárdát, amely alkalmas a munka vég­rehajtására. A laza társulás — marad­junk ennél a kifejezésnél —, mely a szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztésére vonatkozó kormányprogram megvalósu­lásának elősegítését célozza, nem csupán az említett három megye mintegy húsz mezőgaz­dasági üzemét foglalná magá­ba, hanem olt lenne a tagok sorában többek között az AGROKOMPLEX, az Állat- forgalmi és Húsipari Tröszt, a Kaposvári Cukorgyár, a PHYLAXIA is. Már ebből is következik, hogy a főiskola által kezdeményezett prog­ram számos feladatot vállal miagára: a PHYLAXIA és a főiskola például közösen és ingyenesen adna recepttárakat az üzemeknek és a keverék­takarmányokat előállító sző­kébb társulásoknak. E társu­lások csakúgy, mint az egyéb rendeltetésű — köztük gép- hasznosítási — kisebb társulá­sok a program egészének ke- í rétéin belül, a részt vevő gaz­daságok igényeinek kielégíté­se végett működnének. A sikeres tevékenység ér­dekében komplett feladatrend­szert foglal magába a terve­zet: az okszerű takarmány ter­mesztési módszerek kidolgo­zásától a tervezésen át a beta­karításig, a tárolásig kézben tartana minden fontosabb ten­nivalót. Segítene például a ve- I tőmagvak és a korszerű beta­karító géprendszerek beszer­zésében, a melléktermékek ta­karmánnyá való feldolgozásá­ban és hasznosításában, s a húsiparral együttműködve ér­tékesítenék a hízóállatokat. Szóltunk róla, hogy éppen- csak »megszületett« ez a ter­vezet, megyei agrárszakembe­rek ilyen szinten — a mező­gazdasági fejlesztési albizottság ülésén — ezen a héten tanács­koztak róla először. Hogy a fő­iskola megalapozott elképze­léssel rukkolt elő, s az előter­jesztésben »van valami«, ez vi­tathatatlan. A RÉSZLETEK megérde­melnek további eszmecseréket, különösen akkor, ha az emlí­tett három megye húsz üzemé­ben létrehozzák az úgynevezett modelleket, ahol a tudomá­nyos elképzeléseket a gyakor­latban (tsz-ekben és állami gazdaságokban, régi tehené­szetekben és új telepeken) megvalósítják. Érdemes oda­figyelni erre a próbálkozásra, és elősegíteni a sikerét. A z asztalion oklevelek, ér­mek, fényképek. Egy nagy verseny emlékei. Neiczer Ádá/m üzemi tűzoltó­parancsnok boldogan számol be a textilművek női rajának brnói útjáról. Sokszor láttam a lányokat, mielőtt elutaztak a nemzetközi tűzoltó versenyre. Találkoztam velük edzésen, versenyen, s mindig megle­pett. milyen fegyelmezetten, nagy akarással végzik a csöp­pet sem könnyű gyakorlato­kat. Már az is kitűnő ered­ménynek számított, hogy a kő- rö^ladányiakon kívül ők kép­viselik hazánkat a női rajok versenyében Bmóban. A si­kerben az első perctől kezdve j bíztak. A kemény edzések, a i nagy tapasztalat, a fegyelem es a bizalom meghozta gyümöl­csét. — Nagyon örülünk, mert ezüstérmet hoztunk haza. A kőrösladányiak lettek a har­madikok a 800-as kismotor- fecskendő szerelésében. — S ki lett az első? — A csehszlovák női raj. Üjsásot tesz elem. A Szlo­vák Tűzvédelmi Szövetség ít jó minőségű ivóvizet Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat ve-| zerigazga tója köszöntötte az ünnepség részvevőit, majd Il­lés György,' az. Országos Víz­ügyi Hivatal elnökhelyettese adta át a létesítmény t. Avatóbeszédében hangsú­lyozta: a regionális vízrend­szer megépítése új korszakot nyit a Balaton üdülőövezeté­nek vízellátásában. E rendszer a mát és a jövőt szolgálja. Megépítésében része van an­nak a nem egyszer rendkívül nagy erőfeszítésnek is, amely a Balaton mindkét partján az egyenletes, jó vízellátásért folyt Az elmúlt évék vízgondjait egymástól elszigetelten igye­keztek megoldani. 