Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-19 / 167. szám

VASÚT, AUTÓBUSZ, POSTA Nagy gond: a kaposvári és sióloki állomás A közlekedés fejlesztéséről tárgyalt a megyei tanács vb Somogy közlekedésének és hírközlésének fejlesztéséiről ' tárgyalt legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bízott- j saga. Azt vizsgálta, hogy miként valósulnak meg a negyedik ötéves terv közlekedési célkitűzései. A vasút fejlesztéséről dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője adott tájékoztatást. Eszerint jelentős összegeket fordítanak a mostani tervidőszakban a vasúti törzshálózat korszerű­sítésére: 1975-re befejeződik a Székesfehérvár — Nagykani­zsa és Dombóvár — Gyéké­nyes közötti fővonal korszerű­sítése. A vágányfelújítások mellett a déli parton korszerű biztosító berendezéseket, vá­rótermeket és térvilágítást is építenek. Siófok, Fonyód, es Balatonszen tgy orgy állomá­sának a korszerűsítésével azonban 1975-ig nem lehet számolni. Az eredeti program­ban nem szerepelt ugyan, de mintegy 110 millió forintos költséggel vonalkábelt fektet­nék a Dombóvár—Gyékényes közötti vasútvonal mentén. A iközos jugoszláv—magyar ha­tárállomás építése Gyékénye­sen 1975-ig nagyrészt befeje­ződik. A korszerűtlen kaposvá­ri csomópont átépítésének vi­szont csak az előkészítését kez­dik meg, annak ellenére, hogy tíz éve foglalkoznak vele. A közvágóhíd! állomás áttelepí­tése már befejeződött, követ­kezik a vonal korrekciója a vágóhíd és a nagyállomás kö­zött. A vasút korszerűsítésében jelentős helyet foglal el a mai igényeknek megfelelő jármű­park kialakítása: meggyorsult a dieselesités üteme, s a mel­lékvonalakon közlekedő Die­sel-szerelvényeket, — a »Pi­roskákat« — a megyeben is kedvelik. A vasútigazgató alapvető célként a személy- és áruszállítás színvonalának ja­vítását, a kulturáltabb, ké- j nyelmesébb utazást jelölte j meg — a forgalom gyorsítása mellett. A korszerűbb vasúti közlekedés kedvezőbb mun­kafeltételeket is teremtett: fo­kozatosan nő a közép- és fel­sőfokú végzettséggel rendelke­ző vasutasok száma, de — fő­leg a folyamatos szolgálat mi­att — még mindig nehéz az utánpótlást biztosítani. A közlekedéspolitikai kon­cepció a vasút és a közút fej­lesztését együttesen kezeli. Így tárgyalt a közúti közleke­désről a vb is. A főútvonalak és bekötő utak korszerűsíté­sére a mostani tervidőszakban 989 millió forintot irányoztak elő. Széles Péter, a KPM Köz­úti Igazgatóságának vezetője arról számolt be, hogy a kor­szerűsítés a terveknek meg­felelően halad: három építő­ipari vállalat évről évre na­gyobb teljesítménnyel végzi ezt a munkát. A vasút korsze­rűsítésének is előfeltétele Ka­posváron a donneri felüljáró új helyének kijelölése, s a 61-es főközlekedési út meg­építése új nyomvonalon. Saj­nos mindkettő csak a követ­kező ötéves terviben készül el. Az északi tehermentesítő út bejárási terve már kész, de a donneri felüljáróé csak szep­temberre várható. A kivitele­zés költségét — kétharmad— egyharmad arányban — a KPM és a tanács vállalta. A tanács kezelésében lévő utak és hidak fenntartására 236 millió forintot terveztek. A fenntartásra elég a pénz. A ! munkát