1957-ben még csak 11 településen volt közműves ivóvíz, s a 114 km hosszú vezetékiből mindössze 10,5 ezer köbméter folyt ki na­ponta. Az idegenforgalom nagyarányú növekedésével ug­rásszerűen nőtt a vízigény is a Balatonon. Ezt csak rendkí­vüli intézkedésekkel lehetett kielégíteni: soron kívüli viz- műfejlesztésre volt szükség. Ilyen a kempingprogram vég- - rehajtását segítő vízműfejíesz- tés, vagy a legutóbbi években a gyorsfej leszitési program megvalósítása. E jelentős fej­lesztés eredménye volt, hogy 1972-ben a Balaton környékén levő 40 településből már 34 rendelkezett közműves ivó­vízzel. A vízművek együttes kapacitása pedig eléri a napi 70 ezer köbmétert. A csőháló­zat hossza, amelyen keresztül a fogyasztóhoz jut a víz, eléri a 796 kilométert. E gyors üte­mű fejlesztés ellenére egyes helyeken sokszor csak szük­ségintézkedésekkel lehet bizto­sítani az igények kielégítését. A Balatonszéplaikon elké­szült víztisztító mű az első je­lentős lépés a regionális rend­szer kiépítésében. Az Országos Vízügyi Hivatal erre a mos­tani tervidőszakban 700 millió forintot irányzott elő. E rend­szer a tervekben előírt ütem­nek megfelelően épül. A Sió­fok környéki rendszer — mely most napi 12 500 köbméter vi­zet ad — teljes kiépülése után 25 ezer köbmétert juttat el a ‘somogyi parton Szárszó és Siófok, a veszprémi oldalon pedig Aliga és Kenese térsé­gébe. A nyugat-balatoni rend­szer — amelynek víztermelő telepét a Nehézipari Miniszté­riummal és a bauxitbányával közösen építették ki — 22 ezer •köbméterrel több vizet ad a jelenlegi rendszerhez tartozó •községekben. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyette­se azt is bejelentette, hogy megkezdődött az északkelet­balatoni regionális rendszer I építése, ez Tihany és Almádi térségében biztosítja a vízellá­tást. Tűaolitó című magyar nyelvű lapját. Mutatja, milyen szépén írtak benne a kaposvári lá­nyokról. — Mikor kezdődött a nem­zetközi tűzoltoverseny Benő­ben? — Július 9-en volt az ünne­pélyes megnyitó a főtérén. Ha­zánkat hat férfi- és két női ra j képviselte. Másnap megkez­dődtek az edzések, harmadnap pedig a versenyek. Július 14-én ünnepélyesen levonták a zász­lót. befejeződött a verseny. Az eredményhirdetés boldog ér­zéssel töltött el mindnyájun­kat. hiszen elértük az álmun­kat, nem jöttünk haza * üres kézzel. — Hány ország vett reszt a versenyen? — Hét szocialista és tíz nyu­gati ország szaznyolc raja. — A kaposvári lányoknak hány vetélytársuk volt? — Kilenc női raj verseny­zett a brnói stadionban, mely a verseny színhelye volt. Szakadt az eső. A földeken sehol nem dolgoztak, az idő- ] járás tédenségre kényszeritette a gépeket. A somogyszóbi Kos­suth Termelőszövetkezetben is félbeszakította az aratást. — Vajon mikor folytathathatjuk? — kérdezgettek egymástól az emberek, de a választ nem a másiktól, hanem a felhőktől, a naptól várták. — A repcével, az őszi árpá­val és a takarmánybúzával ké­szen vagyunk — mondta Pus­kás Nándor, a szövetkezet fő­könyvelője. — Az eső az ét­kezési búza aratását szakítot­ta féltbe. Takarmánygabonából Puskás Nándor, a szövetkezet főkönyvelője. 