nehezíti, hogy nem elég a fenntartást végző szer- 1 vek kapacitása; A korszerűsí­tésiben a lemaradás oka, hogy a munkák előkészítése nem volt megfelelő, a kiviteli ka­pacitás itt megfelelő. A közutak terhelése — köz­ismerten — egyre nagyobb. A Volán 13. sz. Vállalatának statisztikája szerint két év alatt ötmillióval nőtt az uta­sok száma. Az autóbuszok ma már a megye településeinek 96.2 százalékát kötik össze. A feladatok növekedésével azon­ban nem tartott lépést a jármű­park korszerűsödése: a terve­zettnél 16-tal kevesebb autó­buszt és 67-tel kevesebb te­herautót kapott a vállalat. Ez az oka annak, hogy selejtezés­re váró — amortizálódott — járműveket is forgalomban tartanak. Ezek viszont jelen­tősen növelik az önköltséget, rontják a vállalat gazdálkodá­si eredményeit, s a tanácsok ülésén a személyszállítással kapcsolatban sok interpelláció hangzik el. A Volán fejleszté­si célkitűzései között szerepel egy — 30 millió forintos költ­séggel megépülő — forgalmi és műszaki telep Marcaliban, s elkészült a nagyatádi pálya­udvar kiviteli terve is. A sió­foki autóbusz-pályaudvarnak viszont csak tanulmányterve van két változatban. Ez pedig egyre súlyosabb gondök elé állítja a város közlekedését. A posta fejlesztéseiről Kán­tor Sándor, a pécsi igazgató­ság helyettes vezetője tájékoz­tatott. Elmondta, hogy az idén Fonyódfürdőn és Fonyódlige- ten nyitnak új postát. Folyta­tódik a szállítás korszerűsítése. A végrehajtó bizottság ülé­sén hangzott el a kérés, hogy a televízióadás vételének javítá­sára még az idén építsenek Kaposváron egy reléállomást. A tanács — mivel a postai ter­vek között ez csak jövőre sze­repel — megelőlegezné a pénzt. K. I. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését segíti: a javított gyepterület Több éves törekvés gyümölcsözik Kethelyen A dolog technikai része — ha szabad így nevezni — ős­idők óta nagyon egyszerű, az ösztönöeségtői a tudatos gaz­dálkodás folyamatán át vé­gig nyomon követhető: az ál­lattenyésztés ott verhetett iga­zán tartós gyökeret, ahol gaz­dag takanmánytanmő terület állt rendelkezésre. Különösen vonzók voltak e célból a dús fűhozamú rétek és legelők. S valahogy természetessé vált — nem is olyan régen még ná­lunk is tartotta magát ez a di­vtát —, hogy beérték a te­nyésztők az adott hozammal, vagyis nem áldoztak a termés fokozására. Az utóbbi évtize­dekben, de főként napjainkban azonban egyre többen költe­nek a rétekre, legelőkre üze­mi pénzből és állami segítség­ből, s mindez nem választha­tó el az állattenyésztés fejlesz­tésére irányuló törekvéstől. A kéthelyi Aranykalász Ter­melőszövetkezet mar töibb év óta folytait nagyon tudatos gyepjavitást. Fáró László el­nök, Sas József elnökhelyettes és Lukács Lajos növényter­mesztési ágazatvezető szavai­ból képet kaphatunk arról a folyamatról, amely még ma is tart, s amely szerves része a szövetkezet gazdálkodásának. Megtudtuk, hogy 1964 óta vé­geznek korszerű körülmények között gyepjavítást dr. Ecker Istvánnak, a Keszthelyi Agrár­tudományi Egyetem docensé­nek szaktanácsai szerint. — ötvenhét hektárnyi terü­leten kezdtük: megtörtént a vízrendezés — de azóta is fo­lyamatosan végezzük ott, ahol a szükség megkívánja —, gon­doskodtunk tápanyag-utánpót­lásról, s ez a két lépés meg­változtatta a növényállományt Az elkerített szakaszokban ga tottuk a hozamot, s villany - pásztor-berendezést létesítet­tünk. Ez volt a kezdet... Csaknem egy évtized múlt el azóta. Közben több bemu­tató, tapasztalatcsere színhe­lye volt a héthelyiek legelője, szakemberek tanulmányozták a módszerüket. Jelenleg 1150 hektárnyi gyepterületük van, s ezen több mint 700 szarvas- marha jut bőséges elaséghez. Tavaly kezdték el egy 170 hek­táros terület kialakítását, ál­landó karámokat hoztak létre, rögzített cölöpökkel és szöges- dróttal kerítettek be 5—6 hek­tárnyi szakaszokat a major közelében. Ilyen körülmények között mindössze egyetlen em­ber felügyeletével 216 tehén cdagon terem a fű. csak hasonló elhelyezést ka­pott. A legeltetés után egy- egy szakaszon lekaszálják a maradék fűvet, majd a műtrá­gyázás következik. Az első nö- vedék hektáronként 120 má­zsás hozamot adott zöidfű/ben számolva, s az állatok egy ré­sze most már a harmadik nö- vedóket eszi. — A tejtermelés stabil — mondták a vezetők —, esőben és jó időben, hétköznap és ünnepnap mindig egyeletésen jó. Az elképzelések között sze­repel egy szakosított szarvas­marhatelep építése is, itt a fűhozamra, a gyepterületre igencsak számítunk. Megnéztük a legelőt: a «-tál­cán kínált«! takarmányból nap­hosszat bőséges eleséghez jut­nak a szarvasmarhák. A kö­zelben háromrészes betonsilót Küldöttek lesznek a VIT-en Kelten a hétszáz közül Még a kisebb utazásokat I is megelőzi mérni készülődés, izgalom. Hát még a VIT-re utazni, tagja lenni a hivatalos magyar delegációnak, nem kis dolog. Akik régebben küldöt­tek voltak, ők is a legnagyobb élmények között tartják szá­mon, akik oda készülnek, tü­relmetlenül várják. Mogyorósi Györgyné, a sió­foki áfész könyvelője volt mar Berlinben, hiszen régóta tancol a Balaton Táncegyüt­tesben, s az eddigi külföldi meghívások között NDK-beli is szerepelt .mégis úgy várja, mintha soha nem járt volna abban az országban. — Egy délután valaki fölhí­vott telefonon. Csiak annyira emlékszem a beszélgetésből: «Gratulálok, küldött lesz a VIT-en«. No, és még annyira, hogy menjek föl Budapestre, egy Ezermesterboltba, hogy méretet vehessenek rólam az egyenruhához. Fogalmam sincs, kivel beszéltem, pedig bemutatkozott az illető. Így először meg se mertem mon­dani a szövetkezetben, hogy milyen hírt kaptam. Később már más is megtudta a főnö­könöm kívül. A csúcsvezető­ségi ülésen jelentettem -be elő­ször társaimnak, örültek. Mit mondhatnék ennél többet. Ök is, és az első perctől fogva én is úgy éreztem, ez a közös munka elismerése. Hogy vá­ratlan volt, az biztos. Annyit tudtunk csak, hogy heten lesz­nek Somogyból a hivatalos küldöttségben. No, meg remél­tük, hogy utazik valaki Sió­fokról is. De épp tőlünk? 