40 mázsával termett több a tervezettnél, kenyérgabonából pedig előreláthatólag kétszáz mázsával aratunk majd töb­bet, mint amennyire számítot­tunk. Három kombájnunk dol­gozik, mivel a megrendelt új gépet az Agröker csak a har­madik negyedévben tudja szál­lítani. Az eső egy kicsit meg­ijesztett bennünket. Vitatha­tatlan, hogy a kapásnövé­nyeknek jól jött, 1 bár még azok is bírták volna a szá­razságot, a gabonának viszont árt. Szerencsére már van szá­rítónk, és ha a kombájnok rá­mehetnek a táblákra, azonnal folytathatjuk a munkát. A szövetkezet az állatte­nyésztési ágazatok közül kizá­rólag szarvasmarha-tenyész­téssel foglalkozik. Sertésállo­mányát az idén számolta fel. — Miért szüntették meg teljes egészében ezt az ágaza­tot? — Az utolsó száznyolcvan hízót ez év első félévében ad­tuk el. Azért nem foglalko­zunk ezzel az ágazattal, mert •tagjai vagyunk a háromfai sertéskombinábnak. Ezt a kombinátot hat szövetkezet alakította, és látja el takar­mánnyal. Nekünk tizenhat­húsz vagon abraktakarmányt kell adnunk az ott elhelyezett kocaállomány és szaporulata részére évente. — Nagyobb jövedelemhez jut a szövetkezet így, mintha házon belül foglalkozna ser­téssel? — Kis tsz vagyunk, szántó­területünk 2200 hold. minden ­Szétnéztünk az üzemben'. A raj néhány tagja éppen mű­szakban volt. Rlmajer Judith, Kiss Katalin boldogan újságol­ja az eredményt. — Azt ígérték, hogy egymás nyakába állnak, ha dobogóra kerülnek. — len, de nem volt dobogó — nevetnek. Ssentiványi Béla, a főmér­nök helyettese szintén elkísér­te a csapatot Brnoba. Ö azzal kezdte, hogy a gyár vezetői azonnal gratulállak a szép eredményt elért rajnak, a ve­zérigazgató-helyettes távira­tot küldött. — Akárhogyan vesszük, ez amolyan Európa-bajnokság­nak számít. A verseny egy ré­sze tűzoltósport volt: a tűzol­tóstaféta, a rohampálya, a kampáslétravertseny. Ezekben a számokban a szovjet tűzol­tók szinte arattak, ök jöttek a legkisebb létszámú csapat­tal, s a legnagyobb eredményt nos, ez a kombinát nem úgy üzemelt eddig, ahogy vártuk, veszteséges volt. Mint kide­rült, a technológia volt a hi­bás, ezen most változtatnak, és akkor remélhetőleg a kom­binát beváltja majd a hozzá fűzött reményeket. A szövet­kezeten belül a szarvasmarha- tenyésztésre állunk rá. A kö­tetlen tartásai bikahizlalás jól bevált, itt szép eredményeket értünk el. E hónap elején szál­lítottunk harminchárom hízott állatot exportra AA és A mi­nőségben. — Növelik-e a szarvasmar­ha-létszámot ? — Már eddig is volt növe­kedés, de a következő időszak­ban a teihénlétszám csaknem megkétszereződik. Jelenleg 139 tehenünk van. Most építünk egy 110 férőhelyes tehénistál­lót, melyet saját üszőállomá- nyunkkal népesítünk be. Az állatok május elsejétől hat hó­napig a legelőn tartózkodnak. Mi is bekapcsolódtunk az 1971- ben indult legelőgazdálkodási programba, amely az idén fe­jeződik be. Kétszázharmincegy hold legelőt újítottunk fel, en­nek egy részét öntözni is tud­juk. Víztárolónk még nincs, egyelőre a környékbeli fo- lyókbót és kis tavakból vesz- szük a vizet. Az új istállót — folytatja a főkönyvelő — a legelő mellé építjük, így az állatok rövid úton jutnak el a takarmány­hoz. Az idén egy agronómiái és kivitelezési terv megvalósí­tását is elkezdjük, amelynek során vízrendezési és útépítési féladatokat oldunk meg. A négy évig tartó munka 6—7 millió forint beruházást igé­nyel, ebből kilencven százalék állami támogatás. — Hogyan támogatja a szö­vetkezet a háztáji állatállo­mányt? — A háztáji állomány szá­mára ás biztosítunk legelőt. Ezenkívül a tagok takarmányt igényelhetnek a szovetikezet­»Két-három órát alszom na­érték el. Senki sem tudta őket gyorsaságban, ügyességben túlszárnyalná. A főmérnökhelyettes két te­kercs" színes diát készített a versenyekről, az üzemi tűzol­tóparancsnok pedig öt tekercs filmet forgatott. Alig várják, hogy bemutathassák az üzem­ben e dokumentumokat. — Mi volt a leglátványo­sabb? _ — Brno főterén a tűzoltási és mentési bemutató. A ház­ról házna terjedő tüzet színes füsttel imitálták, s megnézhet- i tűk. hogyan lehet kimenteni a tüzből az embereket. Az asztalosműhelyben most keretezik az okleveleket. Ha­marosan házi kiállításon szá­molnak be a fonónőknek tár­saik külföldi szerepléséről, majd a tablókat, elhelyezik a többi díj mellett az oktatóte- | remben Lajos Géza | segítségünkkel történik. A magtárban nincs megáb lás. Az asszonyok szakadatla­nul tisztítják, merik a gabo­nát, arcukra vastagon rakódik a por. — Az árpát rostáljuk, szál­lításra készítjük elő — mond­ja Hobok Jánosné egy kis szü­netet tartva a munkában. — Már két éjszaka dolgoztunk, és nappal sincs pihen es. — Akkor mi-kor alszanak? — Hát arra nein nagyon marad idő. Az otthoni állatál­lományt is el kell 'látni. Talán •ha két-három órát alszom ... A család ás ad munkát. Tizen­hat éves lányom és nyolcéves fiam van,. A lányom és a fér­jem Nagyatádon dolgozik, ke­veset van itthon, pedig most nálunk ugyancsak sok a mun­ka. Üj, háromszobás házat épí­tünk. Szerencsére a fuvarozás nem volt gond, ebben a szö­vetkezet segített. — Mennyit keres évente a tsz-ben? — Hétforintas órabérért dolgozom, éjszaka kilenc fo­rintot kapunk. Tavaly az évi keresetem 16 ezer forint volt. A szövetkezetnek 280 tagja van, ebből 168 nyugdíjas. Az átlagéletkor negyven év fölött van. Bálint Ferencné egy a nyugdíjasok közül. »Az asszonyok kilét tok magu­kért ...« — Á nyugdíj mellett tavaly 18 ezer forintot kaptam. Szük­ség is van erre, mert a nyug­díj nem sok. Aki dolgozik a tsz-ben, az megtalálja a szá­mítását. Ma már a falusi em­bernek is nagyobb az igénye. Mi is szeretünk szép tálcásban lakni, tévét nézni, művelődni. Ezért pedig sokat kell fára­dozni. Este tíz óra van, mire ágyba kerülök (most akkor se, mert éjjel is dolgozunk), és reggel háromkor már talpon vagyok. Véleményem szerint a szövetkezet sokat fejlődött. Emlékszem, tízegynéhány év­vel ezelőtt minden párnak ki volt adva 12 hold gabona, azt learattuk, elcsépeltük. Ma er­re nincs gond, a búzatáblát nem Is látjuk. — Tizenhárom vagon gabo­na jött a magtárba — mondja a raktár vezetője, Horváth Ká­roly. — Az asszonyok kiteltek magukért. Sajnos, kevés a fia­tal,, férfi gyalogmunkásiunk mindössze öt van. — Mit várnak az idei esz­tendőtől? — Többet, mint amennyit a tavalyi adott — mondja a raktáros egyetértésiben az asz- szonyokkal. — Több lesz a gabona, szebben fejlődnek a növények. Igaz, most egy ki­csit kétségbe estünk, hogy mi lesz a búzával, ha ilyen ma­rad az idő? De talán kegyes lesz a nap, és elzavarja az esőt. És a nap, mintha meghallot­ta volna az emberek kérését, -délután félrehúzta a felhőfüg­gönyt, és mosolyogva kezdte szárítani az eső áztatta föl­deket. Dán Tibor 3 Hernesz Ferenc Kercza Imre i re nem futja az erőnkből. Saj- ponta.« Ezüstérem Asszonyok és traktorok Eredményes év várható a somogyszobi Kossuth Tsz-ben tői, és az értékesítés is a ml

Next

/
Oldalképek
Tartalom