1971- ben kezdődött nálunk komo­lyabb KISZ-munka. Akkor alakult meg mégy alapszerve­zet. Tagja vagyok az alapszer- vezeteket összefogó kilenctagú csúcsbizottságnak. A Balaton Táncegyüttes szintén az áfész- é, s tagjai külön alapiszerveze­tet alkotnak. Ott vagyok KISZ-tag. Még mindig tánco­lok. A iégtiartalmasabb imnttea talán az ifjúsági klubban fo­lyik. Valamikor szenespince volt az a helyiség. A rendez­vényeket nehéz lenne felso­rolni. Tagja vagyok a kLubve- zetősógmek is, meg még sok egyéb helyen tevékenykedem. Azt mondják, funkcióhalmozó vagyok. Lehet, de mindegyik munkával jár. Ipoly Zoltán a csokonyavi- sontai gépjavító általános la­katosa. Balatonfenyvesen, a vezetőképző táborban talál­koztam vele, ahova a KISZ megyei bizottsága hívta össze rövid találkozóra a VIT-re utazó somogyiakat. Elkésett. Már senki nem volt a tábor­ban .amikor megérkezett. Nem tudott előbb jönni, mert egy másik táborból — a -barcsi járási vezetőképzőből — igye­kezett Fenyvesre. — Szükség van most a fel­készülésre, mert változások lesznek Csokonyavisontan a KISZ-életben. Az eddigi egy nagy’ alapszervezet helyett négy lesz a faluban, ebből egy a mi gépjavítónknál. A négy közös vezetőséggel fog majd működni. Vezetőségválasztá­sok előtt állunk. Körültekin­tőnek kell lenni, mert sok függ a vezetéstől. Hét éve vagyok KISZ-tag, öt éve vezetőségi tag. Most a legnehezebb prorgamot szervezni a falu­ban, mert mindenki dolgozik, s míg télen vagy tavasszal szí­vesen jöttek a KISZ-foglalko­zásokra, most munka után irány a strand. Nem lehet be­vonni őket a munkába. Olyan •tevékenységet kellene szervez­ni. amely vonzóbb a fürdésnél, a strandi focizásnál, vagy leg­alábbis megfér mellette. Ehhez ikell még tanulni. A VIT? Hogy örültem-e? Fölösleges kérdés. Nem akar­tam elhinni, hogy igaz. Art mondták a járásnál, jöjjek be Kaposvárra Weisz Zoltánhoz, a megyei KlSZ-bizottség tit­kárához megbeszélni az uta­zást s. hogy vigyek igazol­ványképeket az útlevélhez. Gondoltam, ha kép kell, akkor igaz. A szüleim talán jobban örülnék, mint én. Nekik még nagyobb dolog, hogy részt ve­hetek a iberlind fesztiválon. A többiek, az alapszervezet? Már várják az élménybeszámolót. Pár nap van már csak a megnyitóig Huszannyoloadi- kán félsorakoznak majd akül- - döftek. Hányán, hány ország- . bői? Nem tudni pontosan, csak í sejteni lehet. Százhúsz ország­ban alakult VIT-előkészítő bi­zottság, de érkezhetnek még máshonmét is. A magyar küldöttség izgatottan várja az utazást. Már mindent előkészítettek, a Május 1. Ruhagyár már rég megvarrta az elegáns egyen­ruhákat. csak utazni kélL ök ketten. Mogyorósi Györgyné és Ipoly Zoltán szintén ott lesz­nek majd a VlT-eseményein, képviselik az itthonmaradta- kat. Somogyot. s egyben az egész magyar ifjúságot. Hosszú Sva az adott területen. Eltűntek a savanyú füvek, előjöttek a pillangósak. Rendszeresen fo- gasoltuk a gyepet, sávosan adagolt legeltetéssel hasznosa ­tartózkodik ezen a területen éjjel-nappal, csupán a fejé« idejére hagyják el a karámo­kat 40 választott borjú ugyan­épít a szövetkezet saját bri­gádja, mintegy félmillió forin­tos költséggel. A várhatóan augusztusban elkészülő létesít­ményben összesein 3500 köbmé­ternyi, kukoricából, cukorré­páiéiból, pillangósból és réti fűiből készített silótakarmányt helyezhetnek el — tehát a ja­vított gyepterületek fűhozamá- nak egy részét is itt tárolják majd. — Milyen anyagi erőt hasz­nálnak fel a gyepek termőké­pességének javításához? — A javításhoz 30 százalé­kos állami támogatást kapunk, a többi 70 százalékot a szövet­kezet fedezi. 1971-ben kezdő­dött egy három évre szóló program, amelynek során ösz- Kzesen, a saját erőt és az álla­mi támogatást együttvéve; 1,6 millió forintot használunk feL Hogy a befektetés, a folya­matos rét- és legelőápolásra fordított pénz bőven kamato­zik — ezt bizonyítja már évek óta a kéthelyiek példája. Épül a iároló icdús takarmány elhelyezésére. Hermész Ferenc — Nézzék ért az épületet. Itt van most a korszerű orvo­si, fogorvosi rendelő. A köz­ségben és a közös tanácshoz tartozó Baiatonőszödöm lakók régi kívánsága valósult meg ezzel — mutatja a tetszetős I épületet dr. Petrus László, a j Bal a tanszem esi Közös Községi Tanács elnöke. Baiatonszemes az 1972. évi eredményei alapján az első helyet érdemelte ká a siófoki járás községeinek településfej­lesztési versenyében. Az orvo­si rendelő azonban csupán egyetlen része volt a sok mun­kának, mely a BaJatomszeme- I sen és a Balatonőszödön élő ! 2450 ember életét megkannyí ti, szebbé teszi. — Este nézzék meg a köz­séget. Neoiwilágitást kapott, a Bajcsy-Zsilinszky és a Fő ut­] ca. Közvilágítást szereltettünk fel a két község között. Ez több évtizedes vágyuk volt az embereknek. Az üdülőhelyen 1,5 kilométer hosszú új utat építettünk. Felújítottuk az öszödi és a saemesi iskolát, korszerűsítettük az óvodát, a négy pedagóguslakást, s az ; orvosi rendelőm kívül az or- j voslakást is — sorolja az el- | nők. Csak az út 4.5 millió forint­ba került Elbből a kozségíej- lesztésd alap, a költségvetés, a bevételi többlet 2,5 milliót fe­dezett, s kaptak erre a célra a balatoni tárcaközi bizottság­tól is kétmilliót A villany, il­letve a különböaő építkezések, korszerűsítések, tatarozások csaknem egymillió forintba ­kerülitek. Tanácsüléseké», jcíolő gyű- | léseken, tanácstagi beszámoló­kon számtalanszor elhangzot­tak ezek a kérdések, amíg tel­jesülhettek;. A szamesi és az öszödi emberek azonban nem­csak kértek, tettek is. Felaján­lották, hogy társadalmi mun­kában segítik a feladatok meg­valósítását. A Vörös Csillag Tsz díjta­lan fuvarokat adott. A tanács­tagok sízép példát mutattak a község többi lakójának: Nyá­rod! György, Petrus Péter, László Sándor, Skerlecz Lász­ló, azután a tsz elnöke, Bognár József meg Nagy Géza és Nagy László, szívügyüknek tekintet­ték a részvételt. — Csaknem húsz éve, 1954 óta vagyok elnöke Balatonsze- mesnek, illetve most a közös községi tanácsnak. Arra törek­szünk, hogy az öszodiek érezzék hátrányban magukat, hogy teljesítsük az ő jogos kí­vánságaikat is. Ügy érzem, hogy Baiatonszemes tavaly fej­lődött a legtöbbet, s ez a la­kosok összefogásának eredmé­nye — mondta az elnök. A munka tovább folytató­dik. Decemberben 730 taggal megalakult a törpevízmű-tár- sulás. Az ősszel megkezdődik a munka, hogy jó ivóvize le­gyen majd Balatonszemesmek. Huszonnégy kilométer hosszú vízvezeték-hálózat épül, s a 18 millió forintos beruházás meg­valósításához nagy segítséget kapnak a megyei tanácstól, a balatoni tárcaközi bizottságtól is. A munkával a tervek sze­rint 1974 őszén készülnek éL Sz. & Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom